Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-07 / 259. szám

BEUUGTIIOnSZlG Éljen népünk nagy ünnepe, a világ dolgosóinak felszabadítását elindító Nagy Októberi Ssoeialista Forradalom 33. évfordulójaI v VII. ÉVF. 259. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1950. NOVEMBER 7. OKTÓBER ZÁSZLAJA ^ z emberiség történetében megszámlálhatatlan a zendülések, a felkelések, a forradalmak száma, amelyek mind a dolgozók szabadságvágyából szülét, tek. Ezek a zendülések, felkelések ós forradalmak azonban — bármilyen nagyszerűek voltak is — nem hozták meg és nem hozhatták meg a dolgozó milliók fel. szabadulását az elnyomás ég a kizsákmányolás alóL A régmúlt forradalmai megdöntötték ugyan a rabszolgatársadalmat, de a rabszolgatartók helyét elfoglalták a hűbérurak, akiknek ostora éppen úgy suhogott a dolgozók hátán, mint a rabszolgatartóké. A felkelések véres sorozatai felszámolták a hűbéri rendszert is, de a hűbérurak helyét elfoglalták az új rabszolgatartók, minden idők legveszedelmesebb kizsákmányoló!: a kapitalisták. Ámbár sok zendülés, felikelés és a forradalom elbukott, de az égrecsapódó lángok parazsa tovább izzott a történelemben élő elnyomottak és kiszipolyozrattak szivében. Nem volt erő és nem volt hatalom, amely elfojtsa, avagy kioltsa a különböző társadalmi rendszerek elnyomottjainak sza. badságvágyét, függetlenségük kivívásába vetett törhetetlen hitét. A győzelemnek be kellett következnie. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az első, amely egy szer smind enk orra megsemmisítette a kizsákmányoló osztályok uralmát és a hatalmat a dolgozó nép kezébe adta; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az első, amely megadta a "ép, a dolgozók teljes szabadságát; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az első, amely bizosítot-ta a lehetőséget az új társadalom: a munkások. a dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek testvéri együttműködésén alapuló szocialista társadalom felépítésére. 1917 november 7-én kiragadta Oroszországot az imperializmus karmai közül s széttörte az ide. gen tekétől való gazdasági függés bilincseit. Ezen a napon meg; goünt a világ egyhatodán a nemzetiségi elnyomás és a Szovjetunió valamennyi népe szabadságot, függetlenséget és egyenlő jogokat kapott. JTordulópontot jelentett ez a nap az egész világ népeinek életében is. „Az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetében — írja Sztálin elvtárs —, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorsában, gyökeres fordulatot a virágprote íáriá tus szabadságmozgalmában, gyökeres fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegeinek harci módszereiben, szervezeti formáiban, mindennap"' életében és hagyományaiban, kul. túrájában és ideológiájában. Ez az alapja annak, hogy az Októberi Forradalom nemzetköri jellegű, világméretű forradalom. Es ez a gyökere annak a mély szimpátiának, amelyet minder ország elnyomott osztályai éreznek az Októberi Forradalom iránt, amelyben felszabadulásul" zálogát látják". Ma már látjuk: ennek a fórra, dalomnak harcosai törték át a történetemben először a világimperializmus frontját. Ekkor ért véeet az imperialisták osztatlan világuralma; ekkor az egész virág két táborra s-akad: a kapitalizmus és a szocializmus táborára. „Az Októberi Forradalom — tanítja Sztálin elvtárs — azzal, hogy elvetette a forradalom magvait az imperializmus középpont jaiban és hátországaiban, azzal hogy meggyengítette az imperip lizmus hatalmát az ..anyaországokban" és megingatta uralmát a gyarmatokon — kérdéssé tette az egész világkapitalizmus létét." Az imperializmus ezért támadt ez első pillanattól kezdve veszett dühvel a szocialista ország ellen. A Szovjetuniót azonban legyőzni nem tudta. Kiszakadt végleg az imperialista láncból. Azóta újabb hatalmas területek népei rázták le nyakukról az imperializmus igáját: a népi demokráciák és legutóbb Mao-Ce-Tung Kínája. ]\fa már tudjuk: Oroszország munkásosztályának nagy győzelme a világ minden dolgozójának szivébe "elvitte az erejükbe, hősiességükbe vetett hitet és szabadságharcok iránti tiszteletet és szeretetet. Ma már tudjuk: röviddel az Októberi Forradalom győzelme példáján a fegyveres felkelések egész sora tiört ki Európában és a szabadságharcok tüze fellobbant Ázsia elnyomott népei között is. Az „Aurora" cirkáló ágyútüze, amely megreszkettette az őszi éj. szaka levegőjét, hírt adott a világnak arról, hogy a kizsákmányolás barbár rendszerének évezredei után elérkezett az emberi civilizáció történetének hajnala. 1917 november 7-én új kor — a szocializmus kora virradt a világra. Miért győzhetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom? Az Októberi Forradalom azt a jelszót követte, hogy meg kell dönteni valamennyi és minden, féle kizsákmányoló hatalmat és meg kell szüntetni az embernek az ember által való kizsákmányolásét. A siker záloga pedig a Bolsevik Párt volt, amelynek élén a dolgozók nagy vezére és tanítómestere: Lenin állott. Lenin dolgozta ki a Bolsevik Párt stratégiáját és taktikáját; a Bolsevik Párt készítette elő negyedévszázadorn keresztül a orosz munkásosztályt a szocialista forradalomra. a Bolsevik Párt bocsátotta rendelkezésére a harci eszközök, formák és módszerek páratlanul gazdag forradalmi fegyvertárát; a Bolsevik Párt vezette rohamra az orosz proletariátust és vezet minden dolgozót a kapitalizmus erődítménye elleni harcra. TTnnek a forradalomnak győznie kellett. S e győ. zelem nyomán a Szovjetunió népei a Bolsevik Párt vezetésével, Lenin, majd Sztálin elvtárs irányításával felépítették az első szocialista társadalmat, amely ma már diadalmasan halad a kommunizmus felé. A világ dolgozói látják a Szovjetunió példájából, hogy tőkések és földesurak nélkül is lehet élni és dolgozni, lehet építeni az országot és páratlanul gyors ütemben fejleszteni a népgazdaságot. Ezért olyan hatalmas és elsodró erejű az Októberi Forradalom eszméjének hatása valamennyi népre és országra egyaránt. November 7-nek győzelme adott erőt a gyarmati és függő országokban a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Viet. nám, Indonézia, Malájföld és a Fülöp-szigetek népe ma fegyveres harcot folytat a külföldi imperialisták, valamint táborukból kikerülő csatlósaik ellen. A hős koreai nép véres harcban áll az amerikai agresszorokikal szabadsága és függetlensége megvédéséért. De az „anyaországokban", Amerikában, Angliában, Olaszországban, Franciaországban, földfoglalások, sztrájkok, béketüntetések jelzik a szabadságért folyó küzdelmet. z Októberi Forradalom, a marxizmus - leninizmus zászlaja alatt, a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésével szilárdan áll ma Európában és Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Amerikában a szabadság és a béke nagy ügye mellett több mint 800 millió ember áll. E győzelmes októberi zászló alatt halad előre a végső győzelem felé az Októberi Forradalom teremtette Szovjetunió segítségévei felszabadult a mi országunk, a magyar dolgozók társadalma is. Ez a társadalom, a magyar dolgozók tudják csak igazán: mit jelent egy nép életében az Októberi Forradalom szelleme és eredménye. Hatodfélévvel ezelőtt megfogadta Lenin elvtárs tanítását: „Őrizzétek, óvjátok a földet, a gabonát, a gyárakat, a felszerelést, a termékeket, mint a szemetek fényét — mostantól kezdve mindez teljes egészében a ti közös tulajdonotok". Es büszkén állhatunk e nagy ünnepnapon a világ elé: nemcsak megőriztük, megóvtuk földeinket, gyárainkat, iskoláinkat és városainkat az ellenségtől, hanem azokat megszépítettük és fejlesztettük. Két és fél év alatt befejeztük a hároméves tervet és győzelmesen vívjuk harcunkat az ötéves terv sikeréért. Kemény és szívós harcot vívunk eredményeink megőrzéseért és továbbfejlesztéséért a munka és a béke arcvonalén. Mi más volna az egész ország és a csongrádmegyei üzemeinkben tett muhkafelajánlások sorozata, a békemüszakok indítása, mezőgazdaságunkban a versenyszellem meghonosodása és a vállalások teljesítése, hogyha nem a végső győzelemért vivott harc egy-egy lépcsőfoka? — Mi építeni, dolgozni, fejlődni akarunk — mondotta a csongrádi Butorüzem élmuukása, Lovas Imre elvtárs — a mi népünk békét akar, hogy felemelkedhessek, hogy épithesse szocialista jövőjét az Októberi Forradalom szellemében. Amikor elhangzottak ezek a szavak — tettek születtek nyomában. Lovas elvtárs aznap 162 százalékra teljesítette normáját. JJe ki sorolhatná fel mindazokat, akik őrzik, óvják és gyarapítják a mi közös tulajdonunkat? Hajdú Mihály 200, Helbocsányi 206 százalékos teljesítésével, vagy Bánfi Pál, Farkas József, Udvari Károly, Varga Kálmán, Fíoch Jánosné újításaikkal szolgálnak-e más célt? „öszi tervünket november 7-re Rákosi Mátyás elvtárs távirata Sztálin elvtárshoz Sztálin Elvtársnak, Moszkva. Kreml, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Párfja és az egész dolgozó magyar nép forró és hálatelt üdvözletét küldjük Önnek és a nagy Szovjetúnió népének. A jobb, szocialista jövőjét építő magyar dolgozó népben évről-évre mélyebb annak tudata, hogy függetlenségét. szabadságát, boldogulását elsősorban felszabadítójának, a hatalmas Szovjetuniónak köszönheti. Hálájának kifejezéséül november 7-éí, a magyar népi demokrácia állami ünnepévé nyilvánította. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján szívünk egész melegével üdvözöljük a szocialista Szovjetúnió dicsőséges népeit, a Nagy Bolsevik Pártot és Önt, az egész haladó és békeszerető emberiség forrőnszeretett vezérét és kívánjuk, hogy a nagy szovjet nép minden célkitűzéséi a legteljesebb siker koronázza. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár. Rónai Sándor elvtárs távirata Nyikoláj Svernyik elvtárshoz Nyikoláj Svernyik Urnák, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója Legfelső Tanácsa prezidiuma elnökének, Moszkva, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából fogadja Elnök Ur mind a magam, mind a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, valamint az egész magyar népnek legmelegebb üdvözleteit. Az Októberi Forradalom, az emberiség történekének ez a legnagyobb jelentőségű fordulópontja minden nép számára megnyitotta a kizsákmányolás alóli felszabadulásnak és a szocializmus felépítésének útját. Az Októberi Forradalom vívmányai és a Szovjetúnió győzelmei tették lehetővé a magyar nép számára is, hogy évszázados elnyomás után elnyerje szabadságát és a Szovjetunió gazdag tapasztalataira és állandó segítségére támaszkodva megkezdhesse a szocializmus építését. A magyar nép erőinek teljes la'tbavetésével küzd tovább Lenin és Sztálin zászlaja alatt a népek békéjéért és a szocializmus győzelméért. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István távirata Sztálin elvtárshoz /. V. Sztálin generalisszimusznak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából engedje meg, hogy Önnek és a Szovjetunió kormányának kifejezzem a magam és a magyar kormány legforróbb gzerencsekivánatait. A magyar nép ezen az évfordulón különösen meleg szeretettel gondol arra, hogy az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetuniónak köszönheti szabadságát, függetlenségét, a jelen sikereit ég <i ragyogó jövő távlatait, A magyar nép büszke arra, hogy a népi demokrácia útját járva, n szocializmust a nagy szovjet nép példája nyomán építheti és szilárd elhatározása, hogy szabadságát, alkotó munkáját az imperialista háborús uszítók minden támadásával szemben, mint a Szovjetunió-vezette hatalmas és legyőzhetetlen béketábor tántoríthatatlan harcosa, keményen megvédi. A nagy évfordulón Önnek és a dicső szovjet népnek az egész magyar nép nevében további sikereket kívánok a szocialista építőmunkában és a békéért folyó harcban. Dobi István, q Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. 100 százalékban teljesítjük, szew ződésileg tervünket erre az idő-' re 150 százalékban biztosítjuk" — irták az óföldeáki traktoris-1 ták országos versenykihívásukban, az Októberi Forradalom 33-ik évfordulójára tett felajánlásukban. A dolgozók állták szavukat: Vízhányó János 345, Rácz Sándor 333, Gil! inger György 319, Szabó Sándor 318 százalékra dolgozott. Es elsőnek jelentették Rákosi elvtársnak: — A versenyt megnyertük,.. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozóink, a népi demokráciánkhoz hű, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hatalmas serege mozdult meg, tette meg munkafelajánlását és teljesítette, sőt túlteljesítette azokat, hogy dolgozó népünk ezen a napon méltóképpen ünnepelje a világ uj korszakának évfordulóját. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33-i évfordulóját az eddig leghatalmasabb politikai és gazdasági fellendülés közepette ünnepli: ragyogó sikereket hozott a háború utáni sztálini ötéves terv, szakadatlanul szélesednek azok a munkafrontok, ahol elsőrendű gépi felszerelések váltják fel a fizikai munkát, sikeresen vaió! sui meg a természet átalakitá! sának nagy sztálini terve, a mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés jelzik a győzelem útját. És e nagy j példák,-p nyomán haladnak előre a népi demokráciák és a népi . demokráciák közt a magyar dolgozók is — felzárkózva mögöttük a világ elnyomott és szabadságukat vivő dolgozók. Október harca azonban ko, rántsem ért véget. A küzdelem folyik tovább a végső győzelemig — az imperializmus szétmorzsolásáig, amely háborús terveivel, gyujtogatásaival és aknamunkájával akarja megsemmisíteni az Októberi Forradalom vívmányait. A béke arcvonala áll szemben a történelemben ismert leggalódabb rombolók klikkjével. Es mint 33 évvel ezelőtt, a békeharc élén most ugyancsak a Szovjetunió népei haladnak, élükön a dolgozók nagy tanítómesterével, a világbéke őrével, Sztálin elvtárssal. A kapitalista országok dolgoséi éppen a Szovjetunió és a népi demokráciák példáján győződtek meg arról, hogy csak a szocializmus biztosíthatja az imperializmus járma alóli felszabadulás lehetőségét és a békét, Ez az oka annak, hogy a népeket, az emberiséget fenyegető háború elleni harc egybeolvad a szocializmusírt és demokráciáért vívott küzdelemmel. Az egész világ dolgozó társadalma tudja, hogy a szabadság és Függetlenség egyedüli uíját az Októberi Forradalom mutatta meg; a világ népei tudják, hogy a béke, a demokrácia és a sz°" sializmus tábora a Szovjetunió vezetésével olyan hatalmas erőre tett szert, hogy meghiúsíthatja a háborús gyújtogatok terveit. Ennek az erőnek forrása! pedig nem mások, mint Lenin és Sztálin elvtársak lángeszű gondolatai, az Október Forradalom felszabadító eszméi, j£zen a napon mi, magyar1 dolgozók, még mélyebb tisztelettel, még lángolóbb szerelettel fordulunk a Szovjetunió, a Bolsevik Párt és annak vezére, Sztálin elvtárs felé, akinek felszabadulásunkat, boldog életünket és soha el sem képzelt távlatú jövőnket köszön® hetjük.