Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-30 / 278. szám
r Decemberben beszámoiógy üléseket tartanak a varsói békeküldöttek Haiasáxötven hold szerxődéties paprikaföld Szegeden _ VII. ÉVF. 278. SZAM. ARA 5(1 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 NOVEMBER 30. SZTÁLIN ELVTÁRS TÁVIRATA ENVER HODZSÁHOZ Sztálin generalisszimusz a bövetkező üdvözlőtáviratot intézte Enver Hodzsa hadseregtábornokhoz, Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából: Elnök Ur! Jókívánságaimat küldöm önnek, az albán kormánynak és az albán népnek a nemzett Ünnep, a fasiszta megszállás alóli felszabadulás hatodik évfordulója alkalmából. Az albán népnek további sikereket kívánok az új, népi demokratikus Albánia felépítésében. Táviratok Enrer Hodzsa és Omer Nisaai elvtársakhoz Dr. Omer Nisani, az albán nemzetgyűlps elnökségének elnöke, a következő üdvözlő táviratot kapta Mao Ce Tung elvtárstól, a felszabadulás hatodik évfordulója alkalmából: Albánia felszabadulásának ha todik évfordulója alkalmából a Kinai Népköztársaság kormánya és a kinai nép nevében üdvözlöm Önt és az albán népet. Cjabb sikereket kívánok az albán népnek a gazdasági cs kulturális építés terén Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából Enver Hodzsa elvtárs hadseregtábornokhoz üdvözlő táviratot intézett Gsojbalszán elvtárs marsall, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, Modzelewski elvtárs, lengyel külügyminiszter, Cyrankiewicz elvtárs, lengyel miniszterelnök, Csu En Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Iloang Minh Dzsan elvtárs, vietnámi külügyminiszter, Vlko Cservenkov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke. Dr. Omer Nisani elvtárshoz, az albán nemzetgyűlés elnökségének elnökéhez Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, John, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke, Georgi Damjanov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének elnöke intézett üdvözlő táviratot. As albán nép boldogan ünnepli felsxabadulása évfordulóját Az Albin Demokratikus Arcvonal elnöksége cs tiranai szervezete kedden este ünnepi ülést tartott Albánia felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából. Ezen áz ünnepségen Enver Hodzsa hadseregtábornok. albán miniszterenlök, a kormány tagjai, a Szovjetunió, a K;nai Népköztársaság cs a népi demokráciák küldöttségének vezetői is megjelentek. A felszabadulás 6. évfordulója alkalmából tartolt ünnepi ü'.ést Huszni Kapo, az Albán Demokratikus Arconal főtitkára nyitotta meg. Beszédében k jelentette, hogy november 29-éflek ünnpelésével az egész albán nép újból kifjezést ad a: odaadás és hála érzelmének a Szovjetunió, a hós Szovjet Hadsereg, a haladó emberiség vezetője és az albán nép legjobb barátja, Sztálin elvtárs iránt. A szónok az Albán Munkáspárt Központi Bizottsága és az Albán Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a megjelent vendégeket. Ezután Gogo Nusi, az Albán Demokratikus Arcvonal elnöke, Mihail TarasZov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének első alelnöke, Ccng Tung-Csuan, a Kinai Népköztársaság küldötte mondott beszédet. Az ülés résztvevői üdvözlő táviratot intéztek Sztálin elvtárshoz és a békevilágtanács elnökségéhez. Magyar küldöttség a tiranai felszabadulási ünnepségeken Príeszol József közlekedési államtitkár, elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja és Szik. lai Sándor ezredes Albániába utazták, hogy a magyar kormány képviseletében résztvegyenek Tiranában Albánia felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Enver Hodxsa elvtárs napiparancsa ax albán hndsereghex Enver Hodzsa hadseregtábornok, az Albán Népköztársaság fegyveres erőinek főparancsnoka, a felszabadulás hatodik évfordulója alkalmából napiparancsot intézett a hadsereg katonáihoz, altisztjeihez, tisztjeihez és tábornokaihoz: — Az évfordulót a békés munkában, a szocializmus alapjainak építésében elért jelentős sikerekkel ünnepeljük — mondja a napiparancs Országunk egyetlen iskola, egyetlen nngv műhely, amelyben a nép boldog és gazdag jövőjét építjük. Hazánkban hatalmas kombinátok, erőmüvek, gyárak épülnek, a mezőgazdaság fejlődik, a mocsarakat kiszárítjuk. Iskolák, könyvtárak, iniinkáslaknházak és kórházak épülnek és miiiden nap újabb, látható javulást hoz népünk életében. Mindezek a sikerek hazánk népe hősies munkájának köszönti-,: tök és annak a nagylelkű, őszinte és hathatós segítségnek, amelyet a Szovjetuniótól és a testvéri népi demokráciáktól kapunk. A legyőzhetetlen békctáborról szólva, a napiparancs a következőket mondja: a békének ebbe a legyőzhetetlen táborába sorakozott lel elszántan a ml népünk ls, amely minden erejével a békére törekszik és harcol, hogy megvédje a békét az új háborús uszítókkal szemben. A napiparancs a továbbiakban rámutat, hogy az imperialisták és Albánia szomszédságában lévő ügynökeik ellenséges cselekményekre ragadtatják magukat és igyekeznek megdönteni az albán népi hatalmat, eltéríteni az albán népet a béke útjáról. Mesterkedéseik azonban kudarcot fognak vallani, mert az albán nép szilárdan elhatározta, hogy megvédi függetlenségét és, mert hatalmas és erős védelmezői és barátai vannak. Népünk — fejeződik be a napiparancs — megingathatatlanul bízik hadseregében. Ez a hadsereg éberen őrködik, mindig kész megvédeni népünk békés munkáját és annak gyümölcseit minden ellenséggel és minden veszéllyel szemben. Végül Enver Hodzsa hadseregtábornok elrendeli, hogy Tiranában az évfordulót tiz tüzérségi díszsortűzzel ünnepeljék meg. „Amerikaiak el a kezekkel, vessetek véget a nemzetközi jogok és elvek megsértésének!" Ai ENSz Politikai Bizottságában a Kínai Népköztársaság küldöttségének jelenlétében terjesztette elo Visinszkij elvtárs a Szovjetunió tiltakozását a Kínával szembeni amerikai agresszió ellen Mint már közöltük, a politikai bizottság; megkezdte a „A szovjetunió tiltakozása az Egyesült Államok Kjna elleni agressziójával kap. csolatban'' című kérdés tárgyalását. Ezt a kérdést a Szovjetunió küldöttségének javaslatára vették fel a közgyűlés napirendjére. Az elmúlt ülésen a bizottság az amerikai tömb küldötteinek tiltakozása ellenére a szavazatok többségével elhatározta, hogy meghívja a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának képviselőjét a politikai bizottság ülésére, hogy résztvegyen a kérdés tárgyalásán A bizottság ülése zsúfolásig tzlt teremben nyjt meg. A bizottság elnöke az ütést megnyitva, hivatalosan értesítette a bizottságot a Kínai Népköztársaság központi népi kormáDya táviratáról, amely meghatalmazza a már az ENSz-ben tartózkodó kínai küldöttséget, amelyet Vu Siu Csuan vezet, hogy részlvegyen a Íentcmlített kérdés tárgyaláséin. Az ülésen Vn Siu Csnan és kísérői elfoglaltak helyüket az asztal mellett. A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség nevében üdvözölte a kinai küldöttséget és sikert kívánt munkájához. Visinszkij elvtárs érdemi nyilatkozatot tett a fennforgó kérdésben. Beszédét, amely a politikai bizottság délelőtti ülésének nagyrészét betol lőtte, nagy figyelemmel hallgatták. Taivan Kína elszakíthatatlan része Visinszkij elvtárs beszédének elején emlékeztette a bizottságot, hogy 1950 június 27-én az Egyesült Államok elnöke hivatalosan nyilatkozott az Egyesült Államok 7. flottájának adott parancsáról, hogy kezdjenek erőszakos tevékenységet Taivan kínai sziget ellen. Mint ismeretes, a parancs teljesítésének során az Egyesült Államok haditengerészetének erőit Taivan partjaihoz irányították, tengeri blokádot létesítettek a sziget körül és rendszeres őrjáratokat a táivani tengerszorosban. Mindennek következtében Taivan kikötői az amerikai haditengerészeti erők támaszpontjaivá vádak. Nem sokkal későbben 'J aivanra csoportosították át nz Egyesült Államok légi erőinek több repülőkötelékét. Az amerikai fegyveres erők ilymódon teljesen jogtalanul lábbal tiporva a nemzetközi jog minden elvét és szokását, megszállás alá vetették Taivan szigetét és felségvizeit, elhelyezkedtek Taivan övezetében és magán a kínai szigeten, mintha az háborúban elfoglalt terület lenne. Visinszkij elvtárs hivatkozott a kayói és a potsdami egyezményre, majd emlékeztetett arra, hogy Taivan évszázadokon keresztül Kínához tartozott. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy Taivan — ősi kínai föld, Taivan Kina elszakíthatatlan része. Emlékeztetett arra is, hogy Truman és Acheson, az Egyesült Államok hivatalos képviselői még ez év elejénszakadatlanul bizonygatták, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni Taivan ügyébe és általában Kína belügyeibe. Erről a külügymin fiztérium még hivatalos nyilatkozatot is adott ki 1950 február 9-én. Az Egyesült Államok kormánya azonban minden nyilatkozata ellenére durván megsértette TaivcWnal kapcsolatos kötelezettségeit, elfoglalta a szigetet, fegyveres erői megszállásának vetette alá és ezzel meg. sértette Kina területi sérthetetlenségét is, lábbal tiporva a nemzetközi jog alapelveit és az ENSz alap. okmányának elveit. Ez a ténykedés arról tanúskodik, hogy az Egyesült Á'Iamok kormánya Kínával való kapcsolatai tekintetében az ernszakpolitika alkalmazására fért át, éspedig legdurvább, fegyveres formában. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy ma az Egyesült Államok vezető körei hódító cselekedeteiket Taivan kínai szigettel kapcsolatban az ENSz cégérével, zászlajával és nevével igyekeznek leleplezni, úgy ahogy azt Koreában tették. A szovjet küldő: ség vezetője, az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos cselekedeteit nyilt erőszaknak minősítette, amely azt célpzsa, hogy támogatást nyújtson a csődbement és a kínai nép által megdöntött Kuomintang-klikknek, a kjnai nép és az egyetlen jogos kjnai kormány: a Kinai Néohöztársaxág központi kormánya elleni harcában. Visinszkij elvtárs részletesen idézte az Egyesült Államok beavatkozásának történetét Kína belügyeibe és rámutatott, hogy az Egyet-ült Államok kormánya nemcsak hogy folytatja beavatkozását a kinai polgárháborúba. hanem ebben a harcban fegyveres erőinek nyílt alkalmazásához folyamodik. Ez is bizonyítéka az amerikai kormány Kína elleni fegyveres agressziója tényének és egyben bizonyítéka a Szovjetunió által emelt panasz igazságosságának az amerikai vezető körök ilyenfajta jogtalan cselekedetei ellen. A Szovjetunió képviselője hag6Úlyozta. Hogy Kjna elleni amerikai agresszió távolabbi célokat szolgál, amelyeknek egyike az, hogy elejct vegye a Kuomintang-klikk utolsó mentsvárából, Taivan szigetéről történő elkergetésének Ennek megakadályozásával az Egyesült Államok meg akarják tartani azt a lehetőséget, hogy Taivan szigetéi katonai támasz, pontul használja lel a további 1 amerikai agresszió számára Kina ellen és általában a Tá- 1 vol-Kelelcn. Az Egyesült Államok hivatalos személyiségei arra törekednek, hogy valamiféle módon leplezzék a világ közvéleménye előtt a Kjna elleni amerikai agresszió tényét és olymódon állítsák be a kérdést, mintha ezek az agresszív cselekedetek az Egyesült Államok koreai háborúiával kapcsolatban szükségesek volnának. Az Egyesült Államok vezető köreinek ilyen magyarázkodása nyilt elismerése ennek a: agressziónak, de egyben a tények meghamisítását., a dolgok valódi állásának elferditéesét jelenítik hiszen a koreai háborús eseményeket éppen az amerikai beavatkozók hívták ki. A kínai nép jogosan tiltakozik A szovjet küldöttség vezetője kimutatta, hegy az Egyesült Államon agresszív cselekedeteit Kína ellen Taivan szigete körzetében — gondosan é*TIdejében előkészítették. Az Egyesült Államok Kina elleni agresszív cselekedetet nem korlátozódnak Talvaura. Mint ismeretes, ez év nyarának vége óta, vagyis már több hónapon keresztül folyik. Kína légi határainak rendszeres megsértése az amerikai lég erők által a mandzsuriai-koreai határ vidékén; a kínai terület bombázása és lövése, amely Kínának már sok emberéletébe került, jelentős anyagi károkat okozott és felkeltette a kínai kormány és a kínai nép ismételt jogos tiltakozását cs elégedetlenségét. A Szovjetunió küldöttségének vezetője a továbbiakban kijelentette, hogy a: vezete nem *b külhet meg olyan helyzettel, amikor egy állam, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja — adott esetben az Egyesül* Államok — megs~állja egy más szuverén állam — szintén az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja —, területének egy részét> megsérti területének szuverenitását, be. avatkozik belügyeibe és fegyveres erőivel résztvesz egy polgárháborúban —, amely egyébként mór céget ért a kjnai nép teljes győzelméDel. A Szovjetunió képviselője ezzel kapcsolatban rámutatott; nem méltó az ENSz-hcz, hogy bátorttja az amerikaiak cselekedeteit a Kínai Népköztársaság népi kormánya ellen olyan pártütő és összeesküvő horda védelmében, mint amely Taivan szigetén húzta meg magát az Egyesült Államok védőszárnyai és az amerikai fegyveres erők védelme Egyesült Nemzetek Szer- alatt A szovjet küldöttség határozat-fervezete haladéktalan Beszédének befejezésében Visinszkij elvtárs a szovjet küldöttség követkelő határozat-tervezeilét ismertette a tárgyalt kérdésben; -A közgyűlés, megvizsgálva az Egyesült Államok Kina elleni agressziójának kérdését, meghallgatva ebben a kérdésben a Kinai Népköztársaság küldöttségének nytlulkozatát és a Szovjetúnió küldöttségének magyarázatát, megtárgyalva Kina területi épségének és hatarai sérthetetlenségének az Egyesült Államok haditengerészeti és légi erői áltai történt megsértésének tényeit, amelyek kifejezésre jutottak: a) az Egyesült Államok fegyveres erőinek behatolásában Taivan szigetére, amely Kina területének elszakíthatatlan része, amint azt a három hatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kina) 1943 december 1-én kelt kairói egyezménye elismeri; és az így történt beavatkozásban az Egyesült Államok kormánya részéről Kina belügyeibe; b) Taivan szigete partvidékének blokádjában az Egyesűit Államok 7. haditengerészeti flottájának erői által, azzal az ellenséges célzattal, hogy a Kinai Népköztársaság legyveres erőit és hatóságait ne engedjék be a sz'getre;. kér! a Biztonsági Tanácsol, nogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Egyesült Államok Kina ellen] agressziójáuak megszüntetésére," Az USA küldött ismét mellébeszél A szovjet küldöttség vezetőjének beszédét feszült figyelemmel hallgatták. Ezután Dulles. az E~vesült Álla. mok képviselője szólalt fel. Megismételte régi állításait arról. hogy az Egyesült Államoknak állítólag nincsenek területi igényei Kínával szemben, hogy az Egyesült Államok Kína „barátja" é® így tovább. Igyekezett Taivan amerikai meg. s /állását a Koreában működő ame. rikai csapatok fedezésének szükségességével igtyzolni. Dulles ezzel kapcsolatban idézi® Trumar.nak, az Egyesült Államok elnökének ez év június 27-i nyilakozatát. amely azt állítja, hogy Taivan elfoglalása a kínai népi felszabadító hadsereg csapatainak részéről „veszélyt jelentene a csendesóceáni körzetre nézve." Bár köztudomású, hogy Taivan Kínához tartozásának kérdését a nagyhatalmak kairói és potsdami egyezménye már eldöntötte. Az amerikai képviselő a továbbiakban azt állította, hogy Ta>ati szigete , a Japántól való elidegenítés folyamatában áll" és hogy az Egyesült Államoknak „jogos szavazatra van joga a sziget hovatartozásának meghatározásában.'1 Vessensk véget Kina területi épsége és politikai függetlensége megsértésének válaVis nszkij elvtárs röviden szolt Dulles kijelentéseire. John Foster Dulles — mondotta — arra hivatkozott, hogyha megsértették Kjna légj határait, ez csupán — „felderítési célzattal'' — lörtént . . Dulles ezzel elismerte, hogy valóban történitek területsértések. valóban megsérették a kínai nép szuverén jogait.