Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-24 / 299. szám

VASÁRNAP, 1950. DECEMBER 24. 6 iUdvts Baz&i! iíépzdUeted.,. Elnyomás, éhség, nyomorúság Tito Jugoszláviájában Az Igazság és a béke előtt nin­csenek országhatárok. Ha lassan is, ha keveset is tudunk meg abból a szenvedéssel teli életből, ami a dolgozó jugoszláv népnek kijutott a Tito-banda gyalázatos árulása után és még fokozottabban kijut napjainkban. mégis megismerjük életüket, szenvedésüket egy-egy rokonhoz, ismerőshöz írott levélből. Mindennél beszédesebb ez a levél, amit egy ..zadrugában'' — a kulákok á'.tal vezetett ..szövetkezetben" — dolgozó parasztasszony írt magyar­országi rokonainak. Ez az egyszerűen megfogalma­rott levél elmondja, hogy: ..... még azt ig elhiszem, hogy minden jól volt készítve, tnikor ná­latok van minden és mindent lehet venni. De, bizony nálunk nem le­hetne sok süteményt csinálni, sem tortát készíteni, amikor nálunk egész éven keresztül nincsen cukor. Mi még március hónapban kaptunk cukrot és azóta meg egy dekát sem. Még szlvcseppet sem lehet cukorral inni, nálunk ilyen jó világ van. Ná­lunk olyan nagy éhség lesz, hogy tán éhen pusA'ul a nép. A polgár­néptől elvitték az élelmet, úgy, hogy tavaszig nem lesz neki semmi sem enni, sem ruhát venni. Mi, akik a közös föld munkálásában vagyunk, mi, kapunk személyenként egy má­zsa búzát egy évre. A papa meg a mama még annyit sem, azok 90 kilót kapnak. Most gondoljátok kedves drága rokonaink, hogy ho­gyan lehet ebből élni egész éven keresztül. Aik mee még privát mun­kálják a földjüket, azok meg kap­nak 80 kilót személyenként. Bem nekik nincs, jem nekünk, nem tud­ja az ember, hogy mi ig akar ebből lenni, ebből a rossz világból... Nem tudjuk elgondolni, hogy meddig bir ez így lenni. Kedves Bözsi, ném tudom nálatok hogy van, de ahogy POSTA éEhtes írod, nálö'ok selyem világ van, a I <'rak jó fáradtig kell dolgozni és a mi helyzetünkhöz képest. Nálunk l nép ne egyen, meg ne «s ruháikod­jmJ^ ÓAAá tSjtírtlnu Áapf fnAnak-tveVcAí J<A,íiAvlC /fi+ifarr nAAi IXUK /wAuÚH' At mŐMd&nú AŰZCTlf /ruíAAr>4 4*6nv AeJuíilC A<íM stuAryZ'Aiésttysi/yjn /flrn ^jAAt' -Mt-ZéJlriT wfifaV' ffAX/AtVrV AerCsAAaf eyiicjui mAsnéa A/ATOMJ A&mcut' Ám A&fÁAnÁ euÁtvt. At úArti /Klip cfeJCa&ént ctfyilAtmt AJuA ctxfarfaA ' tdps&je/víZtá. a/l éfe/x^AAAiff­vtktMJt Kd/ifők /ptuttC^crHíÁrAfásfrA Aray-a TIAfamaAt^A f&yf Autyf -&ÁÚ zt&C ÍAa'U £^£41 ^AíJc- mff yiwWItnAsíAfAÍa JfeUfüAtefwu^ AafiA&Á $ . Jent weJdf:/hAcó /nMÚiiié <f Wm Au^fa £ynA& ~ U (p&iiAo-AnA A^y ^ d o.Áo^AAAA Aíní c/A'í ^ /tTFjT- óIHJAujs Auyli&tn Atr-Xft MíApy&rA AwliVf fiAU*- ^^ AuUm Autay, ficJi^Hű./uia.k cni4.fr ferafcé fa A d^AfjuA A? <<Z trUffad ynAAilÁrA^é/fl . jt/dvz> ÍAxjl sfaf^'Afa AA Acyy & Ávpf Áfa-AdA'-A&ZZlljt £L"nu. rtjwAdZ/nuA&r' /tawjA^CnA ytAJu'T /t/ZLpftPnA ... t jon Kedves Bözsi, képzelheted, hogy mi is hogyan iskoláztatjuk a mi Karcsinkat, mikor most semmi nélkül vagyunk ..." Igy folytatódik azután a levél: ,-ltt ugyan nincsenek megfizetve az iskolavégzett emberek, de az em­bert az a remény táplálja, hogy ta­lán majd jobb lesz, de ha így ma­rad, akkor nem érdemes, hogy a fejét és az idegeit 'örje egy is az iskolában . .. mikor lennél szíves küldeni levélben egy, vagy két géptűt?. . . bocsássatok meg a rossz papírért, nálunk nincs jobb. Most még van nekünk is egy hízónk, egy göbénk, meg egy tehenünk, de még ebben sem bízunk, hogy meghagy­ják." Igy és ehhez hasonló panaszokkal teli levelet írt rokonának egy jugo­szláv dolgozó parasztasszony. Ke­mény válasz e: a levél azoknak, akik még ma sem értik, miért hazafias kötelesség n kukoricabe­gyüjtési kötelezettség teljesítése is. Felelős minden ember személyé­ben is a békéért- Felelősek vagyunk azért, hogy a béke frontján mun­kánkkal harcolva erősítsük a béke táborát, hogy minél clöbb szabadon és boldogan élhessen az elnyomott jugoszláv nép. Értük is folyik a harc. Aki csak önmagáért adott az keveset adott, aki a békéért és az elnyomottakért adott, az megtette kötelességét. A Tito-uralom alatt nyomorgók példájából sokan tanulhatnak, mert van mit megtanulni belőle. Vagy ke­ményen harcolunk és kiállunk a bé­ke mellett, vagy nem érdemeljük meg a:t a drága szabadságot, nm t nekünk vére árán adott a dicsőséges Szovjet Hadsereg. Hős bányászaink, sztahánovista dolgozóink, építömunkásaink, a be­gyűjtésben élenjáró dolgozó parasz­tok mutatják az utat, amelyen min­den becsületes ember elérhet a bol­dog élethez, a békéhez, s amely úton járva a béke kernróv harcosa lesz. LSOPORTROL — CSOPORTRA - mi • i -i—i ———1"" A kiskiráíysági „líjú Gárda" {ermel&szovetkeze! mes> mutatja az egyéni parasztoknak a jövö útját J/iák, lányok, mintegy huszonnégyen alakította k meg Kis­királyságon még 1948-bun az ,-l f j ú G á r d -f termelöcsoportol. A tapasztalatlan fiatatok, bár nagy volt a lelkesedé­sük, mégis nehezen haladtak előre. A nehézséget nemcsak tudatlansá­guk, hanem az ellenség szüntelen támadása is okozta. Sok bajuk volt a kulákkcl — igy mondják a csoportot alakító fiatalok. A kulákok ugyanis, mikor már látták, hogv nem vezet eredményre agitüciójuk, dühükben a tettleges bántalmazáshoz is folyamodtak. Az egyik esetben vasvillával szúrták meg a csoport egyik tagját. De beépítették embe­rüket is a csoportba, hogy züllessze, rombolja a csoport munkáját. Mégsem tudták elkedvetleníteni a szövetkezeti gazdálkodás kiskirály­sági úttörőit. Nem vezetett eredményre aljas aknamunkájuk, mert ká­zenfogva vezette a fiatalokat a Párt. A tenyészállatok nevelését, gondozását a körzeti á'latorvos irányítja. Egy héten kétszer, háromszor is ellátogat az Ifjú Gárda csoporthoz. — 20 éves voltam — meséli Kiss Tamás, a csoport munkaérdemren­des elnöke. — Ez akkor volt, mikor megszerveztük n csoportot. Két esztendeje vezetem itt a munkát. Nehéz volt, de örvendetes, hogy sem az évek. sem a munka nem telt cl hiába. Ha több életem volna, ak­kor is ezt az utat választanám, Mije volt az „Ifjú Gárda" erj­portnak megalakulásakor? Csupán 24 tagja és 181 ho'd földje, kopasz, üresen álló istálló — ez vo't a Kez­det. Mi van most? Dernháxott vagy on 415.195 forint, a raktáron lévő takarmányok és ter­mények ára 71.036 forint,, a haszon­állatok ára 198.844 forint. Ez m nd a sajátjuk. Most, az évvégi zár­számadás után szövetkezett alapra félretettek 151.467 forintot- Ütomi alapra pedig 133.942 forintot. Gazdag állatállománnyal rendel­kezik ma már az „Ifjú Gárda1' ter­melőcsoport. 418 saját hízója, 30 tehene, 18 üszője, mellette három tinó, 10 borjú, minteév 306 juh van a termelöcsoport istállóban. A ju­hokról ez év őszén Harai J'-nos, a juhász, átlagosan 5—6 kg gyapjúi nyírt le. Három gyönyörű bíkáiuk van. Na?v gonddal énetek. k-z»,;,< -\z álintokat. — az állatorvos fel­ügyelete, szakirányítása mellett. A srövetkezet nsgvszabású épít­kezést folvtatoit ebben az évben A tavaly épült dohányszáritó pajta mellé mo«t egy gyönyörű hizla'da készült. Szénen berendezték az is­tállókat, felszerelték a kovácsmü­belyt és egy kalapácsos darálót is vettek maguknak. A kezdeti 181 hold föld ma már 1268-ra szaporo­dott, s ma már 185 aktiv tagja van a csoportnak, köztük mintegy 25 kö­zépparaszt. A csoport tagjai bent a faluban, vagy a környező tanyákon sztépen berendezett lakásokban élnek. Több­jüknek rádiója is van r.em egy már új bútort ls vett magának. Mennyit kell egy csoportnak ter­melnie, horfv ilyen jól éljen? Ebben az évben az 1 műnk a rgy» égre eső öamxeg 25.25 forint. Harai János, a juhász például há­romszáztiz munkaegységet teljesí­tett egész évben, 7834 forintot ka­pott. Bozóki László, ?t: egyik nö­vénytermelő brigád tagja, 258 mun­kaegységet teljesített, Kulcsár Ká­roly 321-et, id. Németh János volt középparaszt 268-at. Buzi Zsuzsanna 18 éves lány 240 munkaegységet teljesített. A termé­szetbeni járulékon felül pénzben 1500 forintos konyhabútort vásá­folt. 340 forintért paplant, 591 fo­rintért nagykabátot. 1 pár gumicsiz­mát, két pár nyári és 1 pár téli ci­nöt vásárolt. Büszkén tész: hor:á, hogy ezenfelül még 12 ruhát is csi­náltatott magának. Alakító tagja a csoportnak, becsülettel veszi ki részét a munkából és ö maga veszi hasznát. — Igyekeztem — mondja. — Eb­ben az évben konyhabútort vettem, jövőre már szobabútort veszek. őszre ugyanis már szüksége lesz a lakásberendezésre. Vő'erfénye, ak: szintén vele együtt tette meg az el­ső lénést a szövetkezeti gazdálko­dás út ián, ma már a néphadsereg tisztje. Az .-Ifjú Gárda"-csoport tagjai­nak odahaza, a kamrájukban van már a fejadag. Nem egy család két-három hi';ót is kapott a terme­löcsoporttól. De bőségesen kaptak a rizstermésből is- Mintegy 72 mázsa hántolt rizst osztottak szét a tagok között. A szövetkezet biztosítja a háztáji gazdálkodásban nevelt álla­toknak a takarmányt is. Munka­egvrögpTiként 6 kg kukoricát kaptak a tagok. Akiknek szénára voll • ükségük. abból is részesülhettek. 10 mázsa szénát adtak egv t hénre. de, ha szükséges volt, polyvát- ta­karmányrépát. kukorciszárat és rizs­szalmát is igényelhettek. A csoport tagiéi nem tartják vé­ka alatt eredményeiket. Igy láthat­ják a kívülálló kis- és középpa­rasztok, milyen eredményes a .zö­veckezeti gazdálkodás. Az elmúlt hónaphaii szereltek be a telefont a termelőesopnrthoz. Kis Tamás, a muiikaérdeittrendes eso­portelnök már telefonon intézkedik. Rácz St.ilveszter 11 holdas közép­paraszt cukorrépaföldjét csupán ejty barázda választotta el a cso­port cukorrépájától. A szövetkezet­nek húszszor több termett cukorré­pából, mint neki. Dc ott volt a bú­zatermés is. amelyből holdanként 18 mázsát csépelt a szövetkezet. A szövetkezet öröme és büszke­sége ma is az ifjúság, amely a szovjet kolhoz-ifjúsác példáját kö­veti Fiatalok kezdték, most is ők a lendítő erőt a szövctkczel munká­jának. Ez a lendítő erö az időseb­bek, a Uözépparasztok jó szaktudá­sával párosulva viszi előre a boldo­gulás útján se- ..Ifjú Gárda" terme­lőszövetkezetet. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom