Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-28 / 276. szám

KEDD, 1950. NOVEMBER 28. előadása volt a kohászat legfonto­sabb problémáiról. Ezután arról beszélt Rusznyák elvtárs, hogy az eltelt két év az új problémák egész sorát vetette tel. Döntő fontosságú a tudományos káderek nevelése. A Tudományos Akadémia felada­tait pontoséin meg kell határozni, mert az eddigi munkánk egyik hiá­nyossága, hogy az orsttágban min­den tudományos munkának eHenőr­zését és irányítását az akadémia vállalta és éppen ezért nem fordít­hatott kellő gondot az elvi tudomá­nyos feladatok megoldására. — Az elkövetett hibáknak egyik fóoka az — folytatta —, hogy ku­tatóink nagy részének marxista-leni­nista képzettsége még nagyon hiá­nyos. Ugyanez az <oka annak is, hogy számos tudósunknak viszonya a Szovjetunió élenjáró tudományá­hoz még nem kielégítő, inkább csak formális. Ideológiai fejlettlenségiink következménye az is, hogy tudomá­nyos életünkben még mindig nem tudott kialakulni a vita, az építő kritika szelleme. A mult még ezen a területen is kísért. A Magyar Tudományos Akadé­mia egyéves működésének hibáit és eredményeit vizsgálva megállapítot­ta. hogy a mérleg pozitív. — Mi tette lehetővé a magyar tu­domány megújhodását? — vetette fel a kérdést. — Elsősorban az a tény. hogy mi szabad országban élünk, olyan országban, amelyet aíz a hatalom szabadított fel, amely az igazi tudomány hazája. Eredménye­inket soha nem tudtuk volna elérni, ha nem láttuk volna magunk előtt a szovjet tudomány ragyogó példá­ját, ha nem élveztük volna lépten­nyomon a Szovjetunió tudósainak segítségét. A magyar tudomány ügyének legnagyobb pártfogója: Rákosi elvtárs Tudományos életünk fellendülésé­hek döntő belső tényezője ugyanaz az erő, amely népköztársaságunk íninden nagy vívmányának kezde­ményezője volt; a magyar munkás­osztály és annak Kommunista Párt­ja, a Magyar Dolgozók Pártja, élén szeretett vezérével, a magyar nép büszkeségével, Rákosi Mátyással. Amikor nehézségeink voltak,- ami­kor hibákat követtünk el vagy ami­kor fanácsra volt szükségünk, min­dig ott volt a Párt, mindig ott volt Rákosi elvtárs, aki a magyen tudo­mány ügyét sajátjának tekinti és annak legnagyobb pártfogója. Ezután arról szólott!, hogy az aka­démia ünnepi hete egybeesik a bé­kéért folyó hari egyik csúcspontjá­val. — A mi tudósaink is személy sze­rint aktivan résztvesznek a népek, köztük a magyar nép békeharcában. Egész, tudományos munkásságunk a béke. a civilizáció, a kultúra szolgá­latában áll, a nép anyagi és szelle­mi kultúráját van hivatva megerő­síteni, elmélyíteni. Tudatában va­gyunk annak, hogy akár biológiai, akár matematikai kérdésekkel fo­gunk is foglalkozni, akár a társa­dalmi alap és felépítmény viszonyát vizsgáljuk, tevékenységünk lényege arra irányul, hogy a felszabadult, a folyton erősödd magyar nép ne rés, hanem erős bástya legyen a béke frontján, ahogyan azt Rákosi Má­tyás kifejezte — mondotta befeje­zésül Rustznyák István elvtárs. ladva, óriási távlatokat nyit meg. — Szeretnénk a magyar tudó­sokkal és az egész világ haladó tu­dósaival kicserélni tapasztalatain­kat és arra törekedni, hogy a tu­domány valóban a nép tudománya nagyméretű aranyozott keretbe fog­lalt vörös lapra sajátkezőleg festett rá. A Román Tudományos Akadé­mia nevében Gheorghe Lupu üdvö zölte a megalapításának 125. évét legven, amely a béke ügyét szol- ; ünneplő Magyar Tudományos Aka­galja, hogy az egész emberiség kul- | démiát, majd Aszón Hadzsioiov túrája hatalmas fejlődésnek indul- akadémikus a Bolgár Tudományos ion és egyre magasabb fokot érjen Akadémia üdvözletét tolmácsolta, cl. Kuo-Mo-Zso ezután a jelenlévők lelkes tapsa közben átnyujto'ita az üdvözlet kínai szövegét, amelyet A Bolgár Tudományos Akadémia küldöttének felszólalása után Jozef Macurek, a Cseh Tudományos Aka­démia üdvözletéi adta át. Fogarnsi elvtárs a dialektikus materializmus szerepéről és az Akadémia feladatairól Darvas József* A tudomány munkásai hű és elszánt védelmezői legyenek a béke ügyének Rusznyák István nagy tapssal fo­gadott beszéde után Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter köszöntötte a 125 éves Magyar Tu­dományos Akadémiáit és alz ünnepi hétre eljött vendégeket. — Azzal, hogy a Szovjetunió el­hozta népünknek a szabadságot, aii akadémia számára is megteremtő­dött) a lehetőség, hogy új történelmi körülmények között, új feladatok­kal, de visszatérjen a régi haladó eszmélthez — mondotta többek kö­zött). — Mit vár a nép és a nép állama b tudósoktól? Azt várja, hogy mun­kásságukkal fáradhatatlanul szolgál­iák a nép ügyét, a szocialista épí­tés ügyét. Olyan becsület és olyan gondoskodás soha nem övezte ná­lunk a tudomány munkásait,^ mint ma. Szocialista építésünk határtalan fejlődési lehetőséget biztosított a tudomány számára. Ezt a lehetőséget megragadni, a haladó tiudomány új és új eredményeivel szolgálni or­szágunk szocialista építését, ez a nép, a haza iránti kötelessége ma minden becsületes magyar tudós­nak, — Népünk azt várja a tudomány munkásaitóf, hogy hű és elszánt védelmezűl legyenek a béke ügyé­nek. Az imperialista országokban a tudósok a 'tőke kiszolgáltatottjai és a tudomány eredményei nem az életet, nem a haladást, nem az em­berek boldogságát szolgálják, ha­nem a halált és a pusztfiást. A tu­domány ilyen felhasználása ellen küzdeni, a tudomány elaljasítása és barbarizálása ellen harcolni, a ha­ladó tudomány eredményeivel a békét, a haladást, a szg^adságQt védelmezni, — kötelessége ez min­den becsületes magyar tudósnak. A tudomány fegyver. Tudósainknak azért kell harcolni, hogy ez a fegy­ver a gyilkosok kezéből az építők, az életet szépítők kezébe kerüljön! — 'A' 125 éves, de megújhodott Magyar Tudományos Akadémia ak­kor végez jó munkát, ha ebben a szellemben viszi előre a magyar tudományt. Két oszlop az, amelyre bizton támaszkodhat. Az egyik: a mult hagyományai, a másik: az élenjáró szovjet tudomány. Ha a Magyar Tudományos Akadémia szi­lárdan támaszkodik erre a két osz­lopra, feladatait úgy tudja betölte­1 ni, hogy soha el nem muló szere­I tet és büszkeség övezi munkája í újább évtizedei':. A Szovjet Tudományos Akadémia forró üdvözletét küldi Darvas József miniszter beszédét hosszantartó lelkes taps fogadta, majd M. Dtibinyln akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője olvasta fel a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának üdvözletét: „A szovjet tudósok nagy érdek­lődéssel kisérik a Magyar Népköz­társaság tudományának rohamos fejlődését, valamint a Magyar Tu­dományos Akadémia tudományos hatató intézeteinek vivmányait és sikereit — szól az üzenet, Az élen­járó szovjet tudomány képviselője a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tudományos akadé­miája szoros összeköttetésben áll a többi országok tudósaival és külö­nösen a népi demokráciák orszá­gainak tudósaival. A szovjet tudó­sokat a marxizmus-leninizmus nagy eszmél lelkesítik. Minden munkájukkal a kommu­nizmus építését szolgálják és állan­dóan szem előtt tartják Ioszif Visz­szarionovics Sztálinunk, korunk legnagyobb tudósának, az egész vi­lág dolgozói vezérének bölcs sza­vait, amelyek szerint igazi élenjá­ró tudomány az a tudomány, ame­lyet semmi sem választ el a nép­tőt, amely nem különíti el magát a népiől, amely kész a népet szol­gálni, kész a tudomány összes vív­mányait a nép rendelkezésére bo­csátani, amely a népet nem kény­szerből, hanem önként, szívcsen szolgálja. A Magyar Tudományos Akadé­mia alapításának 125, évfordulója alkalmából a Szovjet Tudományos Akadémia forró üdvözletét ktildt az összes magyar tudósnak, akik. tudásukat és tapasztala laikat a nép szolgálatába állítják és a néppel együtt önfeláldozóan dolgoznak a szocializmus felépítésén és nagy feladatainak megvalósításán". Dubinyin akadémikus a jelenlé­vők percekig tartó lelkes, viharos tapsa közben nyújtotta át az üd­vözlet orosz és magyarnyelvű szö­vegét tartalmazó gyönyörű vörös bőrbe kötött diszalbumot, amely­nek fedőlapját a Szovjetúnió Tu­dományos Akadémiájának képe dí­szíti. Rusznyák István elvtárs, az al­bumot átvéve, kezet szorított Du­binyin akadémikussal, miközben a jelenlévők fergeteges lelkesedéssel éltették a magyar és a szovjet nép barátságát, Sztálin és Rákosi Má­tyás elvtársakat. Dubinyin akadémikus végül be­jelentette, hogy a szovjet delegáció a Magyar Tudományos Akadémiá­nak könyveket hozott ajándékba, amelyeket a szakkörök ülésein ad­nak át. Kinal, román, bolgár, cseh tudósok üdvözlete Rusznyák István elvtárs, az 'Aka­démia nevében köszönetet mondott az üdvözletért és a könyvajándé­kér'i, majd Kup-Mo-Zso, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökhe­lyettese, a Kinai Tudományos Aka­démia elnöke tolmácsolta a Kinai Tudományos Akadémia üdvözletét. — Kinai népünk, akárcsak *a ma­gyar nép — felszabadult — mon­dotta. — Kínában ' a tudományos kutató munka marxizmus-leniniz­mus fényével a nép szolgálatának útjára lépett és ezen az úton ha­Fogarasi Béla elvtárs, akadémi­kus tartotta meg ezután előadását. A dialektikus materializmus szere­péről beszélt a tudományos kuta­tásban, majd a Magyar Tudomá­nyos Akadémia feladatairól szólt. — Eljött az ideje annak — mon­dotta —, hogy a MTA munkássá­gát a dialektikus materializmus vi­lágszemléletére alapozza, a marxis­ta materializmus elméletét és a dialektika módszerét a konkrét tu­dományos kutatásban alkalmazza. Ez tudományos életünk felvirágzá­sának legfontosabb Ideológiai felté­tele. Ilyen nagy feladat megoldása, megvalósítása, tudományos éle­tünknek egy egész periódusára ki­terjed. A múltban a reakció béklyóba­verte a tudomány szabad fejlődé­sét s egyik fegyvere e téren a ha­ladó filozófia, az élenjáró elmélet elnyomása volt. „A magyar nép idegenkedik az elront gondolko­dástól" — írták hivatalos tudomá­nyos kiadványokban. Ez nem egyéb, mint a magyar nép s a ma­gyar tudomány megrágalmazása! „A magyar gondolat antimate­rialista" — állították. Ez annyit jelentene, hogy a magyar gondolat tudományellenes. Ez is a magyar gondolat, a magyar tudomány meg­rágalmazása. Bár • materialista elmélet fejlődését elnyomták, ter­mészettudósaink túlnyomó többsége mégis ösztönös materialista volt. Ma arról van szó, hogy ezt az ösz­tönös materializmust a kór köve­telményeinek megletető módon di­alektika* materializmussá fejtesz­szük tovább. Heg kell tannlnnnk • materialista elméletet éa dialektika* módszerét Ehhez természetesen állandó, rendszeres, tervszerű munkát kell folytatni, ; Meg kell szervezni a szaktudo­mányok és a marxista filozófia, a marxista-leninista társadalomtudo­mány művelőinek összemflködését. Igen fontos, hogy a dialektikus materializmus kérdéseit ne csak ál­talánosságban, elvont formában te­gyük fet és tárgyaljuk. A szovjet tndomány példáját követve meg kell tanulnunk a materialista elmé­letet és a dialektikus módszert és egyes tudományszakok sajátos te­rületén, azok anyagán kidolgozni és alkalmazni. A dialektikus materializmus sze­rint, az igazság ismérve, próbakö­ve az elmélet és gyakorlat e kap­csolatának, vezérfonalként kell át­hatni egész tudományos munkán­kat. A reakciós idealizmusnak ét azzal kapcsolatos metafizikus mö(jl szernek, antidialektikus szemlélet" nek tudományos életünkben megié vő maradványai ellen a dialektikus materializmus bevált fegyvereivel harcot kell folytatni, szintén nem elvont formában, hanem a konkrét tudományok területén. A vitás, tudományos kérdéseket a sztálini elv alapján, a vélemények harcában, szabad vitákban kell megoldani. A dialektikus materializmus ej. sajátítása és a tudományban való érvényesítése, alkalmazása tudo­mányos fejlődésünkben, elodázhat tatlan szükségletté vált, amp|" ugyanannyira következik a tudo­mányos kutatás mai állásából" mint a népi demokrácia és a tudo! mány mind szorosabbá váló kap. csolatából. Legyen szabad ezzel kapcsolatban népünk bölcs vezéré­nek, Rákosi Mátyásnak szavait idéznem: „Az értelmiségi munkára ugyanolyan megtermékenyitően hal a marxizmus-leninizmus elmélete mint a politikára, vagy a társadal' ml munka és fejlődés egyéb terii­leleire". Ez teljesen érvényes nem utolsó sorban a tudományos munkára is. — Bízunk abban, hogy népünk és a tudomány javára sikerrel fog­ja az előtte e téren álló feladató­kat megoldani és ezzel az emberi haladás, a szocializmus, a béke ügyét szolgálni. Távirat Rákosi elvtárshoz Fogarasi Béla elvtárs előadása után a nagygyűlés hatalmas lelke­sedéssel táviratot intézőit népünk forrón szeretett Vezéréhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz: „A Magyar Tudományos Akadé­mia alapításának 125. évfordulóján tartott nagygyűlése forró szeretet­tel üdvözli önt, a magyar tudo­mány nagy pártfogóját. Az ön vezetése, a Magyar Dolgo­zók Pártja útmutatásai tették le­hetővé számunkra, hogy ezt az év­fordulót szabad népköztársaságunk­ban ünnepelhessük. Tudományos életünkre is hatalmas, megtermé­kenyítő hatással van az a történel­münkben páratlan lendülettel folyó mnnka, mellyel dolgozó népünk épitl az új, gazdag, szocialista ha­zát, ' Égy érvet ezelőtt az ön szerető gondoskodása és bülcs útmutatásai tették tehetővé akadémiánk meg­újhodását Ml magyar tudósok, nta a régi rendben nem Is álmodhat-, tunk. Akadémiánk megújhodása és a tudománynak nyújtott hatalmas erkölcsi és anyagi támogatás tehe­tővé teszik, hogy minden erőnke) és tehetségünket, az előttünk álló és a szocializmus építése szempont, jáhól oly fontos feladatoknak szem telhessük. Jubileumi ütésünk alkalmával megfogadjak önnek, hogy tovább fokozzuk erőfeszítéseinket hazánk szocialista építése érdekében és as, ön vezetésével a nagy Sztálin ál­mutatásalt követve, kivesszük a részünket a békéért folyó harcban, Fogadjuk, hogy a Szovjetúnió tu. dományns akadémiája példáját kö. vetve minden erőfeszítésünkkel ha, zánkat és a haladó békeszerető em­berek nagy táborát fogjuk - szol. gálái. A Magyar Tudományos Akadt, mia nagygyűlése", • Az ünnepi hél megnyitó ünnep­olyan fettételek mellett végezhetjük , sége Rusznyák Isiván zárószavaival munkánkat, melyekhez hasonlóról' ért véget. Mntífc elvtárs javaslatára az ENSz elhalasztotta a tibeti kérdés tárgyalását Az ENSz közgyűlésének főbi­zottsága november 24-i délutáni ülésén minden vita nélkül egy­hangúlag jóváhagyta azt a javas­latot, hogy a különleges politikai bizottságtól a Politikai Bizott­sághoz tegyenek át két kérdést-: Jeruzsálem nemzetközivé nyilvá­nítása kérdését éa a Szovjetunió panaszát a Kinai Népköztársa­ság légi határainak megsértése ügyében az amerikai légierő ál­tal. Ezután a főbizottság megkezdte Salvador javaslatának tanulmá­nyozását. Ez a javaslat indítvá­nyozza, hogy a jelenlegi ülésszak napirendjébe iktassák be a ,,ti­beti kérdést". J. A. Malik elvtárs, a Szovjet­unió küldötte kijelentette, hogy Tibet Kina elválaszthatatlan ré­sze. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy az adott kérdésnek bármilyen magvitatása az ENSz­ben jogellenes beavatkozás Kina belügyeibe. Sőt ezen túlmenően, megsértik a kinai népet, amely több évszázados elnyomás után végre ura lett saját házának és most rendet teremt ebben a ház­ban. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy ezt a kérdést nemcsak el­halasztani, hanem törölni kell — mondotta Malik elvtárs. A főbizottság további vita után egyhangúlag úgy határo­zott, hogy Salvador javaslatának tanulmányozását elhalasztja. 196 ssásalék A nehézipari minisztérium jelen­tése szerint az országos bányász­szakszervezet tiszteletére rendezett széncsafában az ország szénbányá­szai 196 százalékra teljesítették az első műszak termelési előirányza­tát, szemben a november 7-i ered­ménnyel, amikor az első műszak eredménye 182 százalék volt. A TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS MEGTEREMTŐJE Ma, november 28-án 130 esz­tendeje, hogy megszületett Fried­rich Engels, a proletariátus nagy tanítója, a lánglelkű forradalmár, aki egész életét a munkásosztály javáért, a dolgozók és elnyomot­tak felszabadításáért folytatott harc szolgálalába állította. Engels Marx Károllyal együtt a tudományos szocializmus, a marxizmus megalapítója volt. Fel­becsülhetetlen érdemük, hogy tu­dományosan bebizonyították a ka­pitalizmus pusztulásának és a kommunista társadalom diadalá­nak szükségszerűségét. Ezzel a szocializmus az addigi meddő áb­rándozásból reális tudománnyá vált. Rámutattak arra, hogy a kommunista társadalomhoz veze­tő út a proletárforradalmon és a proletariátus diktatúráján át ve­zet. Marx és Engels azt tanflot­ták, hogy a proletáriálus nem tud győzni és nem tudja felépíteni az új, osztálynélküli társadalmat, ha nem teremti meg a saját mun­kás, kommunista pártját. A tömegek gyakorlati tapaszta­latai alapján fejlődtek tovább Marx és Engels tanai. Mindig hangsúlyozták, hogy elméletük nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Engels a tudomá­nyos szocializmus megalapozásá­hoz és kidolgozásához hatalmas lépésekkel segítette hozzá az em­beriséget, de sohasem feledkezett meg rámntatnl arra, hogy ebben a tudományos hőstettben ' az első hely nagy barátját, Marx Károtvt Illette meg. Engels már Marx-szal való ta­lálkozása előtt ts forradalmár volt a tudományban. Ezt bizonyítja „A munkásosztály helyzete Ang­liában" cfmfl munkája Is. Marx­szal 1844 augusztusában találko­zott Engels Párlsban és ettől az időtől kezdődik alkotó együttmű­ködésük. ,,A szent család" és „A német Ideológia" című munká­jukban az új forradalmi materia­lista világnézet alapjait vetették meg. A tudományos szocializmus első rendszeres teljes kifejtése a Kommunista Kiáltvány volt Marx és Engels egyaránt kér. telbetetlrn volt az opportunisták elírni harcban, amelyek behatol­tak a munkáspártokba és igyekez­tek a kicsinyes, reformista politi­ka útjára "tereint. Kíméletlenül ostorozta Marx és Engels a pro­letariátus diktatúrájának ellenfe­lelt, a szocializmusba való békés belenövés hivrlt, mint a munkás­osztály legnagyobb ellenségeit. Engels megkezdett harcát folytat­juk ma. amikor minden becsüle­tes. a béke megvédéséért harera­kész dolgozó sfkraszáll ,,a demo­kratikus szocializmus" mai hir­detőt, mint Bevin. Schumaeher és Saragat e'Ien, ak'.k a demnfcrs­tikns szocializmus álarca mögött Igyekszenek megmenteni a kapi­tnlfzgpust. Ezek az amerikai ügy­nökök mnnkásárulnsban messze feiiilmutfák azokat, akikről kímé­letlenül lerántotta Marx és Engeis a leplet. Engels behatóan foglalkozott Oroszországgal az érlelődő fórra-, da'om országával és örömmel, büszkeséggel üdvözülte a marxiz­mus oroszországi úttörőit a „mun­ka felszabadítása" csoportot. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat, — amelyet türelmetlenül várt és megjósolta róla, hogy for­dulópontot Jelent a világ történel­mében — már nem érte meg. A Lenin-Sztálin pártja állal ve­zetett munkásosztály megvalósí­totta Marx és Engels tanításait. Ennek a tanításnak szellemében haladunk ma a szovjet nép mil­liót Sztálin elvtárs vezetésével » kommunizmus megvalósítása « és mutatnak utat a világ minden dolgozója, így a dolgozó magva' nép számára is. Bármennyire tombol a burzsoázia rothadó osz­tálya, bármennyire igyekszik » kapitalizmust megmenteni, nem tudják visszafordítani a történe­lem kerekét és nem tudják meg­akadályozni a kommunista társa­dalom törtéue'mlleg szükségszer diadalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom