Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

Szavazz a Népfrontra, a békére szavazol! VII. ÉVF. 247, SZÁM. ARA 5(1 FILLÉR VASÁRNAP. 1950. OKTÓBER 22. ELŐRE A NÉPFRONT GYŐZELMÉÉRT Irta: Jegyinák János, a Csongrádmegyei Függetlenségi Népfront elnöke Ax egész országban lelkesen készülnek a mai napra a dolgozók. Ma választja meg az ország dolgozó népe — köztük Csongrád megye dolgozói — a helyi tanácsok tagjait. Uj fejezetét nyit a magyar nép történelmében a tanácsok megválasztása. Ezért öltöztek már tegnap zászló, díszbe az üzemek, falvak, városok. Ezért dísziti ki házát minden dolgozó, hogy méltóképpen megünnepelhesse a mai napot. Csak ott lehet ilyen nagy ünnep a választások napja, ahol a dolgozók valóban gazdái az országnak. A felszabadulás előtt is voltak helyi választások az ország minden részében, — ilyen örömünnepet azonban mint a mai nap. soha nem jelentett egy-egy választás. Hogy is jelenthetett volna? Hiszen a múltban a vá_ lasztások nem a dolgozó nép választásai voltak, hanem a fennálló reakciós rendszeré. Hogy néztek ki azelőtt a választások, kiket választottak be a különböző képviselőtes'tületekbe? 'Á választásokat megelőző napokban megjelentek a „terepen" a választási kortesek, fűt-fát ígérgetve. Csak két példa: Vásárhelyen az egyik válasz.] tási kortes Így beszélt a dolgozókhoz: „el kell törölni az adót. a fiatalembereknek zsebórát, vagy tajtékpipát kell adni — zacskóval, az asszonyoknak pedig kél kendőt, egyiket a fejükre, a másikat a nyakukba." Makón még mos't is emlékeznek Börgei képviselőre. A nagybir. tokos képviselő a választás előtt vacsorát rendezett kortesei számára, leitatott pár embert s végül az egész vacsorát, mulatozást a dolgozóknak kellett kifizetni. Amikor pedig megválasztották képviselőnek, ezt mondta: ,,Nem gondoltam hogy Makón ilyen olcsón lehet marhát venni!" A fenti példák mutatják, hogy a múltban a megválasztdtt kénviselők fütyültek választóikra. ' Csak akkor jelentek meg újra a dolgozó nép között, mikor ismét választásra került a sor. Ujabb ígéreteket tettek és a végén folytatták, ahol azelőtt abbahagyták. A felszabadulás elölt a választások alkalmával a falvakban megjelent a főszolgabíró, aki már előre kijelölte ki lesz a községben a bíró, vagy a községi esküdt. Igen jellem, ző példa erre az egyik csanyteleki választás, ahol a községi biró megválasztása a következőképpen folyt le: dr. Fekele László, a járás főszolgabiráia a választás napián kiszállt a községbe és annak ellenére, hogv a dolgozók többsége ellenezte D. Vincze József községi biróvá való jelölését, a főszolgabíró kijelentette: ..törvényadta jogommal követelem, hogy D. Vincze Józsefet válasszák meg községi birónak!" — Igv folytak le a községi választások a felszabadulás elölt és ha a dolgozók fel merték emelni szavukat ez ilyen erőszakosan megválasztott személv ellen, akkor a kakastollas csendőrök gondoskodtak arról, hogy a felszólalók elhallgassanak. A képviselőtestületekben a meg. választott képviselők legtöbbször bólintó jánosok voltak, akik fölött ott állott a reakciós kormányzat képviselője: a jegyző. A jegyzővel szemben a biró „senki" nek számított a községben. 'A' járásban a főszolgabíró garázdálkodott szabadon. Még formálisan sem volt alárendelve semmiféle képviselőtestületnek. Emlékezhet még mindenki a kisteleki járásban dr Pity István főszolgabíróra. aki a munkásokat és dol. gozó parasztokat pofozta, kulvakorbáccsal verte. Ez a főszolgabiró hűen kiszojgálta Pallavicini őrgrófot, mindenben követve utasításait. A városokban a polgármesterek voltak a korlátlan hatalom urai. Ki ne emlékezne" Szentesen Kanász Nagy Sándor polgármesterre, akinek 500 katasztrális hold föld je volt és a kutyánál is kevesebbre becsülte azt, aki dolgozott. Vagy dr. Soós István hódmezővásárhelyi polgármesterre. aki 100 katasztrális hold földet harácsolt össze polgármestersége idején. Vagy Piroska Jánosra, a . csongrádi polgármesterre, akinek a 30-as években 'tőrtént sikkaszlá. sóiról országszerte beszéltek. Amikor azonban a dolgozók 1034 ben munkanélküli segélyért tüntettek, rendőröket, tűzoltókat vezénveltete'ft ki s tűzoltófecskendövel, kardlappal zavartatta szét a tüntetőket. A megyét a felszabadulás előtt a Pallaviciniek, az Eszterháziak, a Farkas Béla-féle főispánok irányi, tották. ök voltak azok, akik a harmincas években csendőrrel, rendőrrel verették a munkát és kenyeret követelő munkanélkülieket ők gyakoroltak korlátlan ellenőrzést a törvényhatóság és a kisgyűlés felett, noha ezeknek a 'testületeknek tagjai is olyanokból tevődtek össze, akik maguk is hatalmas birtokok urai voltak. Ezekben a testületekben a felszabadulás előtt a dolgozó nép nem hallathatta szavá't, mert képviselői nem voltak. Ha véletlenül még. is bekerült egy, vagy két dolgozó, ezeknek a szava nem érvényesült soha. Hódmezővásárhelyen például a harmincas években néhány szociáldemokrata munkás került be a városi képviselőtestületbe. Itt felemelték tiltakozó szavukat azok miatt az igazságtalanságok miatt, melyek a kormányzat részéről nap min? nap érik a dolgozókat. A képviselőtestület 1(50 virilise azonban figyelembe sem vette ezeket a felszólalásokat, sőt kigúnyolta, kinevette a munkások érdeké? védeni akaró egyéneket. Az akkori törvények arról is gondoskodtak. hogy szavazati joga csak annak legyen, aki a kormány kép. viselőire szavaz. A dolgozók többségét kizárták a szavazásból. 'A'z 1938-as törvény szerint csak az szavazhatott. aki hat évig egy helyben lakot'f. Tudták az urak, hogy a pvári munkásoknak, a nagybirtokok cselédeinek százezreit az éhínség, munkanélküliség arra kényszerítette, hogy újra és űira elhagyják elő zö lakhelyeiket. Nem szavazhatott az sem. akinek nem volt meg a hat elemi iskolája. Azt is 'iud!ák az urak, hogv a dolgozók gyermekei nagyon ritkán végezhették el a hat elemit, mert a szorongató éhség ar_ ra kényszerítette a családfőket, hogy már a nyolc-tíz-éves gyerekeké'; is kivegyék az iskolából, elhelyezzék valahova cselédnek, libapásztornak, kanásznak. Nem szavazhattak a 26 éven aluli férfiak sem. tehát a fiatalok százezrei, Nem kaptak szavazati jogot a dolgozó nők milliói. Előttük külön korláto'; állított fel az uralkodóoszfály. Náluk a korhatár nem 26. hanem 30 év volt. Persze, szükséges volt ehhez az, hogy hat évig egv helyen lakjanak. De hiába voltak meg mindezek a kö_ vetelménvek ha a hat elemi elvégzéséről hiányzott a bizonyítvány. A szavazati joghoz azonban még ez sem volt elegendő. Legalább három gvermeküknek. vagy önálló keresetüknek kellett lenni ahhoz, hogv szavazhassanak. Ugv féltek az urak a dolgozó nén hangiától, mint ördög a tömjénfüsttöl. Kínosan ügyeltek arra, hogy szavazati joga csak annak legyen, aki valóban az ő megbizottaikra szavaz. Tehát lénvegében az történt, hogv az urak kinevezték egvmást a különböző ve. zető funkciókba, vezették, irányították a dolgozó nép sorsát. Azt nem is kell mondani, hogv ebből a vezetésből és irányításból a dolgozó nép számára semmi jó nem származott. Az intézkedéseket, rendeleteket úgv fogalmazták meg. ahogv ez az ő érdekeiknek legiobban megfelelt és ebből természetszerűié" az következett, hogv a dolgozók érdekeinek nem fel»ttek meg ezek a rendeletek, intézkedések. Mindezt az átkos multat egycsa. pásra széttörte a felszabadító nagv Szoviet Hadsereg és ma a dolgozó nén legiobb gyermekei kerülnek be a tanácsokba A mai tnnácsvá'asztások alka'mával Csongrád megvében és az egész országban olvanokat választunk meg. ak'k már az eddig végzett munkájukkal bebiznnvftritták: érdemesek arra a megtisztelő feladatra, hogv a dolgozó nép bizalmából bekerüljenek a tanácsokba, ott a nép neves ba jos dolgait intézzék. Bekerülnek a most megválasztott tanársokba a dolgozó nők a fiatalok, munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek, néniink legiobb elemei Ezért tölti el büszke öröm. az egész magvar dolgozó népet ma. amikor ünnepi díszben, zászlókkal, kénekkel, jelmondatokkal feldíszített házsorok közt mennek szavazni saiát je'ölf"'ikre. Igazi ünnep ez a mai nap. Nagv eredményeinket és fénves jövőnket, szabad, boldog életünké'; ünnepeljük, ünnepeljük azt, hogy miénk a hatalom és hogy a választással tovább erősítjük ezt a hatalmat. A választásokat megelőző hetekben felkeresték a dolgozókat a népnevelők és a tanácslagjelöltek Elbeszélgettek velük, megvitatták problémáikat s a felvetett kérdésekre kielégítő válaszokat adtak. Nem ígérgettek olyanokat, amiket nem tudnánk megvalósítani, hanem azt mutatták meg a dolgozó népnek, hogy az ötéves terv keretében mit kap a járás, a város, a falu vagy a megve. És amit ezeken a beszélgetéseken a dolgozó nép jelöltjei megígértek, azt meg is valósítják. 'A' jelöléseket a Függetlenségi Népfront helyi bizottságai végezték el. Olyan személyeket jelöltek, akik a termelésben, a dolgozó nép érdekében végzett munká inkkal bebizo-1 nyitották, hogy szeretik a dolgozó népet és szeretik a mi drága hazánkat. A választók jelöltjeikre a szavazatot titkosan adják le. Nem <:zcríti őket senki, mint ahogy az a múltban tőrtént. Ha a múltban a nyilt választásokon valaki ellene mert szavazni a kormány jelöltjének, a választások befejezése után máról-holnapra hirtelen megemelkedett az adója, meggyűlt a baja a közigazgatással, nem egy esetben a csendőrséggel ls — vagy számos esetben máról-holnapra munkanélkülivé vált. A most megválasztásra kerülő tanácsok nemcsak tervezgető!, hanem aktiv építői ls lesznek épülő szocializmusunknak, A helyi ügyek és kérdések megoldásán túl az országos ügyek Intézésének egy részét is a helyi tanácsok végzik. Hogy aktiv építői lesznek a szocializmusnak, hogy jól oldják majd meg feladataikat, arra biztosíték az. hogy a megválasztott képviselők nem szakadnak el a dolgozó néptől. Nem is szakadhatnak el, mert a választóknak rendszeresen ellenőrizni keik képviselőiket, a képviselőknek pedig be kell számolniok végzett munkájukról. És ha munkájukat nem a dolgozó nép érdekében végzik, akkor a válaszlóknak joguk van visz. szahfvni az ilyen képviselőket a tanácsból és helyükbe a póttagokból küldeni be olyanokat, akik a dolgozók érdekeit tartiák szemük előtt. Hogy jól megoldják feladataikat a holvi tanácsok, arra bizonyíték az ideiglenes fanácsok eddigi működése is. Az ideiglenes fanácsok eddigi munkáinkkal is bebizonvftották, hoev valóban a dolgozó nép érdekeit szo'cáliák. Nézzünk meg egy-két példát, hogyan működnek az ideiglenes tanácsok. Szegeden a mentőállomás befejezéséhez szükséges tízezer forintra póthiteligénylést kellett benyújtani a régi közigazgatáshoz, ami hónapokig húzta el az ott folyó munkát. A megyei tanács tervosztálya a beérkezett jelentés alapján megállapította a póthitel szükségességét és gondoskodott arról, hogy a tízezer forintos póthitelt két napon belül kiutalják. — Szegvár község dolgozói éveken keresztül kérték, hogy a szülőotthont bővítsék ki, mert Szegvár nagykiterjedésű tanvavilágának az érdeke ezt megkívánja A kérvények egymás után indultak útnak Szegvárról, megjárták a minisztériumot, de érdembeti elintézést nem nyertek. 'A' megvet tanács egészségvédelmi osztálvúnak javaslatára a megyei tervosztály azonnal kiutalt 33 ezer forintot s az átalakítási munka megkezdődött. — Mindszenten a komn javításához szükséges hiteligénvlés hónapokig húzódott a mull közigazgatásánál. Ez a huza-vona akadályozta a Tiszán túl lakó dolgozó parasztok munkáját és Mindszent község dolgozói még az utóbbi időkben is kölcsönkért komppal közlekedtek a Tiszán. A Megvei Tanács közlekedési és tervosztálya a beérkezett kérelmet megvizsgálta és azonnal intézkedett, hogv a szükséges anyagot és pénzt a komp javításához azonnal utalják ki A komn megjavítása tegnap befejeződött és Mindszent dolgozói ma már saiát kompjukon járnak keresztül a Tiszán. De ugyan'lyen gyorsan és jól dolgozlak a városi tanácsok is. Szentcsen az egyik gazdálkodónak fakitermelési engedélyre volt. szüksége amit a benyújtott kérelem után négy hónapra kapott meg, Ezeel szemben a tanácshoz október 2-án beérkezett a kérelem négy nyárfa kitermelésére. A tanács a kérelmet a helyszínen megvizsgálta és megállapította hogy a fa kitermelése valóban indokolt. Az egész kérelem négy nap alatt elintéződött. Ilyen a tanácsok szervezetének ügyintézési módja. Gyorsan és jól oldják meg feladataikat, elkerülnek minden bürokráciát. A mostani választásokon megyénk felnőtt lakosságának 65 százaléka szavazati joggal rendelkezik. A múltban a megye felnőtt lakosságának csupán 25—30 százaléka jutott szavazati joghoz. Választási törvényeink nem emelnek olyan gátat a dolgozók szavazati joga elé, mint amilyen gátak a múltban voltak Minden hazáját és dolgozó népét szerető' becsületes magyar állampolgárnak szavazati ioga van. Minden húsz évet betöltött fiatal szavazati joggal rendelkezik, szavazati joguk van a dolgozó/ nőknek is akik ezen a területen is egyenlő elbánásban részesülnek a férfiakkal. A dolgozóknak azonban nemcsak joguk van a Szavazáshoz, ha-^m ez a jog egyben megtisztelő kő élesség is. Aki szereti a mi drága hazánkat és dolgozó népünket, aki meg akarja védeni a békét, ax él állampolgári jogával. tefje*ftf hazafias kötelességét. Ezen a válasz'-áson a békéről és elsősorban a békéről kell dönteni. Arról van szó. hogy a mind jobban kiélezódó nemzetközi politikai helyzetben dolgozó népünknek meg kell muta'tnl az imperialista agresszoroknak azt- hogy egyemberként készen állunk, hogy a békét, ha kell, fegyverrel is megvédjük. Lehet-e ma közömbősnek, semlegesnek maradni? Becsületes ember maradhat-e közömbős és semleges, amikor azt kérdezik meg tőle: békén akarsz-e élni. építeni, vagy hulljanak az amerikai terrorbambák házainkra, traktorok helyett az imperialisták tankjai szántsák a főidért? Nem lehet fó hazafi az, aki ma nem megy el szavazni. Az ilyen ember nem akarja a békét, ellensége a békének, azt akarja, hogy üzemeinkben megálljon a termelő munka, hogy a háború romjaiból felépített üzemeink újra romokban heverjenek. azt akarja hogy gyilkos bombázás pusztítsa el a gyermekeket, nőket, öregeket. a virágzó ország helyén gyászt, nyomort akar. Aki tehát nem akarja, hogy üzemeink. hídjaink, házaink romokban heverjenek, aki nem akarja azt, hogy földjeinket az imperialisták tankjai szántsák, aki szereti a mj szép hazánkat, családját, gyermekeit, az ma elmegy szavazni és a Függetlenségi Népfront i el öltjei re adja le szavazatát. Aki békét akar. az ma ott Iejz a választásokon és szavazatával megerősíti a dolgozók államhatalmát. békés, épitő munkájátMost a tanácsválasztásokon arról lesz szó: akarja-e Csongrád megye dolgozó népe azt. hogy megyénkben az ötéves terv során felépítsük a hódmezővásárhelyi mérleggyárat. akarja-e a megye dolgozó népe. hogy kibővfteük és továbbfejlesszük Középeurópa legmodernebb text'lflzemét. a Szegedi Textilkombinátot. Akarja-e népünk hogy megyénkben végleg eltüntessük a nyomortanyákat és felépítsük a hatezer új. egészséges munkáslakást melyből háromezret falun, háromezret a városon fogunk építeni Döntenünk kell ezen a választáson arról, hogy a meglévő 21 gépállomást — amely háromszáa traktorra] és egyéb mezőgazdasági felszereléssel rendelkezik — kibővitjük-e, nyujtsunk-e újabb segítséget ezzel dolgozó parasztságunknak, szorosabbra fűzeük-e munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk szövetségét Megkönnyftsük-e a rendelkezésünkre bocsájtott újabb mezőgazdasági gépekkel a falu dolgozóinak munkáját. Akarja-e a megye dolgozó népe azt. hogy minden faluba bevezessük a villanyt, lássuk el a népet jó ivóvízzel. az ötéves terv során valamennyi községet bekapcsoljunk-e a közlekedésbe? Gyermekeink boldog jövőjéről van szó ezeken a választásokon. A népi demokrácia államhatalma eddig is számtalan munkás- és dolgozó parasztfiatalt küldött különböző Iskolákba hogy tanuljanak, fejlesszék tudásukat, váljanak a jövő szakembereivé. Űj iskolák, ovodák, napköziotthonok építéséről kell döntenünk. Az a kérdés; akarja-e a megye dolgozó népe ötéves tervünket. Akí akarja, az a Népfrontra adja le szavazatit, aki nem megy el szavazni, vagy nem a Népfrontra adja le szavazatát. az ellensége az ötéves tervnek, az ellene van annak, hogy dolgozó népünk virágzó jólétet teremtsen magának. Aki pedig ezt ellenzi, az ellensége az egész dolgozó népnek, a békének; az háborút akar. Aki pedig háborút akar. az a dolgozó nép kemény öklével fog megismer, kedni. Csongrád megye dolgozói már a múltban is számtalanszor bebizonyitották. hogy a békét akarjái Bebizonyították a békekölcsönjegyzéssel. az öszi mezőgazdasági munkák elvégzésével, hogy akarják az őt. éves tervet és készek megvédeni eddig elért eredményeinket — ha kell, fegyverrel is. Üzemeinkben a tanácsválasztások tiszteletére dolgozóink békemüsza. kokat tartottak. Dolgazó parasztságunk október 20-ra — két nappal a tanácsválasztások előtt — befejezte vetéstervét. Nem kétséges. Hogy Csongrád megye dolgozói a mai tanács választásokon is egyem, bérként sorakoznak fel a Függetlenségi Népfront zászlaja alatt a nagy Szovjetunió által vezetett béketáborba. a Párt és Rákosi elvtárs mögé. Legyen ezen a választáson a *zavazócédula fegyver a dolgozók kezében. adjunk vele méltó választ az amerikai imperialistáknak. Mutassa meg dolgozó népünk Csongrád megyében is, hogy készen áll határaink megvédésére. Készen álj arra. hogy kíméletlenül kergesse vissza a Tito-féle imperialista rablókat, akik déli határainkon csörgetik a kardot kéj-en arra, hogy teljesft. sék amerikai gazdáik parancsát, megzavarják a mi békés, építő muttkán kat. Minden egyes Népfrontra adott szavazat egy-egy ökölcsapás az ágyúgyáros amerikai és angol tőkések. valamint talpnyalóik. csatlósaik. Tito és bandája képébe. Minden becsületes és hazáját szerető dolgozó ma a Népfrontra adja szavazatát. hogy erósítse a béke táborát. gyöngítse a háborúra spekuláló imperialls'ákat Mutassa meg Csongrád megye dolgozó népe, hogy egyemberként követi felemelkedésünk legbiztosabb zálogát, a Magyar DolgozókPártját és az egész magyar dolgozó nép szeretett vezérét. Rákosi Mátyás elvtársat. Tegyünk hitet a Függetlenségi Népfrontra leadott szavazatunkkal amellett, hogy tovább megyünk előre azon az úton, melyet nagy felszabad ífónk. a Szovjetunió és az egész világ dolgozóinak nagy vezére. Sztálin elvtárs mutat. Előre Rákosi elvtárs vezeiésével a Népfront győzelméért/