Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-04 / 231. szám

ggsPA, nw. orrúmon Nálunk, Kárpát-Ukrajnában minden iskolában tanítják Petőfi Sándor költeményeit A Mrpátukrajndl magyar Icolhozparaszt-küldötuéq létoaatóaa Ki«kőr8«S,v Y ÜrpAtuki^ln*1 nw«ywr kol­ÍJmíZt-Wlldöttség egyik cso. ^hétfőn Kiskőrösre l&toga­A község határában több­f' főnyi tömeg fogadta a ma­'JZ nép szeretett vendégeit. A fKöttsóeet Gál Géza. a Magyar ggfártia járási tttkára SriUta. majd az üdvözlésre a M dSttöég nevében Tóth István, nJE Barátaág"-kolhoz el­üíi'e válaszolt. * l Örömmel Jöttünk KI». kőrösre — mondotta Tóth fitrán. a jSztálini Barát­ig'-kolhoz elnöke —, ab­a községbe, ahol a ma­parsáé lánglelkű költője ^letett, aki több mint száz évvel ezelőtt hirdette a sza­kácsáé eszméjét és harcolt Is érte. Nálunk. Kárpát-Uk­rajnában, az iskolában, ahol gyermekeink magyar nyel­ven tamilnak és szavalják Petőfi szabadságot hirdető költeményeit, mindenütt ott vannak Petőfi verseskötetei ég gyermekeinket ezeknek szellemében neveljük. X küldöttség tagjai ezután megtekintették Petőfi Sándor síüiöházát. A küldöttséor nevében Tóth István a következőket írta be a látogatók emlékkönyvébe: „A szovjet parasztkiildöttség tag. jsi nagy örömmel, mély megille­tődöttséggel álltak meg útjukon i nagy költőnek, Petőfi Sándor­nak szülőházában. E nagy nap emlékét mindig őrizni fogjuk." Ebéd után a küldöttség tagjai több csoportban betértek a köz­eit dolgozó parasztjainak házai­ba és érdeklődtek eddigi ered-mé­njeikről és munkájukról. Molnár Géza, & beregszászi járás Bud­.knnij-kolhozának elnöke, elmon­dotta, hogy nemcsak a munka kforayebb a nagyüzemi gazdaság­ban, de sokkal nagyobb jövedel­met is hoz. - Tudom. Hogy t! már komoly eredményeket értetek el — mon­dotta Molnár Géza —, de még ... - . -hQ'd5»»4g Irogatása Kiskőrösön, nagy költőnk szülőházában nehézségekkel küszködtök. Eze­ket azonban legyőzhetitek, ha a közös gazdálkodás útjára léptek Tudjuk azt is. egyre több dolgoző kispa­raszt látja be Kiskőrösön is, hogy a közös gazdálkodás a boldogulás egyetlen útja Ezt bizonyítja, hogy az eddig meglévő három termelőcso­porton kívül egv negyedik is megalakult. Ezután Molnár Géza elmondot­ta azt is, hogy náluk ébbcn az évben 41 lakást építettek a kol­hoztagoknak. A küldöttség ezután átment Ambrus János 15 holdas közép­paraszthoz, aki a küldöttség be­számolójából meggyőződött arról hogy a közös gazdálkodás neki is jobb életet jelent, mint a küsz­ködés a kisparcellákon: e'.hatá­rozta. ő is belép a termelőcso­portba. A kárpátukrajnai kolhozpa­raszt-küldöttség másik csoportja Nyíregyházára látogatott el. aho! fogadásukra összegyűltek Nyír­egyháza gatahánovistái, élmunká­sai, a termelőszövetkezetek tag­jai és az üzemek dolgozód. Nagy­halászon diadalkapuval várták a küldöttséget a dolgozó parasztok. A küldöttség tagjai a község dol­gozó parasztjaival együtt vonul­tak a község főterén lévő szovjet hősi emlékműhöz, ahol Vlagyimir Mihály a küldöttség nevében megkoszorúzta az emlékművet. Délben az iskolában ebéd volt és az ebéden Németh János. Bu­dai János. Gyarmati Károly, Nagy György, Márton Károly, Kormány Sándorné és Lukács József kisparasztok kijelentették, hogv a parasztküldöttség beszá­molója után megérett bennük a gondolat: belépnek a termelőcso­portba. A kárpátok rajnai magyar kel. hozparasztküldöttség másik csoportja hétfőn délelőtt Pécs­ről Somogy megyébe Szentba­lázsra, majd Kaposvárra uta­zott. ahol a városi és falusi dolgozók nagy tömege várta a küldöttséget. Simon Lajosné dolgozó parasztasz. szony a szíves vendéglátás jeléül kenyeret, sót és bort nyújtott át a küldötteknek. Majd Ács Lajos, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszlokat és ismertette előttük Somogy megye termelőszö­vetkezeti mozgalmának eredmé­nyeit. Kaposvárról a küldöttség Pusz­takovácsiba ment. Útközben az összesereglett dolgozó pa­rasztok három helyen ls meg­állították a küldöttséget, hogy üdvözöljék őket. Pusztakovácsiban a küldöttséget a község határában ünnepélyesen fogadták. Az üdvözlések után a gépállomásra mentek. A gépállomás udvarán falunapot tartottak, ahol a küldöttség tagjai válaszoltak a falu dolgozóinak kér­déseire. Kontra István a kürtös­pusztai 'tszcs elnökének kérdéseire válaszolva Sütő Béla, a „Komszo­molec"-kolhoz elnöke elmondotta, hogy náluk minden négyzetméter elvégzett munkát, minden kapavá­gást számon'cartanak, felírnak és így biztosítani tudják, hogy min­denki valóban teljesítménye szerint részesüljön a munka eredményéből. Arra a kérdésre, hogy mi történik az öregekkel a kolhozban, Sütő Béla példakén't saját kolhozát em­lítette meg. Náluk az öregek a méhek vagy vagy a juhok körűi végeznek könnyű mnnkát, A munkakép­telen öregek számára a kolhoz összes jövedelméből két száza­lékot félretesznek. Sütő Béla rámuta'tott: a szovjet állam lehetővé teszi, hogy a kol­hozisták elsajátítsák az élenjáró agrotechnikát, ezért a kolhozls'iák tudják, miért kell idejében vetniök. így tudták elérni, hogy a régi terméseredmények négy­ötszörösét takarítják be min­den évben. 'A' küldöttség meglátogatta a „Vö­rös csillag" termelöcsoportot. Be­tértek az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok házához és hossza­san elbeszélgettek velük. A beszél­getés hatására 12 egyénileg dolgozó paraszt tett igére'tet a kolhozpa­rasztoknak, hogy követik példáju­kat és ők is a társasgazdálkodás útjára lépnek. Túlszárnyaltok a tervkölcsöniegyzésben elért összeget — mondják Kübekháza dolgozói és örömmel veszik ki részüket Vasárnap előbb nehezedett az Kübekházára, mint más na­PA>n s takarta el a sürgést­a falu utcáin. A köz­ség felett tornyosuló hatalmas "tőből, amely elősegítette a k°rai alkonyodást, sötétedést, utó dézsából öntött víz, eredt »eg az eső 7 óra után. — Nemcsak a májusi, hanem 52 október elsejei eső is aranyat er- mondják a falu dolgozó pa­djai a földmüvesszövetkezet todéglőjében, lakóházakban, % éppen ott, ahova az eső "•Borította őket. Ezen az estén sokan voltak ta­ta családjaiktól. Egész nap, este is, mintegy 80 népne­Párttagok és pártonkivü­a falu dolgozóinak legjobb­p ™int a béke harcosai járták utcákat, látogattak el doüigo­® Paraszttársaikhoz, hogy felvi­dítsák őket a békekölcsön­Syzes jelentőségéről. Vitték a TOsi iveket, amelyek estig psyreszben meg is teltek ne­^ számokkal. l1^. vidám, gazdag aratásért teomrael) jó aj-iYve! jegyeztek «<lolgozó kis- és középparasz­Eubekházán is. Szívesen ad­r; megtakarított pénzükből, y. erősítsék a bóketábort, '^járuljanak békénk biztosL a nyugodt, egyre bői­életünk megvédéséhez, 10z, hogy a sízorgalmasan "^unkáit és az októberi !Sat érő esővel" áztatott kikelő gabonát békében, arathassák le a jö­a békekölcsön jegyzésből nevek %5n :ek 'esz is. ™ tL 2 első név Tóth Dezső kö­tatva a többi középparasztnak, 800 forintot jegyzett. Tóth De­zső nem elégedett meg azzal, hogy maga 800 forintot jegyzett, hanem jegyzési ivet kért és ez­zel indult felvilágosító útra, hogy jegyzéseket gyűjtsön. n DlSz-üatalok Is példát matatnak Tizenöt név sorakozik egymás alatt a becsülettáblán. Férfiak, asszonyok, ifjak, öregek nevei. Itt látjuk Kéri Antal DlSz-fiataü nevét, aki 500 forintot és Szűcs Szilveszterét, aki 400 forintot jegyzett. I>e itt van Jankó György, Jankó Illés és Jankó Mihály többcsaládos dolgozók neve is. Okét a múlt rendszer nem is vette emberszámba. Ne­kik még inkább a kivetés, a nyo­mor jutott osztályrészül. Negy­vennégyben még düledező viskók­ban putrikban laktak. Ma fe­hérré meszelt házuk van. A né­ni demokrácia számukra is em­beri életet biztosit. Ok is öröm­mel jegyeztek ezért békekölcsönt, mert _ mint mondják — alkar­jak a békét, akarják ezt az éle­tet, amely napról-napra szebb és boldogabb, amelyben ujabb és ujabb juttatást kap a nep államától Kübekháza dolgozó parasztsága. Ezért legveznek a kübeiiházl dolgozók — Nézze elvtárs — mutat kör. be kezével a község főtérén Papp József elvtárs, a Sarló-kalapács termelőcsoport párttitkara. — Iskolánkat, ovodánkat a három­| éves- tervben 60.000 forintból í építettük újjá. A napközi ott­hont berendezéssel, a kultúrát Nek res ÍVel ékesített becsülettáblá- réutat a 15 ablakos meszelt, új reggel ujabb ^^ községháza kapujára j^gntő"'villanyt szintén a három, ttue^f^f, Népköztársaságunk éves terv adta. Az ma már aiaseté. aki jó példát mu­községháza épületére — a"! ötéves tervünk elsó évének aján­déka. Ott mellette javítják a tűzoltószertárt. Abba most ka. punk majd motoros fecskendőt. Oda mellé a kultúrház épül. Errébb pedig az egészségház, mind az ötéves tervben. Ezért je. gyez Kübekháza dolgozó népe Békekölcsönt. Jegyez, hogy amit eddig építettünk, épségben ma­radjon és amit tervbevettünk, felépíthessük. — Olyan határo­zottan. magabiztosam mondja, hogy épül az ötéves tervben, mintha már meg is volna. Versenyben Úszentlvánnal — Pártunk felhívott bennün­ket — folytatja Papp elvtárs — még az elmúlt évben, hegv je­gyezzünk tervkölcsönt. Mi je­gyeztünk. Falunk már jórészben visszakapta azt az összeget, amit adott a tervkölcsönre. Csupán a községházára beruházott összeg már kiteszi azt az összeget, ami", adtunk az elmúlt évben. A terv­kölcsönsorsolásnál pedig többen a faluban, a kamatok kamatjával kapták vissza pénzüket. Pártunk, kormányunk újabb felhívására a Békekölcsön jegyzésével pedig túl akarjuk szárnyalni a tervköl. csőn idején jegyzett összeget Papp elvtárs szavai az egész község dolgozóinak szavai. Vala­mennyien így gondolkodnak. így gondolkodnak s jóval túl akarják jegyezni a tervkölcsöniegyzésben elért eredményeket most a béke kölcsönjegyzéssel. Ezért hívtás jegyzési versenyre Ószentiván község dolgozóit. Kübekháza doigozó parasztja', köztük id. Csányi János, Szeredi András és a többi dolgozó, élü­kön a párttagokkal, de ugyanísv a kisiparosok. Berta Lajos és társai is. mind szívesen jegyez­nek, egy akarattal összefogva a béke megvédéséért. (n. p.) Kárpát-Ukrajna a felemelkedés utján A magyar dolgozók igen nagy érdeklődéssel tg szeretettel vártái a kárpátakralnat magyar kolhozparasztküldöttséget, amelynek magyar­országi látogatása újabb nagy segitségef jelent a magyar dolgozó pa­rasztság számára a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása, míg boldo­gabb jövóje kialakítása terén. Kárpát-Ukrajna a felszabadulás óta he talmas eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás terén is. Kárpát­Ukrajna különböző nemzetiségei — köztük a magyar nemzetiségű dol­gozók is — a sztálini nemzetiségi politika alvpján teljes egyenjogúságot élveznek és haladó nemzeti hagyományaik továbbfejlesztésével, a szov­jet dolgozók millióival együtt haladhatnak előre a felemelkedés útján. Képeink az egyre épülő és fejlődő Kárpát-Ukrajna dolgozóinak életé­ből mutatnak be jeleneteket, • Kárpát-Ukrajnában már a gyermekek la tndják, milyen fontos • jólvégzett mezőgazdasági munka. Ezért látogattak el a mnkacsevol Isko­lásgyermekek a ,,Dlmltrov"_ko!hoz!;a. Képünkön Pancso Pcncsev kolhoz­munkás, — a Szocialista Munka Hőse, — a melcgágyl munkáról beszél az Iskolásgyermekeknek. Kárpát-Ukrajna tanintézetei nagymennyiségű könyvet és tanszert kaptak Moszkvából és a Szovjetunió más városaiból. A mukacsevol Mező­gazdasági Technikum hallgatóinak könyvtárában például 15 ezer kötet politikai, népszerű, tudományos és szépirodalmi mű van. Befejeződött a bukaresti „Román-Magyar Barátsági Hét" A „Román-Magyar Barátsági Hét" hétfőn megtartott befejező ünnepi estjén megjelentek a Ro­mán Munkáspárt Központi Ve­zetőségének és a román kor­mánynak a tagjai, magyar rész­ről Kálló István elvtárs, buka­resti magyar követ és a magyar küldöttség Kiss Árpád elvtárs, nöke beszédében hangoztatta, hogy a „Román-Magyar Barátsá­gi Hét" tovább mélyítette a két nép barátságát, azt az igazi, tar. tós, egymást segítő barátságot, amelyet a nagy Sztálin vezette Szovjetunió felszabadító harca és állandó támogatása alapozott könnyűipari miniszter vezetésé- megi Ez a barátság is hozzájá­vel, valamint a diplomáciai tes-; rul a hatalmas béketábor meg­tület több tagja Az ünnepi mü-, erősítéséhez. A nagysikerű mű­sor előtt Eduárd Mezimcescu mi­niszter, a Román Népköztársa­ság művészeti bizottságának él­sor befejezése után az est részt­vevői melegen ünnepelték a ma­gyar-román barátságot Kárpát-Ukrajnában gyökeresen megváltozott a mezőgazdaság Irá­nyítása. Már az agrotechnikát alkalmazzák, amelyet szovjet tndősok dol­goztak kt. Bevezetik a mlcsnrlnl gabona, és gyümölcsfajtákat a magas hegyvidéken. A kárpátaljai tudományos kísérleti állomás nagy mnnkát végez a megfelelő búzafajták kiválasztása tárgyában. Képünkön A. Ko­valjov, a kísérleti állomás vezetője foglalkozik az agronőmusokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom