Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-21 / 220. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1950 SZF.PT tí. HOGYAN SZERVEZIK MEG A PÁRTOKTATÁST „Jáva66-dohánygyárban A moszkvai ,Jáva"-dohány­gyárban a pártokUt«« októb«r else­jén kezdődik. A pártszervezet mar jóval előbb js végez előkészítő mun­kát és ettől a nyári előkészítő munkától függ az új oktatás! évad síkere, A pártve:ető»ég mindenek­előtt azt tisztázza, hogy milyen fajta oktatásban akarnalk résztvenni az egyes kommunisták, A pártszervezet vezetői elég jól ismer'k az egyes tagok képességeit, fejlődési lehetőségét és azt a mun­katerületet. amelyen a legjobban fejthet k ki erőiket. Mégsem fölös­leges a pártoktatás megkezdése előtt a kommunistákkal való figyel­mes egyéni foglalkozás A pártve­zetőség tagjai, a propagandisták, a műhelyszervezetek titkára, vagy a pártszervező előzetesen beszélget minden egyes kommunistával és egyén) kívánságukat, valamint kép­zettségüket iigyelembevéve, ajánlja őket a pártoktatás különböző (oko­zataira. A pártszervezet különös figyelmet fordít arra. hogy az együtt tanuló kommunisták között ne le­gyenek nagy különbségek fejlettség tekintetében. Az esetleges téves beosztások elkerülése érdekében a hallgatók beosztását megvitatják a pártvezetőségi ülésen és taggyűlésen js. ahol mindenki hozzájárulhat a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A taggyűlés hagyja véglegesen jóvá a gyár pártoktatásának megszerve­zését. a kommunisták beosztását a pártöktatásban. A gyárban három politikai iskola működik, egyenként 12—15 hallga­tóval. A viszonylag alacsony kép­zettségű hallgatók a politikai isko­lában két év alatt megszerzik a marxizmus—leninizmus megértéséhez szükséges alapismereteket. A párt­oktatás következő fokozata a Lenin és Sztálin életrajzát tanulmányozó tanulókör. Ezekben a körökben a tanftás egyéves. A „Jáva"-gyár két tanulókörében 25 kommun'sta tanul. E körökben rendszerint olyanok vesznek részt, akik már elvégezték a politikai Iskolát. De ez nem sza­bály. Vannak íejle'.tebb elvtársak. akik a pártoktatási hálózat első fokozatának átugrásával kerülnek ezekbe a tanulókörökbe. A gyárban hat olyan tanuló­kör mükcdlk. amelyben a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak történetét tanulmányozzák. | Résztvevői főként magasképzettségű dolgozók, akiknek már gyakorlatuk van az egyéni tanulásban és akik gazdag tapasztalatokkal rendelkez­nek a pártmunka és a szakszervezeti munka irányításában. Ebben a ta­nulásban a Párt és a vállalat vezető, kádere) vesznek részt. a pártszervezet gondoskodik ar­ról, hogy a pártonkívülick se ma­radjanak el marxista—lentateta Is­meretek dolgában. a pártonkívüli dolgozók számára is alakítottak tanulóköröket, amelyeik a párttör­lénettel, vagy az időszerű nemzet­közt és hazai eseményekkel foglal­koznak. A gyér kommunistáinak legmagasabb képzettségű csoportja a kétéves körzeti pártiskolában és a körzeti pártbizottság aktívájának szemináriumában tanul. A szeminá­rium hallgatót között van a gyár­igazgató, a fömérnök. a pártveze'ő­ségi titkár, a gyári szakszervezeti bizottság elnöke, a helyi rádlóhfr­szolgálat szerkesztője és a propa­gandisták, akik a marxi-len'ni filozófiát, a politikai gazdaságtant, a pártépítés problémáit és a szovjet építés feladatait tanulmányozzák, A politikai jskolák és a tanuló­körök hetenként egyszer, munka után másfélórás foglalkozást tartanak. A második műszakban dolgozók a vállas kezdete előtt vesznek részt a foglalkozáson. A gyár pártokta­tási napja: kedd. Ezen a napon F gyárban nincs sem'lyen értekezlet vagy gyűlés. Így senki sem hivat­kozhatok társadalmi vagy egyéb elfoglaltságára és nem maradhat el a foglalkozásról. A pártszervező! a marxiz­mus—leninizmus tanulmányozásá­nak megkönnyítésére időnként elő­adásokat rendez. Ezeket az előadá­sokat a pártonkívüliek js látogat­ják. Az előadók Lenin és Sztálin műveiről, a Szovjetunióban és a népi demokráciákban folyó épüő munkáról, a Sztáltaj Alkotmányról és egyéb problémákról szólnak. Az előadások fő célkitűzései, hogy ar elméleti kérdések me<fl tárgyalását összekösse a termelés gyakorlati feladataival. Versenyben a szegedi mozik Országos versenyfelhívást adott ki a Fáklya Mozi a hódmezővásárhelyi mozik a közelmúltban munkaversenyt Indí­tottak. A versenyfelhíváshoz most csatlakoztak a szegedi Fáklya Moz; dolgozói és a versenyt újabb felhí­vással Igyekeztek kiszélesíteni. Fel­hívásukban nemcsak a délkerülci, hanem az egész ország mozijait, köztűk a nagybudapesti mozikat is dfszltési és kirakatversenyre hívták ki. Versenyfelhívásukban a mozik előcsarnokának és kirakatoknak politlaj és szakmai szempontból minél ötletesebb díszítését tűzik k feladatul, valamint a mozik láto­gatottságának, ezzel együtt csopor tos látogatottságának emelését, az önköltség csökkentését és tuzasági, udvariassági versenyt, A Fáklya Mozi versenyfelhívásá­hoz márte nagy lelkesedéssel csat­lakoztak Szeged másik két mozijá nak; a Korzó és Belvárosi Mozinak dolgozók m ELEG YQLTq Vadmacskák háborújából, a Csodabárból és társaiból UJITÓMOZGALMUNK Hl RE! Az alapbéremeléssel kapcso­latos normarendezés és az újí­tómozgalom Ugye a legszoro­sabban kapcsolódik egymáshoz. Ezért újítási szervezeteinknek és elsősorban újítási megbízot­tainknak. a maguk munkateril-1 létén a legíevékenycbben har­colniok kell a normarendezés sikeréért. Magyarázzák meg a dolgozók tömegeinek az áj újí­tási rendeletet, azokat az óriá­si előnyöket amelyeket a író-, delet az újítóknak biztosít; ért-! tessék meg a tömegekkel, ho-^v. mindenki lehet újító, még a leg­jelent éktelenebbnek látszó munkaterületen is. ha jól vi­szonyul a munkájához és igyek­szik felgyülemlő tapasztalatait a termelés emelésére felhasz­nálni. Csupán az év első hat hő­napjában 33.416 újítás 308.7 millió forint évi megtakarítást adott országunknak. Az újítók díjelőlege közel tízmillió forin­tot te3z ki. De ne elégedjenek meg csupán a propagandával, igyekezzenek jó feladat-tervek­kel. tanácsadással megkönnyí­teni az újítók munkáját és a javaslatok gvors elintézésével, a díjak pontos kifizetésével is alátámasztani a felvilágosít® munkát. Az alapbérek emelésére és a normarendezésre vonatkozó mi­nisztertanácsi rendeletet Pát­iunk és a népi demokráciák egyik legfontosabb, döntő je­lentőségű intézkedése szocia­lista építésünk megszilárdításá­ra s további rohamos fejlődésé­nek biztosításira. Ha újítási megbízottatok helyesen fogják fel a normarendezés és újító­mozgalom kapcsolatát és ezt megértetik dolgozó tömegeink­kel. úkv ezzel nemcsak a ren­delet végrehajtását segítik elő. de hatalmas, új lendületet ad­nak újítómozgalmunk fejlődé­sének ia. A helyes normák.és a bére­zés alapján ismét az újítás és a szakmai továbbképzés lesz* a több kereseti lehetőségek leg­főbb forrása. Ez az országnak is és minden egyes dolgozónak közös érdeke s ezért az ilyen alapon a több keresetre való törekvést Pártunk és népi de­mokráciánk továbbra is a leg­messzebbmenően tán- -'fa és ösztönzi nemcsak gar ^Hag, de erkölcsileg is. Sokezer forinlot takarítanak meg újításaikkal a szegedi Jutafonógyár dolgozói A jugoszláv dolgozók felháborodoiian uiasiiják vissza a jugoszláv lökéseket kiszolgáló liioisia mozipolilíkái Az ősz beköszöntött Belgrád utcái, ra is. Az utcákon egyre főbb sár­guld falevelet sodor szerte a szél s m'nd hűvösebbre fordulnak az éjtszakdk Az éhező noynwrgá fu. goszláv dolgozók rettegve gondol­nak a télre, amikor még elvlselhe­tetlenebbé vál/k majd a helyzetük a t'táisfa ..paradicsomban". Az élt­szakai hűvösben már most. Is vacog. va húzzák össze magukat azok a nem kis számú szerencsétlenek, akiknek ninct állásuk, sem lakásuk s a parkok padjain kénytelenek ke­vés pihenőt keresni. •ó* «gyik utcasarkon messziről rikító. ízléstelen plakát sarkába kap bele a friss szél. Búsan csörren meg a nagy darab papirlepcdö, ame. lyen óriási befűh hirdefik a leg­újebb amerikaj filmszenzációi: „Oaf a hatóét iwr*MlrM»". Két souányarcú ifjúmunkás áll a plakát előtt. — Hát ebből nekem elég volt/ — fakad ki az egyik. — Ne tartsanak bennünket bolondnak! Elegáns amerikai luxuskocsi tuhan ej mellettük az úttesten. Nem ritka látvány Belgrádban, de bennük csak „ milícia tisztjeit az UDB fas'szta vezérelt. Titö főhivatalnokait látni. Amint elrobog a mozi előft. sárral fröcsköli be a két fiatalt — Az anyád... — röppen ki a szó a foguk közül, de nem monda, nak többet. Csak a kezük szpru — Ilyesféleképpen beszélt Ribnikar, a titóista filműgyl bizottság veze­tője azon as óriást banketten, amelyet Johnson, az amerikai film­gyártás Jugoszláviába látogatott egyik fökolomposa tiszteletére ren­deztek. Nagy reklámhfrverés elö:te meg Johson ltogatását, hogy a jugoszláv lapok olvasóinak már a gyomruk is émelygett tőle. A banketten pedig sorra hangzottak el a talpnyaló asztali pohárköszöntők, s a finom falatokhoz folyt a pezsgő, mérték­telenül nyakalták az erős macedón borokat. A bankett árából legalább ötven nyomorgó belgrádi család vagy félévig nyugodtan élhetett volna. Mit számított azonban ez a jugoszláv nép árulóinak s azok hű­ségesen kiszolgált urainak, az ame­rikai üzletembereknek. A fontos az volt., hogy utána kölcsönösen mo­solygó arccal írhatták alá a meg­állapodást, amelynek alapján az USA évente a maga tetszése szerint kiválasztott husu hollytcooál filmet küld Jugoszláviának. Boldogan dörzsölje a kezét John­son, de boldogan dörzsölte briliáns gyűrűkkel teli ujjait Ribniker is. Jó üzletet csináltak. Jó üzlet volt. de a jugoszláv nép bőrére, II11 n luuwit, VOMn U •• ' » ökölbe, s összevillan a tekintetük. | Nem sokáig lehet azonban bün­" tetlenül elkővetnj ezeket a gazsá Ugyanígy fröcskölik be sárral, a mocskával az egész jugo­szláv népet az amerikai kegyekért, de még inkább dollárokért versen­gő t'tóista „kultúroolititkusok". A „Tito és Társa' RT" mammutválla­i'at — hátamögölt az USA és Ang­Ha monopoltökéivel — üzletet, na­gyon piszkot üzletet csinál a kultú­rából Is — Mély hála tölt el bennünket azért a nagys-erű segítségért, ame­lyet a ragyogó amerika) filmekkel kaptunk s örülünk, hogy elhozhat­juk hozzánk a legújabb alkotásokat gokat., ezt a tudatos lélekmérgezést, Nem az a két ifjúmunkás volt az egyetlen, aki úgy törf ki a mozi előtt, hogy „ebből elég volt", S nem áll egyedül az a belgrádi mérnök sem, aki egyik vasárnap végigtanul­mányozta a moziműsort és dühösen csapta le az újságot; — Ide nézz — csapott akkorát az asztalra, hogy felesége ijedten nézett rá. — Ma 55 f'lmef játsza­nak a mozikban s ebből 32 ameri­kai, de a többi 23 a marshallizáit országok hasonló szüleménye. S csak parázs volt a tűzre nem­csak itt. de minden becsületes ju­goszláv dolgozó előtt, hogy Tito fasiszta szennylapjai még ráadásul bősaen reklámommák ezeket a tartalmatlan, üres. kalan­dorromantikával, gangszterizmussal teli filmeket s arra hívják fel a mo­zilátogatókat, hogy „élvezzék" az amerikai „kultúrát". Hiába azonban az amerikaj mód­szerekkel dolgozó féktelen hadjárat Undorodva fordulnak el a dolgozók azoktól a hatalmas plakátoktól, amelyeken revolveres bondtták, fél­meztelen görlök csalogatják őket a mozikba, s ilyen filmcímek; Vad­macskák háborúja. — Csodabár, — Éjjeli álom, — Píros csizma, — Fekete csapat, — Majestta pincéje — hogy csak egy néhányat említ­sünk közülük, * Ujabban kii'önösen sol.ní figyeli a belgrádi rendőrség, de főként az UDB a mozi környékét. Leginkább csle cirkálnak sokat arrafelé. Mind. eddig azonban hasztalanul. Becsületes embereket, tgazi. jó jugoszláv hazafiakat akarnak elfog, ni. Olyanokat akik esténként vagy éjjel megjelennek a moziknál, s mi­után továbbmennék, hevenyészelt nagybetűs feliratok hirdetik a mozi­falakon a jugoszláv dolgozók ki­vánságát. Sokszor világos nappal járnak arra. Ilyenkor a járókelők a becsületes egyszerű embereh ta­karják el őket a* UDB árgus szemei elöl De ez nagyon veszedelmes do. log, mert ha rajtacsípnék valamelyi­küket — lóként ifjúmunkások, de diákok is akadnak köztük —. akko: nem szabadulnának egykönnyen A leiratok mégis megjelennek S ha eltünfetik onnan Tito pribékjei másnap már megint otf vannak. Újból és újból kifestik őket, f nagy betűik a kultúrára vágyó dolgozó! akaratát fejezi ki: „Le az amerikai gangszterlilmek­kel! Szovjet f-lmeket akarunk látni!" (l• *.) (Tudósítónktól-) A Szegedi Juta­fonógyárban a SzOT határozata ós a koreai műszak óta az új norma nemcsak a munkaversenyt és a ter­melést lendítette fel, hanem az újí­tás terén is nagy forradalmat idé­zett elő. Üzemünk dolgozói mindjobban megértik és követik Pártunk irány­mutatását. Tudják, hogy észszerfl­sftéssel, újítással és új munkamód­szerekkel termelésünk fellendítését, emelkedését segitik elő. Ezen túl­menően pedig tisztában vannak az­zal is, hogy ezzel erősítik a bíke­tábort és meggyorsítják ötéves ter­vünk sikeres befejezését. Ennek kö­vetkeztében számos újítás született meg az üzemben a normarendezés óta, amelyekért 8455 forinlot fize­tett kl a vállalat vezetősége. Batta Istvánné elvtársnő újítását a copsoszsákok bevarrásánál alkal­mazták. Ennek segítségével 320 fo­rintot takarít meg az üzem. Batta elvtársnő ezért az újításért 50 fo­rint jutalmat kapott, Dóczi Sándor a motolláknál veze­tett be újítást, amellyel évente 1138 forintot takarítunk meg. Ezért az újításáért 114 forint jutalomban ré­szesült. Jenei Sándor a rázott hul­ladék felfogásánál vezetett be újí­tást, amelyért 741 forintot fizetett ki neki a vállalat vezetősége. Ni­mls és Kakuszi elvtársak a vetélők­nél végeztek javításokat, aminek' köveikeztében évente az üzem 2500 forintot takarít meg. Németh And­drás elvtárs a fonó villáknál mó­dosítást alkalmazott, amiért 200 forint jutalomban réizesült. Kaukál Károly 3600 forint jutalomban ré­szesült, mert bevezetett újításával 57.600 forintot takarít meg évente az üzemnek. Nagy Gy. Imre a rázó portok átalakításával 56.000 forin­tot takarít meg. Ezért a jelentős újításáért 3500 forint Jutalomban részesült. A Jutafonó dolgozói ez­zel is bebizonyítják hűségüket és ragaszkodásukat a Párthoz és sze­retett vezérünkhöz. Rákosi elvtárs­hoz és egyben kidomborítják határ­talan gyűlöletüket az imperialisták felé. Péterhdzi Emil. A kereskedelmi éa pénzügyi dolgozók UJITÓKIALLITÁSA Az elmúlt napokban értékes, ta­nulságos kiállítást rendeztek a ke­reskedelmi és pénzügyi dolgozók. Ez n kiállítás bebizonyította, hogy a kereskedelmi és adminisztrációs munkákban is lehet Jelentős újítá­sokat alkalmazni, mílyek meginvit­ják, gyorsabbá és pontosiabbá te­szik a munkát. A kiállítás anyagából különösen kiemelkedett a Termínyforgalmi NV újítása, amelyik évi 160 ezer forint megtakarítást eredményez. Igen Jelentős újítás szerepelt a Köz­ért és a Tüzéo részéről, melyekből okulhattak a többi kereskedelmi és pénzügyi szervek dolgozói is. A kiállítás, amellett, hogy alkal­mas volt jó módszerek tanulmányo­zására és átvételére, még ahhoz 's módot nyújtott, hogy a látogató megismerje a szocialista kereske­delem különböző munkaterületeit. Ezenkeresztül mindazok, akik meg­tekintették a kiállítást, világosan láthatták, mennyivel fejlettebb a szocialista kereskedelem, mtot a kapitalista kereskedelem* A kereskedelmi és pénzügyi úiíto­kiállitást igen sokan tekintették meg, s minden látogató azzal a« érzéssel távozott a kiállításról, hogy szocialista szektoraink való­ban a nép érdekében működnek, tervszerűségükkel, munkájuk ál­landó javításával járulnak hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. A MÁV makói műhely ujitéi és észszerüsit-ői magukévá tették az őszi forgatom sikeres lebonyolításáért vívott har­cot, számos újítással és észerűsí­téssel sietnek a dolgozók segítségé, re. Egyben felkészültek a norma, rendezés után az új normák túltel­jesítésére is* Már eddig, is szép eredmények mutatkoznak, például augusztus hónapban fizettek ki Szaladós Emil elvtársnak villamo­sított kerékpáremelő-készülék szer. kesztéséért első részletként 001 fo­rintot. Szaladós elvtárs ötletével évi 23.000 forintot takaritott meg üze­mének. Elfogadás alatt van Fel­földi János javaslata, ö egy nyeles vágószerszám metszöfelületét két­é'üre készítette. Ezzel a nagy­mennyiségben használandó szer­számacél használhatóságát meg­kétszerezte. Dobrddi László, todósito. «A Magyar-Szovjet Társaság közelebb visz célodhoz. Ha ismered a szocialista ember életét, könnyebben közelíted meg magad is a szocialista embertípust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom