Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

Szeged befejezte a mélyszántást Csütörtökön Szegedre érkezik Varencor elvtárs, a kiváló szovjet geológus VII. ÉVF. 277, SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1950. NOVEMBER 29. A hazafiság és a Szovjetunió iránti ragaszkodás elválaszthatatlan Azokban a napokban, amikor Varsóban a Béke Híveinek II. Világkongresszusa ülésezett, Csongrád megyében is a béke harcos megvédése ügyések gyű­lései folytak. Az MSzT-szerveze­tek tartották küldöttválasztó gyűléseiket és ezeken Csongrád megye dolgozói fogadalom ere­jével mondották el elszánt aka­ratukat, bogy helytállnak a ma­gyar-szovjet barátság nagy ügye mellett és nincs az az erő, amely elhatározásukat meg tudná vál­toztatni. Magyar-Szovjet Társaságunk gyűlései túlnőtték szervezeti ke­reteiket és kifejezői voltak an­nak az elmélyült szeretetnek, amely dolgozó népünkben él a Szovjetunió iránt. A küldöttvá­lasztó gyűléseken résztvettek nagy számmal olyan dolgozók is, akik nem tagjai az MSzT-nek, mint ahogy ez Kecskés-telepen történt. Nem csupán vendégség­be jöttek, hanem részt kértek mindannyiunk nagy ügyéből. A küldötteket az MSzT tagsági könyvek félmutatásával kellett megszavazni, mégig amikor az elnök szavazásra tette fel a kér­dést, egyes jelöltek megválasz­tása felett, akkor magasba emel­kedtek a kezek, azok is, amelyek nem szorítottak MSzT-tagköny­vet. Senkinek nem tűnt fel. hogy küldöttválasztó gyűléseken MSzT tagokon kívül vendégek is részt­vehetnek és mondhatjuk, hogy nem volt olyan elnök, aki vagy egyszer is szólt volna az MSzT-n kívülieknek, hogy ne szavazzanak ők is. Az ellenség sem tudná meg­akadályozni, hogy mi a Szovjet­unió iránti barátság alapján áll­junk — ezt fejezték ki a gyűlé­sek MSzT-n kívüli résztvevői szavazatukkal. Hogyan lehetett volna tehát helyteleníteni ezt az állásfoglalást éppen azoknak, akik a magyar-szovjet barátság szervezeteit vezetik? Mégis szól­nunk kell erről a jelenségről, ami nemcsak a kecskéstelepi szerve­zet gyűlésére volt jellemző, mert hiszen ugyanez a jelenet ját­szódott le a szegedi Gázgyárban, a Szegedi Kendergyárban, az Egyetemen és sok más szerve­zetnél is. A szovjetbarátok tábo­ra hazánkban egyet jelent az ötéves terv megvalósításáért dolgozó nép hatalmas táborá­val. Csongrád megye dolgozó népére is áll ez a megállapítás és mi — akik Tito fasiszta hatá­rának közelében vagyunk és tud­juk, milyen szenvedést jelent a jugoszláv .népnek, hogy az, árulói erőszakosan .elszakították a szov­jet néptől — különösen érezzük, hogy hazafiság és a Szovjetunió iránti ragaszkodás elválasztha­tatlan. Az MSzT I. Országos Kon­gresszusára való készülődés kö­telez mulasztásaink felismerésé­re és sürgős pótlására. ,,A Ma­gyar-Szovjet Társaságban min­den becsületes dolgozónak helye van" — hangoztattuk ezt. de nem gondoskodtunk megfelelően ar­ról, hogy a legszélesebb tömegek körében tudatosodjék ez a jel­szó. A gyűléseken tagkönyv nél­kül szavazók nagy száma azt bi­zonyítja, hogy szervezeteink pro­paganda munkájának hiányossá­gai miatt nincs ezeknek a közénk tartozó dolgozóknak kezében az MSzT tagsági könyv. Lehet, hogy adtak már többeknek közülük be­lépési nyilatkozatokat es meg­mondották aktíváink, hogy hol kell leadni azokat és hcl kell tagdíjat fizetni. Elmulasztották azonban tudatosítani ennek a szovjetbarát szervezetnek jelen­tőségét, amely milliós tömegszer­vezetté fejlődik és ennek meg­felelően hatalmas súlyával veszi ki részét a békéért folytatott harcból. Nem tudták eddig ele­gen, hogy a szovjet barátságot kifejezésre kell juttatni az MSzT­be való tömörüléssel is. Ideje változtatnunk a tö­megek fejlődése mögötti elmara­dottságunkon. Parancsolóan kö­vetelik tőlünk a tömegek, hogy terjesszük ki munkánkat, g az eddigieknél sokkal hathatósab­ban juttassuk el Szovjetuniót is­mertető előadásainkat, kiadvá­nyainkat és kiállításainkat olyan területekre is, ahová az eddigiek során csak kismértékben juttat­tuk el. A Szovjetuniót ismertető munkánk közben tudatosítanunk kell végül, hogy a Szovjetunió iránti barátságnak a Magyar­Szovjet Társaságba való belépés­sel is jelét kell adni. Kongresszu­si előkészületünk már Ls javított munkánkon. Kübekházán például 120 új tagot szerveztek már a küldöttválasztó gyűlésig és Má­tyási János MSzT-titkár arról be ­szélt a gyűlésen, hogy Tito ha­tárának közelében mindennél na­gyobb jelentősége van a Szovjet­unió iránti hűségnek és ragasz­kodásnak, ezért feladata az MSzT-szervezetnek, hogy a Párt iránytmutatását követve a dol­gozó parasztok legszélesebb tö­megeire terjessze ki munkájának hatását. Szőregen Baráth Mihály MSzT-titkár arról beszélt, hogy dolgozó parasztságunk boldog felemelkedését biztosítja a szov­jet parasztság példájának köve­tése, ezért biztosítani kell az MSzT-szervezeteknek, hogy el­jusson a szovjet parasztság pél­dája a kis- és középparasztok legszélesebb rétegeihez. A tagság itt is megértette a Magyar-Szov­jet Társaság jelentőségét a né­pek testvéri együttműködése szempontjából és egyhangúan választotta meg Szöreg egyik küldöttéül Vladiszláv Milánná szerb nemzetiségű dolgozó pa­rasztasszonyt. A szegedi Egyetem küldötyvá­lasztó gyűlésén Székely Lajos MSzT-titkár arról beszélt, hogy a tudomány dolgozói a tudományos kozmopolitizmus elleni harchoz milyen hatalmas segítséget kap­tak már eddig is a Szovjetunió­tól. Lelkesen választotta meg a gyűlés a küldöttek közé dr. Ka nyó Béla pártonkívüli egyetemi tanárt, aki tudományos munká­jában a szovjet tapasztalatokat eredményesen használja fel. A Szegedi Kendergyár dolgo­zói táviratukban a következőket üzenték a megye összes dolgozói­nak: „A békeharc nagy jelentő­ségét éreztük, amikor megválasz­tottuk küldötteinket és rájuk jbiztuk a feladatot, hogy a ma­gyar és szovjet nép barátságá­nak ügyét őszintén és xeikeser ! viseljék szívükön, Sztálin nevé­vel harcoljanak a békéért, hi­j szén Sztálin neve a világ min­jden nyelvén békét jelent. Szava zatainkat a küldöttekre Sztálin elvtárs iránti szeretetünk jegyé­ben adtuk le." Ujabb üz.emek, hivatalok, ke­rületek és falvak dolgozói ké­szülődnek a magyar-szovjet ba­rátság ünnepélyes megnyilvánu­lásaira. A gyűlések előkészítő® séből kiveszik részüket a párt­i tagok irányítása mellett a pár­I tonkívüü aktívák is nagy szám­Pártunk törődik velünk, mindig rámutat arra, hol van lemaradás, mely fejlődésünket veszélyezteti — mondották a szegedi dolgozók Rákosi elvtárs bányász-értekezleten elhangzott beszéde után Rákosi elvtárs ismét utat mu­tatott. Ezúttal az országos bá­nyászértekezleten beszélt, de sza­va nemcsak a bányászokhoz, ha­nem az ország többi dolgozójá­hoz is szólt. Okulhattak belőle az értekezlet résztvevői, az őket de­legáló bányásztársaik, de okulhat• tak belőle a szegedi dolgozók is. Pártunk nagy vezérének minden szava iránytű, tanítás, ezért hall­gatták figyelmesen Szeged dolgo­zói is vasárnap este a rádióban és olvasták kedden az újságban Rákosi elvtárs beszédét. Hétfőn és kedden nemigen volt olyan Üzem, vagy olyan üzemrész, ahol nem esett volna szó, ne nyilvá­nítottak volna véleményt a va­sárnapi beszédről. A Magyar Kender kapujában találkozott össze reggel munká­bamenet Balla László és Kiss Tózsef elvtárs. A kapustól átvet­ték a Szabad Népet. Munka előtt még újból átfutják a sorokat. Kiss elvtárs terelte a szót a bá­nyászértekezletre : — Nem csodálom, hogy nem emelkedett a széntermelés, ha a bányászokat hiányosan látták el — mondja munkatársának. — Igen! — felel Balla elv­társ. — Ez a Párt gondoskodá­a! Még az olyan, látszólag ki­csinységgel is foglalkozik, mint íz autójára tok beszervezése. Bi­zony, a munkát frissen kell megkezdeni. valahol hiányosság, lemaradás mutatkozik, azonnnal rámutat a hibáikra és egyben a kivezető útra. Nagy örömuiel tölt el az a tudat, hogy neküöjk ilyen Pár­tunk van, nyugodtan tekintek a jövő felé. Tudom azt h?. h°(gy bányászainkat is fellelkesítette Pártunk útmutatása s most jpóg nagyobb lendülettel, erővel kez­denek a munkába. Győzelmesen fejeződik be majd a széncsata is, hiszen Pártunk irányítása és útmutatása mellett folyik, akinek minden győzelmünket, újjáépítésünk és 3 éves tervünk sikerét, országépítő, megvalósu­lás útjára lépett Ötéves tervün­ket köszönhetjük. A Textilkombinát dolgozói sokat foglalkoztak Rákosi elvtárs bá_ nyászkonferencián elhangzott fel­szólalásával. Munkaszünetekben többen beszélgettek erről, maguk között is megvitatták azokat a hiányosságokat és útmutatásokat, amelyeket Rákosi elvtárs beszédé­ben feltárt. Kispál Mária elmesélte barátnőjének, Varga Júliának, hogy Rákosi elvtárs felszólalását vőlegényével együtt hallgatta végig. Ebédközben a Szemináriumokkal kapcsolatban került szóba ismét Rá­kosi elvtárs felszólalása. Varga Jú­lia szögezte le & véleményét: — En azt éreztem ki Rákosi elv. társ beszédéből, hogy a hiba első­sorban onnan adódott, hogy a bá­nyák vezetősége nem volt ideoló­giailag kellőképpen felkészülve. Ha a kellő ideológiai felkészültség meg lett volna, akkor az olyan hibákat, mint a szállítás körül mutatkozó zavarok, az ellátáa hiányosságai maguk észrevették volna, nem pe­dig a Központi Vezetőségnek kel. i lett volna erre a figyelmet fel­hívni ! — Nekem a munkafegyelemmel kapcsolatos rész ragadta meg a fi­teszi hozzá ' Kispá! gondolom, nemcsak és Pártunknak. Az során éreztem azt a egész beszáJ Nem úgy, mint nálunk is egye­sek, akik a kapanyél mellől át­ílltak a szövőgéphez és a ka­szanyélhez szaladtak vissza. A bánya is, meg a mi munikánk is sgész embert kíván. Már oda is értek a munka­helyhez. Nem kellett sokait be­szélni s a kézfogásban benne .•olt, hogy megértették egymást, ] udják, hogy Rákosi elvtárs sza­•ai, a Párt segítsége sikerre ví­zi a széncsatát. De azt is tud­ták, hogy ebben a kérdésben :em maradhatnak csendes szem-! gyelmem — ' 51ők. Ezért szólt Kiss elvtárs Mária. Ugy tialla László után: j a bányászoknak kell megfogadni — Segítünk a bányászoknak Rákosi elvtára Szavait> hanem ne" ni is. Mától fogva nem marad Mnk is mmdannyionknak ',gve egy égő sem a munkahe­lyen, nem jár egy gép sem fe­leslegesen. — Nagy érdeklődéssel hall­Tóth Ferenc, az Orion bőrgyár dolgozója vendégségben volt va. sárnap este, ott hallgatta a rádiót. — Nagy örömmel töltött el, hogy gattam Rákosi elvtárs beszédéi hallhattam szeretett Rákösd elvtár. — mondotta például Pécsi Sán- sunk hangját — mesélte el vasár­lor, a Pick-sizalámigyár többszö- ! napi élményeit. Bizony nyomorúsá. ös újítója. — Rákosi elvtárs minden szava mély igazságokat tárt fel. Szinte elém tárult nép­gazdaságunk hatalmas méretű fejlődése, melyet a szénbányá­szat nem tudott olyan ütemben követni. Elég csak a mi üze­münket nézni. En nyolc hónap­ia vagyok itt s tudom azt, hogy azelőtt ugyanennyi munkaerővel tóval kevesebbet termeltünk. \zóta nagymértékben megnöve­bedett üzemünk termelékenysé­ge is, (óbb energiára van nekünk In szükségünk. .Tákosi elvtárs beszéde élő bi­onysága annak, hogy gyözel­ueink szervezője, a Pártunk beren őrködik népgazdaságunk tejlődése, gazdagabb, még szebb létünk kialakulása fölött. Ha gos élete volt bányászainknak a felszabadulás előtt, s ők is sokat köszönhetnek a felszabadulásnak szerető gondoskodást, mellyel Rákosi elvtárs viseltetik a bányászság, de az egész dolgo­zó nép iránt. Nagy szükség volt erre az útmutatásra, mert való­ban hatalmasat fejlődtünk, s bi­zony szénbányászatunknak is lé­jjést kell tartani ezzel. Elég csak arrk gondolni, hogy például Sze­geden is egy újabb hatalmas, kor­szerű üxem épült, sók más üze­münk továbbfejlődött, bővült 3 több szénre, energiára, villamos­áramra van szükségünk. De pár­huzamot is vorrf&tó Rákosi elv­társ beszéde alapion a szénbá­nyászok és üzemünk dolgozói kö­zött is. Akárcsak ott, i?álunk is vannak szép számmal „kétlaki" munkások, s bár más munkakör­ben dolgoznak, rájuk is vonatko­zik az a megállapítás, hogy két helyen, az üzemben és a szántó­földön, nem tudnak helytállni. Elgondolkodásra késztette á beszéd Sztankovics András cse­rest is. „Hej, mintha csak az én életem hallottam volna, amikor Rákosi elvtárs feltárta hogy a múltban nem igen tudtak állan­dó munkához jutni még a bányá­szok sem, vagy potom pénzért dolgoztak — mondotta. — En magam is, hány munkahelyen —­ha lehet egyáltalán annak nevez­ni —- megfordultam, még bányá­ban is dolgoztam, de biztos meg­élhetésem csak azóta van, mióta Pártunk vezet bennünket. Ma állandóan fejlődünk, s bár Rá­kosi elvtárs most a bányászok­hoz szólt, engem ls fellelkesített, akárcsak szénbányászainkat. En is többet, jobbat termelek ezen­túl, hogy bebizonyítsam, a Párt által megmutatott úton, a szocia­lizmus felé haladok." Szegeden, de még a közeli kör­nyéken sincs szénbánya. A sze­gedi üzemek dolgozói azonban en­nek ellenére igen sokat tanultak Rákosi elvtárs felszólalásából s igen nagy számban hallgatták meg, olvasták el Rákosi elvtárs szavait. Miért? Mert tudták azt, hogy Rákosi elvtárs a bányászó* kon keresztül valamennyi dolgo­zóhoz szól s kevés kivétellel min­den üzemben fellelhetők azok a, hiányosságok, melyeket a bá­nyákkal kapcsolatban megemlifett. A szegedi üzemek dolgozói fel­használják Rákosi elvtárs újabb útmutatását s fokozott takarékos­sággal, még jobb munkával segí­tik a hős bányászok harcát. „KÖSZÖNÖM ELVTÁRSAK!" Rákosi elvtárs levele a Textilkombinát dolgozóinak A Szegedi Textilkombinát dol- : szült rajzos lapokat. Rákosi gozói nemrégen küldték el Rá- elvtárs örömmel fogadta a dol­kosi elvtársnak ajándékukat; egy ' gozóknaik ezt a saáp ajándékát díszes kazettát és a november és a következő levelet küldte a 7-i békeműszakban résztvett dol- : Textilkombinét dolgotóinak tit­gozók munkafelajánlásáról ké- kársága útján: „Kedves Elvtársak! A Szocialista Forradalom évfordulójára tett munkafelaján­lásaitokat a díszes kazettával együtt megkaptam. Köszönöm elv­társak. Kívánok további sikeres jó munkát az üzem valameny­nyi dolgozójának. Rákosi Titkárság." ban. Felajánlások hangzanak el új MSsT-tagok szervezésére, Uj Világ-előfizetők gyűjtésére, MSzT-dekorációk készítésére, Eddig megtartott kuldöttvá­lasztó gyűléseink azt bizonyítot­ták, hogy az MSzT-tagság érvé­nyesíti demokratikus jogait. A dolgozó nép akarata érvényesült akkor is, amikor a Szegedi Ken­derfonógyárban egy üzemi mun­kás felállott és kérte, hogy a küldöttválasztó gyűlés díszelnö­kéül válasszák meg a magyar­szovjet barátság első harcosát, Rákosi Mátyás elvtársat. A gyű­lésen megnyilvánuló lelkes tüp­! tetések azt bizonyitják, hogy | megyénk drigozó népe lelkesen I készül a Magyar-Szovjet Társa­[ ság Első Országos Kongresszu­sára. Salamon Ferenc, az MSzT szegedi titkárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom