Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

VASÁRNAP, 1950. OKTÓBER í. 11 „Esküszöm, hogy Magyar Népköztársaságunk néphadseregének hűséges katonája leszek66 1 Dolgozó népünk fiai, ifjúmun­kások parasztfiat alot utóbbi időkben egyre jobban meggyő­ződhettek arról. hogy_ néphadse­regünk valóban a mi népünk had­serege. Dicső és megtisztelő do­log ennek a hadseregnek tagja lenni, amely arra hivatott, hegy dolgozó népünk eredményeit, s a békét megvédje a külső és belső ellenségtől. Horthy hadseregé­nek az volt a feladata, hogy biz­tosítsa a dolgozók zavartalan kizsákmányolását, védje a kapi­talizmus uralmát. A nép hadse­rege azt az országot védi. amely az°urak országából a nagy Szov­jetunió segítségével a dolgozó nép hazája lett. E két hadsereg között óriási a különbség. Ez ma már minden ifjúmunkás és parasztfiatal előtt köztudomású. Ezt igazolják a most lezajló sorozások eredmé­nyei is. A felsővárosi kultúrház ud­varában vidám, jól öltözött fia­talok kisebb-nagyobb csoportjai beszélgetnek. Az a téma, hogy ki. milyen fegyvernemnél szeretné letölteni katonaidejét, sokan vannak, akik elragadó lel­kesedéssel beszélnek a nehéztü­zérségről, a légelhárítókról. repü­lőkről, gépkocsizókról. mindenki tudja, miért akar repülős, légvé­delmi tüzér, vagy hiradós lenni. Boldogan dicsérgetik egymás­nak a fiatalok az általuk kivá­lasztott fegyvernemeket, még csak nyoma sincs annak itt. hogv valaki irtózna a katonaélettől, de többen vannak olyanok is, mint Kálló József, a szegedi Ma­gasépítési NV átképzős kőműve­se, aki szomorúan vette tudomá­sul, hogy egészségi állapota mi­att nem alkalmas katonai szol­gálatra. A sorozóbizottság és a tisztbajtársak előtt mindenáron be akarta bizonyítani, hogv a vizsgálat eredménye ellenére is képes fegyveres katonai szolgá­latot teljesíteni. Mindenáron határvadász szeretne lenni, — Minden vágyam ez volt — mondja Kálló Jízsef —, s most erről le kell mondanom. Végül is a sorozóbizottság lehetővé teszi számára, hogy a közeljövőben ő is bevonulhasson a néphadsereg­be, hogy könnyebb fegyvernem­nél teljesítsen szolgálatot. Sokan vannak olyanok is, kik­nek a tényleges katonai szolgála­lük ideje még nem érkezett el, vagy valamilyen oknál fogva az elmúlt években megtartott soro­zásokból kimaradtak, s most itt, minden felhívás nélkül, önként jelentkeznek. Kérik magukat ka­tonai szolgálat teljesítésére. Amint a hadnagy bajtárs el­mondja, naponta c'.-hat ilyen fia­tal is jelentkezik. Ezek közé tar­wzik Ungvári István is. a szege­01 ^oszerelő NV ifjúmunkása H aki elmondja: Azért szeretnék aa^ona lenni, hogy megtanuljam nasznalni, forgatni a fegyvert nogy meg tudjuk védeni magun­«at ha esetleg egy ellenséges tá­madásról lenne szó. Ugy érzem, ; klfűnő ejtőernyős tudnék Ungvári István elképzelése most teljesülhet. Ugyanúgy, mint azoké a fiataloké, akik most itt vannak vele együtt, akik csak úgy szívják magukba a hadnagy bajtárs szavait, mikor azt mond­ja, hogy a bajtársak mától kezd­ve a magyar néphadsereg köte­lékeibe tartoznak. Csak úgy harsogják a katona­eskü szövegét. Magasraemelt uj­jakkal. felemelt fejjel mond iák a hadnagybajtfrs után: „Én, magyar nép fia. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság­nak, s néphadseregünknek hűsé­ges katonája leszek." Mindenki érzi ezeknek az esküszavaknak a jelentőségét és súlyát, s a dol­gozó nép iránti felelősség tuda­tában mondják ki őket. Mikor ezt a jelenetet végig­nézzük, önkéntelenül is a mult rendszer éveiben lezajlott soro­zások jutnak eszünkbe. A mos­tani sorozáson a fiatal ujoncje­lölteket a tiszthajtársak és az idősebb honvédek i: bajtársak­nak szólítják. Máskor „subasző­rök" voltak ezek, nem a fokozott tanulás és a megbecsülés volt osztályrészük, hanem a fogkefé­vel való padlósúrolás, falramá­szás és egyebek Akkor Horthy­ra, az akkori reakciós kormány­ra, ahogy mondták, a magyar „Szent koronára" esküdtek, nem is volt csoda, ha akkor mindenki irtózott a katonaélettől. Nem hangzottak ilyen vidáman az es­kü szavai, hanem sokszor sírva mondták el azok a munkás- és parasztfiatalok, akik nem tudták elkerülni a katonai szolgálatot. Sokan ön­csonkításokat is alkalmaztak az­ért, hogy „hátha kiesők majd a sorozáson". i Ma ezek a dolgok már csak emlékezetben élnek. Amint Szi­lágyi elvtárs, a sorozóbizottság egyik tagja elmondja, úgyneve zebt „szimulánssal" még csak véletlenül sem találkoztak. Sőt egyes fiatalok 'gyekeznek eltit­kolni hibáikat azért, hogv ők is tagjai lehessenek annak a had­seregnek, amely arra hivatott, hogy kegyetlenül eltapossa az el lenséget. ha az kezet emel né­pünk eredményeire. A Dohánygyár békebizottságai versenyre hivják ki Szeged összes üzemeinek békebizottságait A szegedi Dohánygyár békebizotfságai a békéért folytatott har­cuk további fokozásáért, a békenapok megtartása és kiszélesítése érde­kében versenyre hivják ki az összes szegedi üzemek békebizottságait. A Dohánygyár békebizottságai pár hétfel ezelőtt szervezték meg a béke­csütörtököket. Ezeken a napokon még fokozottabb szorgalommal ter­melnek. Fokozott harcot folytatnak a jobb és többtermelésért, a selejt csökkentéséért. Versenyfelhívásukban első pontként a békenapok megtar­tását, illetve azok kiszélesítését, a békenapok eredményeinek megtar­tását. további fokozását s a selejt elleni harcot tűzik ki célul. A gyár békebizoltságai e versenyfelhívásukkal is békénk megszilárdítását s az ellenség elleni harc további fokozását tűzik ki célul. Szeged üzemeinek békebizottságai bizonyára ugyanolyan lelkesedéssel fogadják el a ver­senykihívást, mint ahogyan azt a Dohánygyár valamennyi dolgozója tette. Kulábobhal cimboráló feketéző disznókupeceket vett őrizetbe a szegedi rendőrség A p.zegedi rendőrség bűnügyi osz­tálya őrizetbe vette Csizmadia Gábor volt hentfes- és mészárosmestert. Csizmadia rendszeresen foglalkozott feketézéssel. kupeckedéssel és így okozott kárt dolgozó népünknek. Dunapatajon, Kisteleken mintegy 150 sertést vásárolt fel és azokat az or­szág különböző részein magas áron árusította. Jellemző Csizmadiára, hogy a legközelebbi rokonsága kivé tel nélkül mind kulákokból áll. Az egyik fivérének például 52 holdja van. De magának Csizmadiának is — aki egyébként jobboldali szociálde­mokrata és még az egyesülés előtt kizárták a Szociáldemokrata Párt­ból — egy családi háza, személygép. kocsija, lovaskocsija és teljes gaz­dasági felszerelése van. Nem különb nála Schrankó Lajos volt sertéskereskedő sem, aki már tavasz óta mindenfelé az országban sertéskupeckodással, feketézéssel foglalkozott. Kisteleken mintegy 130 sertést vásárolt fel, s azután Buda­pesten és környékén lánckereske­déssel magas áron hozta forgalomba. A feketézéshez felhajtói ig voltak: Bagács István és Varga Ferenc rá­kospalotai lakosok. Most mindany­nyian elnyerik majd méltó bünteté­süket és a rendőrség már át is kí­sérte őket a szegedi államügyész­ségre. Bolgár parasztküldöttség Derekegyházán Ismeretes, hogy a Szovjetunió nagyszerű kezdeményezésére, meghívására már kétizben láto­gatták meg dolgozó parasztsá­gunk küldöttei a legfejlettebb mezőgazdaságot, tanulmányozták a soha nem látott eredmények el­éréséért folytatott harc módsze­reit. Répát lopott a kis'e'eki kulák H°gy a kulák milyen nagy ellen­be a dolgozó népnek, azt bízó­ba Tóth T. János kisteleki ku­H eS"e is- Tóth T. János, Ktste­k. Tanya u szám alatti lakos, ™ 1toldás kulák kölcsönkért k0csi­. , ™aZsa szőlőt vitt Hódmcző­«arhelyre. A szőlőmennyiség már «sa is gyanús, mert Tóth János­ne!,CSa,k 400 "ögöl szőlője van és sét ya!osziníí, hogy a saját termé­,/tte Amikor a sándorfalvi ha. dnla * a 8 ll0'-das Táborosi-nevü paraszt földjénél megállt csakhamar szaporodott a lopott ^ a kocsiderékban. Szerencsére Miháie2°ör' JuhásZ JózSe{ és Szücs közfitt éppen arraiártak a földek amint , . raitacsipték a kulákot, °pta a répát. A kulák most te_,J^egijedt és meg akarta vesi­tintot -a mezőőröket, 100-100 fo­Aznif ,!-gért' ha szabadon engedik, K kinevették. Ekkor azt Ígérte nekik, hogyha nem Írják fel, akkor az egyik lovát nekikadja paszussal együtt. A mezőőrök nem hagyták magukat megvesztegetni, hanem felírták a kulákot és zálogba elvit­ték a subáját be a sándorfalvi rendőrségre. De nem volt elég, hogy lopott, még hazudott is. Igyekezett félre­vezetni a hatóságot. Amikor kér­dezték tőle, hogy miért lopta a ré­pát, cinikusan azzal védekezett: „szegény lovak éhesek voltak" Mi inkább úgy látjuk, hogy a „szegény kulák" nagyon aljas, hogy a hará­csolás mellett még a lapástól sem riad vissza. Tóth T. Jánosnak nem ez az el­ső esPte. 1948-ban is vizes zsirt adott be a dolgozóknak, az'zal csap­ta be az államot, most még attól sem riad vissza, hogy a dolgozó parasz­tok szorgalmas munkával megter­melt veteményét ellopja. A tapasztalat-, a módszerút­adás azonban nem áll meg egy vagv két ország határain belül A népi demokratikus államuk szocializmust építő nagy család­ja egymást támogatva kutatja rzokat a módszereket, amelyek­kel erősíteni fejleszteni tudja a szocialista társadalmat építők táborát. Ezért nem rejtik véka alá újításaikat, hanem átadjál; a család minden tagjának Ilyen módszer- és tapasztalat­esereátadás színhelve lesz mu. vasárnap a derekegyházi klára­majori állami gazdaság. Orszá­gunkban már több napon át tar­tózkodó bolgár parasztküldött­ség egv része látogat el a klára­majori állami gazdaságba. Laka­tos Gyula elvtárs vezetésével Megnézik a bolgár parasztkül­döttek. mit végzett a derekegy­házi állami gazdaság a megala­kulása utáni években. Hogyan állnak, el tudják-e érni a hol­danként! 400 mázsás cukorrépa termésátlagot. Elmondják saját módszereiket. Tapasztalataikat kicserélik a derekegyháziakéval. Köszöntjük a derekegyház-klá­ramajori állami gazdaságba érke­ző kilenctagú bolgár parasrikül­döttsőget. A mai értékes tapasz­talatcsere újabb lépcsőfok a bé­ketábor fokozott gazdasági meg­erősödése feli. A VÁROSI TANACS HÍREI Kibővítik és korszerüsitik a város levéltárát A haladó történelemírásnak is népünk harcát kell segítenie, fel kell 'tárnia azokat a küzdelmeket, amelyeket a magyar nép a múltban vívott, hogy tanulságot, tapasztala­tot szerezzünk és buzdítást merít­sünk jelen harcainkhoz és építő munkánkhoz. A történelemlrásnak egyik alapját képezi a levéltárak anyaga, ebből meríthetnek anyagot 'történelem­íróink. Szegeden a város történeté­nek tanulmányozása és az Alföld múltjának megismerése komoly lendületet, ve'tt azáltal, hogy a közel­múltban megalakult az egyetemen a Magyar Történelmi Társulat Dél­alföldi Csoportja. 'A' Társulat ma­gábanfoglalja a népből származó és a néphez hű. főleg fiatal 'történé­szeket, akik munkájukat ismertetik a Társulat ülésein és időnként orszá­gosan ismert történetírókat hívnak meg, hogy tőlük tanuljanak. Ennek a szép munkának eddig igen nagy akadálya volt az, hogy Szegeden csak a városi levéltár anyaga volt számukra hozzáférhető, A Városi Tanács magáévá tette a szakemberek kívánságát és lehetővé tette, hogy Szegedre szállítsák a megszűnt Csanád megye jelenleg még Makón őrzött gazdag levél­tárát. így Szegeden a mai városi levéltár igazgatása alatt még egy levéltár kap elhelyezést. A volt csa­nádmegyei levéltár átszállításához és elhelyezéséhez az anyagi fedezetet biztosították, úgyhogy a munkát már meg is kezdték. Ezzel történészeink még nagyobb területről szerezhetnek anyagot tanulmányaikhoz. Szeged Városi Tanácsa komolyan foglalkozik azzal is, hogy helyet biztosítson Szegeden a ma még Szentesen őrzött csongrád­megyei levéltár számára is. Tervbe­vették a szegedi városi levéltár korszerűsítését is. így Szegeden egy országos központi levéltár létesül a Tanács megértő gondoskodása folytán. Rókus II. békebizottságainak versenyfelhívása a Békekölcsön jegyzésére Szeged dolgozói — amint az ed­digi eredmények is igazolják — meg. értették a Békekölcsön jegyzésének fontosságát. Megértették, hogy a Bé­kekölcsön jegyzésével békénk biz­tosítását, ötéves tervünk megvalósí­tását segítjük elö. A Békekölcsön jegyzésével kapcsolatos felvilágosító munkából nagymértékben kiveszik részüket békebízoítságaink is . Ezt bizonyítja az alábbi versenyfelhí­vás is. ,,A Rókus II. területén működő békebizottságok a Békekölcsön jegy­zésének sikere érdekében versenyre hívják ki az összes kerületi békebi­zcttságokat, a következő verseny­pontok alapján; 1. A jegyzett összeg nagysága, 2. Vállaljuk, hogy jó népnevelő munkával biztosítjuk a békekölcsön­jegyzés sikerét a a felvilágosító munka fokozásával a dolgozókat még szilárdabban egységbe tömörítjük a béke megvédése érdekében. 3. A jegyzésgyüjtés során népne­velőmunkánkban állandóan szem előtt tartjuk a tanácsválasztások fontosságának tudatosítását s az őszi mezőgazdasági munkák sikeres el­végzését. Békebizotfsógok instruktorainak figyelmébe Felhívjuk a békebizottságok in. struktorainak figyelmét, hogy a megbeszélés értelmében október el­sején déli 12 óráig a jelentéseket adják le. Horváth Mihály.utca 3. Békeiroda. Á fitoisfa Jugoszláviában elnyomják a nemzetiségeket Az imperialisták belgrádi ügy­nöksége hallatlan szemtelenséggel és olcsó demagógiával igyekszik leplezni a Wall Street urainak al­jas rendeleteit és gaztetteit. Az úgynevezett jugoszláv ,,Sza­bad egység" a valóságban nem je­lent mást, mint a népek börtönét, mint a legféktelenebb nemzetiségi elnyomást. A fasiszta nemzetiségi politika a kisebbségek elnyomása, nagyszerűen érvényesül a titoista klikk aljas mesterkedéseiben. Az úgynevezett „Macedón Nép­köztársaságban" a benszülött bul­gárokat a legszörnyűbb módon el­nyomják és megfosztják a nemze­tiségüktől. Kosova és Metohia, 5. n. „auto­nom kerületekben" több mint egy­millió albán nemzetiségű lakos éh akik a bolgárokhoz hasonlóan még a hitlerista megszállás alatti idők­nél is súlyosabb terror és elnyomás alatt szenvednek. Nem jobb a nemzetiségek hely­zete a vajdaság „autonóm kerületi­ben sem. A román és a magyar la­kosság igazi vezetőit börtönbe és internálótáborba vetik, látszatpe­rekben pedig többévi börtönre íté­lik őket. A szerb, horvát, macedón, Montenegró és Bosznia-Hercego­vina „szövetségi népköztársasá­gok" élére a Tito-banda hétpróbás kémeket és ügynököket állít és ugyanakkor börtönbe vetik és ki­végzik az UDB által e köztársasá­gok igaz vezetőit. A szerb sovinizmus is a titóis­ták imperialista célkitűzéseit van hivatva szolgálni az amerikai im­perialisták utasításainak megfele­lően. A görög monarcliófasiszták­ka] teljes egyetértésben a titóbták fel akarták osztani az Albán Nép­köztársaságot és el akartak rabolni a Bolgár Népköztársaságtól egy egész macedón tartományt. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság határai mentén folytatott féktelen sovinisz­ta uszftás azt bizonyítja, hogy Tito és áruló bandája háborús uszító gazdái parancsának eleget téve, Jugoszláviát katonai támaszponttá akarja változtatni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Az imperialisták tervei azonban kártyavárként dőlnek össze. A fa­siszta terror ellenére is minden olyan kísérlet, amely Jugoszlávia népeinek egységét megbontani? igyekszik, egyre inkább meghiúsul.. A legutóbbi montenegrói és horvát, országi letartóztatások, a boszniai, montenegroi, szerbiai és szlovéniai parttzánmozgalom, valamint az az ellenállás, amelyet a vajdaság ro. mán lakossága tanúsított a titois­tákkal szemben azzal, hogy 34 százalékban a Tito.rendszer ellen szavazott — bizonyítják, hogy a nemzeti felszabadító harcba mind nagyobb tömegek kapcsolódnak ba Jugoszláviában. firuhalmozoltat és feketéző­be! ítélt el a szegedi járásbíróság Több áruhalmozó és feketéző ke­rült a szegedi járásbíróság elé. akik cselekedeteikkel igvekeztek zavart okolni a közellátásb&n. Váradi Lajos algyői és Jójárt Sándor szegedi lakosok sertéseket és borjúkat vágtak le engedély nélkül s a húst értékesítették. A szegedi járásbíróság ezért Váradi Lajost héthónapi, "Jójárt Sándort pedig öthónapi fogházra ítélte. özv. Vecsernyés Mihályné és özy. Varga Ferencné szegedi alsóváro­si lakosok nagymennyiségű őrölt paprikát halmoztak fel lakásukon. Vecsernyés Mihályné 27 kg-ot, Var­ga Ferencné pedig 30 kg-ot. Vecser­nyésné a paprikából 3 kilót húsért, zsírért el is feketézett. A bíróság özv. Vecsernyés Mihátynét öthó­napi, özv. Varga Ferencnét három, hónapi fogházra ítélte. Elméleti szinvonalunk emelését segíti elő ss rendszeres olvasása

Next

/
Oldalképek
Tartalom