Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

•ASARNAP, 1950. NOVEMBER 5. A SZŐREGI KÖZÉPPARASZTOK megtalálják az utat a termelőcsoportok felé ' Rákod elvtárs mondotta a Központi Vezetőség október 27-1 ülésén: „.... "Ahol a faluban a középparaszt, a kommunista párt­tag lépett fel a szövetkezet mel­lett, ott ennek meg is volt az eredménye.'' Szőregen a pártszervezet nem zárkózott el a középparasztok elöl. Ha népnevelő munkáról volt szó a középparasztok nagyobb részét is bevonták az agitációba. A gya­korlatban igazolódott be Rákosi elvtárs mondása. A mezőgazdasá­gi munkában, begyűjtésben, nép­nevelő munkában élenjáró közép­parasztok példája magával ra­gadta a még v'sszaliúzódó közép­parasztokat is. Ez bebizonyosodott a szőregi termelőcsoportok fejlődésénél is, mert itt a termelőcsoportok nap­mint nap erősödnek tag'étszámban, földterületben, de anyagi téren is. Ehhez nagy­ban hozzájárul, hogy a csoportok tagjai között egyre több a kö­zépparaszt. Amikor a Petőfi termelőcso­port megalakult, a középparasztok közül az első belépő a 11 holdas Lakatos Ferenc volt. Ekkor még a szőregi középparasztok többsége visszahúzódott a tenmelöcsoport­tól. A csoport eredményei éí La­katos Ferenc példája azonban mind több és több középparasztot késztetett belépésre. E® lendüle­tet adott nemcsak a Petőfi, de a Micsurin és a Vörös rózsa termelő­csoport fejlődésének is. A Petőfi-csoportnak jelenleg 140 tagja van, közöttük tizenhat kflzépparaszt. Már az eddigi munkák végzésénél is bebizonyították, hogy éppen ©lyen Jól kiveszik részüket a munkából, munlkaversenyből, mint a többi dolgozó parasztok. Szemé­lyes példamutatásukkal, de népne­velő munkával arra törekszenek, hogy a még kivQlHó egyénileg dol­gozó parasztoknak bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A Micsurin termelőcsoportban 67 dolgozó paraszt építi szebb és boldogabb jövőjét. Itt a termelő­csoport tagságának egyharmada középparaszt. Ide lépett be még a tavasszal Vöneki Sándor is, 11 ho'-d földjével. Amióta tagja a csoport­nak, lelkesen kiveszi a részét nem­csak a termelő, de a felvilágosító munkából is. Örömmel mondja, hogy sokat tanult a csoportban lé­vő párttagoktól és igy az 6 nép­nevelő munkája is sikeresebbé, meggyőzőbbé vált. De nemcsak Vöneki Sándor, ha­nem a csoport minden középparaszt tagja résztvesz a felvilágosító munkában. Munkájuk nem hiábavaló szócsép­lés, ezt bizonyítja az is, hogy a csoportban közel husz középparaszt van már. Szinte nincs is olyan hét, hogy újabb és újabb jelentke­zők ne kopogtatnának a -csoport központjának ajtaján. „Mi i3 részt akarunk venni a nagyüzemi, cso­portos gazdálkodásból, mi sem va­gyunk ellenségei a jobb életünknek'' — mondják. Alig néhány hete, hogy a 19 hol­das Karsai Ferenc minden gazda­sági felszerelésével együtt, tagja lett a Micsurin termelőcsoportnak. De a két testvér, Tóth István és János is 16 hold földdel állott a termelőcsoport tagjai közé. Őket követte Kovács János tiz holdjával. Alkotmányunk évfordulóján, au­gusztus 20-án alakult meg a Vö­rös Rózsa termelőcsoport, Tagjai között már 25 középparaszt dol. gozik. Itt is minden héten ujabb dolgozó parasztok jelentkeznek a csoport tagjai közé. Az elmúlt héten például két nincs­telen paraszt é» egy középparaszt i kérte felvételét. Nagy munkában van most is Persi László, a Vörös Rózsa ter­melőcsoport intézőbizottságának egyik tagja, aki szintén középpa­raszt. Éppen disznót vágott, szé­pet, kövéret. Bo'-dogan mondja: — A mi vetéseink elvtárs már mind zöldelnek, árpavetésünk a környék legszebbjei közé tartozik. De mélyszántásból is csak nyolc hold a szántattam Az eső elmultá­val azonban első dolgunk lesz, hogy azt is elvégezzük. A Petőfi, a Micsurin, a Vörös Rózsa gyarapodását számszerű adatok mutatják világosan. Ezek az adatok azt ls bizonyítják, hogy a középparasz tok példamutatása milyen meg­győző erővel hat a kívülálló dol. gozó parasztok felé. A legelőször megalakult Petőfi termelőcsoport 140 tagja közül 16 középparaszt. A Micsurin temrelőcsoport tagjai közül már közel 20 és a legutóbb megalakult Vörös Rózsa termelő­csoprot 65 tagja közül már 25 volt középparaszt, Szőreg össz-szántóterülete 6522 hold. Ebből mostanáig a tepmelö­csoportok földterülete 2417 hold vagyis a község össz-szántóterü­letének 38 százaléka. Érthetően és világosan kitűnik ezekből az adatokból, hogy ott, ahol a pártszervezet nem téveszti szem elől Pártunk politikáját és tö­rődik az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokkal, — meg is mu­tatkozik az eredmény. Pártunk helyes politikájának — amit a szőregi pártszervezet he­lyesen és meggyőzően alkalmaz a középparasztság felé is —, köszön­hető, hogy a szőregi középparasz­tok ilyen szép számban vesznek részt a tennelöcsoportok munká­jában, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésében. Valamennyi község pártszervező •ének szem előtt kel! tartania Rá­kosi elvtárs felhívását, s akkor Szőreghez hasonlóan gyorsabb lesz hazánkban a Szövetkezeti gazdál­kodás fejlődése s hamarabb el­érünk a szebb, jobb életet ígérő szocializmusba. A dolgozók irányifásával valóban a dolgozó nép egészségvédelmét biztosítja a társadalombiztosítás Megalakult Szegeden is a Társadalombiztosítási Bizottság Szombaton délután tartotta meg alakuló ülését Szegeden a Társadalombiztosítási Bizottság, amely a jövőben a társadalom­biztosítási feladatokat látja majd el. Ezzel uj fejezet nyílt meg a dolgozók társadalombiz­tosítása terén is, amely egyszc­s mindenkorra véget vet a régi, bürokratikus társadalombiztosí­tásnak. Az alakuló ülést a Szakszerve­zeti Társadalombiztosítási Köz­pont (SzTK) Szentháromság-ut­cai épületében tartották. Ábra­hám Antal elvtárs, a SzOT me­gyei titkárának megnyitója után Biczó György elvtárs a Szegedi Pártbizottság nevében üdvözölte az alakuló ülést, amellyel Szege­den is a társadalombiztosi ás irányítása teljesen a dolgozók dekük, hogy az intézet a dolgo­zók egészségét szolgálja. A fel­szabadulás óta eltelt idő aiart óriási eredményeket értünk el. Lényegesen megjavult az orvjsi kezelés is. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalombiztosítás te­rén még mindig nem mutatkoz­nak hibák. A megválasztott bi­zottság feladata lesz majd, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölje és az SzTK a dolgozók irányítása, ellenőrzése mellett olyan szerve­zetten végezze munkáját, ameiy valóban a dolgozók érdekeit tartja legmesszebbmenően szein előtt. Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke szólalt még fel. A társadalombiztosítási bi­kezébe került és uj, demoAr: - | zottság névsora egyébként a kö­tikus alapot kapott ez a ezer- vetkező: Ábrahám Antal. SzUT vezet is. 'megyei titkár, Nac3a Józsjf, a Sik'ós János elvtárs, az SzTK Szakmaközi Bizottság szegedi szegedi igazgatója beszédében az I titkára, Boonyákovics Dessoné, a OTI felszabadulás előtti súlys textiles területi titkára év­hibáit ismertette és rámutatott, politikai munkatársa, Budai Jü­anra, hogy a Horthy-rendszer társadal omb'ztositása egyáltalán nem vagy csak igen kis mérték­ben szolgálta a dolgozók egész­ségvédelmének érdekeit. Az ak­kori vezetőknek az akták gyár­tása és nem a betegek gyóg;i­tása volt elsőrendű feladatuk. Az OTI igy biztosítási szerve­zet helyett — nyerészkedési vál­lalattá fajult. Táplálta a bukott minisztereket, eladósodott föl­desurakat. —Kétségtelen — mondotta —, hogy a felszabadulás nagy válto­zást hozott a társadalombizto­sítás terén is. Kiseperték a dol­gozók azokat a fasisztákat cs jobboldali szociáldemokratákat, akiknek a múltban nem volt ér­nos, a Magasépítési ÁV, Szabó Lajos, az Egyetem, Ádám Mi­hályné, a DEMA, Szűcs Erzsé­bet, a Paprika NV, Mohai Ede, Késáru NV, Bánhegyi Béla, a Vendéglátóipar dolgozója, Engi Pál, a gépkocsivezetők szociálpo­litikai felelőse, Fövény Gyula, a Nemzeti Szinház, Bene Gyula, a Délmagyarország Nyomda dol­gozója, Széllel Ferenc, a Gáz­gyár üb. titkára, dr. Varga Gé­za, a közalkalmazottak, Ladányi Ilona, a Posta dolgozója, Süli Tulia, a háztartási alkalmazot­tak, Antali Sándor, a közleke­dési alkalmazottak, Tóth Ernő, a házfelügyelők, Krier Péter, a pénzügyi dolgozók szakszerveze­tének titkára, illetve megbízottja és Bán Béla, a DEFOSz városi titkára. Az alakuló ülésen résztvevő dolgozók, az üzemek képviselői örömmel üdvözölték felszólalá­saikban a társadalombiztosítási bizottság megalakulását. Tarká­nyi János, az SzTK dolgozója javaslatára egyhangú lelkesedés­sel üdvözlőtáviratot küldtek Rá­kosi elvtársnak. Az alakuló ülést az Internacionálé eléneklésével zárták be. Lobogózzuk fel a házakat a Nagy Október! Szocialista Forradalom év fordulóján • A Nagy Októberi Szocialista ; iránt, amely a Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulóját i Szocialista Forradalomban szüle­kü'sőségejben is méltóképpen j tett meg és azóta a béke leg­akarja megünnepelni minden i főbb őre az egész világon, becsületes dolgozó. A középüle-: Szeged Város Tanácsa külön is leket, üzemeket, lakóházakat, az ! felhivja a város minden dojgo­üzletek kirakatait szorgalmas kezek díszítik, hogy kifejezésre juttassák népünk háláját a fel­zőját, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33-ik év­fordulójának ünnepén: november szabadító Szovjet Hadsereg I 7-én lobogózzák fel a házakat. Az Sszi szántds-oetés munkáját it fokozott lendülettel végezték a kolhozok és szovhozok dolgozói. Fel vételünk az ukrajnai „Proletár" kol­hozban készült, ahol örömtől ragy ogó arccal nézik a kolhozparasztok, hogy özönlik a nagyszemű búza a vetőgépbe. • Gazdag anyaggal, változatos előadásokkal várja a dolgozókat a szegedi múzeum Az utóbbi időben különösen megnőtt a munkások érdeklődése a múzeum iránt Népi demokráciánkban a múze-1 népek zenéjéről, majd Bartók éa umokra is sokkal elevenebb kultu. tális feladat hárul a dolgozók nevelése terén, mint a múltban. A szegedi városi múzeum egyre job­ban betölti azt a hivatást, ame­lyet népi demokráciánk ezen a té­ren. vár ettől a fontos intézmény­tőL Pártunk, népi demokráciánk segítségével az utóbbi időben je­lentős fejlődésen ment át a mú­zeum, de még további hatalmas fejlődés előtt áll. Az eddigi befektetések nem mu­tatkoztak hiábavalónak, mert pél­dául a képtár újjárendezése óta mind nagyobb tömegek látogatják a múzeumot. Az ünnepélyes meg­nyitás napjától, augusztus 27-től, október végéig 6256 látogatója volt a múzeumnak. Az adatok azt mutatják, hogy rendkívül megnőtt a munkások érdeklődése, mert a látogatók közül az 1904 iskolai ta­nuló után nyomban a munkás származású látogatók következnek, mintegy 1759-es létszámmal. Dol­gozó paraszt 1290, értelmiségi pe­dig 1303 látogatta a múzeumot. A szegedi múzeum egyébként jelentős nevelőmunkával is egy­beköti működését. A Magyar Köz­alkalmazottak Országos Szakszer­vezetének csongrádmegyei titkár­ságával közös rendezésben minden vasárnap délután fél 7 órai kez­dettel „Eenej beszélgetések"-en vehetnek részt a dolgozók. Énnek őszi, első sorozatában Péczely Attila népzenekutató tartott há­rom előadást, mégpedig a primitív Kodály munkásságáról és harmadik alkalommal a szomszéd népek ze­néjéről. Minden előadáshoz a mú­zeum kupolacsarnokában kiállítást ls rendezlek, mégpedig a primitív népek művészetének bemutatására, majd a magyar népi hangszerek megismertetésére és végül a bé­kés-csnnádi szlovák művészetről. A további előadások a zenei be­szélgetésekkel párhuzamosan a múzeum természettudományi, kép­zőművészeti és régészeti anyagáról szólnak majd. A múzeum vezetősége mindezek mellett igen érdekes terv megva­lósításán dolgozik. Az orezág terü­letén egyedülálló és szorosan • múzeumhoz kapcsolódó agrohotani­kus kertet akarnak létesíteni nö­vénykísérleti célokra. Ennek talaj­munkálatait és öntözőberendezé­sének előkészületeit — a terv el­fogadása esetén — rövidesen meg­kezdenék. Ez a növénykísérlet! kert jelentősen hozzájárulna a dolgozó parasztság mezőgazdasági neveléséhez, de mindenkinek, aki a mezőgazdaság fejlesztésének kér­déseivel foglalkozik, gazdag le­hel fníge't nvújtanak n tanulásra, kiállításszerű anyagával. A múzeum tervei közi tartozik Fejlődéstani Kiállítás rendezése is, amely hasonlóképpen nagymérték­ben járulna hozzá a múzeumi kul­fúrmunka eredményességéhez év ezzel is Pártunk kultúrprogramm­jának minél tökéletesebb megvaló­sításához. Ujabb mun^alendiilet a kolhozokban a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára A Szovjetunió ipari ét mezőgazdasági dolgozói újabb mankalendü« lettel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33, évfordulót jának megünneplésére. Képünkön a mihajlovszki gép- és traktorállomás (Krasznodár-vidék) dolgozóit láthatjuk amint a munka minél gyorsabb elvégzése érdekében menetközben pótolják a magot a vetőgépben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom