Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-18 / 243. szám

A tanácsok megválasztásával is erősítjük a Szovjetunió népei és a magyar nép megbonthatatlan örök barátságát! Uj fejezet kezdődik a magyar nép történelmében a tanácsok megválasztásával Apró Antal elvtárs bessélt Győrött a Népfront választói nagygyűlésén A Függetlenségi Népfront kedden délután választási nagy­gyűlést tartott Győrött. Délután 3 óra után megkezdődött a nagyszabású felvonulás a Sza­badság-térre. Délután 4 órakor a Magyar Függetlenségi Népfront györ sopronmegvei bizottsága nevében Gonda Györy nyitotta meg a nagygyűlést, majd Apró Antal elvtárs. a SzOT főtitkára mondotta el -beszédét. — Az egész országban — így Győr városában év megyében is - a dctgozó nép fiai, a nép leg­jobbjai kerülnek az október 22-én megválást- dó tanácsba — kezdte beszédét. Egyedül Győr megyében több mint 10.000 ta­nácstagot választunk meg. ami világosan bizonyítja, hogy Pár­tunk és kormányzatunk a dolgo­zó néu széles tömegeit vonja be az államigazgatásba. Apró Antal elvtárs ezután az el­múlt választások ó',a elért eredmé­nyekről szólt, majd így folytatta; — Kevés azonban felsorolni az eredményeket. Nékünk új eredmé­nyeket kell elérnflnk s meg keU vé denünk eddigi eredményeinket, biz­tosítani hazánk függetlenségét, né­pünk szabadságát. — Uj fejezet kezdődik a magya; nép történelmében a tanácsok meg­választásával. Legyen a szavazőcé dula fegyver kezében a béke megvc déséért! Egyemberként kell kiáll­nunk október 22-én a Népfron' nagy Pártunk és gzeretett vezérünk Rákosi elvtárs mögötti — Minden dolgozó csak úgy tud­ja biztosítani sajátmaga és csa­ládja boldog jövőjét, ha elszántan harcol a békéért, a harmadik vi. lágháború előkészítői ellen. A bé­ke, a szocializmus ügye elválaszt, hatatlan egymástól. — Legyen a tanácsválasztás Győr­ben is az egész dolgozó nép harcos állásfoglalása a béke mellett s a hatalmas Szovjetunió mellett] Le­gyen a 22-i választás népszavazás, amelyből az ellenség újból megta. nulhatja, hogy a magyar nép egy­ségesen, elszántan követi nagy Pár­tunkat és bö'cs vezetőnket, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Barcs Sándor országgyű­lési képviselő emelkedett szólásra. Rámutatott a tanácsválasztások történelmi Jelentőségére. Az egyház és az állam között létrejött meg­állapodásról szólva hangsúlyozta: a megállapodás eredményeként egy­re nagyobb erővel jelentkezik és terebélyesedik a magyar katolikus papság békemozga'.ma. Ma már a katolikus papság néphez hü elemei velünk és mellettünk agitálnak a tanácsválasztásokon a Népfront győzelméért. Az október 22-i ta­náesválasztás egyik próbaköve lesz a megállapodásnak. A beszédek után a gyűlés részt, vevői viharos lelkesedéssel éltették a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártját, Rákosi Mátyás elvtársat. A Tito-klikk kegyetlenül kizsákmányolja a fu**ószláv bányászokat Bányaipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége vezetőségének záróülése felhívást intézett a jugoszláv és nyugatnémet bányászokhoz A Bányaipari Dolgozók Nemzet­közi Szövetségének vezetősége ked­den befejezte tanácskozásalt. A ve­zetőség kizárj tagjai sorából Nikoía Kotlé-t. a Jugoszláv Bányász Szak­szervezet vezetőjét A határozat megállapítja, hogy a Jugoszláv Bányász Szakszervezet vezetői az angol-amerikai impera­lis'ák zsoldjában álló fasiszta Ti­to-klikk szolgálatába szegődtek, te­vékeny segítségükkel elárulták a ju­goszláv bányaipari do'gozók alap­vető érdekeit, A határozat megállanítjn. hogy a TFo-klkk kegyetlenül kizsákmá­nyolja a jugoszláv bányászokat. A szakszervezet vezetői eltitkol­ták a bányaipar dolgozói előtt a stockholmi békefclhívást. A Nemzetközi Szövo.ség vezető­sége kijelenti, hocv cz az intézke­dés nem Irányul a jugoszláv bU szok ellen, akik m nden bizonnyal ki fogják űzni soraikból az áruló­kat és szabad, demokratikus szak­szervezeti mozgalmat hoznak majd létre hazájukban. A vezetőség továbbra is fenntart egy helyet soraiban a jugoszláv bá­nyászok igazi képviselőjének. A vezetőség testvéri üdvöletét küldi Jugoszlávia bányászainak, akiknek többsége — szembeszállva áruló vezetőikkel — küzd a hábo­rús gyujtogatók minden agressziója ellen. A vezetőség felhív&st intézett a nyugatnémet bányászokhoz, hogy csatlakozzanak a Nemzetközi Szö­vetségbe tömörült dolgozók béke. harcához, harcoljanak a Nyugatné­nietországban folyó háborús előké­születek ellen. A vezetőség végül az összes kapi­talista országok bányászaihoz inté­zett felhívásában hangsúlyozza, hogy valamennyi kapitalista országban fokozódik a dolgozók kizsákmányo­lása, — s a jogos követeléseikért! harcoló bányászokkal szemben ke­gyetlen megtorló intézkedéseket al. kalmaznak. Még gyalázatosabb mó­don folyik a gyarmati és félgyar­mati országok bányászainak ki­zsákmányolása. Mindez egyenes következménye a kapitalista rendszer belső ellentmon­dásainak. A háborús gvuj'togatók. az ameri­kai imperialisták hű csatlósai, a Sárga Internacionálé vezetői, brutá­Az egész országban megalakultak a szavazat szedő bizottságok A helyi tanacsok tagjai választásának lebonyolításáról szelő rendelet alapján október 15-én, vasárnap minden községben, já­rásban, városban (városi kerületekben) megalakultak a szava­zatszedő bizottságok. A szavazatszedő bizottságok feladata bizto­sítani a választás zavartalan lefolyását. Még a választás napja előtt meg kéli vizsgálniok, hogy a szavazás előkészítésére minden intézkedés megtörtént-e. A közigazgatási szervek mindenütt biz­tosit ják a szavazóhelyiségek berendezését, az urnáknak a szava­zóhelyiságbe való szállítását. A szavazat szedő bizottságoknak ezt a munkát ellenőri:n:ök kell és ha valamilyen kiegészítésre még szükség van, a bizottság elnökének az illetékes tanács végrehajtó bizottsághoz, községekben a helyi elöljárósághoz kell fordulnia. A szavazatszedő bizottságok megalakulásával ujabb 55.000 válasz­tópolgár kapcsolódott be a választások előkészítésének mirnká­Anglía népét az amerikaiak leigázási törekvései elleni harcra szólítja fel az Angol KP Az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának kibővített ülésén Harry Pollitt elvtárs, az Angol Kommunista Párt főtitkára mondott politikai beszámolót. Pol­litt elvtárs erőteljesen bírálta azo­kat, akik elkerülhetetlennek tartiák a háborút és kimutatta, hogy a béke erői, amelyeknek élén a hatalmas Szovjetunió áÜ, legyőzhetetlenek. Különös erővel hivta fel nz an­gol munkásságot küzdelemre az or­szág függetlenségéért, az ameri­kalak leigázási törekvései ellen­Bejelentette, hogy az Angol Kom­munista Párt a békéért vívott har­cot a választási kampánynak is központi kérdésévé fogja tenni. Felhívta a párttagságot, ne retten­jen vissza a felmerülő nehézségek elől az angol munkásosztály egy­ségéért vivott harcában. A határozat felhívja Anglia né. pét, őrködjék az ENS2 alapokmá­nyának tisztcletbentartása felett és szálljon síkra Acheson terve ellen, amelynek megvalósítása újabb lépést jelentene a háború felé. lis támadást terveznek a Szovjet, únió és a népi demokráciák ellen, hogy ezekben az országokban újra visszaállítsák a kapitalista rend­szeri. A háborús gyujtogatók Ko­reában már ízelítőt adtak az egész világot fenyegető szörnyű terveikből ] és bűnös szándékaikból. Az utolsó szót azonban nem ezek : a véreskezű őrültek mondják ki — fejeződik be a felhívás. Az ülés Henri Martelnek, a Nem­zetközi Szövetség elnökének záró­szavával érti véget. A vietnami néphadsereg felszabadította Na-Sam városát Mint a Vietnámi Távirati Iroda jelenti, a vietnámi nép­hadsereg csapatai felszabadítot­ták Na-Sam északvietnázni vá­rost. A városért vívott harcok­ban több mint 300 francia kato­na pusztult el. fogságba esett száz. százan ped'ig csatlakoztak a vietnámi néphadsereghez. A zsákmányolt hadianyag között 100 géppuska és nagyszámú pus­ka szerepel. Helyreállítjuk hazánk egységét és függetlenségét Ho-Si-Minh elvtárs üdvözlete Caobang lakosaihoz A vietnami néphadisereg leg­utóbbi győzelme alkalmából Ho­Si-Minh elvtárs, e'Jnök üdvözlő levelet intézett Caobamg lakossá­gához. — Ez a győzelem — frja Ho­Si-Minh elvtárs — az imperializ­mus elleni küzdelemben való te­vékeny részvételeteknek, a kor­mány, a nép ég a néphadsereg közt uralkodó egységnek köszön­hető. A legutóbbi csatákat meg­nyertük, de még nagyobb nehéz­ségeket kell leküzdenünk, mi­előtt kiűzzük a francia imperia­lista erőket és az amerikai be­avatkozókat és felszabadítjuk hazánk egész területét. Ha min­denki követi Caobang lakosainak | példáját, akkor biztosan kivív­juk a győzeimet éa helyreállítjuk hazánk egységét és függetlensé­gét. A vietnami rádió munkatársa beszélgetést folytatott a francia idegedlégió egyik katonájával, aki szeptember második felében a Dongkhá körül vívott harcok­ban fogságba esett, — Fölottpseink azt mondották nekünk, hogy a vietnami harco­tok levágják a fogságba esett légionáriusok fejét — mondotta —. Nagyon csodálkoztam, ami­kor azt tapasztaltam, hogy a vietnami csapatok Amerikában készült fegyverekkel harcolnak. Amikor a vietnami katonák el­fogtak, bizonyosra vettem, hogy ütött a végóra. Nagy meglepe­téssel tapasztaltam azután, hogy milyen jól bánnak velem. UJ VÁROS ÉPÜL (Rénlet Vara Ketlinszliaja ,Az ifiu vá'0«* c. regényéből) A homokos partot csizmcr és cipó­talpak tiporják, bőröndökkel, kosa­rakkal. bugyrokkal lett tele. Fölvillanyozott tömegben nyüzsög­nek a málhák közölt a fiatalok. Amerre néz a szem, csupa fiatal arc. S fölöttük, halombarakott lá­dák tetején harsog Wcrner izgalom­tól fűtött, de éles, tagolt beszéde: — Ifjúmunkások! Nem mindenki­nek jutott osztályrészül, hogy olyan munkát végezhessen, amely száza­dokra szól. Tinektek kijutott ez n szerencse. A helybeliek izmos vállaikon ki­nyújtott nyakkal, figyelmesen hall­gatták ezeket az új szavakat. A lemposszőrü kutyák bizalmctlanul szimatolták a jövevények szagát. Werncr kezének egy lendületével körvonalazva a tájképet, a levegő­ben már fölépítette ezen a helyen a leendő városi — Ifjúmunkások! Iflúmunkás leá­nyok! Ti fogjátok gránitba öltöztet­ni a vén Amur meredek partjait. Ti fogjátok aszfalttal betölteni az új város széles utcáit. Ti fogtok ott ilyen gyárat építeni, amelynek szép­ségét és teljesítőképességéi a világ minden gyára megjrigyli. Fiatalok vagytok, energikusak, bálrak — ígérjétek meg komszomolc módra, hogy rohammunkával két év alatt végzitek el a kormányt eladat ot s építitek lel itt a várost — Felépítjük! — kiáltotta elsőnek Kátya Sztavrova. — Ifjúmunkások és ifjúmunkás leányok! Ma a szocialista építés történetében egy nagyszerű új feje­zet nyílik. Hát kérdjük meg azt ro­hammunkával. Előre, elvtársak! Munkára föl! Föltürte ingujját és lelkendező, fiatal hangon kiáltott; — Volt vörös katonák, előre! Sátort verni küldte őket, hogy legyen hol éjszakázni az építőknek. — Kályhások, asztalosok, ácsok, ide balra! Ezekre bízta a rögtönzött étkező­hely fölállítását. — Szakácsok, pincérek, lányok — jobbra! Ezeknek kellett elhozni az élel­miszert és az edényeket. — A többiek mind helyre! Bri­gádvezetők — hozzám. Rohammun­kával kell estig kirakodni a hajók­ról. És „ munka megkezdődött. Hej, hogy elzsibbadtak a hosszú tétlenségben a lábak, a kezek, a fiatal izmok. Valósággal kecsegtető volt a munka s nem volt teher, amit súlyosnak éreztek volna. Szinte lehetetlennek látszott lépésben járni, mindenki szaladni szeretett volna. És minden tetszett, jólesett. Az egy­szerű, durva mozgással járó munka, meg hogy a lányok készítették az ebédet, s hogy itt a szomszédban zúg és töri a jeget a zordon Amur s hogy a csöndes, álmos faluba úgy tört be a Komszomol, mint nagy változások lármás hírnöke. Mindjárt kitűnt, ki n jó szervező, Gennadij Kalyuzsnyij szinte maga sem vette észre, sőt mások sem, elég az hozzá, hogy Wernert és Grá­nátovot is félretolva 6 kezdeti kom­mandirozni Valamikor rakodómun­kás volt az odesszai kikötőben. Jól tudta, hogyan kell megszervezni ilyen sürgős tömegmunkát. S az is magától adódolt, hogy Szjoma Alt­schuler lett a segédje „Ide, ide! Igy, i&y" — vetette oda Gennadij, szavát megfelelő taglejtésekkel kí­sérve és Szjoma nagyszerűen eliga­zodott rajta. A hajókamrák lassanként kiürül­tek és egyre sűrűbben nőttek ki a parton a legkülönbözőbb rakomá­nyok halmai. Hogy mi minden volt ott. Munkapadok, lisztes, cuhros zsákok, aztán cemcntcsomagok, kö­télcsomók, különböző nagyságú lá­dák, vasszekrények, derékaljak he­gyet. írógépek s mindenféle házi be­rendezések. A lányok már kétszer is odasza­ladtak: talán jönnétek ebédelni. Fenét! — csattantak a fiák. — Majd ha végeztünk, üres gyo­morral könnyebben megv Már söté'edett. esteledett, már nem szökelltek, inkább vánszorogtak a lábak, a terhet is nehezebben hordták. És mindinkább követelőzőit az éhség. — Vé — gez — ni! — ordított Kalyuzsnyij torkaszakadtából Lassan csúsztak le a pallóról az utolsó ládák, az utolsó zsákok, a kimerültön görnyedők hátára Valentin Besszonov csodálkozva szemlélte véresre horzsolt tenyerét. — Ejríye, ez hiányzott — dör­mögte. s nohrt nagyon fájt. meg próbált nevetni. Kalyuzsnyij. miután győzelmesen széttekintett a rakománnyal teli parton, szakértőképpen mondotta az arra haladó Wernernek: — Ilyen rakodómunkásokat még Odesszában sem láttam. • Akik a faluban maradtak, még soká kínlódtak a bizonytalanság­ban. Ezen a gyönyörű, friss reegr­len mindnyájan szívesen folytatták volna a munkát a tegnapi kirakodás után. Munka nem volt Wernernél a bárkán nem akart végeszakad-' egy beszélgetésnek. Az egész veze­tőség ott volt. Az ifjúmunkások ide-oda ödör' tek, nem tudták, mihez kezdjenek, magukra maradtak. Valahonnét olyan hirek kellek szárnyra, hogy őket tévesen hozták ide, mert az építés' máshová helyezték át Egy helybeli lakos, tekintélyes szakállát simogat­va, megerősítette; — Bizony úgy zar kiszállt ide egy bizottság, azt mondták, itt nem lehet építkezni, a talaj nem alkal­mas. — Mesebeszéd! — leleltek neki. — Lehetetlen. De a bizonytalanság nőtlön-nőtt. Ki tudja, az is lehet, hogy ezért nincs vége-hossza a vezetők ülése­zésének ? Délután az érteke-let végétért Az ifjúmunkások egy kisebb csoporti felszólították, nogy ezomavolják ki a szerszámokat ott mindjárt hely­ben a parton. A tömeg körűivé'te őket. Különböző szerszámokét vártak, kiki a maga szakmáidhoz valót. D csak fejszét és fürészt kaptak. Kolxa Platt tr.cgvc ően nézeteit.* a fürészt Most Werner parancsoló hangja hallatszolt: — Ifjúmunkások! Sorakozzatok föl brigádonként! De brigád még nemigen volt. Az a néhány, amelyik „ vonaton ösz­szeálft, itt szétszóródott. A brigádok tagjai nem találták meg egymást, igy aztán vidékek szerint, meg ahogy összebarátkoztak, úgy álliak együvé. Uj vezényszó hangzott el; — Kétszáz ember a második sza­kaszra! — Kétszáz ember a harmadik sza­kaszra! Kérdezősködtek ide-oda: Mi az a második szakasz ? Gépműhelyek. És a harmadik? Fakitermelés, fűrészmalom. Szaladtak egyik csoporttól a má­sikhoz, különösen a második sza­kaszra akadt sok pályázó. A második szakasz munkaveze­tője, egy kis szemüveges, kövér em­berke lett, Pável Petrovics Míhai­lov. Nyilván nem tudta, mit csinál­jon a gyerekekkel, szaladt ide-oda, hol Wernerhez, hol Gránátovhoz, zavartan pislogva szemüvege fölö't. Kolya Piait odament hozzá, udva­riasan meghajolt: — Vegye Számításba kérem — gépész vagyok a nyolcadik fizetési osztályban. Pefrovics szótlanul ránézett, fa­nyarul elmosolyodott és igy szólt: — Én meg galambom harminc éve vagyok építőmester. Maga is vegye számításba. A második szakasz, vagyis a gépészek műhelye a csöndes, sötét iajgúban vert tanyát. Zörgött a kor­hadt haraszt a lábak alatt és puhán süppedt a nedvességgel átitatott talaj. Az összefonódott ágbogas lombsátor alig engedte át a nap­fényt. Ez a csoport fejszét, fűrészt, élel­miszert és mozgókonyhát vitt magá. val. — Elvtársak, ott a konyhában! Erre fessenek letelepedni — rimán­kodott Pável Pefrovics és két nyír­fa közötti szárat térségre muter tott. Klára és Liljka nagy vígan szét­rakodtak Érdekes volt ez, erdőbrn készíteni az ebédet. Szjoma Alt­schuler hozzájuk csatlakozott, hogy kövekből összerakja a rögtönzött tűzhelyet. — Nos, hát itt lesznek a gépmű­helyek — mondta elnyújtott hangon Pável Pefrovics „ ijedt szemmel nézett végig a csoporton. — Ezt n térségei ki kell irtani, vagyis a fá­kat kidönteni, elhántani, fölrakni. Fogjanak hozzá. — Szóval ez fesz az új szak­mánk — nevettek a fiatalok. Fejsze és fürész nem jutott min­denkinek. Kolya Platt boldogan adta oda másnak a fűrészt és mérgesen vono­gatta a vállát. Valentin Besszonov, aki véletlenül mély pocsétába lé­pett. most leüli egy fatönkre s a cipőjéről tisztogatta a sarat. Az első kidöntött fák nyikorogva zuhantak a bokrok köjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom