Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-16 / 216. szám

A szocializmus építése szétválaszthatatlanul összeforrt a tudomány, a haladás ügyével A szegedi Tudományegyetem évnyitója is a tudomány munkásainak, tanároknak, diákoknak egyöntetű kiállása volt a Szovjetunió, Pártunk és a béke Ugye mellett SZOMBAT, 1950. SZEPT. 16. 5 • ( „Szeretettel üdvözöljük a dolgozó nép fiait egyetemün­kön" ez a fedrat, az új szocialista szellemben nevelő egye. tem köszöntése fogadta pénteken az idei ünnepélyes tanévnyi­tón a résztvevőket. A Magyar-Szovjet Társaság székházának vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Lenin, Sztálin és Rákosi e,v­társak arcképével. Pártunk jelvényével ünnepien feldiszitett nagytermét boldog fiatalság töltötte meg: a Szegedi Tudomány­egyetem és Pedagógiai Főiskola ifjúsága, köztük professzoraik, s as üzemi munkásság küldöttei. Előre, a nép ügyét szolgáló szocialista egyetemekért 'Á himnusszal kezdődött az ün­nepség, majd dr. Kalmár László elvtárs, az Egyetem ezidei rekto­rának megnyitó szavai után dr. Or. bán László elvtárs, országgyűlési képviselő, a vallás, és közoktatás­ügyi minisztérium csoportfőnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsú. lyozta, hogy az elnmlt esztendő és az előt­tünk álló esztendő egyaránt ha talnias lépést jelentett előre abba az irányba, hogy dolgozó népünk az egyetemet is mara­déktalanul birtokbavegye, hogy egyetemeink a nép ügyét szol­gáló szocialista egyetemekké váljanak. A megjelentek nagy tapssal ki­sért helyeslése köve'ite Orbán elv­társnak ezt a bejelentését, hogy a minisztertanács most tárgyalja, — s nem kétséges, el is fogadja — a budapesti Tudományegyetem Taná­csának javaslatát, amelyben kérték egyetemük nevének megváltoztatá­séi. Kérlék. hogy Pázmány Péler he.ye'it Eötvös Lórándról, a nagy magyar tudósról nevezzék el az egyetemet Ez az elnevezés szimbo­lizálja sok tekintetben az egyete­meink életében végbement változá­sokat, kormányzatunk közoktatási politikáját és egyben utat mutat a jövőre vonatkozóan. Ez az elneve­zés azt szimbolizálja, hogy kiűztük és kiűzzük Pázmány Péter szellemét, a feudalizmus és vele együtt a kapitalizmus szellemét a klerikális reakeló, a miszticizmus szellemét, annak maradványalt egyetemeink fa­lai küzül, bogy n helyét niara dcktalanul elfoglalja Eütvös Lórándnak szelleme a tudo­mány, a tudományos világnézet szelleme úgy, ahogy azt dol­gozó népünk, hazánk érdeke és a szocializmus épitésc meg. követeli Eötvös Lóránd neve legrégibb egyclemünk ormán, programot je­lent összes egyetemcink számára. Azt jelenti, hogy váljanak a tudo­mány hatalmas erődjeivé, azt mu­tatja, közoktatásügyi politikánk legfőbb feladatának lartja. hogy a tudás fegyverével vértezze fel az egyetemi fiatalságot, s népi demo­kráciánkban a szocializmus építése szétválaszthatatlanul összeforr! a tudománvnak a haladásnak ügyé­vel Kétszer annyi egyetemista, kilenccel több egyetem, főiskola, mint a Horthyfasizmusban FEL A BÉKE VÉDELMÉRE A szegedi békevédelmi bizottság; össztitkári értekezlete Csütörtökön népes össztitkárl ér­tekezletet t^lott a szegedi békevé­lelmi bizottság az MSzT székházá­lak nagytermében. Az értekezletet dr. Lakatos Imre, i szegedi békevédelmi bizottság el­iöke nyitotta meg. Röviden ismer­tette a bizottság feladatát, majd Lacsán Mihályné. a b'zottság titká­-a tartotta meg beszámolóját. Be­vezető szavaiban azokat az elvi és szervezeti szempontokat ismertette, amelyek a békevédelmi bizottságok működését meghatározzák. A béke­védelmi bizottságok működését — mondotta — azok az alapelvek szabják meg, amelyeket a Tájékoztató Iroda 1949 november havában Ma. gynrországon tartott ülésén fek­tettek le. Ezeket az alapelveket minden bé­kevédelmi bizottsági tagnak ismer­nie kell, olvasni kell fehát minden­kinek a „Tartós békéért népi demo­kráciáért" cimü hetilapot és a Sza­bad Népet, hogy kellőképpen tájé­kozódni tudjon a nemzetközi poll­ikai eseményekről. Napról-napra rá kell világitanunk — folytatta La­tsán Mihályné — az imperialisták háborús készületeire, gyújtogató po. litikájára, a Korea elleni durva ta­mádásukra és különféle aljas pro­vokációikra, amelyek legutóbb pél­dául a kinai területek bombázásá­ban és szovjet repülőgépek lelővé­sében nyilvánultak meg. Ezután a békebizottságók közvef. 'cn helyi feladatairól tájékoztatta Lacsán Mihályné a megjelenteket. Felhívta a figyelmüket a kls­gyűlések megrendezésének fon. tosságára, az áruhalmozók és háborús rémhír­terjesztők leleplezésére és ártal­matlanná tételére. Ezekben az ak­ciókban a kezdeményezés a bizotl­-ágban tévő kommunisták feladata elsősorban. Rámutatott a szegedi békevédelmi bizottságok eddigi eredményeire és hibáira, majd szer­vezeti kérdésekben adott tájékoz­ta tót. A beszámolóhoz először Ábrahám Ambrus premontrei kanonok, a pe­dagógiai főiskola igazgatója szólt hozzá. Hangsúlyozta, * hogy a béke veszélyben van, a békéért tehát harcolnunk kell. Harcolnia kell mindenkinek, aki szereti a békét, minden eszköz­zel a maga helyén, larcolni kell — mondott® — e'ő­-rör becsületes munkával, hogy gaz­lácrítsuk országunkat, de harcolnunk kell éberséggel is, hogy le tudjuk 'epjezni és ártalmatlanná tehessük környezetünkben a béke ellensé­íeit. Ezután Bckó László refomátus lelkész szólalt fel. Idézte Ilja Eh­cnburg szavait, hogy .,» háborús veszély minden or­szágot. mindenkit érint, fajra, nemzetre, vallásra való különb­ség nélkül." Tn ne-t'd mtedenkil érint — mon­dotta Bakó László —, mindenkinek harcolni, küzden; kell a háború el­len. Arra törekedjünk, hogy mi, a békevédelem harcosai, minél jobban elszaporodjunk Szegeden. Valami szenf csökönyösséggel végezzük ezt a feladatunkat, akkor bizonyos, hogy megtudjuk akadályozni az új világpusztító háború bekövetkezé­sét. Szőkefalvi Nagy Béla Kossuth-dí­jas egyetemi tanár felszólalásában rámutafo|t arra. Hogy a tudományos kutatás esak bé­kében lehetséges, a tanulás U békét követel. „A tudomány művelőinek tehát bé­kére van szükségük és ehhez ragasz, kódunk is. Nyugodtan akarunk ta­nítani és nyugodtan akarunk tanulni. Békét akarunk a kutatónak, békét a diákoknak. Harcoljunk, munkálkod­junk a béke biztosításáért, mert sok­sok szerény munkából tevőd k össze a hatalmas, legyőzhetetlen béke. akarat." Koszorús István, a Szegedi Ken­derfonógyár szfahánovlstája felve­tette azt a kérdést, hogy kik azok, akik háborút akarnak. Elsősorban — mondotta — az amerikai imperia­listák. akik elég galádak ahhoz, hogy állandóan békét kiabáljanak és háborúra készülődjenek, provoká­ciókat és agressziókat hajtsanak végre. Vannak azonban közöttünk Is még elegen, nklk a háború hl. vei — mondotta. — Ezeket le kell lep­leznünk és kíméletlenül le kell súj­tanunk rájuk. Békénket, szabadsá­gunkat Sztálin elvtársnak. Pártunk, nak és Rákosi elvtársnak köszön­hetjük s ezt meg fogjuk védeni, ha kell, fegyverrel is — fejezte be sza­vait Koszorús István. A Pártbizottság részéről Rozs­nyáj Mihály elvtárs szólalt fel. Be­szélt a békevédelmi bizottságok előtt álló közvetlen feladatokról. Hangsúlyozta. hogy a tervkülrsün nyereményekkel kap­csolatban a legmesszebbmenő agltáclót kell kifejteniük. Rá kell mutatniok arra. hogy mit jclentetf a múltban az államnak nyújtott kölcsön, amelyet soha visz­sza nem kaptak, s m't jelent a terv­kölcsön, amelyet nemcsak, hogy visszakapnak a kölcsönzők, hanem élvezhetik azoknak az alkotásoknak az előnyeit js, amelyeket belőle lét­rehoz a nép állama. Részt kell ven­niök a békevédelmi bizottságoknak az október 22-én lezajló fanácsvá­lasztásokon is. teljes odaadással. Tovább kell mélyíteni a Szovjetunió irántj szeretetet, a Szovjetunió eredményeinek ismertetését és a szovjet filmek propagálását. Ezután többen szervezeti ügyben tettek fel kérdéseket, amelyekre Lacsán Mihályné adta meg a vá­laszt. A nagysikerű értekezlet dr. La­katos Imre lendületes zárószavai rnr»<tk be A száztagú bolgár népi énekkart szeretettel várja Szeged dolgozó népe Orbán elvtárs megvilágította azt az óriási fejlődés!, amely a felsza­badulással egyetemi viszonylatban is bekövetkezett. Még 1929—30-ban 15.400 volt az egyetemi hallgatók létszáma. Ez a szám 1938—39 ben közel 30 százalékkal 11.600 főre csökkent. A népi demokrácia ezzel szemben mind szélesebb tömegek előtt nyitotta meg az egyetemek kapuit 1948—49-ben 22.600/ tavaly 23.700.' az idén közel 29.000 az egye. teml hallgatok száma, tehát majdnem kétszer annyi, mint a Horthy fasizmus idején. A Szegedi Tudományegyetemen 1937—38.ban 371 hallgató " iratko­zott be, ez a szám 1950—51.ben majdnem a duplájára: 710-rc emel­kedett. Külön ki kell emelni, hogy a nőhallgatók száma 1937—38 ban 131_et, az elmúlt tanévben pedig 530-at tett ki, vagyis több mint négyszeresére emelkedett. Mindezek, hez járul, hogy 1938—39-ben 12 egyelem és fő­iskola volt Magyarországon, je. lenleg pedig ' 21 működik, vagyis kilenc új egyetem és fő­Iskola nyill a felszabadulás óla. A hallgatók létszámának rohamos növekedésével szociális összetételük is megváltozott. A Horlhy-korszak természetesen elzárta az egyetemet a munkás- és párasztszármazású fia­talok elöl. 1938—39-ben összesen 3.5 százalékai tett ki a munkás és szegényparaszt származású fiatalok száma a magyar egyetemeken. Pár­tunk és a munkásosztály vezelésé­vel dolgozó népünk megtörte a régi uralkodó osztályok hatalmát és meg­törte egyben a kultúra terén él­vezett monopóliumát is. A mult tanévben már 35.5 szá. zalékra emelkedett a munkás és dolgozó pnrasztfiatalok szá­ma és az Idén jelentősen to. vább emelkedett ez a szám. Többször szakította félbe Orbán elvtárs beszédét a megjelentek lel­kes tapsa, éljenzése és a beszéd után újból feltört a taps: felállva, hosszan éltették Szláiin és Rákosi elvtársakat, a Pártot. Igy tett hitet nz egyetem ifjúsága a Szovjetúnió által vezetett békelábor, Pártunk követése mellett Ez a lelkesedés jellemezte mindvégig az idei cgyele. mi évnyitó hangulatúi. Ezzel fogadiák Pamuk István elvtárs beszédét is, aki az MDP C.songrádmcgyci és Szegedi Pártbi­zottsága nevében szólalt fel. Han­goztatta. hogy a Szegedi Pártbi­zottság komoly figyelmet fordít az egyetem területén folyó munkákra­Több cselben határozatot hozott a munka megjavítására, mert szocializmust építő országunk számára az új magyar értel­miség tömegére van szükség, a A szegedi egyetem első évfolynmán tavaly 20.6 százalék munkás és 24 százalék paraszt hallgató tanult. Az idén a szegedi egyetem bölcsészeli karán 70 százalék n munkás és pa­rasztszármazású fiatalok száma. Am egyetemi reform — harci kérdés Az új egyetemi reform jelentő­ségét méltatta részletcsen a továb­biakban Orbán elvtárs. Ez az egye­temi reform a Szovjetúnió felsőok­tatása tapasztalatainak figyelembe­vételével készült és fordulópontot jeleni egyetemeinknek szocialista irányú fejlődése terén. Legdöntőbb szempontja elsősorban a marxista leninista ideológia oktatásának kiszélesítése, amely új távlatokat nyit érteimisé. giink szániára szakmai tudúsá­nuk fejlesztésére Is, de elmé­lyíti bennük a hazaszeretetet, a dolgozó nép iránti hűséget s a szocializmus ügyének törhetet­len harcosává, tudományának még kitűnőbb szakemberévé le­szi. • Felhívta az egyetemi ifjúság fi­gyelmét Orbán elvtárs arra, bogy amint az üzemekben a termelés, úgy az egyetemeken a lanuiás a demokrácia iránti hűségnek, a nép iránti hűségnek a próbaköve és nem lehet hazájának hű fia. népi demokráciánk jő harcosa az a fia­lni, aki nem tett becsülettel elegei tanulmányi kötelezettségének. Hang­súlyozta, ho^y az egyetemi reform végrehaj­tása munka kérdése, de egyben harci kérdés Is, amely a pro. fcsszorok és diákok együttes erőfeszítését követeli meg. A nagy feladatok megoldásához to­vábbra is hozzásegítik az egyetemek minden tagját Pártunknak és né­pünk nagy vezérének, Rákosi Má­tyás elvtársnak útmutatásai. ötéves népgazdasági tervünk ragyogó perspektívái esak ak­kor válnak valóra, ha mérnö­kök, orvosok, természettudó­sok, tanárok ezrei, tízezrei ál­lanak készen e terv megvalósí­tására. A Pártbizottság tudatában van an­nak, hogy az a harc, amely fo­lyik minden ellen, ami régi. el­avult, csak akkor végződik győze­lemmel, a dolgozó nép győzelmé­vel, ha e harcban az első sorok­ban: a munkásosztály sorai közölt olt menetel az új. a nép fiaiból ki­alakult értelmiség is Mindez jelenti a Szovjetúnió vezelte békelábor erő­södését. a kapitalista lábor gyengü­lését is 'A' professzorokhoz szólva Pamuk elvlárs kijelentelte, hogy komoly feladatok várnak rájuk, amelyek közül kiemelkedik ideológiai to- i vábbképzésük. A szakmailag kiváló professzorok közül is számosan meglehetősen gyengén áhanak ideo lógiai téren. Ezen változtatni kell, mert a marxizmus leninizmus Isme­rete nélkül huzamosabb Ideig jó munkát végezni, a fejlődés, scl együtthalndni nem lehet. Kötelességük emellett a professzo­roknak az élenjáró szovjet 'tudó mány szüntelen tanulmányozása is — Harcot kell folytatni a mun­kafegyelem, a tanulás vonalán mu­tatkozó lazaság ellen mondotta. — Ebben a munkában a kommu nista diákok járjanak az élen AH üzemekben munkásosztályunk sorni között egyre nő a munkában élen­járók száma, az egyetem diákjai legyenek a maguk területén szta­hánovisták, — éltanulók. Amint az üzemekben leleple­zik a normalazftókat, bércsa. lókat, diákjaink ls vessék kl soraik közül a fegyelem lázi­tól!. A szegedi egyetem professzorai és hallgatói az előttük álló feladatok megoldásához, mint ahogy eddig úgy ezután is megkapják a Párt tói azt a támogatást, amely szük­séges. Támaszkodhatnak a Pátra. mint kősziklára és akkor nem két­séges, hogy munkájuk gyümölcsöző lesz országunk számára. A Komsuomol utján haladva... Az ifjúság nevében Nagy Pál elvtárs, egyetemi DISz-titkár szó­lalt fel és köszönetet mondott a Pártnak az ifjúság iránti gondos­kodásáért. Megvilágította, hogy a kapitalista országokban, s itt kőz. vetlen szomszédságunkban, Jugo szláviában is. üldözés vár a fiata­lokra, mert a háborúra uszító tő­kések látják, hogy a békeharcban döntő szava van az ifjúságnak. Ha talinas taps közepette jelentette ki, hogy a világ ifjúsága, köztük a ma­gyar fiatalok sem akarnak há. borút és a békeszerető dolgo­zókkal, a hatalmas Szovjfl­únió vezetésével olyan roppant erőt képviselnek, amelyen meg. törik a profitra éhes Imperla listák minden háborús törek­vése. Ígéretet tetl Nagy elvlárs beszédé­ben s ezt az Ígéretet alátámasz tolla az ifjúság tömegének hosz szanlartó tapssal kifejezésre jutta. loit helyeslése —, hogv a lenini Komszomol útján haladva megáll ják helyüket a tanulás útján és nem csalódik henniik Pártunk, s szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs, A szovjet tudások példája nyomán Dr. Kalmár László elvtárs, rek­tor záróbeszédében kijelentette, hogy mint az egyelem felelős veze­iője, az egyetemi tanárok és a töb­bi oktató személyzet nevében igé­relet tesz arra. vállalják azt a nagyszabású munkát, amelyet a Párt, a dolgozó nép elvár tőlük, s mindent elkövetnek, hogy a be. iskolázás ne csak formális jelle­gű legyen. Ennek érdekében megakadályozzák a lemorzsoló­dást s még jobb, eredményesebb muukát folytatva harcolnak an. nak érdekében, hogy néphez hü szakértelmiséget neveljenek azok­ból n fiatalokból, akik a mun­kásosztály. dolgozó parasztság, néphez hű értelmiség fiai közül kerülnek az egyetemre. Hangoztatta, hogy a szovjet tudó. soktól, az újtipusú tudósoktól akar­nak tanulni és mindenben Pállunk s a nagy Szovjetunió iránymutatá­sát akarják követni. 'A Szegedi Tudományegyetem tan­évnyitó ünnepsége a Szovjetúnió, Pártunk. Sztálin és Rákosi elvtár­sak meg-megújuló él.jenzésével. majd a DIVSz indulóval fejeződött be. Uj orvosi lakásosai építenek a megyésen Megkezdlck a cserebökénvi orvos, lakás építését. Ugyancsak új orvosi lakás épül a kiskirálysági Szabad ság-lelepen, Szabadság telepen meg kezdték a gyógyszertár építését is. A körzet orvosa Szerb György dr., megelégedéssel köszöni meg a népi demokrácia újabb segítségét. De ezt mondják a dolgozók is Cserebökény dolgozó parasztjai régen várták az orvost, s most a nép országától ezt meg is kapták. Őszinte, meleg szeretettel várják a szeged- dolgozók a száztagú ploo­divi városi énekkart és nagy érdek­lődéssel (ekinienek szegedi szerep­lésük elé, A plovdiv, városi énekkar m'ndig nagy szerepe; játszott a szépen vi­lágzó bolgár énekkari művésze} fej. lökésében a nemzeti zenei hagyó, mányok ápolásában és a haladó zehemiivészef, terjesztésében. Az énekkar tagjai közül sokan véljék ki részüket a bolgár népnek a fasiz­mus elleni harcából. A felszabadu­Uis óta végzett kiemelkedő teljetil­A megyei Békeiroda vasárnap öt helyen nagyszabású békegyű­lést tart. A gyűlésakre nagy ér­deklődéssel készülnek a dolgo­zók. Készülődésükben megnyil­vánul a koreai nép iránti szere­tet és az amerikai háborús uszí­tók elleni gyűlölet. A gyűlése­ken tiltakoznak a népik békéje ellen törő háborús politika ellen. A gyűlések délelőtt 10 órakor kezdődnek. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának he­lyettes elnöke, Jámbor Ferenc Szegáron; a megyei Bákeiroda ti'kára, Kiss Imre Csanádpalo­tán; Apátfalván Papp Sándor, menyéért az énekkart a „Szeptem­ber 9-e" érdemrenddel fünfették ki­Az énekkarban gyári munkások és munkásnők, mezőgazdasági dolgo. zók 'és értelmiség ek egyaránt szere­pelnek. Műsorának gerincét, a moz­palrhj dalok alkotják, de nagy szám. maj. szólaltatják meg a szovjet nép és a népi demokratikus népek da­lait is. Ápolja a bolgár népdalok hagyományait épp úgy, mint a klasz. szihus bolgár müveket. A bolgár népdnlkórus kedden, szeptember 19-én Szeged dolgozói­nak magastokú műélvezetet nyújt majd. a Megyei Tanács VB elnöke; Deszken Gál Lajos és Sándor­falván Ábrahám Antal, a SzOT csongrádmegyei titkára tart elő­adást. A gyűléseket a helyi bé­keirodák és békeb:zot'ságok szervezik meg. Munkaerötartaiékok Hivatala hírei Jelentkezzenek sürgősen kiren­deltségünkön a bányalpnrban elhe­lyezkedni kivánó vájár tanulók. Keresünk vidéki alkalmazásra segédmunkásokat, 'kőműveseket, ácsokat, gépkezelőket. Kemény harcot az egyetemi munkafegyelemért Szeptember 17-én öt bolyén fesz bá&egyiiiés

Next

/
Oldalképek
Tartalom