Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-07 / 259. szám

KEDD, 1950. NOVEMBER 7. haperhifiznnu legaljasabb ügynökeit és hóhérait: a háboríts provokátor Utobandát, a fasiszta Franco rendszert, ax ejállattasodoti görögországj monnrchnfastzmnst. Követeljék a háborús propaganda betiltását, a háborús uszítók felelösségrevonását, a háborús bűnösök névsorának elkészítését abból a célból, hogy a világ népei megismerjék és éberen figyeljék a béke és a haladás legveszedelmesebb ellenségeit. A mindennapi munkában szilárd fegyelemmel, áldozatkészséggel, éberséggel harcoljunk a békéért r A' Magyar Békekongresszus tanácskozásai befejeztekor kinyilvánítja harcos szolidaritásét n békéért küzdő egyszerű emberek százmillióival, a hatalmas békemozgalommal, amely hála a Szovjetunió támogatásának, korunk legyőzhetetlen mozgalma lett s amely Sheffieldben világraszóló tanúságot fog tenni a népek békevágyáról és erejéről. A Magyar Békekongresszus felhívja népünk fiait és leányait, a munkásokat és dolgozóparasztokait, a tudomány, a művészet, az értelmiségi munka embereit, az anyákat, nővéreket és feleségeket, az életre készülő fiatalokat, hogy feszítsék meg minden erejüket a béke megvédésére. A mindennapi munkában, műhelyekben, mezőkön, laboratóriumokban, iskolákban és a honvédelem területén az eddiginél nagyobb éberséggel, az ellenséges kísérletek leleplezésével, szilárd fegyelemmel, áldozatkészséggel harcoljunk a békéért. A Magyar Békekongresszus népünk nevében szent fogadalmat tesz arra, hogy Népköztársaságunkban egy pillanatra sem fog szünetelni a békéért folytatott harc és munka, hogy a magyar nép sziklaszilárd bizalommal követi békemozgalmunk szervező erejét, a Magyar Dolgozk Pártját és a béke első magyar harcosát, Rákosi MátyástKina demokratikus pártjainak felhívása Korea megsegítéséről A győzelem a békés alkotó munka híveié lesz A határozati javaslat egyhangú elfogadása után Majláth Jolán mondott zárásáét. — Ez a Békekongresszus híven tükrözte népünk elszánt békeakaratát — mondotta zárósza. vában Majláth Jolán. — Nem elkeseredett, remény tvesz tett, siránkozó kongresszus tanácskozott itt két napon keresztül, hanem egy harciban edződő, harcra kész, elszánt sereg. A munka legkiválóbb harcosai nyilatkoztak itt meg, alkik megbízóik, az egész magyar nép nevében tettek ígéretet, hogy eddig végzett munkájukat, erőfeszítéseiket fokozni fogják és még keményebbre kovácsolják népünk bék.eaka. rátát s még eredményesebben növelik népünk erejét a béke védelmében. Kongresszusunk tanácskozásában népünk ereje nyilvánult meg: Magyarország nem rés, hanem szilárd bástya a béke frontján. Ezt mutatta a® is, hogy 453 felszólalónak nem jutott már idő felszólalásának elmondására. Azt jelenti ez, hogy az egész dolgozó nép kívánta itt hallatni szavát. De hetekig kellene itt együtr ülnünk, ha kifejezésre akarnánk juttatni a magyar nép mindent elsöprő békevágyát és azt a gyűlöletet, ami népünk szivében él a mi gyönyörű jövőnket fenyegető háborús uszátőkkal szemben, — A békéért harc folyik. Eb. ben a harcban azoké lesz a győzelem, akik a békés alkotó munka és a szabadság zászlaját emelik magasra és támaszkodnak a világ dolgozódnak legyőzhetetlen erejére, egységes békevágyára. Nekünk nincs okunk félelemre. A mi erőnk a béke ereje, felmérhetetlen és legyőzhetetlen, mert a tekéért harcolók száma napról-napra hatalmasan növekszik és a világ szabad népei és dolgozói békeih arcán alt vezetője a diadalmas Szovjetunió, a nagy Sztálin!" A résztvevők a kongresszusi kendő lobog tatása közben a békeinduló eléneklésével zárták be a kongresszust. I Hatalmas fáklyás felvonulás a Békekongresszus zárógy üléséi e Az Uj Kína (Sinhua) ügynökség közli a kínai demokratikus pártok közös nyilatkozatát. A nyilatkozat így hangzik: — Az Amerikai Egyesült Államok vezette imperialisták agressziós cselekedetei komoly fenyegetést jelentenek Kína biztonsága számára. Az egész kínai nép figyelemmel kiséri az Egyesült Államok koreai agressziós cselekedeteit, valamint azokat az agressziós cselekedeteket, amelyek Kína szárazföldi, légi és tengeri határainak megsérté. sében nyilvánultak meg. — Az imptrialistáik agressziós törekvései határtalanok. IJz év június 25-én az amerikai imperialisták agressziós háborút indítottak Koreában. Nemcsak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megsemmisítését tervezik, hanem annektálni akarják Koreát, be akarnak törni Kínába, uralkodni akarnak Ázsia fölött, le akarják igázni az egész világot. — Ezit a tények megdönthetet. lenül bizonyítják. Amikor az Egyesült Államok megparancsolták Li Szin Man.nak, koreai bábjuknak, indítson háborút a koreai nép ellen, Truman. az Egyesült Államok elnöke haladéktalanul parancsot adott az amerikai hadseregnek, haditengerészetnek és légierőnek, kezd. jen háborút Koreáiban. — Egyidejűleg parancsot adott a 7. amerikai flottának, törjön be kínai vizekre Taivannál és fegyveres intézkedéseket tegyen Taivan felszabadításának megakadályozására. Truman ugyanakkor parancsot adott az agreszszió kiszélesítésére Vietnamban ós a Fülöp-szigeteken. — A tények arról beszélnek, hogy a koreai agressziós cselékodeteket elindító amerikai imperialistáknak a célja: Kína és egész Ázsia meghódítása. — Attól a perctől kezdve, amikor ez év júniusában az amerikai imperialisták megindították a háborút Koreában, azok a légierők, amelyeket koreai agresszív cselekedeteikre használnak fel, ismételten betörtek ÉszakkeletKína légiterétoe, kínai polgárokat gyilkoltak és kínai vagyont pusztítottak. I — A Koreában tevékenykedő amerikai haditengerészeti flotta lőtt a nyílt tengeren haladó kínai kereskedelmi hajókra és megsértette Kína tengeri hajózási jogát. — A nemrégiben lezajlott események még élesebben leplezik le az amerikai imperializmus un. dorító jellegét. Az amerikai im perialisták és segítőtársaik fegyveres erői, miután megszálltak Szöult, semmibe véve Kína figyelmeztetését, átlépték a 38. szélességi fokot Koreában. Óriási szárazföldi erőkkel nyomultak a Jalu-csian és Tumin-csian folyók irányában, közvetlenül veszélyeztetve Kína északkeleti határait. — A helyzet teljesen világos. Az amerikai imperialisták megismétlik a japán banditák régi trükkjét, akik előbb Koreába törtek be és aztán Kínába. Min. denki számára ismeretes, hogy Korea — bár kis ország — stratégiailag nagyon fontos. Az amerikaiak koreai agressziójának, akárcsak a japán imperialisták agressziójának a múltban, a főcélja nem Korea, hanem Kína. A történelem mutatja, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Kína sorsa szorosan egybe van kapcsolva. Az egyik állam nem védheti meg magát a másik segítsége néükiül. A kínai népnek nemcsak erkölcsi kötelességénél fogva kell segítenie a koreai népet az amerikaiak ellen folytatott harcában. A Koreán alk nyújtott segítség megfelel az egész kínai nép érdekeinek és ez a segítségnyújtás az önvédelem szükségességéből1 adódik. Megmenteni a szomszédot aranyit jelent, mint megmenteni önmagát. Segítenünk kell a koreai raéipet, hogy megvédjük hazánkat. — A kínai nép forrón szereti a békét. Mi mindig szerettük a békét és minidig szeretni fogjuk. Mi szeretjük a. békét Kínában és Ázsiában. Tartós bélkét akarunk az emberiség számára. — Ugy véljük, hogy a koreai kérdést békég úton kell megöl, darai és hogy az imperialisták agressziós csapatait ki kell vonni Koreából. Az amerikai imperialisták és segítőik azonban nemcsak hogy nem kívánják kivonni agressziós erőiket, végetvetni az agresszív háborúnak és békés úton megoldani a koreai kérdést, hanem ellenkezőleg, az agressziós háború csóváját dühödten átdobták a 38. szélességi fokon túlra, a kínai határhoz — a Jalucsian és Tumin-csian folyókhoz. — Ilymódon láttuk, ha valamennyi békeszerető ember békét akar, úgy aktív cselekedeteket kell végrehajtaniok, hogy szembehelyezkedjenek a gonosztettekkel és vég,elvessenek az agressziónak. Csakis ellenállással lehet megleckéztetni az imperialistákat és igazságosan megoldani Korea és más teriiletek függetlenségének és szabadságának kérdését a népek akaratából kiindulva. Az igazság a mi oldalunkon van, Kína, Korea, Vietnam és a Fülöp-szigetek, egész Ázsia népeinek, a világ valamennyi békeszerető népének oldalán. — Az imperialista agresszorok megsértik az igazságosságot, elvesztik a népek rokonszenvét és maguk leplezik le önmagukat. Az agresszorok elkerülhetetlenül végleges vereséget fognak szenvedni és a végső győzelem kétségtelenül a népé lesz, melynek oldalán áll a» igazság. — Kína valamennyi demokratikus pártja kijelenti, hogy minden erejével támogatni fogja az egész ország népének igazságos követelését, támogatni fogja az egész kínai népet, amely önként vállalta magára azt a szent feladatot, hogy ellenállást fejt ki Amerikával szemben, segítséget nyújt Koreának, otthona és hazája megvédésében. A Kínai Kommunista Párt, a Kínai Kuocnintarag Forradalmi Bizottsága, a Kínai Demokratikus Liga, a Nemzeti Újjáépítés Demokratikus Szövetsége, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület pártonkívüli küldöttei, a Demokrácia Fejlesztését Előmozdító Szövetség, a Kinai Munkás-Paraszt Demokratikus Párt, a „Csigun" Párt, a „Csuszán" Társaság, a Taivani Demokratikus Önkormányzati Liga, a Kínai Ujdemokratikus Ifjúsági Szövetség. 1950 november 4. 'A Hősök-teréről a Kossuth Lajostér felé indult a nagyszerű menet. Munkások és értelmiségiek, dolgozó parasztok és katonák, ifjak és öregek, nők és férfiak. dolgozó társadalmunk minden rétege, nemre, korra, vallásra, foglalkozásra való tekintet nélkül képviseltette magát abban a felvonulásban, amely újból kifejezte a dolgozó magyar nép törhetetlen egységét, elszánt békeakaratát. Vidám ének- és zenessóval, fénylő fáklyákkal, a világot átfogó békemozgalom jelszavait hirdető transzparansekkel és a békeharc nagy vezéreinek arcképeivel vonul a tömeg a Kossuth Lajostérre. Mig lent a téren sűrű sorokban, hömpölyögve érkeznek a Békekonresszux zárógyülésének résztvevői, az emelvényre is egymásután érkeznek a Kongresszus elnökségének tagjai; Rákosi Mátyásné elvtársnö, Horváth Márton elvtárs, Andics Erzsébet elvtársnő• Drahos Lajos elvtárs, Pongrácz Kálmán elvtárs, Berki Mihályné elvtársnö, Majláth Jolán, valamint Szergej Obrazcov elvtárs és a többi külföldi küldött. Autóbuszok hozzák a Kongresszus küldötteit a Sportcsarnokból A küldöttek is felmennek a djszemelvényre és üdvözlik az egybegyűlteketmajd egy minden akadályon áttörő, egész világot betöltő, a gonoszokai megremegtető, a becsületes embereket csatasorba állító jelszó szavai törnek fel sok tízezer ember ajkán: ,,Megvédjük a békét!" Az egész teret betölti a határtalan lelkesedés, ötvenezer szempát szegeződik a diszemelvény középpontjára, ahol szovjet ember — r bennünket és annyi más népet felszabadító nagy szocialista ország küldölte — lép a mikrofon elé. Szergej Obrazcov szól néhány szót az egybegyűltekhez; — SzáztizcnötmiUió szovjet ember nevében, azoktól, akik aláírták 4 c békelvet, hozok nektek üdvözlete', kedves barátaim. Moszkvából. A béke legyőzi a háborút! Éljen a világ összes népeinek barátsága! Végül magyarul mondotta: — Éljen Sztálin! Éljen Rákösd Egetverő lelkesedés fogadia szavait majd hosszú percekig éltetik az emberiség nagy tanítóját. Sztálin elvtársat és legiobb magyar tanítványát, Rákosi Mátyás elvtársat. A GÉPEK ÉS GAZDÁIK KÉPEK A SZOCIALISTA JELENBŐL „Itt a termelési viszonyok teljesen összhangban vannak a termelő erők állapotával, mert a termelés folyamatának társadalmi jellegét alátámasztja a termelő eszközök társadalmi tulajdona.* (Sztálin), Az alapismereti tanfolyamok megszervezésével végleg felszámoljuk az analfabétizmust A tanácsok megalakulása után népművelésünk is új lendülettel kezdett hozzá az őszi és a téli oktatási évadhoz. A Szabad Föld Téli Estéken kívül fontos feladat az Idén az alapismereti tanfolyamok megszervezése is. Úgynevezett alapismereti I. tanfolyamot 400 fő részére szándékoznak tartani a megye területén. Ezen a tanfolyamon írni-olvasni tanítják meg az analfabétákat. Népművelésünk ezáltal végső harcba indul a mult fitkos bűne, az írástudatlanság ellen nak az a céljuk, hogy az elemi iskola I. és II. osztályát elvégzett dolgozók részére lehetőséget adjanak az általános iskola III. és IV. osztályának elvégzésére is. A tanfolyam sikeres letétele után a hallgatók bizonyítványt kapnak, mely jogosít az úgynevezett esti továbbképző tanfolyamokon való részvételre is. Az alapismereti I. tanfolyamok megszervezése az MNDSZ feladata, az alapismereti II. tanfolyamra való tagtoborzást pedig az állami gazdaságok, gépállomások, tszcs-k és MNDSZ szervezetek válAz alapNmercti II. "tanfolyamok"- lalták magukra. L Hatalmas febér gyapottekercsről, mint valami óriási gubóról vattaszerű anyagot bonyolítanak lo a gép hengerei. 'A' másik oldalon leheletszerű fátyolhoz hasonlóan hullámzik elő valami különös szövevény, amely aztán csokorra fogva omlik a gép elején lévő szerkezetbe. Onnan most már hosszú, véget nem érő, ujjnyivastag fehér kígyó búvik elő és kapaszkodik fel a gép oldalán elhelyezett tartály percmén, ahol aztán rejtélyesen eltűnik a fedőlap a'.at'ii résen keresztül. 4 kártolegép csodálatosan szép műveleteit nézve szinte sajnálja az ember, hogy a szép fátyolanyagból egyelőre még szövés-fonásra alkalmatlan gyapotszalag született csak. Ugy tűnik, mintha a szépszárnyú pillangók visszafelé '(ennék meg fejlődésük út. ját. Alig bújlak ki a gubóból és is mét formátlan fehér lárvákká vál teztak át ... Csillogószemű fiatal munkásnő adja vissza a szót, miközben tekintete szeretettel siklik végig a hatalmas gépsoron: — Tényleg újra begubódzik most a gyapot s gépről-gépre járva fejlődik tovább a pillangó teste, mig aztán jó, sodort cérnává válik, lestődében színeket ölt magára, s végül a szövőszékről a szivárvány minden színében pompázó szövetpillangók, meg lepedő- és törülközőanyagok fe. bér lepkeszárnyai libbennek elő. Az u'iolsó szavakat már a harmadik kártológéptől visszafordulva ejti ki a fiatal elvtársnő, ahová időközben hirtelen maga is átlibbent. A gép elején igazgat a fátyolcsokron, — a gyapot útját egyenge'ii az elő szerkezeten keresztül. Már a negye dik gépsornál foglalatoskodik, aztán ismét mellettem terem. — Tizenketten vannak — mondja — 'lizenkét kártológépem van. S a jó gazda gondos szemével ismét végig fürkészi a gépsorokat. S hozzáteszi, mintha csak élőlényekről beszélne: — Szeretem őket, nemcsak azért, mert érdekesek, mert nap-nap után ujabb kis fortélyaikat fedezem fel. De éppen azért Őrülök ezeknek a felfedezéseknek, mert így a gépeket jobban és több munkára serkenthetein. Arra gondolok folyton, hogy ezek a gépek a mieink, s a sok -kitűnő fonal azután a szövőgépeken a mi számunkra sűrűsödik gyönyörű szövetté. Magunknak dolgozunk most már, mi magyar munkások, Az életünk egészen más, mint amilyen a múltban vol'i. A'z élet jobb lelt. „Az élei jobb lett, elvtársak, az élet vidámabb lett" — idézem Sztálin szavait. Az életszínvonalunk alaposan fölé emelkedett a felszabaduláselőttinck. — És ennek az életszínvonalnak a biztosítására szeretném a gépek minden titkát kitanulni, — mondja az elvtársnő — szeretnék még többe'i segíteni jó termelési eredmények elérésével. Rövidesen textil-szakiskolába kerülök, az elvtársak megígérték. Szakmunkás leszek a szó legszorosabb értelmében. A gyárunk többi gépeit is alaposan meg fogom ismerni, minden porcikájukat. Ebben a Veremben valóságos tanulmányutat tehet az ember . . . Valóban így van. A legkülönbözőbb rendeltetésű gépek sorakoznak fel a Szegeti i TexUlltomblnnt , ———————————— ' hatalmas világos fonótermének tölgyfa padozatán. S most az egész termelőfolyamaton kereszViil kalauzolnak a textiles elvtársnők. Követem a gyapotszalagok útját. Ezek most a szalagegyesftü gép nyitásain keresztül tiin'tek el. Időnként pedig a gép oldalán lévő ládikóból egymásmellé sorakozó tömött pázmákból álló széles tekercs kerül elő. Viszik is rögtön a következő termelési állomáshoz, a nyujtógéphez. Az egyik gépnél megállok. Szemüveges, feketehajú elvtársnő magyarázza meg, hogy ifi már az orsók számára készítik elő a sűrűn összetapadó rostokból álló, erősen megnyújtott gyapotszalagot. Közben villámgyors mozdulatokkal igazít, hol itt, hol amott a gépen átömlő pázmafolynmon. — Igyekszem az új normát túlteljesíteni — mondja. — Sikerül is, eddig mindég túlteljesítettem a tervet... Mennél 'többet, mennél tökéletesebben termelünk, saját magunk számára, a dolgozó pép számára, annál inkább erősödik a mi szocialista hazánk. S annál jobban tudjuk békéjét megvédeni — ragyog fel a szeme. — Ez a haza a mi igaz édesanyánk, mert itt minden hatalom a dolgozó népé. És így a gépek, az összes termelőeszközök, a sok termék, a mi államunk 'tulajdonát, mindnyájunk tulajdonát jelenti. Felszabadult munkásosztály leánya vagyok. Nincs tiihhé kizsákmányolás, nem termelünk többé a tőkés urak hasznára. Szocialistává lett a magyar gyáripar — fejezi be szavait az elvVársnő, a szegedi Városi Tanács tagja. Most az clüfonőgépek csattogó-kattogó orsósorai előtt állunk. A fonal már kezd kialakulni, vékonyabb, keményebb lesz, amint az egyik orsósorról a másikra sodródik. Még egy lépés s már a gvűrüsfonó hosszú gépeinek orsói pörgetik szédületes gyorsasággal az egyre vékonyodó fonalat, amely végül cér-