Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-21 / 296. szám

2 'CSÜTÖRTÖK, MO DECEMBER 88. nemzet szocialista fejlődésé­nek korszakát Ha az imperialisták szabadí­tottak volna fel bennünket, nem pedig a Szovjetunió, akkor ma a magyar népet a régi, vagy valamiféle új Hortliy-rendszer igázná le. Ha az imperialisták­tól, nem pedig a Szovjetuniótól kaptunk volna gazdnoági segít­séget, akkor Magyarország ma az amerikai tőke mezőgazdasági gyarmata lenne. — Ezért szeretjük a Szov­jetuniót és ezért nem sze­retjük az imperialistákat. Es ezért hangsúlyozzuk: a Szovjetuniót szeretni és magyar hazánkat szeretni, egy és ugyanaz! [(Hosszantartó, lelkes taps J A magyur népben még mindig nem vált eléggé tudatossá, hogy történelme folyamán nemcsak a német imperializmus volt ősi el­ellen9ége. Amikor a német Impe­rializmus elryeléssel fenyegette hazánkat, vagy megsemmisítette népünk függetlenségét éa sza­badságát, akkor ez rendszerint a hivatalos Amerika, Anglia és Franciaország tudatával és jó­váhagyásával történt. — A magyar nép megtanulta és egyre jobban megtanulja, hogy a német imperialisták mel­lett és mögött ott álltak, támo­gatva és bujtogatva őket a nyu­gati imperialisták. E» ezért fordult a »"1 né­pünk affelé az ország felé, amely védelmet nyújt a né­met imperializmus veszélye ellen is és a német ímperia­llzmust feltámasztó, a né­met militarizmussal szövet­kező angol-amerikai veszély ellen is. Az imperialista táborban a vezetőszerep Amerikáé Ott a ve­zetés brutális diktatúrát jelent, ami ellen az imperialista blokk csatlós tagjai néha morognak, de végül mindig kapitulálnak. Nekünk jobban tetszik a Szovjetunió vezető szerepe, amely az idősebb testvér ön­zetlen segítségére, teljes egyen jogúságára, a béke és az építés politikájának közös­ségére épül. — A mi népünk azért szereti a Szovjetuniót, mert a Szovjet­unió nem árulóinkat próbálta arannyal megvásárolni, hanem egész dolgozó népünknek nyúj­tott tettekkei, példamutatással, tapasztalatainak nagylelkű áten­gedésével önzetlen segítséget. — A Szovjetuniótól rengeteget tanultunk, tanulunk éa még töb­bet fogunk tanulni. Sztahánovis­ta gyorsvágást, új építkezési technikát, természetű talakító biológiát, a világot átalakító marxista-leninista világnézetet. De nem utolsó sorban haza­szeretetet tanultunk éa fo­gunk tanulni tőle. Nem mintha mi, magyarok, nem tudnánk, mi a hazaszeretet. De a szovjet emberektől is kell és fo­gunk hazaszeretetet tanulni. Ta­nuljuk meg a Szovjetuniótól, hogy a békét szeretni és védeni egyben azt jelenti, hogy önfelál­dozóan és fegyelmezetten dolgo­zunk a hazáért. Tanuljuk meg azt, hogy a békét együtt kell szeretni és védeni a szabadság­gal. Tanuljuk meg azt, hogy ha­zánkat, függetlenségünket, ha kell, életünkkel és vérünkkel js meg fogjuk védelmezni. A kiéleződött nemzetközi helyzetben fokozott feladatok hárulnak az MSzT-re Szünet ntán Bernát György elv­társ, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára beszélt A kongresszust előkészítő Idő­szak *— mondotta —- nagy szerve­zeti fellendülést eredményezett Minden szervezetünkben és alap­szervezetünkbem eleven pezső élet lüktetett. Világossá vált, hogy a Magyar­Szovjet Társaság szervezete nem egyszerűen tömegszervezet, hanem a magyar-szovjet barátság, a Szov­jetunió iránti szeretet és ragasz­kodás nagy népi mozgalmának ke­rete. —1 Országos jelentőségű ese. mény minden évben a Mflgyar­Hznvjet Barátság Hónapja. Ebben ál ünndpi időszakban foko­zottan mód nyílik arra, hogy dol­gozó népünk közvetlenül érintkez­hess ék a kiválő szovjet tudósok­kal, művészekkel, sztahanovisták­kal. Ebben az időszakban taglétszá­munk megkétszereződött. A továbbiakban Bernáth György a Magyar-Szovjet Társaság eddi­gi kulturális munkáját ismertette, majd az MSZT fejlődéséről be­szélt, Fejlődésünket taglétszámunk je­lentős szaporodásán, szervezeteink számának növekedésén is lemér­hetjük. 1949. augusztus 1-én 248 szervezetünkben 168.000 tag. társat tartoltunk nyilván, ma 2815 szervezetünkben közel 800.000 tagunk van. A Magyar-Szovjet Társaság azonban eddigi eredményei mellett is az első lépéseket tette meg nzon az úton, amelyet feladata Számára előír. A hiányosságokról szőlva megál­lapította, hogy a szervezetekben hiányzik a munka főtartalmát je­lentő felvilágosító kulturális mun­ka — falun folytatott MSZT-möz­galom csak igen vontatottan indult meg. Az előttünk álló időben, a ki­éleződött nemzetközi helyzet­ben. a szocializmus építésének korszakában a Magyar-Szovjet Társaságra ls hatványozott feladatok várnak, A Magyar-Szovjet Társaságnak legjelentősebb feladata, hogy tag­jait tudatos srovjetbarátokká ami ezzel egyel jelent, tudatos héke­harcnsokká nevelje. Tagságunkon túl az egész dolgozó magyar nép­nek meg kell mutatni, hogy mit jelent számunkra a Szovjetunió. Dolgozó parasztságunk között, • melyet ezidelg leginkább elhanya­goltunk, kell a Szovjetuniót ismerte­tő tevékenységünket fokozottabban folytatni.. A többi tömegszervezatfei együtt akarunk dolgozni. A SZOT-tai együtt megrendez­zük a szovjet építészeti kiállítást. Az MNDSZ-szet együtt kiállí­tást és előadássorozatot rendezünk a szovjet nő életéről, A Dolgozó Ifjúság Szövetségé­vel folytatjuk a lenini Komszomot kiállítás vidéki bemutatását. Az Országos Sporthivatallal de­cember 21-én nyitjuk meg a szov­jet sportkiállitást. Megrendezzük a szovjet film tin. nepl hetét. Legdemonstrativabb közös ren­dezvényünk a jövő évben a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja lesz. Falun továbbra ís fenntartjuk, sőt fokozzuk az MSZT-napokat. MSZT-előadások és egyéb rendez­vények számát. Idejében, már júniusban felké­szülünk az új oktatási évadra, kü­lönösen pedig az orosz nyelvtan­folyamok szervezésére. — Az 1951. év végére egész, éves ütemtervünk szerint min­den munkahelyen és lakóhelyen lesz MSZT-szervezet. — Arra törekszünk, hogy min­den szervezetünkben havonta leg­alább egy rendezvény legyen, egy­szer vegyenek részt béke­gyűlésen, vagy szovjet film Rieg­leklntésén. Az 1951. év első felében kiépít­jük a járásokban a még hiányzó MSZT-titkárasgokat. Eredményeinket elsősorban Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja irányító segítségének köszönhet­jük, azt, hogy ma egyre szebb fejlődés felé vihetjük a Magyar-Szov­jet Társaságot, nagy Pártunk­nak és drága Rákosi elvtár­sunknak köszönhetjük. — Köszönhetjük továbbá a min­ket felbecsülhetetlen értékű szovjet anyaggal és elvtársi jótanáccsal tá­mogató VOKSZ-ban dolgozó ba­rátainknak. — Köszönhetjük a külföldi SíoV­jetbarát társaságoknak, akiktől annyi tapasztalatot vettünk át, aminek eredménye egyre javuló munkánkban mutatkozik. Köszönhetjük egész dolgozó ma­gyar népünknek, amely felismerte hogy hazafiság csak agy hazafi­ság, ha az a náoek Barátságára a Szovjetunióhoz ct'ó hűségre, 'sze­retetre, ragaszkodásra támaszkodik. Ez a felismerés, a ha.afiság érzé­se vezeti a Magyar-Szovjet, Tár­saság, a magyar-szovjet barátság szervezete soraiba a legszélesebb tömegeket. Az Aj világ nemzedéke előtt kitárni az élet Bernáth György főtitkár lelkes tapssal fogadott beszéde után Szőnye Józsefné tszcs-tag, Vas megye küldötte" felszólalásában kijelentette: — A régi világban látástól-vaku­lás'g dolgoztam — hiába. A felsza­badulás után az állam minden se­gítséget megadott a munkánkhoz, melyet termelőcsoportokban fol ta­tunk. Tóth III. János Kossuth-díjjal kitüntetett sztahánovista főmoz­donyvezető felszólalásában elmon­dotta, hogy a szovjet sztahánovis­ták módszereit átvéve, a magyar vasúti dolgozók hatalmas összege­ket takarítottak meg népgazdasá­gunk számára. ezután Balogh István a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak é$ a Katolikus Papok Országos Békebizottságának tagia szólalt fel Balogh István hozzászólása után Szűcs Lajos, a DISz főtitkára az egész magyar ifjúság és a DtSz központi Vecctösége nevében üd­vözli a kongresszust. — Ifjúságunk csodálatos korszak­ban nő fel — mondotta —, mielőt­tünk kitárult ar, élet. mi az új világ nemzedéki és annak bíiszke alko­tói vagyunk, — Ismerjük ennek ara. új életnek forrását. A szovjet munkások és parasz­tok, a vörös katonák a felsza­badító Szovjet Hadsereg hozta ezt nekünk. Drága nekünk szabadságunk, drága nekünk az a barátság, ami felstaba­dítónkkial, a nagy Szovjetunióval összefűz. Mi örökre hűek vagyunk ehhez a barátsághoz. Ez a barátság összeköt bennünket életre-halálra a világ népeinek hatalma® táborá­val, amely az emberiség legszentebb ügyé­ért, a békéért harcol. Jckaterina Leontyeva: a békének le kell győznie a háborút Ebédszünet után az első felszó­laló, Kiss István középparaszt, so­mogymegyei küldött, elmondotta, hogy m lyen sokat tanult a paraszt­ság a Magyarországon járt kárpát­ukrajnai parasztküldöttség tapasz­talataiból. Vaida Aurél békéscsabai tanár felszólalása után a küldöttek lelkes tapsvihara közben lépett az emelvényre Jekaterítfi Leontyeva elvtársnő, a szovjet delegáció vezetője, hogy elmondja beszédét­— Nagyon boldog vagyok — kezdte beszédét —. hogy magyar barátainkat abban 1 a pillanatban láthatjuk és üdvözölhetjük, amikor olyan nagy szükség van arra, hogy minden jóakaratú ember közös, ko­moly erőfeszítést tegyen a béke hí­veinek a közelmúltban Varsóban le­folyt II. Világkongresszusán hozott határozatainak valóra váltására­— Mi, szovjet emberek, valameny­nyien megértjük, hogy a magyar nép sikerei, miként a többi nép] demokratikus or­szágok sikerei is, hatalmas mértékben előreviszik a béke közös ügyét, erősítik a béketábort és gyengítik az imperialista reakció táborát. Beszéde további részében Leon­tyeva a szovjet emberek munkájá­ról és életéről számolt be, — Országunk a háború utáni öt­éves terv fóíeladatait sikeresen va­lósította «meg — mondotta. Az fpari össztermelésnek há­ború előtti szinvonalat 1950 tíz hónapjában 70 százalékkal multák felül. — A gaboOalélék összes termé­se ebben az évben főbb. mint 300 millió púddal múlta felül az 1940-es háború előtti év termését. — Népgazdaságunkban hatalmas méretű technikai átalakítást hajtot­tunk végre és fokoztuk a munka­igényes és nehéz munkák gépesíté­sét. Az Iparban foglalkoztatott munkások munkatermelé­kenysége 1950 III. negyed­évében több mint 40 száza­lékkal volt magasabb, mint a háború előtti 1940-es év­ben. Hazánkban a háború után új, magasabb fokot ért el a terme­lés újítóinak, a sztahánovi9ták­nak mozgalma ís. A háború ultán újabb lépést tettünk előre abban az irányban is, hogy a mezőgazdasági mun­kát az ipari munka válfajává változtassuk át. A szovjet szocialista mezőgaz­daság háberú utáni fejlődésében a kollektív gazdaságok megszi­lárdítása tovább folyik. A munkásoknak és alkalma­zottaknak egy dolgozóra számí­tott jövedelme összehasonlítható árakon már 1949-ben 24 száza­lékkal volt nagyobb, mint a há­ború előtt. A parasztok jövedel­me ennek megfelelően több mint 30 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása orszá­gunkban ma már jelentékenyen felülmúlja a háborít előtti fo­gyasztás színvonalát­A szovjet nép erkölcsi poli­tikai egységének megszilár­dításában óriási szerepet játszik kormányunk béke­szerető. sztálini külpoliti­kája. Népünktől és kormányunktól egyaránt távol áll a háború gon­dolata, Mi már kézzelfoghatóan érezzük fényes jövőnket, a kom­munizmusnak vonásait. Helyreállítottunk, illetőleg fel­építettünk többezer iskolát, könyvtárakat, klubot, színházat, filmszínházat és gyermekott­hont. Országunkban több mint 50 millió ember részesül az oktatás különböző formáiban. A könyv minden szovjet embernek állandó barátja és tanácsadója. Orszá­gunkban csupán a könyvtárak­ban 600 millió könyv található. A szovjet irodalom és művé­szet ereje abban rejlik, hogy az alkotó munka terén hőstettekre lelkesítik népünket. Sztálin elvtárs megnyilatko­zása a nyelvtudományi vitá­ban, döntő fordulatot jelent a nyelvtudomány számára és új, hatalmas fejlődési le­hetőséget teremtett a többi tudományágban az alkotó gondolat továbbfejlesztésé­i re. népünk tisztelete és megbecsülé­se a szovjet értelmiség iránt. Értelmiségünk hatalmas arányú neme3 munkát végez társadalmi kötelességéből eredően. 1949 folyamán az értelmiségi­ek mintegy másfélmillió előadást tartottak" a széles néprétegek számára a természettudományok, a mezőgazadság, az orvostudo­mány, az irodalom, a történelem és más todományágak kérdései­ről. Ezeken körülbelül 100 mil­lió hallgató vett részt. Értelmiségünk ugyancsak tár­sadalmi munka gyanánt vesz réazt a falusi lakosság művésze­ti nevelésében és a művészetek ismertetésében. — Most, amikor a burzsoá re­akciós tudomány, művészet és irodalom egyre nagyobb mérték­ben szolgálja az új háború elő­készítését és arra törekszik, hogy az embergyüiölet legalja­sabb ösztöneit szabadítsa el. a szovjet értelmiség szent felada­tának tekinti azt, hogy megvéd­je a kultúrát és a haladást, meg­akadályozza, elhárítsa a háborút Leontyeva elvtársnő ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „A békének le kell győznie a há­borút a béke legyőzi a hábo­rút!" "ÚJ bárónk Ezután Veres Péter Kostuth-dfjaí iró szólalt fel: — A Szovjetúnió felszabadít* harca nyomán és békepolitikája ál­lal biztosítva van a magyar úolgo­zó nép jobb élete, jövőjét pedig a lerulészetá talakíió munka követke­zetes keresztülvitele, a tervgazdál­kodás, a szocialista ipar fejlődése és a szocialista mezőgazdaság ki­építése hozza meg — mondotta többek kőzött. Számunkra a szocia­lista jövő az egyetlen jövő és mi­nél többet éi jobban dolgozunk ér­tő és minél szilárdabban őrizzük a munkához szükséges békét, annál hamarabb mondhatjuk el a magyar néppel együtt: új hazánk van « benne új nép született. Magyar ée külföldi üdvözletek Veres Péter beszéde után az el­nök bejelenti, hogy dolgozó pa­rasztküldöttség kivánja köszönteni a Kongresszust. Miló József nagy­halászi tszcs brigádveze'tö és "Amb­rus Józsefné rákoscsabai dolgozó parasztasszony üdvözölte a dolgozó parasztság nevében az egybegyűlte­ket, majd Majlát Jotán vette át az elnökié*? és felolvasta a Bolgár­Szovjet, a Francia-Szovjet és ar Albán-Szovjet Társaság üdvözlö táv. iratát, illetve levelét. Ezután a Rákosi Mátyás Müvet kii'dötte és a hajdúmegye! küldött szólalt fel. IJtána Gergely Sándor­né, nz MNDSZ nógrádmegyei titká­ra vezetésével nők és leányok né­pes küldöttsége érkezett a terembe a Kongresszus üdvözlésére. Az üdvözlések u'tán folytatták a hozzászólásokat. Snlnmon Ferenc elvtárs, nz MSzT szegedi titkára többek közt ezeket mondotta: — Igen fontos az MSZT-szerve­zetek munkáidnak megjavításához az, hogy mindenkor a többi tömeg, szervezettel szoros kapcsolatban vé­gezzék mnnkájnkat, hiszen a ma­gyar-szovjet barátság nemcsak as MSZT-tngoh, hanem mln-Jen ma­gyar dolgozó szent ügye, — han­goztatta, majd orról beszslt. milyen lelkesedéssel készültek Csongrád megye dolgozói az MSZT kongresz­szusára. Ifj. Verók János kőműves, nkl a Magyarországon tartózkodó szovjet Maksztmenkó-brtgddtól át­vett munkamódszerével 308 százalé­kos teljesítményt ért eL a Kon­, ..... . . grrsszns tiszteletére vállalta, hogy — Megnőtt es megerősödött •,(, adalékkal többet lettestt. Meg­' " említette Hös Nagy János hódme­zővásárhelyi tszcs-tag pé'dáját, aki új tagokat szervezve a Iszes-bc, egy­ben a Magyar-Szovjet Társaságba ls tij tagoknt szerez. Több felszólalás után Dávid La­jos, az ARLUS főtitkárhelyettese iidvözlte a kongresszust a román dolgozók nevében. Népeink szorosan egymás mellett Italadnak abban a harcban —mon­dotta többek között —, amelyet a népi demokrácia többi országainak népével egysorban vívnak a szocia­.lizmtts és a béke szilárd, erőteljes, Szovjetúnió-vezefte arcvonalán. Amidőn ezt a nagyszerű kon­gresszust üdvözöljük — mondotta beszéde végén — mi a Szovjetúnió valamennyi magyarországi barátiá­nak, az egész magyar dolgozó nép­nek új sikerekel kívánunk a ro— gyar-szovje't barátság elmélyítésé­ben. Dávid I.ajos beszéde után Elekes József munkaérdemrendes bányász élmunkás vezetésével nyolctagú bá­nyászküldöttség üdvözölte a kon­gresszust és a magyar bányászok széncsatáját győzelemre segítő fú­rógépek k'csinyíleft mását adta át. Ezzel a Magyar-Szovjet Társaság Országos Kongresszusának elsőnapi tanácskozása véget ért. Szerdán este a Kongresszus ma­gyar és külföldi vendégei és kül­döttei az Operaházban megtekin­tették Aszafjev „Páris lángjai ' cí­tnű balettjének előadását. A Magyar-Szovjeh Társaság zeneestet rendez Kiszomboron A Magyar-Szovjet Társaság ma. kói járási szervezete december 21­re, az MSZT I. Országos Kongresz. szufára tett felajánlásában vállal­ta, hogy a járás minden községében megalakítja a helyi alapszerveze­tet. Vállalását teljesítette. A já­rás minden községében lelkes szer­vező munka folyik az új tagok be­vonásáért a Magyar-Szovjet Túr­saságba, egyben irányt vettek arra, hogy a Szovjetunió életét, gazdag tapasztalatait, a szovjet embere'-: munkásságát minél szélesebb kör­ben ismertessék meg a dolgozó tö­megekkel,' E cél érdekében az MSZT járási szervezete december 22-én, pénte. ken este Kiszomborban zeneestet rendez. Az ottani községi szerve­zet minden előkészületet megtett arra, hogy minél több dolgozó pa­raszt vegyen részt ezen az előadá­son. A zeneest keretében a makói MSZT filharmonikus, valamint a gimnázium kis- és nagy énekkara hangversenyez. A filharmónikus zenekar a Hacsaturján, Csajkov­szkij, Dubirunka népdal egyve'e­gét adja elő, az énekkarok szovjet mozgalmi dalokat és népdalokat énekelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom