Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

PÉNTEK, 1950. OKTÓBER 15. PÁRTÉLET A tanácsválasztás sikerének előteltétele: népnevelőink jó munkája Dolgozók a Tanácsban Szegi István Á békekölcsönjegyzés sikeréért folytatott harc népnevelőink számára egv újabb je. lentős erőpróba volt. A bókekölcsönjegyzés szegedi eredménye, a több mint tízmillió forint s azok a lelkes megnyilvánulások amelyekkel a dolgozók a Békekölcsönt jegyezték, azt is bizonyítják. hogy népnevelőink is jó munkát végeztek a békekölcsön, jegyzés sikere érdekében. Most az a legfőbb feladatunk, hogy í:kozzuk a tanácsválasztások sikeréért folyó agitációs, népnevelő munukát, úgy. hogy a tanácsválasztás dolgozó népünk újabb hatalmas győzelme legyen. Népnevelőinknek rá kell mutatniok arra. hogy a tanácsválasztás minden szegedi dolgozó ügye. Bizonyítja ezt az is. hogy t anácstagjelölt.jeink között megtaláljuk a dolgozó nép minden rétegének képviselőjét. A tanácsitagjelöltek túlnyomó része pártonkívüli dolgozó. A tanácsválasztásokkal kapcsolatos agitációs munkában többezer pártonkívüli dolgozó is résztvesz. ez is bizonyítja, hogy a tanácsváIasatá,«? elsőrendű érdeke minden magyar dolgozónak, párttagoknak és pártonkivülieknek egyaránt. Ezért van az. hogy munkások. parasztok, értelmiségiek, nők és fiatalok, kiskereskedők, kisiparosok egyaránt le'kesedés. se! várják a tanácsválasztást. Ábhoz. hogy biztosítsuk a tanácsválasztással kapcsolatos agitációs munka sikerét, pártszervezeteinknek fokozott mértékben kell irányítaniok és támogatniok a népnevelők munkáját. Pártszervezeteink értékeljék ki e™v-pgv terület népnevelő munkáját, általánosítsák, használják fel a jó tapasztalatokat, a jó agitációs módszereket, hogv azokat népnevelőink fel tudják használni munkájukban. A néprevelőértekezleteken meg kell vitatni az agitációs munka jó és rossz tapasztalatait, meg kell adni az agitáoiós munuka új szempontjait. kiküszöbölve a rossz módszereket, annál is inkább, mert nem esetben tapasztalhattuk már. hogy népnevelőink munkája nem minden esetben kielégítő. Nem e°y dolgozó felvetette már. hogy a népnevelök nem beszélték át velük alaposan a tanács választásokkal kapcsolatos kérdéseket, pedig az nagyon érdekli őket. Mások arról panaszkodnak, hogv a népnevelök csak benéznek hozzájuk, váltanak velük két-három szót és továbbmennek, pedig — amint elmondják — félóra, háromnegyed óra is szükséges lenne ahhoz. hogy alaposan megvitassák a népnevelőkkel a felmerült problémákat. Pártszervezeteink, népnevelőink figyeljenek fel erre a jelenségre és elégítsék ki azt az érdeklődést, amely a dolgozók részéről a tanácsválasztásokkal kapcsolatban megnyilvánul Jgen fontos, hogv népnevelőink figyelemmel kísérjék az ellenséges agitációt. mert hiba lenne azt gondolni, hogy az ellenség nem uszít a tanácsválasztással szemben. A reakció hallatja hangját a Belvárosban éppúgy, mint a Petőfi-telepen. Alsóvároson, vagv bárhol. Nem egyszer előfordult,, hogy népnevelőink egyszerűen kijelentik: már nincs is ellenség Ezt a helytelen állítást cáfolja meg Kelemen János is. aki elmondotta, hogy Alsóvároson a reakció a kukorica rekvirálását dobta be rémhírként, másutt — amint Czirok Mihály is elmondotta — azt terjesztik az ellenség ügynökei. hogy aki a tanácstagjelölést elfogadta, az egyúttal a termelőcsoportba va'ó belépést is elfogadta. Az MNDSz asszonyok beszámolnak arról, hogy a reakció ügynökei, a sorba-iállást szervezők beállnak a sorokba és ott szítanak a tanácsválasztás ellen. E néhány példa is igazolja, hoev igenis az ellenség meg akarja akadályozni a tanácsválasztások sikerét is s egyáltalán nem válogatós aljas eszközeiben. A szegedi dolgozók jól tudták, hogy a régi közigazgatás, vitéz Shvoy Kálmán dr. ny. altábornagy. Tukats főispán. Körmendi Mátyás kéményseprőmester dr. Pálfi József polgármester. Madarász. Biacsi és társai közigaz gatása volt. Ezek az urak azon törték a fejüket, hogyan leheit minél jobban elbánni a dolgozókkal. Alsóvárosnak járdát ígér tek. kutakról, csatornákról, por talanításról beszéltek, de nem adtak semmit. A választások idején felállították Alsóvároson, Móravároson és egyebütt a laczikonyhákat. csapraütötték a hordót. lekezeltek a dolgozókkal és amikor megválasztották őket. eltűntek s a dolgozók soha többé nem látták őket. Amikor a dolgozó panaszával bement a városházára. e°yszerűen kidobták. J^ tanácsok tagjai, a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. kisemberek, nők, fiatalok soraiból kerülnek ki. A tanács tagjai mindenütt megtalálhatók, az üzemben, falun, hivatalban, Rókuson éppúgy, mint Alsóvároson, vagy Petőfitelepen, a Szegedi Kenderben éppúgy, mint a Dohánygyárban, vagy a Magyar Kenderben. Népnevelőink helyesen cselekednek, ha agitációs munkájukban felelevenítik a mult rendszer nyomorúságát és összehasonlítják azt nagyszerű eredményeinkkel. A dolgozó nép a múltban a legkegyetlenebb elnyomásban élt. ugyanakkor ma a dolgozó nép szabad, önmaga intézi sorsát, A dolgozók a múltban a tőkéseknek termeltek, ma pedig maguk a dolgozók élvezik munkájuk gyümölcseit. Nincsen egyetlen szegedi dolgozó sem, aki valamilyen for. mában ne részesült volna hároméves és ötéves tervünk eredményeiből. Felépítettük az új hidat, a Text.lkomblnátot, a munkásbérházakat. Bölcsődéket, járdákat, utakat építettünk, kutakat fúrtunk a külterületeken, parkosítottuk a tereket. Nincs olyan szegedi üzem. ahol ne ruháztunk volna be hatalmas összegeket A DÉMA Cipőgyárban új gépek beszerzésére 112 ezer forintot költöttünk. A Gázgyárban 175 ezer, a Jutafonóban 263 ezer. a Magyar Kenderben egy millió 554 ezer forintot ruháztunk be. A dorozsmai villamosvonal építésére eddig 3 millió 500 ezer forintot fordítottunk. A munkások s különösen a munkásnők az elmúlt rendszerben nyomorogtak, a legnagyobb elnyomásban éltek. A fertőző betegségekben, különösen a tüdővészben ezrével hullottak el a külvárosok dolgozói és gyermekei. Ugyanakkor ma, nagyszerűen felszerelt ovódák, napköziotthonok, bölcsődék állnak a dolgozók gyermekei rendelkezésére. És így sorolhatnánk tovább a felszabadulás óta elért nagyszerű eredményeinket, amelyek eredményeképper. vidámabban, gondtalanabbul élnek a szegedi dolgozók is. épnevelömknek eredményeink ismertetésénél rá kell nutatni arra is, hogy nyugodt, xtldog életünk és további sike•eink' záloga a béke. A békéért izonban keményen meg kell küzlenünk. szembe kell szállnunk az imperialisták háborús provokációival, meg kell fékezni az imperialista támadókat. Ezért erősítenünk kell néphadseregünket, mert az erős ütőképes hadsereg meggondolásra kényszeríti az amerikai imperialistákat. Népnevelőink magyarázzák meg, hogy a tanácsválasztás egy ujabb jelentős állomás lesz a békéért folytatott harc magyarországi szakaszán. A szegedi dolgozók is ugy harcolhatnak most leginkább a béke ügyéért* ha egyemberként sorakoznak fel a Népfront mögé és a tanácsválasztásoknál a Népfrontra adják le szavazataikat. A szegedi dolgozóknak is egységesen kell felsorakozniok Pártunk mögé. A békéért folytatott harc igen fontos harci területe az üzem is. ahol a dolgozók a több és jobb termeléssel normáik tulteljesitésével harcolhatnak eredményesen a béketábor erősítéséért. Falun az őszi szántás-vetési munkák időbeni elvégzésével, jövőévi termésünk biztosításával segíthetik elő a dolgozó parasztok a békéért folyó harc eredményességét. TVepnevelőinknek agitációs mun. kájuk közben fel kell tárniok nehézségeiket is, amelyek — amint Rákosi elvtárs mondotta — felemelkedésünk, a szocializmus gyorsított ütemű építésének nehézségei. Az ellenség igyekszik fegy. vert kovácsolni magának átmeneti nehézségeinkből, igyekszik megtéveszteni a dolgozókat. Ugyankkor mindent elkövet, hogy áruhalmo. záfisal, spekulációval elvonja a dolgozók elől a különböző közszükségleti cikkeket. A közellátás területén mutatkozó nehézsé. geink jórésze a Dannerok, és Szécsik áruhalmozásából származik. Népnevelőinknek rá kell mutat, niok a takrékosság fontosságára is, Rá kell mutatniok arra, hogy ötéves tervünk nagyszerű beruházásait csakis abban az esetben tudjuk megvalósítani, ha tervszerűen, beosztással élünk. Népnevelőin:; adniok minden felvetődött kérdésre, konkrét példákkal kell megma. varézniok, m:t jelent fejlődésünk, békénk megvédése szempontjából a tanácsválasztás. Népnevelőinknek meg kell érteniök, hogy a tanácsválasztások sikerének előfeltétele a ő alapos, jó munkájuk. Meg kell magyarázniok, hogy a ta. nácsválasztás igen komoly fegyver lesz a dolgozók kezében a békéért folytatott harcban. Most az a feldatunk, hogy szilárddá é« egységessé kovácsoljuk ezt a fegyvert. Ha minden szegedi dolgozó a Népfrontra adja le szavazatát, akkor a szegedi Városi Tanács maga mögött érzi a város és környék dolgozó lakosságát és kifejezi azt a V talmas erőt, amelyet Pártunk irányításával a Népfront zászlaja alatt Szeged dolgozó népe képvisel. Siklós János m * * Az AVESz Szegedi üzletigazgatóságnál dolgozó fizikai munkások jő munkájuk mellett újításokkal is emelik a munka termelékenységét. Legutóbb Koszti Sándor ipari tanuló nyújtott be az újítási bizottságnak egy jelentős újítást, a teherautóra szerelhető tolólétrát. Eddig a közvilágítás kiégett lámpáit kerekeken tolható létra segítségével cserélték ki s így sok időt vesztettek. Koszti Sándor újításának segítségével szinte perceit alatt kicserélhetik az utcák lámpáit. Az újítást elfogadta az üzem újító bizottsága és ezért 100 forint jutalomban részesítette Koszti Sándort, az üzem első tanuló-újítóját. Szabotáló kulákokat lep'ezett le a szegedi rendőrség Kiss Menyhért, ószentiváni kulák. beszolgáltatandó cukorrépájának nagv részét saját lakására szállította és állataival etette fel. Ördög Lajos és Ördög Ferenc, akik édesapjuk ?3 hold földjén gazdálkodnak, a cukorrépatermés nagv részét szintén hazaszállították és azt marharépával keverve, állatokkal etették meg. Szekeres Imre. szőregi 30 holdas kulák cukorrépatermésének felét a földben hagvta s azt állataival feletette. Ezenkívül gabonájának egv részét is lucer nával keverve állati takarmánynak használta fel. A szegedi rendőrság mind a négy szabotálót őrizetbevette és átadta az ügyészségnek. ifjúmunkás. géplakatos, a MAV szegedi fűtőházában dolgozik; a mozdonyok karbantartását végzi, biztosítják a közlekedés gyors és zavartalan lebonyolításának előfeltételeit. vei nagyszerű eredményeket értünk ei. Nyolc hónapja vagyok a vasútnál. Munkámat igyekeztem a legjobban végezni. Szegi István pártonkívüli, de mint falujáró, résztvesz a felvilágosító Szegi István 1926-ban született. Mint tanonc és mint fiatal segéd érezte a múlt rendszer elnyomását, A háború következtében hadifogságba került. — Amikor visszatértem a fogságból — mondja, akkor már itthon szép volt az élet. A Párt vezetésémunkában. A termelő munkában is élenjár. Jól választottak tehát a Fűtőház dolgozói, amikor őt jelölték a tanácsba. Látja, mire kötelezi osztályának megbízatása. Mint tanácstag is hozzá akar járulni a dolgozó nép hatalmának megszilárdításához, fejlődésünk elősegítéséhez. Fodor István az ujszegedi Haladás termelőcsoport tagja életrajzában többek között ezeket olvashatjuk: ,,1918 március 18-án születtem Szegeden. Apám a város kisbérlője volt, 6—8 hold földdel. Az elemi iskolát Szegeden végeztem. Négy jet tanácstagok. Nagyon sok megoldásra váró probléma van itt a termelőcsoportban is, de ismerem cz ujszegedi dolgozó parasztság égető problémáit is, A dolgozók biza'mukkál tüntettek ki, amikor taná-stegnak jelöltek. Én ezt a bizalmat elemi elvégzése után az apám segítőtársa lettem, egészen a katonai bevonulásomig.'' Uj, Fodor Istvánt tanácstagnak jelölték. Amint az ő eddigi munkája is bizonyítja, meg is állja majd a helyét mint tanácstag. ,,Az én példaképeim a szovjet tanácstagok — mondja (íj. Fodor István —, akik a nép érdekeit tart ják szemelőtt. Én is úgy akarok a dolgozó nép érdekében dolgozni, úgy akarom a dolgozó népet képviselni, mint a szovjó munkámmal akarom kiérdemelni és megtartani. Uj. Fodor István meg is tartja azt, amit megfogad, hiszen tudja, mennyit szenvedett a múltban a szegény parasztság. Visszaemlékszik a suttogva elhangzott panaizokra, az okmánybélyegekkel ellátott elintézetlen kérvények halmazára. Amint ő is mondja; ,.A nép intézi saját sorsát a tanácsokon keresztül és úgy intézi, hogy az cz egész dolgozó nép érdekeit szolgálja.'' A tanácsválasztás a békeharc ujabb állomása lesz A magyar dolgozók nagy ünnepre készü'-nek. 1950. október 22-én választják meg a tanácsokat. A ta. nácsválasztás ismét egy hatalmas csapás lesz az imperialistákra. Bekerülnek a tanácsokba azok az elvtársak és azok a becsületes pártonkívüli dolgozók, akik valóban a mi érdekeinket szolgálják majd. Az elmúlt rendszerben a városatyák akik a dolgozó nép ügyeit intézték, a gyárosok, földbirtokosok és egyéb tőkés elemek közül kerü"-tek ki. Igy érthető hogy bizony nagyon elenyésző azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket a dolgozók kérésére elintéztek. A tanácsok megválasztásával munkások, parasztok és értelmiségiek veszik át a közigazgatást, az egész ország irányítását, nárt. tagok, pártonkivüüek nők és fiatalok. Ezek a tanácstagok a mi sorainkból kerülnek kl. Móravárosban lakont. A mait | rendszer hanyagsága következtében j a házak alsó lakásai lakhatatlanok ' voltak. Az esős évszkokban benedi vesedett a fal és paradicsoma lett a tüdővésznek. A csatornák gyakran eldugultak és azok is egészségtelenné tették az utcát. Népi demokratikus kormányzatunk azon. ban ezeket a bajokat orvosolta, megszüntette ezt az áldatlan állapotot, a dolgozók kérésre. És számos ehhez hasonló esetet lehetne még felsorolni. A tanácsok megválasztásával még fokozottabban teljesül a dolgozók kérése, hiszen a tanácsokban olyanok lesznek, akik meghallgatják és teljesitik kéréseinket. Minden dolgozónak azzal a tu. Hattal kell készülnie a tsnácsválasztásra. hogy az útibb tele-dós állomása lesz a békéért folytatott harcb'n. Szekeres 1. István, gyufagyári dolgozó.