Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

VASÁRNAP, 1960. DECEMBER 3T. 9 SZTÁLINT KÖSZÖNTIK A „TISZA TÁJ« ÍRÓI Szeged irodalmi is kulturális élelének igen biztató eseményét jelenti a „Tiszatáj" legújabb számának megjelenése. Szeged Írói és költői műveikkel méltóképpen járultak hozzá Sztálin elvtárs 71. születésnapjának s a Lenin-Sztálin-szobor felavatásának megünnepléséhez. A folyóirat versei és novellái dolgozó népünk boldog, békés építömunkújának tükrében híven tolmácsolják azt a mélységes szeretetet és hálát, amely minden szegedi dolgozót eltölt Sztálin elvtárs és a Szovjetúnió iránt. Szeged dolgozói a napokban impozáns ünnepség keretében avatták fel az emberiség nagy tanítóinak, Lenin cs Sztálin elvtársaknak szobrát. A szeretet és hála hatotta át az ünnepség minden egyes mozzanatát, amit Lődi Ferenc híven fejez ki „Szcre'tet és hála lángja" cimű versében: A szív melege olvasztotta s formálta hűség vonalát. A szív melege alapozta s az őrzi majd örökkön át. Mély átélés hatja át a vers minden egyes sorát. De kevésbbé mondhatjuk el ugyanezt a költő „Dalok a Sztálin-hídon" című verséről, amelyben az egyébként igen érdekes mondanivaló nem egyszer elszürkül a mély átélés hiányában s a költő elkerülhetetlenül formalista megoldásokhoz folyamodik. A versek közül ki kell emelnünk Szabolcsi Gábor: „Sztálinért mondom: vállalom" című költeményét. 'A' verssorok között meggyőző erővel érezzük, mit jeleni a költő számára a párttagsági könyv. „Az em. berségem adta meg, a vidám, harcoló erőt" — mondja vállalva a párttagsággal járó kötelezettségeket: „Sztálinnak mondtam s a nagy Pártnak, tndom nitt teszek, vállalom I" Nem kevésbbé megkapó és mélyen őszinte Szabolcsi Gábor „Esti séta" című verse is. A derű, az optimizmus, a szabad hazában újjászületett ember optimizmusa ez, aki harmincéves korára értette meg az elvtárs szót, amelv „lángoló nyomot" hagy már kisgyermeke szívében is. Uj színt jelent a folyóirat versei között László Ibolya „Kanász nótája". üde, néni rigmusszerü formában fpjezi ki az új életformára talált dolgozó parasztság derűs, megelégedett életét Nagymértékben hozzájárulnak az ünnepi szám sikeréhez. a szovjet költők — Maxim Rilszkij, Alexandr Zsarov, Jemilian Burkov. Konsztantin Szimonov. Mihail Dusyin — Sztálinról szóló versei Szily Ernő, illetve Kékesdy Gyula művészi fordításában. A „Tiszatáj" fejlődését híven tükrözik vissza a folyóirat novellái. Ami a legbiztatóbb jel, a szegedi irók cgvre bátrabban nyúlnak mindennapi étetünk problémáihoz, a dolgozó nén mindennapi munkájának. harcainak megelevenítéséhez. Novelhíikbán meggyőző erővel juttatják kifejezésre azt a mélységes szeretelet, ragaszkodást, amelyei az üzemek, a falvak do'pozói éreznek BOLDOG ÚJÉVET kívánunk lapunk minden olvasójának, tudósítóinknak, levelezőinknek. Ezúton köszönjük meg és viszonozzuk a szerkesztőségünkbe küldött újévi jókívánságokat is. Kívánjuk elvtársainknak, olvasóinknak, hogy a most következő új esz eiidőben még sikeresebben végezhessék munkájukat és Pártunk vezetésével, harcos békeakarattal még közelebb juthassunk a minden eddiginél boldogabb élet. a szocializmus megvalósításához. a „délmag y x roeszag" szerkesztősége s müiatnak be tettekben is Sztálin elvlárs iránt. A novellák közül mindenekelőtt ki kell emelnünk Nagy Sándor: ,,'A'z ú.| ház urai" című írását. Az iró életteljesen rajzolja meg a múltban kisemmizeti dolgozó parasztot, aki ma már tudja, mi'i jelent Sztálin, tudja mi'í jelent a kolhoz. De tudja azt is, honnan lett az új ház, a termelöcsoport, „En Sztálin elvtárs tenyerében születtem meg!" — mondja feleségének, aki ínég fél az új háztól, fél az új élettől. Es mert „Sztálin elvtárs tenyerében született", szeretettel véseti bele a tűzfal vakolatába: „Sztálin—Rákosi— 1950.' Szirovica János „Czalberték vendége" című novellájának szerep'ői itt élnek közöttünk. Az iró a szegedi Városi Tanács ülésére vezet el bennünket, ahol a padsorokban ott látjuk a Magyar Kender egyik sztahánovistáját, az ország legjobb copsolónőjét. A való életet, az egyszerű üzemi dolgozó hétköznapjait és ünnepnapjait meggyőző erővel mulatja be az író. Jól érzékelteti az örömöt, amelyet a szabad hazában végzett jó munka jelent Sebők Magdolna példa ián keresztül megkanóan mutatja be, mi ad erőt a dolgozóknak, hogy több és jobb munkát végezhessenek. liogv méltóképpen képviseljek a do'gozó nép ügyét, Sebők Magdolnát Sztálin elvtárs iránti szeretet ösztönzi a jobb munkára. Feléje fordul akkor is, amikor ió munkájáért férjével együtt sz'abánov'sta okleve'et kannak Sztálin elvtárssal beszélgetnek, Sztálin elvtárs a „Vendégük" ezen a napon. A novella mély meggyőző erővel fejezi ki, nrt jelent a dolgozó nép számára Sztálin elvtárs: eddigi békés, boldog életünket s még ragyogóbb jövőt. Ötéves tervünket építő lelkes fiataljaink életéről szól Diószegi András „Fiatalok" c'mü novellája. Az író kiválóan domborítja ki írásában ifjúmunkásaink munkaszeretetét, a szocializmus épifése iránti odaadásukat. Valóban, olyanok a mi önludatos fiataljaink, mint Sinkó Jani és Rozika, akik szinte szenvedétvosrn szerelik munkájukat, ak'k ú jabb, és ú jabb eredménvek elérésére törekszenek De amikor elhangzik a hívó szó, elhagyják régi munkahelyüket, s lelkesen indulnak munkára a Dunai Vasműhöz, oda, ahol leginkább szükség van a fiatalos lendületre, az építeni akarásra. Mindhárom novella szorosan kapcsolódik mindennapi problémáinkhoz s nem kétséges, hogy komoly segítséget nyújt a dolgozók mindennapi feladataiknak megoldásához és szocialista neveléséhez. 'Azonban nem mondhatjuk ezt el teljes mértékben Tolnai Péter egyébként színesen feldolgozott „Az, aki vezct" című novellájáról, amelynek problémáján mór régen túljutottunk Nem arról van szó. mintha szükségtelen lenne foglalkoznunk irodalmi művekben azzal, hogyan jut el a földosztásig Nagv Anti. a múltban megvetett, kisemmizett cseléd. A kérdési azonban így kell felvetnünk: mennyivel inkább elősegítheti az író feladataink megoldását, ha írásműveink témája szorosan kapcsolódik a dolgozó nép mindennapi harcához s utat mutat a közvetlen e'őttünk álló feladataink megoldásához. A Nagy Anlik köziil ma nnír sokan a termelőcsoportok felé fordultak, ma már a termelőcsoportok szorgalmas, megelégedett dolgo. zói. S az írónak most az a legfontosabb feladata, hogv utat mutasson azok számára, akik előtt még ismeretlen ez az út. akik még nem ismerték fel a falu felemelkedésének útiát. A „Tiszatáj" Tükör einiű rovata Sebők Lajos Sztálin „Marxizmus és nyelvtudomány" cimű művét ismerteti. Baróti. Dezső az ifjú Vfirösmarfyról emlékezik ineg a költő halálának 150 évfordu'ója alkalmából. Igen helyesnek tartjuk, hogy a ..Tiszatáj" legújabb száma az eddigieknél fokozottabb mértékben foglalkozik a város kulturális életével. Osváth Géza a Szegedi Állami Nemzeti Színház negyedéves munkáját értékeli ki. Beszámol a rovat a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Délalföldi csoportjának megalakulásáról. Foglalkozik ezenkívül a szegedi Postás Szakszervezet központi kulturesoporttának munkájával. 'Ahhoz, hogy n „TiszaIái" valóban betöltse hivatását s elősegítse a város ku'furális é'etének fellendülését, a jövőben is még fokozottabb mértékben kell' foglalkoznia Szegpd kulturális és művészeti életével, támogatnia kel] az üzeni knltúrosoporlok munkáját. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg. hogy a ..Tiszatáj" legújabb, ünnepi száma valóban komoly fejlődésről tesz tanúbizonyságot s nem kélsé. ges. hogyha ez a fejlődés töretlenül továbbfolytatódik, a folyóirat egyre inkább betölti hivatását s még kedveltebb olvasmánya lesz a szegedi dolgozóknak. Faragó Jenő. A „TRAVIATA" A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORÁN A Szegedi Nemzeti Színház a napokban mulatta be teljesen önállóan színrehozva a Traviatát A nép szerű Verdi-dalmű felújítása több szempontból jelentős. Jelentős azért, mert a Szegedi Nemzeti Színház megmutatta, hogy meg tud oldani önállóan, a niagu erejéből is operaelőadásokat. De jelentős azért is, inert a felújított Verdi-dalmű nem egy mozzanatában jelentős lépés a realista operajátszás felé vezető úton A Traviala új rendezésben, modern beállításban való felújítása kétségkívül hasznos és szükséges. A Horthy-korszak operaszínpadai elgiccsesltelték a Traviatát. szentimentálissá tették az opera cselekményét, kii'önösen a címszerepet a dekadens polgári közízléshez idomították A maga idejében, száz évvel ezelőtt újszerűként és haladtként tűnt fel ez az opera. Mert a Tra. viata színpadán nem türténe'mi személyiségek, nem a mitológia istenei mozognak, mint az akkor divatos Wagner drámákban, nem is mesebeli figurák, hanem a mindennapi élet társaságbeli emberei, akiknek sorsát köznapi körülmények a polgári élet anyagi és szerelmi problémái irányítják A Traviala hjtadó elemeket és haladó lehelőségeket rejt magában erőteljes lársadalomra.jza alapján és éppen ezt a baladó lehetőséget hagyta kiaknázatlanul, sőt egyenest cl is sikkasztotta a Horthy-korszak operarendezése. A polgári társadalom ízlése meghamisította a népszerű Verdidalművet, mert éppen azt dicsőítette benne, amit a mű kritika tár*vává tesz, a szirupos-szentimenlális ömlengést, a pesszimizmust, a világfájdalmat, a nő társadalmi helyzetének aljas és reakeós beállítását. A Szegedi Nemzeti Színház Traviata-felú jílásának érdeme, hogy A jó szövegkiejtés — amelv a reál.sla beállítás és az érthetőség szempontjából nélkülözhetetlen — igen helyesen a rendezés egyik alapelve volt s nemcsak a szólislák játékában, hanem a különben is igen jól szereplő kórusban helyenkint meglepően jól sikerült Az opera előkészítésében, az egyes szerepek korszerűsítésében icen ereóménves munkát végzett Paulusz Eletpfc akinek egvre fejlődő karmesteri képességeinek irányításával a kibővített zenekar diszkréten és finoman játszott, nem hangoskodott feles'rgesen a szólisták rovására. F netkedetl a zenekarból néhánv szén fúvós hangszín A dallamosan ívelő Verdi-zenét melegen megszólaltató vonós-részleg a zenekar további fejlődése szempontjából gyarapításra szorulna. A szólisták közül játékban is, énekben is kiemelkedett Iván Mar. eit Violetta-alakítása Középhangjai kitűnőek, a forte-kai kissé finomabban kellene megszólaltatnia. Köles Zoltán (Germonl Alfréd! érces tenorja ilt-oft észrevehetően birkózott ar olasz dallamívekkel, játéka — hajszálnyi darabossága ellenére is sok újat adott a reatista iátékmódhan Szaliadv István annak ellenére, hogv eddig más természetű szerepeke! alakított. alaniában véve jól oldotta meg az álszent öreg, Germonl Gvnrgy szerepét. Szövegkiejtési nehézségei m"Hett is nagv sikert aratóit másodikfelvonásbe'i nagyáriájával, A többi szereplők (Ferenc 'Anikó, Telrky Irma. Gaál József. Nagy Béla, Beck György, Horváth József) lelkesen járultak hozzá a bemutató sikeréhez, de játékukban 'öbb apró rendezési hiba maradt. Általában az opera rendezési vonalát erősítő, ni kel'ene. mert a helyes rendezési célkitűzések egyes jelenetekben megvalósítatlanul maradtak. A Traviata szegedi felújítása jeéles vonásokkal, erőteljes színekkel ' ,ont(")<i eredménye a Szegedi Nem, igyekszik megmutatni Traviata ko. I Szinháznak. A színház megmurának egész hazugság-halmazát. 'V j talla- h(W képes megoldani önáldalmű beállításának realista célki- Wan ió operaelőadásokat, a Tratűzései, a díszlelek, de a szerep,ök I viala bemutatása biztató perspektiis jól elevenítik fel a III, Napoleon- I rákal j^en! a színház további korebali burzsoázia életének csitl i- ; munkája számára az opera terén, gó fényűzését és velejéig romlott I Reméljük, liogy a Traviatál felúiícrkölcsét. Ezzel a realista, társadalomábrázoló célkitűzéssel sikerül! a felújított Traviata színpadát nagymértékben megtisztítani a szirupos szentimentalizmus egykori sablonjaitól és mindenféle polgári hámi. sfféstöl tó lelkes együttesből egv állandó operaegviittes fejlődik ki. amely dolgozóink zenei kiműveléséhez. ne_ mcs szórakoztatásához, a szegedi zeneélet élénkítéséhez jó és korszerű előadásokkal járul hozzá. Király József. Révai József elvtárs. Szeged or- T-irn:nlTTI, . rw r/n:/1 irr,,. - A T-»r 1 T7- A Tm 4S"as szabadságharcban 'smerie és szággyüiési képviselője október 12-i Kll AKJ UK AZ KG I KI KM ABK AKAII .értékelje a szegedi frók. költök »u. választási beszédében kiemelte Szegedet- mint egvetemi várost, amely h valott arra, hogy Magyarország egyik nagy kulturális közpon:ja legyen. A felszabadulás és a fordulat éve után országunk politikai, gazdasági és társadalmi felépítésében forradalmi változások törtintek s e:ek nyomán nálunk is kibontakozóban van a kultúríorradalom. A harc ezen a téren Cz év elején bontakozott ki, am kor Pártunk Központi Vezetősége leleplezte és kiseperte a VKM szabotőrjeit. A márciusi párthatározat nagy fordulatot hozott az egész magyar iskola-ügyben, így egyetemünk fejlődésében i.s. Még be sem feje ödtek az éwégi vizsgák, máris új harcba indu'tak az egyetem kommunistái és DlSzfintaljai: —I 1 • „ * ,1 MEGJELENI LENIN ELVTÁRS MÜVEINEK 33. KÖTETE V. I. Lenin gyűjteményes munka nak 33-ik kötete, amelyet a Szovjetunió Kommunista 'bolsevik) Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx—Engels—Lenin Intézet rendezett sajtó alá, a napokban jelent meg. A 33. körét — ahogyan az elő ző mondja — azokat* a cikkeket, nyilatkozatokat, beszédeket és írásokat tartalmazza, amelyet V. I. Lenin 1921 augusztus 16 a és 1923 március 2-a között irt. Az egyetemi cs főiskolai hallgatók létszáma Szegeden közel 800 fővel nagyobb, mint az elmúlt évben. Hazánk szocialista építéséhez azonban nemcsak nagyszámú, új értelmiségre van s ükség, de szakmai és oolltikai szempontból is magasabb képzettségű szakemebereknt iVénye] o-szágunk rohamos .ejlödése A Párt közvetlen vezetésével ez év nyarára elkészült az új egyetemi reform, mely már a Szovjetuni felső oktatásának nagyszerű tapasztalatalt is felhasználja. E: a reform a gyakorlatban gzt; jelenti, hogv nőidéül orvosainkat már nem a marénoraktis-a. az 1 egé«»ségk«reskede'em-o'- neve'Mk. Iv-ncm az etfészségvédaVm-«. Nrov v'vni-ín vr az e„vrf„m; r,'n-nii,ii!t. h*><tv nvnden egyefemj hallgató szántára kötelező tantárgy lett a tnarx zmusleninizmus és az orosz nvelv tanulása. Az új egv-tt'-mi szervezett szabályzat és rendtartás sok kérd,.tét zisztáz. Ki—n-{»n óéveteken :s 37 r,.rv..„~ó'»l felelős ve7( 1 st, n t.inu Jmií in i nyos és kutatómunka jelentőségét mutatja az a hat új Kossuth-dii, fmejvet idén március 1 az egyetem professzorai. Az akadémia megalakulásakor is szép számban kerültek ki a szegedi egyetemről az akadémia rendes és levelező tagjai A fiatal tansegédszemélyzet érdeklődésére fényt vet, a meglepően nagyszámú jelentkezés az aspirantura rendelet felhívása nyomán. A tudósképzés szovjet módszerének bevezetése nálunk újabb bizonyítéka a'taak a segítségnek, melyet vezetőink a tudományok munkásainak nyújtanak. A sajátos egyetemi feladatok elvégzése mellett az egyetem dolgozói és hallgatói kivették részüket a békekölcsönieáy-és és a tanáesválasztás munkájából. A magyar dolgozók nagy békemegnyilatkozása alkalmával az egyetemi és főiskolai dolgozók, illetve hallgatók békeakaratukat. Pártunk iránti szeretetüket azzal juttatták kifejezésre, hogy a tavalyi tervkölcsönjegyzést megkétszerezték és 1 millió 60 ezer forintot jegyeitek. A tanácsválasztás alkalmával 11 tanácstag, illetve póttag kerüli a megyei és vár-si tanácsba- kőztük kiváló tudós, író, költő, tanitó és munkás-diák. Az elmúlt esztendő, a még niCglévö sok hiányosság ellenére is. sikerekben gazdag éve volt a szegedi egyetemnek. Mindez azért volt lehetséges, merj az egyetem dolgoi zói, hallgatói szüntelenül érezhet„t—.... «•„ megszilárdulását. Az egyetemünkön folyó tudumáJelentős esemény volt az egyetemi pártszervezetek decentralizációja. A régi egyetemi pártszervezet helvét) működő 8 alapszervezet sokkai behatóbban tud a kérdésekkel foglalkozni, sokkal közelebb kerültek az egvetemi párttagok, de a pártonkiviiliek is a Párthoz Megnövekedett a Pár{ hefo'yása az egyetemen. Ez nemcsak a párttagság több mint 250 fővel való gyarapodásában nyilvánult meg, hanem a párttagság örszjtételében is. Nagyszámban kerültek be Pártunkba munkás- és parasztdiákok, a legjobb eredményt felmutató értelmiségi fiatalok, taníolyamos ápolónők, orvosok- pedagógusok, tanársegédek és gyakornokok. Több mint ÍÖ egyetemi és főiskolai tanár, illetve Intézett tanár érdemelte k| jó munkájával a piros tagsági könyvet, köztük az egyetem Kossuth-díjas rektora, Kalmár László, Sőiér litván, a neves író, Ivanovics György Kossuth-díjas kutató. Vajda László és Szeghy Endre főiskolai tanárok, a geológus Miháhz István és a többi elvtárs. Közvetlen előttünk álló harci feladat a feléri TÍrsiiák sikerének dósok, min) Dugón cs András, Kálmány Lajos. Apáthy István, Móra Ferenc. Tömörk'ny István. Juh'*z Gyula, Radnóti Miklós és főtág József Attila eletét és alkotását. A szcíjfill egyetem a felszabadulás után is sokat fejlődőit. Különösen vonatkozik ez a lermészetiudománvi karra- az orvoskarra és a Pedagógiai Főiskolára. A jog kar és a bölcsészkar is azonban, éppen, mert politikai arculata megváltó ott- megérdemli a fokozottabb fejlesztést. Nagy hiányossága Szegednek. hogv nincs mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, bár agrár megye területén fekszik. Igen k vánatos lenne, ha a már tervezett Mezőgazdasági Iskolai Tanárképző Főiskolát Szegeden szerve .nék meg. Az egyetemi könvvtár és a Somogyi-könyvtár régóta vajúdó problémája. é">pen a tanács jó munkája révén, rövidesen megoldódik. Az egvetemi tanác® foglalkozik és a közel jövőben a Városi Tanács e'é v szi n városfejlesztéssel egybehangol) egyetemfejlesztési tervét, amely biztosítja ? későbbi építkezésekhez a megfelelő elhelyezést. megoldja p Idául az egyetemi füvészkert problémáját. Folyamatban VETI a kö'kórház felfejlesztése klinikává Ez az átszervezés, de az egészségügyi minisztérium megalakulása is Időszerűvé teszi, hogy a Városi Tanács megkezdje Szeged betegellátásának, közegészségügyének át'o-málását. s ociattsta profUAz ellenség látja, hogy az- egyetemre bekerült munkás- és parasztfiatalokat kis:or(tani nem tudja, ezért most arra törekszik, hogy a diákok tanulmányi munkáját fékezze. A főiskolán máris hallottunk olyan hangot, hogy a szakérettségisek, ha nem tanulnak, akkor is jó jegyes kapnak. Ezzel szemben az gazság az, hogy uz új vizsgarendelet igen nagy követelményeket támas:t a hallgatósággal szemben, hiszen mindenkinek minden tárgyból vizsgálnia kell. Soha ennyi tanulmánvi munkára nem volt szükség a félévi vizsgák letételéhez, mint az idén. ... . Minden egyCtemist ának hazafias kö-l jának kialakítását E téren azegyetelessége jól vizsgázni és időben vizsgázni. Proíes óraink é® a tanseged személyzet a lehető legnagyobb segítséget adják a vizsgákhoz való felkészüléshez. Egyetemünk szinvonalat csak úgy tudjuk emeln , ha fokozzuk a harcot a burzsoá tudomány befolyása, a kozmopoliti mus ellen és fokozottabban átvesszük a szovjet tudomány nagyszerű eredményit Ugyanakkor szükség van arra, hogy sokkal többet foglalkozzunk haladó nemzeti hagyományaink ápolásával. A szegedi egyetemnek kell megvalósítania. hogy a dolgozó magyar ncp tisztán lássa Szeged szerepét a rémre várott. de mCgvei viszonylatban is jelentős fe'ada) vár. Ötéves tervünk második esztendejébe lépünk. Az egyetemen nemsokára lezajlanak a félévi vizsgák. Hamar itt a tavasz, felszabadulásunk ünnepe: április 4-e. Kitárjuk az egyetem nagy épületé nek ablakai. A fri:« tavaszi szél a Textilkombinát, a fiatal, zmosodó termelőszövetke eti csoportjaink felöl behatol egyetemi tantprmeink laboratóriumaink minden zugába. Dr Levcndel László, a szegedi egyetemi pártbizottság titkára