Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

SZERDA, 1950. NOVEMBER I. Az Erdőgazdaság dolgozói is munkafelajánlásokkal készülnek november 7-re Az üzemi dolgozók példája nyomán a Szegedi Álammi Erdőgazdaság dolgozóinak felajánlása is kifejezésre juttatja a szocialista versenyen keresztül a dolgozók lelkesedését. Turi Vera, Kovács Ilona, Vajda Sándorné, Sári József, Kószó Ferenc, Péterfi Imre, Bélteki Ferenc, Lőcsei Dezső és Tátrai Ferenc brigádjai november 20-ig ütemezett munkájukat november 7-ig teljesitik és ugyanannak a területnek talajműveléséi is elvégzik. A makói üzemegységben Tézsla Ferenc brigádvezető vállalta, hogy november 15-re ütemezett százezer darab tölgycsemete kiszedését november 7-re elvégzik mössi üzemegység fakitermelő brigádjai november 30-ra ütemezett munkájukat november 7-re végzik el. Muskó József, Nagy Sándor és Futó István erdészek teljesítményű ket 'tiz százalékkal emelik, a minőség szemelőtt tartásával. A szállitóbrigád felajánlotta, hogy november 15-re ütemezett szállításukat november 7-re 'teljesitik. Az erdőgazdaság összdolgozói felajánlják, hogy november 15-re előirányzott tüzifaleszállitást a TÜZÉP részére november 7-re teljesitik. Az erdőgazdaság könyvelői a felszámolási munkálatok határidőre való elvégzése mellett elkészítik a Hal mázsán Rozá! hrigádvezetö j szeptemberi zárlatot, azonkívül eddigi napi 1500 facsemete kiemelé-1 november 10-re esedékes októberi 6i átlagát 1800-ra emeli. Az öttiö- zárlatot november 7-re elvégzik. Csütörtökön: FILMCSILLAG -4 Szegedi Nemzeti Szinház október 2-án. csütörtökön a tavaly nagy sikert aratott „Filmcsillag'' cimü operet tet játssza. Már eddig is igen sok jegy elfogyott az előadásra A szinház igazgatósága közli bérlőivel, hogy a csütörtöki előadásra számukra bérleti áron ad jegyeket. A szomszéd népek zenéjéről tartott előadást a Szakszervezet Központi Kulturbizottsága A Közalkalmazottak Szakszervezetének központi kulturbizottsága „népszerű zenei beszélgetések'' sorozatában vasárnap délután nagysikerű előadást rendezett a Muzeum képtárában. Az előadás keretében dr. Pécuely Attila népzenetudós ismertette a szomszédos népek. így a szlovák, ukrán és román nép értékes dallamkincseit. Az előadást több eredeti művészi népdalbemutató is kísérte. A központi kultúrbizottfiág legközelebbi előadása november 5-én lesz. Ez alkalommal ..Bach 300 év távlatából" címmel tartanak értékes zenei beszélgetést. A MAGYAR Kenderben a munka, felajánlásokon kivül a dolgozók dekorálással ls készUlnek a Rákosinapra. Az üzem tetején lévő Vörös csillag elé három méter magas világító belükéi raktak feli „Éljen Rákosi." Az épület homlokzatán nemzetiszínű és vörös drapéria közölt Rákosi elvfárs arcképe van. A kép alatt a pártzászlőt is láthatjuk. A feldíszített homlokzatot villanyfénnyel világítják ki A VÖRÖS CSILLAG termelőcsoport és a Táncsics termelőcsoport befejezte az őszi mélyszántást. 'A' Dózsa termelőcsoport eddig kilencven hold, az Alkotmány termelőcsoport pedig 60 hold földet szántott fel. A Felszabadulás termelőcsoport mélyszántását 65 százalékra teljesítette. AZ ELMÚLT NAPOKBAN új Népboltok nyilfak a külvárosokban. Petőfi-telepen most állították fel a másd'.k fűszerárudat, Bajcsy ZsiUnszky-utcában a mult héten nytlt egy vegyi és háztartási festékiizlet. Most nyitották meg a Kossuth Lajos-sugárűt sarkán az első gyümölcsüzletet. Csütörtökön nviltk meg a Népbolt vasárudája a Valéria-téren. A SZEGEDI Állami Radnóti fiúgimnázium tanulói az utolsó békegyülésen megtették felajánlásaikat a békekongresszus tiszteletére. A jótanulás és a fegyelem erősitésén kl-' víil az Vb. osztályból öt diák azt is felajánlotta, hogy szaktanár- vezetésével műszaki békebrigádot alakítanak az iskola felszerelésének KEDDEN ESTE a Hungária nagy termében a Hungária zenekara yávMására "és 'karbantartására' könnyű szovjet muzsikával szórakoztatta a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóil. A műsorban szerepelt a Szegedi Kender kultiírgárdáju Is, jelentekkel, csasztuskákkal és népi láncokkal. A KÖZGAZDASÁGI FlUGlMNAZlUM tanulói szombaton este az iskola nagytermében műsoros estet rendeznek az Októberi Forradalom méltó megünneplésére A műsort a Diákszövetség rendezi. Izgató, lázító kulákokat ítélt el a bíróság Palásti Nándor 15 holdas gazdálkodó, kisszállás; lakos. volt uradalmi tisztviselő azt hangoztatta ismerősei körében, hogy a termelőszövetketetbe nem szabad belépni, mert ott szakadásig kelj dolgozni a parasztságnak. Híresztelte, hogy nemsokára angol csapatok jönnek és akkor nem kell többet dolgozni senkinek. A bíróság Palástit jogerősen egy és félévi börtönre, ötévi politikai jogvesztésre és hat holdon felüli vagyonelkobzásra íi élte. Rácz Lajos Petőfi-telepi kulák, aki a Horthy-érában csendőrtiszthelyettes volt és akinek két háza és 20 hold földje van. a rendőrség és a mai társadalmi rend ellen iegatott. Azzal is kifejezte ellenséges érzületét, hogy izgató tartalmú levelet intézett az erdőigazgatósághoz. Ebben azzal fenyegetőzött, hogy eljön majd az idő. amikor komoly kártérítéssel léphet fel a hatóságok ellen, amiért földjének egy részét erdőtelepítési céllal igénybevettéik. A bíróság az eddig szabadlábon védekező kulákot kétévi börtönre, tízévi politikai jogvesztésre, vagyonának részleges elkobzására ítélte Egyben elrendelte a tárgyaláson való letartóztatását. Korom Ferenc 42 holdas k'steleki 'kulák gyalázatos módon becsmérelte a népi demokráciát és különböző rémhíreket terjeszteti és fenyegette környezetét. A bíróság kétévi börtönre, tízévi politikai jogvesztésre é* hat holdon felüli vagyonának elkobzására ítélte Korom Ferencet. Titóista kémet tartóstattak le Pákor József szabadkai lakos ttiokban átlépte a magyar határt és napokig csavargott a határ mentén. Eljutott Kelebiára, álljólag azért' hogy ott egyik rokonát meglátogassa. A határőrség elfogta és beszállította Szegedre. Most állt a szegedi járásbíróság Finta-tanácsa előtt, ahol azzal védekezett, hogy rokoblátogatásra jött. de az időközben felmerült adatok szerint Pákornak nem rokonlátogatás volt a célja, hanem azzal a megbízással jött át Magyarországra, hogy szerezzen be adatokat a határmenti katonai alakulatokról. Ezt a tárgyláson be is ismerte. A járásbíróság csupán a tiltott határátlépés ügyében ítélkezett és ezért négyévi fogházra ítélte Pákor Józsefet SZÍNES BÉKEEST A HUNGÁRIÁBAN A Hungária szálló éttermében pénteken este 9 órakor igen szí* nes békeműsort tartanak a szegedi Nemzeti Szinliáz művészei. A műsoron többek között Koós Olga szavalatai szerepelnek, Kőműves Erzsi szaval és csasztuskákat énekel, Somorjal Éva a Duunyuskát énekli. Farkas József és Gémes Imre „Le a bürokráciával" című ötletes, vidám jelenetét mutat be, ugyancsak sokat szórakoznak majd Rajz, Inke, Kátai vidám jelenetén is a hallgatók. Köles Zoltán operarészleteket, Káldor Jenő pedg vidám dalokat énekel. Rajz János, a híres „Medvedal" t énekli, Miklósi György konferál, az énekszámokat Paulusz Elemér kiséri. A kereskedelmi vállalatok csatlakoznak a Xll-es számú áruda versenyfelhívásához többek között azt, hogy a földmű. vesszövetkezetek ellátását lényegesen megjavítja. Számos egyéni vál. lalás is történt a versenyelfogadás keretein belül. A Szegedi Ruházati Bolt XII. számú árudája versenyre hívta a keddi nap folyamán Szeged kereskedelmi vállalat. Mint felhívásában hangsúlyozta a Xll-es áruda, így akarják a szocialista kereskedelem dolgozói megünnepelni a nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját. A versenyfelhívás nyilvánosságra hozatala után már szinte az első órákban számos kereskedelmi vállalat csatlakozott a Xll-es áruda felhívásához. Ezek közül az elsők között küldötték be csatlakozásukat a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Ők elhatározták, hogy november 2-től 9-ig békemüszakot tartanak. Vállalták többek között, hogy ez ala'-t az idő alatt teljesen kiküszöbölik a túlórákat. A kereskedelmi komplex-brigád az árudák külső és belső szakszerű rendezését vállalta. A Szegedi Vaskerefikedelmi Vállalat szintén csatlakozott a Xll-es áruda versenyfelhívásához, vállalva A Szegedi Textilkereskedelmj" Vállalat dolgozói elhatározták, hogy a Xll-es sz. árudával való verseny .egyik fő szempontjának tartják az áruk forgási sebességének meggyorsítását. A megye területén lévő ösz. szes kiskereskedelmi szektorok kiszolgálását 16 munkaóra helyett 8 munkaóra alatt teljesítik. A versenykihíváshoz csatlakozó szegedi Cipönagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak levelében többek között az áll, hogy a határidős ügye. ket három nappal előbb teljesítik, az önköltséget öt százalékkal csökken, tik és a bérlistákat 30-a helyett 25-re készítik el az adminisztrációs dolgozók, A kereskedelmi részleg dolgozói pedig többek között a fo« kozott puhagitációt tartják a XII-es számú árudával folytatott verseny egyik fő szempontjának. f£ rfikusi bázisiskola nevelő! versenyre hívták ki Csöng rád megye iskolái! Rendőröket rendeltek ki özv. Peták Venaelné védelmére Megírta a „Délmagyarország'' hogy özv. Peták Vencíelné kiskundorozsmai kulákasszonynál több társzekérre való élelmiszert fedezett fel a rendőrség, ami'f közszemlére tettek ki a községben. Kiskundorozsma dolgozó parasztjait az eset annyira felháborította, hogy erős rendőri készültséget kellett az árurej'tegető kulákasszony védelmére kirendelni. A szegedi rókusí bázis általános isfoola tantestülete a „Nevelj jobban" mozgalom keretében versenyre híwja ki Csongrád megye összes iskoláinak tantestületét a Iháromhónapos munkatervekben fcgllalit szempontok teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. I A rókusí iskola tantestülete a versenykihívásában. célul tűzi ki, hogy a tanulmányi színvonal emelése érdekében minél több segítséget nyújtsanak a tanulóknak. Ennek érdekében ideológiailag, szakmailag minél jobban képezzük magunkat, főleg a szovjet irodaiéin tanulmányozása és kiértékelése segítségével. — Látjuk a versenymozgalom hatalmas eredményeit — írják az iskola nevelői. — Az üzerní munkaversenyek bőseit akarjuk követni, ezért a megye öszszes iskoláját és annak tantestületét versenyre hívjuk ki" azért, hogy iskoláinkból minél több művelt fiatal kerüljön ki és szilárdan állja meg helyét 3 szocializmus, az osztálynélküli társadalom kiépítésében. A rókusí bázisiskola tantestülete nevében: Hódi GyőzŐ Titó és Rankovics fasiszta klikkje, e.mely átszökött az imperializmus táborába, szélesre tárta Jugoszlávia kapuit a külföldi tőke előtt. A titóista Giiskirályok könyörtelen fosztogatásai ma a jugoszláv dolgozók elszegényedéséből óriási hasznot húzó angol-amerikai tőke elnyomásával párosulnak. A Titoklikk, bűnös tevékenysége következtében a jugoszláv gazdaság a katasztrofális hanyatlás állapotába süllyedt. Titóék az amerikai uzsorakölcfiönö'kbcn találták meg az árulókhot: és kémekhez méltó ,,kiutat'1 A titóista fasiszta klikk harapófogójába szőri ott jugoszláv munkásosztály napról-napra egyre inkább a saját bőrén érzi hogy mit jelent az amerikai dollár és az angol fopt. steriing. A lugoszláv gazdaságot alárendelték a külföldi tökének és bekap csolták az imperializmus rendszerébe, ami a kapitalizmus teljes helyreállításához vezet Jugoszláviában. Ti'o fafiiszta klikkje hasztalan próbálja ezt a restaurációt olyan demagóg jel* :avakkal takargatni, hogy az üzemeket >,átadják" az úgynevezett „dolgozó kollektíváknak''. amiket Mussol ni és Hitler receptje szerint alakítanak. Jugoszlávia munkásosztálya egyre világosabban felismeri, hogy a fasiszta vei:e ők ál-népi és talmi szocialista bukfencei mögött az ország kirablásának imperialÍ6'a politikája, a nép kegyetlen elnyomásának politikája rejlik. I. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának 1949'novemberi értekezle'e hangsúlyozta: ,.Jugoszlávia növekvő szolgai függősége az imperializmustól, a munkásoí.tály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlycs romlásához vezet." Ezt a köJUGOSZLÁVIA MUNKÁSOSZTÁLYA' A TITO-KLIKK FASISZTA RENDSZERÉNEK HARAPÓFOGÓJÁBAN verkeztetést számos tény teljes mértékben alátámasztja. Jugoszláviában fokozódik az infláció, amely az ország gazdaságában még nagyobb zűrzavart, a munkásosztály helyzetében pedig további romlást idéz elő. 1950 első felében az orwtágban 55 milliárd dinár, volt forgalomban. Az infláció miatt Jugoszlávia munkásai és valamennyi dolgozója számára egyre nehezebbé válik a megélhetés: az 1945 évi színvonalhoz képest a>: élelmiszerárak és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek árai több mint 750 százalékkal emelked1 ek. Még az osztrák jobboldali szocialisták lapja, a: „Arbciter Zeitung" is bevallja, hogy a jugoszláv dolgozók életszínvonala az áremelkedésse'l kapcsolatban 1946-hoz képest 50 százalékkal süllyedt. 1949-ben a munkabéralapot (kerek számban) 9 milliárd dinárral csökkentet ék. A belgrádi ,, Proletár" gyárban például az átlagos havi bért 3200 dinárról már etov májusában 2400 dinárra csökkentették. A szakmunkás átlagbére ma 3000—3300 djnár. mig egy munkáscsalád létminimumának biztosításához 18.000—20.000 dinár szükséges. Havi fizetéséből a munkás, de az sem mindegyik, csupán egy pár cipőt tud vásárolni. Katasztrofális a helyzet a jugoszláv munkások élelmiszerrel és más elsörendö szükségleti cikkekkel való ellátása terén is A titóista kufárok számítása szerint a jegyre kiutalt élelmiszer a munkás és családja szükségletének 35 százalékát fedezné. de a munkások a valóságban még 15 gzázalékát sem kapják jegyre azoknak az élelmiszereknek, ame. Irta: Rajkó Damjanov a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja. lyek szükségleteik kielégítésére kellenének. A munkások kény elenek spekulációs árakon vásárolni élelmiszert a környező falvak külákjaiíól. A titóifita gonosztevők odáig merészkednek, hogy a legkülönbözőbb ürügyekkel megvonják a munkásoktól a jegyre járó fejadagot. Ha a munkás munkakit :ben megbetegedett és kénytelen ideiglenesen elhagyni a gyárat, vagy a bányát, azonnal elveszik tőle az élelmiszerjegyeket. A „New York Herald Tribüné" belgrádi tudósítója írta ezév szeptember 16-án; ,.Ami az élelmezés biztofilíását illeti, Belgrád égési lakossága a szabad piactól függ. Ma kiderül, hogy egyes elsőrendű szükségleti cikkék ára annyira felszökött, hogy 900 gram vajért a polgár átlagofi havi jövedelmének 20 százalékát kénytelen odaadni." Ugyanennek a tudósítónak a szavai szerint, egyes elsőrendű szükségleti cikkek ára 1950-ben 1949hez viszonyítva (kilogramonként.) a következőképpen emelkedett- cukor 200-ról 50Q dinárra, zsír 250-ről 550 dinárra, növényi olaj 2—300-ról 650 —700 dinárra, sertéshús 3—400 dinárról 500 dinárra, paradicsom 30— 45 dinárról 150 dinárra. A fasiszta Tito-kli'kk a közelmúltban 10 százalékkal csökkentette a jegyre kiutalt kenyér fejadagját. A Tito-klikk mélyen hallgat arról, milyen hosszú a napi munkaidő a gyárakban, üzemekben és bányákban, köztudomású azonban, Hogy a jugoszláv munkások kénytelenek 9—10 órát, sőt néha sokkal többet is dolgozni. Igy a „Breza" bányában a munkanap hossza 12 óra, a dunai kikötökben pedig még napi 15 órát is dolgoznak a munkások a be- és kirakásnál. A munkásoknak sok üzemben az adminisztráció rendelkezése alapján hetenként legalább 20 órát kell dolgozniok a megállapított munkaidőn fúl. A timosi szénmedence bányáiban például — de egész sor más ül.omben is — a munkaidőt a végső határig kitolták. Jugoszlávia dolgozóit valóságos csapásként sújtotta a vasárnapi .önkéntes" munkára való mozgósítás, ami széles méreteket öltött. A >,vasárnapok" „serkentésére" Titóék rendkívül kegyetlen módszert eszeltek ki; aki nem végez vasárnapi ingyenes munkát, annak egyszerűen nem fizetik meg az utána következő munkanapot. A dolgotoknak ezt az embertelen kizsákmányolását tetézik még a példátlanul nehéz s a munkások egészségére és életére nézve pusztító hatású munkaviszonyok. A bányákban például nemcsak a munkavédelem hiányzik, de az elsősegélynyújtáshoz nélkülözhete len legegys:erűbb egészségügyi felszerelés is. Ezért nem csoda, hogy a horvátorl szági „Golubovec" bányában egyedül július havában 20 nap folyamán a júniusihoz képes- készeresére növekedett a megbetegedett bányászok száma. A munkavédelem hiánya tömeges baleseteket von maga után. Igy a Samác—Szarajevó vasútvonal építésén fél év alatt több mint 420 ifjú és leány pusztult cl. A jugoszláv munkások szálával pusztulnak el robbanások és más szerencsétlenségek következtében. A „Podlabin" bányában például 84 munkás pusztult elj a ,-Zseleznyik" tetőszerkezetének szerelésénél 11 ember pusztult el; a Vrjska Csuka. Bor, Trepcse, Tribovle, Zletovo és más bányák ban naponta fordulnak elő balesetek, gyakran halálos végűek is. A jugoszláv munkások ma olyan viszonyok között élnek, amelyeket csak a délafrikaj rabszolgák életéhez lehet hasonlítani. Belgrádban kizárólag csak az UDB munkatársainak és a titóista fasziszta párt aktivistáinak adnak lakást. Riekában (Fiume) sokszáz kikötői munkás, akik közül a legtöbb fiatal, félig rombadőlt barakokban, betonpadlón alszik. Ez tömeges megbetegedést okoz. A rossz lakás- és munkaviszonyok következtében a beocsini cementgyár fiatal munikásainak 40 százaléka tüdőbajt kapott. Jugoszlávia munkásosztályának helyzete még rosszabbá válik az elviselhetetlen adóterhek és a Titoféle kénvS:erkölcs3nök miatt, amiket nem a munkások anyagi és életkörülményeinek javítására, hanem a nagylétszámú hadsereg, rendőrség és elnyomó államgépezet fenntartás!ára fordítónak Ennek a gépezetnek a fenntartására egyedül 1949-ben 54 milliárd dinárt költöttek, vagyis az egész állami költségvetés 33 százalékát. Az adók, amelyek súlyos teherként nyomják a jugoszláv dolgozók vállát, 1950-ben 1949-hez vis< onyítva 20 milliárd dinárral emelkedtek, viszont az egészségvédelemre és társadalombiztosításra fordított kiadásokat 5 milliárd dinárral csökkentették. (Folytatjuk.)