Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-06 / 233. szám

4 PÉNTEK, 1950. OKTÓBER «. A% alsóvárosi dolgozó parasztok a jövő évi jó termés biztosításával készülnek a tanácsválasztás ünnepére Az alsóvároM határban egyre több helyen zöldéi az őazi árpa. de vannak már olyan helyek is, ahol a búza bújik ki az esőtől átázott földből. Ezelőtt két héttel még több udvarban csávázták, vaev vitték s:elektoroz,tatni a vetőmagot. Tudják Alsóváros dolgozó parasztjai is. csak szakszerűen előkészített vetőmaggal érhetnek el jó terméseredményt. A mult héten mindenütt megkezdték az őszi árpa vetését. Ka. tona Pál is egv héttel ezelőtt vetette el az őszi árpát, ma reggel pedig kiment a határba, megnézte. hogy*n nőnek, erősödnek a szálak. Örömmel mondja el családjának. hogv már messziről ZÖLDEL A TÁBLA. Az árpa szépen kikelt, még ezen a héten a búzát is elvetik. Katona Etelka büszkén mondja el. jóval a tanácsválaaztás előtt befe. jezik az őszi vetési munkákat. Katcna bácsi látja. Pártunk ismét helyes utat mutatott. Ez az út a dolgozó parasztság több és jobb termését biztosítja. A Katona-család nem marad el a Békekölcsön jegyzésében sem összesen 550 forintot jegyeztek, hogy ezzel is hozzájáruljanak békénk megvédéséhez. Alsóvároson találunk már oJyan dolgozó parasztokat is, kik a búzát is elvetették. Faragó József kitűnőminőségű CSÁVÁZOTT BÚZÁT VETETT. három és fél holdat. — Sckan — különösen az öregek közül — azt mondják, hogy a korán elvetett, búza a hó alatt megpálik — mondja Faragó Józsefné. — Ez nem ígv van. mi mindig korán elvetjük a búzát és a jobb termés bizonyítja, hogv nen csináljuk rocjzul. A vetőgépből szép. telt búzr'••zemek szóródnak a nedves földbe. Faragó József soha nem felettette el vetőgabonáját csávizni és szelek, toroztatni. _— Igy csak a java kerülhet a földbe — magyarázza szakszerűen, Kimaradnak a evommagvak, eltűnik az üszög. Csak csépléskor látjuk meg. hogy érdemes vplt vele sokat dolgozni, mert tiszta magok szóródnak a zsákba. A tanácsválasztás napjára ifj. Papp Ferenc is elvégzi az őszi vetési munkákat. Tudja, a tanácsválasztás során olyan képviselők kerülnek a közigazgatásba, akik SZIVÜKÖN VISELIK A NÉP ÉRDEKEIT. A iövőévi jó termés biztosításával készülnek a tanáesválasztás ünnepére. Ifj. Papp Ferenc arra is gondot fordít, hogv minőségben jó. csávázott és szelektorozott vetőmagot vessen el. Hiszen a jobb terméssel nemcsak ő jár jól. hanem ezzel is békénket erősíti. De nem gondol békénkre, nem gondol a iövőévi jó termésre Kopasz Pálné kúlákasszony. aki szemetes, silánv árpát akart elvetni. Ezzel csak kárt tesz nép! demokráciánknak, de az alsóvárosi dolgozó kisparasztoknak is. Az ilyen ellenségeknek válaszolnak azok a dolgozó kisparasztok, akik becsületesen elvégzik az őszi mezőgazdaságii munkákat, akik fáradtságot nem ismerve mindent elkövetnek, a jövőévi 1ó termés érdekében. Fokozzuk Szegeden a szántás-vetés ütemét Az ösz beköszöntésével a betakarítási és szántás-vetési munkák elvégzése egyre sürgősebbé válik. Minden dolgozó parasztrak legfontosabb teendője most, hogy földjét minél előbb' bevesse. Igy jövőévi kenyérellátásunkat már most, az idejében végzett vetéssel is biztosítani tudjuk. Szeged dolgozó parasztsága ezideig 93 százalékban végezte el az őszi árpa vetését, a rozsvetést pedig 55 százalékra. Domaszéik dolgozó parasztsága már a buzavetéssel is 18 százaléknál tart, de a szegedi dolgozó parasztságnál lemaradás mutatkozik, mert csak 8 százalékban végezték el a buzavetést. Ebben a munkában a terme'őcsoportok edd'g 20—22 százalékot értek el. A termelő, csoportok buzavetésterületének már ötödrészét bevetették. A paprikaszedést 70—75 száznlékra, a szüretet pedig 95 százalékban végezték el eddig. A kukoricaszár betakarítását Szeged területén teljesen befejezték. A vetőszán t,is elvégzésével jobban kell igyekezni, mert ezideig csak 28—30 százalékát szántották fel annak a területnek, amit az idén be kell vetni gabonával. A szegedi és a szégedkörnyéki dolgozó parasztoknak még jobban igyekezniök kell a szántásvetési munkák időbeni elvégzésével. Ez szükséges azért is, mert jövöévi termésünk sikere nagyban függ az őszi munkák időbeni jő elvégzésétől. A békekölcsönjegyzés a dolgozó nép ünnepe A Szegedi Szálloda és Vendéglátó Ipari Dolgozók is örömmel fogadták a békekölcsönjegyzést, hogy ezzel is hitet tehessenek népi demokráciánk mellett és hozzájáruljanak békénk megvédéséhez. A szegedi Tisza (volt Hági-étterem) 47 dolgozója 835 forint átlaggal 39.250 forintot jegyzett, vagyis fizetésüknek I mintegy 116 százalékát. Öntudatos dolgozóink jól tudják, hogy Pártunk célkitűzései, a hároméves terv, az ötéves terv, a békekölcsönjegyzés, mind az ország dolgozóinak felemelkedését jelenti. Mi, Szálloda és Vendéglátóipari dolgozók is látjuk azt a soha nem tapasztalt életszinvonalemelkedést, amelyet népi demokráciánk hozott. Tudjuk, hogy a szocialista Magyarországot,' a dolgozók még szebb életének valóraváltását csak békében tudjuk megteremteni, ezért mi is első és legfontosabb ténykedésünknek a szilárd béke megvédését tartjuk. Mindannyian szem előtt tartjuk, hogy a munkaverseny a szocializmus motorja. Pártunk és forrón szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs irányításával boldog és örömteljes hazát építünk magunknak. Ehhez seg't hozzá a Békekölcsön jegyzése is. ezért a dolgozók egyik legnagyobb ünnepét jelenti számunkra a Békekölcsön jegyzése. Erdősi József tudósító Minél korábban szántunk — annál nagyobb a termés A Szovjetunióban az őszi munkálatok jóval .gyorsabban haladnak, inint tavaly. Ukrajnában több mint kétszerannyit szántottak fel, mint tavaly ilyenkor, a herszoni. odesz. szai, komenyecpodolszki, zaporozs. jei területen pedig szeptember ele_ jcig háromszor-négyszer akkora területet szántottak fel mint a mult évben. Kubányban az 1949. es évihez viszonyítva kétszerannyl mélyszántást végeztek. Kubányban most fejeződik be a napraforgó betakarítása és kezdő, dik, a kukorica, rizs, cukorrépa és egyéb növények betakarítása. Sietnek az őszf vetéssel, mert tudják, hogy a bőséges termést csak úgy lehet elérni, hn megteremtik a földművelési kultúra további emelésének feltételeit és jól végzik el az őszi talajmüvelést. Legfontosabb az őszi szántás kilűnő minősége. Ezt előhántós ekével végzik. Az őszi talajmüvelés biztosítja a lalaj szükséges nedvtartalékának felhal, mozását és a gyomnövények kiir. tását. Az Idei év, mely aránylag csapa. dékszegény volt, meggyőzően mu. tatta meg az őszi mélyszántás és különösen a korai szántás előnyeit. Azokon a földeken, ahol kora ősz. szel jól megművelt talajba vetettek, nagy termést értek el. A Gorjacse.Kljucsi körzet ..Krasznij par. tizán"-kolhozában a Bu!anov-hri_ gád negyven hektár területen 22 mázsás átlag zabtermést ért el, A Tyemrjuki körzet „Voozrozsgyenl. jo"-kolhozában Leszoviekij és Bu_ gajec brigádja hektáronként 32—33 mázsa zabtermést, tavaszi árpából 30 mázsás termést gyűjtött be. A tavaszi vetemények nagy terméseredményeiért vívott harcot ezek a kolhozok a koraőszi mélyszántás, sal kezdlék. Kubány mezőgazdasági dolgozói most azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a tavasziak egész vetésterületén is elvégezzék az őszi mélyszántást A sztahanovista békeműszakban a gépállomás és a kolhozparasztok az egész őszi mélyszántás! tervnek már több mint háromnegyedrészét teljesítették. A szántást előhántós ekével 20—22 cm mélyen végezték el 'A' gépállomás dolgozói és a kolhozparaszlok elhatározták, hogy az őszi mélyszántás .befejezésére megállapított határidőt 8—10 nappal lerövidítik. A szántásnál felhasználják a mihajlovi gépállomásról Iván Sackij, a „Szovjetszkf("-gépállomásról Grigorij Pogozsij élenjáró tapasztalatait. Grigorij Pogozsij brigádja órágrafikon szerint végzi a szántást. Ennek a szfahánovista módszernek lényege, hogy minden traktoros öt napra megkapja a menetrendgrafikont, mely feltünteti a munka helyét, fajtáját és teljesítésének határidejét, A Sztálini körzet „Vorosilov". kolhozában, ahol Pogozsij brigádja dolgozik, a kalászosok terméshozama átlag 28 mázsás volt, Kubány kolhozparasztjat közölt szocialista munkaverseny indult, az őszi mélyszántás gyorsítására. A gabonatermesztők mindent meglesznek, hogy határidőre, sőt határidő előtt kitűnő minőségben teljesítsék a tavasziak egész vetésterületén is az őszi mélyszántás tervét, hogy ezzel biztosítsák a bő termést. a Szovjetúnió még bőségesebb élelmiszerellátását. A kubányi kolhozparasztok hcke.brigádokat alakítottak. hogv a termelékenység növelésével erősítsék a béketábort, melyet szocialista hazájuk, a nagy Szovjetunió vezet. Örömmel látfam A SOK-SOK KISMALACOT Beszámoló az első tazcs-látogatásról A Mátyás-téri á'-iami általános iskola III. osztályos növendékei néhány nappal ezelőtt meglátogatták a Táncsics Mihály tszcs.t. Ez a kirándulás valamennyi gyereknek nagy élményt Jelentett. Már rra. gyon sokszor hallottak sfülcktöl, tanítóiktól a tszcs-kről. de gyakorlatban most ismerkedtek meg ve'e először. Hogy mennyire értette meg egy-egy tanuló a tszcs-k jelentőségét, arról bizonyságot tett a kirándulást követő dolgozatírás. Az osztály egyik legjobban sikerült dolgozatát alább közöljük: „Izgatottan készültem az első tszcs-ldtogatdsra. Az úttörő mozgalomban, tanítási órákban és oda. haza is többször hallottam már, hogy a tszcs-ben lévő dolgozó parasztok többet tudnak termelni és ezáltal sokkal jobban emelkedik életszínvonaluk is, mint azoké, akik maguk dolgosnak pdr hold földjükön. Dudás pajtás, aki végigvezetett bennünket a tszcs-gazdas'd. gdn, magyarázatával s eredményeik elmondásával ezt megerősítette ben. nem, vÖrömmel láttam a sok-sok kismalacot, a hatalmas, hómezökköz hasonló gyopotlö'det, majd a nagy tábla paprikát. Ezek a dolgozó parasztok szorgalmasan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat, szántanak, vetnek, boronálnak. Jövőre — ha ismét meglátogatjuk őket — még sokkal jobb és szebb eredményekről számolnak majd be nekiink." Bottyán Katalin, III. oszt. tanuló. A Budapesti Tanszergyárló Vállalat az idei tanévre több mint 1 millió 200.000 jóminőségü vonalzót, rajztáblát, szögmérőt és egyéb tanszert gyártott. ELEGET TETTEK KÖTELESSÉGÜKNEK A két kutya hangos csaholással szalad a kiskapu felé. János bácsi összehúzott szemmel néz ki az ablakon. nem tudja, ki jön ilyen s:okatlan időben. Eete van már. feküdni, aludni kéne, mert holnap reggel újra neki kell látni a vetésnek. Neki bizony, mert a gyűlésen egyöntetűen vállalták, hogy még a tanáesválasztás rlőtt befejezik a szántást, vetést, hét bizony ő sem akar lemaradni. Nem akarja, hogy azt mondják, min. denki elvetett már, csak éppen NagyJános nem. Hát ezt nem akarja, inkább ő legyen az első, mintsem az utolsó, aki elveti a gabonát. Lépések közelednek, a kutyák egyre mérgesebben ugatnak. Jáno® bácsi az ajtó felé indul, ahol Kerekes Pista lép be. Vidáman kőscön; — Jó estét, János bácsi! — Jó estét — fogadja ez kedélyesen. — Mi járatban van ilyen későn. Pista öcsém? — Pista helyet foglal, a kezében lévő papírokat az asztalra teregeti, aztán nyíltan János bácsi szemébe néz,— Hát azj hiszem, tudja már János bácsi, úgy is, vagy legalább i® sejti, miért jöttem. — Az öreg csendesen ingatja fejét, úgy tesz, mintha nem tudná, miért jölt Pista. De várta, hogy a: rukkoljon ki vele. mit akar. Tudja ő nagyon jól, hiszen most is ott van a keze ügyében a Szabad Nép. raj a a szemüvegje a tokban. Pista egy ideig még várakozóan r.éz János bácsira, aztán röviden ráiér jövetelének céljára. — Biztosan tudja János bácsi, hogy Népköztársaságunk Békekölcsönt kér a dolgozóktól. Azérf jö'.tem, hogy János bácsi i® megmondaná, mennyivel szándékozik hozzájárulni a béke megszilárdításához, mert minden becsületes dolgozó embernek elsőrendű kötelessége ez János bácsi forgatja keuében a szemüvegét, körmével pattoglatja az üvegen a kis repedést. Hosszú csönd után megszólal; — Hát osztán mennyit kéne jegyezni ? Pista kifordítja a tenyerét. — Hát nézze, János bácsi, ezt nem én szabom meg. Annyit, amennyit jónak látl Az öreg egy ideig gondolkozik, számolgat magában, aztán Pistára néz. — Hát idefigyelj öcsém, én úgy gondoltam, hogy adok 400 forintot. Jó leez? . . Pista nézi az asztalon a mintás terítőt, Ő Is számolgat magában. Aztán csak ennyit mond: — Jól meggondolta, János bácsi? Ez látja, hogy Pista kevésnek találja az összeget, egy kicsit szégyenli is magát. Ugy érzi, mintha azzal a 400 forinttal egy kicsit kigúnyolná a békét. Lesüti a szemét, aztán csendesen kérdezi: — Kevés? Pista nem gzól semmit, előhúz a zsebéből egy noteszt, meg egy ceruzát, Aztán megkérdezi az öreget: — Mennyi földje van? — Tizenkét hold — válaszol János bácsi, miközben szemét összehunyorítja Nem tudja, hogy Pista mit akar o:zel. Aztán újból Pista kérdez: — Menynyi búzavetése volt az idén János bácsi? — Négy hold. — Mennyi gabonája termett? — Harmincnégy mázsa. — Pista írja. — Mit vetett még, János bácsi? — Hát volt másfél ho'-d cukorrépám, igaz, nem olyan jól szolgált rá az idő, csak 116 mázsa termett rajta. — Kukoricája volt? — Volt az is három hold. Kicsit megsült, így csak 32 mázfiát tudtam róla levenni. Aztán burgonyám is volt még két hold, az bizony nagyon rosszul fizetett, mert csak 21 mázsa termett. De miért kérded ezt, Pista? Mit akarsz vele? — kérdezi gyanakodva. — Majd utána megmondom, János bácsi. Mo®t nézzük tovább. Jőscágfélét adott-e el az idén? — Adtam. Egy szép bikaborjút. Kilencvenhat kilós volt. — mondja dicsekedve. — Baromfiból ig árult az asszony, elég szépen. — Disznót hízlal-e? — veti fel az úiabb kérdést Pista. — Hát csak kéne vágni a télen valamit, aztán meg egy kis pénz is elkelne a ház körül. Hizlalok kettőt, az egyiket levágjuk, a másikat meg eladjuk. — Pista most már nem kérdez többet, hanem a ceruzája gyorsan szánt a papiron. Számol. Hosszú számoszlop van már Pista előtt, ahogy oszt. ezoroz, összead. Végül rátekint János bácsira. — Ahogy így, nagyjából számoltam, a termények árát hivatalos áron szoroz'am be. mégis 12 000 forint körül van a jövedelme János bácsinak. Ebből egy hónapra, mint nyers jövedelem, ezek fizerint ezer forint esik. Az üzemi dolgozók is általában egyhónapi fizetésüket ajánlották fel a Békekölcsönre, Igy hát János bácsitól is elvárnánk, hogy legalább egyhónapi jövedelmét ajánlja fel a béke erdekében. Csendcsen ingatta fejet az öreg. — Az sok. Ennyi pénzt én nem tudok most Békekölcsönre adui. Aztán meg aki tavaly is nem jegyzett tervkö'csftnt, annak sem lett semmi baja. — Pista megütődve néz János bácsira. — Csalódtam magába János bácsi. Ncin gondoltam, hogy igy gondolkozik. F.bbö1 amit mondott, úgy Ítélem meg, hogy nem becsüli a békét, a békés ép tő munkút. Én ha magának volnék, szégyenek ilyet mondani, hogy „annak se lett semmi baja. aki tavaly sem jegyzett." Nézzük csak meg, mit kapott a község egy év alatt, összesen a községbe 124.000 forintot jegyeztek tavaly, ugyanakkor az idén közel 200.000 forintért új iskolát építettek, ahova magának is már most négy unokája jár. És ugve milyen jó, hogy maguk előtt ezt a sáros utcát k kövezték és most már a legnagyobb esőzések idején is úgyszólván száraz lábbal lehet rajta köz'ckednl, gyalog, kerékpáron, kocsival, ahogy akar. Vagy nézzük meg most a Békekölcsönt. Ha jár a városba, látja a hatalmas építkezéseket. Uj gyárak emelkednék ki a földből, ezer és ezer embernek biztosítunk kenyeret, ^ ruhát és egyéb ipari cikket. De itt mi nem akarunk megállni. Gyártunk traktort, teherautót, kerékpárt. motort, épifürk szép, egészséges családi házakat. Ez mind-mind arra' jó,' hogy az életszínvonalunkat emeljük, munkánkat könnyebbé tegyük. Ezért is kell Békekölcsönt jegyeznünk. De látom, olyas újságot is. Ott van legfelül, ahogy o'vasta maga is, a koreai hadijelentés. Látja — az a hős nép nemcsak a vagyonát, de életét is áldozza szabadságáért és azért, hogy a betolakodó imperialistáktól megvédje eredményeit, Maga meg jövedelmének még 10 százalékát sem akarja felajánlani a béke érdekében. Ezért csalódtam magában János bácsi. János bácsi csak ült a padon, összehúzta magút, szeretett volna nagyon k esi lenni. Szeretett volnn elbújni a népnevelő vádló tekintete elöl. Szégyelte, hogy ő csak 400 forintot ígért a békére, akkor, amikor mások — például a koreai ncp — az egész vagyonukat, sőt életüket is adják a békéért, a szabadságért. János bácsi szeme sarkából Pistára náz.stt, aztán az arca kiszínesedett. Már nem igyekezett elbújni. nem igyekezett összehúzni magát, hanem kiegyenesedett és gon_ dolgozás nélkül nyúlt a (ollszár után. Határozott mozdulattal kanyarította oda a nevét a papírra, amit Kerekes Pista, a népnevelő ezer forintról kitöltve eléje tolt. Azután felálltak. Pista keményen kozet rázott János bácsival, mind a ketten boldogok voltak. Mind a ketten eleget tettek kötelességüknek. rm• C