Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

10 VASÁRNAP, 1950. NOVEMBER 12. PÁRTÉLET Az okíalási év nieganyúlásának eredményei és hiányosságai a szegedi járás pártszervezeteiben Rákosi elvtárs október 27-/ beszéde pártmúnkánk számos hiányosságára mutatott rá, amelyek nagymértékben abból származtak, hogy nem fektet­tünk kellő súlyt a pártoktatás­ra. Pedig a szocializmus építé­sében előttünk álló megnöveke­dett feladatok, a nemzetközi helyzet, az egyre élesedő osz­tályharc azt követeli meg párt­tagjanktó], hogy állandóan emeljék elméleti tudásukat és a feladatok jó végrehajtása ér­dekében minden párttagunk el­sajátítsa a marxista-leninista el­méletet. Az oktatás terén eddig fennállt hibáknak és hiányossá­goknak kiküszöbölésére kell irányt vennünk az 1950—51-es pártoktatási év alaft. Különösen fontos párttagságunk elméleti továbbképzése itt, a jugoszláv határmenti pártszervezeteknél. Az itt dolgozó elvtársaknak ket­tőzött éberségre van szükségük, hogy le tudják leplezni az ame­rikai imperializmust híven ki­szolgáló Tilót és bandáját. Azonban, hogy ezeket, a fel­adatokat sikeresen végre tudjuk hajtani, hogy párttagságunk el­méieti színvonalát emelni tud­juk, szükséges volt, hogy a szegedi járás pártszervezeteiben is jól és alaposan készítsük elő az 1950—51-es pártoktatási évet. Az oktatási év előkészítéséhez a járási pártbizottság már au­gusztus végén, illetve szeptem­ber elején hozzáfogott. Átbe­szélte az alapszervezetek titká­raival és pártvezetőségeivel az őszi oktatás feladatait. Kiérté­kelte azokat a hibákat és hiá­nyosságokat,, amelyek az elmúlt oktatási éVbén a ézégedi .járás pártszervezeteinél megmutatkoz­tak. Komoly feladatnak tekintet­tük az előadók kiválogatását, hogy azok valóban alkalmasak legyenek a politikai iskolák vezetésére. Az előadók kiválasztása minden egyes esetben személyes beszél­getés alapján történt, igy álla­pította meg a járási pártbizott­ság, liogy az elvtárs milyen po­litikai felkészültséggel rendelke­zik és hogy közép, vagy alap­fokú politikai iskola előadója­ként állitsa-e be. Hogy a sze­mélyes elbeszélgetés mennyire fontos, arra elég, ha a tavalyi oktalási évből hozunk fel egy példát. Ullés községben tavaly olyan előadókat állítottak be, nyitja, hogy Szatymazon, ahol a hallgatók kiválasztása nem személyes elbeszélgetés' alapján történt, ott már a politikai iskola beindulásának napján a 20 hall­gatóból mindössze csak nyolcan jelentek meg. Ez a példa bizo­nyítja azt is, hogy alapszerveze­teink közül nem mindegyik fek­tetett nagy súlyt az oktatási év jó előkészítésére és nem egy esetben, mint pl. Balástyáa és Pusztaszeren a hallgatók kivá­lasztása lélektelenül és mecha­nikusan történt. Ezekért a hi­bákért azonban nem minden eset­ben és teljes mértékig az alap­szervezetek vezetőségét terheli a a feleiősség. A hallgatók kivá­lasztásénál történő hibákért el­sősorban a járási pártbizottság agit. prop. bizottsága a felelős, affcely a kiválasztást- nem ellen­őrizte megfelelőképpen. Ahol a hallgatók kiválasztása megfele­lően történt, ott mindjárt a po­litikai iskola beindulásakor megmutatkozott az eredmény. Jól válogatták ki a hallgatókat Öttömösön, a csorvai Kiss Imre tszcs-nél, ahol a hallgatók teljes létszámban megjelentek a poli­tikai iskolákon. De a kiválogatásnál komoly hiányosság mutatkozik pártszer­vezeteinknél abban is, hogy egyes politikai iskolákra, főleg a középfokú politikai iskolákra a dolgozó parasztság rovására főleg községi és szövetkezeti al­kalmazottakat jelöltek túlsúly­ban. Ez különösen mutatkozik a mórahalmi pártszervezetnél, ahol a középfokú politikai isko­lára bevontak közül mindössze 4—5 a dolgozó parasztok száma. Rákosi elvtárs beszédében teles kritika alá vette pártmunkánk­nak a®t a hiányosságát, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat és főleg a középparasztokat nem vontuk be eddig a pártépítésbe ég az oktatásba. A járási párt­bizottság az oktatási munka elő­készítésénél szemelőtt tartotta a politikai bizottság 1949 október 20-i határozatának azt a részét, amely feladatunkká teszi: „Fa­lun elsősorban az állami mező­gazdasági üzemek, a termelőszö­vetkezeti csoportok és a gépállo­mások párttagjait kell bevonni a gzemmáriumokra". A szo­cialista szektoroknál teháit. ahol csak lehetett, a járási pártbizott­ság agit. prop. bizottsága meg­szervezte az alapfokú politikai iskolákat. Ezen túlmenően' azon­ban hiánycsságoit mu'a'koznati az egyénlle? akik nem rendelkeztek kellő I gazdálüotto párttagaink oktatásánál, elméleti felkészültséggel és igy az oktatásba való bevonásánál a szemináriumok ellaposodtak, a hallgatók létszáma lemorzsoló­dott. Az előadók jó kiválasztása után döntő feladat azok tovább­képzése, az alap-, illetve közép­fokú propagandista szemináriu­mokon keresztül. A propagandista szemináriumokon foglalkoztunk az elmúlt oktatási év egyik ko­moly hiányosságával, nevezete­sen azzal, hogy előadóink nem igyekeztek az elméletet a gyakor­lattal összekapcsolni, hanem el­vontan ismertették azt a hallga­tók előtt. A propagandista sze­mináriumokon konkrétan fog­lalkozunk a járás területén elő­forduló kérdésekkel is, pl. Pár­tunk parasztpolitikájának elfer­dítésével, hegy maguk a politikai iskolák előadói megfelelően al­kalmazni tudják ezeket a kérdé­seket előadásukban. Oktatási munkánkban az elő­adók jó kiválasztásán túl döniO kérdés volt a halhatok kiválogatása is. A hallgatók jó, vagy rossz kivá­lasztása — mint ahogyan azt a példák is mutatják — nagymér­tékben befolyásolják a politikai iskolák eredményességét. Hogy •z mennyire így van, azt bizo­A alap- és középfokú politikai iskolákra bevont hallgatóknak eddig mintegy 33 százaléka egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt. A Békekölcsön jegyzésénél és tanácsválasztási munkáknál ki­tűnt pártonkívüli dolgozó kis- és középparasztokat a november 27-én induló rádiószemináriu­mokra vonjuk be, hogy ezen ke­resztül is gondoskodjunk ezek­nek a Pártunkhoz legközelebb álló dolgozóknak továbbképzésé­ről. Ugyancsak a rád i őszem iná­riumokra vonjuk be a dolgozó nép által október 22-én megvá­lasztott tanácstagokat és pótta­gokat is. Oktatási évadunk október 8­ával beindult. A szerzett tapasz­talatok azt mutatják, hogy párt­szervezeteink — a hibák elle­nére — az idén síkkal ko­molyabban és alaposabban ké­szültek fel az oktatási évre. A további feladatunk az. hogy a meglévő hibákat a járás­pártbizottság segítségével párt­szervezeteink kiküszöböljék és arra vegyenek irányt, hogy a következő előadásukon már min­den egyes hallgató résztvegyen és megelőzzük a lemorzsolódást A pártbizottság részérői különö­sen az ellenőrzési munkát kell megjavítani, hegy az ellenőrzé­sen keresztül is segítsük a poli­tikai iskolák eredményességét és óvjuk Pártunk elméleti tisztasá­gát. Ha a feladatokat kommunista módra hajtjuk végre, akkor egy újabb lépést teszünk afelé, hogy párttagjaink ebben az oktatási évben még szélesebb körben sa­játítják e! a marxista-leninista elmélet nélkülözhetetlen fegyve­rét, még inkább biztosítjuk azit, hogy Pártunk alkalmas lesz azok­nak a megnövekedett feladatok­nak a betöltésére, amely a szo­cializmus építésében, a béke vé­delmében előttünk áll. Sándor János sziegedi Járási Pártbizottság agit. prop. felelőse Matematikai konferenciát rendez Szegeden hétfőn, kedden és szerdán a vallás- és 'közoktatásügyi minisz'térium a Bólyay János mate­matikai társulat és az Eötvös Ló­ránd fizikai társulat bevonásával középiskolai és általános iskolai ma­tematika-fizika szakos tanárok ré­szére, *A' megnyitóülést hétfőn reggel 8 órakor a Szegedi Tudományegye­tem Ady-'téri épületének nagy elő­adótermében tartják meg. A keddi és a szerdai előadások a szakszerve­zeti székházban tesznek. A konfe­renciát Csenke László, a Megyei Ta­nács oktatási osztályának vezetője nyitja meg. A további előadásokat Szőkefalvi Nagy Gyula, Surányi Já­nos, Turchányi Gvörgv, Hoffmnnn Tiborné, Hajós György, Szele Ti­bor, Kedves Miklós és Párkányi László tartják. A BÉKE VILÁGKONGRESSZUS első napján, november 13-án több­ezer forintot osztanak ki az igazga­tói alapból a TÜZÉP-nél. Ezt az összeget azok közölt a dolgozók kö­zött osztják majd ki, akik mind a termelésben, mind pedig a társadat­mi munka végzésében öntudatosan vetlek részt. Pefrovszkij szovjet sebészprofesszor Szegeden A szegedi orvostudományi k®r meghívására november 16-án, csü­törtökön Szegedre érkezik Petrov­Szkij Vasziljevics, a hírneves szov­jet sebészprofesszor, a Budapesti III. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. Rövid itt-<artózkodása alatt két előadást tart, egyet pénteken, 17-én délelőtt az orvosi' anhallgatók szá­mára, az „Anaestheoia kérdései­ről", egyet ugyanaznap este az or­vosok számára a „Szovjet orvostu­domány új irányai" címmel. Az előadások helyét és pontos idejét később közöljük. ,A PIHEND 1950 november 12., vasárnap. MOZI: Belvárosi 6. 8: Szerencse fel. Korzó 6. 8; Két paj''ás. Fáklya 6. 8: Színes műsor. Fáklya Moziban vasárnap dél­előtt fél !1 órai kezdettel filmma­tirré. Bemutatásra kerül a „Kíván­csi vőlegény" cimü szovjet fijm. SZÍNHÁZ: LILIOMFI Szombat; ,,Ady''-berIet Vasárnap délután: ,.Dózsa''-bérlet. Vasárnap este; Bérletszünet. Hétfő: ,.Csokonai''-bérlet. Kedd: „József A."-bérlet. • Állandó éjjel-nappali szolgálatot tartanak a következő gyógyszertárak: 13/72 sz., Klauzál-tér 9 13/71 sz., Pe'öfi S.-sugárút 41 d>. 13/67 sz., Kossuth L.-sugárút 31. Este 8 óráig tart nyitva; 1370 sz., Újszeged. 13/68 sz.. Kálvária-tér 7. A Földműves-utcai gyógyszertár minden nap este 7 óráig tart szol­gálatot. * Idöjárásjelonlés. Mérsékelt déli, délnyugati, később megélénkülő dél­északnyugati szél. Változó felhőzet, többfelé, főleg délen és nyugaton eső. Reggel elsősorban keleten köd. 'A' hőmérséklet átmenetileg 'tovább emelkedik, holnap már nyugaton csökken. Vízállásjelentés. A Tisza Tokajig apad, lejjebb árad. Alacsony vizállá­sú. A Tisza vizének hőmérséklete Szegednél 6.7 fok. A mai vízállások: Csongrád 30 cm, 31'/o, Szeged 65 cm 27°/», Szolnok 148 cm, 35'/*. _ A Maros Makónál 37 cm, 15V«. 4A' „TÁNCSICS" termeiőesoport tagjai is megkezdték az őszi hagy­ma- és a salátapalánta kiültetését, hogy kora tavasszal friss salátával és zöld hagymával láthassák el Sze­ged dolgozóit. AZ MSzT ALSÓVÁROSI szerv*­00'e szombaton este a földműves­szövetkezet kultúrtermében jólsike­rült kultúrműsort rendezett. Szín­darabokat, szavalatokai és ének- . számokat adtak elő. A KONZERVGYÁR dolgozói kö­zött egyre jobban szélesedik a ter­melési verseny. Eddig a dolgozók 95 százaléka végzi munkáját verseny­ben és termelését mtnd mennyiség, mind minőség terén állandóan eme­li. A dolgozók a legntóbbl üzemi ér­tekezletükön megfogadták, hogy rö­vid időn belül valamennyien ver­senyben dolgoznak. AZ SzTK (OTI) »zegrdi kiren­deltségének vezetője, S'klós János elvtárs ünnepélyes keretek között oszto'ta ki a könyv, és 150—150 forint jutalmakat az SzTK legiobb dolgozóinak. Könyv- és pénzjuta­lomban Kánitz József, Ocsk"y László, Bocskai Tibor, Gclcs János­né és Temesvári Margit részesül­tek, akik kiváló munkát végesek a társadalombiziositás átszervezé­sénél. SZOMBATON ESTE a Serféshíz­laló ÁV és a Dózsa iermelőcsoport kulturcsoportja a szakszervezeti székházban jólsikerült disznótoros vacsorával egybekötött műsoros es­tet rendezett. A műsorban szavalato­kat, énekszámokat, népi táncokat és két egyfelvonásos darabot adtak elő. A SZEGEDI VILLAMOSVASÚT dolgozói 15-én délután 6 órakor a Kossuth Lajos-sngárút 34 szám alatt lévő kultúrhelyiségükbén ünnepé­lyes keretek között választják meg as üzemi társadalombiztosítási bi­zottságot. A bizottság megválasztá­sa előtt az üzem kultúresoport ja szavalatokat, énekszámokat, népi láncokat, egyfelvonásos színdara­bokat ad elő. A GÉPEK ÉS GAZDÁIK ii. A QÉPEK SZÜLETÉSE ÉS A RÉQI „QAZDAK" .•Egy gyapot fonógép — gép, amellyel gyapotot fonnak. Csak bizonyos vi­szonyok közt lesz tőkévé.'' (Marx.) Kétszáz esztendővel ezelőtt, a régi \ngi iában, mielőtt még a gépeket "eltalálták volna, az iparcikkeket kézműiparban HiRották elő< a mun­ások nagyrésze még otthonában dol­gozoH. sőt saját rokkával, meg saját szövőszékkel is rendelkezett. A [yapjút és gyapotot a kapitalista vállalkozók adták át nekik feldolgo­-ásra és darabszám tizeitek munká­juk után. Igy tehát ezek a régi szö­vő-fonó mesterek nem voltak már inálló kézművesek, hanem lényegé­ben bérmunkások, de ezzel ők maguk icm igen voltak tisztában. A munkások nagyrésze falun la­kott, s kis földecskéi is bérelt, amelynek megművelésére családjá­val együtt akadt még ideje ipari munkája mellett A családtagok a jzövés-fonásban is résztvettek. Ál­talában a családfő foglalatoskodott a szövőszéknél, míg a feleség és a gyermekek felfonták a munkájához zükségcs gyapjút, gyapotot, vagy ent. Igy aztán eléldegéltek vala­°gy, ipari keresetük mellett kisegl­ették őket földecskéik termékei is. Igy élt családjával Lancashire Lenkessir) grófság Standhill neveze­tű községében Hargreaves James f.Hergrivsz Dzsems) takácsmester is. Egész nap pergett a rokka, zakatolt r szövőszék a takács házikójában. Ip a fonalat Jenny (Zseni) nevű cánykája csak nem győzte apja zámára felfonni. Hargreaves tudta, nnek oka az, hogy a szövőszék már ökélctesebb szerszám a rokkánál. igyanis nemrégiben találta fel egy zerszámkészítő mester a ,,repülő írsócskát'', az újfajta vetélöt Ezt nost már nem kellett a szövőszék gyik végéről a másikra kézzel át­bujtatni, hanem fogantyúra erősített -sinór segítségével végezték el ezt i műveletet Hargreaves takácsmes­ter azon törte a fejét, hogyan lehet­ne a fonást is meggyorsítani valami elmés szerkezet áltál. Igy többet ke­reshetne a család, — gondolta — no meg a kis Jenny munkáját is meg­könnyítené. Egy napon arról értesült a mi takácsmesterünk. hogy a Művészet és Ipar Fejlesztésének Társasága'' pénzjutalmat tűzött ki fonógép fel­találására. Most aztán alaposan nekilátott, hogy megszerkessze azt, amiről annyit gondolkozott mar, a sokorsós fonógépet és megkaphassa a mesés pénzjutalmat azoktól az emberbarátoktól — mert azoknak hitte a hangzatos nevű társaság­nak a tagjait — akik odaígérték. Azt már nem tudta Hargreaves, hogy ezek a gazdag ,emberbarátok", nagy kézműipari (manufaklurista) váltakozók, nagykereskedő cégek tulajdonosai, pénzemberek, egyszó­val Anglia uralkodó osztályának tag­jai, csak saját roppant vagyonúik nö­velésére gondoltak, akkor amikor fonógépre akarlak szert tenni. Azt sem igen tudta, hogy Anglia vagyo­nos polgárai, akiknek kereskedelmi hajói bejárták az akkor ismert vi­lág tengereit, s 'akiknek gyarmatok meghódítására rendelkezésre állott az ország hatalmas hajóhada, ho­gyan rabolják ki a gyarmati lakos­ságot, hogyan rabolják el ezekről a távoli földrészekről magukat az em­bereket, hogy azután rabszolgákként adják el. És azt sem tudta, hogy a manufakturistá vállalkozók és nagy­kereskedők, milyen nagy haszonnal adják el messzi országokba azokat a gyönyörű szöveteket, amelyeket a munkások Angliában termelnek, mennyire kelendők ezek az áruk, s éppen érért minden eddiginél több árura és ezzel több haszonra akarnak szert tenni. Mj több, azt a hátsó gon­dolatukat sem találta eU hogy az ol­csó gépi termeléssel engedelmeseb­bekké akarják tenni kézműipari mun­kásaikat• akik nem egyszer ellent­álltak ha bérüket csökkentették, vagy csökkenteni akarták. De ha Hargreaves, a munhásfelta­láló mindezt nem is tudta, a kapita­listáknak meg éppen eszükbe sem jutott, hogy utóbbi céljukat nemcsak hogy nem fogják elérni, — ellenkező­leg eddig ismeretlen erejű munkás­osztállyal fognak rövídesen szemben­állói. Ilyen körülmények között jött létre 1764-ben az első fonógép, amely fából volt és 16 orsóját kézi hajtá­sú keréken átvetett hajtószij hozta mozgásba. A gép feltalálója Spinning Jenny (fonó-Zseni) névre keresztel­te leánykája után. A „jenny" segítségével a kapitalis­ták most gyárrá alakították nagy kézműipari műhelyeiket. Egész sór tökéletesítés következett ezután és a fonógépet nemsokára mór vízi­erővel hozták mozgásba. Most már nagymennyiségű olcsó fonalat állítot­tak elő a ayárakban, az otthon dol­gozó kézműipari munkásoknak pe­dig mind s'lányabb bért fizettek. A munkások átkozták a gépet, amellyej nem tudtak versenyre kelni, s amely megfosztotta őket eddigi keresetük jórészétül. Sokan fel is hagytak a fonással, s most már egy­idejg csak a szövőgép zakatolt a munkások otthonában. Ez sem tartott sokáig, rövidesen a kéziszövőszék helyére is szövőgép került. Közben a kapitalisták a víz terű­vel hajtott gépekkel sem voltak megelégedve, * mert szükségük volt. a gőzgépre, azt hamarosan fel is ta­lálta egy Watt James nevezetű me­chanikus. 1784-ben pedig megnyílt az első gőzgéppel ellátott, azaz gépi­hajtóerőre berendezett fonoda. Egy esztendő sem telt bele ég a szövő­gép is megszületett. Egyetlen gép teljesítménye rögtön 14 kéziezövő takács munkáját láfla el. Ettől az időtől fogva éhbért fizettek már az otthon dolgozó takácsoknak is. — A gép versenye, a gépé, amely a ka­pitalisták tulajdona volt, ezeket a kézműipari munkásokat is megfosz­totta eddigi keresetüktől. Soknak nem maradt más hátra rövidesen,­mint eladni a szövőszékei és beállni a gyároshoz ssövömunkásnak, Így a munkásoknak semmijük sem ma­radt már, csak a puszta munkaere-, jük, amelyet kénytelenek voltak a kapitalistáknak eladni, ha éhen nem akartak meghalni. Azonban a kapitalisták gondoskodtak arról is, hogy minden addiginál olcsóbb mun­kaerőre tegyenek szert és tömege­sen állították a gépek mellé a nőket és gyermekeket Ezeknek sokkal alacsonyabb bért fizettek, mini a férfi munkásoknak. A hihetetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom