Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-26 / 275. szám

•A3ARNAP, m«. NOVEMBEB M. PÉLDÁT MUTAT, SEGlT DOLGOZÓ PARASZTTÁRSAINAK Palotás József tanácstag A szőregi határban az őszi munkálatokat végzik a község dolgozó parasztjai. Legtöbbet a mélystántással foglalatoskodnak, mert ez most a legfontosabb. A deszki gépállomás traktorai nagy segítséget nyújtanak a munka elvégzésében, de ott. ahova még nem jutott el a traktor, ketten-hárman összefogva négy lóval végzik a munkát. Valamennyien (szorgalmasan dolgoznak, mert tudják, hogy a mélyszántás időbeni elvégzése gazdagabb termést hoz. Tudja ezt Palotás József is. Az 6 földién is foly k a munka. Rendes, gondozott mind a 12 hold földje. Jelenleg a fia szánt, neki nehéz az eke*czarvát tartania., mert már 63 évea. A határt járja, inkább szorgalmasan nézi. hogyan folyik a munka. Mint a tanács tagja, ott él dolgozótársai kőzött és állandóan tanáccsal. felvilágosításokkal látja el őket. Lakatos Lajosáéhoz is beköszön. — Hogyan állunk a mélyszántással? Ha nem kezdtünik hozzá, akkor sürgősen meg kell kezdeni, mert ennék most van az Ideje. Lakatosné már régen ismeri „Palotás bácsit. Tudja, hogy jó gazdaember éa érdemes megfogadni tanácsát. — Bizony már hozzá kellett volna kezdeni, — mondja Lakatosné — de eddig más munka is volt. Palotás József azonban nem elégszik meg ennyivel. — De el kell most már végezni, addig amig jó az Idő, mert az nekünk is já, meg az államnak is. Holdanként legalább másfél mázsával jelent többet az, ha elvégezzük idejében a mélyszántást. — Csakugyan jő lenne a több termés — mondja Lakatosné. — Jut majd cipőre, meg ruhára. El is végezzük rövidesen. Azzal elköszönnek egymástól. Palotás József pedig továbbmegy. Jóiért letvánnét, a terménybegyüjtés fontosságáról világosítja fel. Csak a kapuban áll meg, mert az asszony kinf dolgoz k az udvaron. Erről is, arról is szó kerül, aztán a begyűjtésről érdeklődik. Magyarázza, hogy miért fontos a begyűjtés és azt is megmondja, hogy ez mindenkinek hazafias kötelessége. Beszél arról is, hogy ő már e'.eget tett a burgonya, a kukorica, árpa és zab beadási kötelezettségének százszázalékig. Beszélget még keveset, at:tán továbbmegy. Az egyik helyen a szántás.- a másik helyen a begyűjtés, a harmadik helyen a termelési szerződés kerül szóba. Palotás József mindenre szívesen ad felvilágosítást. Tudja, hogy ezzel is segiti a dolgozó parasztságot. Bejár emellett a tanácsházára és ott is segítségére siet a hozzáfordulóknak. Megbeszéli kérdéseiket és a szőregi dolgozóparasztság mindjobban megszereti Palotás Józsefet, s a hoz"-á hasonló dolgozó tanácstagokat, akiket a dolgozók bizalmából Pártunk. népi demokráciánk állított erre a fontos helyre. — Szívesen segítek és adok taná csot a dolgozó parasztoknak. — mondja az asztal mellett ülve — mert tudom, hogy ezzel is egés: népünk ügyét szolgálom. De úgy ér zem, hogy ez kötelességem is, min: tanácstagnak. A szőregi dolgozók mjndinkábl látják Palotás József munkájábó is, hogy a tanács értük alakúit meg s valóban az ó érdekeiket szolgálja Országos tapasztalatcsere és munkamódszerátadási értekezlet a szegedi postán A szegedi postaigazgatóságon tapasztalatcsere és munkamódszerátadási értekezleten vettek részt a postaigazgatóságok vezetői. Az értekezlet előtt megtekintették a postaigazgatóság ügyosztályait, tanulmányozták az ügyosztályok személyzeti öszszetételét, ügyrendjét és ügyvitelét. Tüzetesen megbeszélték az ügyosztályok munkaterveit, munkamódszereit és tanulmányozták az ügyosztályok vezetését. A tapasztalatcsere és munkamódszerátadási értekezletet Katona Antal elvtárs, a posta budapesti főosztályvezetője vezette. A megbeszélés első részének az volt a célja, hogy megismerkedjenek a dolgozók véleményével, esetleges panaszaival a posta munkájáról. Itt, a városi pártbizottság, a szakszervezetek, a megyei, járási és városi tanács, valamint a jelentősebb üzemek és hivatalok kiküldötteinek bevonásával beszélték meg a kérdéseket. A jelenlévők elmondották észrevételeiket a posta munkájáról, amelyeket a továbbiakban hasznosítanak. A városi pártbizottság nevében Bite Vince elvtárs szólalt fel és rámutatott a postaszolgálat hibáira, de hangoztatta, hogy a munkának, különösen a postások közötti munkaversenynek komoly eredményei is vannak. A szegedi pártbizottság a közelmúltban megtárgyalta a postaigazgatósággal a mutatkozó hibákat, amelyeket azóta jelentős mértékben megszüntettek. Az értekezlet második részében különböző szakelőadások hangzottak el és ennek keretében vitatták meg a szegedi postaigazgatóság működését is. Az értekezlet nagy fejlődést jelent a posta életében oEszágos viszonylatban is. Különöen az újítási, munkamódszerátadási és Sztahánov-mozgalcm terén hozott határozatok végrehajtása jelent nagy fejlődést. Igy például a 'többi között elhatározták, hogy a vonalépítési szolgálatban öszszegyüjtik a legjobb munkamódszereket és erről oktatófilmet, részletes leírást készítenek. Az oktatófilmet a vonalfelvigyázó tanfolyamok oktatási anyagában is felhasználják. Hasonlóképpen népszerű leírást készítenek a bevált munkamódszerekről, a legjobb irányító, kézbesítő, levélbeosztó, felvevő munkamódszerekről. A munkamódszerek alkalmazására komplex-brigádot szerveznek a főosztály irányításával. Ezek a brigádok a felmerült problémák megoldására tervezeteket és intézkedéseket dolgoznak ki. A sztahánovista munka műszaki előfeltételeinek biztosítására és új munkamódszerek kikísérletezésére is komplex-brigádokat szerveznek. A munkamódszerek tökéletesítése terén igen nagy segítsége jelent majd, hogy érintkezésbe lépnek a Szovjetunióval a vonal építési, zavarelhárítási és kézbesítői szolgálatban bevált mun kamódszerek átvétele céljából. A kiváló szovjet tapasztalatok nagymértékben elősegítik majd a posta jó munkáját. A zavarelhárítás és karbantartás területén történő bérezés kérdésének megoldására egyébként külön munkabizottságot hoznak létre a legjobb dolgozók bevonásával, Sztahánovista-iskolákat is szerveznek, elsősorban a távirc és hibaelhárító szolgálat részére. A fontosabb postai üzemekben esti munkamódszerátadó tanfolyamot szerveznek meg. Ezeknek és még több hozzá hasonló határozatnak lelkiismeretes végrehajtásával. Pártunk irányítása mellett a posta napról-napra jobban betöltheti itt, Szegeden is azt a feladatot, melyet dolgozó népünk a szocialista postaszolgálattól elvár. A SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉK A FALU KULTURÁLIS EMELKEDÉSÉERT „Szabad Föld" — a dolgozó megelőzte azt a kulturális átalamrasztság évszázados harci jel-, kulást, azt a kultúrforradalmat, szava volt. Ezt a harci jelszót amelyet most mégis csak meg „NÉZD MEG ELVTÁRS!" FILM RÓLUNK, ÉLETÜNKRŐL, HARCAINKRÓL Nagyszerű volt /gazán nagyszerű volt!" — Ezt valaki a kátam mögött mondta, amikor kifelé jöttünk a Szabadság moziból a ,,Kárhozottak összeesküvése'' előadásáról. Érzett hangján az elragadtatás. A szovjet filmművészet egyik kimagasló alkotását Jdttuk, amely a szocialista realizmus minden tulajdonságát magán viseli. A benne sze tcplök mindegyike jellegzetes személy s a film minden kockája rávilágít a cselekmény legmélyebb okaira. Emelletf színpompás és azzal, hogy magyarul beszél, még közelebb hozza hozzánk a mondanivalót. Magyarország? Románia? Bulgária? És sorolhatnám tovább a népi demokratikus, szocializmust épitö országokat, amelyeket a Szovjetunió szabadított fel. .4r előadás közben ráismertünk magunkra, de sokszor biztosra vettük, hogy Románia, vagy Bulgária törtenetének egy darabját látjuk. A film mindannyiunk harcát mutaXja be: a bolgár, román, cseh, lengyel, albán, magyar nép harcát t ezzel együtt a bolgár, román, cseh, lengyel, albán kommunisták harcát, A kommunisták és a nép. harca egy. Ez a film egyik fő mondanivalóia is Mlrál *sól a film? Arról, hogy a népi demokráciáiban az impcriclistak vezetésével és támogatásával n haazárulók hogyan akarták az országot Amerika zsoldjába taszítani — hiszen ez üzleti érdek is volt — és hogyan harcolnak, győznek a kommunisták, akik a nép akaratának hordozói. A film alakjai között felismerjük ellenségeinket: Mindszenty hercegprímás „őemjnenciáját''. Nagy Ferencet, Pfeiffert, az áruló Rajkot, a jobboldali szociáldemokratákat és méginkább gvűlöletessé válnak számunkra. A filmen szereplő jobboldali szociáldemokrata vezér a hercegprímással, a katoIjkus.pár/i miniszter-nagytőkéssel és a többi agyafúrt, csak saját érdekeit néző politikussal együtt csak ezon fáradozik, hogy elszakítsa az országot a Szovjetuniótól, akinek szebedságát köszönhette. Ezek a .,kárhozottak" mind az angol nagykövet parancsára hallgattak, aki nagyszerűen felhasználja őket háborús tervei végrehajtásában. A darnh hősei a kommunisták, akjk világosan látják a helyes utat és leleplezik az aljas terveket. A film lerántja a leplet az imperialisták módszereiről, céljairól és bemutatja, hogy mi, magyar dolgozók, a többi népi demokráciák dolgozóival együtt forrón szeretjük Sztálin elvtó- sat és a Szovjetuniót. A film rólunk szól. A filmet megtekintő közönség ezen az előadáson maga is szereplője lett a filmnek. Ugy éreztük, mindnyájan azokhoz a dolgozókhoz tartozunk, ckik a filmen boldogságukért harcoltok. A Uöxönttág együtt tapsolt a Marsliall-terv ellen tiltakozó dolgozókkal. Amikor Hanna Lichta a parlamentben leleplezte az áruló szocdemeket, együft tapsoltunk nálamennyien Sztálin elvtárs nevének említésekor és együtt ujjongott c győzelmen a közönség a film parlamenti jelenetének tagjaival. Hanna Lichta még a film elején ezeket mondotta; ,.Ismét vihar van készülőben országunk felett, a nap homályosabban ragyog. Az ellenség nem nyugszik, ismét fellángol a harc és térdre akarnak bennünket kényszeríteni." Mi mindnyájan megtanultuk, hogy kik és hogyan támadják a mi békénket. A film azt a büszke tudatot erősítette meg bennünk, hogv mi a Szovjetunió-vczette béketóboi erős, megronlkatallan bástyája vagyunk és a szocializmus legyőzhetetlen hcrcosai, hjszen harcokban edzett Pártunk vezet és a Szovjetunió, Sztálin elvtársunk áll a mi oldalún kon. Éles fegyver kezünkben a film Ott csapott le az imperialistákra al.ol nekik a legfájóbb. Segit cz ellenség leleplezésében. Vc lósággal lázba hozza a közönséget. Az előadás ufán hazafelé menet innen is, onnan is elragadtatott megjegyzéseket hallottam. Mindenki, ak látta a filmet, önkéntelenül is propagandistává vált. Ma is hallotcn róla beszélni; „Nézd, meg elvtársi' mondta cz egyik idősebb ember mellette menőnek Erösebbek lettünk, éberebbek és bátrabbak. Fz! azoknak a lelkes, ragyogó arcár• olvastam le, akikkel együtt láttam filmet. Ez a magyarázata, fog Szeged dolgozói, mindenhonnan, üzemekből és iskolákból, termelöcsopor tokból és hivctclokból csoportosai jelentkeznek a film megtekintésére. Csorna Gyula, DlSz-filmpropagandista. /iseli most a Szabad Föld Téli Esték tudományos, kulturális, népművelődési előadássorozata. A szabad földön a politikai és gazJasági hatalom mellé így szerzi meg dolgozó parasztságunk a munkásosztály segítségével a tudás hatalmát is. Igy valósítja meg Népköztársaságunk a Horthy-fasizmus 25 esztendeje után a Magyar Tanácsköztársaság kulturális felhívását: „Meg kell tanulnotok látni a szépet, hogy részesei lehessetek minden harcotok és szenvedéstek eredményének: a kultúra és szépség birodalmának." Megyénk területén nagy lenlülettei kezdődött meg a Szabad Föld Téli Esték előadássorozata, ahol műsoros, ismeretterjesztő, gazdasági és politikai előadások viszik előbbre a falu kultúrájának ügyét. Ez az egyik terület és nem lényegtelen terület, amelyik hivatott az Alkotmányunkban lefektetett, a falu ás város közti kulturális különbség felszámolását előbbrevinni. Már a kezdő, 1—2 előadás ulán átlagosan 100—120 dolgozó paraszt jelenik meg a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatán. A helyi tanácsok a pártszervezetek irányítása mellett a tömegszervezetek segítségével legtöbb helyen fontos feladatuknak tekintik az esték alapos, jó megszervezését. A népművelési munka döntően társadalmi feladat, de szervezéséért, összefogásáért, anyagi támogatásáért, a tömegszervezetek ezirányú munkájának összehangolásáért, a tanácsok felelősek. Meg kell mondanunk, hogy az eddigi kezdeti eredményeink mellett kezdeti hiányosságok is megmutatkoznak. Jónéhány helyen szervezési hiányosságok tapasztalhatók. Például az algyői kultúrotthonban egy órával a Szabad Föld téli Esték megkezdése előtt a egnagyobb rendetlenség fogadta i dolgozókat, vagy Oszentivánon, hol a Szabad Föld Téli Esték idején tanácsülést, MNDSz-gyűést és a dohányosok gyűlését tartották. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy mint Oszentivánon, a helyi népművelési biottság nem hangolja össze feladatait. Ahol ez megtörténik, pl. a szomszédos Ujszentjvánon, a kul túrotthon zsúfolásig megtelt ÍZ érdeklődő dolgozó parasztokkal. Az előadás mindkét helyen legaktuálisabb kérdésről: Tikéról szólott. Ugyanakkor Apát:alván egyszerűen nem tartották meg a Szabad Föld Téli Estét, mert népnevelő értekezlet volt a Pártban. Mit mutatnak a felsorolt példák ? Nemcsak azt, hogy néhány községben a pártszervezet és a helyi tanács lebecsüli a Szabad Föld Téli Esték népművelési és népnevelési jelentőségét, hanem azt is, hogy széles körre, i dolgozók nagyobb tömegére kell kiterjeszteni a Szabad Föld Téli Esték résztvevőit. Nemcsak \ falu párt- és tömegszervezetei ,'kliváinak kell résztvenmiök raj'a, hanem elsősorban azoknak a dolgozó parasztoknak, akik más oktatási formában nem részesüllek. Ha a Szabad Föld Téli Este ilyen széles tömegbázison nyugszik Apátfalván, akkor 30, vagy 40 népnevelő hiányzása miatt még nyugodtan meg lehetett volna tartani az előadást. Az, hogy Oszentiván községbon 'emondták a Szabad Föld Téli Esték megtartását, mert a termelési szerződésre kell agitálni, a tömegagitáció teljes lebecsülést jelenti. Hol lehetne jobb tömegagitációt kifejteni, mint, 200 -250 ember előtt? Másrészt je'enti ez a kulturális kérdések lebecsülését. Lenin, amikor a szovjetunió nagyjából a fejlődés azon a fokán állt, mint amin mi nost. azt mondotta: ,,A politikai és szociális átalakítás nálunk kell csinálnunk... Ahhoz, hogy teljesen szocialista országgá váljunk, nekünk most már csak erre a kul túrforradalomra van szükségünk." Ezt a lenini tételt nem értették meg Oszentivánon és nem értették meg megyénk néhány községében. Ahogy ckos ember a mai verébért nem adja oda a holnapi túzokot, úgy egy látszólagos gyors eredményért nem szabad feláldozni a rendszeres és állandó tömegnevelő munkát. A tömegagitáció, tömegnevelés terén csakúgy, mint a hadászatban, a sztálini stratégia elvei szerint a „háború állandóan ható tényezőire" keli építeni. Ilyen állandóan ható tényező a tömegnevelés terén, tehát az osztályharcban a Szabad Föld Téli Esték előadássorozata. Szabad Föld Téli Esték feladata, hogy minden előadás a falu legszélesebb közönségének szabad parlamentjévé váljék, ahol az előadáshoz kapcsolódva előkerülnek a helyi termelési és más problémák, ahol egészséges helyi vonatkozású javaslatok hangzanak el, ahol az előadásokat vita követi és nem utolsó sorban, ahol a falu mezőgazdasági szocialista szektorának legjobb képviselői beszámolnak eredményeikről, terveikről a legszélesebb nyilvánosság előtt. Ezen a téren a minőségi munka megjavítására kell venni az irányt és a helyi falusi konkrétumok alkalmazására. Nemcsak az előadásban, hanem az előadást kisérő műsorszámokban is. Ha vidám, jól átpolitizált helyi rigmusok (csasztuskák) kísérik a Szabad Föld Téli Estét, ahol dalban, táncban a gúny fegyverét is használva foglalkozunk a falu termelési, politikai életével, akkor a Szabad Föld Téli Esték látogatottsága megnő és közvetlen kapcsolatot teremt a kulturális és politikai nevelőmunka terén, ami egymástól elválaszthatatlan. Ezen a téren nemcsak falusi szervezeteinknek, hanem járási és megyei népművelési apparátusunknak is fokoznia kell a tevékenységet. Mert arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket értek el a Szabad Föld Téli Esték a termelés terén, a népművelődési alosztály még nem tud konkrétumot adni, elsősorban azért, mert járási és falusi szervezeteink nem foglalkoznak eléggé azzal a kérdéssel, hogy a falu aktuális problémáit a Szabad Főid Téli Esték keretében élesen a dolgozók elé állítsa. Ezen a téren sürgősen változtatni kell és a járási előadói kollektíva hivatott arra, hogy minél hamarabb összejöjjön, megtárgyalja, megvitassa a helyi tapasztalatokat és a .még meglévő hiányosságokat kiküszöbölje. A minőségi és szervezési munka megjavítására kötelezi a népművelési apparátust lent és fent az az óriási érdeklődés, amely a Szabad Föld Téli Esték iránt megnyilvánul dolgozó parasztságunkban. összefoglalva: Elsőrendű feladat, hogy a falu tömegszervezetei mindenütt aktivan belekapcsolódjanak a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatába és amit ezzel egyidőben végre kell hajtani, hogy minden előadást a falura konkretizáljanak az előadók. A felmerült hiányosságok gyors kiküszöbölése, a falu középparasztságának nagyobbarányú bevonása, az előadássorozat tömegbázisának kiszélesítése az az előttünk álló feladat, melyet a helyi tanácsoknak napirendre kell tüzniök, hogy megvalósíthassuk Sztálin elvtárs mindannyiónk számára parancsként hangzó szavait : ..Mi minden munkást és parasztot előbb, vagy utóbb kultúremberré teszünk."