Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-14 / 264. szám

KEDD, 195(1. NOVEMBER 14. " 3 Fokozzuk harcunkat a selejt ellen — a jobb minőségért A szegedi üzemek dolgozói megértették Rákosi elvtárs ulmutatását Felvették a harcot a munkaverseny kampánys%eriisége ellen A jó felvilágosító munka és a dolgozók egyre fokozódó öntudatá­nak eredménye az, hogy a munka­verseny, a magasabb termelési szá­zalék eléréséért vívott harc, ma már kezdi elveszteni üzemeinkben kampányszerüségét és a dolgozók teljesítményüket nemcsak egy-egy kitűzött napra, vagy határidőre fo­kozzák. hanem termelésüket állan­dóan emelik. Ma már minden dol­gozó elsőrendű feladatának telt r»'i, hogy az egyes műszakokban elért magasabb termésátlagot továbbra is tartsa és fokozza. Hogy ez így van, ezt bizonyí'ja a szegedi üzentek mindig felfelé jvclő termelési grafikonja, ami ter­mészetesen a dolgozók mindig ma­gasabb és magasabb teljesítményé, nek eredménye. Hosszan sorolhatjuk azoknak a dolgozóknak a neveit. ak;k a ter­melés csatájában élenjárnak cs mos'-, az Októberi Szocialista For­radalom évfordulója után is megtart­ják, sőt fokozzák termelésüket. Szegedi Kender • Itt dolgozik Bódi Szilveszterné, aki vállalta, hogy november hete­dikére 26 nappal előzi meg ezévi tervét. Ö ezt a vállalását magasan túlteljesítette, mert november 11-én már a jövő év március 17-i tervét is befejezte. De Tóth Erzsébet még őt is megelőzte. November hetediki vállalása az volt, hogy a nagy nap­ra a jövő év első felének tervét tel­jesiti és most már az 1951 július 27-i tervénél tart. Vagy nézzük meg Táborosi Péter teljesítményét, aki november 7-re előbbi 100 százalékos teljesítményére öt százalékot vál­lalt. Szorgalmas munkával azonban elérte a 149 százalékos teljesít­ményt, amit azóta is tovább telte­sít. Pícfe Szalámigyár A Szalámigyár dolgozói is kemé­nyen kiveszik részüket a tervetei­jesí lésből. Az ö teljesítményük is m ndig felfelé ível. Itt is csak néhá­nyat említünk meg azok közül, akik az ötéves, terv sikeres megvalósítá­sit érdekében lelkesen veszik ki részüket a munkából. Hárs Ferencnek a' teljesítménye november hetedikére 132 százalék volt. azóta nemcsak megtartotta, hanem fokozta is teljesítményé', mert most már 171 százalékot tel­jesít. Forró Antal sem akar lema­radni mögötte. Egy hét alatt 135 százalékról 171 százalékra emelte teljesítményét. Az ö példájukat kö­veti Lacik Imre, Katona Ferenc és meg sokan mások, akiknek jó mun­kájának eredménye az, Hogy oz üzem teljesítménye, ami november hetedikén 112 százalék volt, ezideig 127 százalékra emelkedett. Falemezgyár November hetedikén kapott szta­hánovista oklevelet Dura József le­mezgyári dolgozó. Ekkor még a tel­jesítménye 180 százalék volt. A szta­hánovista cím nagy kitüntetés és Dura József ezt a kitüntetést úgy hálálja meg népi demokráciánknak, hogy teljesítményéit azóta 220 szá­zalékra emelte. Sokan köva'ik itt is példáját. Többek között Harkai Józsefné 135 százalékot téliesített és eit azóta is tartja. A „Zrínyi Ilona1' brigád november 7-re az? vállalta, hogy tel­jesítményüket lOO-ről 106 százalék­rak emelik, ök azonban 139 száza­lékot teljesítettek és a brigád az­óta is ennyit teljesít. Az üzem át­lagteljesítménye egy hét alatt egy százalékkal emelkedett. Textil liomhinát A dolgozók nemcsak a maga­sabb termelési százalékokkal se­gítik elő népi demokráciánk fej­lődését, hanem az anyagtakaré­kcssággal is. Ezt tartotta szem előtt Balogh Ferencné aki vál­lalta, november hetedikére, hogy 110 dekagram gyapothulladé­kát 80-ra csökkenti. Baloghné még ezt is tudta csökkenteni 70­re és ezt azóta is tartja. Szeren­psik Erzsébet eddig 39 darab hibás csévét gyártott. Vállalta, hogy a hibás csévék számát 30­ra csökkenti. Ezt a vállalását túlteljesítette, amennyiben ál­talában nincs 27-néI több hibás csévéje. DÉMA Cipőgyár A cipőgyár dolgozói is egyre fokozzák teljesítményüket. Ná­luk se kampányszerű már a munkaverseny és a magasabb termelési • átlag elérése. Dobos Mária például november hete­dike óta 136-ról 151 százalékra emelk teljesítményét. Abonyi József 139-ről 146-ra, Farkas Józsefné 136-ról 170-re. De je­lentős emelkedést értek el Forgó Pál, Szőllösi Sándor és még sokan mások. Mészáros Ist­ván teljesítményét 121-ről 129­r.e emelte, az anyagkihasználás­nál pedig 80.06 százalékát 81.08­ra emelte. Itt is a dolgozók munkalendü­letének köszönhető, hogy az üzemátlag november hetedike óta 98.37 százalékról 101.20 szá­zalékra emelkedett. Magyar Kender A Magyar Kender sokszáz dol­gozója is minden igyekezetével azon dolgozik, hogy tervüket minél előbb teljesítsék. Az üzem sokszáz dolgozója közül élenjárnak a termelésben, terv­teljesítésben Dömösi Mária, aki november hetedikére 155 szá­zalékot teljesített, most pedig már 184 százalóknál tart. A eér­názóban Hódi Juüa a Szocialista Forradalom évfordulója óta öt százalékkal emelte teljesítmé­nyét. E>obák Pálné pedig tc­vábbtartja a november hetedi­kén teljesített 165 százalékát. Első Szegedi Cipőgyár Üzemrészenként is ki lehet mutatni az eredményt. Egyes üzemrészek megtartották no­vember hetedliki teljesítményü­ket. de vannak olyan üzemré­szek is, amelyek azóta fokozták. A kikészítőben például két szá­zalékkal emelkedett november hetedike óta a teljesítmény. A tüzöcsztályon öt százalékkal, a gépteremben szintén öt százalék­kai. Ehhez az eredményhez nagy­ban hozzájárult egy.es dolgozók kiemelkedő teljesítménye is. A ki készítőben például Zsurkán Józsefné 135 százalékról 154-re fokozita termelékenységét. A tűzőosztályon Tóth Imréné 188­ról 171 százalékra, a gépterem­ben Udvarhelyi János 178-ról 199 százalékra. De az üzem leg­több dolgozójánál tapasztalható több vagy kevesebb emelkedés. Igy érték el, hogy a száz száza­lékos november hetediki telje­sítésit ma már két százalékkal meghaladták. • Bizonyítják ezek a tények, hogy a szegedi üzemek dolgozói megértették Rákosi elvtárs út­mutatását. felvették a küzdel­met a munkaverseny kampány­szerűsége ellen, o igyekeznek ál­landóan jól forgatni azt a fegy­vert, amit a szocialista munka­verseny jelent. (m. i.) (k. b.) A normarendezés népgaz­daságunk hatalmas győzelme volt. Általában felszámolta fejlődésünk gállóit: a régi, elavult normákat és újabb nagy távlatokat nyitott meg előttünk. Á sok haszna és előnye mellett nem lebecsülendő az a hatá­sa sem, amelyet a munkafegyelem­re, a termelés megjavítására gyako­rolt. A normarendezés óta fokozott figyelmet fordítottak üzemeinkben a lelkiismeretes, pontos munkára, a minőségre s ezzel kapcsolatosan a selejt és hulladékcsökkentésre is. Ma már elmondhatjuk, hogy az új norma bevezetése óta nemcsak mennyiségileg emelkedett a terme­lés azáltal, hogy új normáikat is megdöntötték, túlszárnyalták a dol. gozók — hanem jelentősen megja­vult a minőség is üzemeinkben és jelentős sikerekről számolhatnak be i selejt- és hulladékcsökkentés te­rén is. Ezek az eredmények szorosan kapcsolódnak a munkaverseny ki­szélesedéséhez. ahhoz a törekvés­hez. mellyel dolgozóink legjobbjai a kiváló szovjet sztahánovisták pél­dáját követik, valamint azokhoz a nagyszerű felajánlásokhoz, munka­vállalásokhoz, melyek -a koreai mű­szakhoz, Rákosi elvtárs kiszabadu­lásának tízéves évfordulójához — és legutóbb november 7-hez kapcsolód­tak. A szovjet példákat követő dol­gozóink egyéni munkaiéi ajánlásaik­ban egyre többször szerepel a hul­ladék csökkentése, a minőség megja­vítása. Kántor Józsefné, a Textil­kombinát fonója például november 7-re komoly arányú hulladékcsök­kentést ért el; 210 dekagramról 150-re szorította azt le, Makra An­na gyűrűsfonó pedig a régi 31 for­mahibás kopszát csökkentette te tí­zennyolcra. A megjutalmazott dolgozók kö­zött is egyre többet találunk olyant, akinek kitüntetésében elsőrendű Szerepet játszotó, hogy jóminöségű árut kevés selejttel, vagy anélkül termelt. Legutóbb például a Magyar Xenderben a termelésben élenjáró dolgozók megjui'almazásánáx ilyen indokolásokat olvashattunk: Halasi Lászlóné 400 forint jutalomban ré­szesii't 120 százalékos tervfeljesíté­yéért és azérí', mert mindössze 0.8 százalékos hulladéka van. Turu Fe­rencnének. aki ugyancsak 400 forint iutalmat kapott, csupán fél száza­ék volt a hulladéka — a 124 szá­alékos tcvteljesítése mellett. Más üzemekben is tapasztalhatn­iuk, hogy egyre több azoknak a dol­gozóknak a száma, akik azzal tűn­nek ki dolgozótársaik közül, hogy kiváló minőséget termelnek. Jómihc­liégű munkával válik ki például dol­gozótársai közül Palásti János, a Magasépítési Vállalat segédmunká­sa. aki brigádjával együtt 99 szá­zalékos piinőségi munkát végzett a ióval több, minit százszázalékos mennyiségi teljesítés mellett. A szegedi Jutafonógyárban ki­alakult versenynek is a fő célkitű­zése a hulladék csökenltése. A ver­seny győztesei legutóbb jelentős jutalmazásban is részesültek üzem­-ószenként. Jutalmat kaptak pél­dául a következők: a fonodában Csányi Józsefné 300 forintot, mert 12 hetes átlagban csupán 17 kiló­iram hulladéka volt. A szövődében Márta Károlyné ugyancsak 300 fa­-intot, mert a kétgépes rendszer­ben dolgozók közö't rteki volt a 'egkisebb hulladéka, átlagosan 86 de­kagram, De volt még emellett a na­gyobbösszegü jutalmazás mellett sok más, kisebb jutalom is. Már ez a néhány példa Is bizo­nyítja, hogy dolgozóink egyre job­ban fol'smerík a hulladék- és sc­!eji'csökkentés, a minőségi termelés jelentőségét. Jól alátámassza ezt öbbek között Makra Gyuláné, a Szegedi Kzndcr egyik új szaháno­vistájának, a szakma legjobb dol­gozójának kijelentése is; •.Igen nagy gondot kell fordíta­nunk a minőségre4' — mondotta, mi­kor munkájáról beszélt. — ,,Nálunk oéldául a kézigerebenezöben, ahol több, mint húszan dolgozunk, elég csak egy pár dolgozó rossz, sclej­'es munkája, s már a mienket js le­rontja, dc lerontja a többi üzemré­szek munkáját is. Nem ér az a ma­gas százalék semmit, ha mellese nem jó a minőség; ha sok a hulla­dék, vagy a selejt.'' A minőségi termelés jelentőségé­nek felismerésében nagyban segítet­te dolgozóinkat a Szovjetunió pél­dája. A Szovjetunió tapasztalatai­ból minden dolgozó világosan lát­hatja, hogy a népgazdaság ' erősíté­sének, s általában a termelőmua­kának egyik döntő, alapvető kér* dése a minőségi termelés. A szovjit dolgozók egyre szebb eredményeket érnek el egen a területen és köve­tendő példaként állnak itt is dolgo­zóink előtt. Ezeknek a példáknak megismerése nyomán — hasonló­képpen Sztahánov, Vorosin és Ko­rabelny.'kova-roozgalomhoz — to­vább fejlődnek dolgozóink és újabb, még jobb eredményeket érnek ol a termelés frontján, ebben az esetben a minőségi munka területén. A jó minőség valóban termelésünk egyik döntő alapja. Hrába termel valaki akár 200 százalékot, ha rossz minőségű árut gyárt, nem használ, hanem kárt okoz vele. akár öntu­datlanul tesizi, akár pedig tuda'o­san; arra a bércsaló álláspontra he­lyezkedve, hogy ,,mit érdekel en­gem, ha használhatatlan is az 4tru» vagy magas az önköltség, fő uz, hogy én sokat keressek.'' Aki 1 ;y gondolkodik, az az ellenséget segj i, vagy maga is ellenség. , Rákosi elvtárs azt mondotta töb­bek között a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén; >,... A küzdelem az anyagpocsékólás, a selejt, a fe­lesleges raktárkészletek s a pazar­lás száz más formája ellen, csak most kezdődik valójában.'' Nálunk is igy van ez, Csongrí i megyében. Dicsekedhetünk ugyan eredményekkel a minőségi termelés, a takarékosság területén, de ezek az eredmények még egyáltalán netu kielégítők. Éppen ezért, most, no­vember 7-e után, amikor eH^önyvel­jük, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 33. évfordulóját i kibontakozott munkafelajánlási moz. galom során jelentős sikereket é r* tünk el a selejt és hulladék elleni harcban is, nekünk is újabb, még nagyobb harcba kell lendülni a mi­nőségi termelés minél jobb megva­lósítása érdekében. Tovább kel! fejleszteni az eddig elért eredmé­nyeket, mind agitációs, mind pedig szervezési vonalon A népnevelő­munkába szervcsen épftsíjk bele a selejt és hulladék elleni agitá­ciót. Népnevelőink mutassana'." rá a minőségi termelés nagy jelentőségé­re, magyarázzák meg, hogy a töbl­tcrmelés csak úgy erősíti népgazda­ságunkat, ha nem megy a minőség rovására, nem emelkedik a hullqd'l­és a selejt, A vensenyszervezésnél is legyen cz az cgyjk főszempont. A hosszúlejáratú vérsenys'zcrzödéseV ­ben gyakran szerepel a minőségi fejajánlás, de a tapasztalat azt mu­tatja, ha vezetik is a szerződést la­pon a felajánlások mennyiségi tel­jesítését, a minőség kiértékelése nagyon rí kán, vagy egyáltalán nem szerepel. Biztosítsunk nyilvánossá got a dolgozók minőségi téren elér eredményéinek is. A versenytibi; ­kon sízerepeljenek az ilyenirányú ki­értékeléseik és foglalkozzunk a fali­újságokon, villámokon keresztül ir, behatóbban a selejt és hulladék el­leni harc eredményeivel — vagv hiányosságaival. Űjí'suk fel, vagy állítsuk fel újra a jól bevájt „se lejta«Ztal'-', ahol szemléltetően megmutathatjuk a gondatlan terme­lés káros következményeit. Szer­vezzünk újabb minőségi brigádokat, tüntessük ki és jutalmazzuk meg azokat a dolgozókat, akik a leg­szebb eredményeket érik el a mi­nőségi termelés területen. Ha mindezeket a munkákat t­szervezeteink irányításával ala; c; i elvégezzük, méginkább szívügye le a lömegszervezeteknek cs vállal'G­veze? ősegeknek a selejt és bulié i k elleni küzdelem s feltétlenül e. tthcl­jük így a kiváret eredményeket­tt'jabb lendületet, újabb tartalmat nyer a szocialista munkaversény, tovább javul a termelés — a mcoy­nyiségi emelkedés mellett. Ez pedig végsőfokon azt eredményezi, hog7 még jobban, még tovább javul dol gotóink életsz'nvonala, tovább erő­södik népgazdaságunk. Népgazda­ságunk erősödése segíti békeharcun­kat is, még szilárdabb bástyájává te­szi hazánkat a nagy Szovjétunfő-ve­zette béketábornak. Tehát, ha dolgo­zóink még nagyobb gonddal, még lel­kiismeretesebben véglik munkájukat, akkor nagy lépést tesznek azon az úton, mely életünk, szabadságunk, békénk megvédéséhez, srócia.iztntt­sunk építésének v cg gyorsításához vezet. .' Varsóba utazott a Béke Hivei II. Világkongresszusára a szovjet, a kinai és a koreai küldöttség Varsóba utazott Moszkván át Mcszkva (TASzSz). November 12-én Moszkvából Varsóba uta­zott a Béke Hívei II. Világkon­gresszusára a szovjet küldött­Ság. A szovjet küldöttség tagjai sorában kiváló szovjet tudósok, írók, kiváló sztahánovisták, újí­tók és társadalmi tényezők fog­lalnak helyet. a Kínai Népköztársaság és á Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége is. Popivoda tábornok, a Béke­világkongresszus Állandó Bizott­ságának tagja, a jugoszláv b'é­kevédelmi harcosok képviselője elutazott Varsóba. ÜNNEPI BÉKEGYÜLÉST RENDEZ a szegedi egyetemi és főiskolai DISz November 10-én kezdődött a nemzetközi diákhét és pénteken fejeződik be. Ezt a hetet a diá­kok világszerte a békeharc je­gyeben ünneplik, fokozott jóta­nulássál. A nemzetközi diákhét kezdete a világ ifjúságának nagy napjára, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megala­kulásának ötödik évfordulójára eselt. Igy ezen a héten minden • öntudatosan, becsületesen gon­dolkodó diák a DIVSz célkitű­zéseinek megfelelően szorosan összekapcsolja r.api munkáját, a tanulást azzal a harcos kiállás­sal, amelyet az ifjúmunkások és dolgozó parasztfiatalok tömegei is tanúsítanak. A Szegedi Tudományegyetem és főiskola fiataljai is fokozott jótanulással veszik ki részüket a béktharcból, de ennek külső megnyilvánulását is akarják ad­ni. Pénteken délután ezért ünne­pi nagygyűlést rendeznek, hogy hitet tegyenek a Szovjetunió ál­tal vezetett béketábor, a béke harcos megvédésének gondolata mellett. Az ünnepi békenagygyű­lés pénteken délután 6 óraikor kezdődik az Ady-téri egyetem nagy előadótermében. Ezen a nemzetközi diákszövetség kon­gresszusán résztvett magyar küldöttség egyik tagja beszél majd a szegedi egyetemista és .főiskolás fiataloknak. A ,,Felszabadult föld" cimü uI magyar film legérdekesebb jeleneteit forgatták Ocsán A „Talpalatnyi föld" folytatásá­nak, a „Felszabadult Föld * cumi most készülő új magyar júlékF.m legérdekesebb jeleneleit forgatták az elmúlt napokban Öcsűn, Gőz Jós­ka szülőfalujában. 'A' filmnek azo­kat a részleteit készítették el, ame­lyek Gőz Jóska családjának és falu­jának felszabadítását, a szovjet had­sereg felszabadító harcát és a náci­hordák menekülését mutatják be. Hat szegedi iskolában napköziotthonos étkezdét állítanak fel A Városi Tanács a Szülői Munkaközösség és hat szegedi iskola igazgatójának kérésére november 16-tól a Csongrádi­sugárúti és a Margit-utcai, a Má­tyás-téri, a Tanítóképző, a Pe­tőfi-telepi l-es számú általánoc iskola és a rókusi általános is­kola napköziotthonában lévő gyermekek részére étkezdét lé­tesít. A gyermekek szük-inek nagy megkönnyebbülést jelent majd ez az étkezde, mert nyu­godtan végezhetik munka juka! és nem kell azon aggódniok, hogy gyermekeik hol ebédelje­nek. A Csongrádi-sugárúti iskolá­ban 50, a Margit-utcai iskolá­ban 30, a Mátyás-téri leányisko­lában, a Pedagógiai Gimnázium­ban és a Petőfi-telepi I-e3 szá­mú általános iskolában 50-—50 gyermek részére adnak ebédet. A rókusi általános iskolában ed­dig 25 szülő gyermeke jelentke­zet1 étkezésre. A bőséges és jó ebédet a Pe­tőfi-telepi napköziotthonos Köz­ponti konyha szállítja majd a gyermekeknek. Az iskolák Szü­lői Munkaközössége száztól-­kétszáz forintig terjedő havon­kénti ebédtérítési összeget aján­lottak fel a gyermekek ebédelte­téséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom