Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

Szeged befejezte a mélyszántást Csütörtökön Szegedre érkezik Varencor elvtárs, a kiváló szovjet geológus VII. ÉVF. 277, SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1950. NOVEMBER 29. A hazafiság és a Szovjetunió iránti ragaszkodás elválaszthatatlan Azokban a napokban, amikor Varsóban a Béke Híveinek II. Világkongresszusa ülésezett, Csongrád megyében is a béke harcos megvédése ügyések gyűlései folytak. Az MSzT-szervezetek tartották küldöttválasztó gyűléseiket és ezeken Csongrád megye dolgozói fogadalom erejével mondották el elszánt akaratukat, bogy helytállnak a magyar-szovjet barátság nagy ügye mellett és nincs az az erő, amely elhatározásukat meg tudná változtatni. Magyar-Szovjet Társaságunk gyűlései túlnőtték szervezeti kereteiket és kifejezői voltak annak az elmélyült szeretetnek, amely dolgozó népünkben él a Szovjetunió iránt. A küldöttválasztó gyűléseken résztvettek nagy számmal olyan dolgozók is, akik nem tagjai az MSzT-nek, mint ahogy ez Kecskés-telepen történt. Nem csupán vendégségbe jöttek, hanem részt kértek mindannyiunk nagy ügyéből. A küldötteket az MSzT tagsági könyvek félmutatásával kellett megszavazni, mégig amikor az elnök szavazásra tette fel a kérdést, egyes jelöltek megválasztása felett, akkor magasba emelkedtek a kezek, azok is, amelyek nem szorítottak MSzT-tagkönyvet. Senkinek nem tűnt fel. hogy küldöttválasztó gyűléseken MSzT tagokon kívül vendégek is résztvehetnek és mondhatjuk, hogy nem volt olyan elnök, aki vagy egyszer is szólt volna az MSzT-n kívülieknek, hogy ne szavazzanak ők is. Az ellenség sem tudná megakadályozni, hogy mi a Szovjetunió iránti barátság alapján álljunk — ezt fejezték ki a gyűlések MSzT-n kívüli résztvevői szavazatukkal. Hogyan lehetett volna tehát helyteleníteni ezt az állásfoglalást éppen azoknak, akik a magyar-szovjet barátság szervezeteit vezetik? Mégis szólnunk kell erről a jelenségről, ami nemcsak a kecskéstelepi szervezet gyűlésére volt jellemző, mert hiszen ugyanez a jelenet játszódott le a szegedi Gázgyárban, a Szegedi Kendergyárban, az Egyetemen és sok más szervezetnél is. A szovjetbarátok tábora hazánkban egyet jelent az ötéves terv megvalósításáért dolgozó nép hatalmas táborával. Csongrád megye dolgozó népére is áll ez a megállapítás és mi — akik Tito fasiszta határának közelében vagyunk és tudjuk, milyen szenvedést jelent a jugoszláv .népnek, hogy az, árulói erőszakosan .elszakították a szovjet néptől — különösen érezzük, hogy hazafiság és a Szovjetunió iránti ragaszkodás elválaszthatatlan. Az MSzT I. Országos Kongresszusára való készülődés kötelez mulasztásaink felismerésére és sürgős pótlására. ,,A Magyar-Szovjet Társaságban minden becsületes dolgozónak helye van" — hangoztattuk ezt. de nem gondoskodtunk megfelelően arról, hogy a legszélesebb tömegek körében tudatosodjék ez a jelszó. A gyűléseken tagkönyv nélkül szavazók nagy száma azt bizonyítja, hogy szervezeteink propaganda munkájának hiányosságai miatt nincs ezeknek a közénk tartozó dolgozóknak kezében az MSzT tagsági könyv. Lehet, hogy adtak már többeknek közülük belépési nyilatkozatokat es megmondották aktíváink, hogy hol kell leadni azokat és hcl kell tagdíjat fizetni. Elmulasztották azonban tudatosítani ennek a szovjetbarát szervezetnek jelentőségét, amely milliós tömegszervezetté fejlődik és ennek megfelelően hatalmas súlyával veszi ki részét a békéért folytatott harcból. Nem tudták eddig elegen, hogy a szovjet barátságot kifejezésre kell juttatni az MSzTbe való tömörüléssel is. Ideje változtatnunk a tömegek fejlődése mögötti elmaradottságunkon. Parancsolóan követelik tőlünk a tömegek, hogy terjesszük ki munkánkat, g az eddigieknél sokkal hathatósabban juttassuk el Szovjetuniót ismertető előadásainkat, kiadványainkat és kiállításainkat olyan területekre is, ahová az eddigiek során csak kismértékben juttattuk el. A Szovjetuniót ismertető munkánk közben tudatosítanunk kell végül, hogy a Szovjetunió iránti barátságnak a MagyarSzovjet Társaságba való belépéssel is jelét kell adni. Kongresszusi előkészületünk már Ls javított munkánkon. Kübekházán például 120 új tagot szerveztek már a küldöttválasztó gyűlésig és Mátyási János MSzT-titkár arról be szélt a gyűlésen, hogy Tito határának közelében mindennél nagyobb jelentősége van a Szovjetunió iránti hűségnek és ragaszkodásnak, ezért feladata az MSzT-szervezetnek, hogy a Párt iránytmutatását követve a dolgozó parasztok legszélesebb tömegeire terjessze ki munkájának hatását. Szőregen Baráth Mihály MSzT-titkár arról beszélt, hogy dolgozó parasztságunk boldog felemelkedését biztosítja a szovjet parasztság példájának követése, ezért biztosítani kell az MSzT-szervezeteknek, hogy eljusson a szovjet parasztság példája a kis- és középparasztok legszélesebb rétegeihez. A tagság itt is megértette a Magyar-Szovjet Társaság jelentőségét a népek testvéri együttműködése szempontjából és egyhangúan választotta meg Szöreg egyik küldöttéül Vladiszláv Milánná szerb nemzetiségű dolgozó parasztasszonyt. A szegedi Egyetem küldötyválasztó gyűlésén Székely Lajos MSzT-titkár arról beszélt, hogy a tudomány dolgozói a tudományos kozmopolitizmus elleni harchoz milyen hatalmas segítséget kaptak már eddig is a Szovjetuniótól. Lelkesen választotta meg a gyűlés a küldöttek közé dr. Ka nyó Béla pártonkívüli egyetemi tanárt, aki tudományos munkájában a szovjet tapasztalatokat eredményesen használja fel. A Szegedi Kendergyár dolgozói táviratukban a következőket üzenték a megye összes dolgozóinak: „A békeharc nagy jelentőségét éreztük, amikor megválasztottuk küldötteinket és rájuk jbiztuk a feladatot, hogy a magyar és szovjet nép barátságának ügyét őszintén és xeikeser ! viseljék szívükön, Sztálin nevével harcoljanak a békéért, hij szén Sztálin neve a világ minjden nyelvén békét jelent. Szava zatainkat a küldöttekre Sztálin elvtárs iránti szeretetünk jegyében adtuk le." Ujabb üz.emek, hivatalok, kerületek és falvak dolgozói készülődnek a magyar-szovjet barátság ünnepélyes megnyilvánulásaira. A gyűlések előkészítő® séből kiveszik részüket a párti tagok irányítása mellett a párI tonkívüü aktívák is nagy számPártunk törődik velünk, mindig rámutat arra, hol van lemaradás, mely fejlődésünket veszélyezteti — mondották a szegedi dolgozók Rákosi elvtárs bányász-értekezleten elhangzott beszéde után Rákosi elvtárs ismét utat mutatott. Ezúttal az országos bányászértekezleten beszélt, de szava nemcsak a bányászokhoz, hanem az ország többi dolgozójához is szólt. Okulhattak belőle az értekezlet résztvevői, az őket delegáló bányásztársaik, de okulhat• tak belőle a szegedi dolgozók is. Pártunk nagy vezérének minden szava iránytű, tanítás, ezért hallgatták figyelmesen Szeged dolgozói is vasárnap este a rádióban és olvasták kedden az újságban Rákosi elvtárs beszédét. Hétfőn és kedden nemigen volt olyan Üzem, vagy olyan üzemrész, ahol nem esett volna szó, ne nyilvánítottak volna véleményt a vasárnapi beszédről. A Magyar Kender kapujában találkozott össze reggel munkábamenet Balla László és Kiss Tózsef elvtárs. A kapustól átvették a Szabad Népet. Munka előtt még újból átfutják a sorokat. Kiss elvtárs terelte a szót a bányászértekezletre : — Nem csodálom, hogy nem emelkedett a széntermelés, ha a bányászokat hiányosan látták el — mondja munkatársának. — Igen! — felel Balla elvtárs. — Ez a Párt gondoskodáa! Még az olyan, látszólag kicsinységgel is foglalkozik, mint íz autójára tok beszervezése. Bizony, a munkát frissen kell megkezdeni. valahol hiányosság, lemaradás mutatkozik, azonnnal rámutat a hibáikra és egyben a kivezető útra. Nagy örömuiel tölt el az a tudat, hogy neküöjk ilyen Pártunk van, nyugodtan tekintek a jövő felé. Tudom azt h?. h°(gy bányászainkat is fellelkesítette Pártunk útmutatása s most jpóg nagyobb lendülettel, erővel kezdenek a munkába. Győzelmesen fejeződik be majd a széncsata is, hiszen Pártunk irányítása és útmutatása mellett folyik, akinek minden győzelmünket, újjáépítésünk és 3 éves tervünk sikerét, országépítő, megvalósulás útjára lépett Ötéves tervünket köszönhetjük. A Textilkombinát dolgozói sokat foglalkoztak Rákosi elvtárs bá_ nyászkonferencián elhangzott felszólalásával. Munkaszünetekben többen beszélgettek erről, maguk között is megvitatták azokat a hiányosságokat és útmutatásokat, amelyeket Rákosi elvtárs beszédében feltárt. Kispál Mária elmesélte barátnőjének, Varga Júliának, hogy Rákosi elvtárs felszólalását vőlegényével együtt hallgatta végig. Ebédközben a Szemináriumokkal kapcsolatban került szóba ismét Rákosi elvtárs felszólalása. Varga Júlia szögezte le & véleményét: — En azt éreztem ki Rákosi elv. társ beszédéből, hogy a hiba elsősorban onnan adódott, hogy a bányák vezetősége nem volt ideológiailag kellőképpen felkészülve. Ha a kellő ideológiai felkészültség meg lett volna, akkor az olyan hibákat, mint a szállítás körül mutatkozó zavarok, az ellátáa hiányosságai maguk észrevették volna, nem pedig a Központi Vezetőségnek kel. i lett volna erre a figyelmet felhívni ! — Nekem a munkafegyelemmel kapcsolatos rész ragadta meg a fiteszi hozzá ' Kispá! gondolom, nemcsak és Pártunknak. Az során éreztem azt a egész beszáJ Nem úgy, mint nálunk is egyesek, akik a kapanyél mellől átílltak a szövőgéphez és a kaszanyélhez szaladtak vissza. A bánya is, meg a mi munikánk is sgész embert kíván. Már oda is értek a munkahelyhez. Nem kellett sokait beszélni s a kézfogásban benne .•olt, hogy megértették egymást, ] udják, hogy Rákosi elvtárs sza•ai, a Párt segítsége sikerre vízi a széncsatát. De azt is tudták, hogy ebben a kérdésben :em maradhatnak csendes szem-! gyelmem — ' 51ők. Ezért szólt Kiss elvtárs Mária. Ugy tialla László után: j a bányászoknak kell megfogadni — Segítünk a bányászoknak Rákosi elvtára Szavait> hanem ne" ni is. Mától fogva nem marad Mnk is mmdannyionknak ',gve egy égő sem a munkahelyen, nem jár egy gép sem feleslegesen. — Nagy érdeklődéssel hallTóth Ferenc, az Orion bőrgyár dolgozója vendégségben volt va. sárnap este, ott hallgatta a rádiót. — Nagy örömmel töltött el, hogy gattam Rákosi elvtárs beszédéi hallhattam szeretett Rákösd elvtár. — mondotta például Pécsi Sán- sunk hangját — mesélte el vasárlor, a Pick-sizalámigyár többszö- ! napi élményeit. Bizony nyomorúsá. ös újítója. — Rákosi elvtárs minden szava mély igazságokat tárt fel. Szinte elém tárult népgazdaságunk hatalmas méretű fejlődése, melyet a szénbányászat nem tudott olyan ütemben követni. Elég csak a mi üzemünket nézni. En nyolc hónapia vagyok itt s tudom azt, hogy azelőtt ugyanennyi munkaerővel tóval kevesebbet termeltünk. \zóta nagymértékben megnövebedett üzemünk termelékenysége is, (óbb energiára van nekünk In szükségünk. .Tákosi elvtárs beszéde élő bionysága annak, hogy gyözelueink szervezője, a Pártunk beren őrködik népgazdaságunk tejlődése, gazdagabb, még szebb létünk kialakulása fölött. Ha gos élete volt bányászainknak a felszabadulás előtt, s ők is sokat köszönhetnek a felszabadulásnak szerető gondoskodást, mellyel Rákosi elvtárs viseltetik a bányászság, de az egész dolgozó nép iránt. Nagy szükség volt erre az útmutatásra, mert valóban hatalmasat fejlődtünk, s bizony szénbányászatunknak is léjjést kell tartani ezzel. Elég csak arrk gondolni, hogy például Szegeden is egy újabb hatalmas, korszerű üxem épült, sók más üzemünk továbbfejlődött, bővült 3 több szénre, energiára, villamosáramra van szükségünk. De párhuzamot is vorrf&tó Rákosi elvtárs beszéde alapion a szénbányászok és üzemünk dolgozói között is. Akárcsak ott, i?álunk is vannak szép számmal „kétlaki" munkások, s bár más munkakörben dolgoznak, rájuk is vonatkozik az a megállapítás, hogy két helyen, az üzemben és a szántóföldön, nem tudnak helytállni. Elgondolkodásra késztette á beszéd Sztankovics András cserest is. „Hej, mintha csak az én életem hallottam volna, amikor Rákosi elvtárs feltárta hogy a múltban nem igen tudtak állandó munkához jutni még a bányászok sem, vagy potom pénzért dolgoztak — mondotta. — En magam is, hány munkahelyen —ha lehet egyáltalán annak nevezni —- megfordultam, még bányában is dolgoztam, de biztos megélhetésem csak azóta van, mióta Pártunk vezet bennünket. Ma állandóan fejlődünk, s bár Rákosi elvtárs most a bányászokhoz szólt, engem ls fellelkesített, akárcsak szénbányászainkat. En is többet, jobbat termelek ezentúl, hogy bebizonyítsam, a Párt által megmutatott úton, a szocializmus felé haladok." Szegeden, de még a közeli környéken sincs szénbánya. A szegedi üzemek dolgozói azonban ennek ellenére igen sokat tanultak Rákosi elvtárs felszólalásából s igen nagy számban hallgatták meg, olvasták el Rákosi elvtárs szavait. Miért? Mert tudták azt, hogy Rákosi elvtárs a bányászó* kon keresztül valamennyi dolgozóhoz szól s kevés kivétellel minden üzemben fellelhetők azok a, hiányosságok, melyeket a bányákkal kapcsolatban megemlifett. A szegedi üzemek dolgozói felhasználják Rákosi elvtárs újabb útmutatását s fokozott takarékossággal, még jobb munkával segítik a hős bányászok harcát. „KÖSZÖNÖM ELVTÁRSAK!" Rákosi elvtárs levele a Textilkombinát dolgozóinak A Szegedi Textilkombinát dol- : szült rajzos lapokat. Rákosi gozói nemrégen küldték el Rá- elvtárs örömmel fogadta a dolkosi elvtársnak ajándékukat; egy ' gozóknaik ezt a saáp ajándékát díszes kazettát és a november és a következő levelet küldte a 7-i békeműszakban résztvett dol- : Textilkombinét dolgotóinak titgozók munkafelajánlásáról ké- kársága útján: „Kedves Elvtársak! A Szocialista Forradalom évfordulójára tett munkafelajánlásaitokat a díszes kazettával együtt megkaptam. Köszönöm elvtársak. Kívánok további sikeres jó munkát az üzem valamenynyi dolgozójának. Rákosi Titkárság." ban. Felajánlások hangzanak el új MSsT-tagok szervezésére, Uj Világ-előfizetők gyűjtésére, MSzT-dekorációk készítésére, Eddig megtartott kuldöttválasztó gyűléseink azt bizonyították, hogy az MSzT-tagság érvényesíti demokratikus jogait. A dolgozó nép akarata érvényesült akkor is, amikor a Szegedi Kenderfonógyárban egy üzemi munkás felállott és kérte, hogy a küldöttválasztó gyűlés díszelnökéül válasszák meg a magyarszovjet barátság első harcosát, Rákosi Mátyás elvtársat. A gyűlésen megnyilvánuló lelkes tüp! tetések azt bizonyitják, hogy | megyénk drigozó népe lelkesen I készül a Magyar-Szovjet Társa[ ság Első Országos Kongresszusára. Salamon Ferenc, az MSzT szegedi titkárai