Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-15 / 215. szám

PÉNTEK, 1950. SZEPTEMBER 15. 5 Készülnek Szeged fiataljaid „Vidám vasárnapra A kultur- és énekcsoportok legjobb műsorszámaikat mutatják be a Kolozsvári-téri ünnepségen a 1 Vasárnap Szeged ifjúsága nagy. szabású kulturális megmozdulást rendez. A DISz kuUúrgárddi, ének. 'és színjátszó csoportjai, a különbö­ző DISz-szervczetck sportcsapatai tudásuk legjavát mutatják be — ós ezentúl, hogy a fiatalok összemérik erejüket kulturális téren. az egész város doigozóit is szórakoztatják ezekkel a rendezvényekkel. Valóban nevezhetjük ezt a napot szegedi vi­dám vasárnapnak. A móravárosi sportpályán változatos sportműsor keretében minden sportágat kép­viselnek. Délután 2 órától a súly­pont a szórakozás terén a Kolozs­vári-térre tevüdik át. Itt szintén igen színes és változatos sportmű­sor mellett, a legjobb kntturcsopor­tok és énekkarok lépnek fel. A déhddn folyamán a motor­sport kedveli is megtalálják szó­rakozásukat a Széchenyi-téren, ahol a Szabadságharcos Szövetség rendez motoros körversenyt. A különböző sportesemények, a. színjátszó és énekcsoportok műsor­számain kivül a Kolozsvári-téri nagyszabású délutáni kultúrműsor keretében az MNDSz hangosított bábszinjátékát mutatja be. Itt egyébként a műsor befejezéséül a DISz-fiatalok hatalmas tábortüzet rendeznek. A vidám vasárnap azonban nem végződik a Kolozsvári-téren. Este folytatódik a város sziveben, a Szé. chenyi-teren, ahol a fiatalság nagy­szabású utcabálot rendez. A zene­karok, — elsősorban a rendörze. nekar — szinte szünet nélkül, a legkitűnőbb és legkedveltebb tánc­számait adja elő. Az utcabál egyéb­ként este 7 órakor kezdődik. A DISz-szervezetek már most is nagy lelkesedéssel készülnek a va­sárnapi napra, ahol — mint már emiitettük — a vidám szórakozáson kivitt Szeged dolgozóinak megmu­tatják azt, hogy a nyári hónapok­ban mit gyarapodtak kultúráHs téren. UJ ÖNTÖZÉSI RENDSZER a Szov jetunióban Ez év augusztus 18-án a saj­tóban napvilágot látott az a mi­nisztertanácsi határozat, amely az új öntözési rendszerre való áttéréssel foglalkozik. A határo­zatot a Szovjetunió mezőgazda­ságának dolgozói óriási lelkese­déssel fogadták, hiszen az in­tézkedés a szocialista mezőgaz­daság további fejlesztését, a dol­gozó nép anyagi és kultúrális színvonalának emelkedését szol­gálja. A SZOVJET KORMÁNY és a Bolsevik Párt mindig nagy je­lentőséget tulajdonított az ön­tözéses gazdálkodásnak. A nagy Lenin már 1918-ban dekrétumot irt alá a vízgazdálkodási reform végrehajtásáról és ez a reform volt kezdete azoknak a nagy munkáknak, amelyek aztán lé­nyegében megteremtették az ön­tözési rendszert. Az ifjú szovjet köztársaság a cári Oroszországtól visszama­radt és a nagyüzemű, kollektív gazdálkodás számára teljesen használhatatlan öntözési rend­szert kapott örökségül. A KOLHOZRENDSZER meg­teremtése és az öntözéses gaz­dálkodás gépesítésének fokozása az egész öntözési rendszert alap­jában megváltoztatta. Az építés egységes állami "erv alapján és nagy méretekben 1930-ban kez­dődött. Hogy a kolhozoknak, szovhozoknak vizet biztosítsa­nak, a folyókat erős, nagy gá­takkal látták el. Azokon a gá­takon kívül, amelyekkel a fo­lyók vízé*, szabályozták, gátakat emeltek nagyobb víztárolók lé­tesítésére is. Sok nagy csatornát építettek, amelyek egy főgyűjtőn keresztül kaptak a vizüket. A szüskéges vízmennyiség biztosí­tására és az aszályos területek kihasználása céljából is számos csatornát létesítettek. Ezt a méreteire is hatalmas munkát az állam szakemberek ezreinek és kolhozparasztok százezreinek tevékeny részvéte­lével hajtotta végre. A Sztálin­ról elnevezett Nagy Fergána-i csatorna építésében például Uz­bekisztán és Tádzsikisztán 200 ezer kolhozparasztja vett .részt. A 270 km hosszú csatornát így hihetetlenül rövid időn belül — negyvenöt nap alatt építették meg. A SZOVJET NEP, a kormány és a Párt vezetésével, a mező­gazdaság megnövekedett szük­ségleteinek megfelelően hajtotta végre az öntözéses gazdálkodás hatalmas munkáját. A szovjet­hatalom éveiben több mint ezer csatornát építettek, amelyek a terméke'len pusztákat virágzó völgyekké alakították át. Uzbe­kisztánban, Turkméniában, Ka­zahsztánban, Kirgiziában, Azer­bajdzsánban, Grúziában és más köztársaságokban az öntözés ré­vén sokszázezer hektárral növe­kedett a vetésterület. A kolhozparasztság nagy lel­kesedéssel harcol a szocialista mezőgazdaság további felvirá­goztatásáért. A természet átala­kításának nagy sz'álini tervét végrehajtva, a Szovjetunió euró­pai részében levő erdőövezetek kolhozai és szovhozai víztároló­kat, tavakat, új csatornákat lé­tesítenek és kimélyítik a folyók medreit. A szovjet kormány határozata az új öntözéses rendszerre való áttérésről, újabb dicsőséges fe­jezetet nyit meg a szovjet nép harcában, amelyet a természet átalakításáért folytat és amely a természet hatalmas erőinek birtoklásáért, a kommunizmus HALLÓ MOSZKVA! A VROST TaNfiCS HÍREI A Vrrroni Tanár* n Itiireilipső lerelpr kapta s Szeged Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Kedves elvtársak! A Textil kombinát dolgozóinak ne­vében azzal a kéréssel fordulunk az elvtársakhoz, hogy a késő esti órákban i$ üzemünk rendelkezésére ülijon villamosjárat. Tudniillik mostanáig az a helyzet, hogy az éj­szakai partiban lévő dolgozók kény. télének tél 9 órakor kijönni az utolsó villamossal, ha nem akarnak hosszú uton gyalogolni. A délutáni pariiban lévő dolgozók, akik este 10 óráig dolgoznak, azok meg kény. tctcnck gyalog hazamenni a város legtávolabbi részeibe is. A kéré­sünk az volna, hogy úgy, mint reg­gel, negyed 10 és fél 10 között este indítson a Villamosvasút egy já­ratot, ami kihozná üzemünk dolgo. zóit és este 10 óra u'ún a délutáni partiban do.gozókat hazavinné. Ez a kérésünk nemcsak a mi üzemünk­re nézve szükséges. hnncm úgy véljük, hogy Szeged többi nagy­üzemére is, mert például este 10 után ugyanakkor indítanának cl egy járatot az újszegedi vonalon, as összeszedné a Magyar Kenderben lévő dolgozókat és a Központi Meg. állónál találkoznának a többi üze­mekből lévő dolgozókat hozó vil­lamossal, s innen lehetne a többi vona,akra is egy járatot indítani. Azt hisszük, kérésünk eléggé in­dokolt, amikor azt vsszflk fi ; lembe, hogy némelyik dolgozónk I a napi 3 órai munkaidő alatt i em fárad ki annyira, mint mnnkah"­| lyéről I—2 óra hosszat későn ha­j zagyalogo,ni Reméljük, hogy a ta­nácsokon keresztül a dolgozóknak c jogos kérését biirokráciamentescn a leggyorsabban el tudjuk intézni. Szeged, 1950. szeptember 14. Szabadság! A Textil kombinát dolgozó' nevében: Klein Sándor, párttitkár. •t! A Tanács megvizsgálja a kérdést és már a közéd napokban meghoz­za, döntését. építésének érdekében folyik. Eb­ben a határozatban tudományo­san lefektették az ideiglenes csa­tornarendszerrel dolgozó nagyüze­mű, nagyterületű öntözéses, gaz­dálkodásra áttérő, haladó kolho­zoknak és szovhozoknak a ta­pasztalatait. A határozat jelen­tősége abban áll, hogy az öntö­zésnek, a földművelésnek és az állattenyésztésnek számos kér­dését megoldja. AZ ÖNTÖZÉS UJ RENDSZE­RÉNÉL felszámolják az állandó csatornák sűrű hálózata7, amely akadályozza a gépek teljes ki-, használását, amely rendszer az elpárolgás, valamint az elszivár­gás folytán nagy vízveszteséget okozott és melegágya volt a gyo­moknak. Csak a fő- és elosz'ó­csatornák maradnak meg, az ál­landó csatornák helyett pedig, amelyek a vizet barázdákba ve­zették, ideiglenes csatornákat épitenek. Ezeket az ideiglenes öntözőcsatornákat csak az öntö­zés időszakában épitik meg, meg­felelő méretekben. Ez lehetősé­get nyújt arra, hogy 6—7 szá­zalékkal kiszélesítsék az öntözött területe7 és észszerű kihaszná­lással nagyobb térségeket bizto­sítsanak a traktorok, a gyapot­szedő kombájnok és az egyéb nagy gépek számára. Ez a rend­szer megkönnyíti a gyapot ara­tását, növeli a termelékenységet és csökkenti a szántóföldek megmunkálásának önköltségét. A Szovjetunió minisztertaná­csának határozata gyökeresen megoldja a selyemhernyó te­nyésztésének kérdésé7, is. A csa­tornák mentén létesített eper­és gyümölcsfa-telepítések nem felelnek meg a nagyüzemű se­lyemhernyó-tenyésztés követél­ményeinek, csak az öntözött te­rületek kiszélesítését akadályoz­zák. A határozat utasítást tar­talmaz az eper- és gyümölcsfák átültetésére és a selyemhernyó­tenyésztés takarmányalapját szolgáló különleges faiskolák lé­tesítésére. Az eperfákat a fő- és elosztócsatornák, valamint az utalt mentén ültetik majd, hogy ezáltal megvédjék a vetéseket a szárí'ó szelektől és viharoktól. CSAK A SZOCIALISTA TÁR­SADALOM viszonyai között le­hetséges ilyen hatalmas terv megvalósítása. A srovjet állam a mezőgazdaság rendelkezésére bo­csátja azokat a naev feliestorté­nyű gépeket, melyek segítségé­vel a megjelölt időpontig végre lehet hajtani a munkákat; az ál­lam gondoskodik a terv megva­lósí'ásához szükséges káderek kiképzéséről is. Az öntözési rendszer átalakí­tása pontos tudományos pro­gram szerint történik és a szov­jet emberek, az állam, a Párt segítségével új feladatukat is eredményesen oldják majd meg. (A. K. AszkocSenszkij, az Üzbég Tudományos Aka­démia tagja, a Szovjet­unió helyettes gyapotter­melési minisztere beszé­dének alapján.; Sokan emlékeznek ínég Szegeden a .,Halló Moszkva" című gyönyörű szovjet filmre. — Szombattól kezdve ismét megnézhe. lik Szeged dolgo­zói a filmet, ame. lyet egy hétig tart műsorán a Korzó Mozi. A film re­mek, ötletes, ze­nés, táncos vígjá­ték keretében tár. ja a néző elé Moszkvát, a szo­cializmus orszá. gátiak fővárosát, megragadó szép­ségeivel és lenyű­göző, monumenta­litásával. Képűn, kön a film egyik legérdekesebb je­lenetét láthatjuk. A bolgár népi kórus jövő kedden érkezik Szegedre Az új Bulgária kóruskultúrája igen magas színvonalon áll. pelsza. badidási évfordulóján elküldte a testvérnép hozzánk egyik i'agy­multú, sőt legmélyebb gyökerű énekkarút, amely igen nagy siker­rel szerepelt BudapestéBudapest után szeptember 19-én Szeged dol­gozó társadalmának is bemutatja, hogy miiyen fejlett fokon áll náluk a megújult énekkari művészet A Bulgária határán túl is hírneves plovdivi városi kórust látja Sze­ged dolgozó népe vendégül. Több mint fél évszázados műkö­désre tekinthet vissza a plovdivi kórus. É.etében a felszabadulás ho­zott döntő változást. Az addig cs/r. pa férfihangokból álló dalkar ve­gyeskarrá fejlődött, hogy a reá vá­ró művészi feladatoknak teljes mér. tékben meglétedén. Nem. hivatásos énekegyüttesről van szó. a kórust fizikai és szellemi dolgozók alkot, ják. Nagyjelentőségű esemény less a bolgár dalosok látogatása Szeged életében. Találkozásuk Szeged dol. gozóival csak fokozza a két nép egymás iránti baráti érzelmét ét tovább mélyili as együttműködés szellemét a béke frontján küzdő két ország között. Ma tanévnyitó a szegedi egyetemen Ma, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartja megnyitó ünnepsé­gét a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihály-utcai székházának nagyter­mében. A megnyitó ünnepségen dr Orbán László elvtárs, országgyűlési kép­viselő, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium csoportfőnöke mondja az ünnepi beszédet, az MDP csong­rádmegyei és szegedi pártbizottsá-1 ga nevében pedig Zombori János elvtárs, a szegedi pártbizottság titkára beszél. Az egyetem előtt álló új feladatokat dr Kalmár László elvtárs, az eiidei rektor vi« lágitja meg. Az Ifjúság nevében Nagy Pál elvtárs, egyetemi DISz­titkár szólal lel. Az egyeltem; dolgo. zók és az egyetemi DISz énekkara­nak szereplése egészíti ki a meg­nyitó ünnepség műsorát. Uj üzemi bizottság a szegedi villamosmüvek hálózati csoportjánál (Tudósítónktól.) A Szegedi V'lla­mosművek hálózati csoportja most választotta meg új üzemi bizottsá­gát. Az üzemi értkezletet Dobó Géza elvtárs nyitotta meg. Beszédé­ben megemlékezett a koreai nép hősi szabadságharcáról, majd Csor­dás elvtárs, a szakmaközi t'tkárság kiüldötte szólt a megjelentekhez. Méltatta a válastaás nagy jelentő­ségét, felhívta figyelmüket, hogy olyan elvtársakat válasszanak be az új üzemi bizottságba, akik munka, jukkái elősegítik ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Bárkányi elvtárs, üzemi párttitkár felszólalásában bírálatot mondott a régi iizemi bizottság munkája felett és felhívta a megjelenteket, hogy as új üzemi bizottságot a legmesszebb­menőkig támogassák. Ezután Simon István elvtárs ismertette a válasz­tás menetét, amely után megtörtént az üzemi bizottság megválasztása. Az üzemi bizottság tagjaivá meg­választották Balogh Ferenc, Bálint István, Bumford János, Gye'vai József, Orosz Mihály, Polyák Er­zsébet, Puszta János, Simon István, Szente János, Varga János és Var­ga Lajos II. elvtársakat. Megválasz­totta az értekezlet a fcgyelmj és az ellenőrző bizottságot Is. Bálint- István Idejében szálHisak !e a szerződőit magvakat Megyénk területén termelőcso­portok, állami gazdaságok, kis­és középparasztok ebben az év­ben nagyobb mennyiságben fog­lalkoztak apró virág- és egyéb magvak termesztésével, A magvak kezdenek beérni, de az állapítható meg, hogy a szállítás egy kicsit vontatottan , halad. Éppen ezért a Növény­I termeltető Vállalat felhívja a I termelőszövetkezetek és a föld­l művesszövetkezetak figyelmét, j hogy a beszállítandó bab, saláta, I hónapos retek, i portuláka, hagy­! ma, sárgarépa, petrezselyem, cu­: korrépa, cékla és borágó mag­Ivakat szeptember 31-re, a para­dicsom, paprika, ugorka, tök, gö­rögdinnye és a borsfű magvakat prdig október 31-re szállí'sák be, mert ekkor lejár a szállítás határideje és mert egyébként a szerződés értelmében nem a szerződésben megkötött ár ke­: rül kifizetésre, hanem a szabad ár, ame;y a szerződéses árnál lényegsen alacsonyabb. Ez pe­dig anyagi károsodás7, jelent a szövetkezeteknek. A termetészö­i vetkezetek közvetlenül adják fel az árukat a vasútállomáson, a földművísszöveüiezetek pedig a kiszabott határidőre gyűjtsék be a termetéktől a magvakat, hogy az oda átvevésre kiutazó sze­mély át tudja venni a begyüj* tésre kerülő magféleségeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom