Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-16 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. NOVEMBER 10. 3 Tito, a fasiszta diktátor ny illan beismerte, hogy a háborús uszítók fizetett lakája Az utóbbi héten a belgrádi fasiszta diktátor több megnyilat. kozásban leplezetlenül, minden teketória nélkül beismerte, hogy az imperialisták fizetett lakája. November 7-én, Titó nyilatko zott a New York Times tudósító­jának. Titó, miközben újabb júdás­tallérokért könyörgött, akaratla. nul is beismerte, hogy rémuralma milyen végzetes gazdasági szaka­dékba taszította Jugoszláviát. Sür­gősen szükségünk van élelmezési cikkekre — mondotta —, majd Tito ezután beismerte, hogy Jugoszláviá­ban még nem vetették el az őszi búzát, megállapította, hogy közlekedési eszközökben, elsősorban teherau­tókban igen nagy hiányt szenved. A küipóltikával kapcsolatban be. jsmerte, hogy a nemzetközi politi ka minden kérdésben teljesen a/ amerikai imperializmus vonalát követi. Kijelentette, hogy Jugo­szlávia minden esetben tartani fogja magát az ENSz szavazó­gép döntéseihez, magasztalta h Marshall-tervet, amelyről megál­lapította,- hogy „sok országot meg­segített." Beismerte azt is, hogy nyugatról fegyvereket kap, -,jó feltételekkel". Bejelentette, hogy a nemzetközi viszony érdekében „rö­videsen szabadon bocsátják Ste­pinac érseket, akit ugyan a nép háborús bűnösnek tekint." A beszélgetés után a New-York Times tudósítója megállapította, hogy Tito Jugoszláviájában, „két­ségkívül egyre polgáribbá válik a helyzet." A New-York Herald Tribüné bel­grádi tudósítója igen jellemzőnek tartja, hogy a Truman ellen meg­kísérelt merénylet után Tito azon­nal „meleg szerecsekívánatait" fe. jezte ki az USA elnökének. A lap ezzel kapcsolatban' megállapít­ja, hógy ..a szóbaiifórgó ' héten Titonak ez1'a második barátságos gesztusa volt Truman felé." Mult vasárnapi beszédében elsősorban Truiranra és Achesoiira célózva, dicsérte a nyugati vezetőket, akik készek őt ..segíteni", semmint, hogy Jugoszláviát „szétzüllesztve" lássák. Amerikának fontos a fasiszta rendszer A lap ezzel világosan utalt arra, hogy Tito is tudatában van annak, hogy milyen fontos fasiszta rend­szerének fennmaradása az imperi­alizmus szempontjából. Az ATI reakciós trieszti hírügy. rökség belgrádi tudósítója meg­állapítja, hogy az „amerikai-jugo­szláv viszony immár kitűnő". Külön rámutat a tudósító arra is, hogy milyen kedvező hangnem­ben foglalkozik a jugoszláv sajtó nyugattal, elsősorban Amerikával és Angliával. Az angol-jugoszláv kormányok viszonyára egyébként jellemző a Reuter legújabb jelen­tése arról, hogy Nagybritannia ha­ladéktalanul ötmillió fontsterling összegű kölcsönben részesíti a Tito­rendszert. Nyilatkozatában „Tito örömmé; üdvözölte, hogy még ebben az év­ben újból felveszik a kapcsolato­kat Nyugat-németország és Jugo­szlávia között". A tudósító szerint Tito hangsúlyozta, készen áll arra, hogy a földközi-tengeri országok­kal, így Olaszországgal és Görög­országgal tárgyaljon. „a közös érdekekről." A belgrádi fasiszta bandavezér egyébként a DPA tu­dósítójának egyenesen beismerte, hogy a sokat reklámozott jugo­Magyar kereskedelmi küldöttség Moszkvában November 14-én Szobek And • rás, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere veze­tésével magyar kereskedelmi küldöttség érkezeit Moszkvába. A küldöttséget a repülőtéren M. G. szláviai „szocializmus" mit jelent, Losakov, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterének helyette­se, A. A. Pavlov, a Szovjetunió amikor kijelentette, hogy „bizo­nyos üzemek államosítása nem látszott hasznosnak, ezeket az üzemeket visszaadjuk volt tulaj­donosaik kezébe. Ez már meg is kezdődött". Nyilatkozatában Tito — hogy semmi félreértés ne ma. radjon — végül kijelentette, hogy Jugoszlávia támogatja a# USA koreai agresszióját, mondván: „Jugoszlávia a koreai viszályban j támogatja az ENSz többségi hatá­rozatának végrehajtását. külkereskedelmi minisztériuma kelet- és középeurópai főosztá­lyának vezetője. N. P. Buszigjn, a Szovjetunió magyarországi ke­reskedelmi megbízottjának he­lyettese és N. I. Kuzminszkij, a Szovjetunió keresk vlehni mini-ta­tén urna protokolosztályának vé­zetője fogadták. A küldöttség fogadására ugyancsak megjelentek: Szkja­dán Ágoston, a Magyar' Nép­köztársaság moszkvai követe "3 a moszkvai magyar nagykövetség tagjai. Castera kommunista képviselő tiltakozott a francia nemzetgyülésben a fasiszta merényletek ellen A francia nemzetgyűlés jobb­oldali többsége 365 szavazattal 181 ellenében elnapolta Castera kommunista képviselő interpellá­ciós kérelmét a Jacques Duclos elleni auchi merénylet ügyében. Castera képviselő interpellá­kérelmében hangoztatta, e gyalázatos merényleten ctos hogy kivül, amelynek során tizen meg­sebesültek, ez év eleje óta 26 merényletet követtek el különfé­le demokratikus szervezetek el­len. Castera követelte a fasiszta alakulatok felosztását, a bűnö­sök kinyomozását és letartózta­tását. Tito csatiatokat ajánlott Amerikának a Kína elleni agresszióra Tito legutóbb egy amerikai lapnak adott nyilatkozatával, amely szerint „Jugoszlávia csa­patokat is hajlandó adni, ha az ÉNSz támadónak nyilvánítja A magunk urcii lettünk, s mindjobban gyarapodunk" 2öbbszőrösére növekedett állatállomány, gazdag jövedelem Dózsa" termelacsopoi iban a szegedi „. Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség október 27-i ülésén: „A mezőgaz­daság szocialista szektorának fejlődé­se tervszerűen ha­' l a d." ' : A Rókusi-feketeföldeken ta­valy tavasszal 11 taggal alakult meg a Dózsa termelőcsoport. Öntudatos dolgozó parasztok, napszámosok, kubikosok fogtak közösen a munkához, láttak ne­ki a csoportos földművelésnek. Netn bánta meg egyikük sem. Ma valamennyi boldog, mosoly­gós ember. Tavaly tavasz óta magukon tapasztalhatták a tár­sasgazdálkpdás előnyeit. Szépen felruházkodtak, emberibb életük lett. és mentesültek minden ki­zsákmányolástól. — A magunk urai lettünk s mindjobban gyarapodunk — mondják örömmel a csoportta­gok. Valóban, a megalakulás óta hatalmas fejlődést, gyarapodást érlek el. Szaporodott a föld, a jószágáliomány és szép hasznot hozott a csoportnak. Eper elv­társ is elfelejtette már a tavaly megmutatkozó kezdeti nehézsége­ket, amelyekkel meg kellett küz­deniök azért, hogy idáig jussa­nak. Boldogan újságolja a rak­tárajtó előtt, hogy milyen ered­ményeket értek el az eltelt más­fél év óta: Sertések, lovak, borjak, apröjószagok — Ugy élünk itt valamennyien, hogy nincs okunk panaszra. Ta­valy ősz óta 114-re szaporodott fej a tagok száma. A 105 hold föld helyett az idén már 248 hold termését takarítottuk be. — A tavalyi húsz sertés he­lyett ma már 260 szaladgál az ólban. Tavaly két lovunk volt, ma már nyolc segít elvégezni a munkát. De van 13 tehenünk, sőt 12 borjúnk is. A bekerített baromfiudvarban alig férnek a gyönyörű „parla­gi" fehér baromfik. — Azokból 270 van — mond­ja az egyik csoporttag. — Pedig már jócskán ettünk valameny­nyicn az aprójószágból is. Ta­valy csak 50 volt az egész ud­varban. . Ezekből is szép haszna van a csoportnak, mert a tyú­kok szorgalmasan tojnak és a tojást eladjuk. kint dolgozók a munkából. Vál­lukon ásó. Még a nap le sem ment az égről, de ők már eleget tettek, — ahogy mondják — „a mai napnak." Nem kell már lá­tástól-vakulásig dolgozni a ku­lákrak. mint azelőtt. Most tíz hold gyümölcsöst készítenek elő. Tavaly még csak terveztek, ál­modoztak a gyümölcsösről, az idén már meg ts valósítják. Né­hány év múlva pedig szedik majd róla a gyümölcsöt, amely szintén szép jövedelmet hoz a csoportnak. Azonkívül négy és fél hold epreserdőt is létesíte­nek, mert selyemhernyót akar­nak tenyészteni. Jó foglalkozás lesz ez majd az öregeknek és a selyemre is nagy szüksége van az államnak. Hazudtak a kulákok Simonek József most augusz­tus elsején jött vissza a csoport­ba. Tavaly már itt volt három napig, de felült az ellenség sza­vának és kilépett. — Kiléptem — mondja kissé szégyenkezve —, mert hiltem az ellenségnek, a kulákoknak. Azt mondták, hogy nem lesz eb­ből semmi és ha lesz is, csak év végén kapok pénzt. Azóta százszor is megbántam, hogy itt hagytam a csoportot. Nagyon örülök, hogy visszavettek, mert társaimmal együtt gondtalanul élhetek. Elszámoláskor kapok körülbelül hatezer forintot. De sokat kellene ezért a pénzért a kuiákr.ál dolgozni látás tói -vaku­lásig! Tel ott ruhára, csizmára, fehernemüre Lajos Sándor a régi alapító tagok közül való. Cscportbalépé­se előtt két hold földje mellett ő is eljárt kubikolni, vágy el­ment a kulákhoz napszámba. Most félévi elszámoláskor ru­hát, csizmát, kabátot, fehérne­műt vásárolt magának, de ellát­ta ruhaneművel a feleségét is. O is megelégedett sorsával és amint mondja, „nincs az a pénz, amiért itthagyná a csoportot." — Látom, hogy milyen szépen fejlődünk és szaporodik a va­gyonunk. Tavaly nehéz volt, az idén már vígan végeztük a mun­kát, jövőre meg még könnyebb lesz, még nagyobb eredményeink lesznek. A nagykapu felől egész kocsi­sor ta.it befelé az udvarba. Mindegyik tele dagadt korpás­zsákokkal. A raktár előtt han­gos „hó"-val állítják meg a lo­vakat és a csoport tagjai meg­kezdik a zsákok behordását. Kell a takarmány s közte a kor­pa is az állandóan növekvő, szép hasznot hozó jószágállo­mánynak. (k. 1.) Kínát a koreai háborúban" — leleplezte bandájának aljas, áruió szerepét és azt, hogy impe­rialista gazdái érdekében nyilt agresszióra is kész. A párisi rádió a nyilatkozat­tal kapcsolatban kiemeli, hogy a nyilatkozat egybeesik az ENSz agresszor meghatááiozására vo­natkozó döntésével. Ezt a javas­latot a jugoszláv küldöttség dol­gozta ki. A párisi rádiónak ez a kije­lentése felfedi a belgrádi fasisz­tái; ENSz-beli szerepét. A nyilatkozat világosan bizo­nyítja, hogy Tito fokozatosan beékelődik a nyugati támadó há­borús tömbbe. Letartóztatást hullám a parasztok között A nyugati sajtó belgrádi tudó­sítói kénytelenek beismerni a Tito-fasizmus fokozódó rémural­mát. Tito bribékjei a paraszto­kat -letartóztatják, börtönbe ve­tik, házaikat, szerszámaikat el­kobozzák, csak azért, mert kép­telen az egész termésüknél na­gyobb mennyiségű be szolgáltatá­si kötelezettségnek eleget tenni. A Le Monde, a francia nagy­burzsoázia lapja megállapítja, hogy Jugoszláviában egyre na­gyobb a nyomor. a téli ínség pedig végzetessé válhat Tito állandóan gyengülő belső helyzetére. A jugoszláv nép esetleg „akcióba léphet" — irja a lap, majd utal arra. hogy az imperialistáknak mindenképpen tar tani ok kell belgrádi ügynökei­ket, mert súlyos veszélyt jelen­tene számukra a Tito-rendszer bukása. AMERIKÁBAN NEM SZŰNT MEG az ember kereshette em9 ahol szörnyű körülmények között árusítják a gyermekeket hivatásos gyermekkereske Az egész angolszász világban di­vattá vált a gyermekek adás-vétele. Indítóoka a nyerészkedési szándé­kon kivül, az elkényeztetett ameri­kai nőknek abban az igyeke :etében rejiik, hogy a szülés és csecsemő­ápolás gondjainak megkerülésével jussanak gyermekhez. Gyermek kereskedők feketepiaca A gyermekpiacon árubakerüli) gyermekek főleg olyan szülőktől származnak, akjk a nagy nyomor miatt szívesen szabadulnak meg a fc'.eslegt.s ' ,,kenyérpusztítótól'', különösen ha e;zel helyzetükön anyagilag is lendíthetnek. Miuián az Egyesült Államokban lábrakapott örökbefogadási divat, a kínálatnál nagyobb keresletet eredményezett. Hangos köszönéssel jönnek átalakult a feketepiac, amelynek szállítói dők. Kislány 20G0 — kisf iú ISOO font Ezek szívesen fordultak az USA déli államainak árvaházaihoz, ahol olcsó „gyermekanyaghoz'' jutottak. Angliában is előnyös helyzetet ta­láltak, Itt ugyanis, távoleső vidéki helyeken 1946 óta,: úgynevezett „üdüiőotthönok" működnek, ahol minden rendű és rangú nö hajlékot talál bizonyos „méltánylást érdemlő esetekben". A gyermek megszüle­tése után. a többit az igazgatóság in.ézi el. Az anya 20—30 íon'of kap „fáradozásáért", a: üdülőotthon vezetősége azonbat) a már ,,leszállí­tásra alkalmas" korú kislányokat 2000, kisfáikat 1500 fontért adja át az ujfundlandi gycrmékpiac hivatá­sod kútárainak. Nemrégen lepleztek le egy gaz­dag brazíliait, aki vagyonát leány­kereskedelemmel alapozta meg. A nyomo:ás kiderítette, bogy ..áru­ját" a gyermekptacon szerezte be. Hollywoodban bevett szokás, hogy filmtársaságok gyermekeket bérel­nek. Dc még it't is felháborodást kelteft Lora Lee MitcheH esete, akit mindig szerencsétlen éhező gyer­mekek ábrázolására használtak. Éheatetés, naponta korbács Hogy lesoványodott arcának vo­násai jól tükrözzék viss a a szenve­dést és félelmet, „tulajdonosa" éhez­tette és naponta korbácsolta. Csak ez az embertelen bánásmód birta a rendőrséget a beavatkozásra. Elnyomói ílott „árú" A legszörnyűbb sors aiokat a gyermekeket sújtja, akiket iulaf­donosa'k eltorzítanak. Az elnyomo­rított gyermekek mutogatást? ezek­nek az emberiességükből k'vctkőzöit „örökbefogadóknak" tekintélyes be­vételt biztosít, olyan amerikaiak zsebéből, akiknek ízlése Amerika rothadó kultúráját tükrözi vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom