Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-28 / 300. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1950 DECEMBER 28, EREDMÉNYES HARCBAN A TEXTILKOMBINÁT FIATALJAI a hulladék és selejt ellen Egyre szebb eredmények szület­nek üzemeinkben az anyagtakaré­kossóg, hulladék és selejtcsökkentéi iterén. Ma már elmondhatjuk, hogy dolgozóink egyik fő célkitűzése az anyagtakarékosság. A munkafel­ajánlásokban, a hosszúlejáratú ver. fceivyszerződésekben egyre gyakoribb az a pont, mely a jobb minőségre, a hulladék csökkentésére vonatko­zik. A Textilkombinát DlSZ-tagjai. ifjúmunkásai is fél ismerték az anyagtakarékosság, a hulladék- és selejtciökkentéi hatalmas jelentő­ségét. A Párt vezetésével harcba indultak az anyagmegtakarítás ér­dekében és már szép sikereket ér­tek el. Az üzem együttes termelési eredményei azt mutálják, hogy a Textilkomblnát ifjúmunkásai való­ban komolyan kiveszik részüket a munkaversenyböl, a termelés meg­javításából. A számok világosan beszélnek: A Textilkombinát né­hány hónappal ezelőtt csatlakozott a Ganz hajógyár országos verseny, felhívásához és akkor vállalta, hogy az év végéig 24 ezer kilogramm, 218 ezer forintot kitevő gyapotot takarít meg. Ezzel szemben a meg­takarítás értéke már november vé­gére elérte a 426 ezer forintot. Túlteljesítették az évi terv korábbi végrehajtására tett vállalásukat is. Az operatív előirányzatot a fel­ajánlott december 14-i határidő he­lyett már december 5-re teljesítet­ték. sőt az év hátralévő részére tett többletvállalást is megvalósították már december 18-ra. Jelentős ön­költségcsökkentést ia határoztak el az üzemben. Célul tűzték ki, hogy az év végére az évi tervben előírt közvetlen anyagmentes gyártási költséget 429 ezer forinttal csök­kentik, ezzel szemben már novem­ber végére 787 ezret értek el. A versenypontok sorába tartozott az is, hogy a június—július—augusz­tus átlaga szerinti formahibás da­rabok számát 2 százalékkal csök­kentik az év végéig- Ezt is jelen­tősen túlteljesítették, és már az el. múlt hónap végén 4.7 százalékos csökkentést értek el. Mindezek az eredmények elsősor. ban annak köszönhetők, hogy a Textilkombinát dolgozói — csak­nem mindannyian ifjúmunkások —, megértették és magukévá tették a Párt útmutatását és fiatalos len­dületlel. nagy lelkeaedéaael végenték munkájukat. A Textilkombinát fiataljai pél­dát mutattak a többi ü ifjú­munkásai számára is. Amellett, hogy valóra váltották a verseny­pontokban tett Ígéreteket, még újabb felajánlásokat is tettek. Szinte egyemberként vállalták, hogy tovább fokozzák a termelést és dnyagmegtakaritást érnek el. Ennek a versenynek eredményei azután szépen megmutatkoznak az összesített eredményeknél is. A legutóbbi kiértékelés szerint egy hónap alatt 2741 kilóval kevesebb volt a hulladék a megengedettnél. Az üzemrészek közül az előfonó emelkedett ki, amelyik 83.3 száza­lékos hulladékcsökken lést ért el. Nem is lehet csodálkozni ezeken az eredményeken, ha szémbavesz­sriik. hogy a dolgozók szemétysze­rint is azon vannak, hogy takarékoakodjanak am anyaggal. Ha nézzük az egyes dolgozók eredményeit, azokból világosan kitűnik ez. Például Alexin Hona gyűrűsfonó felajánlásához híven 60 dekagrammal csökkentette napi hulladékát. Zajkás Ibolya nyújtói, aki már jó munkájáért kitüntetést ia kapott és négy gépen dolgozik. 12 kilogrammal csökkentette a heti hulladékmennyiségét. Balog Ferenc­né, sztahánovista előfonó napi 95 dekára csökkcniette n hulladékát a régi 160 dekagrammról. Csiszár Ilona napi 15 dekával vette ki ré­szét az anyagtakarékossági mozga­lomtól. Mindannyian ifjúmunkások, de sorolhatnánk még sok más fia­tal DISZ-tagot is, aki felismerte a hulladék és selejt elleni harc jelen­tőségét és kiváló eredményeket írt cl. Vájjon mi készteti ezeket a fiata­lokat azra, hogy egyre öntudato­sabban és lelkiismeretesebben ve­gyék ki részüket a termelőmunká­ból. Erre maga az egyik ifjúmun­kás, Káity Margit adott méltó vá­laszt: nA békekarr katonája! akarok lanni, termelésemmel és népnevelő mun-: kámmal a hatalmas békeiábortl akarom erősíteni" — mondta. Ugy i» dolgozik, ahogy ez DISZ-taghoz méltó. Az elsők kö­zött tért át két flyer gép kezeié-* aére, ahol hamarosan jó eredményt, ért el és versenyre hívta ki Balog Ferencné sztahánovista dolgozótár­sát. Jelenleg már 1950 február má_ sodik felének tervelőirányzatán dol. gozik. A termelés fokozása mellett ő is ügyel a minőségre és harcol a hulladék ellen, amelyet már 160­rój 140 dekagrammra csökkentett Rendszeresen eljár a DISZ szemi­náriumra éfl jó felvilágosító mun­kát végez dolgozótársai között. A fiatalok annak köszönhetik si­kereiket, hogy a pártszervezet ta­nítja, segiti őket és utat mutat ne­kik. A Textilkombinát pártszerve­zetének vezetősége figyelemmel ki­séri a DISZ-szervezetek munkáját tanácsokkal, útmutatásokkal látja «l, kiértékeli a fiatalok működését. Ez a segítség teszi azután lehetővé, hogy n fiatalok közül egyre többen emelkednek ki kiváló termelési eredményeikkel dolgozó társaik kö. zül. Jutalmat kaptak a dorozsmai villaanosvonal építésénél kitűnt dolgozók Szombaton délután osztották ki a jutalmakat a Villamosvasút­nál azoknak a dolgozóknak, akik a dorozsmai villamosvonal építé­sénél jó munkát végeztek. Hadnagy Béla elvtárs használt vasúti sínekből új vezetéktartó oszlopokat tervezett s e&zsl kö­rülbelül 16.800 forinttal jjárult hozzá az épités költségének csök­kentéséhez. Ezért 1300 forint pénzjutalomban részesült. Ko­vács József elvtárs a sínfektetés­nél bevezetett újításával 14.220 forintot takarított zneg. Kovács József 1200 forint jutalmat ka­pott. Juhász István elvtárs a Szeged—Cegléd vasúti vonal pá­lyaszinti csatlakozó keresztezé­sét a Villamosvasút saját műhe­lyében készítette el a határidő előtt három nappal. Ezért 600 forint jutalmat kapott. Tiszai Ferenc, Rózsa Ferenc és Szikora János ifjúsági brigá­dot alakítottak és két darab vál­tó és négy darab keresztezés el­készítését vállalták. Vállalásukat 260 százalékra teljesítették, ez­ért 200—200 forint jutalomban részesülték. A pályaépítésnél Vásárhelyi Sándort sztahánovis­ta oklevéllel tüntették ki, ezen­kívül 700 forint pénzjutalmat is kapott. Jutalomban részesült még Varga Sándor, Horváth Jó­zsef, Ficziere Mihály és a pályán dolgozó húsz dolgozó. A Villamosvasút dolgozói tud­ják, mit jelent Dorozsma dolgo­zói számára a villamos és igye­kestek minél előbb átadni a for­galomnak az új villamosvasútit. Földvári Lajos, a Villamosvasút dolgozója Népnevelő értekezletek A kultúrmunkában is megálljuk helyünket Örömmel kiszülnek a kultúrversenyre a Ruhagyár dolgozói 'A'z Országos Népművelési Bizott­ság u falvak kulturversenyének megindítása után versenyre hívta az üzemek, ipari városok és főisko­lák kulturcsoportjait is. A szegedi üzenlek dolgozói is tudomást sze­reztek már a versenyfelhívásról s örömmel láttak hozzá a verseny szervezéséhez, A Ruhagyár dolgozói is azonnal megkezdték a próbákat. Munka után mindennap összegyűl­nek a kultúrteremben és lelkes munkával készülnek a versenyre, Bozóki László is lelkes tagja a csoportnak, ö ia megértette, hogy a termelésben végzett jó munka mellett kulturmunkával is harcol­nunk fcpll a béke ügyéért, ötéves 'tervünk sikeréért. — Örömmel h altattam a kultúrverseny megindulásáról — mondja Bozóki László. — Én is nagyon szeretnék résztvenni a ver­senyben. Szeretném ezzel is megmu­tatni, hogy mi, dolgozó fiatalok nemcsak a termelésben, hanem a kultúrmunkában is megálljuk a he­lyünket. Csóka Sándor az üzem tűzoltója, de egyben színművészeti felelős is'. Szívügyének tekinti a kultúrmon­kát, — a amint mondja — munká­jával is hozzá akar járulni a dol­gozók kulturális neveléséhez, mun­kájuk megkönnyítéséhez. A Ruhagyár kullurcsoportjának tagjai élenjárnak a termelésben is. Szitkai Ágnes, Sztálin elvtárs szüle­tésnapján 150 százalékos teljesít­ményt ért el, átlagteljesítménye 140 százalék, ö a tánccsoport tagja és itt is igyekszik minél jobb munkát végezni. Hegedűs Mihály az üzem sztahánovistája a színjátszó cso­portban végez aktiv munkát. Murányi Gyula elvtárs, a kultur. csoport vezetője elmondja, a cso­port tagjai a „Mélyszántás" című színdarabbal készülnek a versenyre, '.V csoportba igen sokan jelentkez­tek az utóbbi időben. Két népi tánccsoport o? szerveztek meg. Az egyik orosz, a másik magyar népi táncokat tanul be. Népi demokráciánk gondos­kodása megmutatkozik abban is, hogy a tánccsoport tagjai most kap­nak ruhát ezer forint értékben. Igy minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy sikerrel vegyék ki részüket a versenyből. Káldor Jenő, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mindennap eljár a próbákra. Örömmel tanltja, buzdít­ja a csoport tagjait s így nagymér­lékben elősegfii, megkönnyíti mun­kájukat. A Ruhagyár dolgozói megértet­lék a kulturverseny jelentőségét. Nemcsak termelési eredményeik fo­I kozásával, hanem lelkes kulturmun­kával is bebizonyítják, hogy e1­szánt harcosai a béke ügyének. A munkamódszerátadás fegyver a selejt elleni harcban A szegedi Jutafonóban Mária Ká­rolyné kélgépes szövőnő az év ele­jén munkájában új munkamódszert alkalmazott. Munkamódszerének lé­nyege az volt, hogy az eddig se­lejtbe dobott egy, egy és fél méte­res kopszvégeket is feldolgozta. Igy elérte, hogy régi heti több mini 3 kiló selejtjét egy kiló 20 dekára csökkentette. Ezt a munkamódszerét az év utolsó hónapjáig a szövő valameny­nyi dolgozója átvette. A helyes munkamódszer alkalmazásával el­érték, hogy a régi napi 54 kg se­lejtet 14 kg-ra csökkentették. Ezzel napi 200 forint megtakarítást ér­tek el. Bihari Istvánné kétgépcs szövő 4.22 kg-os heti selejtjét az utóbbi hetekben 1.62 kg-ra, Csányi. Jó­zsefné cgygépcs szövő közel 4 kg selejtjét heti fél kg-ra csökkentette. A GYÁLARÉTI DISZ-szervezet kulturcsoportja hétfőn színes kul­túrműsort mutatott be 'Algyőn. Énekszámokkal, szavalatokkal, egy. felvonásos színdarabokkal és népi láncokkal szórakoztatták a dolgozó parasztokat. Esle a gyúlni kultúrte­remben nagy sikerrel ismételték meg a műsort. Hétről-hétre érlekezlelekcn tár­gyalják meg a népnevelők azokat a feladatokat, amelyek végrehaj­tására a dolgozókat mozgósítani kell. Ezek a csütörtöki értekczle. tek rendkívül nagy segítséget ad­nak az agitátorok számára. A jó előkészitésért elsősorban az alap­szervezetek titkárai a felelősek. Tudnia kell minden alapszervezeti vezetőségnek, hogy saját tcrlilr lü­kön a gazdasági és politikai fel­adatokat csak a népnevelők aktiv segítségével hajthatják sikeresen végre. Igy a népnevelökkel való foglalkozás elsősorban nem Is a népnevelő-felelős, — hanem az alapszervezeti titkár kötelessége, aki legjobban Ismert saját terüle­tének politikai és gazdasági hely. zctét. Minden feladat a nagy célnak: a szocializmus építésének, a bé­ke védelmének szolgálatúban áll. A szocializmus épilése, a béke vé­delme követeli meg, hogy sokkal következetesebben harcoljanak pártszervezeteink és népnevelőink az Idei begyűjtés teljes befejezé­séért, a termelési szerződések 100 százalékkal való emeléséért, a ter­melőszövetkezeti mozgalom továb­bi szélesítéséért. De ugyanígy a szoelalizmns épitésénrk, a béke védelmének szolgalatában áll iize. metnkben az 1950-es terv minden­ki állni való teljesítése is, vala­mint a dolgozók felkészitése öt­éves tervünk második évi felada­tainak végrehajtására. Tudatosíla. ni kell a dolgozókban, hogy az elmúlt évek sikere arra jogosít fel bennünket, hogy az 1951-es terv­ben lényegesebben mngnsabb cé­lokat tűzzünk magunk elé. Ezek az általános agitációs fel. adatok, dc jó munkát végezné, nek.e népnevelőink, ha csupán általánosságban vetnék fel ezeket a kérdéseket? Nyilvánvaló, hogy nem végeznének jó munkát! Jó munkát népnevelőink csak akkor végeznek, ha ezeket a feladatokat saját helyi viszonyaiknak megfe­lelően tárják a dolgozók elé éfl igy mozgósítanak azok végrehaj. láiíára. Hn a terménybegyüjtés, a termelési szerződéskötés, a tszcs­fejlesztés, vagy a tervek teljesíté­sének feladatai t úgy vetik fel, hogy hogyan néz ki ez a mt üze. műnkben, a ml termelőesnpor. tunkhan. a ml falunkban és köz­ségünkben, a ml pártszervezetünk területén, akkor mindjárt világo. san látja minden népnevelő, hogy mennyi munka hiányzik ahhoz, hogy minden állampolgár teljesít­se tőrvénybefoglalt békevédetmt feladatát. Ugy lesz sikeres pártszervezete­ink népnevelő értekezlete, ba a pártszervezet titkára megjelölt minden egyes népnevelő feladatát, hogy az elvtársak tndják, ml az, amit tenniük kelt és miről krtl számot adnlok a következő héten tartandó értekezleten. A népneve­lőknek ilyen módon való frlkészí. tését minden párlszervezet köte­lességévé teszi a Politika) Bízott, ságnak az agitációs munkáról szó­ló határozata. Ennek a párthatá­rozatnak szellemében készítsék fel minden pártszervezetünkben nz agitátorokat, mert csak a fel­adatokra jól felkészített népneve, lök végezhetnek sikeres munkát. Zászlóf avattak a Szegedi Épületszerelő Vállalat dolgozói A Szegedi Épületszerelő Vállalat dolgozói december 22-én, szomba­ton ünnepelték meg vállalatuk fenn­állásának egyéves évfordulóját. En­nek az ünnepségnek keretében avat­ták fel gyönyörű új zászlójukat is. Kitűnő alkalom volt ez az évfordu­ló arra, hogy a dolgozók visszapil­lantsanak az eltelt egy évre. Egy évvel ezelőtt ebben az üzemben mintegy 20—25 munkás dolgozott, most pedig már kétszázas létszám­< mai látják el feladataikat, sőt az üzem további kibővítését vették tervbe, 'A'z üzem legjobb dolgozóinak ju­tott az a kitüntetés, hogy plakett­jeiket elhelyezhették az új zászló rúdján. Ezek a dolgozók, a többiek nevében is Ígéretet lettek, hogy igyekeznek a jövőben még az ed­diginél is jobb munkát végezni 9 követve Pártunk útmutatását, túl­teljesítik az ötéves terv második évét. Ismerkedési estet rendeztek a Mozgókonyha (Tudósítónktól) A sregedi 85­Ö3 és 68-as mozgókonyha dolgo­zói 23-án, szombaton ismerke­dési eslt keretében ünnepelték Sztálin elvtárs 71. születésnap­ját a József Attila-kollégium kultúrtermében. A termet ez alkalomra szépen feldíszítették, itt várták a dol­gozókat, azok hozzátartozóit, va­lamint Pártunk és a tömegszer­vezetek kiküldötteit. Az ünnepélyen Eperjessi Jú­lia vállalatvezető üdvözölte a megjelenteket, majd színeg kul­túrműsor szórakoztatta a dolgo­zókat. A kul túrgárda tagjai a jólsikerült előadással bebizonyí­dolgozoi tották. hogy nemcsak a munká­ban építik a szocializmust, ha­nem a kultúra frontján is. A kultúrműsor után Ungár elvtárs ismertette Sztálin elv­társ életét, munkásságát. Bar­tucz elvtárs az üzem pártmun­kájáról beszélt, Törköly elvtár3 Pe^ig vázolta az üzem dolgozói­nak további feladatát és bejnI tette, hogy 1951 január 1-től a Délmagyarország Élelmezési Üzem veszi át a Mozgókonyha ÁV-t. Ismertette azokat a fel­adatokat, melyeket a jövő év­ben még meg kell oldani az üzem dolgozóinak. Tóth X. József Négy táppénzcsalói ítéltei a járásbíróság Négy — ma már nagyon ritka —- táppénzcsalással vádolt munka­vállaló felett Ítélkezett a szegedi járásbíróság. Mint kiírt betegek késleltették gyógyulásukat, nem törődve azzal, hogy ezáltal nem­csak a közösség egyik fontos in­tézményét károsítják meg, hanem önmaguk fellen is követnek el soha jóvá nem tehető bűnt, amikor le­mondanak a gyógyulás lehetőségé­ről. A bíróság munkástagjai kér­dőleg tekintettek a vádlottakra, mert nehéz értelmet adni cselek­ményüknek, de a vádak részletezé­séből, az orvosi véleményekből, a feleletekből éa a túppénzcsajók vi­selkedéséből hamar kialakult a vádlottak erősen torz felfogása, amely a mult rendszer bűnös, önző kapitalista nevelését tükrözi visz­sza. Legjellemzőbb Bozsó Ferenc kon­zervgyári ftitő, táppénzea beteg. Bánomkertsor 17 szóm alatti lakos esete, aki 600 forinttal károsította meg az OTI-t. Mint beteg munkát vállalt és munkahelyéről különféle ingéságokat lopott él. A biróság táppénzesalásban s lopásban mond­ta ki bűnösnek és hathónapi bör­tönre Ítélte. Mórion Lajos, az Első Szegedi Cipőgyár táppénzes betege. Csuka­utca 8 szám alatti lakos hosszabb ideig vett fel táppénzt az OTI-tól, de ezalatt az idő alatt rádíójavi­tásokat vállalt. Háromszáz forint kárt okozott a közösségnek, ezért a biróság kéthónapi fogházra ítélte, Vidacg János naoszámos a követ­kező vádlott. Ő is munkában töl­tötte el a gyógyulásra kapott pihe. nését. Nem gondolt a múltra, ami­kor a földművesekről senki sem gondoskodott, amikor betegségük­ben magukra hagyta őket a kapi­talista társadalom, A nép állama által nyújtott segitséget és meg­becsülést csalással viszonozta, ami­kor munkaképességét eltitkolva, köze] egy évig vette fel a táppénzt. A biróság méltányolta öreg korát és mindössze 15 napi fogházra ítélte. Kédcr Keszthelyi Gyula műsze­rész Petőfi-telepi lakos budapesti munkahelyén betegedett meg. Sú­lyos veselobban szenvedett, napi 40 forint táppénzt vett fel hat hó­napon keresztül. A gyógyuláshoz szükséges orvosi előírásokat nem tartotta be, betegsége alatt kerék­pározott, vendéglőbe járt és álta­lában gyógyulást késleltető életet élt. Igy került mint táppénzcsalá a biróság elé, amely figyelmezi . tésül négyhónapi fogházra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom