Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-21 / 296. szám
2 'CSÜTÖRTÖK, MO DECEMBER 88. nemzet szocialista fejlődésének korszakát Ha az imperialisták szabadítottak volna fel bennünket, nem pedig a Szovjetunió, akkor ma a magyar népet a régi, vagy valamiféle új Hortliy-rendszer igázná le. Ha az imperialistáktól, nem pedig a Szovjetuniótól kaptunk volna gazdnoági segítséget, akkor Magyarország ma az amerikai tőke mezőgazdasági gyarmata lenne. — Ezért szeretjük a Szovjetuniót és ezért nem szeretjük az imperialistákat. Es ezért hangsúlyozzuk: a Szovjetuniót szeretni és magyar hazánkat szeretni, egy és ugyanaz! [(Hosszantartó, lelkes taps J A magyur népben még mindig nem vált eléggé tudatossá, hogy történelme folyamán nemcsak a német imperializmus volt ősi elellen9ége. Amikor a német Imperializmus elryeléssel fenyegette hazánkat, vagy megsemmisítette népünk függetlenségét éa szabadságát, akkor ez rendszerint a hivatalos Amerika, Anglia és Franciaország tudatával és jóváhagyásával történt. — A magyar nép megtanulta és egyre jobban megtanulja, hogy a német imperialisták mellett és mögött ott álltak, támogatva és bujtogatva őket a nyugati imperialisták. E» ezért fordult a »"1 népünk affelé az ország felé, amely védelmet nyújt a német imperializmus veszélye ellen is és a német ímperiallzmust feltámasztó, a német militarizmussal szövetkező angol-amerikai veszély ellen is. Az imperialista táborban a vezetőszerep Amerikáé Ott a vezetés brutális diktatúrát jelent, ami ellen az imperialista blokk csatlós tagjai néha morognak, de végül mindig kapitulálnak. Nekünk jobban tetszik a Szovjetunió vezető szerepe, amely az idősebb testvér önzetlen segítségére, teljes egyen jogúságára, a béke és az építés politikájának közösségére épül. — A mi népünk azért szereti a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió nem árulóinkat próbálta arannyal megvásárolni, hanem egész dolgozó népünknek nyújtott tettekkei, példamutatással, tapasztalatainak nagylelkű átengedésével önzetlen segítséget. — A Szovjetuniótól rengeteget tanultunk, tanulunk éa még többet fogunk tanulni. Sztahánovista gyorsvágást, új építkezési technikát, természetű talakító biológiát, a világot átalakító marxista-leninista világnézetet. De nem utolsó sorban hazaszeretetet tanultunk éa fogunk tanulni tőle. Nem mintha mi, magyarok, nem tudnánk, mi a hazaszeretet. De a szovjet emberektől is kell és fogunk hazaszeretetet tanulni. Tanuljuk meg a Szovjetuniótól, hogy a békét szeretni és védeni egyben azt jelenti, hogy önfeláldozóan és fegyelmezetten dolgozunk a hazáért. Tanuljuk meg azt, hogy a békét együtt kell szeretni és védeni a szabadsággal. Tanuljuk meg azt, hogy hazánkat, függetlenségünket, ha kell, életünkkel és vérünkkel js meg fogjuk védelmezni. A kiéleződött nemzetközi helyzetben fokozott feladatok hárulnak az MSzT-re Szünet ntán Bernát György elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára beszélt A kongresszust előkészítő Időszak *— mondotta —- nagy szervezeti fellendülést eredményezett Minden szervezetünkben és alapszervezetünkbem eleven pezső élet lüktetett. Világossá vált, hogy a MagyarSzovjet Társaság szervezete nem egyszerűen tömegszervezet, hanem a magyar-szovjet barátság, a Szovjetunió iránti szeretet és ragaszkodás nagy népi mozgalmának kerete. —1 Országos jelentőségű ese. mény minden évben a MflgyarHznvjet Barátság Hónapja. Ebben ál ünndpi időszakban fokozottan mód nyílik arra, hogy dolgozó népünk közvetlenül érintkezhess ék a kiválő szovjet tudósokkal, művészekkel, sztahanovistákkal. Ebben az időszakban taglétszámunk megkétszereződött. A továbbiakban Bernáth György a Magyar-Szovjet Társaság eddigi kulturális munkáját ismertette, majd az MSZT fejlődéséről beszélt, Fejlődésünket taglétszámunk jelentős szaporodásán, szervezeteink számának növekedésén is lemérhetjük. 1949. augusztus 1-én 248 szervezetünkben 168.000 tag. társat tartoltunk nyilván, ma 2815 szervezetünkben közel 800.000 tagunk van. A Magyar-Szovjet Társaság azonban eddigi eredményei mellett is az első lépéseket tette meg nzon az úton, amelyet feladata Számára előír. A hiányosságokról szőlva megállapította, hogy a szervezetekben hiányzik a munka főtartalmát jelentő felvilágosító kulturális munka — falun folytatott MSZT-mözgalom csak igen vontatottan indult meg. Az előttünk álló időben, a kiéleződött nemzetközi helyzetben. a szocializmus építésének korszakában a Magyar-Szovjet Társaságra ls hatványozott feladatok várnak, A Magyar-Szovjet Társaságnak legjelentősebb feladata, hogy tagjait tudatos srovjetbarátokká ami ezzel egyel jelent, tudatos hékeharcnsokká nevelje. Tagságunkon túl az egész dolgozó magyar népnek meg kell mutatni, hogy mit jelent számunkra a Szovjetunió. Dolgozó parasztságunk között, • melyet ezidelg leginkább elhanyagoltunk, kell a Szovjetuniót ismertető tevékenységünket fokozottabban folytatni.. A többi tömegszervezatfei együtt akarunk dolgozni. A SZOT-tai együtt megrendezzük a szovjet építészeti kiállítást. Az MNDSZ-szet együtt kiállítást és előadássorozatot rendezünk a szovjet nő életéről, A Dolgozó Ifjúság Szövetségével folytatjuk a lenini Komszomot kiállítás vidéki bemutatását. Az Országos Sporthivatallal december 21-én nyitjuk meg a szovjet sportkiállitást. Megrendezzük a szovjet film tin. nepl hetét. Legdemonstrativabb közös rendezvényünk a jövő évben a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja lesz. Falun továbbra ís fenntartjuk, sőt fokozzuk az MSZT-napokat. MSZT-előadások és egyéb rendezvények számát. Idejében, már júniusban felkészülünk az új oktatási évadra, különösen pedig az orosz nyelvtanfolyamok szervezésére. — Az 1951. év végére egész, éves ütemtervünk szerint minden munkahelyen és lakóhelyen lesz MSZT-szervezet. — Arra törekszünk, hogy minden szervezetünkben havonta legalább egy rendezvény legyen, egyszer vegyenek részt békegyűlésen, vagy szovjet film Riegleklntésén. Az 1951. év első felében kiépítjük a járásokban a még hiányzó MSZT-titkárasgokat. Eredményeinket elsősorban Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja irányító segítségének köszönhetjük, azt, hogy ma egyre szebb fejlődés felé vihetjük a Magyar-Szovjet Társaságot, nagy Pártunknak és drága Rákosi elvtársunknak köszönhetjük. — Köszönhetjük továbbá a minket felbecsülhetetlen értékű szovjet anyaggal és elvtársi jótanáccsal támogató VOKSZ-ban dolgozó barátainknak. — Köszönhetjük a külföldi SíoVjetbarát társaságoknak, akiktől annyi tapasztalatot vettünk át, aminek eredménye egyre javuló munkánkban mutatkozik. Köszönhetjük egész dolgozó magyar népünknek, amely felismerte hogy hazafiság csak agy hazafiság, ha az a náoek Barátságára a Szovjetunióhoz ct'ó hűségre, 'szeretetre, ragaszkodásra támaszkodik. Ez a felismerés, a ha.afiság érzése vezeti a Magyar-Szovjet, Társaság, a magyar-szovjet barátság szervezete soraiba a legszélesebb tömegeket. Az Aj világ nemzedéke előtt kitárni az élet Bernáth György főtitkár lelkes tapssal fogadott beszéde után Szőnye Józsefné tszcs-tag, Vas megye küldötte" felszólalásában kijelentette: — A régi világban látástól-vakulás'g dolgoztam — hiába. A felszabadulás után az állam minden segítséget megadott a munkánkhoz, melyet termelőcsoportokban fol tatunk. Tóth III. János Kossuth-díjjal kitüntetett sztahánovista főmozdonyvezető felszólalásában elmondotta, hogy a szovjet sztahánovisták módszereit átvéve, a magyar vasúti dolgozók hatalmas összegeket takarítottak meg népgazdaságunk számára. ezután Balogh István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának é$ a Katolikus Papok Országos Békebizottságának tagia szólalt fel Balogh István hozzászólása után Szűcs Lajos, a DISz főtitkára az egész magyar ifjúság és a DtSz központi Vecctösége nevében üdvözli a kongresszust. — Ifjúságunk csodálatos korszakban nő fel — mondotta —, mielőttünk kitárult ar, élet. mi az új világ nemzedéki és annak bíiszke alkotói vagyunk, — Ismerjük ennek ara. új életnek forrását. A szovjet munkások és parasztok, a vörös katonák a felszabadító Szovjet Hadsereg hozta ezt nekünk. Drága nekünk szabadságunk, drága nekünk az a barátság, ami felstabadítónkkial, a nagy Szovjetunióval összefűz. Mi örökre hűek vagyunk ehhez a barátsághoz. Ez a barátság összeköt bennünket életre-halálra a világ népeinek hatalma® táborával, amely az emberiség legszentebb ügyéért, a békéért harcol. Jckaterina Leontyeva: a békének le kell győznie a háborút Ebédszünet után az első felszólaló, Kiss István középparaszt, somogymegyei küldött, elmondotta, hogy m lyen sokat tanult a parasztság a Magyarországon járt kárpátukrajnai parasztküldöttség tapasztalataiból. Vaida Aurél békéscsabai tanár felszólalása után a küldöttek lelkes tapsvihara közben lépett az emelvényre Jekaterítfi Leontyeva elvtársnő, a szovjet delegáció vezetője, hogy elmondja beszédét— Nagyon boldog vagyok — kezdte beszédét —. hogy magyar barátainkat abban 1 a pillanatban láthatjuk és üdvözölhetjük, amikor olyan nagy szükség van arra, hogy minden jóakaratú ember közös, komoly erőfeszítést tegyen a béke híveinek a közelmúltban Varsóban lefolyt II. Világkongresszusán hozott határozatainak valóra váltására— Mi, szovjet emberek, valamenynyien megértjük, hogy a magyar nép sikerei, miként a többi nép] demokratikus országok sikerei is, hatalmas mértékben előreviszik a béke közös ügyét, erősítik a béketábort és gyengítik az imperialista reakció táborát. Beszéde további részében Leontyeva a szovjet emberek munkájáról és életéről számolt be, — Országunk a háború utáni ötéves terv fóíeladatait sikeresen valósította «meg — mondotta. Az fpari össztermelésnek háború előtti szinvonalat 1950 tíz hónapjában 70 százalékkal multák felül. — A gaboOalélék összes termése ebben az évben főbb. mint 300 millió púddal múlta felül az 1940-es háború előtti év termését. — Népgazdaságunkban hatalmas méretű technikai átalakítást hajtottunk végre és fokoztuk a munkaigényes és nehéz munkák gépesítését. Az Iparban foglalkoztatott munkások munkatermelékenysége 1950 III. negyedévében több mint 40 százalékkal volt magasabb, mint a háború előtti 1940-es évben. Hazánkban a háború után új, magasabb fokot ért el a termelés újítóinak, a sztahánovi9táknak mozgalma ís. A háború ultán újabb lépést tettünk előre abban az irányban is, hogy a mezőgazdasági munkát az ipari munka válfajává változtassuk át. A szovjet szocialista mezőgazdaság háberú utáni fejlődésében a kollektív gazdaságok megszilárdítása tovább folyik. A munkásoknak és alkalmazottaknak egy dolgozóra számított jövedelme összehasonlítható árakon már 1949-ben 24 százalékkal volt nagyobb, mint a háború előtt. A parasztok jövedelme ennek megfelelően több mint 30 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása országunkban ma már jelentékenyen felülmúlja a háborít előtti fogyasztás színvonalátA szovjet nép erkölcsi politikai egységének megszilárdításában óriási szerepet játszik kormányunk békeszerető. sztálini külpolitikája. Népünktől és kormányunktól egyaránt távol áll a háború gondolata, Mi már kézzelfoghatóan érezzük fényes jövőnket, a kommunizmusnak vonásait. Helyreállítottunk, illetőleg felépítettünk többezer iskolát, könyvtárakat, klubot, színházat, filmszínházat és gyermekotthont. Országunkban több mint 50 millió ember részesül az oktatás különböző formáiban. A könyv minden szovjet embernek állandó barátja és tanácsadója. Országunkban csupán a könyvtárakban 600 millió könyv található. A szovjet irodalom és művészet ereje abban rejlik, hogy az alkotó munka terén hőstettekre lelkesítik népünket. Sztálin elvtárs megnyilatkozása a nyelvtudományi vitában, döntő fordulatot jelent a nyelvtudomány számára és új, hatalmas fejlődési lehetőséget teremtett a többi tudományágban az alkotó gondolat továbbfejlesztéséi re. népünk tisztelete és megbecsülése a szovjet értelmiség iránt. Értelmiségünk hatalmas arányú neme3 munkát végez társadalmi kötelességéből eredően. 1949 folyamán az értelmiségiek mintegy másfélmillió előadást tartottak" a széles néprétegek számára a természettudományok, a mezőgazadság, az orvostudomány, az irodalom, a történelem és más todományágak kérdéseiről. Ezeken körülbelül 100 millió hallgató vett részt. Értelmiségünk ugyancsak társadalmi munka gyanánt vesz réazt a falusi lakosság művészeti nevelésében és a művészetek ismertetésében. — Most, amikor a burzsoá reakciós tudomány, művészet és irodalom egyre nagyobb mértékben szolgálja az új háború előkészítését és arra törekszik, hogy az embergyüiölet legaljasabb ösztöneit szabadítsa el. a szovjet értelmiség szent feladatának tekinti azt, hogy megvédje a kultúrát és a haladást, megakadályozza, elhárítsa a háborút Leontyeva elvtársnő ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „A békének le kell győznie a háborút a béke legyőzi a háborút!" "ÚJ bárónk Ezután Veres Péter Kostuth-dfjaí iró szólalt fel: — A Szovjetúnió felszabadít* harca nyomán és békepolitikája állal biztosítva van a magyar úolgozó nép jobb élete, jövőjét pedig a lerulészetá talakíió munka következetes keresztülvitele, a tervgazdálkodás, a szocialista ipar fejlődése és a szocialista mezőgazdaság kiépítése hozza meg — mondotta többek kőzött. Számunkra a szocialista jövő az egyetlen jövő és minél többet éi jobban dolgozunk értő és minél szilárdabban őrizzük a munkához szükséges békét, annál hamarabb mondhatjuk el a magyar néppel együtt: új hazánk van « benne új nép született. Magyar ée külföldi üdvözletek Veres Péter beszéde után az elnök bejelenti, hogy dolgozó parasztküldöttség kivánja köszönteni a Kongresszust. Miló József nagyhalászi tszcs brigádveze'tö és "Ambrus Józsefné rákoscsabai dolgozó parasztasszony üdvözölte a dolgozó parasztság nevében az egybegyűlteket, majd Majlát Jotán vette át az elnökié*? és felolvasta a BolgárSzovjet, a Francia-Szovjet és ar Albán-Szovjet Társaság üdvözlö táv. iratát, illetve levelét. Ezután a Rákosi Mátyás Müvet kii'dötte és a hajdúmegye! küldött szólalt fel. IJtána Gergely Sándorné, nz MNDSZ nógrádmegyei titkára vezetésével nők és leányok népes küldöttsége érkezett a terembe a Kongresszus üdvözlésére. Az üdvözlések u'tán folytatták a hozzászólásokat. Snlnmon Ferenc elvtárs, nz MSzT szegedi titkára többek közt ezeket mondotta: — Igen fontos az MSZT-szervezetek munkáidnak megjavításához az, hogy mindenkor a többi tömeg, szervezettel szoros kapcsolatban végezzék mnnkájnkat, hiszen a magyar-szovjet barátság nemcsak as MSZT-tngoh, hanem mln-Jen magyar dolgozó szent ügye, — hangoztatta, majd orról beszslt. milyen lelkesedéssel készültek Csongrád megye dolgozói az MSZT kongreszszusára. Ifj. Verók János kőműves, nkl a Magyarországon tartózkodó szovjet Maksztmenkó-brtgddtól átvett munkamódszerével 308 százalékos teljesítményt ért eL a Kon, ..... . . grrsszns tiszteletére vállalta, hogy — Megnőtt es megerősödött •,(, adalékkal többet lettestt. Meg' " említette Hös Nagy János hódmezővásárhelyi tszcs-tag pé'dáját, aki új tagokat szervezve a Iszes-bc, egyben a Magyar-Szovjet Társaságba ls tij tagoknt szerez. Több felszólalás után Dávid Lajos, az ARLUS főtitkárhelyettese iidvözlte a kongresszust a román dolgozók nevében. Népeink szorosan egymás mellett Italadnak abban a harcban —mondotta többek között —, amelyet a népi demokrácia többi országainak népével egysorban vívnak a szocia.lizmtts és a béke szilárd, erőteljes, Szovjetúnió-vezefte arcvonalán. Amidőn ezt a nagyszerű kongresszust üdvözöljük — mondotta beszéde végén — mi a Szovjetúnió valamennyi magyarországi barátiának, az egész magyar dolgozó népnek új sikerekel kívánunk a ro— gyar-szovje't barátság elmélyítésében. Dávid I.ajos beszéde után Elekes József munkaérdemrendes bányász élmunkás vezetésével nyolctagú bányászküldöttség üdvözölte a kongresszust és a magyar bányászok széncsatáját győzelemre segítő fúrógépek k'csinyíleft mását adta át. Ezzel a Magyar-Szovjet Társaság Országos Kongresszusának elsőnapi tanácskozása véget ért. Szerdán este a Kongresszus magyar és külföldi vendégei és küldöttei az Operaházban megtekintették Aszafjev „Páris lángjai ' cítnű balettjének előadását. A Magyar-Szovjeh Társaság zeneestet rendez Kiszomboron A Magyar-Szovjet Társaság ma. kói járási szervezete december 21re, az MSZT I. Országos Kongresz. szufára tett felajánlásában vállalta, hogy a járás minden községében megalakítja a helyi alapszervezetet. Vállalását teljesítette. A járás minden községében lelkes szervező munka folyik az új tagok bevonásáért a Magyar-Szovjet Túrsaságba, egyben irányt vettek arra, hogy a Szovjetunió életét, gazdag tapasztalatait, a szovjet embere'-: munkásságát minél szélesebb körben ismertessék meg a dolgozó tömegekkel,' E cél érdekében az MSZT járási szervezete december 22-én, pénte. ken este Kiszomborban zeneestet rendez. Az ottani községi szervezet minden előkészületet megtett arra, hogy minél több dolgozó paraszt vegyen részt ezen az előadáson. A zeneest keretében a makói MSZT filharmonikus, valamint a gimnázium kis- és nagy énekkara hangversenyez. A filharmónikus zenekar a Hacsaturján, Csajkovszkij, Dubirunka népdal egyve'egét adja elő, az énekkarok szovjet mozgalmi dalokat és népdalokat énekelnek.