Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-25 / 249. szám

4 SZERDA, 1980. OKTÓBER >9. A BÉKE ÉS 711 ár lobb, mint egy hónapja, hogy a Ncsvyork melletti Elushing Meadows-ban megkezdődött az Egye. sült Nemzetek Szervezetének ötödik közgyűlése. 'A' közgyűlés és a vele kapcsolatos értekezletek, megbeszé­lések isméi fényt derítenek az USA imperialista háborús politikájára, de egyben újabb tanúbizonyságát adják a Szovjetunió közvjlkezetes bikcpolitikájának. Az ENSz megalakítását annak, idején a Szovjetunió javasolta, a fasizmus ellen harcoló hatalmak­nak. Ennek szükségességére Sztálin elvtárs mutatott rá 1919-ben: „A békeszerető népek képviselőiben különleges szervezetet kell létrehoz­nunk a béke megvédésére és a biz­tonság megőrzésére." Ennek szelle­znében alakult meg az ENSz és en. nek megfelelően határozza meg fel­adatait az alapokmány is. Az ENSz céljai az alapokmány szerint a kö­vetkezők: 1. Fenntartani a nemzet­közi békét és biztonságot és evégből hathatós, együttes intézkedéseket tenni a békét fenyegető cselekmé­nyek megelőzésére és megszünteté­sére, s támadó cselekményeknek, vagy a béke mfts módon történő megbontásának elnyomására, vala. mint békés eszkzökkel, az igazságos­ság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon kiegyenlíteni, vagy rendezni olyan nemzetközi viszonyo­kat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek. 2. A nem­zetek közölt a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tisztoletbentartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejleszteni és az általános béke megerősítésére al­kalmas egyéb intézkedéseket foga­nt'-sllani." E íeknck a kitűzött céloknak meg­valósítása érdekéhen az ENSz. nek hat szerve működik, mégpedig a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gyámság! Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Nemzetközi Bíró­ság és a Titkárság. Ezek közül leg­fontosabb a jelenleg is ülésező köz­gyűlés, az ENSz parlamentje, amely­nek ellenőrző jogköre vaui vala­mennyi többi szerv felett. A közgyű­lésen nz ENSz minden tagjának kép. virele'ii joga van és minden tag­állam egy szavazattal rendplkezlk. 'A' közgyűlés minden év szeptemberé­nek harmadik keddjén ül össze, a Biztonsági Tanácsnak, vagy a tag­államok többségének javaslatára azonban rendkívüli Ülésszakra is ősszehlvhatók. A közgyűlésen eljá­rási kérdésekben egyszerű szótőbb­aíggel. politikai kérdésekben kéthar. mád többséggel döntenek. Általá­ban azonban Itt szokott érvénye­sülni az USA szavazógépezptp, amclv­lyel kisebb-nagyobb csatlóséllamai révén megszavaztatja a számárn e'őnvös javasltakat. Nem egy alka­lommal bebizonyosodott, hogy az USA sötét törekvései az ENSz.et. a béke és biztonság nagyjelentőségű szervét az imperializmus közönséges végrehajtó eszközévé Igyekezett vál­toztatás a neki gazdaságllng. politi­kailag, vagy katonailag alárendelt országok segítségével. Az imperia­listák ezt a rendszert szeretnék most meghonosítani az ENSz ecvik leg­fontosabb szervében, a Biztonsági Tanfteshan is. A Biztonsági Tanácsban nz alap­okmány szerint ugyanis, úgyne­vezett vétójog van és az egyhangú, ság elve érvényesül.' Ez azt jelenti, hogy politikai kérdésekben a Bizton­sági Tanács csak akkor hozhat hatá­rozatot. hn az Őt állandó tag egy­séges álláspontot foglal el. Politikai kérdéseknél tehát egy állandó tag nemleges szavazata — vétója — elegendő a javaslat elvetéséhez. A Biztonsági Tanácsban egyébként minden tagnak, — akár állandó tag. akár nem. — egy szavazata van. 'A' szavazás terén különbség van ügy­rendi kérdések és politikai kérdések közölt, s minden kérdés eldöntéséhez bét szavazatra van szükség. A Biz­tonsági Tanács 11 tagból áll. de csak öt az állandó tag, mégpedig: a Szovjetunió, Kína, Franciaország, Andin és a* USA. Hat tagot az ENSz.bcn minden év szeptemberé­ben összeillő közgyűlésen választa­nak két évi időtartamra, Ez a ha't állam jelenleg: Knba. Egyiptom, Ccuador, Norvégia, India. Jugoszlá­via. Minden tagot egy küldött kép­visel és a Tanács ülésein havonta más állam megbízottja elnököl. Most nz USA imperialistái art sze­retnék ha n Biztonsági Tanácsban megszűnnék a vétőjog, megszűnnék az egyhangúság elve. hogy csatlósai segítségével könnyebben végrehajt­hassák háborús terveiket és ne akadályozhassa meg őket a Szovjet­uniónak a béke megvédése érdeké­ben mindig felemelt szava. A Biztonsági Tanácsban az egv_ hangúság elvének megszünteté­sével, nlapokmánvellenesen akarnak eltérni az USA imperialistái. F.»l viszont egyáltalán nem újság, mert nem egy alkalommal kísérelték ptár meg az ENSz alapokmányának HÁBORÚ ERŐI MÉRKŐZNÉK AZ ENSZ-BEN lábbal tiprását. [yjinderinél világosabban beszél az J•T•,• USA-nak a koreai kérdéssel • kapcsolatos magatartása. Erre vonat | kozóan két javaslat került az ENSz ! elé. Az egyik javaslatot öt békesze­rető ország: A Szovjetunió. Ukrajna, Bjelorusszia, Csehszlovákia és Len­gyelország képviselőt tették. Ennek a javaslatnak — amely a Szovjet, unió sztálini politikájának szellemé­ben a hadműveletek azonnali be­szüntetése, az imperialista csapatok haladéktalan kivonása, a koreai nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga és Korea helyreállítása mellett száll síkra — az a lényege, hogy az egész világ biztonságát fenyegető barbár amerikai agressziót megfékezze, s a békét teremtse meg Koreában. 'A' másik javaslatot, Anglával az élén, nyolc ország küldöttsége terjesztette elő: — de a washingtoni gyilkosok sugalmazták. Célja, hogy Amerika­csatlósokból álló és MacArturnak alárendelt ENSz-bizottságon keresztül szentesítse az USA véres, kegyetlen fasiszta hódító háborúját, amelyet Trumanéknak eszük ágában sincsen abbahagyni. Ez a javaslat hallani sem akar a hadműveletek beszfinte. téléről, az intervenciós csapatok ki­vonásáról. Azzal a határozattervezettel együtt, amely a Biztonsági Tanácsban az egyhangúság elvét akarja meg­szüntetni, a javaslatot benyújtó hét ország — USA, Kanada. Francia, ország, Fülöp-szigetek, Törökország, Nagy-Britannia, Uruguay — azt is javasolta, hogy a „béke betartását megfigyelő bizottság" felállítását határozzák el. Ezzel együtt az ENSz tagállamai saját fegyveres erőikből alakulatokat is jelöljenek ki ame­lyek készenlétben állanak a közgyű­lés akcióinak támogatására. A Szov­jetunió természetesen nem ellenezte azt, — amint Visinszkij elvtárs ki­fejtette — hogy az ENSz fegyveres erőket alkalmazzon agressziók, há_ borús törekvések elhárítására, de ragaszkodik ahhoz, hogy az alnp­okmánvnak megfelelően a fegyve­res erőket a Biztonsági Tanács ren­delkezésére bocsássák. 'A'z USA vi­szont azért java«olia egyrészt az egyhangúság elvének megszünteté­sét a Biztonsági Tanácsban, más­részt a tervezet szerint a Biztonsági Tanács megkerülésével a közgyűlési akciókat, — természetesen mind. kettőt ugyancsak alapokmányelle­ncsen —• hogy működésbe léptethesse szavazógépezetét és kiterjeszthesse háborús politikáját. 'ITgyáltalán nem lenne meg a világ békéjének biztosítéka, az USA javaslata alapján, amint azt éppen a koreai háború kiterjesztéséről szóló október 7-1 határozat ls mutatja, ahol a szavazógépezet mű­'ködése alapján az ENSz közgyűlé­sén formailag 47 szavazattal öt elle­nében hozták meg ezt a határozatot, I heten pedig tartózkodtak a szava, sóstól. Az USA-t nem érdekli az a köztudomású tény, hogy ez a 47 sza­vazat nem képviseli ezeknek az or­szágoknak pépeit, hiszen e szavaza­tok közé tartozik például Csang-Kai­Sek úgynevezett képviselőjének sza. vazata is, azé a bábúé, amelyik ön­magán kívül senkit sem képvisel. A többi 46 ország lakossága mind­össze 660 millió ember, akiknek azonban igen nagy része aláirta a stockholmi békefeihívást, elítélte az amerikaiak koreai agresszióját. Az öt orzság pedig, — amelynek élén a Szovjetűnió áll, amelyek a határozat ellen szavaztak, hozzátéve a Kfnai Népköztársaságot, amelyik ugyan­csak erélyesen állót foglnlt a hatá­rozat ellen, — 772 millió embert képvisel. A határozat ellen szavazó országok — hozzátéve a szavazástól tartózkodó országokat, amelyek leg­alább is" nem támogatják n határo­zatot — összesen egv milliárd 109 ctá'iő embert képviselnek. "ILTindezek a tények világosan mu„ tatják, hogv a világ népeinek békeakarata a Szovjetunió békepoli­tiká.jában talál igazi megvalósulást. Mindezek, nz itt felsorolt főbb kér­dések, amelyek körül jelenleg az ENSz vitái folynak, meggyőzően bi­zonyítják minden dolgozó számára, hogy a béke és a háború erői mér­kőznek a* ENSz közgyűlésén és kü­lönböző bizottságainak ülésein. Nem kétséges azonban, hogy a békesze­rető népek millióinak akarata a nngy Szovjetunió vezetésével erő. sebb lesz a háborúra uszító imperia­listáknál és a békelábor egysége legvözi a háború sötét erőit. Hiábavaló kuláksóhaj Hffiki'''-'. Szemüveget anyjuk! A kilátás itt rossz1 ..Nem mindegy ám milyet, olyan üveget hozz. Olyan pápaszemet — amivel nézhetném, Hogy úgy szavasnak ezek, ahogy én szeretném! Teljesítményemet 150 százalékra emelem Rákosi elvtárs kiszabadulásának évfordulójára Vasárnap, amikor átléptem a sza­vazóhelyiség küszöbét, majd kezem­be vettem a szavazólapot. Alkotmá­nyunkkal találkoztam. Élhettem -jo­gommal, szavazhattam. Néhány pil­lanatig megilletődve állottam, ke­zemben a lapokkal s a borítékkal, maj a-.épen összehajtogattam és a sok-sok borjték közé az urnába csúsztattam. A mi ügyünk íntézött választottam meg. akik közülünk kerültek erre a megtisztelő helyre. Nemcsak az új közigazgatásra sza­valtam szavazatommal, hanem t<>. vábbi békés építésünkre, ötéves ter­vünkre, földalatti gyorsvasútta. a Dunaj Vasműre, új munkásházakra, hidakra, gyárakra s egész jövendő boldog életünkre. Szavazásom után, amint hazafelé mentem, sok minden eszembejutott. A magyar dolgozók­nak. Így nekem ls. nem szabad meg­állani ezeknél az eredményeknél, to­vább kell ezeket fejleszteni, építeni, mert csak úgy állunk valóban helyt a béketábor ránkeső szakaszán. El. határoztam, hogy felemelkedésünk legbiztosabb zálogának, a Magyar Dolgozók Pártjának annak szere­tett vezetőjének, Rákosi elvtársnak azzal köszönöm meg eddigi eredmé­nyünket, hogy november 2-ára ed­digi 141 százalékomat 150 százalék, ra emelem. Faragó Ilona, Szegedi Ecsetgyár ifjúmunkása. Elkészült a mindszenti komp A tanáesválasztás napján, októ­ber 22-én adták át a forgalomnak a Mlndszent-nagyrévl kompot. A hajóácsok munkaközössége több­hetes nehéz munka után elkészítet­te a környék dolgozóinak régi kí­vánságát, a kompot. A „BERLIN ELESTE" fl filmművészet csúcspontja, a szovjet film koronája, A .,Berlin eleste'' második részét mutatta be a Korzó Filmszínház zsúfolt néző'.ér, lelkes közönség előtt A film nagyszerűsége a máso­dik részben bontakozik ki a maga teljességében. A világtörténelem legnagyobb eseményének, a népek sorsát évszázadokra eldöntő máso­dik világháborúnak a lőbb mozzana­tai peregnek le clőt'.ünh. A szovjet vezérkart látjuk ma­gunk előtt a film második részének elején. A nyugalom, a biztonság árad Sztálin elvtárs alakjáról — és ez áthalja körhyestiét is. Megadia itt Sztálin az utasítást Zsukov, Ko­nyev és Rokoszovszkij marsallnak, hogy a berlini csapást hajtsák végre. „Mjnél több haditechnikái, ágyút, tankot belevetni az Ütközetbe — mondja Sztálin —, hamarosan úgyis ekét gyártunk belőlük. Készüljetek elvtársak az utolsó ütközetre, ideje, hogy befejeztük a hdborút.'' ÉS rnott egyre nagyobb Izgalom­mal követjük a cselekmény mozza­natait A drámai feszültség mindin­kább fokozódik Megjelenik előttünk az ellenség főlészkc — Hitlerrel és bűntársaival. Az első részben még a győzelem kilátásának őrjöngő gőg­jében hadonászik Hitler, „Moszkva lábaimnál heveri' —* üvöltötte. De a győzelem akkor sem követ­kezett be. Csúfosan megverve húzó­dott onnan vissza a fasiszta haderő. Azu'án az a „zseniális4' ötlete tá­mad. hogy „Sztálint Sztálingrádnál verem meg'' Tudjuk, hogy ebből az ötletből mi lett. Mogt, hogy Berlin elő't felvonal a Szovjet Hadsereg, még abban re­ménykedik Hitler hogy az angol­szász imperialisták cselszövéseit kihasználja és Berlin előtt a szövet­ségeseket egymás ellen ugrasztja. Sztálin azonban keresztülhúzza ezt a számítását és kiadja a parancsot: „Bezárni a gyűrűt Berlin körül" A háború döntő eseményei most már gyorsan következnek, Göring repülőgépen szökik meg. A kétség­beesésben Örült Hitler a legzagy­Vább. egymásnak ellentmondó pa­rancsokat adja ki, Mielőtt a méreg­poharat kiinná, papot hívat és fele­ségül veszi szeretőjét, Braun Évát, De ez a veszett kalandor még utol­só perceiben sem tudja megtagadni önmagát, őrült vadállati cselekedet­re vetemedik ekkor is: kinyittatja a zsilipeket amelyek vízzel áraszt­ják el a berlini földalatti vasutat, ahol az emberek tízezrei kerestek menekvést. 'Emberek ezrei pusztul­nak í't el. fuldokló német anyák átkozzák Hitler nevét s átkukat a nászinduló hangjai festik alá. Megkapó. felejthetetlen az a jele­net, amikor Alexejev vezetésével kitűzik a vörös lobogót a szovjet hősök a Reichsrct tetejére. Alexcj barátai közül itt esik el Zajcgenko, i't áldozza életét hazá­jáért és az egész emberiségért Ju­szupoo és Ut sebesül meg Alexei, Táncraperdülnek az utcákon a Szovjet katonák és dalolva vonul­nak a fogolytáborokból kiszabadult foglyok -ezrei; oroszok, francják. Olaszok, angolok. Berlin utcáin. Majd a repülőtéren sereglenek Össze mindanyian. Hatalmas repülő­A ,,Berlin eleste" egyik nagy jelenete: A tliada'mas Szovjet Hadsereg katonát kitűzik a győzelmi vürtls lobogót a Relchstag ormára. gép csillog Berlin egén; Sztálint hozza a gép. Kipirulnak az arcok az örömtől, csillognak a szemek a boldogságtól; a szovjet katonák t a felszabadított népek fiai üdvözlik a Berlin földjére érkezett Sztálint. Hiven fejezi ki ez a jelenet nemcsak a szovjet nép, hanem az egész em­beriség határtalan szeretetét Sztá­lin iránt. A rabságból kiszabadult Natasa az egész emberiség forró szeretetét csókolja rá a nagy fel. szebadtió arcára. A szebb, boldo­gabb emberi jövőt megnyitó nap ste­garai aranyozzák be ég teszik szim­bólummá Sztálin alakját A Szovjetunió erejének hatalmas bizonyítéka ez a film Rendkívül élesen mutatja meg hogy kik vol­tak azok. akik az emberiségre zú­dították a háború szörnyű szenvedé­seit, hogy kik támogatták azt a rendszert, amely gyárakat állított fel az emberek elpusztítására. Dc megmu'atja azt is, hogy kik voltak azok, akik az öldöklésnek véget­vetettek. akiknek harckocsijai át­törték a haláltáborok falait. A film azzal, hogy megmutatja n német fasizmus hitványságait lelep­lezi egyúttal a béke mai ellenségeit is. A gyűlöletes figurák: Hitler, Göbbels és társaik, az akasztásban szenvedélyes SS-llsZtek s a hl leri fasizmust nyíltabban vagy burkol­tabban támogató imperialisták úgy jelennek meg a filmen kogy a néző teljes egészében felismeri ezeknek az aljas bandi óknak mérhetetlen veszélyességét és feneketlen gyűlö­letet és megvetést érez irántuk, A film sikeréért az oroszlánrész lermésze'esen Cslcurelli rendelői munkáját illeti M. Gelovánt játssza Sztálint Ugy jelenik meg jdtéká­ben Sztálin alakja, amilyennek• a szovjet nép látja és mint ahogy mi el tudjuk képzelni Sztálint B, Andrejev (Alcxej) és N. Kovalova (Nctasa) újra szívünkbe férkőztek, még pétiig tartósan. Kiváló alakítást nyújt Szcvelcv is Hitler szerepében. A film tartalmi mélységéhez hűen alkalmazkodik D, Szoszlakov gyö­nyörű kísérőzenéje, A ..Berlin eles e'4 a Szovjet Had­sereg. Sztálin éK a szocialista haza szeretetére tanítja a rncgyar dolgo­zókat. Lelkesít bennünket erői. biz­tonságot nyújt nekünk a békéért folyó harcban De komoly figyelmez­tetés a film as imperialisták, az új háborús gyuittga'ók felé is Meg­mutatja nekik, hogy a Szovjetunió ereje, amellyel a fasiszta hadsere­get clsöpör'e. és a német fasizmust salát barlangjában zúzta szél ma, a békét és szabadságot akaró népek százmillióinak élén sokkal nagyobb mint valaha. PINTÉR GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom