Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-11 / 262. szám

870MBAT, 1950. NOVEMBER 11. A NEVELÉS FRONTJÁN IS ERŐSÍTJÜK A BÉKETÁBORT A szenedé iskolák és ovodák 40 dotnozójáí jutalmazta meg munkájáért népi demokráciánk az akkori fasiszta iskolapolitika akik között nemcsak tanárok, Az Árpád-téri általános isko­la igazgatói termében pénteken délelölt 11 órakor összegyűlt a nevelő testület. Az igazgató, a tanári kar, egyaránt ott volt, de megjelent az MNDSz kikül­dötte és a Szülői munkaközösség elnöke is, az ifjúság képvisele­tében pedig öt úttörő pajtás. Boldogan állt az egybegyűltek között dr. Bencsák Aladárné, aki az eddigi eredményes mun­kájáért 400 forint Jutalomban, kitüntetésben részesült. Hámori Ede igazgató örömmel jelentet­te ki, hogy a mai napon újra bebizonyosodott, hogy népi de­mokráciánk mennyire megbecsüli a pedagógusok munkáját. — Legyen ez a jutalom biz­tosítás a további jó eredmények elérésére — mondotta —, mi­közben átnyújtotta a jutalmat. Ezután az egyik kis úttörő pajtás az iskola úttörő csapatai nevében kivánt további jó mun­kát a „tanárnéminek." — A mi országunkban sok jó pedagógusra van szükség — mondotta a kis pajtás —, olya­nokra, akik igazi •zoclallsla hazaazeratotre nevelik a fiatalokat. A szaktársak, — az isikola többi vezetője — meleg kézszo­rítással fejezték ki együttérzé­süket. Bencsák Aladárné boldo­gan vette át a kitüntetést, ami­lyenre a múltban nem is gondol­hatott. A felszabadulás előtt hét évig nem taníthatott, mert nem alapján tanította a történelmet — Negyvenöt óta tanítok új­ra — mesélte —. örömmel ta­ni tok, mert a saját példámon is látom, hogy népi demokráciánk egyaránt megbecsüli a párttagok és a pártonkivüliek jó munkáját is. Nem vagyok a Párt tagja, de munkámban a Párt célkitű­zéseit teszem magamévá. Igyek­szem elsajátítani a szovjet pedagógusok nevelési módszereit, mert csak igy lehet igazi szocialista ifjú­ságot nevelni, igy tudjuk a ne­velés frontján is a béketábort erősíteni. — Családi életemben Í3 ta­pasztalom a Párt, népi demok­ráciánk nagy segítségét — tet­te még hozzá Bencsákné. — Nyolc gyermekem van. A nyá­ron három gyermekem az úttö­rő táborban, három pedig a pe­dagógus szakszervezet üdülőjé­ben nyaralt. Nekem magamnak is most volt először alkalmam arra, hogy a Balatont meglát­hassam. Boldogan tanítok és boldogan élek. Célom a további munkámmal is harcolni a béké­ért, hogy gyermekeinknek még ragyogóbb jövőt biztosithassunk. * Nemcsak Bencsák Aladárné gondolkodik igy, hanem minden becsületes pedagógus, akik kö­zül a legjobbak kaptak most ha­sonló kitüntetést és jutalmat. Szegeden összesen negyvenet jutalmazott meg népi demokrá­ciánk az iskolák dolgozói közül, tanítók, hanem óvónők, dajkáik, hivatalsegédek is vannak, akik munkájukkal bizonyították be, hogy harcos tagjai népi demok­ráciánknak. Közéjük tartozik például Zoltai Árpád, a Ju Gyula iskola Eddigi eredmé­igazgatoja is. nyes munkájáért 600 forint ju­talomban részesült. — Augusztus tizedikén vet­tem át az iskoia vezetését — mondta boldogan Zoltai Árpád. — Még mindig sok hiányossá­got kellett itt pótolni. A Párt segítségével és a Szülői Munka­közösség, az úttörő pajtások hozzájárulásával azonban meg­oldottuk a feladatokat. Ma vig élet folyik az iskolában, 375 út­törő pajtás tanul boldogan, a tiszta termekben. Büszke va­gyok a velem együtt dolgozó öntudatos munkatársaimra. Most ujabb nagy örömet jelentett, hogy népi demokrá­ciánk ennyire megbecsüli mun­kánkat. Tudom azt, hogy a 600 forint, amit most kaptam, a magyar dolgozók előlegezett ju­talma és egyben a pedagógusok iránti megbecsülésének jele. Tu­dom ugyanakkor, hogy az ujabb fe'adatok megoldását követeli tőlünk. Minden igyekezetemmel ezért azon leszek, hogy a paj­tások minden téren szocialis­ta nevelést kapjanak és az is­kola valóban második otthonuk legyen, (cs. m.) Pénteken átvették uj üzemüket az Autójavító ÁV dolgozói A XI-es Autójavító AV dolgozói pinteken délelőtt vették át uj üze­müket, amit többszázezerforintos költséggel építettek meg, illetve ala­kítottak át. Délelőtt 9 órakor az ríj üzemben összegyűltek az Autójavító Állami Vállalat dolgozói, hogy ünnepélyes keretek között vegyék át, foglalják el új munkahelyüket, mely modern, korszerű berendezésével világos mű­helyeivel könnyebbé 'teszi a dolgo­zók munkáját s elősegíti többterme­lcsükct. Ivocs elvtárs, a közlekedésügyi mi­nisztérium kiküldötte rövid beszédet tartott, mielőtt az üzemet átadta volna jövendőbeli gazdáinak — a dolgozóknak — Beszédében ki­hangsúlyozta, milyen jelentősége van, hogy ujabb üzemet hoztunk létre, olyan üzemet, ami már az ötéves terv első évének eredményeképpen valósult meg. és már most is több mint száz em­ber jut itt megélhetéshez. — A hároméves tervben — foly­tatta Ivocs elvtárs — csak felépítet­tük azt, ami a fisiszta háború alatt rombadőlt. Most pedig már az öt­éves terv első éve még be sem fe­jeződött. mégis ott tarlunk, hogy nemsokára teljes egészében felszá­moljuk a munkanélküliséget. Beszélt Ivocs elvtárs arról, hogy — mi ezzel az újonnan létrehozott üzemmel is. amit itt közvetlen Ti­tóék szomszédságában megindítunk, a békét szolgáljuk. Mi a Szovjelúniő űlmuíalásával és segítségével újabb és újabb száz, meg ezer embernek nyuj­tunk kenyeret, ugyanakkor a határon túl Tito elrabolja az utolsó szem gabonát a parasz­toktól. a jugoszláv dolgozókat kiszolgáltat­ja az imperialistáknak. Ks mig ná­lunk állandóan emelkedik az élet­színvonal, Jugoszláviában még a legszükségesebbeket sem tudja meg­vásárolni a jugoszláv dolgozó nép. Ivocs elvtárs kérte a dolgozókat, hogy érezzék magukat az üzem gaz­dáinak. igyekezzenek minél több újítást bevezetni, az egészséges mun­kaversenyl fejleszteni, s kiszélesíte­ni, hogy az öléves tervet minél előbb sikerrel fejezhessük be. Sarnyai Vencel az Autójavító ÁV vállalatvezetője vette ál a szó't. Mél­tatta azokat az eredményeket és fejlődést, amin ez a 14 kapitalista kisüzemből létrehozott autójavító vállalat ment át a mai napig, és el­érhették azt, hogy a dolgozók jobb munka és megélhetési viszonyok kö­zött élhetnek, dolgozhatnak. Februárban még 50 dolgozója sem volt a nemzeti vállalatnak és a dol­gozók heti keresete nem haladta meg a heti 80—90 forintot. Most már közel száz ember dol­gozik az új üzemben és kerese­tük meghaladja a 140—150 fo­rintot hrtenkint. — Ezt úgy érhettük el — mondja Sarnyai elvtárs —, hogy a Párt tá­mogatott, segített bennünket. Ha va­lahol zökkenő volt, a Párt segítő ke­zét mindig éreztük. Dc ez a fejlő­dés, ezek az eredmények, amit oem egészen egy év alatt elértünk, kö­szönhetők annak is, hogy a munka­verseny mind jobban kiszélesedik üzemünkben és az üzem dolgozói­nak közel 70 százaléka már eddig is egyéni vagy brigádversenyben van. ígéretet tett az üzem dolgozói ne­vében, hogy nz új üzemben még fokozottabb munkával igyekeznek az ötéves terv megvalósításához és a bébe megvédéséhez hozzájárnlnl. — A dolgozók lelkes tapssal bi­zonyították, hogy Sarnyai elvtárs azokat mondotta ki, amit mindany­nyian gondoltak. Az ifjúmunkások nevében Balog Kálmán üzemi DISz-titkár szólalt fel. — „ígéretet teszünk új üzemünk átadásakor, hogy ezután fokozottabb erővel, több tanulással és verseny­munkával fokozzuk 'termelésünket, a bős Komszomol példája nyomán. Munkánkkal hozzá akarunk járulni, hogy az ország többi részében is minél több gyárat, üzemet hozhas­sunk léire." Miután az új üzemet ünnepélye­sen átvették a dolgozók, boldogan foglalták el új munkapadjaikat, mű­helyüket, ahol a jövőben Ígéretük­höz híven még nagyobb szorgalom­mal dolgoznak a jólét és a béke ér­dekében. Negyedév a'alt 29 újítás a Magasépítő flV-nái Az elmúlt tiavt kiértékelés sze­rint az épitóiparbau a legtöbb és legjobb ujitást a szegcdi Magasépí­tő ÁV vezette be. A harmadik ne­gyedévben 29 újitási javaslatot valósítottak meg. Ezekkel 72.10(1 forint évi megtakarítást érnek eb Katona József, Gyótai István és Rácz Ferenc kőművesek az elő­gyártott vasbetongerendáknak a* építkezésekre való felszállitását gé­pesítették. Az újítással az elmúlt öt hónap alatt 31 ezer forintot ta. karitot.tak meg. A l»első építkezések­nél eddig haszna1* állványszerke­zetet egyszerűsítették le Katona József és Egedi József kőművesek. *.? újítássá' 'etaot;;..m emelkedett a termelés is. Rácz Káro'-y az újí­tás segítségével 60 négyzetmétert falazó't nyolc óra alatt és igy 400 százalékra teljesítette normáját. A Vágóhíd u itói és észszcriisJői magas nénz utalómban részesül ek (Tudósítónktól.) Dolgozóinknak az újítások és észszerűsítések iránti érdeklődése az utóbbi időkben egyre fokozódik. Mind több és több munkás gondolkodik azon. hogyan, miképpen ludná megkönnyíteni, megrövidíteni az egyes munkafolya­matokat. Népköztársaságunk ezeket az újító és észszertisí ést beveze'.ö elvtársa­kat- dolgozókat munkájukért állan­dóan magas jutalomban részesíti. A Szegedi Vágóhídon |s a legutóbbi gyűlésünk alkalmával több újítónk, észszetüsitőnk: Kovács Ferenc 416, id. Kertész János 765.60, Kocsis J. Mihály 210. Fekete József 50, AgA. esi János 50, ifj. Kertes; János 50 forint pénzjutalomban részesült. Újítóink jutalmuk átvételekor meg­fogadták. hogy továbbra is szorgal­masan kivesz k részüket a termelő munkából és minden szabad idejüke felhasználják szaktudásuk tovább képzésére- hogy még jobb eredmé­nyeket érjenek el. AGŐCSf JÁNOS, Jutalmat kapnak a szegedi föld mii vesszövetkezet legjobb dolgozói A szegedi íöldműverszövetkpzet igazgatósága holnap, vasárnap dél­előtt ID órakor a Kálvária-utca 10 szám alatt, a szakszervezeti szék­házban rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésen a SzüvOSz niegyet központjának önálló megyei szövet, séggé való á;szervezését ismertetik a szövetkezet tagságával. Ezm a közgyűlésen választják meg az új vezetőséget és a megyei vá'aszt­tnány tagjait. A közgyűlés napi­rendi pontjaj között szerepel még a szövetkezet alapszabályának módo­sítása, a szövetkezetj üzletrész tö­kéjének felemelése. Ezalkalomma-1 osztják ki ünnepé­lyes keretek Icözö t jó szövetkezeti munkája elismeréséül Magyar Má­tyásné, Horváth János, Varga Jó. zsei, Csaliák Bonavetura. Cérna József, Nyilasi József, Martono-sl József szövetkezeti dolgozók rc­A Mirnkaeró'tartalékok Minisztériuma leningrádi 39. száma szakiskolájából -zámos sztahánovista került már ki. Képünkön az iskola két jeles fanul >)3, V.MÍsakov (balról) és A. fomin, szerszámgépek szerelése közben. Ifjúság a békeharc élén a Vágóhíd tudósítója szere a jutalmakat. „Drága Rákosi elvtárs! Biztosítjuk Önt, hogy mi. a Rákosi Művek Var­rógépgyára Ifjúsági Üzem ifjúmunká­sai. megfeszített erővel küzdünk m!n_ den kilowattóra villamosáram megta­karításáért s nap, mint nap csapást mérünk a vérgőzös amerikai fasiszta támadókra. Kettőzött erővel harco­lunk a béke további megszilárdításá­ért. a szocializmus győzelméért sze­retett hazánkban— Ezekkel a sza vakkal fejezték be Rákosi elvtárs hoz irt levelüket a Rákosi Művek Varrógépgyára ifjúmunkásai. Megfo­gadták a levélben Rákosi elvtársnak, hogy villamosenergia takarékossági mozgalom megszervezésével segítik győzelemre a széncsatát fgy akar­nak hozzájárulni szoc'alizmusunk építése mostani legégetőbb kér­désének megoldásához. Ez a levél igen nagy visszhangot váltott ki az egész országban. A Rákosi Müvek Varrógépgyárának fiataljai példát mutattak az ország valamennyi fiataljának, hogyan lehet és kell segíteni mindenkinek saját ü :emén belül hös bányászainkat. Ez a felajánlás igen jelentős állo­mása annak a nagyszerűen felfelé ívelő lendületnek, mely a DlSz meg­alakulása óta jellemzi a magvar fia­talok munkáját Megértettek, mi­lyen nagy feladat vár rájuk és nap, mint nap tettekkel bi onyítják, hogy valóban élvonalbeli harcosai a be kéért való küzdelemnek. Rákosi elv­'árs szavai termékeny talajra hu'­lotfak a fiatalok lelkében Elég fel­hozni példaképpen azt. milyen ha­talmas lelkesedéssel fogadták a fia talok. amikor Rákos: elvtárs eléjük tűzie a feladatot; felépíteni a Du­napentelei Vasmüvet! Egy nap alatt a fiatalok százai jelentkeztek-a ha­talmas mű építésire s lelkes, jó munkájuk azóta már szinic csodá­kat művelt az építke:ésen. A sze­gedi és csongrádmegyei fiatalok is részt kértek ebből a munkából. Egy­másután fordultak a D[Sz-tltkársá­gokhoz és kérték: osszák be őket a vasmű építkezéséhez. Kemer.es Mik­lós például levelet jrt a DISz-tit kársághoz. ,-Teljes egészében meg­értem azt — irja levelében —. hogy cz a munka a mi országunk és egyút­tal cz egész béketábor erejét növeli. Tudom és érzem, ha felépül cz a mü. a mi szocialista államunk büsz­keségét fogja jelenteni. Kcrem, hogy asztalos, vagy kőműves szakmába osszanak, mert ezt szeretném kilo. r.ulni. de ha ez nem lehetséges, ak­kor örömmel vállalom, ha mint se­gédmunkást alkalmaznak is.'' Ilyen gondotalokkal indult útaak Ábra­hám Pál is és a többiek Szegedről és Csongrád megyéből a vasmű építé­séhez, Rákosi elvtárs október 27 i be­szédében új feladatot tűzött e fia­talok elé; „Az ifjúság legjobbjai forduljanak a bányák felé s példa­mutató munkájukkal támogassák a bányászokat, a széncsaták hőseit.'' Mint a Rákosi Müvek Varrógép­gyár ifjúmunkásainak felajánlása b zonyítja, a fiatalok ismét megér­te' ték Pártunk nagy vezérének sza vait s élére álltak annak a küzde­lemnek, melynek jelszava; több sze­net! Persze, nemcsak ez a felaján­lás bizonyítja azf. hogy a magyar fiatalok érdeklődése a szénbányák felé íordu't. SzPgedről és Cson­grád megyéből js indulnak fiafalok a szénbányák felé. Van olyan köz sége a megyének, ahonnan egyszer­re 10 fiatal jelentkezett bányász­nak s lelkes levelekben fordulnak a fiatalok a DlSz-szervezetekhez, ér­deklödnek, hogyan kapcsolódhatnak bele a több szénért folyó küzde lembe? A Rákosi Művek Varrógépgyárá. nak fiataljai most megmutatták, ho­gyan kapcsplódha'nak bele ebbe a nagy munkába azok a f atalok i$, akik a termelés egyéb helyein dol­goznak az öléves terv sikeréért, a szocializmus építésének meggyorsí­tásáért. békénk megvédéséért Min den kilowatt meg akarjtott árammal szenet termelünk Minden elpocsé. kolt kilowattal ellopunk abból a szénből, amit bányászaink — köz­tük a most bányásznak jelentkezett fiatalok ta — termelnek hősies mun­kával. A szegedi és csongrádme­gyei üzemekben is bő alkalom nyl lik a villanyárammal való takaré­koskodásra. Figyeljenek fel az üze­mek fiataljai erre a felhívásra éa nézzenek körül saját üzemükben, (egyek magukévá a csepeli ifjúmutv. kások mozgalmát. Persze hetedeién volna, ha cz a mozgalom csak a fiatalok mozgalma maradna. Az idő­sebb dolgozóknak is segíteni kell a fiataloknak s nekik is tevékenyen bele kell kapcsolódni a villanyáram mai való takarékoskodásba Ne ma­radjon üzemeinkben egyetlen égve­felejtett villanyégő seiú, ne járja­nak egy percig sem fölöslegesen a villanymotorok. Nézzünk szét mun­kahelyeinken Nézzük meg. hogy elegendő c százai villanyégő ott. ahol eddig 120-as égőt égettünk, elegendö-c nyolc villanyégő o:t- ahol eddig tízet égettünk. Ne jelentse ez. azonban az', hogy elégtelen világí­tás mellett végezzük a munkánkat. Alkotmányunk kimondja; legfőbb érték az ember. Ez az elv vezérli minden lettünket. A villanyáram­mal való takarékoskodást úg.y szer­vezzük meg. hogy minden munkahe. lyen megmaradjon a szükséges, egészséges világítás Csupán a fe­leslegeset- az ok és cél nélküli „ki­világítást1' szüntessük meg! Amj üzemeinkre vonatkozik, ter­mészetesen vonct'kőzik minden be­csületes dolgozóra scint háztartá­sában. otthon is. A villanyárammal való takarekoskodassal segítsük ma­gánéletünkben is a széncsa'ák hő­seit, bányásszunk szenet valameny­ny'cn népgazdaságunk számára úgy, hogy nem felejtjük égve lakásunk­ban a villanyt, rádiót, a villanyva­salót, hogy megszüntetjük a villany­áram pazarlását. Természetesen ennek a mozgalom­nak az élén, a kezdeményezők. a fiatalok járnak. A szegedi és cson­grádmegyei üzemekben |s ezrével tiin[ek ki a termelésben az Ifjúmun­kások, akik a 'öbb|ermelés mellett egyre erőteljesebben irányt vesznek a minőség fokozására. az anyaggal való takarékoskodásra. Ezek a fia­talok álljanak élére a Rákosi Mű­vek Varrógép„vára ifjúmunkásai ál­tal elindított takarékossági mozga­lomnak Példamutatással, felv lágo­sító munkával 'udatosítsák ennek a mozgalomnak jclentösé-tet. A saját üzemük életéből vett gyakorlati pél­dákkal győzzék meg a okát, akik szerint ez ,,kicsinység". Magya­rázzák meg- hány mázsa, hány ton­na szenet tudnak igy ,,kibányászni'' a dolgozók egy üzem, egy város, vagy az egész ország viszonylatá­ban Bizonyítsák be ilven módon is a szegedi és csongrádmegye fia­talok. hogv Rákosi elvtárs ú-n •itatá­sát magukévá tették, r. egér: tték, hogy a széncsafa siker ~ útele c szo­cializmus építésének kérdése. az ötéves terv sikerének, a lékének q kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom