Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-30 / 278. szám

r Decemberben beszámoiógy üléseket tartanak a varsói békeküldöttek Haiasáxötven hold szerxődéties paprikaföld Szegeden _ VII. ÉVF. 278. SZAM. ARA 5(1 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 NOVEMBER 30. SZTÁLIN ELVTÁRS TÁVIRATA ENVER HODZSÁHOZ Sztálin generalisszimusz a bövetkező üdvözlőtáviratot intéz­te Enver Hodzsa hadseregtábornokhoz, Albánia felszabadulásá­nak hatodik évfordulója alkalmából: Elnök Ur! Jókívánságaimat küldöm önnek, az albán kor­mánynak és az albán népnek a nemzett Ünnep, a fasiszta meg­szállás alóli felszabadulás hatodik évfordulója alkalmából. Az albán népnek további sikereket kívánok az új, népi demokrati­kus Albánia felépítésében. Táviratok Enrer Hodzsa és Omer Nisaai elvtársakhoz Dr. Omer Nisani, az albán nemzetgyűlps elnökségének elnö­ke, a következő üdvözlő távira­tot kapta Mao Ce Tung elvtárs­tól, a felszabadulás hatodik év­fordulója alkalmából: Albánia felszabadulásának ha todik évfordulója alkalmából a Ki­nai Népköztársaság kormánya és a kinai nép nevében üdvözlöm Önt és az albán népet. Cjabb sikereket kívánok az albán népnek a gazda­sági cs kulturális építés terén Albánia felszabadulásának ha­todik évfordulója alkalmából Enver Hodzsa elvtárs hadsereg­tábornokhoz üdvözlő táviratot intézett Gsojbalszán elvtárs mar­sall, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, Modzelewski elvtárs, lengyel külügyminiszter, Cyrankiewicz elvtárs, lengyel miniszterelnök, Csu En Laj elv­társ, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnöke, Iloang Minh Dzsan elvtárs, vietnámi külügy­miniszter, Vlko Cservenkov elv­társ, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke. Dr. Omer Nisani elvtárshoz, az albán nemzetgyűlés elnöksé­gének elnökéhez Klement Gott­wald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, John, a csehszlovák nemzetgyűlés elnö­ke, Georgi Damjanov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének elnöke intézett üd­vözlő táviratot. As albán nép boldogan ünnepli felsxabadulása évfordulóját Az Albin Demokratikus Arcvo­nal elnöksége cs tiranai szervezete kedden este ünnepi ülést tartott Albánia felszabadulásának 6. évfor­dulója alkalmából. Ezen áz ünnep­ségen Enver Hodzsa hadseregtábor­nok. albán miniszterenlök, a kor­mány tagjai, a Szovjetunió, a K;nai Népköztársaság cs a népi demokrá­ciák küldöttségének vezetői is meg­jelentek. A felszabadulás 6. évfordulója al­kalmából tartolt ünnepi ü'.ést Husz­ni Kapo, az Albán Demokratikus Arconal főtitkára nyitotta meg. Beszédében k jelentette, hogy no­vember 29-éflek ünnpelésével az egész albán nép újból kifjezést ad a: odaadás és hála érzelmének a Szovjetunió, a hós Szovjet Hadse­reg, a haladó emberiség vezetője és az albán nép legjobb barátja, Sztá­lin elvtárs iránt. A szónok az Albán Munkáspárt Központi Bizottsága és az Albán Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a megjelent vendégeket. Ezután Gogo Nusi, az Albán Demo­kratikus Arcvonal elnöke, Mihail TarasZov elvtárs, a szovjet küldött­ség vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének első alelnöke, Ccng Tung-Csuan, a Kinai Népköz­társaság küldötte mondott beszédet. Az ülés résztvevői üdvözlő táviratot intéztek Sztálin elvtárshoz és a békevilágta­nács elnökségéhez. Magyar küldöttség a tiranai felszabadulási ünnepségeken Príeszol József közlekedési ál­lamtitkár, elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja és Szik. lai Sándor ezredes Albániába utaz­ták, hogy a magyar kormány kép­viseletében résztvegyenek Tiraná­ban Albánia felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Enver Hodxsa elvtárs napiparancsa ax albán hndsereghex Enver Hodzsa hadseregtábor­nok, az Albán Népköztársaság fegyveres erőinek főparancsno­ka, a felszabadulás hatodik év­fordulója alkalmából napiparan­csot intézett a hadsereg katonái­hoz, altisztjeihez, tisztjeihez és tábornokaihoz: — Az évfordulót a békés munká­ban, a szocializmus alapjainak építésében elért jelentős sikerekkel ünnepeljük — mondja a napipa­rancs Országunk egyetlen iskola, egyetlen nngv műhely, amelyben a nép boldog és gazdag jövőjét épít­jük. Hazánkban hatalmas kombi­nátok, erőmüvek, gyárak épülnek, a mezőgazdaság fejlődik, a mocsa­rakat kiszárítjuk. Iskolák, könyvtá­rak, iniinkáslaknházak és kórházak épülnek és miiiden nap újabb, lát­ható javulást hoz népünk életében. Mindezek a sikerek hazánk népe hősies munkájának köszönti-,: tök és annak a nagylelkű, őszinte és hat­hatós segítségnek, amelyet a Szov­jetuniótól és a testvéri népi demo­kráciáktól kapunk. A legyőzhetetlen békctáborról szólva, a napiparancs a következő­ket mondja: a békének ebbe a le­győzhetetlen táborába sorakozott lel elszántan a ml népünk ls, amely minden erejével a békére törekszik és harcol, hogy megvédje a békét az új háborús uszítókkal szemben. A napiparancs a továbbiakban rámutat, hogy az imperialisták és Albánia szomszédságában lé­vő ügynökeik ellenséges cselek­ményekre ragadtatják magukat és igyekeznek megdönteni az al­bán népi hatalmat, eltéríteni az albán népet a béke útjáról. Mes­terkedéseik azonban kudarcot fognak vallani, mert az albán nép szilárdan elhatározta, hogy megvédi függetlenségét és, mert hatalmas és erős védelmezői és barátai vannak. Népünk — fejeződik be a na­piparancs — megingathatatlanul bízik hadseregében. Ez a hadse­reg éberen őrködik, mindig kész megvédeni népünk békés munká­ját és annak gyümölcseit minden ellenséggel és minden veszéllyel szemben. Végül Enver Hodzsa hadse­regtábornok elrendeli, hogy Ti­ranában az évfordulót tiz tüzér­ségi díszsortűzzel ünnepeljék meg. „Amerikaiak el a kezekkel, vessetek véget a nemzetközi jogok és elvek megsértésének!" Ai ENSz Politikai Bizottságában a Kínai Népköztársaság küldöttségének jelenlétében terjesztette elo Visinszkij elvtárs a Szovjetunió tiltakozását a Kínával szembeni amerikai agresszió ellen Mint már közöltük, a politikai bizottság; megkezdte a „A szovjet­unió tiltakozása az Egyesült Álla­mok Kjna elleni agressziójával kap. csolatban'' című kérdés tárgyalását. Ezt a kérdést a Szovjetunió küldött­ségének javaslatára vették fel a közgyűlés napirendjére. Az elmúlt ülésen a bizottság az amerikai tömb küldötteinek tiltako­zása ellenére a szavazatok többsé­gével elhatározta, hogy meghívja a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának képviselőjét a poli­tikai bizottság ülésére, hogy részt­vegyen a kérdés tárgyalásán A bizottság ülése zsúfolásig tzlt teremben nyjt meg. A bizottság el­nöke az ütést megnyitva, hivata­losan értesítette a bizottságot a Kínai Népköztársaság központi népi kormáDya táviratáról, amely meg­hatalmazza a már az ENSz-ben tartózkodó kínai küldöttséget, ame­lyet Vu Siu Csuan vezet, hogy részlvegyen a Íentcmlített kérdés tárgyaláséin. Az ülésen Vn Siu Csnan és kí­sérői elfoglaltak helyüket az asztal mellett. A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség ne­vében üdvözölte a kinai kül­döttséget és sikert kívánt mun­kájához. Visinszkij elvtárs érdemi nyilat­kozatot tett a fennforgó kérdésben. Beszédét, amely a politikai bizott­ság délelőtti ülésének nagyrészét betol lőtte, nagy figyelemmel hall­gatták. Taivan Kína elszakíthatatlan része Visinszkij elvtárs beszédének ele­jén emlékeztette a bizottságot, hogy 1950 június 27-én az Egyesült Ál­lamok elnöke hivatalosan nyilatko­zott az Egyesült Államok 7. flottá­jának adott parancsáról, hogy kezd­jenek erőszakos tevékenységet Tai­van kínai sziget ellen. Mint ismeretes, a parancs teljesí­tésének során az Egyesült Államok haditengerészetének erőit Taivan partjaihoz irányították, tengeri blo­kádot létesítettek a sziget körül és rendszeres őrjáratokat a táivani tengerszorosban. Mindennek követ­keztében Taivan kikötői az amerikai ha­ditengerészeti erők támaszpont­jaivá vádak. Nem sokkal ké­sőbben 'J aivanra csoportosítot­ták át nz Egyesült Államok légi erőinek több repülőkötelékét. Az amerikai fegyveres erők ily­módon teljesen jogtalanul lábbal tiporva a nemzetközi jog minden elvét és szokását, megszállás alá vetették Taivan szigetét és felségvizeit, elhelyezkedtek Taivan övezetében és magán a kínai szigeten, mintha az háborúban elfoglalt terület lenne. Visinszkij elvtárs hivatkozott a kayói és a potsdami egyezményre, majd emlékeztetett arra, hogy Tai­van évszázadokon keresztül Kíná­hoz tartozott. A Szovjetunió képvi­selője hangsúlyozta, hogy Taivan — ősi kínai föld, Tai­van Kina elszakíthatatlan része. Emlékeztetett arra is, hogy Truman és Acheson, az Egyesült Államok hivatalos képviselői még ez év ele­jénszakadatlanul bizonygatták, hogy az Egyesült Államok nem fog be­avatkozni Taivan ügyébe és általá­ban Kína belügyeibe. Erről a kül­ügymin fiztérium még hivatalos nyilatkozatot is adott ki 1950 feb­ruár 9-én. Az Egyesült Államok kormánya azonban minden nyilatkozata elle­nére durván megsértette TaivcWnal kapcsolatos kötelezettségeit, elfog­lalta a szigetet, fegyveres erői meg­szállásának vetette alá és ezzel meg. sértette Kina területi sérthetetlen­ségét is, lábbal tiporva a nemzet­közi jog alapelveit és az ENSz alap. okmányának elveit. Ez a ténykedés arról tanúskodik, hogy az Egyesült Á'Iamok kormánya Kínával való kapcsolatai tekin­tetében az ernszakpolitika al­kalmazására fért át, éspedig legdurvább, fegyveres formá­ban. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy ma az Egyesült Államok ve­zető körei hódító cselekedeteiket Taivan kínai szigettel kapcsolatban az ENSz cégérével, zászlajával és nevével igyekeznek leleplezni, úgy ahogy azt Koreában tették. A szovjet küldő: ség vezetője, az Egyesült Államok Kínával kapcso­latos cselekedeteit nyilt erőszaknak minősítette, amely azt célpzsa, hogy támogatást nyújtson a csődbement és a kínai nép által megdöntött Kuomintang-klikknek, a kjnai nép és az egyetlen jogos kjnai kormány: a Kinai Néohöztársaxág központi kormánya elleni harcában. Visinszkij elvtárs részletesen idéz­te az Egyesült Államok beavatko­zásának történetét Kína belügyeibe és rámutatott, hogy az Egyet-ült Államok kormánya nemcsak hogy folytatja beavat­kozását a kinai polgárháború­ba. hanem ebben a harcban fegyveres erőinek nyílt alkal­mazásához folyamodik. Ez is bizonyítéka az amerikai kormány Kína elleni fegyveres ag­ressziója tényének és egyben bizo­nyítéka a Szovjetunió által emelt panasz igazságosságának az ameri­kai vezető körök ilyenfajta jog­talan cselekedetei ellen. A Szovjetunió képviselője hag6Ú­lyozta. Hogy Kjna elleni amerikai agresszió távolabbi célokat szolgál, amelyeknek egyike az, hogy elejct vegye a Kuomintang-klikk utolsó mentsvárából, Taivan szigetéről tör­ténő elkergetésének Ennek meg­akadályozásával az Egyesült Álla­mok meg akarják tartani azt a le­hetőséget, hogy Taivan szigetéi katonai támasz, pontul használja lel a további 1 amerikai agresszió számára Kina ellen és általában a Tá- 1 vol-Kelelcn. Az Egyesült Államok hivatalos személyiségei arra törekednek, hogy valamiféle módon leplezzék a világ közvéleménye előtt a Kjna elleni amerikai agresszió tényét és oly­módon állítsák be a kérdést, mintha ezek az agresszív cselekedetek az Egyesült Államok koreai háborúiá­val kapcsolatban szükségesek volná­nak. Az Egyesült Államok vezető köreinek ilyen magyarázkodása nyilt elismerése ennek a: agresszió­nak, de egyben a tények meghami­sítását., a dolgok valódi állásának elferditéesét jelenítik hiszen a koreai háborús eseményeket éppen az ame­rikai beavatkozók hívták ki. A kínai nép jogosan tiltakozik A szovjet küldöttség vezetője ki­mutatta, hegy az Egyesült Államon agresszív cselekedeteit Kína ellen Taivan szigete körzetében — gon­dosan é*TIdejében előkészítették. Az Egyesült Államok Kina el­leni agresszív cselekedetet nem korlátozódnak Talvaura. Mint ismeretes, ez év nyarának vége óta, vagyis már több hónapon ke­resztül folyik. Kína légi határainak rendszeres megsértése az amerikai lég erők által a mandzsuriai-koreai határ vidékén; a kínai terület bom­bázása és lövése, amely Kínának már sok emberéletébe került, jelen­tős anyagi károkat okozott és fel­keltette a kínai kormány és a kínai nép ismételt jogos tiltakozását cs elégedetlenségét. A Szovjetunió küldöttségének ve­zetője a továbbiakban kijelentette, hogy a: vezete nem *b külhet meg olyan helyzettel, amikor egy állam, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja — adott esetben az Egyesül* Államok — megs~állja egy más szuverén állam — szintén az Egye­sült Nemzetek Szervezetének tag­ja —, területének egy részét> meg­sérti területének szuverenitását, be. avatkozik belügyeibe és fegyveres erőivel résztvesz egy polgárháború­ban —, amely egyébként mór céget ért a kjnai nép teljes győzelméDel. A Szovjetunió képviselője ezzel kapcsolatban rámutatott; nem mél­tó az ENSz-hcz, hogy bátorttja az amerikaiak cselekedeteit a Kínai Népköztársaság népi kormánya ellen olyan pártütő és összeesküvő horda védelmében, mint amely Taivan szigetén húzta meg magát az Egye­sült Államok védőszárnyai és az amerikai fegyveres erők védelme Egyesült Nemzetek Szer- alatt A szovjet küldöttség határozat-fervezete haladéktalan Beszédének befejezésében Visinsz­kij elvtárs a szovjet küldöttség kö­vetkelő határozat-tervezeilét ismer­tette a tárgyalt kérdésben; -A közgyűlés, megvizsgálva az Egyesült Államok Kina elleni ag­ressziójának kérdését, meghallgatva ebben a kérdésben a Kinai Nép­köztársaság küldöttségének nytlul­kozatát és a Szovjetúnió küldöttsé­gének magyarázatát, megtárgyalva Kina területi épségének és hatarai sérthetetlenségének az Egyesült Ál­lamok haditengerészeti és légi erői áltai történt megsértésének tényeit, amelyek kifejezésre jutottak: a) az Egyesült Államok fegyveres erőinek behatolásában Taivan szige­tére, amely Kina területének elsza­kíthatatlan része, amint azt a há­rom hatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kina) 1943 de­cember 1-én kelt kairói egyezmé­nye elismeri; és az így történt be­avatkozásban az Egyesült Államok kormánya részéről Kina belügyeibe; b) Taivan szigete partvidékének blokádjában az Egyesűit Államok 7. haditengerészeti flottájának erői által, azzal az ellenséges célzattal, hogy a Kinai Népköztársaság legy­veres erőit és hatóságait ne enged­jék be a sz'getre;. kér! a Biztonsági Tanácsol, nogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket az Egyesült Államok Kina el­len] agressziójáuak megszüntetésére," Az USA küldött ismét mellébeszél A szovjet küldöttség vezetőjének beszédét feszült figyelemmel hall­gatták. Ezután Dulles. az E~vesült Álla. mok képviselője szólalt fel. Megis­mételte régi állításait arról. hogy az Egyesült Államoknak állítólag nincsenek területi igényei Kínával szemben, hogy az Egyesült Államok Kína „barátja" é® így tovább. Igyekezett Taivan amerikai meg. s /állását a Koreában működő ame. rikai csapatok fedezésének szüksé­gességével igtyzolni. Dulles ezzel kapcsolatban idézi® Trumar.nak, az Egyesült Államok elnökének ez év június 27-i nyila­kozatát. amely azt állítja, hogy Taivan elfoglalása a kínai népi felszabadító hadsereg csapatainak részéről „veszélyt jelentene a csen­desóceáni körzetre nézve." Bár köztudomású, hogy Taivan Kínához tartozásának kérdését a nagyhatalmak kairói és potsdami egyezménye már eldöntötte. Az amerikai képviselő a továbbiakban azt állította, hogy Ta>ati szigete , a Japántól való elidegenítés folya­matában áll" és hogy az Egyesült Államoknak „jogos szavazatra van joga a sziget hovatartozásának meg­határozásában.'1 Vessensk véget Kina területi épsége és politikai függetlensége megsértésének vála­Vis nszkij elvtárs röviden szolt Dulles kijelentéseire. John Foster Dulles — mondotta — arra hivatkozott, hogyha meg­sértették Kjna légj határait, ez csu­pán — „felderítési célzattal'' — lörtént . . Dulles ezzel elismerte, hogy valóban történitek területsérté­sek. valóban megsérették a kínai nép szuverén jogait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom