Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

RfcYTEK, p/fa. DECEMBER «. 5 n Szovjetunió minisztertanácsának rendelete a Volga—Doni hajózható csatorna építéséről és a földek öntözéséri! a rosztovi és sztálingrádi terilSeien A Volga—Doni hajózható csa­torna építése már a háború előtt megkezdődött. A Volga és a Don egyesítésével be kellett vol­na fejeződniük a hajózható vízi­útak újjáépítésével és építésével kapcsolatos munkálatoknak. A háború félbeszakította a megkezdett építő munkát. a Volga—Doni víziút léte­sítése lehetővé teszi a rosz­tovi és a sztálingrádi terü­let félig puszta és aszályos vidékei öntözésének és víz­ellátásának széleskörű fej­lesztését. Három évvel ezelőtt a kormány határozata alapján fellendültek a Volga—Doni-csatorna építésé­vel kapcsolatos munkálatok. A kormány figyelembe vette, hogy a Volga—Doni hajózható csa­torna elkészítése össz-szövetségi jelentőségű, amelynek célja a Szovjetunió európai részében minden tenger egye­sítése egységes vízi- és szál­lítórendszerbe. A Volga—Doni víziút haszná­latba vélteiének meggyorsítása és a rosztovi, valamint a sztálin­grádi terület félig puszta és aszályos földjei öntözésének és vízellátásának fejlesztése céljá­ból, úgyszintén szükségesnek taütva a Volgodonsztroj építke­zési munkálatainak gyors és bőséges ellátását hatalmas ex­kavátorokkal, építő gépezetekkel és szállítóeszközökkel, amelyek lehetővé teszik a föld- és be­tonmunkál altok teljes gépesíté­sét, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elrendeli: 1. Két évre csökkenteni a Volga—Doni víziút építkezésé­nek korábban megállapított ha­táridejét és az 1951. évben be­fejezni: a) A Volga—Doni hajózható csatornát, amely egyesíti a Vol­ga-folyót a Don-folyóval a Sztá­lingrád városától a Don-menti Kalacs városáig terjedő térség­ben, 100 kilóméter hosszúság­ban, 13 zsilippel, 3 gáttal, duz­zasztógátlal, kikötőkkel, hidak­kal és egyéb berendezésekkel: b) Vízierőmű-központot a Don­folyón, Cimljanszk község kör­zetében szabályozható víztároló­val, 12.6 milliárd köbméter hasznos térfogalttal, amely 500 méter hosszú vízszintező beton­gátból, 12.8 kilóméter hosszú földgátból, 2 hajózsilipből, fo­lyami kikötőkből és vasúti át­járókból, valamint főútvonali át­kelőkből áll. c) Vízierőmű-telepet 160 ezer kilowatt kapacitással az öntözé­ses földművelés és az ipar olcsó villanyárammal való ellátása ér-' dekében. 2. A Volga—Doni hajózható csatornát s a címljanszki vízi­erőmű-közponltot a vízierőműte­lepekkel együtt üzembe helyezni 1952 tavaszán. 3. Az 1951—1958. években megvalósítani 750 ezer hektár föld öntözésre és 2 millió hek­tár földterület vízellátására ön­tözőrendszer építését a Don-fo­lyó vízforrásai alapján. Az öntözött földet elsősorban búza- és gyapotvetésre kell fel­használni. Az utalt célokból biztosítani a következők építését: a) Doni főcsatornát a címljan­szki víztárolótól Proletarszkaja községig 190 kilométer hosszú­ságban a víz vételezésére szolgá­ló berendezéssel a cimljanszki víztárolóból: b) Elosztócsatornákat 568 ki­lométer hosszúságban, mégpe­dig: Felső-szali csatornáit a Szal­folyó medrének felhasználásával Malaja Martinovka falutól a Ga­sun-foiyó torkolatáig 125 kilo­méter hosszúságban, vísvélí fe­lezéssel a doni főcsatornából, gátakkal és duzzasztótelepekkel a ráznék eljuttatására a Szal­folyón felfelé. Alsó-Don-csatornát Voszhod községtől a Szemikarakorszka­ja község irányában 73 kilomé­ter hosszúságban, vizvételezéssel a doni főcsatornából. Bagajevszki-csatornát Koma­rov községtől Bagajevszka köz­ség irányában, 35 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából. Szatkovszki-csatornát Bolotov községtől Manics—Balabinszkij faluig, 15 kilométer hosszúság­ban, vizvételezéssel a doni fő­csatornából. Azovi-csatomát Veszeli köz­ségtől Kulesovka faluig, 90 ki­lométer hosszúságban, rázvéltele­zéssel a veszeli víztárolóból, Jergeminszki-csatornát a var­varovi víztárolóból Obilnoje fa­lu irányában, 140 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a Volga—Doni hajzóható csator­nából. Csiri-csatornát a Nizsnij-Csir teleptől Kraszno-Bogdanov falu irányában, 19 kilométer hosz­szúségban, vizvételezéssel a cimljanszki víztárolóból. c) Az elosztó csatornákon 140 szivattyúitelepet és elektromos távvezetékeket a telepeikhez. d) öntöző- és vízellátó-háló­zatokat vizvételezéssel az elosz­tó csaltornákhól, 750 ezer hektár földterület öntözésére és 2 mil­lió hektár földterület vízellátá­sára. 4. Utasítani a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztériumát, a Szovjetunió gyapottermelési mi­nisztériumát, a Szovjetunió szov­hozügyi minisztériumát: a) Hogy biztosítsa az öntözött és vízzel ellátott földek haszná­latbavételét: 1952-ben 100 ezer hektár ön­tözött terület, 100 ezer hektár vízzel ellátott terület; 1953. évben megfelelően 125 ezer hektár és 250 ezer hektár; 1954. évben megfelelően 125 ezer hektár te 250 ezer hektár; 1955. évben 200 ezer hektár és 500 ezer hektár; 1956. évben 200 ezer hektár és 900 ezer hektár. b) Biztosítani a villamoserő széleskörű felhasználását a me­zőgazdaságban, úgyszintén a ne­héz munkafolyamatok komplex­gépesítése céljából az állatte­nyésztésben és a kolhoz-, vala­mint a szovhoz-termelés más ágazataiban. 5. A Gidrcprojektet megbízni a kutatásokkal és a tervezések­kel, a Vclgodonsztrojt pedig a földek öntözését és rázzellátását szolgáló doni főcsatorna és min­den elosztó csatorna építésével, valamint a gátakkal és a víztá­rolót szabályozó berendezésekkel együtt. 6. A Szovjetunió mezőgazda­sági minisztériumát, a gyapot­termelési minisztériumát és a szovhozügyi minisztériumát meg­bízni a tervezés előkészítésivel, valamint öntöző, vízellátó háló­zat és azon szükséges hydro­technikai berendezések építésé­vel. Javasolni a Szovjetuniói erdő­ügyi minisztériumának, a mező­gazdaságügyi minisztériumának és a szovhoizügyi minisztériumá­nak. hogy az öntöző- és rázellá­tóhálózat építésével egyidejűleg mezővédő erdősítéseket végezzen. Az állami gazdaságok vezetői megtárgyalták a minisztertanácsi határozat végrehajtását Az állami gazdaságok igazga­tósága értekezletre hívta össze az állami gazdaságok megyei központjainak vezietőit, főagro­nómusait és állattenyésztési cso­portvezetőit. Az értekezleten Erdei Mihály, az AGI főosztályvezetője is­mertette azokat a feladatokat, amelyeket az állami gazdaságok­nak a minisztertanácsi határozat végrehajtásával kapcsolatban meg kell oldaniok. — A minisztertanácsi határo­zat nagyjelentőségű — hangsú­lyozta —. mert pontosan meg­mondja, hogy az állattenyésztés területén miből mennyi: kpll ter­melni. E meghatározott célok elérésével nagymértékben emel­kedik az állami gazdaságok áru­termelése és ezzel hatalmas se­gítséget nyujtunk a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséhez és a dolgozók áruellátásához. Rámutatott arra, hogy az ál­lami gazdaságok az állattenyész­tés terén a felszabadulás óta igen nagy utat tettek meg. Nem­csak állatállományuk, hanem földterületük is hatalmas mér­tékben növekedett. E hatalmas­mértékű fejlődés eléréséhez szükséges volt a Párt, az állam, a munkásosztály, a dolgozó nép támogatása. Mindent el kell követni, hogy a minisztertanácsi határozat ne­c.sak napíron írott tervezgetés maradjon, hanem élő valósággá váljék. Pócos László főosztályvezető­helyettes rámutatott arra, hogy a minisztertanácsi határozatot állattenyésztésünk elmaradottsá­ga, terv&zerűtlensége tette szük­ségessé. Magori Géza, az AGI növény­termesztési osztályának vezető­je rámutatott arra. hogy a ta„ karmánytermelés növelésénél igen fontos feladat a Szovje'unió agrotechnikai módszereinek el­sajátítása. Kozma János, a zalamegyei központ vezetőjének helyettese, arra mutatott rá, hogy a fel­adat megoldásában a szovjet szovhozok példája nyomán foko­zott mértékben támaszkodni kell az állami gazdaságok pártszer­vezeteinek segítségére. Takács István, az állami gtz­daságok hajdú-biharmegyei köz­pontjának főagronómusa rámu • tátott: az állattenyésztésben el­érendő eredményekhez feltétle­nül szükséges, hogy az egyes dolgozók állandóan ugyanazon a szakterületen dolgozzanak. Takács Lajcs, a földművelés­ügyi minisztérium állategészség­ügyi osztályának dolgozója be­jelentette, hogy több állami gaz­daságban rövidesen megkezdik munkájukat a most kiképzett ál­lategészséeüará szakscgéJek. A felszólalások során vala­mennyi felszólaló egyetértett ab­ban. hogy a minisztertanácsi ha­tározat előírásai nemcsak tel­''es'thetők, hanem túl Í3 teljesít­hetők. AMI NEKIK MARAD... Truman belelentette, hogy „Az új állami költségvetésben a nem katonai természetű kiadásokat a minimumra csökkerttik. Az amerikai kapitalista monopóliumok agressziójának kistele. sltisét szolgáló Óriási költségek egész súlya az USA dolgozó' nak vállára nehezedik. (Szabad Nép, dee. 20.) Atombomba: — Ez pedig az enyém. (A fenti rajz az amerikai Daily Workcrben jelent meg.) Amerikai nők a szöv et barátság mellett Maiik elvtárs fogadta az Amerikai-Szovjet Barátsági Társaság küldöttségét Az Amerikai-Szovjet Barátsági Társaság országos tanácsának női bizottsága kifejezve az amerikai nép széles rétegeinek nyugtalansá­gát és aggodalmát az Egyesült Államok kormányának agresszív külpolitikája következtében kiala­kult helyzet miatt és kifejezve azt a törekvést, hogy az amerikai és szovjet nép között kölcsönös meg­értés és baráti kapcsolatok jöjje­nek létre, levelet intézett Malik elvtárshoz, a Szovjetunió állandó képviselőjéhez az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, amelyben ar­ra kérte, fogadja a bizottság kül döttségét. Malik elvtárs december 23-án fo_ gadta a 12 tagból álló küldöttsé­get Muriéi Draper, a bizottság el­nöke beszámolt a bizottságnak a béke védelmében kifejtett tevé­kenységéről és arról a törekvésről, hogy minél több amerikait vonjon be ebbe a küzdelembe. Kijelentet­te. hogy a küldöttség minden tag­ja aláírta a stockholmi felhívást Malik elvtárs a béke megszilár­dításának kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a világ népei nem akarnak háborút és tevékeny harcot folytatnak a békéért. A szovjet nép a békéért harcoló népek élcsapatában halad — mondta A beszélgetés során Malik elv­társ válaszolt a küldöttség tagjai­nak kérdéseire. A nőküldöttség különös érdeklő­dést tanúsított a szovjet nők he'y­rete iránt. Pável Bikov látogatása a Német Demokratikus Köztársaság gépipari miniszterénél Gerhard Tiller gépipari miniszter fogadta a Berlinben időző Pável Bikovot, a Sztálin-díjas szovjet vasesztergályost, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a tagját. Pável Bikov elmondotta: reméli. hogy látogatása újabb ösztönzést ad a német dolgozóknak a munka termelékenységének to<vábbi foko­zására a gyorsvágási mozgalom­mal. 1? Birerihrá Kommirista P?>r» XV. kongresszusa ntsgiuz a tlsö na pro^-n A koreai néphadsereg; főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte: A néphadsereg Hamhin térségé­ben. a Hlnnam (Konan) és Sze. hocsjin (Szejkoszln) vonalon har­coló egységei december 24-én tel­jesen felszabadították ezt a térsé­get. A néphadsereg légvédelmi egy. ségei november lfl.tól december 7­ig 43 ellenséges repülőgépet lőt­tek le. köztük két B 29-es „repülő erődöt." Szövetségbe vonja az imperialista agresszorok ellen a néger ipari dolgozókat, a nőket és az ifjúságot December 27-én New-Yorkban megkezdődött az USA Kommunis­ta Pártjának XV. kongresszusa. A kongresszus megnyitása napján tö­meggyűléseket hivtak össze New­York három kerületében: Bronx­ban, Brookíynban és Harlemben. Az USA uralkodó körei minden lehető módon igyekeztek megaka­dályozni a kongresszust. Sajtóje­lentések szerint a reakció igyek­szik megfélemlíteni azoknak a he­lyiségeknek tulajdonorrait, amelye­ket a Kommunista Párt a kon­gresszus és a gyűlések részere ki­bérelt. A reakció arra Irányuló kísérle­tei azonban, hogy megakadályozza a Kommunista Párt kongresszusát, kudarcba fulladnak. A Daily Wor­ker jelenti, hogy New-York állam­ban a kongresszus megnyitásáig a párt 150 alapszervezetében tartot­tak gyűléseket, ezenkívül megtar­tották New-York állam pártszer­vezetének értekezletét is. Az ér­tekezleten határozatot hoztak, hogy a Kommunista Párt egyik legfon­tosabb feladata: harci szövetségbe vonni a néger ipari dolgozókat, a nőket és az ifjúságot az imperia­lista agresszió ellen. Az idén több mint 150 kilométerrel bővült a gazdasági kisvasutak hálózata A gazdasági kisvasutak az el­múlt rendszerben a kapitalista föld. birtokosok, cukorgyárosok szolgá­latában álltak. Ma a gazdasági vas. utak az állami gazdaságok, szövet­kezeti csoportok termékeit szállít­ják a gyárakba, vagy a MÁV vas­úti vonalaihoz. i Az idén 115 km hosszú vonalat állítottak helyre: 41 km útszakaszt tervelőirányzaton felül épitettek. Az új vonalak a tanyaközpontok, állami gazdaságok, termelőszövet­kezeti csoportok dolgozóinak közle­kedését is jelentékenyen megja­vítják. Az idén kibővítették a gazdasági kisvasutak mozdony- és kocsi, parkját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom