Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

VII. ÉVF. 282. SZÁM. ARA 50 FIl.LÉR KEDD, 1950. DECEMBER 5. Megválasztották Szeged dolgozóinak küldötteit az MSzT megy ei konferenciájára Tanulási versenyre hívta ki a megye valamennyi termelőcsoportját a szegedi „Dózsa" tszcs A BÉKE SZTÁLINI ALKOTMÁNYA ' Hatodik esztendeje emlékezünk ftieg szabadon a Szovjetunió szocialista alkotmánya törvénybeiktatásának évfordulójáról, arról az okmányról, „mely — Sztálin elvtárs szavai szerint — arról tanúskodik, hogy az. amiről a kapitalista országokban a becsületes emberek milliói álmod jz.tak és ma is álmodoznak, a Szovjetunióban mar megvalósult. Az 1936 december 5-én törvénybe iktatott sztálini alkotmány számunkra is a világító fáklyát jelenti. A mi alkotmányunk azokon a tanulságokon épült és azt a nagy tör.téneim példát követi, * melyet a Szovjetunió sztálini aikománya nyújt A sztálini alkotmány már a győzelmes szocializmus alkotmánya, amely kife jezésre ju tatja, hogy a Szovjetunió munkásosztálya nemcsak politikailag, uanem gazdaságilag is egyőzta a kapitalizmust, hogy a Szovjetunió politikai, társadalmi, állami és gazdasági éleiének minden területén győződé ineskedett a szocializmus. Ez azt jelenti, hogy: eltűntek a kizsákmányoló osztályok. A népgazdaságban és oszitályszerkezetben beállott változások. valamint a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes érvényrejuttatása meghatározták a nemzetiségi kapcsolatok telén beállott \ utczásoka1 Jogai mutatott rá Sztálin elvtárs, hogy: „Nincsenek kizsákmányoló osztályok, akik főszervezői voltak a nemzetek egymásközti viszályainak; nincs kizsákmányolás, amely nemcsak a kölcsönös .bizalmatlanságot szította, hanem a nacionalista szenvedélyeket is. A munkásosztály van hatalmon, amely minden elnyomás ellensége és hűséges hordozója a nemzetköziség eszméjének. Ez az alkotmány, melyet a nép, alkotója és a szocializmus győzelmének megszervezője után, sztálini alkotmánynak nevezett, hosszú harcoknak, a szocializmus győzelmének dokumentuma. Az új alkotmány tervezetéről szóló jelentésében Sztálin elvtárs a tervezet következő hat sajátosságára mutatott rá: az új alkotmány a már elért eredményeket rögzítette; legfőbb alapját a szocializmus már elért és megvalósított elvei szolgáltatják. A Szovjetunióban nincsenek ellentétes érdekű osztályok, lerögzíti az összes fajok és nemzetiségek teljes egyenjogúságát; következetesen végigvitt szocialista demokratizmus jellemzi; nem szorítkozik az állampolgári jogok csupán formai leszögezésére, — aminél a burzsoá alkotmányok soha sem mentek tovább —, hanem a hangsúlyt ezeknek a jogoknak biztosítására helyezi. A sztálini alkotmány mind a hat sajátosságában megnyilatkozik következetes szocialista demokratizmusa. A Nagy Hcnvédő Háború folyamán és a nemzetgazdaság helyreállításának, fejlesztésének rákövetkező éveiben a sztálini alkotmány bebizonyította, hogy a szovjet társadalmi és állami rendnek megingathatatlan alapja. A sztálini alkotmány sajátosHágai nyilvánulnak meg a népi demokráciák alkotmányaiban is, melyeknek népe a munkásosztály 'és annak Pártja vezetésével, a Szovjetunió segítségére támaszkodva, megindult a szocializmus felé vezető úton. A népi demokráciák alkotmányai is törvény formájában való lerögzítésed annak. amit a népi demokratikus prszágok népei már elértek. Ezzel szemben a tőkés uralom /országaiban nincs valóságos, élő alkotmánya a népnek. A kapitalizmus vezető államainak burzsoá törvényhozása főként a burzsoá alkotmányok által meghirdetett formális demokratikus elvekre támaszkodik. A reakciós, fcépellenes töivényhozás, amelyet jelenleg az Egyesült Államok uralkodó imperialista klikkje gyakorol, a legfényesebben illusztrálja ezt a tételt. A hirhed, Taft—Hartley-törvény Trumaa rendelete arról, hogy az államapparátust meg kell tisztítani a „megbízhatatlan" hivatalnokoktól, a kommunisták és a demokratikus elemek elleni hadjárat és más példák igazolják, hog? az Egyesült Államok államapparátusát messzemenően áthatottál, a fasiszta elemek s tükrözi azt hogyan tapossák sárba az Egyesült Államok polgárainak a legelemibb jogait és politikai szabadságát. A burzsoá alkotmányok a gazdaságilag és politikailag uralkodó kizsákmányoló kisebbség akaratát fejezik ki. Ezzel szemben a népi demokráciák alkotmányai — a Szovjetunió alkotmányához hasonlóan —. olyan alaptörvények, amelyet maga a dolgozó nép alkotott, midőn, összegezi önálló tapasztalatait, a fejlődésért vívott harcban. A népi demokráciák alkotmányai életfontosságú fegyvert jelentenek a népi tömegek kezében a fejlődésért folytatott harcban. Hatalmas szervsző, mozgósító és átalakító erőtényezők a dolgozó nép életében. Legnagyobb hajtóerejük abban nyilvánul meg, hogy elveik a jelenkor leghaladottabb eszméit testesítik meg, az emberi társadalom szocialista átalakításának. lenini-sztá'ir.i eszméit. A tőkés országok alkotmányai a burzsoázia diktatúráját biztosítják, a mai népi demokráciánk viszont megállapítja, hogy: ,.A Magyar Népköztársaság a nniD kások és a do'.gczo parasztok i' lama" A népi demokráciák alkotmányai az országukban gyakorolt sz táti ni nemzetiségi poétikát juttatják kifejezést©, ám kor lerögzítik és meg is vatósiták a nemzetek és fajok egyenjogúságéi. Mindez szöges ellen tétben áll a móg népek és fajtk feletti uraimat hirdető burzsoá nacionalizmussal. A kapitalizmus láncából kiszakadt népi demokráciák lerögzítik alkotmányukban a nők egyenjogúságit a férfiakkal és ezt valóra is váltják. A népi demokráciák a Szovjetunió segítségével, a Szovjetunió példája nyomán haladva — amely a cselekvés vezérfonalát jelenti — menetelnek a szocializmus felé, mert az Októberi Forradalomban született szovjet állam következetes és határozott bástyája minden nép és ország békéjének, demokráciájának és függetlenségének. Fennállása alatt a Szovjetunió következetes és határozott módon megvédte a nemzetközi kapcsolatok fő elvét: a népek jogait az önrendelkezésre, a népek és országok egyenlőségét az egymáshoz való kapcsolataikban. A Szovjetunió külpolitikájának elvi alapja a nemzetek teljes jogegyenlőségének következetes demokratizmusán, az elnyomott nemzetek és népek felszabadító mozgalmának támogatásán áll. A Nagy Honvédő Háború idején a Szovjetunió Európa demokratikus rendjének megteremtéséért, a fasizmus kiirtásáért, az európai népek sokoldalú és hosszantartó együttműködésének megteremtéséért harcolt. Az angol-amerikai imperialisták azonban nem ezt az útat követték. Abban bíztak, hogy a Szovjetunió a háborúban kimerül és akkor kénytelen lesz előttük fejet hajtani. De a valóság terveiket meghiúsította, éppen úgy, mint a mult hasonló kisérieteit, melyek a Szovjetunió meggyengítésére szolgáltak. A háború után az angol-amerikai imperialisták a sötétség és reakció minden erejét mozgósíAz országgyűlés általánosságban elfogadta az 1951 évi költségvetést Hétfőn délelőtt Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke 11 óra után pár perccel nyitotta tneg az országgyűlés ülését. Az országgyűlés mai ülésén megjelentek, Rákosi elvtárs miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Dobi István a minisztertanács elnöke ós a kormány több tagja. Antos István elvtárs, a pénzügyminisztérium államtitkára, mondott előadó beszédet. Az 1951. évi állami költségvetés kerek számban 29.6 milliárd forint bevételt, 29.5 milliárd forint kiadást és 107 millió forint felesleget irányoz elő. Költségvetésünk keretei az 1951. évi előirányzattal szemben mintegy 9.5 milliárd forintos emelkedést mutatnak — kezdte beszédét. Állami pénzgazdálkodásunk ilyen hatalmas kiszélesítése tette lehetővé, hogy a magyar népi demokrácia szocialista típusú állam. Népi demokráciánk szocialista jellege egyre nagyobb mértékben kifejezésre jut állami költségvetésünkben is. Az 1951. évi költségvetés szervese® kapcsolódik ötéves népgazdasági tervünkhöz. A továbbiakban elmondotta, hogy költségvetésünk az államhatalomnak és az állami igazgatásnak arra az új szervezetére támaszkodik, meiy hazánkban a helyi tanácsok megalakulásával jött létre. És hogy országunkban a dorgozó r„ép egyre szélesebb rétegei közvet jenül is bekapcsolódnak a helyi ügyek intézésébe, azt mutatja a helyt tanácsok 1.6 milliárddal megnövekedett kiad ín előirányzata, amely jelzi, hogy az intézmények cs szervek egész sora került a központi szervez hatásköréből a helyi tanácsok közvetlen irányítása alá. Igy például a kulturális célokra előirányzott kiadásaink 51.5 százaléka, az egészségügyi kiadások 32.4 százaléka sérült a helyi tanácsok feladatkörébe. Kiadásaink fedezetét háromnegyed részben a szocialista akkumulációs források szolgáltatják. Lehetővé teszi ezt a szocialista munkamódszerek, a munkaverseny, a Sztahánov-mozgaloiu kiszélesedése, a nagy Szovjetunió mérhetetlenül gazdag tapasztalatainak messzemenő felhasználása, ami az önköltségnek tervszerű csökkentését és az akkumuláció új forrásainak feltárását jelenti. Népgazdaságunk szocialista szektora nemcsak a termelés és forgalom várható emelkedése. hanem annál nagyobb arányban, az anyaggal, munkaerővel való takarékosság újabb tartalékainak feltárásával biztosítja költségvetésünk fedezetét Külön említést éndemel a békekölcsön befizetésének 1951-re átnyúló 750 millió forintos előirányzata. Költségvetésünk szocialista jellegéből következik, hogy annak minden tétele dolgozó népünk érdekeit, hazánk szocialista építését, népünk boldog jövőjét szolgálja — folytatta Antos István. Lerakjuk a szocialista nagyipar alapját A költségvetés legnagyobb tétele az ötéves terv második évének beruházásaira előirányzott 11.7 milliárd forint. Ennek a hatalmas összegnek csaknem a fele a nehézipar beruházásaira esik, hogy lerakhassuk országunkban a szocialista nagyipar alapjait. A mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását, mezőgazdaságunk szocialista szektorának erősítését a földművelési tárca 400 milliós előirányzatán kívül csaknem 2 milliárd forint mezőgazdasági beruházás is szolgálja. A kulturális és szociális jellegű beruházások, továbbá a város- és községfejlesztésre, lakásépítésre, tehát népünk életszínvonalának közvetlen emelésére szolgáló beruházások mintegy 1.5 milliárd forintot tesznek ki. ötéves tervünk második évében egyetlen eszten3ő alatt jelentősen nagyobb őszszeget fordítunk beruházásokra, mint hároméves tervünk egész időszaka alatt. A tervberuházásokra előirányzott 11.7 milliárd forinton kívül a gazdasági tárcának 7.2 milliárdos előirányzata ugyancsak döntő részben népgazdaságunk anyagi alapjainak megerősítését, a termelés emelését, gazdaságunk szocialista szektorának további megszilárdítását szolgálja. A kulturális kiadásoknak a folyó évhez képest mintegy 400 millióval megnövekedett előirányzata azt mutatja, hogy ifjúságunk előtt a tanulásnak, művelődésnek minden lehetősége nyitva áll. Kulturális kiadásaink megközelítik a két milliárd forintot. Dolgozó népünk minden rétegét érintik szociális jellegű kiadásaink, melyek az előző évhez képest 840 millió forinttal növekedtek. Végül minden bizonnyal dolgozó népünk osztatlan tetszését váltja ki. hopr békés épitőmunkánk. államunk biztonságának megvédése céljából megemeltük néphadseregünkre Ó3 államvédelmi szervezetünkre fordított kiadások előirányzatát is. Annak a kereken 9-5 milliárd forint többletkiadásnak, mellyel 1951. évi költségvetésünk a folyó évi előirányzatot meghaladja, 67 százaléka esik népgazdaságunk fejlesztését szolgáló kiadásokra. 13 százaléka a szociális és kulturális kiadások, 16 százaléka honvédelmünk fejlesztését szolgáló és négy százaléka az igazgatási jellegű kiadások kereteinek bővítésére. Ugyanekkor az Egyesült Államok kormánya, miközben egymás után szavazza meg a 10 milliárd dolláros póthiteleket fegyverkezési célokra, 580 millió dollárral csökkentette a költségvetés szociális és kulturális jellegű tételeit. A francia költségvetés 670 milliárd frankkal növeli a hadikiadásokat, ugyanakikor lefaragja a nem katonai jellegű kiadásokat . Milyen merőben más perspektívát tár a mi költségvetésünk dolgozó népünk elé. A mi költségvetésünkre is áll, amit Molotov elvtárs a Szovjetunió költségvetésére mondott: „Költségvetésünkben összefutnak a gazdasági és kulturális építés szálai." Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk megfeszített munkájára van szükség, hogy tervünket teljesítsük — mondotta Antos István, majd idézte Sztálin elvtárs szavait: „A terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Tervünk realitása: A dolgozók milliói, akik új életet alkotnak. Programunk realitása: az eleven emberek, mi mindánynyian, a mi munkaakaratunk, készségünk, hogy új módra dolgozzunk. Eltökéltségünk, hogy ezt a tervet teljesítsük. Kérem a tisztelt országgyűlést — mondotta végül —, hogy a beterjesztett költségvetést általánosságban fogadja el. Antos István előadói beszéd* után Dobi István, a minisztertanács elnöke, benyújtotta a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Elsőnek Nagy Imre a Magyar Dolgozók Pártja nevében szólalt fel a költségvetés vitájában. Hangsúlyozta, hogy mikor a Magyar Dolgozók Pártja az ötéves terv kidolgozásával megvetette alapjait a szocializmus építésének, új korszakot nyitott nemzetünk életében. Teljesítjük a soronlevő nagy nemzeti feladatot, felszámoljuk a kapitalizmust és helyén fölépítjük a boldog, szabad, szocialista Magyarországot (taps). Ez a társadalmi átalakulás nemzeti szemtották a demokratikus erők, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A második világháborúban és utána gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok. A demokratikus és antiimperialista erők, élükön a Szovjetunióval, naponta növekednek és erősödnek. Mellettük állanak az elnyomott gyarmati és félgyarmati népek, a kapitalista országok dolgozói, akik a világosságot és szabadságot, a holnapi nap biztonságát és a tartós békét akarják. Ezek előtt az emberek előtt nem lehet elrejteni a valóságot arról, amit a Szovjetunió dolgozói éppen a sztálini alkotmánnyal is ifyertek. Nem lehet befogni füleiket, hogy ne hallják a Szovjetunió bátor hangját. Ma már mindenütt tudják a dolgozó és gondolkodó embereik, hogy a béke világító tornya: a Szovjetunió. Mi magyarok is tudjuk ezt és éppen ezért nem tévesztjük szem elő!, hogy hazánknak az imperialistaellenes tábor egyik erős bástyájának kell lennie. Példa előttünk a Szovjetunió sztálini alkotmánya, mely a szovjet emberek megvalósított jogai mellett megállapítja, hogy: „a haza védelme a Szovjetunió minden polgárának szent kötelessége." Nekünk is van már hazánk, van mit védenünk • és meg is védjük Népköztársaságunkat az imperialisták támadásának minden formájával szemben. Tudjuk, hogy a „Népi demokráciánk minden eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, amelyet a magyarság megértő nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt nekünk" — amint mondotta Rákosi elvtárs a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetének benyújtásakor. Ma már a világ dolgozóinak százmilliói tekintenek a Szovjetunió felé, mert tudják, hogy a Szovjetunió a nagy Sztálin vezetésével megvalósította a szocializmust és következetesen halad a kommunizmus építésének útján. Tudják, hogy a Szovjetunió politikája következetesen a világ békéjét szolgálja és a békeharchoz a világ haladó emberiségének nagy többsége csatlakozik. Tudják, hogy a békeharc igazságos, győzelme biztos, mert a békeharcot a szocializmus országa, a nagy Sztálin vezeti. Uir. Antalffy György