Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-28 / 300. szám

az. nnwji runiiMjH ««. vhmhww KULTURYERSENY SIKERÉÉRT Klmugastö eredményeket értek et a Textilkombinát lijumunkásal az anyagtakarékosságban és selejtcsiikkentésben m évf. 800. szám. ARA 80 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 DECEMBLK 28. Méltóképpen készüljünk fel a Párt kongresszusára A Magyar Dolgozók Pártja Köz ponti Vezetőségének október 27-i Ülése Pártunk, de az egész ország lététében is nagyjelentőségű határo­zatot ho«ott: február 24-én ül ösz­•ze Pártunk Országos Kongresszusa. Kemény, küzdelmes esztendők győ­zelmes harcai után ül ös.sze az Or­szágos Kongresszus. Ezek a harcok népünk életében páratlanul álló történelmi fordulatot eredményez­tek, a munkásosztály győzelmét el­nyomói felett, a munkásosztály ha­talmának kivívását és megszilárdí­tását. A történelmi jelentőségű győzetémsorozat élharcosa és veze­tője Pártunk, nmelyneik február 24-i Országos Kongresszusa újabb győ­zelmek alapjait rakja majd le. Az Országos Kongreszus előkészí­tésének munkái már megkezdődtek. Pártszervezeteink tagsága aa elmúlt héten megtartott taggyűléseken vá­lasztotta meg a küldötteket, a já­rási, illetve városi értekezletekre, ftmelyek előkészítik majd a megyei értekezletet. Pártszervezeteinknek, minden egyes kommunistának fel­adata, úgy felkészülni az Országos Kongresszusra, hogy a kongresszusi munka eredményei méltóan sora­kozhassanak fel eddig elért eredmé­nyeink mögé, amelyekről büszjtén számolhat majd be az Országos Kongresszus az ország kommunistái » az egész magyar dolgozó nép lelőtt. Méltóképpen felkészülni az Országos Kongresszusra annyit je­lent, mint több lendülettel, odaadás­Kai végezni munkánkat a pártépítés, termelőmunka, a békéért folyta­tott harc területén. Az elmúlt héten megtartott tag­gyűléseket a jó kongresszusi előké­szítő munka jegyében tartották meg. Párttagságunk legjobbjait, á legöntudatosaibb, legharcosabb kom­munistákat bízták meg azzal a meg­tisztelő feladattal, hogy járási, il­letve városi, értekezleteken képvisel­jék alapszervezeteik kommunista dolgozóit. Olyanokat, mint például Csillag Júlia elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár előfonódájának dol­gozója. aki több mint két hónappal előljár az 1951. évi terve teljesíté­sében. ,,Tudatában vagyok a meg. tisztelésnek, de tudom azt is, hogy az elvtársak bizalma több és jobb munkára kötelez. Minden erőmmel és tudásommal ki akarom venni a részem a kongresszusi elő­készítő munkákból" — mondotta a küldöttválasztó taggyűlésen Csillag Júlia elvtársnő ' A küldöttválasztó taggyűlések légyben kifejezésre juttatták a párt­tagság elhatározást, hogy a kom­munisták napi feladataik eredmé­nyesebb elvégzésével méltóképpen készülnek majd fel az Országos Kongresszusra. Az egész magyar dolgozó nép bizalommal és várako­zással tekint az Országos Kon­gresszus elé, hiszen nem egyszer meggyőződött már arról, hogy Pár­tunk életének minden egyes állomá­sa újabb és újabb győzelmek kiin­dulópontját jelenti. S valóban, az Országos Kongresszus döntő kiha­tással lesz nemcsak Pártunk, hanem •c egész ország s annak minden legyes dolgozója életében is. Pár­tunk mjnden egyes győzelme az or­szág minden egyes dolgozójának győzelme, százezerek és milliók győzelme, szebb és boldogabb élei­ért> a békééni vívott harcban. Pár­tunk az ország felemelkedéséért ví­vott harcban elscakíthatátlanul ösz­szeforrott a dolgozó nép szabadsá­gával, békéjével, boldog jövőjével. Ezért fordulnak szeretettel Pártunk felé a dolgozó milliók, ezért tekin­tenék Pártunkra úgy, mint szabad, boldog, békés életük zálogára, ezért lesz az Országos Kongresszus nagy­jelentőségű esemény nemcsak a párttagság, hanem a pártonkívüli dolgozók számára is, A küldöttek nemcsak a kommu­nisták, hanem a becsületes párton­kívüli dolgozók véleményét és sze­retetét is elviszik a küldöttválasztó értekezletre. Mert Pártunk minden egyes ügye a dolgozó milliók ügye is. Pártszervezeteinknek a kon gresszusi előkészítő munkában egyik legfőbb feladatuk az, hogy még­jobban megszilárdítsák kapcsolatai­kat a tömegekkel, hogy a termelés­ben kitűnt legjobb dolgozókkal, fa lun a dolgozó parasztok Iegkivá­lóbbjaival erősítsék párttagságunk sorait. Üzemi pártszervezeteink számára a jó kongresszusi munka az ötéves terv első évének sikeres befej ezé Sét, s a második tervév lendületes megindítását, a termelés mennyiségi és minőségi fokozásáért folytatott következetes harcot jelenti. Falusi pártszervezeteinknek a begyűjtés eredményeinek fokozásával, a ter­melési szerződések sikerének biz­tosításával, az állattenyésztési terv végrehajtásának előkészítésével és a termelőszövetkezeti mozgalom nép­szerűsítésével kell felkészülniük az Országos Kongresszusra. Pártszervezeteink feladata, hogy megjavítsák a pártépités munkáját követve Rákosi elvtárs október 27-i beszédének útmii'atásait. Felada­tunk, hogy végrehajtsák az agitá­ciós munka megjavításában a Poli­tikai Bizoatság határozatát, ktszéle­sítve kapcsolataikat a dolgozó tö­megekkel most, az Országos Kon gress&us előkészítésének szakasza ban. Az Országos Kongresszus azt je­lenti számunkra, hogy kettőzött lendülettel és odaadással, fokozot'l áldozatkészséggel kell folytatnunk munkánkat és megoldani a ránkváró feladatokat. Ezt követeli tőlünk a napról-napra kiéleződő nemeztközi helyzet- ellenségeink dühödt tárna dása. Pártunk megmutatta, mit je­lent szabad hazában, békében, sza­badon élni. De megmutatja azt, js milyen feladatokat ró ránk a béke védelme, amely szabadságunk, füg­getlenségünk védelmét jelenti, s amely minden becsületes dolgozó­nak ügye. A kongresszus előkészí­tésének munkája tehát azt is je­lenti, hogy fokozoét helytállásra, áldozatkészségre kell nevelni a dolgozó népet a béke védelmében. El kell mélyítenünk a dolgozókban a Szovjetunió iránti szeretetet és odaadást, ápolnunk kell a szovjet és magyar nép barátságát, amely alapja volt eddigi sikereinknek s amely biztosítéka további megerő­södésünknek, békés életünknek. Az Országos Kongresszus megnö­vekedett feladatok között talál ben­nünket. Ezeknek a megnövekedett feladatoknak megvalósítására kell felkészülniük pártszervezeteinknek már most., az Országos Kongresszus előkészítésének szakaszában is. A megnövekedett feladatok jelentik azt a kötelességet is, hogy töbt odaadással kell helytállnunk a párt­építés munkájában, a termelésben, fokoznunk kell az ellenséggel szem­beni kíméletlen harcot. Erre kell nevelnie pártszervezeteinknek most minden egyes párttagot, mert csak­is ilyen párttagok biztosíthatják a Párt célkitűzéseinek sikeres megvaló­sítását, Pártunk és a tömegek kap­csolatának megszilárdulását. Méltóképpen felkészülni az Or­szágos Kongresszusra — ez most a legfőbb feladata minden egyes párt­szervezetünknek, minden egyes kom­munistának. A méltó felkészülés pedig elsősorban munkánk megjaví­tását jelenti minden egyes terüle­ten, az Országos Kongresszus sike­re, Pártunk célkitűzéseinek megva­lósítása érdekében. A TERMELÉSI SZERZŐDÉSKÖTÉSBEN 10 község elérte a 1009 13 pedig túlhaladta a 90 százalékos teljesítést A szovjet szénbányászat december 11-én, a kőolajipar december 10-én befejezte ötéves tervét A moszkvai lapok közlik a szén­ipari és a kőolajipari minisztéri­umoknak Sztálinhoz, a Szovjetunió minsztertanácsának elnökéhez inté­zett jelentéseit. A jelentésekből kitűnik, hogy a szénbányászat dol­gozói december 11-én és a kőolaj­termelés munkásai és alkalmazottai december 10-én teljesítették évi tervüket, sót a tervet tűi ja halad­tfr. A dolgozók ez alkalommal köte­lezték magukat, hogy az év végéig még 14 millió tonna szenet, illetőleg 2.2 millió tonna kőolajat termelnek. A Pravda ezzel kapcsolatban ve­zércikkben rámutat, hogy a Szov­jetunióban az ipari termelés 20 év alatt kilencszeresére növekedett, a kapitalista Európában viszont ez idő alatt az ipari termelés egészében véve ugyanazon a színvonalon ma­radt. Az elmúlt héten több község érkezett el a termelési szerző­déskötésben a százszázalékos teljesítésig. De nagy számmal vannak már olyanok is, akik jóval túlhaladták előirányzatuk teljesítését. Szép eredményt ért el ' Szőreg község, Pitvaros, Nagylak és mások. Eddig tíz község teljesítet­te 100 százalékig vagy ezen felül a szerződéskötést, to­vábbi 13 község meghaladta a 90 százalékot, sőt jóreszü­ket csak egy-két százalék választja el a 100 százalékos teljesítéstől. Idetartozik Zákányszék 99, Szatymaz, ösizentiván, Forrás­kút, Csórva 97 százalékos telje­sítéssel. Bár szép eredmények szület­tek az elmúlt hét folyamán, de még mindig mutatkoznak lema­radások. Még mindig vannak olyan községek, amelyek 80, vagy még ezen alul, sőt egye­sek, mint óföldeák és Földeák Kiszombor és Felgyő, még az 50 százalékot sem érték el. Apát­falva pedig csupán egy százalék­kal lépte túl az 50 százalékos teljesítést. Hogy ilyen gyengén áll Apátfalva a szerződéskötés­ben, ennek oka, hogy a tanács­tagok elhanyagolják a népnevelő munkát, sőt maguk sem mutat­nak példát a szerződéskötésben. Búvár Ferenc 14 holdas közép­paraszt, tanácstag, pl. csak 400 négyszögöl cukorrépára, 14C0 négyszögöl napraforgóra kötött szerződést. Azt mondja, hogy az ő földjéből többre nem futja. Kiszomboron is, főleg annak tudhatók be a termelési szerződéskötésnél mutatko­zó hiányosságok, hogv hiányzik a felvilágosító, népnevelő munka. Nem von­ták be a Párt és a tömeg­szervezetek népnevelőit az agitációha a szerződéskötés sikeréért. Maguk a tanácstagok sem foly­nak bele úgy a szerződéskötés munkájába, mint ahogy kellene. Csak immel-ámmal végzik ezt a feladatukat. Az elmúlt hét egyik napján húsz tanácstag indult ki a faluba, beosztva maguk kö­zött a munkákat, hogy termelési szerződést kössenek. Egy részük végig se ment a tervbevett utca­szakaszon s ennek az lett az eredménye, hogy húszan csupán 1400 négyszögölre kötöttek szer­ződést. Pedig az alap meg lett volna arra, hogy jó eredményt érjenek el. Példa volt erre a ta­nácselnök munkája, aki összekapcsolta a termelési szerződéskötést a kukorica­begyűjtés agitációjával és az egyik napon három hold­ra kötött termelési szerző­dést és két mázsa kukoricát gyűjtött be, a másik nap 4 holdra kötött szerződést és 2 és fél mázsa kukoricát gyiijtött be a raktárba. A felvilágosító munka hiányá­ban a dolgozó parasztság széles tömege nem ismerheti meg a szerződéses termelés jelentősé­gét és előnyeit. A példák itt is azt mutatják, hogy ahol megma­gyarázták a szerződés jelentősé­gét., ott a dolgozó kis- és közép­parasztok szívesen kötnek szer­ződést tavaszi növényféleségeik termesztésére. Rácz János 12 holdas középparaszt 6 holdra, több növényféleségre kötött szerződést. Tóth Mihály 13 hol­das középparaszt 4 holdra, Sza­bó János 2 holdas dolgozó kis­paraszt pedig egy holdra kötött termelési szerződést. Tömörkényen is Kiszomborhoz hasonló a helyzet a termelési szerződéskötés terén. Itt is lebecsülték a népneve­lők és a tömegszervezetek agitációs munkáját. N©m vették igénybe segítségüket, csak a földmíívesszövetke­zet alkalmazottai folytak be­le a szerződéskötés munká­jába. A községi iskolaigazgatónak ír­ták elő, hogy a tanerőt állítsa be népnevelő munkába, sőt még kö­telezték is a tanítói kar olyan tagjait is népnevelő munkára, akik betegen feküdtek, ifikor az egyik kijelentette, hogy beteg­sége miatt nem tud kimenni fel­világosító munkát végezni, hangsúlyozták, hogy ennek még „következményei" is lehetnek. Nagyfokú lemaradás tapasz­talható a zöldség- és gyü­mölcstermelési szerződés­kötések vonalán. Ez azt bizonyítja, hogy a föld­művesszövetkezetek, valamint a helyi tanácsok még kevesebb gondot fordítottak eddig a zöld­ség- és gvümölcstermelési szer­ződések kötésére, mint az ipari és egyéb magvak szerződéskö­tésére. Ezen a téren is találkoz­hatunk olyan megnyilatkozások­kal is, hogy maguk a község vezetői nem tartották fontosnak a zöldség- és gyümölcstermelést szerződéskötések széleskörű pro­pagálását. Nem jártak elől jó példával és maguk sem szerződtek. Természetesen így nem vi­hetik győzelemre ezt az ügyet. A földművesszövetkezet?k ve­zetőinek, termelési felelőseinek, a helyi tanácsok tagjainak tehát személyes példamutatáson ke­resztül és házi gitáuó útján kell meggyőzni dolgozó parasztsá­gunkat a zöldség- és gyümölcs­termelés jövedelmezőségéről, a szerződéskötések fontosságáról és előnyeiről. Az a teendő, hogy a szerző­déskötések terén mutatkozó hiá­nyosságokat siirgősr-n kiküszö­böljük, hogy minél előbb több dolgozó parasztot meggyőzzünk — a saját érdekében — a szer­ződésre való termelés előnyeiről és fontosságáról. Munkát akarnak, nem háborút A békeharcosok megszámlálhatatlan tömege csatlakozik világszerte a varsói békehatározathoz A varsói Kongresszuson részt­vett küldöttek beszámolói nyo­mán a világ minden részében fo­kozódik a békeharc lendülete. A Pravda római tudósítója Ol­ga Csec3efckina beszámol az olasz nép békeharcáról. Az olaszok hajthatatlan békeakaratát és munkakészségét bizonyítja a kö­vetkező esemény. Róma egyik szegénynegyedé­nek, Giarbatella kerületének munkanélküli lakóit a hatósá­gok régóta hitegették a város­rendezési munkák megindításá­val. A munkanélküliek megso­kalták a várakozást, szerszá­mot ragadtak és „fordított sztrájkot" kezdtek: hozzáláttak az egyik tér újjáépítéséhez. A szomszédos kerület lakosságának 80 százaléka csatlakozott hozzá­juk. A rendőrség megkísérelte szétzavarni a dolgozó tömege­ket, de a szomszéd kerületek la­kosságának segítségével ezt megakadályozták. Nem háborúi, hanem munkát akarunk! — kiáltották a munkanélküliek. Az ilyen események — írja Csecsetkina — újból igazolják, hogy az olasz népet hajthatat­lan akarat tölti elt hogy küzd a békéért, a munkáért, a kenyér­ért, gyermeke jobb jövőjéért, A varsói Kongresszus határozatai következtében az olasz nép újabb milliói értették meg: sen­kisem vonhatja ki magát a bé­kéért folyó küzdelemből. San Franciskóban Jenkins és Carner számolt be a varsói Kon­gresszus eredményeiről. Felhív­ták a béke híveit, hogy hozzák az amerikai nép tudomására a Kongresszus határozatait. Bécsben az osztrák békevé­delmi bizottság felhívást intézett az osztrák néphez, amelyben rá­mutat a varsói Kongresszus tör­ténelmi jelentőségére. Hangsú­lyozza a felhívás, hogy az oszt­rák küldöttek azzal a mély meg­győződéssel tértek haza Varsó­ból, hogy megvan a lehetőség valamennyi nép közös harcára a béke érdekében. Japánban a hazatért hadifog­lyok ligája intézett felhívást a különféle országokból hazatért hadifoglyokhoz. Üdvözli Kína és Korea békeszerető népeinek kö­zös harcát aa amerikai hódítók ellen és kijelenti, hogy a liga az egész országban békémozgalmat szer­vez és harcot indít Japánnak haditámaszponttá változtatása ellen. A Krasznaja Zvjezda a népi parlamentek által elfogadott bé­kevédelmi törvényről ír. Az a tény — írja a lap —, hogy a demokratikus országok törvé­nyesen tiltják el a háborús pro­pagandát, különösen nagyjelen­tőségű mag, amikor a kapitalis­ta országok uralkodó körei nö­velik a háborús hisztériát és fo­kozzák az új háború előkészüle­teit. A demokratikus tábor or­szágaiban elfogadott békevédel­mi törvények bizonyítják, hogy ezek az államok továbbra is a barátsági és együttműködési po­litikát folytatják valamennyi bé­keszerető néppel, de tanúsítják az elszántságot is, hogy erősít­sék a béke és a demokrácia tá­borát, amelynek élén a béke nagy zászlóvivője, a Szovjetunió áll. Budapestre érkezett két magyar tenger,áró hajó Hathónapi távollát után a magyar fővárosba érkezett két tengerjáró hajónk, a „Debrecen" és a „Buda­pest", amelyek a Közel-Keletiel bo­nyolítják le a szállítást. A hajók a téli javítás után újból kifutnak majd a tengerre. A teggerjáró hajók dolgozói ver­senyben állnak egymással. Jelenleg a „Debrecen" hajó dolgozói az el­sők, a hajó fonnamérföld'tervét 481 százalékra teljesítette, üzemanyag­takarékosság terén pedig 9.3 száza, lékos köhrágcsökkentést ért el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom