Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

• »««»» ( Elérkezett az Idő, hogy \ v: teljes erővel megkezdődjék az őszi munka | • az egész országban ; 5 A földmüveléaügyl mlnlamter felhívása t am őssl munkáh elvégxésére J v —y VASAKNAP. 1950. SZEPT. 17 VII. ÉVF. 217. SZÁM ARA 50 FILLÉR Hz új norma — a fejlődés eszköze Irtai BITE VINCE 'Á normarendezést népgazdaságunk és az egész magyar dolgozó nép általános érdeke tette szükségessé, de a normarendezés érdeke volt minden egyes dolgozónak egyénileg ls. A normarendezés előtt és idején tíbbek között azt mondotta Pártunk, hogy as új norma a fejlődést szolgálja, szc»ibcn a régi normák kai, melyek már annyira elavultak, bogy kerékkötői voltak a baladásnak. Az új norma bevezetése óta eltelt idő ragyogóan bebizonyította Pártunknak ez! a kijelentését is. A normarendezés és alapbéremelés kérdését több seempontból vizsgálhatjuk, többféle vonatkozásban nézhetjük De ha csak a termelésre gyakorolt hatását nézzük is és azt mondjuk, hogy emelkedett ennek vagy annak az üzemnek a termeié kenysége, akkor már azt ls mondottuk, hogy a dolgozók egyénileg is többet teljesítettek, emelkedett a ke, rcsctUk, kiszélesedett a munkaverseny és Igy tovább. Tehát, ha azt a szempontot vizsgáljuk, hogy az új normák mennyiben -segítették elő a fejlődési, a termelés vonalán, ak. kor megláthatjuk a normarendezés egyéb előnyeit is. Általános tapasztalat volt a normarendezés idején az, hogy a munkaverseny lendületet kapott. Ennek az oka elsősorban a jó agitáció, népnevelőink jó munkája volt. A népnevelő elvtársak alaposan megmagyarázták a normarendezés jelentőségét és hatását, tudatosították a dolgozók körében az űj norma be vezetésének szükségességét. A másik döntő tényező az a hatalmas lelkesedés. mellyel a dolgozók ezrei teltek Igen jelentős munkafclajánláso. kat a koreai hétre és teljesítették túlnyomó többségükben vállalásai kat. Természetesen az új normák si keréhez az is hozzájáru.t, hogy dol gozóink személyes érdekükből is, ösztönözve az új normáktól, igyekeztek teljesíteni, illetve túlteljesíteni azokat A dolgozóknak ez a viszonyulása az új normákhoz eredményezte az igen sok helyen megmutatkozó termeléseme.kedést és azt. hogy a rcn dezett új normák szerinti átlagteljesítmény elérte és nem egy esetben meghaladta a 100 százalékot. Ez az eredmény annál is értékesebb, mert nyilvánvaló, hogy hz új normák teljesítése. vagy túlszárnyalása alapos, jól megszervezett, becsületes munkát kíván, s ha nem is nehéz, de egyáltalán nem könnyű feladat. Mégis üzemeink javarésze elérte ezt az eredményt, igy a többek között a Dohánygyár, a Szegedi Cipőgyár, élüzemünk, a Lemezgyár, a Tisza nia. lom, Ecsefgyár, Pic.k Szalámigyár. Ládagyár, Gyufagyár, s még többen mások. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes üzemeinkben nem mutatkozik meg folyamatos, állandó fejlődés. Nem egy helyen hullámzás! mulat az átlagteljesítmény, egyik hétről a másikra hol magasabb, hol alacsonyabb a termelékenység. Mindezekben az esetekben bebizonyosodott, hogy nz ok végső fokon a népnevelőmunka elégtelensége, az agitáció általánosságokban mozgó mivolta Ez a hiányosság minden esetben megmutatkozott azokon a helyeken, ahol a kivánt fejlődés nem következeit be. 'Azonban mindenesetre meg keli azt is jegyezni, hogy esetenkint az egyes üzemeknél más sajátos tényezők is befolyásolták a termelést kisebb vagy nagyobb mértékben, vagy pedig gátolták a megfelelő eredményes agitációt. 'A' DÉMA cipőgyárban például a munkaszervezetlség terén mutatkozott hiányosság. Itt az egyik üzemrész nem tud annyit termelni, hogy folyamatosan ellássa a többi, kapcsolt üzemrészeket anyaggal Meg mutatkozott szervezetlenség a Bútorgyárban is. ahol szakmunkásokkal végeztetlek segédmunkásoknak való munkát és viszont. Az új norma bevezetése után különösen kiiiiköztck még a munkaversenyszervezéssel, kiértékeléssel kapcsolatos hibák Azok az üzemek, amelyek megvizsgálták munkájukat és alaposan kiértékellék eredményei, kel, nem egy esetben azt tapasztalhatták. hogy a zökkentik okai régebbi keletűek. Ezek közé tartozik például a DÉMA han az. hogy a mun. kaversen.v, a teljesítmények kiértékelése késedelmes, a népnevelők csak két hét múlva tudják kivinni az egyes eredményeket az üzembe a dolgozók közé. Á Textilkombinát. ban is fokozottabban ráirányult a figyelem hiányosságokra •— melyek közül különösen kirívó volt még a közelmúltban az, hogy nem vol! minden szakm&nyban népnevelőcso port beállítva. Komoly figyelmeztetésekkel Is szolgál az új norma bevezetése óta eltelt időszak egyes üzemeink szá mára. Ez a jelenség pedig abban nyilvánult meg, hogy üzemeink meg győződhettek arról, bogy koránt sem szabad megpihenniük babéra! kon: az ellenség még mindig dolgozik, sót fog Is és még mindig szép számmal fellelhetők üzemeinkben a kevésbbé önludalos dolgozók, akik az ellenség nszályába kerülhetnek. Kinkréten megmutatkozott ez pél dóul a Keramit téglagyárban, ahol volt olyan dolgozó, aki kijelentette, hogyha csökkent munkabért kap, már nem is megy dolgozni. Munka visszatartási jelenség mutatkozott pl. a Gyárépítési NV lóversenytéri építkezésénél. Itt Virágh István kubikos brigádja csupán 69 százalékot teljesített az új norma szerint. Ugyanakkor Szabács János brigádja 171. Pozsár András brigádja pedig 123 Vo-ot ért el. Mindezek a hibák azonban teljes mértékben kiküszöbölhetők. Nem szabad könnyen venni őket, de nem is szabad elkedvetlenedni. Hiba csak ott lehet, ahol munka Is folyik De, hogy a hibák milyen mértékűek vngy milyen gyorsan számolódnak fel, ez teljesen üzemeinktől, párt szervezeteinktől, tümegszcrvezetcink tői, vállalatvezetőségeinktől és ma. guktől a dolgozóktól függ. Az új norma bevezetése fokozol tabb felelőséget ró üzemeinkre, el sősorban kommunista aktíváinkra 'A' kívánt eredmények csak akkor következnek be, ha fokozott erővel látnak munkához, nem csüggednek egy pillanatra sem, hanem forradalmi jendülettel, egyre nagyobb akarással, elszántsággal és lelkese déssel indulnak harcba a termelés frontján, öntudatosan, bizakodva indulhat a továbbfejlődés sikerééri harcba minden egyes funkcionárius dolgozó, kommunista és pártonkívüli egyaránt. Mindenben Irányt mutat, segítséget, támogatást nynj! a Párt: győzelmeink szervezője, fej. lődésünk motorja, tanítónk és neve Iőnk, a munkásosztály élcsapata. Fokozzuk tovább eddigi eredmé nyeinket, küszöböljük ki a hibákat, összefoglalva: ez az általános feladat. Ez igy kijelentve minden üzemre vonatkozhat, de természetcsen a sajátos viszonyoknak megfelelően a súlypont üzemenkint vál tozhat. Ahol az agitációban mutat kozott lemaradás, ott az agitáció' kell fokozni, ahol a munka megszervezése rossz, ott azt kell megjavítani Az új norma lehetőséget nyújt, ösztönző erőt adott kezünkbe a továbbhaladásra. A fejlődésben nincs megállás, de. hogy milyen gyorsan fejlődünk, az ismét csak rajtunk múlik. Neveljünk miné több olyan dolgozót, mint amilyet most már százával van üzemeinkbe: akik megdöntik az új normát is A Szegedi Kender Koszorús Istvánjának 140. a lemezgyári Lakatos Rudolf 142. a textilkombinátbeli Kmetykó Lajosné és Savanya Imré né jóval több, mint 100, a gyufagyári Csanádi Antal és Matsqk Alajos 135 a dohánygyári Szénási Zoltánn! közei 140 és a bőrgyári Tóth Fereru 124 százalékos eredményei legyenek példamutatók a többi dolgozók előtt. Az új normát túl lehel szár nyalni, meg lehet dönteni minden egyes dolgozónak, csak becsületcsen. jól kell dolgozd az országépítő ötéves tervünk sikeréért, a szocializ mus építéséért. Hatalmas, korszerű földalatti gyorsvasat építkezése kezdődik az idén Budapesten A minisztertanács fontos határozatai a földalatti gyorsvasút építkezéséről és az u] normák megváltoztatásénak tilalmáról Nagy-Budapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemű fejlődése és a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közúti közlekedésének nagyméretű fejlesztését teszik szükségessé. A növekvő forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti köz. lekedési hálózat fejlesztésével biztosítani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az ötéves tervről szóló törvény alánján a minisztertanács az alábbiakat határozta: 1- Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell épiteni. A földalatti gyorsvasút.hálózat két átlós — kelet-nyugati és északdéli és ezeket öcszefogó körgyűrűs fővonalból álljon. • A földalatti gyorsvasút vonalai közül az első ötéves terv so. rán a kelet-nyugati átlós vonalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli-pályaudvar kö. zött megépiteni. A kelet-nyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népsta. dion és a Sztálin-tér (Deák-tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fővonal pedig 1955.ben készüljön el. 2. Az állomások elhelyezése a következő: 1. Népstadion, 2. Keleti-pályaudvar, 3. Blaha Lujza-tér, 4. Sztálin.tér, 5. Déli-pályaudvar, 6. Batthyány-tér, 7, Szél Kálmántér. A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kife. jezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építő népünk hatalmas müve. A közlekedés és a postaügyi miniszter a főváros tanácsával együtt dolgozza ki a villamos, autóbusz és helyi érdekű vasutak csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal olymódon, hogy a dolgozók minden állomáson közvetlen csatlakozási és átszállási lehetőséghez jussanak. 3. A vonalak és állomások építését a Moszkvai Metrónál alkalmazott legújabb technika alapján aell elvégezni. A vonalak mély vezetéssel készüljenek, fúrópajzsos eljárással. Az alagút belső átmérője öt méter, az állomások 'hossza 12 méter legyen. Az állo másokat a föld felszínével mozgólépcsők kössék össze. A földfeletti forgalom teljes zavartalanságé, az építkezés egész ideje alatt biztosítani kell. A földalatti gyorsvasút vonalain négy tengelyes. 19 m hosszú, egyenként 240 utas/ befogadása ra alkalmas kocsikból álló vona. tok közlekedjenek. Egy egy vonat 2, 4, illetve 6 kocsiból álljon. A vonatok legnagyobb menetsebességének óránként 70 km-t, az utazási sebességnél a megállásokat is beleszámítva — óránként 36 km.t, vagyis a jelenlegi villamosközlekedés háromszorosát kell elérnie: a Népstadion és a Déli-pályaudvar közötti utat a vonat tehát 16 perc alatt tegye meg. A hálózaton olyan térközbiztosítási berendezéseket kell lé a vállalat vezetőjévé Széchy Ká. roly Kossuth-díjas mérnököt nevezi ki. Az építkezés terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítse el. 5. A kelet-nyugati fővonal ba. roházási költsége 2000 millió forint, amelyből 1550 millió forint mélyépítésre, 450 millió forint pedig járművekre és gépészeti berendezésekre jut. Az épitéá során 1,000.000 köbméter földmunkát kell elvégezni Az Országos Tervhivatal gondoskodjék arról, hogy az építés, bez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. Ehhez elsősorban biztosítani kell 85.000 tonna öntött vasat, 30.000 tonna beton. gömbvasat, 150.000 tonna cementet és 600.000 köbméter ka. vicsot. As uf normák megváltoztatásának tilalma A minisztertanács határozatot hozott az új normák megváltoztatásának tilalmáról is. A határozat megállapítja, hogy a dolgozóik megértették és magukévá tették a minisztertanács 1950 július 20-i „Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normáik rendezéséről" szóló határozatát. Ezt bizonyítja, hogy a minisztertanácsi határozat végrehajtása nyomán újabb lendületnek indult a munkaverseny. Az újító- és észszerűsítő mozgalom szélesedett, a rendezett normákat általában teljesítik és egyre nagyobb számban túlteljesítik. Népgazdaságunk fejlődésének további biztosítása, az ellenség kártevő munkájának és rémhírterjesztésének leleplezése, a normák fellazításának megakadályozása, valamint a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom továbbfejlesztése érdekében a minisztertanács elhatározza: 1. A minisztertanács 1950. évi július 20-i határozata alapján megállapított normákat megváltoztatni nem szabad. 2. Az új normákat csak ott kell megállapítani, ahol üj munka van és olyan munkára, amelynek műszaki és szervezési feltételei megváltoztak s csak abban a mértékben, amelyben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják. 3. Az újítók normáit az újítás bevezetésétói számított 6 hónapig, az újítást önként átvevőkét az újítás átvételé*ől számított 3 hónapig megváltoztatni nem szabad. 4. Az elvégzett munkáért járó bért ki kell fizetni. A tel* jesítmények elszámolásánál felső határt alkalmazni nem szabad, 5. A normalazitók és bérCsalók, a szocializmus építésének akadályozói, a nép ellenségei, ezért ellenük a törvény tol® jes szigorával kell eljárni. 6. A dolgozók érdeke megköveteli, hogy maguk is a legerélyesebben harcoljanak a normalazitók és bércsalók ellen. A minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, hogy szervezzék meg a normák társadalmi ellenőrzését. 7. Az illetékes miniszterek kötelessége, hogy a) biztosítsák a normák betartását, b) biztosítsák a normák teljesítésének és túlteljesítésének, a munka verseny továbbfejlesztésének anyagi és műszáki feltételeit. Megkezdődött Helsinkiben a Nemzetközi Ujságirószövetség kongresszusa Helsinkiben pénteken megnyílt revezetni és azokat a békéért via Nemzetközi Ujságirószövetség | vott harc élén haladó Szovjetül. kongresszusa. A kongresszu-' unió és g. népi demokráciák elsőn 26 ország küldöttei vesznek len uszítani. Elmondotta ezután részt. | a főtitkár, hogy milyen üldözteA kongresszust üdvözlő be- téseket kell elszenvedniük a kaszéddel Hronek (Csehszlovákia), pitalista országokban a demoa Nemze'közi Ujságirószövetség kratikus újságíróknak, akik főtitkára nyitotta meg. D. I, Zaszlavszkij elvtársnak, a Szovjetunió küldöttének javaslatára a kongresszus egyhangúlag a következő napirendet fogadta el: 1. A Nemzetközi Ujságírószöszembeszállnak az új háború előkészítésével. Megjegyezte többek közö*t, hogy az USA hatóságai az alkotmány megsértésével megtagadták az útlevél kiadását Albert Kahn haladó amerikai újságírótól, akinek részt főtitkárának beszámo- j kellett volna vennie a Nemzetvetség lója. 2. Harc a sajtóban a békéért, a háborús uszítók ellen. 3. Az újságírók anyagi, és jogi helyzete. 4. Szervezeti kérdések. A Nemzetközi Ujságirószövetség vezető szerveinek megválasztása. A napteend elfogadása után Hronek, a Nemzetközi Ujságírótesíteni, hogy a vonatok kétper. i szövetség főtitkára tartotta meg cenként követhessék egymást. 4. A földalatti gyorsvasút építésének irányítására a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alatt Földalatti Vasút Beruházási Tervező Vállalatot beszámolóját. Hronek rámutatott, hogy a reakciós sajtó, amely teljes egészében ipari és bank-monopóliumok kez'Vn van és a háborús uszítók céljait szolgálja, minden keli Jétesiteni. A minisztertanács erejével igyekszik a népeket félközi Ujságirószövetség Ül. kongresszusának munkájában. Hron:k hangsúlyozta, a kelet és nyugat demokratikus újságíróit egy feladat egyesíti: kérielhete'len harc a háborús uszítók ellen, a békéért, a demokráciáért. Hronek beszámolója nyomán indult vitában Franciaország és a Kinai Népköztársaság képviselője szólalt fel. A kongresszus egyhangúan elfogadta a francia küldött javaslatat, amelyben indítványozta a Vietnámi Demokratikus Köztársaság újságírószövetségének felvételét a Nemzetközi Ujsáeírószövetséghe.