Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

VASÁRNAP IBM SZEPTEMBER M 9 KÉT VILÁG EGYMÁS MELLETT Á Tito-klikk uralma alatt szenvedő jugoszláv parasztok szomszédságában ószentiván dolgozá parasztjai a Párt irányításával boldog jövőjüket építik A hajnal fénye egymás után mossa kj a falu utcáit, házalt a ráterpesz. kedö korai szürkületből, „ószentiváni" kiáltja elnyújtva a kalauz, a vonat lépcsőjén állva. Az utasok kiszállnak a kocsikból, s a vonat már csak két-három utassal megy tovább. Ezek az utasok az ószent. iván körüli tanyákon laknak és csak a közeit végállomáson szállnak kl. Innen már csak néhányszáz méterre van a határ, ami mögött már nem Magyarország, hanem Jugoszlávia terül el. ószentiván Csongrád megye legdélibb, a határhoz legközelebb eső községe, A község valamikor nincstelenek, zsellérek lakóhelye volt. Szegedre, a paprikatelepre, az új. sregedj kertészetbe, a szöregi téglagyárba jártak be fillérekért dolgozni, az akkori tőkés urakhoz. A leg. többjük azonban a szomszédos Ujszent'ván kulákjalnál tengette életét. Ez volt a múlt A messzi keletről jövö, sáros kö. penyfl szovjet katonák azonban Kj életet homtak ószentlvánra tsj 170—180 nincstelen kapott földet, • a Párt segítségével kezdtek hozzá új, felszabadult életük megteremtéséhez. Életük egyre-másra épült.szépült. Mint ajándékot fogadták el a tervgazdálkodás eredményeit a község, ben: az Ószentiváni Térvárral össze, kötő bekötőutat, új ártizikutat és a legnagyobb és legszebb ajándékot a tervgazdálkodás harmadik évében, májut elsején, a bűzös petróleumlámpák helyett kigyúló villanyt. A határon túlról: Jugoszláviából más hírek érkeznek; „Az UDB, a jugoszláv Gestapo újabb ártatlan hazafiakat tartóztatott le, kínozta. toft halálra... Tito, Rankovies uralma alatt a dolgozó parasztság elszegényedése egyre gyorsul a kulákok javára... Jugoszláviában a dokkok, gőzhajók, vontatők falain Tifo-, Rankovlcs_ellenet feliratokat jelentetnek meg a dolgozók; Halál Titóra és Rankovicsra! Éljen a Szov. jefunió és a népi demokrácia!" A jugoszláv dolgozó paraszt nyo. mordról naponként szivárognak át ilyen hírek a határon. Ott a kapitalizmus térhódítása, nálunk a szocialista erők győzelmének tudata napról.napra összeütközik a községben, s a szocialista gondolkodás feleletet vált kl az ószentiváníakbói Tito, Rankotlcoék gaxtetteire. — Nekünk össze kell tartanunk az ártatlanul szenvedő szerb dolgozókkal — mondja Kerekesné, a község MNDSz ügyvezetőnője — éj ez a mi erőnk növelésével lehetséges, s ezt vallja ószentiván minden dolgozója. S tiltakozásul a Tito—Rankovicsbanda rémtetteire Ószentiván dolgozó parasztjai a terménybegyüftés sikerét tűzték kl. — Nem akarjuk, hogy még egy. szer az újszentiváni kulákok uralkodjanak felettünk — mondotta Bíró István elvtárs, a községi párttitkár, a. szegvárt és mindszenti ter. ménybegyüjtésl verseny elfogadása idején —, ezért az Alkotmány ünnepére kötelezettségünket ml ís teljesítjük. — Szabadságunk még drágább ne. künk — felelték az ószentivániak, — ezért mj már 15-re teljesítünk — s a jugoszláv dolgozó parasztságra gondoltak Megtódult a munka. Vállalásukat a kitűzött határidőre túlteljesítették. Széli Pál 15, Molnár István 5.47 mázsa kenyérgabonát vitt be „C" vételi jegyre. Kenyérgabonából eddig 132 százalékra teljesítették a begyűjtést, takarmánygabonánál is már majdnem elérik a 100 százaiékot. Az új, derűsebb élet megteremté. léért vívott küzdelmet ószent'vánon mély és alapvető gazdasági változás előkészületei tetőzik be. — Bárhogy törekszünk, nem tudunk felemelkedésünkre biztos utat találni az eddigt megszokott k'sparcellás gazdaság keretein belül. Az egyedüli helyes út etéren a termelőszövetkezet útja — állapították meg már a terménybegyüjtés napjaiban. A pártházban még késő éjjel is ég a villany. Kiss András, Pópity István, Biró István, kommunista dolgozó parasztok, a tszcs előkészítő bizott»ég tagja) az új tsmes megalakításán dolgomnak Már közel tizen vannak, mintegy 80 hold földdel, akik hallgattak a Párt szavára és tszcs.t alakítanak. — Itt lesz a mi harcunk további útja — mondja Bíró István —, hogy bebizonyítsuk! egyedüli helyes út, amit Pártunk mutat minden magyar dolgozó paraszt számira. A Párt irányt mutat, s az ószentiváni dolgozó parasztság elfogadja az útmutatást. Az ellenség látta ezt ószentivánon és bizakodva a határon túli „szövetségesekben", el akarta rémi. teni a Párttól a fiatalokat, az aszszonyokat. Kerekes Istvánné. MNDSz ügyvezető és a többj asszonyok nem hagy. ták magukat. —- A Párf, a munkásosztály adta nekünk a földet, a Párt adta könynyebb megélhetésünket, a Párt tette lehetővé, hogy András fiam közgazdasági gimnáziumban tanuljon tovább. Ezért nekem is a Pártban van a helyem — (gy beszél Kerekes Istvánné, de Lukács Andrásné is az MNDSz.ben és számos DISz-fiataL A Párt eddigi szerepét, helyes KeademényeaS, állandó srgitő politikáját látva, megindult ószentivánon egy új, egészéges áramlat * község becsületes dolgozó paraszf. jal, parasztasszonyai és fiataljai részéről a Párt felé. Benne éj soraiban látjuk Ószentivánon az alkotó erőt. Néhány száz, ezer méter Innen a határ: Tito, Rankovies Imperialista, bérencek világa. Oft fojtó sötétség, itt derű, napfény, ószentiván dolgozó népe a Párt erejének növelésével küzd tovább a derűért, fényért, az anyagi és kulturális felemelkedésért. Igy fest a két világ egymás mellett, amelynek egyikében ószentiván dol. gozó parasztsága tör előre újabb győzelmek, sikerek felé. Cirbus Margit A falusi levelezőmunka fontosságáról Lázító, izgató kulákok felett ítélkezett a Szegedi Megyei Bíróság Népi demokárciánk esküdt ellenségei a kulákok, akik Izgatnak a fennálló rendszer ellen s elégedetlenséget igyekeznek szftani a dolgozó parasztság körében. A szeged! megye) bíróság most mondott (téle. tet néhány ilyen kulák felett. Ulmaniczky Pálné csongrádi 32 holdas kulákasszony a legnagyobb nyilvánosság előtt szidalmazta, becs. mérelte népi demokráciánkat s Izgatott a szövetkezetek ellen. A bíróság két évi börtönre és fele In. gatlanának elkobzására Ítélte. Bánffi Ferenc szintén csongrádi kulák izgatott a fennálló rendszer és az Alkotmány ellen. Ezért egyévi börtönre és fele Ingatlanának elkobzására ítélték. Csernuss Farkas csongrádi kulákot a demokrácia becsmérléséért 2 évi bőrtönre és hat holdon felült in. gatlanának elkobzására Ítélte a bíróság, Lénárd Bálint 63 holdas szentesi kulálk állandóan becsmérelte népi demokráciánkat és nyíltan dicsőítet, te a letűnt reakciós rendszert. Ezért a bíróság háromévi bőrtönre és ingatlana egy részének elkobzására ítélte. A felszabadulásunk nemcsak a dolgozók felszabadulását, a földek szétosztását, a bányák, gyárak és a bankok államosítását ]elen_ tette, hanem jelentette a magyar sajtó felszabadulását is. A Horthyrezsim újságaival, a népbufitó, kapitalisták érdekeit védő és vagyonukat gyarapító polgári lapokkal szember Pártunk lapjai ma szabadon írnak és segítőtársként mennek el a gyárakba, hivatalokba és a földekre, hogy betöltsék Lenin elvtárs által meghatározott feladatukat, a koílek_ tlv agitátor, a kollektív propagandista és a kollektív szervező szerepét- Hatalmas, erős és kemény fegyvere lett a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságunknak a szocia_ Bsta sajtó, merf mélyen belegyöke, rezetf a népbe, szervesen egybeforrt azzal. A dolgozók és a pártsajtó kölcsönösen segítik egymást a hibák kijavításában, a jobb eredmények el. érésében, a munka jobb megszervezésében, a szocializmus mielőbbi fel_ építésében. Elmondhatjuk, hogy a dolgozók felismerték a sajtó jelentőségét. Látták, hogy a sajtó közvetve a Pártunk szavait viszi el hozzájuk, amelyek mindennapi életüket irányítják biztosan a felemelkedés, a jobb és boldogabb élet, végső fo. kon pedig az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus felé. LJa megnézzük, megvizsgáljuk, hogy hol vannak a hibák a sajtó és a „tömegek" kapcsolatában, feltétlenül azt kell megállapítanunk, hogy „ hiányosságok a parasztság és a sajtó közötti kapcsolatnál mutatkoznak legszembetűnöb. ben, Párfunk helyi lapjai, a Délmagyarország és a Viharsarok még mindig nem állnak a környék falvainak dolgozó parasztságával olyan szoros kapcsolatban, mint amilyennek felszabadulásunk hatodik ivében kellene lennie ennek a kapcsolatnak. Nem foglalkoznak még mindig kellőképpen a parasztság pro. blémáivál, nem beszélik meg velük sűrűn problémáikat, ami súlyos hiba. És ennek a hibának kijavítása túlnyomórészben falusi funkcionáriusainkra hárul A paraszfküldöffség folmácsa voltam Szovjet Kírgiziában JULIUS 22.ÉN a magyar parasztkiildöttség egy csoportja Moszkvából elindult a Szovjet Kirgiz Köztársaságba, hogy megismerkedjék a legfejlettebb szocialista mezőgazdasággal, a kolhozok, szovhozok. gépállomások és tudományos kísérleti intézetek munkájával, a kolhozparasztok boldog életével. Gyorsvonatra ültünk amely ötnapos útra indult velünk Kir. gizia fővárosáig. Frunzéig. A magvar parasztküldöttek között megkezdődött a találgatás, kérdezgetős. Vájjon, miiven helyTe megyünk? Milyen nép lakhat ott? Mit fogunk mi ott látni, több mint hateíer kilométer messzeségben? A kérdésekre a velünk utazó szovjet elvtársak, majd megérkezésünk után a kolhozokban, elmondották nekünk, hogv hol vagyunk. Közép-Ázsia esrvik or. szágában, amelynek népét az Októberi Forradalomig a cár kormánva gyarmati elnyomásban tartotta. a végsőkig kizsákmányolta. a kultúra és művelő, dés legkisebb lehetőségétől is elzárta. Uj életet teremtett Itt is az 1917 es forradalom Szabadságot, függetlenséget. önkormányzati jogot kapott azon. nai az addig elnyomott nép a Bolsevik Párt és a szovjet hatalom kezéből, az oroszországi kommunistáktól. Az önmaga sorsát mostmár szabadon intéző nép natrv lendülettel kezdett hozzá jobb jövője építéséhez. Ezt azonban nem nézték ölhetett kézzel a volt földesurak és véres harcot kezd. tek a szovjet hatalom hívei ellen. A mindenki által ismert hadvezér: Frunze elvtárs vezetésével azonban rendet teremtettek néhány év alatt A szovjet hatalom segítsége folvtán lehe. tővé vált '135, hogv Kir-'ria a fejlődés kapitalista fokát átugorva a feudalizmus viszonyai kö. zül egyszerre a szocializmus viszonyai közé kerüljön. Kirgizia parasztsá-- kolhozokban egyesült. kolhozait jómódúvá tette és igen rövid idő alatt megváltozott az egész ország és nép ILYEN BOLDOG NÉP fogadta a magyar parasztküldöttséget megérkezésekor. Szavakkal nem lehet kifejezni azt a nagv szeretetet és barátságot, amivel elhalmoztak. Én, mint tolmács, alig győztem lefordítaná szaval, kat. Örült Szovjet Kirgizia népe. hogy éppen hozzájuk látogatott el a magyar parasztküldöttség egv csoportja. A köztársa, ság minden egyes kolhoza, szovhoz® kérte, hogy hozzájuk is menjünk el. nézzük meg gazdaságaikat. melyek fiatalok, de büszkén beszélnek róla, hiszen van mire büszkélkedni. Megmutogattak nekünk mindent, kér. déseinkre készséggel válaszoltak. öntudatosan és örömmel mutatták meg munkájuk eredményét, búzatábláikat, melye, ken 40—50 mázsás búza tercéi egy hektáron. Cukorrépájuk 1000 mázsát fizet. Sokat beszélgettek már a tavalyi küldöttek tapasztalataikról élményeikről, de nem le/ret azokat egyszerre kimeríteni. Én már két éve lakom és tanulok szovjet emberek között, dc nem győzök csodálkozni közvetlen, baráti viszonyulásuk fölött. Nagyon sokat lehet tanulni és kell tanulnunk szerénységükből. Utazásunk egész ideje alatt velünk tartózkodott a minisztertanács elnöke. a mezőgazdasági miniszter és más vezető államférfiak, hogv elősegítsék a klüdöttség tanulmányútját, hogv sikerrel zárulion n magyar küldöttek látogatása. Meglepetés volt számunkra az hogy mennyire ismeri Kirgizia parasztsága Magyarország történetét. mostani helyzetét. Aho. gyan kifejezték: nincs számukra nagyobb öröm. mint hallani a magyar demokrácia sikereit, Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Ezúttal pedig üdvözölni a hozzájuk érkezett parasztküldötteket. • EGY KÉRÉSÜKET azonban nem tudjuk egészen teljesíteni. Ez pedig az, hogy átadjuk azt a meleg szeretetet, örömet és jó. kívánságokat, amiket átadtak a küldöttségen keresztül a magyar népnek. Ezt csak érezni lehfetett, de szavakkal tolmácsolni nem. örülnek minden sikerünknek hogy egy táborba tartozunk, együtt küzdünk a békéért, a népek barátságáért; ők már a kommunizmus, mi a szocializmus győzelméért. Meglepett valamennyiünket az, hogy milyen sok Parasztcsszonv hordja mellén a ..Szocialista munka hőse" aranycsii. lagát. a „Lenin-rendet", a r,Vörös Zászló-rendet" és számos más magas kitüntetést. A küldöttség asszonytagjai tudnák elmondani, mit éreznek ilyenkor, amikor látták a szovjet nő ilyen arányú megbecsülését. A KOLHOZOKRÓL, szovhozokró] beszéltek itthon küldötteink, Meg kell még ehhez jegyezni, hogv a kolhozok, szovhozok gépállomások dolgozói öntudatosan dolgoznak a szocialista haza, a kolhoz, és a saját iólé. tűkért. a nagyobb termésátla gért a kommunizmus győzelméért. Munkájukban vezeti őket a Bolsevik Párt, vezetőjük és tanítójuk atyjuk s a mi na"v barátunk: Sztálin elvtárs. Sztálin nevével indulnak szocialista munkaversenybe az ipar és a mezőgazdaság dolgozói, de Sztálin nevével a Szovjetunió mezőgazdaságának gazdag tapaszta latai alapján lép be a magvai dolgozó parasztság is n termelő., szövetkezeti csoportba, lén a mezőgazdaság szocialista fejlődésének útjára. Luca János, snovjet ösztöndíjas. A hibát csak úgy tudjuk kijavlia_ ni, ka legsürgősebben mezőgazdasági vonalon is kiépítjük levelezőhálózatunkat, amely foglalkozik a község problémáival, megírja dolgozó parasztságunk termelésben elért ered. ményeit, rámutat a szociaHsfa és a magánszektorok hibáira, hogy azokat legsürgősebben kijavítsuk. J-Iogy mennyire fontos falusi vomatkozásban a sajtóval való levelezés, arra számos példát t"d_ nánk felsorolni. Szűcs Antal elvtárs Bordányból, legutóbb fölvetette a termelöcsoport tagszerző versenyben mufatkozó hibákat, Ugyanakkor rávilágított a kulákok aknamunkájára, a klerikális reakció mesferkedésére. Az eredmény az lett, hogy a hordónyi dolgozó parasztság élesebben és tisztábban látta meg, hogy mff jelent számukra és az egész dolgozó nép számára a minél több új tszcs meg_ alakítása és ma már egymásután jelentkeznek a dolgozó parasztok és kérik a csoportokba való felvételüket, vagy új csoport megalakítását. Gárgyán József elvtárs, nagyszéksósi levelezőnk a Micsurin .tszcs dolgozóinak elért eredményeit ismerteti. Megírja azt is, hogy Szűcs La„ jos kulák hogyan szabotálta a tarló, hántást. Ezen keresztül a nagyszéksósj dolgozó parasztság meglátta, hogyan dolgozik ellenük a kulák és miérf kell követni a tszcs.ben dol. gozó parasztok példáját. A levél megjelenése után rövid idővel Gárgyán József elvtárs már azt irta következő levelében, hogy 24 dolgozó kisparaszt kérte felvételét a csoportba. Számosan vannak még falust le_ velező elvtársak, akik vállalt kötelezettségüknek öntudatosan tesznek eleget és tudósításaikon keresztül közelebb viszik a sajtót a tömegekhez és viszont. De vannak helyek községek, ahol még egyetlen dolgom zó paraszt sem vette fel a kapcsolatot a Párt helyi lapjával. Igen kevés olyan levél érkezik be szerkesztő, ségeinkbe, amelyben felfedik a köz. ségben mutatkozó hibákat, leleplezik a kulákok és a klerikális reakció aljas mesterkedéseit és megírják a dolgozó parasztság munkájában elért kiváló eredményeket. De nemcsak a községekben tapasztalhatók ezek a hiányosságok, hanem tapasztalható ez Szegeden is, Alsó_ ég Felsővároson. Ebben a két városrészben pedig több mint 10.000 a dolgozó kisparasztok száma, akiknek nyilván vannak a munkájukban, a termény_ begyűjtésben, az őszt munkálatok végzésénél példás eredményeik. Ezek egyáltalán nem, vagy csak kevés százalékban láttak napvilágot a saj. tón keresztül. És ennek oka az, hogy ezeken a helyeken még a vezető funkcióban lévő elvtársak sem ismerték fel kellőképpen a pártsajtó. val való levelezés fontosságát, TJzt a hiányosságot pártfunkció, náriusainknak és vezető funkcióban lévő elvtársainknak kell kiküszöbölni. A legrövidebb időn belül meg kell választani a paraszt. ság köréből is a tudósítót, aki a Párt, a DÉFOSz, az MNDSz. a DISz és a többi tömegszervezetek segítségével minden megmozdulás, minden különösebb termelési, kulturális és egyéb esemény alkalmával tudósítja a sajtót éj azon keresztül ismerteti a többi üzemi dolgozóval és dolgozó paraszttal az elért eredményeket és a megmutatkozó hibá. kat. A megválasztott tudósítók szervezzék meg a maguk levelezőkörét amelynek segítségével tökéletesen át tudja fogni az egész község életét. Az ezután kővetkező feladil a tudósítók és a levelezők számára pedig legyen az, hogy mielőbb tömegmozgalommá tegyék a sajtóval való levelezést, Sztálin elvtárs a tudósítókat és a levelezőket a proletár közvélemény parancsnokainak nevezte. Tehát tu. dósítóinknak, levelezőinknek lenni megtisztelő feladat. Na munkánkat öntudatosan, kommunistához, becsűstes dolgozóhoz méltóan végezzük, lapunk közelebb kerül példaképéhez, a szovjet sajtóhoz, még élesebb fegyverré válik a dolgozók kezében ax ellenséggel szemben.