Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-26 / 275. szám

jWSAIWAP, lMi NOVEMBER 28. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozása a francia kormánynál a vietnámi francia haderők határsértései miatt ' ff Kinai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatot tett közzé a fran­cia gyarmati hadsereg fegyveres provokációival és a francia szá­razföldi és légihaderő kinai te­rület ellen végrehajtott bomba­támadásaival kapcsolatban a ki­na-vietnámi határon. 1949 december óta a vietnámi francia szárazföldi és légihaderő többiaben behatolt a Kinai Nép­köztársaság területére és légi­terébe és fegyverem provoháeiót követett el azáltal, hogy lőtte és bombázta a kinai haderő egységeit és a kinai polgárokat. A francia hadsereg szárazföldi erői a kvantung-vietnámii határ mentén 22 kinai állampolgárt megöltek. A francia légihaderő összesen 18-szor hatolt be Kina légiteré­be. A repülőgépek azonkívül, hogy felderítő tevékenységet folytattak, négyizben ruhaneműt, gyapjútakarókat, valamint egyéb felszerelési tárgyakat dobtak le a Jao-Huai, Kuonaintang bandi­tavezér csapatmaradványai szá­mára. A repülőgépek többször lőtték a határvidék békés lakos­ságát, több személyt megöltek és sokakat súlyosan megsebesítet­tek. A francia hadsereg szárazföldi erői 24 alkalommal hatoltak be Kina területére. Feltérképezték a kinai határterületeket és nagy rekvirálást hajtottak végre. A francia szárazföldi és légihaderő támadásai során több kinai pol­gárt megöltek. Március 24-án polgári hajókat fosztottak hl és 11 hajóst és utast megöltek. Szeptemberben még súlyosabbá vált a francia haderők határsér­tése. Nem teljes adatok szerint a szeptember 1-től október 31-ig terjedő 61 nap alatt, a francia légihaderő 3 repülőgépe kétiz­ben repülte át a kvantung-viot­námi határt. Másizben 52 francia katonai repülőgép a kvantung­vietnámi határt sértette meg. A kinai külügyminisztérium szóvivője megáHapitotUi, hogy szeptember elseje óta a francia támadások egyre gyakoribbak és súlyosabbak lettek. Október 8-án a francia repülőgépek mélyrepü­léses támadást hajtottak végre Lumg Csintól délnyugatra lévő Sujkoukuan ellen, melynek so­rán több mint 20 lakóház el­pusztult és a kinai védelmi had­erő két katonáját megölték. Ezek a gépek öt bombát dobtak októ­ber 11-én Pingerkhuanra, ame­lyek egy harcost megöltek és kettőt súlyosan megsebesítettek. A francia repülőgépeknek ok­tóber 19-én Tienpao ellen vég­rehajtott bomba támadása során több mint 30 személy meghalt, 15 megsebesült, több mint 100 polgári lakóház és egy híd rom­badőlt. A francia csapatok 30 izben lépték át a kinai határt, ötiziben lőttek kinai területeket és többizben elrabolták a lakosság sertés- ég baromfiállományát és más ingóságait. Kirabolták a lakosságot A francia hadsereg szárazföl­li egységei ugyanezen a vidéken tíz alkalommal fegyveresen át­lépték a kinai határt. Eziek a csapatok kifosztották a lakossá­got, elvitték állatállományát, To­rait, aprójószágát. Megöltek két kinai állampolgárt, egyet meg­sebesítettek és menedéket nyúj­tottak egyes banditacsoportok­nak, amelyek ezt az alkailmat felhasználva, támadást intéztek a kinai határőrség ellen. A francia szárazföldi és légi­haderő kinai területek ellen vég­rehajtott fegyveres provokációja a francia imperialisták szándé­kos, ellenséges magatartására vall, a Kinai Népköztársasággal szemben. Kina egész népét mély­ségesen felháborították a francia imperialisták sorozatos, véres bűncselekményei. A francia kormánynak vállal­nia kell a teljes felelősséget azo­kért az arcátlan és kegyetlen cse­lekményekért, amelyeket a Viet­námban állomásozó haderői el­követtek és vállalnia kell ezek­nek következményeit. A Kinai Népköztársaság központi népi kormánya azonkívül, hegy meg­erősíti határait és erélyesen visz­sza fog utasítani minden provo­kációt, erélyes tiltakozását je­lenti b.e a francia kormánynál és fenntartja magának a jogot ar­ra, hogy az elszenvedett károkért jóvátételt követeljen. A T1TO-KLIKK A HÁBORÚS GYÚJTOGATOK ÜGYNÖKSÉGE Országos gépíróverseny december 9-én Az Országos Gyorsíró- és Gép­íróversenybizottság a gépírás­tanulók és az irodai gépírók ré ­szére országos versenyt rendez. A nevezéseket november 30­áig lehet beadni. Budapesten a versenybizottság központjánál (V. ker.. Alkotmány-utca 11), a vidéki városokban pedig a köz­gazdasági középiskolák verseny­felelőseinél. A gépírástanulók 1950 decem­ber 9-én versenyeznek 16 buda­pesti és 30 vidéki közgazdasági középiskolában. Az irodai, hiva­tali dolgozók saját munkahelyü­kön versenyezhetnek, ha a ver­senyzők száma eléri a 30-at. Fegyveres összetűzések Indonéziában Dzsakartából érkező jelenté­sek szerint Jáva nyugati részé­ben a helyzet továbbra is fe­szült. Szukabuni térségében megöltek több ültetvényest. Já­va keleti részében fegyveres összeütközésekre került sor a kormánycsapatok osztagai és a holland gyarmatosítók ellen fel­lázadt parasztok között. A pa­rasztok felgyújtják a hollandok tulajdonában lévő ültetvényeket. Körülbelül 200 parasztot letar­tóztattak. szárazságon sem lehet varázsigék elmondásával segíteni, hanem víz­tárolókat, csatornahálózatokat és erdősávokat kell létrehozni. Seninn körülmények között nem válhat sztahánovistává, vagy élmunkássá az a dolgozó, aki tele van babonás hiedelmekkel és minden esemény, ami körülötte történik, jót, vagy rosszat jelent. Ezek a fölösleges gondolatok töltik ki ugyanis nap­jának felét és figyelmét elvonja a termelő munkáról. Ezek a tényezők akadályozzák a szocializmus építé­sét, akadályozzák a jobb életünk kialakulásához feltétlenül szükséges ujtipusú ember létrejöttét. Pártunk most ezért fontos felada­tul tűzte ki a természettudományos világnézet tervszerű propagandájá­nak megindítását. Ez a munka ter­mészetesen nem lehet kampány­szerű, fokozatosan kell belekapcso­lódni a politikai nevelőmunkába, mint annak kiegészítő része. 'A' mun­kát Szegeden már közel egy éve el­kezdtük és az eddigi tapaszalatok azt bizonyítják, hogy mutatkozik jelentős érdeklődés, de akad hiá­nyosság is. Hibát követtek el egyes pártszervezeteink, amikor nem érté­kelték kellőképpen ezt a munkát és nem adtak megfelelő támogatást a tömegszervezeteknek az előadások szervezéséhez. A természettudományos előadások szervezésére különösen érvényes Rá­kosi elvtárs 1950 október 27-i be­szédének a következő része: „Kezd kialakulni a pártmunkások olyan tí­pusa, amely mindent a szervezés­sel akar megoldani, amely lebecsü­li az agitáció jelentőségét, lebecsü­li azért, mert már nem tartja fon­tosnak a tömegek meggyőzését és ami ezzel összefügg, a dolgozókkal való szoros kapcsolatot." Ezt a megállapítását nekünk figyelembe kell venni, talán még jobban, mint más előadások szervezésénél, mert a természettudományos kérdések újak és idegenek a dolgozók nagy többsége előtt. Ezt bizonyítják a szegedi üzemek példái: A Magyar Kenderben rendezett első előadáson 15-en, a szegedi Falemezgyárban a nyár folyamán 12—13 dolgozó vett részt az előadáson, a Szegedi Ju­tában pedig az előadások tartama alatt fokozatosan fogyott el a meg­jelentek 89 százaléka. Rákosi elvlárs beszéde élesen rá­világított a hibák okára. Az egyé­ni beszélgetés, az egyéni agitáció szükséges az előadások jó megszer­vezéséhez. Szervezésünknek ez a módja ugrásszerű eredményeket hozott. Ezt bizonyltja a résztvevők számának ugrásszerű növekedése és a hozzászólások minőségi javulása. A Magyar Kenderben a második előadáson már 250-en, a Lemez­gyárban a 'legutóbbi előadáson 120­an vettek részt. Munkánkon tovább kell javítani A pártszervezetek irányításával a tömegszervezeteknek gondosan kell előkészíteniük a természettudomá­nyos előadásokat. Elő kell készíte­niük a népnevelőket és a bizalmia­kat, megfelelő agitációs érvekkel, minden egyes újtémájú anyagnál. Fel kell venniök a Nzikrti könyvki­adó helyi kirendeltségével a kapcso­latot, hogy már az előadás elölt terjeszthessék a népszerű füzeteket. Faliújságokon is ismertessék az előadás jelentőségét. Különös súly­pontként kell tekinteni az ifjúság között végzett munkát. Ezen a te­rületen természetesen az eredmé­nyek elérése elsősorban az ifjúságii szervezet jó munkáján múlik. 'A'z el- ( lenörzés hiányát mint eddigi mnn-1 kánk legdöntőbb hibáját, ki kell küszöbölnünk, mert ahhoz, hogy a munkamódszereinket javítani, fej­leszteni tudjuk, komoly ellenőrzés- j re van szükség. Eszmei-politikai | kiértékelés nélkül nem tudjuk mun- ^ kánk hiányosságát kiküszöbölni és a jövőben a követendő utat meg­szabni. Előadóink szakmai és poli-! tikai fejlődését segíti elő, ha részt-1 vesznek a Magyar Természettudo­mányos Társulat által szervezett szakmai oktatásban. Aagy szerep vár ezeknek a feladatoknak végrehajtá­sában a Magyar Természettudomá­nyos Társulat nemrég megalakult szegedi csoportjára, amely a Párt­bizottság irányításával és segítségé­vel lát fontos célkitűzések elérésé­IIPZ. Megalakulása óta már tevé­keny munkát fejtelt ki Csongrád megye területén. Az első előadások általában jól sikerültek. Előadóink távoleső termelőcsoportokat és olyan községeket is felkerestek, ahol eddig még hírből sem hallot­tak ilyen jellegű előadásokról. A jó munka mellett azonban történtek hibák is, amelyeket feltétlenül fel kell számolni. Több esetben meg­történt például, hogy az előadó nem ment ki a már megszervezett előadásra és ott a dolgozók mun­kaidő után feleslegesen várlak egy, sőt másfél órát is. Az előadásokon a Párt és tömeg­szervezeti vezetők, aktivük feltétle­nül vegyenek részt. Nem szabad megtörténnie olyan esetnek, mint a nyáron a Szegedi Jutafonóban, hogy a vezetőség megszervezte az előadást, de ők maguk más mun­kára való hivatkozással az előadás megkezdése után elmentek. Fontos feladat áll még előttünk: a dolgozó tömegeket részesévé kell tennünk a tudományos munkának, mert „most — amint Lenin elvtárs mondta — a technika minden cso­dája, a kultúra minden hódítása az egész emberiség közkincsévé vá­lik és mostantól kezdve az emberi ész és értelem nem válhat többé az elnyomás eszközévé." Nekünk ez­zel tisztában kell lennünk és a marxi-lenini elmélet segítségével, Pártunk irányításával, fokozatosan fel kell számolnunk az osztálytár­sadalmak népünk világnézetére gyakorolt káros hatását. A termé­szettudományos gondolkozásmód el­terjedése is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy nálunk is kialakuljon a minden akadályt legyőző, új, szo­cialista ember tipusa. Szabó Sándor. Az angol és amerikai imperia­listák nyil'tan kezdték felhasználni a belgrádi árulókat agresszív háborús terveik megvalósítása érdekében, miután a Tito-klikket leleplezték, mint az imperialisták felderítő szer­veinek ügynökségét. E tervek sze­rint Jugoszlávia a Nyugati Blokk előretolt „védelmi'1 állása és a népi demokráciák, valamint a Szov­jetunió ellen alkalmazható haditá­maszpont. Az Egyesült Államok és Jugoszlávia közötti „légieeyezmény" értelmében Jugoszlávia összes re­pülőtereit az amerikai imperialisták rendelkezésére bocsájtotta A je­lenlegi repülőtér-állománv azonban nem elégítette ki az amerikai vezér­kart és utasították Belgrádot, ho • növeljék a katonai repülőterek számát. A tito-fasiszták eprével hajt­ják az embereket azoknak az új repülőtereknek az építésére, melyek az amerikai gépek befogadására készülnek. A titoisták azt állítják, hogy az új repülőterekre a oolgári repülőknek van szüksége. Ezt azon­ban könnyű leleplezni. Ismeretes, hogy például Belgrád­nak igen jól felszerelt és igen nagy befogadóképességű polgári reofilő­tere van és ennek ellenére a főváros közelében hatalmas repülőtér épült földalatti hangárokkal és egyéb olyan berendezésekkel. amelyek nyilvánvalóan katonai célokat szol­gálnak. M után Tito átadta az amerikai agresszoroknak Jugoszlávia légi támaszpontjait, előzékenyen szakad bejárást engedélyese/t az amerikai hadiha­jóknak a jugoszláv kikötőkbe, sőt azt is megengedte nekik, hogy jugo­szláv felségvizeken rendezzek meg „tanulmányi jellegű'' gyakorlataikat. Tito klikkje a légitámaszpontok épí­tésével párhuzamosan egymásután építi az új kikötőket, a régieket pedig kibővíti. Washingtoni utasításra egymás­után épülnek a hadiutak is, melyek a tengeri kikötőket kötik össze a népi demokráciák országainak hatá­raival. M nt ismeretes, az angol-amerikai háborús gyújtogatok háborús tervei­nek ,,sLük keresztmetszete'' a kellő mennyiségű ágyútöltelék hiánva. Az áruló Tito-banda mindenáron igyekszik ezen a téren is érdemeket szerezni. Tito edd g mintegy egymillió embert zsúfolt a laktanyákba, háromszor annyit, mint amennyi a háború idején fegyverben volt. Az amerikai külügy­minisztérium „a mai Nyugat-Euró­pa'' című kiadványa, szemérmetlen cinizmussal állapítja meg, hogy a Titoval kötött üzlet „jóval kifize­tődőbb, mint amit Franciaországgal kötöttünk. Mert: 9 francia hadosz­tály felfegyverzése pl. egymilliárd dollárjába került az Egyesült Álla­moknak. Tito ugyanakkor 20 had­osztályt ígért a nyugati nagyhatal­maknak, és mindezért csupán 50 millió dollárt kért'' ... Amerika iokozott iramban fegy­verzi fel Tito hadseregét amerikai fegyverekkel. A fegyverszállílmányok Ausztrián keresztül érkeznek Jugo­szláviába. A titoisták mindenáron áruló politikájuk engedelmes fegy­verévé igyekeznek zülleszteni a had­sereget, ezért elbocsátottak állomá­nyából mintegy tízezer olyan tisz­tet. akik hívek akartak maradni a jugoszláv néphez és helyükre olyan hétpróbás csetnikeket, usztasákat és reakciós alakokat állítottak, akik egyhúron pendülnek Tito népelle­nes, áruló klikkjével. A tito-fasiszták háborús készülő­dése, an országnak ez a veszett ira­mú militarizálása súlyos »teherként nehezedik a dolgozók vállára. Tito költségvetése a háború és a nép ki­fosztásának költségvetését jelenti. De ez a rendszer komoly válságba jutott­Jugoszlávia népe saját bőrén győző­dött meg arról, hová vezette őket Tito-'klikkje. A jugoszláv nép nem óhajtja az amerikai és augol hábo­rús gyujtogatókat és titoista laká­jaikat szolgálni. Ez a szabadságsze­rető nép egyre határozottabban és egyre nagyobb mértékben terjeszti ki harcát a fasisza rendszer ellen, — a béke, a szabadság és a függet­lenség érdekében. Fruneiaorgtáei után Anglia is vonakodik elfogadni Amerika háborús politikáját Bevin külügyminiszter szer­dán fogadta az USA nagy-britan­niai ügyvivőjét, aki felhívta a brit külügyminiszter figyelmét arra, mennyire nyugtalanítja az USA kormányát az a tény, hogy brit hivatalos körök, beleértve a kormány egyes tagjait, megfon­tolást tanúsítanak az USA erő­szakolt fegyverkezésével, távol­keleti politikájával szemben és hajlandóságot árulnak el a Szov­jetunióval való megegyezésre és a fegyverkezés iramának féke­zésére. Különösen figyelemreméltó a 41 munkáspárti képviselőből ál­ló csoport javaslata, hogy Nagybritannia tegye meg a kezdeményező lépéseket négyhatalmi értekezlet ösz­szehívására, amelynek fel­adata a nemzetközi vitás kér­dések megbeszélése. Egy másik, 22 munkáspárti kép­viselőből álló csoport, követeli, hogy a brit kormány a Szovjet­unió által a német kérdés rende­zésére benyújtott javaslat alap­ján terjesszen be alkalmas in­dítványokat négyhatalmi érte­kezlet összehívására. A brit főváros politikai kö­reiben rámutatnak a franciaor­szági és a nagybritanniai fejle­mények hasonlóságára. i A francia közvélemény, kez­dettől fogva a fegyverkezés és különösen Nyugat-Németország felfegyverkezése ellen foglalt állást. Most Nagybrjtanniában is egyre erősebben tért hódit a megfontolás az USA kormányá­nak háborús irányzatával szem­ben és az a hajlandóság, hogy négyhatalmi értekezlet révén megegyezés jöjjön létre. FÖlOMUVESSZÖVETKEZEí | TOLLÉRT. RONGYÉRI ÜVEGÉRT. CSONTÉRI PAPÍRÉRT PÉNZT AD ^"AFOLDMUVESSZÖVETHEZET Csongrád megye SZEGED, Szent Mháiy-utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom