Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-20 / 245. szám
Megvédjük a békét, népünk szabadságát, hazánk függetlenségét! A fanácsválasztás sikerét, a termelékenység emelkedését szolgálja a faliújság és a „villám" a Dohánygyárban Dolgozók a tanácsban Nagy látván Ahogy közeledik a választások napja, úgy élénkül, erősödik a szegedi üzemek dolgozói körében is a népnevelő és felvilágosító munka. A dolgozók a legkülönbözőbb formában alkalmazzák a bolsevik agitáció módszereit, mert valamennyien a gyakorlatból ismerik ezeknek a módszereknek hatását és eredményét. A bolsevik agitáció egyik ilyen formája a jól szervezett üzemi faliújság és a „villám" is. A szegedi Dohánygyár dolgozói ls jól ismerik már a faliújság és a ..villám'' magasszlnvonalú agitációs hatását. Nem egyszer tapasztalták már. hogyan emelkedett a termelés ekeknek segítségével. Az üzem kommunistáinak ezeken keresztül sikerült bevonni a népnevelő munkába a pártonkívüli dolgozókat, fiatalokat is. Különösen most, amikor dolgozó népünk döntő győzelemre, a tanácsok megválasztására készül, nagy jelen'ősége van a bolsevik agitációs módszerek alkalmazásának. Az üzemrészek Ízléses faliujságés villám-tábláin naiionia tizévé', húszával leien nek meg frások. amelyek több és jobb termelésre. a seleitcsökkentésre s czen keresztül a választási harc sikeres lebonyolítására hívják fel a dolgozók figyelmét. Kimerítően foglalkoznak a tanácsok jelentőségével, de ugyanakkor foglalkoznak a mult rendszer úgynevezett „közigaizgatásának" szomorú emlékeivel is. Például Keményvári Imre pártonkívüli dolgozó írása arról beszél, hogyan erősíti tanácsaink megválasztása a béketábort, hogyan akadályozzuk meg ezzel ar: imperialisták újabb világháborúra való törekvését. Az elsfi sorokat, mintha 1944-ben Írná, akkor amikor napirenden voltak a légitámadások, minden dolgozó élete veszélyben volt. — Igy is kezdődik a cikk: „Légi riadó", — s aztán röviden leírja az óvóhelyeken töltött óráknak történetét. 'Azzal fejezi be, hogy tanácsaink sikeres megválasztásával akarjuk elérni azt is. hogy ez soha többé meg ne ismétlődjék. A Dohánygvárben a faliújság és a villámok mellett jól működik még „élő ulsáfl" Is. A különböző munkatermekben elhelyezett hangszórók vidám indulókat, szovjet és magyar népdalokat közvetítenek, hangulatos zene és énekszó mellett folyik a munka, de senki meg nem áll egy percre sem „Ma a tanácsválasztás tiszteiélére „Békecsütörtököt" tartunk, többet termelünk ma. mint tegnap" — mondják a dolgozók. A zene mos't: bákkal is foglalkoznak. A® elcsendesedik, valamelyik munkate-j ezt mondja', rémből Reznek Rlésné beszél. Elmondja. azért szavaz a Népfrontra, mert a tanácsok munkájától várja családja és dolgozó társai további boldogulását. egyik „Kecskeméti Sándorné elvtársnő, nek és Országh Barnabásnénak még nagyobb felvilágosító munkára van szüksége! Beszél arról Is, hogy ezek a választások nemzetközi viszonylatban is hatalmas jelentőségűek. Az imperialistákra újabb csapás ez. Az „é'ő újság" egész nap működik. Egymás után mondják el a dolgozók, mit várnak azoktól a társaiktól, akik képviselni fogják őket majd a helyi tanácsban. Most a hangszóró a legfrissebb hirt közli: Sztoika Istvánné elvtársnő, a csomagolóosztály dolgozója néhány perccel ezelőtt, 10 órakor befejezte idei tervét. Örömmel hallük n hírt a dolgozók, többen még mondják is egymásnak: „újabb lépés a tanácsválasztás sikeréért." A faliújság és a villámok azonban az eredmények és a tanácsválasztás jelentősége mellett a hifi minap Összeszólalkoztak! Ezzel hátráltatták nemcsak a sa ját, hanem dolgozó társaik munkáját is. ezen keresztül persze a tanácsválasztások sikerét is!" Ezekután Kecskeméti Sándorné és Országh Barnabásné igyekeztek megjavítani Cgymához való viszonyukat és munkájukat. Igv segíti elli a „villám" és a faliújság a jó mu" kaszellem kialakítását s a termelékenység emelkedését — jegyzi meg Király Vincéné. Elmondja azt is, hogy néhány hónap óta ő is állandóan ir faliújság-cikkeket, mert ezek láncszemeket jelentenek a termelékenység fokozásában. Napcnla új erőt, új ötleteket adnak a vasárnapi döntő győzelemre. A szegedi iára* dolgozó narasztini tnvirqthnn jelentették Rákosi elvtársnak: Október 18-án befejezték az őszi szántás-vetési mnnkákat A szegedi járás dolgozó parasztjai elfogadták Bihartorda versenyfelhívását minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a választások napjára, október 22re — de ha lehet, ~tég előbb is — befejezzék az őszi szántásvetést. Szorgalmuk eredményeéppen a szegedi járás dolgozó parasztjai a járások versenyében elsők között október 18-ra százszázalékig befejezték az őszi vetést. Rozsból a tervben előirányzott terület bevetését százszázalékig elvégezték, árpából 127 százalékra teljesítették tul a vetési tervet. Búzából a tervben előirányzott területet szintén hiánytalanul bevetették. Az őszi vetés befejezését táviratban közölték Rákosi elvtárssal a járás dolgozó parasztjai. A távirat szövege a következő: „A szegedi járás dolgozó parasztsága örömmel jelenti Rákosi e'vtársnak, hogy a szántás-vetési munkát az előirányzatnál; megfelelően október 18-ra százszázalékig elvégezte. Átérezve a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs helyes útmutatását —, hogy a tanácsválasztásokra fejezzük be az őszi vetést — minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy az őszi munkák időbeni elvégzésével js döntő csapást mérhessünk belső és külső ellenségeinkre. Fogadjuk, hogy az elkövetkezendő időben is követjük a Párt és Rákosi elvtárs útmutatását. ' A szegedi járás dolgozó rasztságának nevében: Szegedi Járási Tanács. hosszú, küzdelmes útat Vett meg, mig eljutott a tanácstagjelöltségig. Szülei szegényszármazású középparasztok, akiknek a múltban kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint az, hogy fiukat iskoláztassák. Kijárta a 0 elemit és megfogta ő is a dolog végét. Könyv csak ritkán jutott a kezébe, de ami mégis eljutott hozzá, az örök barátjává vált. A negyvenes évek elején magánúton levizsgázott a 4 polgáriból. 1944 végén a Parasztpárt megszervezésében vett részt Makón. Titkár, majd országgyűlési képviselő lett. Apai földrészével belépett a makói „Köztársaság" termelőcsoportba. 'Ápja is belépett a makói „Viharsarok" termelőcsoportba. Jelenleg a Városi Tanács IX. ügyosztályának vezetője. — örömmel vettem tudomásul, hogy a tanácsba jelöltek — mondja — és minden törekvésem az, hogy megálljam a helyem a tanácsban híven tudjam szolgálni a dolgozó nép érdekeit. Záport Oexső igyekszünk aláírni ezt az istennyilát! Tavaly még nyolcadából arattunk, most meg kilencedért kellene?! Hát hol az az isten, aki olyan sokat törődik velünk, emberekkel, dolgozó emberekkel?! Az idén sem kevesebb a munka, mint tavaly, csak fizetni akar kevesebbet az uraság! Viszont nehezebb, mint tavaly, mert a szél ledöntötte a gabonát." A szobában egy pillanat alatt hatalmas zaj lett. Szitkok röpködtek a levegőben és a: öklök vészesen hadonászi'-ak. Varga János keze felemelkedett és jelezte, hogy még mondani akar valamit. Közben kinyílt az ajtó és az egyik irnok dugta be fejét. A zaj még nem ült el és azonnal fel tudta mérni a helyzetet. Viss:alépett és gyorsan becsukta az ajtót. ..Hallgassatok meg, emberek! — kiáltotta túl a tömeget Varga. — Tavaly nyolcadba arattunk, az idén már csak kilencedet akarnak adni. Jövőre már biztos csak tizedet kapunk! Mi ez, ha nem az amúgy is parányi jogunk sárbatiprása? Hát ott volt együnk is a szerződés megírásánál? Mondta valamelyikünk a méltóságos úrnak, hogy nyolcad helyett kilencedet adjon, meg fejenként hét és féldeka szalonnát? Mit! Es nem a mi szerződésünk! Ez az úré! Igen, az övé, akinek nem elég a négyezer hold föld. Meg többet akar venni a mi verejtékünkön! Ezért mondja ott a szerződésben, hogv ..ezt kívánja tőlünk a haza". Mi hozzunk azért a hazáért áldozatot, amelyik minket illett• de ők bitorolják és ök szedik le róla a tejfelt! Emberek! Ezt a szerződést pedig nem írjuk alá!'' — Ugy van, úgy van — visszhangzott a szoba ismét a rongyosok hangjától. — Nem írjuk a'á! írja alá a vénisten! Arasson azért a Hzettségért az úr, vagv az istenlova... És a zaj ismét hullámzott a termen át. Emberek, munkától görnyedt dolgos parasztok lázadása volt ez. amely mélyről és hosezú évszázados. be nem gyógyult sebből buggyant fel A segédjegyző többször akart szólni, de nem jutott szóhoz. Csak hebegett és azt a pár szót is elnyomta a többi zaj. Idegesen rakosgatta egyik karéból a másikba a szerződést. — Szemétbe ezzel a nyomorult papírral — dörrent ismét Varga hangja és kérges kezével belemarkolt a szerződésbe. A segédjegy-ő ijedtében nagyot rántott a papiron Az kelttészakadt és fele Varga kezében maradt. Csend" lett, de csak egy pillanatig. Az ajtó csendesen nyílt ki és négy szuronyos csendőr lépett be. Mögöttük dühösen ,,méltóságos" Geist Gyula robogott be az ajtón. — Nyomorult mocskos parasztjai — bömböl az őrmester s közben nagyot köpött a padlóra. — Hát lázadni mertek, piszkos kommunisták?! Nem örültök, hogy a méltóságos úr kenyeret ad a pofátokba?! Mi?! Majd megtanítalak én benneteket móresra. ha nem fértek „ bőrötökben! Induljatok előre az Örsre majd ott beszélgetünk .. . A csendőrök között a menet megindult kifelé. Varga ment ki utoljára. Lassan és tele fájdalommal. Az őrmester leakasztotta válláról a puskát. — Neked mindig nagy pofád volt, az anyád ... — ordított rá Vargára és teljes erejével végigvágott rajta Az meglódult és teljes hosszában vágódot végig a padlón. » A szobában ketten maradnak, a méltóságos úr és a segédjegyző. A seg&ljegyző hebegve megszólal; — Nem így akartam, méltóságos uram. hanem, hanem én úgy akartam, hogy . . . — Ne folytassa — szólt rá Geist, igy még jobb. Itt a szerződés másik fele. írja át és kilenced helyett írjon be tizenkettedet. Hétfőn mégis megkezdjük az aratást. Ez meg a magáé — vetett oda az asztalra ö'száz pengőt a segédjegyzőnek. Aztán gyorsan ehávertott. A segédjegyző mint egy tébolyodott bámult az előtte lévő pénzre amely az övé. egyedül az övé. Remegő kézzel markolta fel. — Igenis tizenketted, méltósága: uram . .. • Varga János lassan emeli fel c fejét, mert jól esnek neki azok c szavak, amelyeket a Szabad NépbZ. olvas. — Hát csak menjetek — mondje feleségének és fiának —. én már láttam a >,Berlin elestét". Igazán jc film. Sokat lehet belőle tanulni. Azok eltávoznak, ő meg lejjebb húzza a villany ernyőjét, hogy mégjobban lássa a betűket. Félig hangosan elvas, hiszen most senki sem hallja és így még jobban emlékezetébe vésődnek a szavak. Szinte sí mogatják a kellemes mondatok: ,,A tanácsválasztásokig több mint 30.000 munkás és paraszt került az állam kisebb vagv nagyobb parancsnokló helyére. Ezúttal sok tízezer főnyi új dolgozó vonul be az állam' közigazgatásba. Itt is elmondhatjuk, hogy a mennyiség minőségbe csapdát A tanácstagok százezre tömegei új tényezőt jelentenek, ú erőforrást, demokráciánk új pille rét. Százezrek tanulnak most bele a helyi vezetés, a közigazgatás mun kájába. megtanulnak kormányozni, megtanulnak jól és helyesen élni c rájuk bjzott jogokkal, kötelességekkel. szabadsággal A tanácsokor keresztül lesz a régi „alattvaló"' népi demokráciánk vezetéséhez értő, ön tudatos állampolgára." Egy percre abbahagyja az olvasást és elgondolkodik. Boldogar mosolyog, amikor gyermeke jövö/é re gondol és arra. hogy vasárnap < is leszavaz a Népfrontra és ezzel i is — a többi dolgozó társáivá együtt — szélesebbre tárja az egés magyar dolgozó nép elölt a felemelkedés kapuit, . KÜRTI LÁSZLÓ Orvos. „Fehérköpenyes rab szolgáknak" hívták őket a múltban és a mult kapitalista társadalmában találó volt ez a megjegyzés. Igy látja ezt ZápoH Dezső elv1 árs is, akit az a megtisztclés ért, hogy tanácstagnak jelölték. — Mi, orvosok a felszabadulás óta élhetünk igazán hivatásunknak. Minden orvost, aki hivatásszeretetből lép erre a pályám, a humánum, az emberszeretet, az embereken való segítés gondolata vezeti. Egyedül a szocialista társadalom az, amely a dolgozóknak ezt a hivatás érzéstől fűtött munkáját támogatja. Az orvosi hivatással ez. ért együtt kell járnia a szocialista gondolkodásnak. Müködésünkn- k marxista-leninista elméletre, a dialektikus materializmusra kell támaszkodnia, hogy ne csak ösztönszerűen gyakoroljuk hivatásunkat: az embertársainkon való segítést. Ptldaképeink ezen a téren is a szovjet orvosok, de általában példaképünk a szovjet egészségügyi ellátás, amelynek minél előbbi magyarországi megvalósításáért szeretnék tanácstagként dolgozni. Zápori elvtárs egyébként 1933 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Résztvett az illegális Kommunista Párt nehéz küzdelmeiben, a „Vörös segély" mozgalomban is. A felszabadulás után nyomban ott volt az MKP szegedi megalakitói között és orvostudományát ínég tokozottakban a dolgozók szolgálatába állította: a kiütéses tífuszjárvány, a fertőző betegségek leküzdésére alakult bizottság tagjaként működött. Jelenleg a MÁV szegedi igazgatósági föorvoshelyettese cs az OTI rendelőintézeti főorvosa. A tanácsban méltón képviseli majd orvostársai érdekeit, akik közül különösen a hősies munkát végző kör. zeti orvosok ügyét viseli a szivén. Házasságkötések alakulása 1938—49 között ezer lt'lekre számolva %o (tiBEtfz) 12 1982 ms *1949