Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

10 VASÁRNAP. 1950. DECEMBER »T. SZEGED KÉT LABDARUGÓ. CSAPATÁNAK MUNKÁJA 0> íníbte>tytln> HONVÉD SE 'A SZEGEDI HONVÉD labdarúgói az SZSZMTE elleni mérkőzés "tán háromhetes jól megérdemelt pihe­nőre tértek Azonban a téli hónapok alatt ifi kü'.önbö-tö kiegészítő spor­tokkal foglalkoznak. (Asztalitenisz, röplabda, kosárlabda.) A Szegedi Hunvód 1950. januárjában az NB. Fi. 2. helyén állott. A tavaszi for­dulóban a Honvéd stílszerűvé vált hajrával megnyerte az NB. (II. baj­nokságot és bekerült az NB. Ij-bé. A nyári szünetben a csapat komo­lyan felkészült az elkövetkezendő csonkafordulós bajnokságra. Az elő­készületek során megnyerte a Dél­magyarországi Kupát és második helyen végzett a villanyfény mellett megrendezett Bétke-Kupában. Bár a csapat jó volt, mégsem Indult baj­noki reményekkel az őszi labdarúgó idényben. A csapat bemutatkozása az első NB. Il-es mérkőzésen, budapesten a vártnál jobban sikerült. A titkos bajnokjelóit Bp Lokomotivot l:0-ra legyőzte. Ez önbizalmat adott az újonc NB. Il-es csapatnak, amely szebbnél-szebb eredményeket ért el s a második fordulótól kezdve a bajnokság végéig a táblázat élén maradt. A tizedik forduló után némi hullámvölgybe kerültek a Honvédek, azonban pontelőnyük biztosította vezetőszerepüket. A bajnoki idény végére ismét formába lendült a csa­pat és az osztályozó nehéz küzdel­meiben csúcsosodott ki az együttes­nek a tudásmelletti legtöbb erénye, a küzdeni akarás. A Honvéd az osztályozó küzdelmeiben is kiváló­an megállta helyét. Ezt főleg Buda­pesten bizonyította be és ennek eredményeképpen bejutott az NB. 1-be AZ ELÉRT EREDMÉNY egyik fontos tényezője az volt, hogy a küzdelemben rétszvett játékosok közül nyolc minden mérkőzésen résztvett. A csapat kapuvédője, Palotai rugalmas. j6»:emű, biztos­kezű. Hátránya, hogy sokszor a 'közönségnek véd. Ha erről leszokik, nagy jövő áll előtte. Kocziszky gyors, kemény, jól fejel, de rugó­technikája fogyatékos. Baráth ala­csony termete ellenére kiválóan fejel, jól helyezkedik, biztoslábú középhát­véd, h.bája, hogy néha a védelemből elkalandozik. Kovács higgadt. í'1 rugótechníkáiú, gyors, észszerű já­tékos, szélsőjét időnként elhanyagol­ja. Vincié nagy munkabírású, jól fejelő, megbízható játékos, de lassú. Fodor nagy technikával rendelkező kemény labdarúgó, kár, hogy nem bírja végig a 90 percet. Kókai a csapat legidősebb, egyben a legküz­dőképesebb játékosa, de néha pon­tatlan leadásaival vonja magára a figyelmet. Böjtös lendületes, gól­képes szélső játékos- dc néha el­veszt; önbizalmát és kedvetlenül ját­szik, Korom jótechnikájú építőcsa­tár, akinek nincs ereje a támadás befejezéséhez. Rózsavölgyi gyors, korszerű középcsatár, akinek több gólhelyzet szükséges az eredményes­séghez. Cziráki kiváló technikával rendelkező, építő és befejező csatár. FiirdSorvosi rendelő létesült a szegedi gőzfürdőben Szeged dolgozóinak egészség­védelme szempontjából igen nagyjelentőségű az az új intéz­mény, amelyet most létesítettek a szegedi gőzfürdőben. A fürdő egyik világos, nagy termében szakorvosi rendelőt rendeztek be. A rendelő korszerű felszerelése­ket kapott, így a többi között rövidhullám besugárzásban, vil­lanyfürdőben, kvarcfénykezelés­ben tudja részesíteni a betege­ket. Az arra rászoruló dolgozók az SzTK (volt OTI) beutalására kaphatnak itt.kezelést. A fürdő­orvosi rendelőintézet az új esz­tendő első munkanapján már meg is kezdi működését. A szegedi gőzfürdőben egyéb­ként újabb bővítési munkálatok közelednek a befejezéshez. Kibő­vítették az iizem mosódáját új épületrész felépítésével, ezenkívül két új gép beállításával. Igy ezentúl a közületek számára szükséges mosásokalt még gyor­sabban tudják majd ellátni. azonban túl óvatosan és puhán ját­szik. Forgács jókópességű, gyors, erőteljes, vérbeli szélsőjátókos, aki minden helyzetben kapura lő. azon­ban néha túlsokáig tartja magánál a labdát. Bene képzett, több posz­ton is használható labdarúgó, azon­ban inkább egyéni, mint csapatjáté­kos. Remzső és Burkus megbízható, küzdőképes cserejátékosok A VEZETŐSÉG ÉS. A JÁTÉKO­SON között igazi bajtársi megértés uralkodik. A politikai nevelésen és n vitákon együttesen vesznek részt, ami döntő volt az eredmények el­érésében. A vezetésben kiváló mun­kát végzett Perényi őrnagy főtit­kár, Lőkös törzsőrmester titkár, Ormándi őrnagy szakosztályvezető és Relovszki intéző. Poják edző szaktudása és kiváló nevelőérzéke nagyrészben hozzásegítette a csapa­tot a szép eredmények eléréséhez. A Szegedi Honvéd SE vezetősége és minden játékosa mindenkor szem­előtt tartotta Szeged labdarúgó sportjának emelését a Honvéd szí­neken keresztül és ennek tudható be, hogy ma városunknak, valamint országos viszonylatban néphadsere­günknek két NB, l-es csapata van. SzSzMTE AZ SZSZMTE TAVASSZAL meg­nyerte az NB. II. dilicsoport baj­nokságát és bekerül' az NB_ l-be. A csapat kedvező sorsolást kapott és ennek alapján kellett az egész csapat szerkezetét felépYeni. A Párt minden lehető támogatást meg­adott az ágyesületnek és ez tette lehetővé, hogy a csapatban egy olyan közösségi szellem alakuljon ki, amely döntő tényezője lett a csapat NB l-ben való maradásának. Az idény elején ki kellelt dolgozni egy olyan taktikát, amely alkalmas volt az aránylag gyenge játékos­anyag ellenére is a sikeres szerep­lésre A játékosok technikai fo­gyatékosságai' a rendelkezésre álló félidény alatt kiküszöbölni nem le­lett és azért a fősúlyt az erőnlét 'eljes mértékben való kihasználására fordították. A taktika fő irányelve az volt, hogy hosszú labdákkal, az előretolt csatárok felhasználásával érjenek el eredményt. Éppen ezért Bitónak a szerepe főleg az volt, hogy a védekezésben segítsen és rajtaütésszerű támadásokat in­dítson el. A tah'ika helyességét bi­zonyítja. hogy jobb stílust játszó csapatok (Postás, Előre, BDSE) « kiesés szomorú sorsára jutottak. A taktika kidolgozását és a csapat szakszerű előkészítését Hornyai Tibor szaktanácsadó látta el. A jó frontét Nagy Antal edző mun­káját dicséri. A JÁTÉK060K EGYÉNI telje­sítményét összefoglalva elmondhat­juk, hogy sok erénnyel, de még több hibával vettek részt a nagy küz­delemben. A kapuvédők teljesítmé­nye általában alatta maradt a sze. gedi jó kapusok munkájának. Cser­halmi nagy bravúrokra képes, Ver­seczi megbizkaéóbb. A vonalon Cser­halmi, a kifutásban Verseczi volt a biztosabb. A védelem oszlopa Sza­bó volt, aki nehéz súllyal és kora ellenére is ragyogóan megállta a helyét és példaképül lehet a fiatal­ság elé állítani, Kerekes rágóképes­sége jó, labdái is Irányí'ottak, hi­bája a puhaság és a helyzeteket nem ismeri fel időben, könnyen za­varba jön Bénák nagytehetségű já­tékos. nála a könnyelműség a leg­nagyobb hiba. Minden adottsága megvan arra, hogy kiemelkedő hát­véd legyen, ha jó erőben van. (Ed. zéshiányok.) A KÉT FEDEZET, akik kulcs­pontjai a csapó' rendszerének, el­lentétes hibák és erények soroza­tát mutatták be az idény folyamán. Gyurik a sokoldalúbb, nagyobb ké­pességű játékos, mindent' tud. amit egy labdarúgó tudhat, azonban idegessége erősen befolyásolja tár­sainak teljesítményét is. A védeke­zésben is többől' segíthetne. Ellentét­ben Hetesi, a védekezésben vette ki inkább részá', nála a támadások el­indításának az alapja. a gyors és jó leadások hiányoztak. Csáki erő­teljes, gyors, 'tehetséges, fiatal já­tékos, akinek a mozgékonyság hiá­nya a legnagyobb hibája. A társai­nak kellene as ő lendületes játékát elősegíteni. Ladányi volt a csapat mn'orja, rengeteget dolgozott és a legtöbb gólt ó rúgta. Hibája az, hogy sok esetben elhamarkodja a kínálkozó gólhelyzeteket. Bánáti fejeseivel aratta a legnagyobb sikert, de nem elég mozgékony és köny­nyen elválasztható a labdától. Bitó lelkesen küzdött, a rábízott felada­tot elvégezte, annak ellenére, hogy labdakezelése fogyatékos. Nyári lendületesen és gólratörően játszott Hibája az abszolút egylábasság és Összetéveszti a kemény játékot a durvasággal és ez a csapa' hátrá­nyára volt. Király technikás, jól cselező játékos, akinél a kemény­ség hiányzik Törköly csak a jobb­szélen állja meg a helyét, Szőcs nagytechnikájú játékos, aki lassú­sága miatt nem érvényesül. Reitcr képzett labdarúgó, akinek oz erőn­létét kell fokozni. Gréczi sem tehet­ségtelen játékos, ha jó erőben lesz, még hullatni fog magáról. A HATÁRTALAN LELKESEDÉS, amely a szegédl dolgozók részéről megnyilvdnyult, szinte kő'elczővé teszi az egyesületnek a csapat olyan arányú átszervezését, hogy méltóan képviselhesse a már két NB. I-es egyesülettel rendelkező városunk élsportját Értekezleten beszélték meg a kisipari termelőszövetkezetek jövő évi feladatait December 29-én reggel 8 órai kezdettel egésznapos kerületi konferenciát tartotlt az OKISz szegedi kirendeltsége. A konfe­rencián kiértékeltek a szövetke­zelek egészévi munkáját ®3 megtárgyalták a jövőévi felada­tokalt. Herédi Kálmán, a kiren­deltség vezetője beszámolt az OKISz eddigi eredményeiről és feltárta azokat a hiányosságo­kat, amelyek döntő mértékben hátráltatnák a szövetkezetek munkáját. Beszámolójában megemlítette, hogy ebben az évben ö3szesen 11 új szövetkezet alakult a me­gye területén és a taglétszám 780-ra emelkedett. Rámutatott arra, hogy hiba volt az OKISz részéről és a szövetkezeti ki­rendeltség részéről is, hogy nem tartottak szoros kapcsolatot a Párttal, így nem kapták meg azt a vezérvonalat, amelynek segítségével az államosított üzemek hatalmas termelési ered­ményeket érnek el. Helytelep volt a munka meg­szervezése is. A tervév első fél­évében ugyan fellendült a mun­kamódszerátadásí mozgalom, igen szép eredményeket tudták felmutatni a szövetkezetek, de a másodk félévben elfeledkez­tek ezekről az eredményekről és nem szervezték meg a további munkamódszerátadáslt. Az újítómozgalom alacsony fokon áll még a kisipari terme­lőszövetkezetekben. Ebben az évben hat újítást adtak be a termelőszövetkezeti dolgozók, ezekből hármat fogadltak el ed­dig, ami évj 420 ezer forint megtakarítást jelenít. Az ügyve­zetőségek azonban nem fektettek kellő súlyt az újítómozgalom fejlesztésére. Hibás voft a köz­pont is, mert nem adott támo­gatást az újítómozgalom kiszé­lesítésére. Herédi Kálmán beszámolójá­ban megmutatta azt az utat, amelyen a k'sipari szövetkeze­teknek haladpiok kell és rámuta­tott a hiányosságok kiküszöbö­lésének módjára. Beszámolóját vita követte, majd a szövetkeze­ti bizottság tagjai számoltak be idei munkájukról. A dolgozó fiatalság biztosan néz a családalapítás elé A most elmúlt érben jelentősen emelkedett Sxegeden a házasságkötések saáma A szegedi anyakönyvi hivaltal összeállította az idei év házas­ságkötéseinek, születéseinek és haláleseteinek statisztikáját. Ez a statisztika igen kedvező képet mutat és a lényegesen megnöve­kedett házasságkötések száma azt bizonyítja, hogy a dolgozó fiatalság bátran, biztosan néz a családalapítás elé, mert napról­napra emelkedő életszínvonalunk és tervgazdálkodásunk m nd­jobban kitáruló távlatai biztos életlehetőségeket teremtenek számára. Tavaly 969 pár kötött házasságot Szegeden, ezzel szem­ben az idén 1118 pár. A szüle­tések száma nem sokban tér el a tavalyitól. Tavaly 2242, az idén pedig 2208 születést je­gyeztek be. Ezzel szemben ke­vesebb haláleset történt, tavaly 1644, az idén 1479. A legtöbb születés március­ban történt, mégpedig 204 gyer­mek látott ebben a hónapban napvilágot. A legkevesebb szüle­tés viszont az előltte lévő hó­napban, februárban történt, amikor 163 gyermek született. Az idén is a télvégi és a késő őszi hónapok hozták a legtöbb halálesetet; februárban és októ­berben 141—141 ember halj meg. a legkevesebb haláleset vi­szont ugyancsak ősszel: szep­temberben történt, 104 esetben. A házasulok az idén is a május hónapot választották a legszíve­sebben. Ebben a hónapban 142 pár kötött Szegeden házasságot. A téli hónapok úgylátszik, nem igen kedveznek az ifjú párok számára, mert januárban csak 50 esetben kötöttek házasságot, amely valamennyi hónapok kö­zül a legkevesebb házasságkö­tést jelenti. Az első nap, niikor bevonult, olyan idegen volt számára a lakta­nya, hogy éjtszaka alig tudott el­aludni. Forgolódott a szalmazsákon, s haza gondolt arra a sok-sok mun­kára, amit otíhagyott idős apjára. No, meg Piros is sokat v°It eszé­ben. a termelőszövetkezeti csoport •nőkének, Földi elvtárs tizennyolc­éves leánya. Hogy terveztekl Ta­vaszra nyélbe akarlak úini a kéz­fogót. Persze még kora tavasszal, s igy együtt végezték volna a tavaszi munkákat. Mert Jóska elhatározta, hogy belép a csoportba. Van sze­me, látja az} a nagy különbséget, amit az ő földjük, meg a tszcs föld­je hozott. Már meg is beszélte ap­jával. Az öreg is belement, hiszen elég volt harmincesztendeig a cse­lédsorból Kínlódtak egész életük­ben, dc sosem hátráltak meg. Éhez­lek, sokat éheztek, de apja sosem adta el magát. Sokszor mondogatta: — Eljön még a mi időnk is, meglátjátok. S most, hogy bevonult, kissé el­keseredett. Elszakadt az otthoniak­'iól, apjától, meg Pirostól. Még frni sem tud nekik. Mert ő. Kovács Jós­ka nem tud írni . . . Mással írassa meg a leveleit? Igen. ehhez kell fo­lyamodnia, nincs más út. Az első napokban igen szokatlan volt minden. 'A' rend. a fegyelem, az egész életmód. S állandóan félt, kiderül," hogy nem tud (rni. Szé. gvelte magát, szégyell© bevallani. Miért vallja be? Úgysem tudnak rajta segíteni. Nem iskola ez. Poli­tikai foglalkozásra mindig szorong­va ment. Hozzászólt ugyan a felve­tődött kérdésekhez, soka} beszélt a múltról, hiszen bőrén érezte annak minden szörnyűségét. De Vas őr- I vezető bajtárs nem elégedett meg ezzel. — Mii olvasott a héten, Kovács bajtárs? — F.n? — kérdezte zavartan. — Maga, hát, — Hát... Dadogott valamit a koreai sza­KOVÁCS BAJTÁRS MEGTANUL IRN badságharcról, a kukoricabcgyiij­tésről, amit úgy félfüllel hallóit a bajtársaktól. Hogy olvasott volna? Az akkori uraknak egyéb gondiuk is volt, semhogy egyik cselédüket emberi sorban tartották volna. Szá­ját összeszorította. Nem az ő hibá­ja hogy nem tud Imi, hagyják őt békén. Láiástól-vukulásig dolgozott ötéves kora óta. Nem tehet róla, hogy nem ismeri a betűket, Es mégis: sokszor arra gondolt, liogy valahol ő is hibázott. De el­hessegette magától ezeket a gondo­latokat és hallgatott. Minden szög kibújik azonban egyszer a zsákból, s egyszer nz is kiderült, hogy Kovács honvéd nem tud írni. — Mutassa csak a jegyzetei}, Ko­vács hajtárs! V»S' őrvezető hnjtárs állott előt­te Jóska vörös lett. — Nincs. — Nincs? És miért nincs? Meg kell mondani, mostmár meg kell mondani. Lesütölte a szemét, mint aki igen nagy bűnt vall be. — Mert én . . . nem tudok Írni... Vas bajtárs csak néhány pilla­nat miilva szólalt meg: — Miért nem mondotta ezt előbb? Aztán még hozzátette: — Hát akkor '-"gtanftjuk. » Kovács bajtárs élete ettői a nap­tól kezdve megváltozott. írni ta­nult. Minden szabadidejében elő­vette füzetét és eleinte ügyetlenül bár, de rótta a betűket. Sokszor be­leizzadt a munkába, dc tovább foly­tatta, mert meg akart tanulni (rni. S egyszerre olyan otthonossá vált a laktanya is. Nem is rossz ez, mondogatta magában Rossz? Ki mondja azt? Otthon érezte magát a bajtársak között. A 'tiszt bajtársak gát a katonaruhában. Nem kínoz­ták gyötrő gondolatok, a jövő sem volt kilátástalan, hiszen még tiszt is lehet belőle. Sokat kell tanulni, az igaz, de most, igazán semmisem lehetetlen. Apja jutott eszébe, apja szavai: „Eljön még a mi időnk is, meglátjátok." Eljött, igen itt van. Boldogan — egyelőre még irattá haza, Pirosnak: „Talán még soha nem voltam ilyen boldog, mint most." — És eddig, miért nem jutott eszébe, Kovács bajtárs, hogy meg­tanuljon Írni? — kérdezte Vas őrvezető bajtárs, aki legtöbbször mellette ült. megfogta kezét, úgy ta­nította a betűvetést Jóskának, — Tudja, őrvezető bajtárs, min­den fontosnbbnak tünt nekem, mint a betű. Meg aztán szégyellem is, hogy ilyen öreg fejjel kezdjek ne­ki ... — Hiba volt — mondotta Vns őrvezető bajtárs. 'Aztán tudja-e. ki­nek köszönheti, hogy megtanul Ír­ni? — Tudom, hát — mosotygo'tt Jóska. — No, ha tudja, mondja meg nekem is. — Az őrvezető bajtársnak .,. Vas bajtárs felnevetett. — Nekem? Téved, nagyon téved, Kovács hajtárs Jóska zavartan nézet} oktatójára. — Hát kinek? Vas őrvezető bajtárs a faira mu­tatott: — őneki ... — Sztálinnak?. —— Igen, Sztálinnak. Az őrvezető rágyújtott egy ciga­rettára — Mit gondol Kovács bajtárs, kitől kapta az édesapja, meg maga a földet? A Párttól, igen. S a Párt­nak ki adta meg a lehe'ióséget. hogv is olyanok voltak, mintha második földet adjon? Sztálin. Mit gondol, apjuk lettek volna. Megtalálta ma-'magát a régi hadseregben írni ta­nították volna? Nem, Kovács baj­társ. Békaügetésre, vakfegyelemre, megtanították volna, hogy kell meg­enni egy „díszebédet". 'Akkor fel­ültetlek a ládájára a katonát, a csajkát meg letették a földre, s úgy kellett megennie az ebédet. Minden kanál leves után: „Föl!" A honvéd pattan a láda tetejére és énekel. Közben egy-egy pofon csak jót tesz, az akkori urak szerint. Igen, Kovács baitárs, ezt tanították volna magával En tnnitom (rni. le­het, de nekem ki adta meg erre a lehetőséget? Sztálin. Ezt ne feledje cl soha ,., .Tórán akkor este sokat gondol­kozott. Milyen rövidlátó is volt! Igaza van, Vas bajtársnak. Hibá­zott. Megkapta a szabadságot Sztá­lin adta meg neki is. meg a többi dolgozónak 0 elfogadta, s ezzel azt hitte, minden rendben van. Nem cselédek többé, emberi éle'et é'nek. Felnevetett. Mint ami macától érte­tődik. úgy vette ezt. Eljött az ő idejük is. Megrázta a fejét. Hibá­zott. A szabadsággal mindenkinek egyenként élni kell tudni. Es ő nem tudott. Átkozta a réci urakat, miért nem adtak lehetőséget arra, hogy (rni tanuljon. S most, mikor erre meg volt az alkalom, megrán­totta a vállát, s nem csinált sem­mit. örült, hogy szebb az é'et, jobb, derűsebb. De arra nem gondolt, hogy sok még a munka, meg a ja­vítanivaló Holnaptól minden megváltozik, mondntta magában. MégPr*nk meg­tartják Pirossal a kézfogói Együtt do'goznak, éoftenek. ketten, hár­man ,.. eztán többen .. Mert olyan szép az élet, esak meg kell do'qozni a szépségeiért. És nétyinv nap mutva Kovács honvéd bajtárs leírta első önálló mondatait: „Látod, Piroskám, én (rok neked. Megtanultam frni. Sztá­lin elvtárs megianított. ígérem, a jövőben jobban fogok gazdálkodni a szabadsággal ..." IIÍvcs Lászlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom