Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

Békekölcsön éa rásöprő erejű győzefllme: mindpiícd aet mutatták, bogy » magyar nép tudja, látja | a helyét, kötelességét a békeharc frontja;,. Áz égő koreai falvak és városok szörnyű világosságánál olvassa, tanulja az idő pe^ancsát » végső győzelem biaonjrosság-át! Feladataink Ezután rátért a még előttünk ülő fele 4atokra, mindenekelőtt arra. hogy még tovább szélesítsük országunkban a békemozgalmat, még tovább szélesítsük a békéért küizidiők táboiát. •— Amellett, hogy saélesíterjünk kell a békemoegalmat, s<zi. lárdítani kell népünk belső egységét. A béke neve mellet a haza neve az, amely a legsűrűbben elhangzott g elhangzik békegyűléseinken — mondotta. S ez nem véletlen. A béke védelme ma egyben a haza védelmét is jelenő. Nép és nemzet, szabadság és nemzeti függetlenség, történelmünkben még soha annyira nem jelentettek egyet, mint ma. A jelszó, hogy „Van hazánk, van mit védeni" nem csupán jelszó, hanem testet öltött valóság. A magyar nép ma elsősorban a termelés frontján küzd a békéért, békemozgaimunk összeforrott a muhka^ a termelés kérdéseivel. Békegyüléseiníken a dolgozok részéről elsősorban munkafelajánlások hangzottak el, a béke védelméhez való még fokozottabb hozzájárulásként Valóban': m;nél hatalmasabb tempóban építjük országunkban a szocializmust, minéf jobban emeljük népünk gazdasági ég kulturális színvonalát, annál erősebb lesz es ft mi békebástyánk, a Magyar Népköztársaság. A! növekvő háborús veszedelemmel együtt növelni kell népünk felelősségérzetét és áldozatkészségét. Küzdeni kell a defetizmus ellen, amely azt hirdeti, hogy hiába minden erőfeszítés, a háború elkerülhetetlen. Az ellenség szava ez — az ellenség akarja ezt a defetista belenyugvást szuggerálni, hogy lohaszaxa • békemozgalom, a httshw lendületét Azt sem szabad eftagadramfc, hogy a háborús veszély megnőtt. Ennek a letagadása csak árthatna népünk éberségének, készenlétének éa elszántságának. Erősnek kell teamünk, hogy megvédjük a békét s ehhez mindenekelőtt az kell, hogy erősítsük a békénket, hazánkat védelmező néphadseregünket. Szeressük ezt a hadsereget, mint a szemünk világát s tegyünk meg mindent az erősítésére, mert ez a mi erős karunk, földünk, otthonunk, családunk citál mázó ja. Utolsóként szólok róüa — mondotta végül Darvas József, — de csak azért, mert békeharcunk feladatainak ez mindent egybefoglaló kerete: erősíteni kell népünkben a Szovjetunió iránti olthatatlan szeretet érzését Ha tudjuk azt, — mert tudjuk —, bogy békénk s szabadságunk ügye győzedelmes ügy, akkor ennek a bizonyosságnak erős forrása a hatalmas Szovjetunió. Ennek a bizonyosságnak erős forrása az, hogy a nagy Sztálin vezeti a béke nyolcszázmilliós hadseregét. S e nyolcszázmillió között ott menetelünk mi, magyarok is a Párt és Rákosi Mátyás vezetésével a végső győzelem félé! — fejezte be beszédét Darvas József. Darvas József beszédlét számtalanszor szakította meg az éljenzés és taps. Fokozódott az ünneplés, amikor a Magyar Dolgozók Pártjáról beszélt. Ütemes „Éljem a Párt", „Párt és Rákosi" Sztálin! Rákosi! felkiáltások visszhangoztak a hatalmas teremben. Hosszasam zúgott a taps, amikor a hős koreai nép szabadságiharcáról, majd hadseregünk erősítéséről beszélt Darvas József beszéde után a kongresszus résztvevői felállva, perceken át viharos lelkesedéssel éltették a nemzetközi béketálbor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, a Szovjetuniót, a felszabadító Szovjet Hadsereget, a Magyar Dolgozók Pártját és a magyar nép szeretett vezérét és első békeharcosát, Rákosi Mátyást. A sztálini természetátalakitó tervek irányt mutatnak Ezuitám aa elnöklő Bajor Gizi a két beszámoló fölött megnyitotta a vitát. A vita szónoka Míchailich Győző volt, aki többek között a következőket mondotta: — Az amerikai atombomba, gyárak gondoskodtak arról, bogy a világ minden táján legyenek oly jelzőkészülékek, melyek a legkisebb atomrobbantást is hírül adják — mondotta többek között. — Bizonyára nagy volt körükben a riadalom, amidőn a Szovjetunióból jelertek óriási erejű robbanásokat, melyeket a fölidlr.e.ngésjelző készülékek is mutattak. Ezzel szertefoszlott a háborús nszítólí azon reménysége, hogy a Szovjetunió nem tud atombombát gyártani. Csődbekerült ez a gőgös, elbizakodott felfogás, mely szerint az atomenergiát monopol isztikusan csak Amerika tudja hasznosítani. — A háborús mentalitás azonban nem tudja elképzelni, hogy az atomenergia ne elsősorban a háborús célokra használtassák fel. Nagy meglepetés lehetett a háborús uszítók számára, ami. dőn kitűnt, hogy ez a robbanás egy ogénz rendkívüli kultúrmunka megindítását, a Davidov-féle terv végrehajtását adta hírül. — A természetátalakítási tervek mint egy világító fák. lya, irányt mutatnak, merre haladjanak a népek, ha nyugodt, boldog emberi életet akarnak mamiknak biztosítani. Ezek a természetá talakítá s i tervek beszédes bizonyságai a Szovjetunió óriási erejének, mely sok hadsereg erejével ér fel. — Amíg az imperialisták bőszülfen fegyverkeznek, atombombával fenyegetőznek és há_ borúra készülődéssel rágalmaizzák meg a Szovjetuniót, addig a Szovjetunió a legcsodásabb békemunkát végzi, amidőn a sivatagoknak és a pusztaságoknak üzen hadat. — Nekünk is követnünk keTl! a szovjet példát. — Midőn a Magyar Tudományos Akadémia nevében melegen üdvözlöm a Békekonigreszszust. kijelentem, hogy a magyar akadémikusok a természettudomány szellemében dolgozva, íténiir.kkel együtt dolgozva, kutatómon, káiukka] öregbíteni fogják nemzetünk kultúrális és gazdasági ereiét. Michailch Győző nagy tapssal fogadott beszéde után Szabó István vezérőrnagy szólalt fel. Megfogadjuk a nagv Sztálinnak, hogy méltók leszünk a szabadságra Szabó István a békénk és sza- ti alapvető különbségekről bebadságunk felett őrködő demokratikus néphadsereg összes katonáinak, tisztjeinek és tábornokainak forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszus küldötteinek és vendégeinek, majd a tőkések érdekeit védő Horthy hadsereg és néphadseregünk közötti alapvető különbségekről szélt. Ezután a hős koreai néphadsereg dicső tetteiről beszélt és arról, hogy Korea népe milyen áldozatkészen erősiti néphadseregét. — Nekünk, magyar dolgozóknak is nagyobb áldozatokat kell HoováhOBUBÉ honvédelmünk eri térére — mondotta — delmünk megerősítése t nemzet feladata. Iparunk és mezőgazdaságunk gyors fejlesztése, ötéves tervünk megvalósítása, lerakja szilárd alapjait hazánk védelmének. — Néphadseregünk erősödése és fejlődése békénk fokozott biztosítását jelenti. Fékezőleg hat az imperialista támadókra és képessé tesz bennünket épülő szocialista hazánk megvédésére. A béka megvédésének a tótositéka a harcos békeakarat A pacit izmus az imperialisták mérge, amellyel gyöngiten próbálják a nép ellenállását. — Megfogadjuk fel szabaditónknak, nagy szövetségesünknek, a dicsőséges Szovjetuniónak, a békeharc géniuszának, a nagy Sztálinnak — mondotta befejezésül — hogy méltók leszünk a szabadságra, hogy minden erőnkkel harcolni fogunk továbbra fe a béketábor erősítéséért és, ha az imperialisták egy uj háborút szeretnének zúdítani a népekre, néphadseregünk becsülettel meg fogja állni a helyét a diadalmas szovjet hadsereg oldalán. Szabó István szavai után 4 kongresszus résztvevői lelkesen éltették néphadseregünket és Farkas Mihály honvédelmi márt nisztert. Ezután ebédszünet következett, Az elnökség három órakor foglalja él a helyét. As elnöki széket mastt Fábflc József sztahánovista, Kossuth-díjas kőműves foglalja el. Feszült csendben figyel a kongresszus Fábük József szavára. A hangulat azonban pillar natok aáatt megváltozik: itt is, ott is felmorajlanak a felháborodás hangjai. A gyűlölet érzése borítja el a jelenlevőket a egyben az izzó szereteté is, amikor Fáíbik József felolvassa a Magyar Bélkekemgresszus olasz küldötteinek táviratát. A küldöttek azt jelentetfék be táviratukban, hogy De Gasperi amerikai imperialista zsoldban lévő lakájkormánya lehetetlenné tette számukra a kiutazást: megtagadta tőlük az útlevelet. Mélységes szeretettél, a porletáregyetértés szellemében változik át a morajlás ujjongó ünnepléssé, amikor a távirat utolsó mondata után Fábik József felemeli hangját és emelt fővel mondja: .rá® olasz nép győzni fog." Fábifc József bejélentf: megérkeztek a Magyar Békekongreszfizus lengyel küldöttei. A Lengyel Népköztársaságot Georges Putrament a Lengye® Irószövet. a Lengyelországi A munkapadok a béke őrhelyei BékevédKtai Bizottság alelnöke másik a béke védelmére Nem és Tbeodora Federowa képvise- kétséges, hogy a magyar nép a lik. | béke, a nemzeti függetlenség, Ezután SteőcBed Sándor Kossuth-díjas kovács lépett ez emelvényre. — A monkapodob » béke őrhelyei — mondotta Szöezei Sándor. — Minden kalapácsütés, amellyel többet csinálunk, ütés a háborús uszítókra. Minden munkadarab, amelyből többef készítünk, erősíti a béketábort és gyengíti a háborús uszítók, as imperialisták táborát Mi békét akarunk, de nem akármilyen békél Mi olyan bé. két akarunk, amelynél nincs veszélyeztetve szabadságunk, nemzeti függetlenségünk. Harcolunk a békéért. Jól tudjuk mi. dolgozók, hogy a békét nem .elég óhajtani, nem sóvárogni kell érte, hanem harcolni. Én tervemet százailék szerint szeptember 30-án befejeztem. A Nagy Októberi Szocialista Farradalom és a H. Világbékekongresszus tiszteletére vállaltam 90 főkapcsolati, 120 tolattyú vasrúd elkészítését december 10 helyett december l.re. ség főtitkára, Nemzeti függetlenség nélkül igazi teljes egyéni szabadság nincsen gangster „kultúra" gyilkos Szlőcziei Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után fejkendős parasztasszony lépett az emelvényre, özv. Nagy Lajosné, fü. zesgyanmati tszcs tag. Ellmondiotta, hogy bét világháborút élt át, mindegyik csak szenvedést, nyomort és gyászt hozott rá, akárcsak a többi dolgozó asszonyra. A második viliágháborúban elvesztett© férjét, három gyermek© árva maradt. A Szovjet Hadsereg azonban meghozta számunkra a szabadságot és a szebb életet — mondotta. Termelőszövetkezeti csoport megalakulásával még swebb lett életünk és ezt a szép életünket akarják az imperialisták lángragyujtani, de ezt nem engedjük. Az én megyém. Békés megye, minden dolgozója azt üzeni. ha. 141 a háborús uszítókra! Békénket meg fogjuk védeni, ha kell fegyverrel is. Lukács György Kossuth-díjas egyetemi tanár szólalt fel ezután. Ma: háború és béke egyetemes, mindenre kiterjedő kérdés. Nemcsak aa egész nép alanya és tárgya a háborúnak, hanem az élet minden oldala, legyen, az akár a magánélet, akár a kultúra — közvetve, vagy közvetlenül szoros kapcsolatban van a háború előkészítésével, vagy megakadályozásával. — Mi sem vagyunk pacifisták — mondotta Lukács György —. Tudjuk: a vérengző tigrist le kell lőni, vagy ketrecbe kell zárni, hogy szét ne tépjen minket és gyermekeinket. De ha mi a dolgozó nép erejét szegezzük szembe az imperializmussal, akkor azért harcolunk, hogy az emberiség szabadon és békében élhessen. Mi felkészülünk a harcra, mert az amerikai imperializmus ellen csak a dolgozó népek harca, a Szovjetunió vezetése mellett, védheti meg minden egyes ember emberi fejlődésének társadalmi előfeltételeit. — Nemzeti függetlenség nélkül igazi, teljes egyéni szabadság nincsen. Európa legrégibb nemzeti kulturái élethalálharcot vivnak egy kis mozgási térért, szorításai közepette. A szocialista Szovjetunióban pedig olyan népeknek, amelyek évszázados elnyomatásuk következtében addig még a kultura elemi alapfeltételeivel sem rendelkeztek, a szociailista állam segítségével ma virágzó nemzeti kulturájuk van, A két táborra oszlott világ egyik fele háborúra készül, a formáátus püspök beszélt: Bereczki Albert püspük: „Nekünk olt van a helyünk a háború elleni harcban!" •I szabadság ttját válassza. Lukács György nagy tapssal fogadott szavai után Somor János ködkedi 14 holdas középpa-, nászt, járási tanácselnökhelyetties, Baranya megye mohácsi járása dolgozóinak harcos béke, üzenetét tolmácsolta. Mi, akik ott lakunk m impe. rialista zsoldban álló Tito-banda szomszédságában — mondotta — jól látjuk, milyen nyomorúságos életet él Jugoszlávia nép© Titóék igájában. Az imperialisták azt akarják, hogy nálunk te ez legyen, vissza akarja ültetni a nyakunkra a hercegeket, bárókat, földesurakat. Mi, dolgozó parasztok azonban harcolunk a béke megvédéséért, harcolunk elsősorban a mezőgazdasági munka időben való jó elvégzéséért. Ezután Ernszt Antalné, a Rákosi Mátyás művek munkaérdemrenddel kitüntetett sztahánovis'táÍ3 szólalt fel. — Én, mint kétgyermekes anya tudom igazán értékelni a békét és szívvel-lélekkel és minden tudásommal kiveszem a termelésből a részem, hogy méltók legyünk arra, hogy — mint Rákosi elvtárs mondotta — a Szov. .ietiunió-vezette béketábor magyarországi front szakaszán nem rés. hanem erős bástya vagyunk, Ernszt Antalné nagy tapssal fogadott felszólalása után Fábi'k József elnök felolvasta a salgótarjáni vasömtő és tűzhelygyár kéziformázó békebrigádjának és a pest-menyei római katolikus papok békebizottságának a BékékongressTOsboz intézett táviratát, majd Bereczki Albert re— Annak a vad és sötét erőnek — mondotta Bereczky Albert —i amelyik a legutóbbi világháborúban a mi országunkat csaknem a pusztulásba sodorta, sok sötét emléke maradt az egyházak életében is. Templomok százait robbantották fel s gyújtottak fel a céltalan és esztö'pn őrjöngésben, a biztos vereség felé visszavonuló csapatcik és amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította, lépésről-lépésre való súlyos harcok és nagy áldozatok árán országunkat, mindenütt az első az volt, hogy újra megindították az egyházak életét és lehetőséget adtak arra, hogy az egyházak újra végezhessék szolgálatukat. Súlyos háláflanság lenne, ha erről éppen az egyházai; emberei megfeledkeznének. Súlyos hálát, tanság lenne, ha ország-világ előtt cl nem mondanánk, hogy a rombadöntött és elpusztított templomok százait építette újjá a demokratikus új Magyarország s ebben a munkában a falujárók önkéntes munkájától kezdve, a kormány milliós támogatásáig mindenki jóakaratát megtapasztalhattuk. — Többször volt alkalmam —• mondotta befejezésül — az elmúlt esztendőben külföldi fórumokon is képviselni meggyőző, d'ésiemet. Örömmel mondhatom, hogy a békehardban növekvő számmal és növekvő felelősségérzettel vesznek részt a világ minden részén az egyházi embe. rek is. Bizonycg vagyok benne, hogy minden hivő ember ki tud lépni a saját kis egyéni életének szűk látókörétől és megérti azt a nagy fetelősséget, ami most mindnyájunkon van. Nekünk ott van a helyünk a háború elleni harcban a béke megvédésében. Szabó Mária vájártanuló az ajkacsingervölgyi vájáriskolások és bányászok harcos üdvözletét tolmácsolta a Békekongresszusnak. — Nemcsak munkánkkal, a széntermelés emelésével védjük hazánkat, hanem ha kell, fiuk és lányok egyaránt, fegyverrel a kezünkben is megvédjük hazánk szabadságát, függetlenségét, békéjét — mondotta a kongreszszus résztvevőinek hatalmas tapsa közben. Tudja meg az egész világ, hogy a maoyar if'uság egységesen sorakozik tel a béketáborba Kevés küldöttet fogadott olyan nagy lelkesedéssel a kongreszszus, mint a fiatalság, tiszta, friss hangját megszólaltató, mindenre kész elszántságának hangot adó aikacsineervölevi 16 éves bányászlányt. Es ujult erővel tör föl a lelkesedés, amikor az elnöklő Fábik József bejelenti, hogy megérkezett a DISz kongresszusi békestafétája és üdvözölni kívánja a kongresszust Mindenki helyéről felállva, kipirult arccal, lelkesen, ütemesen tapsol, ezt kiáltva: „DISz, DISz, hurrá". Közben pedig piros melegítő nadrágban és piros puüoverben befutnak a staféta fiatal fiu és leány tagjai. Mellükön a Népköztársaság címere, 4