Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-10 / 236. szám

4 KEDD. 1950. OTÓBER 10. A V&RQSt TANÁCS HÍREI Népi demokráciánk kormánya gondoskodik a dolgozók téli burgonya• és hagymassüleségleteineh kielégítéséről Dolgozók a Tanácsban Csűri Mihály A dolgozók téli burgonya- és Iiagymaszükséslete+ek kielégítésére vonatkozó belügyminisztériumi ren­delet megérkezett a szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottságához. A rendelkezésből kitűnik, hogy kor­mányzatunk gondoskodik minden szegedi dolgozó burgonya- és hagy. maszükrégletéről, megoldja a ren­delkezés Szeged közellátási kérdé­sét, lehetetlenné tc«zl, hogy a leg­szükségesebb élelmieikkek a speku­lánsok kezébe kerüljenek. A kormányrendelet három kate. górlába osztja Szeged dolgozóit: közüzemi vállalatoknál, magánvál­lalatoknál dolgozókra és önálló háztartást vezető nyugdijasokra. Minden közületi üzem, vállalat, intézmény és egyéb intézet köteles munkavállalóiról és egyes család, tagjairól ' két példányban burgon.va­igénvlési jegyzéket készíte­ni és ennek egv példányát. 1950 október 10-ig n szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osz­tályához benviiit ani Az üzemek stb, kötelesek jegyzékbe felvenni minden munkavállalót és azok családtagjait. Családtagnak tekinthető a munkavállaló háztartá­sában élő, álta'a eltartott, fel ú le. menő rokonsági kapcsolatban álló szemtfly (igyermek, feleség, nagy­Népnevelők — a tanácsválasztás győzelméért A vasárnapi agitációval teljes 'erővel beindult a választási küzde­lem. Sokezer városi, üzemi népne­velő kereste fel a dolgozó paraszt. Ságot, elbeszélgetve velük g közel­gő tanácsválasztásról, amely győ. zelmével a dolgozó kis- éa közép­parasztok legjobbjai ia helyet fog. lalnak államhatalmunk helyi szer­Nagyon jó módszere a népn evelő munkára való felkészülésnek, amit a mindszenti népnevelők alkalmaznak, amikor összegyűjtik a reakciós és fnsiszta közigazgatási vezetők adatait és ezeken keresztül mutatnak rá arra, hogy mindörökre vége lesz a tanácsok megválasz­tásával a Stammer.féle főszolgabírók parasztot rugdosó, népelnyomó, csendőrökkel fenyegetődző uralmának. A tanácsok megalakulásával a régi világ megbújva támadó elemeit is végleg kiűzzük a közigaz­gatásból. veiben. Ugyanakkor népnevelőink felhívták a dolgozó parasztság fi. gyeimét arra is, hogy október 22­ig, a tanácsválasztás napjáig min. denki végezze el az őszi szántást­vetést. Ennek a feladatnak tudató, sítása képezze falusi népnevelőink felvilágosító munkájának közép­pontját továbbra is. A népnevelők számára fontos Segédeszközt jelent a Közalkalma, zottak Szakszervezete kiadásában megjelent „Helyi Tanácsok" című füzet, amely megmutatja a tanács­rendszer szerkezeti felépítését, az ügyintézés módját, de egyben meg­mutatja azokat a különbségeket is, amelyek a tanácsrendszer és a ré­gi közigazgatási forma között fennállnak. Minden népnevelő fel. tétlen szerezze be és tanulmányoz­za át ezt a füzetet, mert az így nyert ismeretek birtokában a fel. vetődő kérdésekre biztos és kielé­gítő feleletet tud adni. Az agitáció mindig a szoci alista építőmunka gyakorlati fel­adataival szoros kapcsolatban kell végezni. Az üzemekben rá kell mu. telni arra, hogy a munkafelajánlás ok, az anyagtakarékossági mozga ­lom, az új normák túlteljesítése, a z ötéves terv első évének határidő előtt való befejezése — mind a ta nácsválasztás sikerét segíti elő. A munkásosztály nem is készülhetne szebben a dolgozó nép hatalma újabb megerősítésének ünnepére, a tanácsválasztásra, mint a terme­lés állandó és rendszeres fokozása vaj. Képviselői beszámolón vettek részt a baktói „Alkotmány" termelőcsoport tagjai A baktói „Alkotmány" termelő, csoport tagjai szombaton délután a csoport kultúrtermében gyűltek össze, hogy meghallgassák líuriik Imréné elvtársnő, országgyűlési képviselő beszámolóját, Kurlik Im­,réné elvtársnő beszámolójában el. mondotta, amíg az elmúlt rend­Bzer képviselői távol állottak a néptől, nem törődtek a dolgozók érdekeivel, addig a nép képviselői szoros kapcsolatot tartanak fenn választóikkal. Kurlik elvtársnő kül. és belpolitikai beszámolóját s a ta­nácsválasztásokkal kapcsolatos kérdéseket nagy érdeklődéssel hall­gatták a termelőcsoport tagjai. Nagy Sándor brigádvezető hoz y.ászólásában kérte, hogy a terme­lőcsoportba vezessék be a villanyt, mert arra a csoportnak igen nagy szüksége lenne. Ugyancsak kérte, hogy a baktói kiskertekbe is sze­reljék fel a villanyt, mert itt lak­nak a termelőcsoport tagjai, akik így többet és jobban tudnának ta­nulni s ez nagyban megjavítaná munkájukat. Balogh György né fel. vetette, egy kalapácsdarálót sze­retnének beállítani és ez is Bzüksé­gessé tenné a villanyt. Horváth Lázár elmondotta, hogy a szavazati jogával kapcsolatban egy probléma merült fel s kérte ennek elintézését, hogy szavazhas­son. Boroshegyi János rámutatott a tanácsválasztások jelentőségére és kijelentette, hogy a termelőcso­port tagjai a választási munkák­ban is élenjárnak majd. A többi hozzászólók kérték, hogy a vasúti feljárónál szereljenek fel villanyt, mert ennek hiánya már több szerencsétlenséget okozott. Kérték továbbá, hogy a termelő­csoportban indítsanak szemináriu­mot, mert az ott tanultak nagyban megjavítanák munkájukat. Kérték, Kulrik elvtársnőt, hogy máskor is látogasson el hozzájuk, a termelő, csoportba. A képviselői beszámoló nagyban hozzájárult a dolgozók és képvise­lőik kapcsolatának elmélyítéséhez. A hozzászólásokban felvetődött kérdésekkel máris foglalkoznak az illetékesek. A SZEGEDI NIVOKÉMIA ÚJÍTÁSAI A II. UJITÓ KIÁLLÍTÁSON (Tudósítónktól.) A szombat dél­után megnyílt Országos Újítókiállí­táson a Szegedi Nivókémia három nagyjelentőségű újítása is szerepel. Az újításokkal 483.160 forintot ta­karítunk meg évente. Kocsis Jenő például hazai nyers­anyagból. úgynevezeti tziksóból ké­szített kristályszódát Az évente le­gyártandó mennyiséghez eddig 12 vagon amóniákszódát kellett felhasz­nálni, amelyet eddig külföldről hoz­tak be. Most Kocsis Jenő újítása alapján teljesen szükségtelenné vált az amóniákszóda és így 220.800 fo­rintot takarítunk meg évente. Ugyancsak Kocsis Jenő újítása a hazai nyersanyagból készülő súroló­por is. Ennek előállításához is szin­tén nagymennyiségű amóniákszóda kellett. Kocsis Jenő újításával ugyanolyan, sőt jobbminöségü, telje­sen karcolásmenesen használható tisztítóport gyártanak a Nivókémia dolgozói. Fekete László elvtárs újítása a gyantamentes szfjcsúszásgátló. Eddig a szijcsúszásgálló anyagokat külföld­ről behozott gyantából gyártották, amelyek jelentős százalékban csök­kentették a szíjak élettartamát. Fe­kete László elvtárs kísérletei nyomán hazai melléktermékekből olyan csú­szásgátlót készíteti, amely lényege­sen növeli a szíjak élettartamát­Gacsó Lajos. »?iilo). Családtagnak tekinthető to­vábbá és a bnrgrnyaigénylésl jegy­zékbe felvehető a munkavállaló háztartási alkalmazottja. Ha egy háztartásban több munkavállaló van burgonyát csak a családfő igényelhet, a. többieket csa­ládtagként kell feltüntetni. A burgonyajegyzék adatainak he­lyességét a vállalat vezetője és az üzemi bizottság titkára aláírásuk­kal kötelesek igazolni. A burgonya, igénylési jegyzékbe csak azt a sze­mélyt szabad felvenni, akinek 1950. október l-e előtt, de 1949 november l.nél nem régebben kiállított beje­lentő lapját a munkavállaló bemu­tatja. A nem közületi munkáltatónál dolgozó részére a burgonyaigény, lési jegyzék elkészítése a mun­káltató kötelessége. Itt azonban már a kitöltött burgonyaigénylé­si jegyzék mindikét példányát a bejelentőlapokkal és az OTT iga­zolványokkal együtt köteles a munkáltató a Vá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottsága kereskedelmi osz­tályához személyesen bevin­ni. A kereskedellmi osztály a be­nyújtott burgonyaigénylési jegy­zéket felülvizsgálja és a csatolt bejelentőlapok, valamint az OTI igazolványok egyeztetése alapján az igényjogosultságot megálla­pítja. Az önálló háztartást vezető, burgonyáira jogosult nyugdija­soktól és azok keresőképtelen családtagjairól a házmegbizott kötel.es az érvényes bejelentőla­pokat és a legutolsó nyugdíj fo lyósitását igazoló csekkszelvényt összegyűjteni és a tömegmegb'­zottnak átadni. A tömbmegbizott a hozzá benyújtott nyugdíjszel­vények és bejelentőlapok alapján köteles az igényjogcsultságot meg­állapítani és a jogosultakról két példányban burgonya, igénylési jegyzéket készíteni. A burgonya megrendelő lapolt kiadásának időpontját mind munkáitatóval, mind pedig a tö­megmegbizottal köteles előre kö­zölni a kereskedelmi osztály a burgonyaigénylési jegyzék leadá­sakor. A közületi üzemek által le adott burgonyaigénylési jegyzék­re a burgonyamegrendelési lapo­kat a jegyzék egy példányának visszatartása mellett, azonnal ki kell adni. A közületi üzemek, stb. a nem közületi munkáltató és a tömbmeg­b'zottak a burgonyaigénylési jegy­zék alapján átvett megrendelőlapo­kat tartoznak az igényjogosultak részére két napon belül kiadni. A munkavállaló téli ellátására szolgáló burgonyát a megrendelő­lapra 1950. október 15-től kezdve a Városi Tanács végrehajtó bizottsá­ga által kijelölt üzletek szolgálják ki. A burgonyát az üzlet által meg­jelölt napon a megrendelő félnek az elis­mervény leadása mellett kell készpénzkifizetés ellenében át­venni. A megrendelő fél kívánságára és saját költségére a burgonyát eset­leg házhoz is szállíthatja. Bizonyos, hogy a népi demokrá­c'a ellenségei, a spekulánsok és áruhalmozók ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban is rémhíreket terjesz­tenek majd. A dolgozók azonban legyenek résen és nc üljenek fel semmiféle híresztelésnek, hanem lépjenek fel azok ellen, akik állan­dóan nyugtalanítani akarják dol­gozó népünket. Leplezzék le nz alattomos, bujkáló ellenséget, amelv a dolgozók nyugodt munkáját igyekszik lépten-nyomon me gakaűályozni. A rendelkezés biztosítja mfuden dolgozó burgonya- és hagymaszük­ség'etének kielégítését. M'nden sze­gedi dolgozónak gondoskodnia kell most már arról, hogy a szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottsá­gának kereskedelmi osztálya zavar­talanul lebonyolíthassa a burgonya és hagyma kiosztását­munkásszármazású Mée egész fiatal korában megismerte a ka­pitalizmus kizsákmányolását. Mint ácstanuló, maid mint ács­segéd igen sOkaf dolgozott és szenvedett Pár fillérért. 1922-ben a Magyar Építőmunkások Or­szágos Szövetsége szegedi veze. zetőségi csoportjának és a Szo­ciáldemokrata Pártnak rendes tagja lett. Ekkor magánúton le­tette a négv polgárit is. maid elmenf kőművesinasnak Később levizsgázott az ácsmesterségből, de nem lett önálló har.om to­vábbra is bőmfívessegéilkőnt dol­gozott. A második világháború­ban fogságba került s amikor ha'A'ött n Szovjetunióból, a MÉMOSz építőipari szövetkeze­téhez került, mint műszaki tiszt­viselő. maid később «. szegedi Városi Mérnöki Hivatal vezetője lett. Jelenleg a Városépítési Ter. vező Iroda szegedi fiókjának ve­zetője. I — Mint a Városépítési Terve­ző Iroda vezetője látom, milyen építkezésekre van. szükség váro­sunkban — mondja —• A ta­nácsban mindenkor a dolgozók érdekeit akarom képviselni, azo­két. akiknek a kapitalizmus ide­jén csak a megaláztatás, kizsák­mányolás s a nélkülözés jutott osztályrészül. Biztos vagyok ab­ban. hogy a tanácsválasztás után még nagyobb léptekkel haladunk előre az építkezés terén is. Hevesi Erzsébet általános iskolai tanár. Ifjúsága gondok között telt el. Apja mint szabó iparos, maga kereste a csa­lád fenntartásához szükséges pénzt. Az iskolában nem egyszer hallották szülei az apácáktól: ,,Ha nincs pénzük, minek járatják taní­tóképzőbe a lányukat. „Nehéz volt így a tanulás s bizony Erzsébet nyaranként libapasztorkodással já­rult hozzá a sovány jövedelemhez. Hevesi Erzsébet 1945-ben végez­te a tanítóképzőt. Mint fiatal tani. tór.ő résztvett a MADISz munká­éban. 1946-ban a Szociáldemokra­ta Párt tagja lett. Falun tanított négy évig, most a Pedagógiai fő­iskola gyakorló általános iskolájá­ban tanít. — A ini fejlődésünk is jól le. mérhető — mondja. — A tavalyi fizetésrendezés nagymértékben iá. rult hozzá a pedagógusok életszín­vonalának emelkedéséhez. Ezt a tervkölcsönjegyzés tette lehetővé és ezért a békekölcsönjegyzésben még nagyobb örömmel vettünk részt. Látjuk, hogy Pártunk és kormányunk jeiíti a p:d'gógusokat. Én Is azokat akarom képviselni a tanácsban, akik az újipusú szo. cinlista fiatalok nevelését végzik. Hevesi elvtársső állandóan fej­leszti szaktudását, nyáron szakta­nítói tanfolyamon volt Budapesten és jelenlég is tanul, szakvizsgára készül. Munkájával és tanulással bizonyítja bé, hogy méltó a jelölt­ségre ­Zenei teszíig-tiétek. a szeg-edi UazaíkaitnatoltúUnái A szegedi közalkalmazottak kuT túrbizottsága nagy sikerrel kezdte meg ,.Zenei beszélgt'sck'' c.mü előadássorozatát a múzeum kép­csarnokában. Itt egy-egy program alkalmával a múzeum művészed dolgozói a zenei programmal kap­csolatos alkalmi hiílli ásókat szer­veznek. A zenei beszélgetések so­rozata a primi ív zenéről szóló előadással kezdődött, amelyet dr Péczeli Attila népzenetudós tar­tott. közben Simon Zsuzsa ének­számaival és dr Scb'styén István timolrhemutatóival világi otta meg os előadás mondaniva'óját. A kö­ve kezd előadásban Király József egyetemi gyakornok Bach ztnei jelentőségével foglalkozik, majd a további előadások során a nép­zenével s külön elöadaásokban a szovjet és a régi orosz -eníve] is­merkedhetnek meg a hallgatók. Ké­sőbb a szocialista realizmus bemu­tatásával is külön előadás foglalko­zik. A zenei programhoz zenekar szervezése is hozzátartozik. A zenei beszélg tések egyébként a múzeum kulturális munkájával együtt a népnevelés és a haladó kultúra terjesztésének nagy ügyét akarja szolgünl. TOTÓ EREDMÉNYEK • 1. Vasas—Di. Vasas x C:0 2. Postás—Előre 1 2:0 3. Dorogi T—BDSE 1 4:2 4. ÉDOSz—Csepeli- Vasas 2 1=4 5. Győri Vasas—'Tatab. T. 1 6:1 6. Szombh. Lok—SzSzMTE x Pl 7. Misk. Lok—Misk. Épitők 1 4:1 8. Ózdi Vasas—Pereces T. x 1:1 9. Olajmunkás—M. Dnamó x 0:0 10. Sz. Honvéd—Ss. SzMTE 1 2:1 11. P. Vasas—Sortex 2 1:2 12. Gázgyár—ELI. A ex. x lát

Next

/
Oldalképek
Tartalom