Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

TASiJWAP TOt SZEPTEMBER M A SZOVJET PÁNCÉLOSOK NAPJA A „Páncélosok napját", amelyet ® Szovjetunióban minden évben •zeptember második vasárnapján ünnepelnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége iktatta az ün. nepek sorába, azoknak a nagy aiolgálatoknak és fényes haditr,tjeknelc megöritcítésére, amelyekéi a pán. célos egységek, a tervezők és munkások a Nagy He,nvédő Háború egész folyamán a hazáért végrehajtottak. Páncélosok napiá"' I i — •lsótzben 1946 neptember S.án ünnepelték meg. A „Páncélosok napszút álljanak Sztálingrádért: 3200 páncélost, 1800 repülőgépet és hatezer ágyút vetettek harcba, A Vörös Hadsereg az ellenséges rohamo. kat eredményesen visszavetette. A páncélos csapatok Itt ls kitüntették magukat. Vakmerő hadmozdulatok és makacs harcok után felszabadították Charkovot és Orelt. Ugyanezen évben Ribalko marsall páncé. los erői Utat törtek a Dnyeperhez, lendületesen átkeltek a folyón és más csapategységekkel együttműködve kiverték az ellenséget Kievmii ' ' I - « 3. ír< i!i l|« i Jm '-a s+rt- <•* m* során a páncélosok darabokra szaggatták az ellenséges frontot és elfoglalták Minszket. Egy másik hasonló „katlanban" nagyszámú né. met hadosztályt kerítettek be. 1944ben a jassl—kisinevi hadműveletekben egy 22 hadosztályból álló né. I A moszkvai hadosztály páncélosai nak díszszemléje a Vöröstéren. ján" az egész szovjet nép kimutatja | bői, A bjelorussziai hadműveletek háláját a hös páncélos csapatok és - —J-—«--<— a kiváló harckocsik tervezői és építői iránt. A szovjet páncélos csapatok bámulatos tettel, hatalmas arányú fej. lődését az a gondos figyelem tette lehetővé, amellyel ezt a fegyverne* met a szovjet kormány, a Bolsevik Párt és maga Sztálin elvtárs ize. mélyesen ls kísérte. Sztálin elvtárs napról.napra tanácsokkal Szolgált a páncélos egységek szervezéséhez, a páncélkocsik tervezéséhez és a fegy. vernem használatának elméletéhez. A szovjet páncélosok hihetetlen erejét és hatalmas felkészültségét klasszikusan mutatta meg a sztálingrádi hadművelet, arrílkor Rodin és Volszkij tábornokok gépe. sftett egységei igen fontos szerepet játszottak a 330 ezer fónyi német haderő bekerítésében és megsemm'íítésében. Ez a hadművelet megmutatta, hogy a szovjet páncélos csa. patok döntö fegyverei a szovjet hadvezetésnek az ellenség légyflzésében, 1943-ban a kurszki kiugróban a németek megkísérelték, hogy bosz. met hadseregcsoport egyszer csak a szovjet páncélos csapatok harapófogójában találta magát és megsemmisítve ezeket az egységeket, a szovjet páncélosok lezúdultak a Balkánra, egészen a Duna völgyéig. Ez meggyorsította Románia és Bul. gáfla kivágásét a háborúból. fl páncélos csapatok használata a szovjet offenzívának olyan gyorsaságot és szélességet hozott, amelyre korábban nem volt példa. A varsó—pozonl, a ké* letnémetországl és sziléziai hadműveletek mindörökre úgy marad, nak fenn, mtnt a modern hadviselés ragyogó példája, amelyek bemutatták, hogyan lehet stratégiai sikert elérni hatalmas pánoélegységek útján, melyek mélyen az ellenséges területen működnek. Hasonló sikereket éfffek a szovjet páncélosok Távol Keleten is, E sikereket a páncélosok kiváló felkészültségének és elsőrendű harci felszerelésüknek köszön, hetik. A háború folyamán a páncélos épftők állandóan javították a szovjet páncélosok felszerelését és mindért teklttettben jobb típusokat terveztek és állftottak elő az ellenséges páncélosoknál. A háború alatt egy negyedmillió pántélos katonát tüntettek ki rend. jelekkel és érdemrendekkel, ezerszázan pedig megkapák a „Szovjeunló Hőse" címet. A szovjet nép büszke páncélosaira s a szovjet haca mél'.án becsült a szovjet páncélosok, tervezők nagyszerű szolgála, tait. i Újításokkal, munkamódsxerátadással, modernizálással, növeljük üzemünk termelékenységét tmttmm, r .# tm, : ®s®®, te.-,,# A Sztálin nevét viselő nehéz hafckocsiosslop felvonulása Rákosi elvtársnak • magyar sztahanovisták első kongresszusán cl mondott beszéde ntán üzemünk újítói és élmunkásai Is sokkal határozottabban, bátrabban vették kl részüket a munkaverseny dicső csatájából. Ahhoz azonban, hogy fel tudjak mérni fejlődésünket. viasza kell pillantanunk fejlődésünk fordulópontja előtti időkre. Igy 1044, I945.re, amikor a Magyar Kender egy lebombázott, a fasiszták állal kifosztott tlzémroncs volt. Bárki kérdezhetné, högy mégis kinek köszönhető, hogy ma újjáépített épületeink, eléggé modern gépcink és fejlelt szoelaíista intéz ményeink vannak? A válasz csak egy lehel: a kommunistáknak. Miután a felszabadító Szovjet Hadsereg kiűzte a fasiszta hóhérokat és hazai csatlósait hazánkból — és igy gyárunkból Is —a magyar kommunisták kezdeményezésére üzemünk öntudatos dolgozói elkezdték és elvégezi ék az újjáépítési mnnkál. Azt, hogy ma a szocializmus épl. léséről, újításokról, észszerűsítésekről és egyéb, a szocializmus építését meggyorsító kommunista mun káról beszélhetünk, mind Pártunk* nak, és nagy vezérének. Rákosi elvlárs bölcs irányításának köszönhetjttk. Minden eredményünk, minden túlteljesített százalékunk arról tanús, kodik, hogy dolgozóink tannlvn a hős szovjet nép dicső harcainak eredményeiből, magukévá tetlék Pártunk célkitűzéseit Erről tesz bizonyságot az elért eredmények között kiemelkedő he. lyet elfoglaló koreai műszak Is. Ha megnézzük a Magyar Kender dolgozóinak szocializmust építő tnnnká ját és ezen belől nz újítómozgalniat, akkor láthatjuk azt, hogy a koreai műszak nlatt kilenc ujilá*. sal és mintegy 19.000 forinlos elő* relátható megtakarítással járullak hozzá a dolgozók a szocializmus építésének ahhoz a nagy munkájához, mely a világ prolclárlálusának a kizsákmányolás alól való felsza. badulását és Igy a hős koreai nép. nek a felszabadítását segíti elő. A termelékenység fokozásával, a szakmai tanulással, valamint a módszerek átadásával ls segítette e nagy célt üzemünk munkamódszer, átadó csoportja. Igy például a ko reál műszak ideje alatt ütemünkben hét munkamódszer átadó tizennyolc dolgozónak adta át munkamódszerét, aminek eredménye az lett, hogy ezeknek a dolgozóinknak a százaléka összesítve 1108-ról 1993. ra emelkedett. Kiemelkedő eredményi ért el például Szűcs Györgyné elvlársnő, akinek helyes munkamódszeráladása folytán Halasi Lászlóné dolgozónknak 78 százaíékos termelése 136 ra, vagy Ferencit Jánosné 39 százalékos termelése 142 re emelkedett. Kiváló eredményeket érlek el a munkamódszerátadásban még Ábra. hám Györgyné é» Simon Józsefné I*. üzemünk fejlődését a stoelallz. mus építésében lemérhetjük gyárunk modernizálásának folyamatán keresztül Is. A hajdan lebombázott Magyar Kender ma már azzal fog lalkozik, bogy újjáépített üzemét — és ma már a dolgozók üzemét — modernizálja a szervezett termelés, valamint 5 éves tervünk Időelőtti befejezése érdekében, üzemünk számos üzemrésze, igy például a felvető, a láncorsózó, a vetülékorsózó, a cérnázó és löbb más üzemrészünk már átszervezve fo. kozza termelékenységét — SmOvSdénk modernizálása ma abban a stádiumban van, amt-< kor nz alsó meghajtású rendszer építése során a megvalósítandó 12 aknából már a nyolcadiknak a szerelésén dolgozunk. Vagyis ötéves tervünk első évében a modernizálást döntő üzemrészünkben, a szöviidénk. ben be tudjuk fejezni. Ebben az üzemrészben az alsó•negbnjlás szerelő brigádjai, n kő müvesbrlgád, a gépszerelő, és a gépszállító brigádok hatalmas mér. lékben elősegítették a szoela'ista termelés előfeltéfelét, a modernül felszerelt és szocialista szellemben átszervezett munkál. Mindezek oz eredmények arról tanúskodnak, hogy a Magyar Ken. der pártszervezete, üzemi háromszöge és lintndalns kommunistái magu. kévá tették Páriánk célkitűzéseit. 11« az elért eredmények nem jetentik azt, hogy babérjainkon megpihenve, egy pillanatra Is elfeledkezhessünk nz ellenségről, AS alapbéremelés és normarcn. drzés Ideje alatt éberen figyeltünk és ma még fokozottabban figyrllilnk az ellenség megnyilvánulásai, ra, és kíméletlenül harcolunk továbbra Is a befurakodó jobboldal szociáldemokraták és a klerikális reakció mindennemű vállfája ellen. Előre a termelékenység fokozásá. val, az ellenség éllen vívott harcunk rendületlen fokozásával a szo cldllzmns építése és a hős koreai nép szabadságáért vívott harcának mrgsegltéSc érdekében! Tólh László újítási megbízott. A GYERMEK Már ugyancsak fellőtt a hold, m rt vállára vehette a szerszámait és rámondhatta a kis darab répa. földttt hogy kész a kapálás. A határban ilyenkor már csak hazafelé baktató embereket lehet látni, Vagy a kukoticaföldön fúl imbolygó, égnek nézÓ kapafejeket. Ő is elindul. Mestti vún még a falu és ahogy rágja az út porát, a kukorlcastárak között Incselkedve játszik lába eldtt a holdsugár, Termelöcsoport, termelöcsoport, sedmotgaf/a lépteif és mint hogyha a szónak különös súlya volna, nem tvdta k'rúznt fejéből. Valami állán. dóén arra készteti, hogy kutassa mélyebb értelmét. keresse azt a továbbit, amire akkor kell gondolnia, ha hallja a termelőcsoportot. Ott motoszkál a fejében, szinte mérleg, re ül és iparkodik felülkerekedni az a gondolat: termelőcsoportjagnah lenni De vájjon mit jelent ez? „Közösen gazdálkodni — amikor eddig úgy gazdálkodtam, ahogy tudtam hogyan, iga hiján a kulák lováért dolgozva hetekig. Persze mindig késő volt, amikor az enyémre került a sor. Nem fizetett a termés, hál napszámba mentem. — Akkor meg az én földemen maradt el a munka. Még a kisgyermekeket is munkába kellett hajtani és az asszony, ha beteg volt — legfeljebb nyögve vé' gezte a munkát, de végezte, mert szorttotf a szükség. De mi értelme volt, hogy úgy dolgoztunk9 Hányszor kívántam, hogy az asszonyon ropogós új ruha legyen. Ehelyett a kuldkassiony rongyai foltozgatta össze magának. Dehdf ,.. mit tudom én, milyen is az az új élet •. • Talán hajtják ott egymást, vagy egymásra várnak a munkánál? Aztán meg összemarakszanak a termésen ..." A jövő — előtte még klfot múlat, lan képeif most elhomályosította a múl/ éles, szinte metszően éles körvonala. A kukoricaszárak közö't eléjetoppan a végrehajtó. Sznte látja, ahogy mozog, ahogy kihúzza kezéből azt a pénzt !s, amif a nehezen fermelt búzáért kapott. Há rom hbld verejtékes adója. És mit adott aZ a három hold? Keserűséget, gondot-' Ezt Szorította és ve. teffe belé Ősszel és ezt aratta rajta nyáron. Itt a Szomszédban Kovács Gábor miért (udbtt szakítani ezzel a nyomorúságos élettel? Nem, — a Ko_ vdes Gábor se valami külür.üs ember. Tegnap este is láf'-a otthon, amint locsolgatta a kiskertet. Látja naponta, amikor megy a munkára fütyörészve. Valami változott az arcán, szinte erősebben lép, biztosabban néz, meg arra <s gondol, hogy mi lesz a jövő évben, tervezi, hogy az asszonynak kerékpárf vesz, majd rádiót a kis lakásba, néha kötiyvvel a kezében tanul. A kapáján meg .megcsillan a hold, ahogy fáradtan megy, lába néha a dűlő oldalába ütközik, a hűvös ho. mok feljelcsapódik lábafejére, ahogy baktat a holdfényben, elgondolkozva néz a földre. A föld, az ért földem ... — vagy csak a munkája az enyém —» áll meg hirtelen. Levágja válláról a kapát, az mélyen belevág a földbe. A felfordult hantok hátán fényes feketén ül a hold, körülötte a ho. mokszemek megcsillannak. Nézi meredt tekintettet, mintha a szeme bogarát valami elszákadhatatlan acéldrót húzná leleté. Lassan le. hajol, felemell a friss hantot. Remeg ü kez e,mintha valaki szitálna, úgy zizegnek az apró rögöcskék, amint a kapa vasára hullanak, Egyre teltebb emeli a hantot, nézi — egész kőzetről. Érzi a föld friss szagát, szinte minden porcikájában érzi, a rög feketeségét. Az ide.oda himbálódzó kis hajszálgyökerek mintha ídegrendsszerének folytatásai volná, nak Morzsolgatja emelgeti a han. tot'... Hátamögött megcsörren a kukoricaszár, éles dobbanás, villámgyors mozdulattal hajítja el a rögöt és kezét zavartan törülgeti nadrágjába — mintha valami bűnjeleket akarna eltüntetni. Hátranéz a kukoricából egy nyúl pattan ki és két ugrással eltűnt a dűlő másik telén ágaskodó napraforgók között. Nyúl! — Szisszent lel szégyen, kezve — és felemelte kapáját a váltára. Továbbment. Most mdr szinte sietett, maga sem tudta, hogy mt hajtja, egész testében valami érdekes izgatom, csak hajtotta a fehérlő kis ház felé. A gondolatok csak isibongtak az agyában, egy-egy foszlányt tudotf csak elkap, ni, aztán új született, ellenvetések, érvek. Észre sem vette, hogy már a kapuhoz ért. Belökte a kaput, a fészerben le„ rakta mázsós súlyként vállára nehezedő kapáját, körülnézett a sötét udvaron. Jó volna még kint maradni a sötétben, hiszen a sok gondolat, nak még mindig nem jutott végére. Mintha tenyerét még mindig igefné az eldobott rög, törölgeti kezét nadrágjába, másik kezével lassan lenyomja az ajtókilincset és amikor betép, a pislákoló lámpa lángja fellobban, egy pillanatra úgy látszik, hogy elreped a cilinder, aztán újra lelohad a láng, A homályban álig lát. Körülnéz. A lámpa pislákoló fénye szinte odavezeti a szemét a szoba Sarkában lévő kis ágyra. Két kezével fáradtan simítja hátra haját, aztán gondol. kodva halánfékát tapogatja. Lassan megindul fia ágya felé. Elaludt — áll meg a kis ágy mellett és nízi, ahógy a gyermek mellkasa emelkedik és süllyed. A gyermek lábán még ott van at egész napj szaladgálás pora. A ttá. gyálé sárga csíkot húzott lábafejére. Édesen al'zík, magáhot öleli a párnát. Figyeli fáradt kis kezén a kék ereket. Nem tud elszakadni a gyerektől, keze szinte önkéntelenül ts feletneli a kíg festet és ahogy az édesen alszik, szembekerül az apjával, A gyerek feje lebukik, göndör kis fürtjei megcsillannak a lámpafénynél — mint »tt a holdfényben a fe. ke{e föld. Vizsgálgatja szeplős arcocskájal, egyre jobban húzza magához az elernyedt kis testet. Hirtelen megzör. ten az ajtó. Az asszonya jön. Hátranéz, Esősen magdhozSzorifja a gyereket, szinte ropognak gyenge csont. jai. Vidámaf kacag, m'nt hogyha válami mágneses erő rendezte volna agyában a gondolatokat, ahogy Igy a gyereket tartja karjában. Mostmár tudja, hogy a gyermek érdekében is az egyedüli helyes úf, ha belép a termelőcsoporlka, mert olyan lesz eZ. mint a napfényes nagy határ, ahol az ember szeme a végtelenségig ellát, nem ped g mtnt a1 ö eddigi útja, a magasranőtt kukoticaszdrak között, A gyermek felébredt, de az apja Csak tartja karjában. Nem nehéz, A gyerek csodálkozva simogatja apja borostás állát. Lassan leteszi a gyereket és oda. megy ünneplő felöltőjéhez, Kotorászik a zsebében, aztán kihúz belőle egy gyűrött, papírt. Az asztalra teszi, kisimítja a beszakadt széleket, módosan tollat szed elő, közben incselkedőn a gyerek szemébe nevet. -— Neked «s jobb lesz most — húzza lel a szemöldökét, Szinte rágja a szót, mert jó ize van. Jó hallani, a hogy zeng a Uvegöben. Jobb leSz. Azfdn tovább hangosan mondja, amit ír. A kis szoba betelik az erős, bizakodó szavakkal: ,,önkéntes el. határozásomból három hold földemmel belépek a termelőcsoportba. Kószó Márton.'' Nógrádi Margit,