Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

VASÁRNAP, 1950. DECEMBER S. 1 PÁRTELET • * Felismerték és kijavítják a Szegedi Kenderben az oktatási munka terén mutatkozó hibákat j^ z elöltünk álló hatalmas feladatok, a szocializmus építése, a béke megvédése, az ezeket megvalósítani tudó újtipusú ember kinevelése elsősorban megköveteli az elméleti tudást, az hleoló­lógiai továbbképzést. Uj országot építünk, új szocialista társadalmat alakítunk ki. Forradalmi munka ez. s éppen ezért forradalmi elméletet követel meg. Ezért fektet Pártunk akkora súlyt az oktatási munkára, s ezért kell minden egyes pártszervezetnek, a nagy jelentőségéhez és fontosságához mérten kezelni a tanulás kérdését. Az új oktatási évad már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Hosz­Szű idő állt alapszervezeteink rendelkezésére, hogy felkészüljenek az elöltük álló oktatási munkák sikeres megszervezésére, beindítására és lebonyolítására. Nézzük meg, ho.gy városunk egyik legnagyobb üze. mében, a Szegedi Kenderben hogy oldották meg ezt a feladatot, ho­gyan indult meg az oktatás, milyen hibák mutatkoztak és hogyan kü­szöbölték, vagy küszöbölik ki ezeket menetközben. Igy indult az oktatás Bizony, az őszi oktatási munkák beindítása előtt és alatt mutatkoz­tak hiányosságok a Szegedi Ken­derben. Az elvtársak sokszor szin­te elmerültek a szervezési és ad­minisztrációs munkákban. A fel­térképezések, a dolgozók különböző szemináriumokra való' beosztása, a statisztikai kimutatások (hány férfi, hány nő, kor szerint megosz­lás stb.) elkészítése közben több kisebb-nagyobb hiba csúszott be. Nem sikerült mindjárt kezdetben az oktatás ünnepélyes megnyitása. Látszólag technikai hiba volt: az ünnepélyes megnyitó helyére néz­ve más instrukciót kaptak az agi­tátorok és más helység volt fel­tüntetve a meghívón. Azonban mégsem lehet egyszerű technikai hibakent nézni hatásaiban a kér­dést, hiszen éppen a megnyitó volt hivatva többek között arra. hogy fokozott mértékben felkeltse az ér­deklődést a tanulás iránt, kifejtse a dolgozók előtt az előttük álló elméleti továbbképzés, a politikai iskolák anyagának a jelentőségét és elsajátításának fontosságát. A másik hiányosság a dolgozók politikai iskolákra való beosztásánál mutatkozott meg. Az elvtársak nem néztek a jövőbe, a beosztásánál ala­pul vették a dolgozók szeptember hatodiikán mutatkozó munkabeosz­tását, szakmányokban való részvé­telét. Nem gondoltak arra, hogy menetközben kisebb, vagy nagyobb változások történhetnek, nem ke­zelték rugalmasan a kérdést. így történhetett aztán meg, hogy az egyes politikai iskolák hallgatói az üzemen belüli más munkakörbe, illetve szakmányba való helyezése kieséseket, zavarokat okozott az oktatási munkában. Gyakran maga az üzemi pártbizottság sem tudta, hogy miképpen áll tulajdonképpen az oktatási munka, lemorzsolódás van-e, vagy pedig a munkamenet megváltozása folytán állott elő át­menetileg a hiányzás. A politikai iskolák látogatottságának, s ezen keresztül bizonyos mértékig a po­litikai iskoláknak a sikere is arra volt bízva, hogy ,.na. majd a dol­gozók bejönnek és jelentik, hogy más időpontban osszuk be őket, mert az eddigi csoportba nem tud­nak eljárni." Észreveszik a fogyatékosságokat Az üzemi pártbizottság azonban Idejében hozzálátott a hibák kija­vításához. Kiértékelték az eddigi tapasztalatokat és feltárták a kija. cítandó hibákat. Megállapították az elvtársak többek között, hogy hely­telen volt, hogy a vállalatvezetés­ből nem vontak be senkit az elő­készítő munkába. Ha ez megtör­tént volna, előre számolhattak volna a szakmányváltozások és egyéb ta­nulási kérdések folytán előálló ki­esésekre, vagy átcsoportosításokra, jobb beosztásokat készíthettek vol­na, s így egyes hiányosságokat elő­re ki tudtak volna küszöbölni. Eh­hez a hibához még szorosan hozzá, tartozik az is, hogy csak a meg­jelenésükkor — bár nem későn, de meglehetősen megkésve — ismer­ték fel őket. s vették fel a kapcso­latot a vállalatvezetőséggel. A kezdeti hibákhoz tartozik még az is. hogy jóidéig szinte egy em­ber végezte az oktatási munkák szervezésével és irányításával kap­csolatos teendőket — s ez nyilván­valóan nem helyetesíthette egy jól összeállított oktatási bizottság terv­szerű. minden részletre kiterjedő munkáját. Egyénileg foglalkoznak az emberekkel Hogyan kezdett az üzemi párt­bizottság menetközben a hibák ki­javításához? Elsősorban is felvette a szoros kapcsolatot szervezési téren a vállalatveze­tőséggel, átszervezte, illetve úgy szervezte meg az oktatási bizottságot, hogy bevonta abba a termelés vezetőit s több mű­szaki dolgozót, így aztán már az is lehetővé vált. hogy olyképpen oldják meg a mun­kabeosztást: azok a dolgozók, akik politikai iskolai hallgatók lehető­leg mentesítve legyenek hétfői na­pon a délutáni beosztástól, vagy egyéb délutáni termelési elfoglalt­ságtól. Fokozott mértékben figyelemmel kisérik az oktatásban résztvevő elvtársakat, egyénileg is. Maguk, az oktatási bizottsági tagok foglalkoznak személyen, ként is a tanulásban elmara­dottakkal. A politikai iskolák hallgatóinak nevelése terén nagyobb segítséget kapnak a szemináriumbizalmiak az alapszervezeti titkártól és ok­tatásfelelőstől is. A politikai iskolákra beosztott elvtársak előtt megmutatják az elméleti továbbképzés per­spektíváit, tudatosítják az elvtársakkal azt, hogy a tanulás elválaszthatatlan a termelési kérdésektől, csak úgy érhetünk el gazdasági értelemben is nagyobb eredményeket, ha kel­lőképpen fel vagyunk vértezve a marx i zmus-le n i ni zmus fegyverével. Jó felvilágosító munka melleit ]ó szervezés Az üzemi pártbizottsággal, alap­szervezetekkel karöltve természe­tesen az iskolavezetők is igyekez­tek hozzájárulni a hibák kijavítá­sához. Egses iskolavezető elvtár­saknak sikerült már egészen jó kollektívát kiépíteni. Ezt mutatják a csoportos mozilátogatások, sze­mináriumon kivüli tanulókörök lét­rehozása és egy-egy .ió szeminá­riumi faliújság felállítása. Kikü­szöböltek az elvtársak egyes, be­osztásnál mutatkozó hibákat is. Ilyen volt például az, hogy a cér­názóktől a dolgozók két előadóhoz voltak beosztva — más dolgozók­kal együtt, A politikai iskola fé: 3-kor kezdődött, viszont ők, be­osztásuknál fogva legtöbbször csak négy óra után értek oda. Most a cérnázókat kivonták a két szemi­náriumból és mind őket, mind pe­dig a bentmaradókat külön cso­portokba osztották be: ezek a po­litikai iskolák fél 5-kor kezdődnek, a többiek részére pedig fél 3-kor. Egv ernbsr — hói lunSfC'ó Egyszóval, a Szegedi Kenderben komolyan iránytvettek az oktatási munka megjavítására. Nagyobb tervszerűséggel, a jelentőségéhez mért alapossággal nyúlnak most már a szervezési és agitációs fel­adathoz. Javulás mutatkozik. de persze ez még korántsem jelenti azt, hogy most már minden rend­ben van. Vannak még egyes hibák, me­lyek kiküszöbölésre várnak. Ilyenek például, hogy egyes dol­gozók azt nézik, melyik előadóhoz van bosztva a barátjuk, köz­vetlen munkatársuk és minduntalan fel akarják borítani a beosztási rendet; abba a csoportba kérik ma­gukat. ahol ezek vannak. Zavart okoz a tanulásban az is, hogy egyesek kényelmi szempontokat néznek. így például egy-egy poli­tikai iskola hallgatóinak az a ré­sze. aki 10—15 perccel hamarabb tudott megérkezni, nem akarja megvárni a többit, akik saját hi­bájukon kiviil kényszerülnek né­hány percet késni. Egy másik ká­ros jelenség, ami megmutatkozik, az. hogy egyes elvtársak túl van­nak terhelve munkával és ez gá­tolja rendszeres tanulásukat. Jó példa erre Király Károly elvtárs esete. Ö egyszemélyben békekibott­sági titkár szakszervezeti bal­esetelhári tó-felelős. kultúrbi­zottsági tag. szabadságharcos műszaki vezető, hangoshiradó­felelős. műszaki bizottsági tag. selejtkiállítási felelős, hallga­tója a középfokú politikai is. kólának. A délutánjai például igy oszlottak meg a legutóbbi héten: hétfőn politikai iskola, kedden termé­szettudományos előadás. baleset­elhárítási oktatási gyűlés, műszaki csoportülés, szabadságharcos ve­zetőségi ülés, szerdán szabad­ságharcos műszaki kör, béketitkári értekezlet, csütörtökön elmé­leti pártnap, pénteken sza­badságharcos taggyűlés, népnevelő értekezlet, szombaton délután és vasárnap délelőtt népnevelő munka a kerületben. Ezen is vál­toztatni kell. nem szabad egyes dolgozókat különböző beosztások­kal és funkciókkal túlterhelni. Igyekezzünk megelőzni a hibákat összefoglalva: Voltak hibák az oktatási munkában a Szegedi Ken­derben, s az elvtársak ezt felis­merve jelentős részben kiküszöböl, ték. De vannak hibák még mindig. A feladat tehát az, hogy a hiá­nyosságok feltárása, az oktatási munka kiértékelése után nyerjen újabb lendületet a szervező és agi­tációs munka. Kísérje éber figye­lemmel az elméleti képzést a Sze­gedi Kender üzemi pártbizottsága és az oktatási aktívák. Igyekezze­nek megelőzni a hibákat, ha pedig valahol mégis felüti az a fejét, azonnal küszöböljék ki. Igy azután az elmélet fegyverével felvértezve, a Szegedi Kender kommunistái is állandóan javuló, egyre jobb mun­kát tudnak majd végezni üzemük­ben. „AZ ADOTT VILÁG VARÁZSAINAK MÉRNÖKE' Megválasztották MSzT-küldötteiket a villamosvasút dolgozói is (Tudósítónktól.) A Szegedi Vil­lamosvasútnál két hónappal ezelőtt indult meg a tevékeny munka a Mugyar-Szovjet Társaság üzemi csoportjában. A kezdetben mutat­kozó nehézségeket pártszerveze­tünk segítségével áthidaltuk és jó felvilágosító munkával további eredményeket értünk el. Most ünnepi esemény zajlott le MSzT-szervezetünk életében: a kül. döttválaszló taggyűlés. Ezen Zé­kány elvtárs ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet és mutatott rá a békeharc jelentőségére. A megjelentek valamennyien nagy lelkesedéssel fogadták a vezetőség­nek azt a kijelentését, hogy to­vábbi jó munkával igyekeznek be­bizonyítani a Szovjetunió által ve­zetett béketábor melletti harcos el­szántságukat. A tagság felaján­lotta, hogv a kongresszus tiszte- . ... , , , , , , , letére vállalják egy-egy tagnak a f1 énekszámokká!, szavalatok­beszervezését, ami azt jelenti, hogy i kal es roviid jelenetekkel szere­üzemünknél minden dolgozó tagja I pelnek. lesz a Magyar-Szovjet Társaság­nak. A beszámolóhoz Vecseri Ilona. Kollár Rózsi, Csízi Ferencné, Er­délyi Istvánná, Laczkó Mihály és Fazekas Endre szólt hozzá, majd egyöntetűen elfogadták küldöttnek: Zákány Flórián, özv. Erdélyi Ist­vánná, Csányi Károly és Seller Já­nos elvtársakat, akik eddigi mun­kájukká] váltak méltóvá erre a megbízatásra. A taggyűlést a kultúresoport ér­tékes műsora zárta be. Földvári Lajos villamosvezető. A SZEGEDI Papnkabeváltó ÁV MNDSz csoportjának kultur­gárdájia ma, vasárnap délután 5 órakor az üzem kultúrtermében műsoros teadélutánt rendez. A műsorban a kultúresoport tag­Ma tizenhárom éve, hogy 1937 december 3-án a balatonszárszói ál­lomáson egy tehervonat elé ve'ette magát és a kerekek darabokra tép­ték; József Attilát. Felőrlődött a vad küzdelemben, amit a tőke, a földesurak, a rendőrbotok, a •>sza­vatoló csendőrtollak" ellen folyta­tott. Élete a kizsákmányolt munkássá­gé, költészete az egész magyar nép költészete, sőt több annál: ,,A költő — ajkán csörömpöl a szó, de ő (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát ...'' Igen, tudatos jövőbe, mert egy­beforrt a munkássággal, egybeforrta az illegálisan működő Kommunista Párttal és a gyakorlatba is átvitte klasszikusaink tanítását „József At­tila nemcsak az örökkévalósághoz — irja Horváth Márton —, hanem szinfe napi kérdéseinkhez is hozzá­szól. Szavára még a megvalósulás és újjáépítés zajában, a munka és a harc lázában is oda kell figyel­nünk." József Attila figyelmeztetése ma is időszerű. Mi már a szocializmus felé haladunk, de még a földgolyó egyik oldalán az imperializmus el­nyomó harca dúl, Koreában százez­rek vérzenek, Amerikában négere­ket lincselnek és azok a munkások is magukénak érezhetik nagy köl­tőnk sorait; ,-Hiába emelünk falat és rakjuk sorsunk kaszárnyáját, fiunk utcán, üveg ala t nézi csak építőkockáját s ha lányunk kis bábruhácskáját kéri, hisz szövetet szövünk, összeszorítja puha száját — bérünk van, nincsen örömünk.'1 Ez az- ami világirodalmi jelentő­séget ad költészetének; ez az, ami a világirodalom klasszikusai közé emeli, mert mondanivalója egyaránt találó az egész világ dolgozói szá­mára. Gyermekkorától élete utolsó nap­jáig sorsa a nyomorgás volt. Élte a ferencvárosi utcagyerek életét, talpatlati cipőben vizet árult, cso­magot cipelt fillérekért, miközben édesanyja kórházban feküdt, a gyermekei odahaza, fűtetlen szobá­ban, falat nélkül — tömeglakásról lé­vén szó — lakótársaik egy-egy tányér adománylevesén tengődtek. Néhány nyáron falun volt disznópásztor, kukoricacsösz, nevelő. Igy ismerke­dett meg a parasztsággal is Óriási nehézségek után leérettségizett A szegedi egyetemről a ,,Tiszta szív­vel" című verse miatt eltanácsolta ,-az egyetem fura ura''. Tovább ta­nult Bécsben, Párisban, miközben: ,,Kazánt súrol'am; vágtam sarjat; ... .elnyúltam rothadt /szalmazsákon; .., Kétnaponként csak egyszer ettem és gyomorbajos lett belőlem ..." Ismét egy magyar költő Pe'öfi után, — „aki számára nincs kü­lönbség toll és kard között' — jó­maga is harcolt a munkássággal együtt, verseit is felhasználta, ami­nek különösen az adja meg értékét, hogy belülről meglá'va ábrázolta ezt. Éles jövőbelátása, derűs opti­mizmusa, a nélkülözések kálváriá­jában egy pillanatra sem hagyták el, mert rendkívül élességgel felis­merte, hogy arra szükségszerűen kell a ragyogó jövőnek következ­nie: „De — elvtársaim — ez az a /munkásság, mely osztályharcban vasba öltözötf. Kiállunk érte, mint a kémény; /lássák! És búvunk érte, mint az üldözött. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét /gyárra szegezi az Ember ötágú csillagát!" Amiért József Attila hiába küz­dött életében. ma megvalósulóban van. Itt, Szegeden is, ahol mint egyetemista nem maradha'ott meg. ma az Akadémia keretében működő kutatócsoport igyekszik még jobban megvilágosítani költészetét, a Párt iránymu'ctása nyomán Kegyeletlel és hálával gondolunk Reá, halálának évfordulóján. Süle Sándor, bölcsészhallgató, Zsombó a fejlődés útján . .. Vsombó község a három- ós az ötéves terv gyermeke. A szétszórt tanyavilág kellős köze­pén új, piroscserepes családi házak, községháza hirdeti: az el­dugott tanyavilág lakói közelebb jöttek a városhoz, a kultúrá­hoz, a fejlődés útjára l'éptek. Ami most Zsombón van, az csak a kezdet. A község útja, amely a fejlődésé, felfelé visz. Ezt látják, ezt tudják az új köz­ség új lakói. Minden cselekedetük erre vall.., * A földművesszövetkezetben közgyűlést tartanak. Mintegy 150-en szorongnak a nagy terem­ben. Megválasztják az új földmű­vesszövetkezeti vezetőséget. Az új vezetőségre bízzák: úgy segít­se a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak munkáját, hogy azok minél többet tudjanak termelni maguknak, adni az or­szágnak. Jó bortermő vidék Zsombó. „Többre megyünk, ha összefo­gunk" — hangzott el a földmű­vesszövetkezet közgyűlésén. Fá­bián Péiter, Sója István, Kálmán Mátyás, a terménybegyűjtés élenjárói. lépnek elő először, hogy valóra váltsák a kimondot­takat. A többiek követik példá­jukat és 44-en megalakítják a szőlőtermelők szövetkezetét. * A fehéren csillogó új község­háza folyosóján csoportokba á'l­va beszélgetnek az emberek. Adót jöttek fizetni, hogy forint­jaikkal hozzájáruljanak az ez­után épülő új házak felépí ésé­hez. — Saját szemünkkel láthatjuk, hegy hova teszik adófillérjeinlcet — mondja Fábián Péterné, és a széles üvegajtón keresztül a szomszédos új ház piros cserepét nézi. — A múltban is fizettünk adót. de akkor az urak magukra költötték —, teszi hozzá elgon­dolkodva. Koszó Andrásné szól közbe: — Sok minden történt, mig idáig eljutottunk, hogy nem kell kilomé­tereket gyalogolnunk hivata'k>3 dologban. Itt. a szomszédomban le­vő szép, új községházán az.k in­tézik ügyünket, akiket mi válasz­tottunk. Szívesen fogadnak ben­nünket. hisz' közülünk valók. Simon Kálmán bácsi a múlt­ban keresgél, amikor legényko­rában Dorozsmáró] gyalog járt be Szegedre, úgy vasárnapon­ként. Már ekkor emlegették a Dorozsmát Szegeddel óssze.rötő villamosjáratot. De ezt csak a demokráciában építették meg. Sztálin elvtárs 71-ik születésnap­ján adják át a forgalomnak. — Oreg napjaimra mogis csak megértem — mondja Simon bá­csi. — Amit az urak nem tudtak megcsinálni, azt a kommunisták csinálták meg. * A termelési szerződéskötés a be­gyűjtés. mint állandó probléma foglalkoztatja a zsombóiakat. ügy mondja a Párt, hogy jobban jár az, aki szerződéses alapon termel. A Párt mondta azt is, hogy 34 családi ház épül Zsom­bón, község lesz. ... És lett.. . — Most is meg kell fogadnunk a Párt tanácsát — mondja Hor­váth Sándor. S Illlés Imre há­rom hold földjéből másfél hold­ra, Almási Antal cukorrépára, Dudás József középparaszt két hold burgonyára, 800 négyszög­öl paprikára, 2 hold somkóróra szerződött le, testvére, Károly, ugyanennyire. Elmondják a töb­bieknek is, miért fontos a szerző­déskötés. Kondász Györgyné népnevelő, Rácz Gáborné tanács­tag. Tari József v. b. titkár, Fo­dor Antal és Lajkó János terme­lési felelős ezért járják napról­napra a zsombói dolgozó parasz­tokat. • ... A dércsípte barázdák, az ezüstös színben csillogó vetések körül ölelik a falut. Es a gondo­san művelt föld karjai között él, dolgozik, fejlődik az új község: Zsombó. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom