Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-09 / 210. szám

Megjelenf a rendeleta helyi Tanácsok választásának lebonyolításáról A Magyar Közlöny pénteki «6ma közli a belügyminiszter rendeleiét a helyi tanácsok tagjainak vAlasz'ásáról. A rendelet megállapítja: Budapesten szeptember 15-én meg kell alakulnia az Országos Választási Bizottságnak, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa alakit meg. Az Országos Választási Bizottság az ország egész területén Őrködik a választások törvényszerűsége felett, határoz a beadott panaszokról és közhírré teszi a választások országos eredményét. Megyében, járásban, városban, városi kerületekben és községekben szeptember 20-án kell megalakítani a választási bizottságokat, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő helyi szervei alakítanak meg. Azokban a községekben, ahol közös köíségi tanács működik, közös választási bizottságot kell atakitant, amelyben minden község képvizelve van. A választási bizottságok működési területükön őrködnek a vá'ia patások törvényszerűsége felett, irányítják a választások lebonyolítását, megállapítják és kihirdetik a választások eredményeit és kiadják a megválasztott tagok s póttagok részére a megbízóleveleket. Valamennyi helyi tanács végrejtó bizottsága, községekben az elöljáróság szeptamber 12-én közli a Népfront helyi szervévei A jelöltek ligtájának összehasonlítása céljából a megválasztandó tagok és póttagok számát. A jelöltek listáját a Népfront helyi szerve október 6-án nyújtja be három példányban a választási bizottsághoz. A jelöltek listáját tanácsonként külön-külön legkésőbb október 14-ig falragaszok u'ján kell közhírré tenni. Ugyanekkor kell közhírré tenni a szavazóhelyiségek helyét is. Október 15 én alakulnak meg minden szavazókörben a szavazatszedő bizottságok, ezeket az illetékes választási bizottság alakit. Ja meg. A szavazatszedö bizottság vezeti a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat és dönt azok érvényességéről. A szavazás titkosan, szavazókörönként történik. Minden szavazóhelyiségben legalább két el. rekesztett fülkét kell berendezni. A szavazat3zedő bizottság asztaláratöbb fedett urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van el. látva. A szavazás megkezdése előtt a sravazatszedő bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek és ezután azokat lezárja és lepecsételi. A szavazás a választás napján 7 órától 20 óráig tart. A szavazatszedő bizottság elnöke n szavazás befejezésének idejét kivételesen két óránál nem hoszszabb időre meghosszabbíthatja. Ha a névjegyzékbe felvett szava, lók valamennyien leszavaztak, a szavazást 20 óra előtt is lezárhatja. A szavazóhelyiségben a szavazás tartama alatt a szavazatszedő bizottság tagjain, a segédszemélyzeten. a rendfenntartó közegeken, a választási bizottság tagjain, a Népfront képviselőin és a sajtó képviselőin kívül csak a szavazók tartózkodhatnak. A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire nézve kötelezőek. A választók érkezést sorrendben szavaznak. Csak az sízavazhat, akit az illető szavazókör választói névjegyzékébe felvettek. A szavazatszedő bizottság elnöke megállapítja a szavazók szavazati jogosultságát és személyazonosságát, majd átadja a szavazólapokat, valamint ere borítékot A választó a szavazófülkében kitölti a szavazólapokat, a borítékba zárja és a lezárt borítékot a bizottság előtt az urnába helyezi. Az a szavazó, aki olvasni nem tud. vagy akit testi fogyatkozás akadályoz a szavazásban, egy általa felkért választó segítségét veheti igénybe. Másnak a szavazás alatt a fülkébe belénni vagy betekinteni tilos. Az Országos Választási Bizottság az országos eredményt október 24-én hozza nyilvánosságra a községi, a városi. kerületi, továbbá — Buda. pest és Miskolc kivételével — a városi választási bizottságok október 24-én, a járási és miskolci városi választási bizottságok október 26, végül a megyei és a budapesti választási bizottságok október 28. napján fogják kihirdetni, ugyanakkor fogják a megbízóleveleket a tagok s a póttagok részére kiadni. A rendelet végül Intézkedik azokról a választókról, akik szeptember 22 előtt sz öaszeíráq helyéről más helységbe költöznek. Ezek október 2-átg kérhetik új lakóhelyüknek megfelelően a választói névjegyzékbe való átírásukat a megfelelő okmányok mutatása alapján. Második helyen áll a ruhaipari versenyben as ujszeeedi Ruházati AF A« élütom cimért folyó verseny állása a ruhaiparban a kővetkező: Eltő helyezett a Férfiruhaipari NV, amoly már elmúlt negyedévi termelési tervét 115 százalékra teljesítetté. Az egy órára eső termelési értéket az e'.mult negyedévhez viszonyitva 10 százalékkal emelte. Második helyezett az Ujszegedi Ruházati NV, az egy munkaórára cső termelési érték 30 százalékkal emelkedett a második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva. Negyedévi önköltség tervét 103 százalékra teljesítette. A KIBORULT HANTOK TÜKRÉN niexjeüLUui a napsugár a kübekházi „Sarló-Kalapác»" termelőcsoport földjén Messzire elhallatszik a vidám dal a kübekházi Sarló-kalapács termeli. csoport udvarából. A fák árnyékában nagy szalmakévtk mellen astszonyoj, csavarják a kukoricaSzdrat út hő tó köteleket. Szinte a dal ritmusára hajtják egybe, simítják meg a szalmaszálakat és már kész egy kötél.. Gyorsan haladnak, nem soká lehet vágni a kakotieaszárat. A kukoricatörést már elvégezték, a csöveket is kiválogatták. Néhány elvtárs kissé távolabb morzsolja a hibás Csöveket, A .munka melleit beszélgetnek a csoport életéről, terméseredményéről. 1 Egy hold gyapotot vetettek a tavasszal, csak úgy kísérletképpen ét máris nagy halomban áll a fehér gyapot az egyik raktárban. Sok van még kinl a földön is. Még vannak zöld gubák, — nem egyen_ lefesen érik be. A dohánypajtából már az idei dohány iHata száll széf. Hosszá füzérekben lógnak ifi az érett dohánylevelek. Gera Ferenc elvtárs, a csoport elnöke, büszkén mondja el, hogy a dohányt elsőrendűnek minősítették. Kezébevesz néhány megszáradt leve. let és erőt tenyere közi összedörzsöli. Hogyan <t tudtak volna ilyen szép terméseredményeket egyéni gazdálkodással elérni? ők látták, amikor a csoportba léptek, hogy ilyen eredményeket csak a nagyüzemi gazdálkodással érnek el. Kübekházán az 9 példájuk nyomán 59 dolgozó paraszt lépett be a ter, meltcsoporlba, hogy magának is családjának jobb életet biztosítson. Nem maradt titok az egyénileg dolgőzé kisparasztok előtt, hogy a Sarló-kalapács termelőcsoport tagjai félévi elszámoláskor egy munkaegy_ tégre 76 forintot kaptak, Balázs Józsefné elmondja, hogy egyszerre eser forintnál főbbet fizettek ki neki. Most már csak nevetve tud visszagondolni a múltra és úgy mondja el, hogy ennyi pénz ezelőtt nem volt az ö kezében. Ezeket as eredményeket jövőre még tovább fokozzák, nemcsak azért, mert tapasztaltabbak ét többen vannak a csoportban, hanem amint Cirok Balázs megjegyzi: — a fermelöczoport Heri végzik cl a csoport mélyszántását Két traktor_ itlát adtunk a deszki gépállomásnak — mond/a büszkén, hiszen tudja, hogy ennek nagy jelentősége van, Mott saját földjüket szántják. A csoport tagjai meg-meglálo. gatják a határban szántó lraktorlstákat, méregeti^ tenyerükkel a mélyenhúzott barázdát. Balog János is elnézett arra és most, ahogy kifeszíti tenyerét, mint_ ha érezné még mindig a hűvös, ned. veg föld érintését, úgy mutatja m csoport tagjainak, hogy a. csoport hét traktorisfája kéttenyérnyi mély szántást végez. Kint a határban a végtelenségig el lehet látni, A pusztát csak néhol szakltja meg egy-egy facsoport. A tűző napban szinte kiemelkedik az a hatalmag darab feke(e föld, amit eddig Gyúr hl Mihály • G y óla | Gyula traktoritták felszántottak. Száztíz hold egy fogban. Ahogy lassan, pöfögve halad a traktor, mint az éles kés vágja utána az eke a zsiros fekete földet, A kiborult hantok fényes tükrén megcsillan a napsugár és a meghúzott barázdába kit göröngyök gurulnak vissza. A csoport tagjai valóban meg lehetnek velük elégedve, mert becsületesen és rendesen végzik munkájukat a traktoristók. Ha nincs semmi baj, egy nap négy, négy és félhold földet szántanak fel egy-egy traktorral, Gyurki Mihály,'a deszhf gépállomás legjobb traktoristája, most a saját földjét szántja. Már előre tervezi, hogy hova vetik a 25 hold gyapotot, hol lesz helye a ricinus_ nak, hova vetnek majd minőségi búzát, A jövő éven azonban már túlnéznek — mint a csoport elnöke elmondja — és azt tervezik, hogy a Pár( segítségével kapnak egy tif traktort és a jövöévi mélyszántást már a saját traktorukkal végzik el. (n. m.) JPÁRTÉLET Rákosi elvtárs február 10-t beszédében rámutatott arra, hogy „a népi demokrácia sikerei elsősorban Pártunk *lkcrei ts." Dolgozó népünk minden gyeseimének « Párt & kovácsa. Ennek nemcsak a párttagok vannak tudatában, hanem a pártonkívüli dolgozók milliói is. Tudják azt, hogy bár pártonklvüliek, de nem pártnélkülick, mert a Párt az ö pártjuk is, minden Rjar dolgozó pártja. Tisztában vaunak azzal, hogy a Párt ügyo az összes dolgozók ügye, saját ügyiik. Tudjak, hogy életük, munkájuk, boldog jelenük és épülő szocializmusban megvalósuló gyönyörű jövö szorosan összefórrott a Párt harcával. A Párt ereje, a feladatok megoldása nagymértékben attól függ, hogy kik a Párt tagjai. Ezért ez a kérdés a do'.gozók legszélesebb t&megrit is foglalkoztatja. E» annál Inkább Igy van, mert egyre többen akarnak az ei'ó sorokban, a párt Boraiban harcolni a nép ügyiért, egyre többen akarnak résztvenni a Pdrt harcaiban. Ezt elsősorban üzemeinkben tapasztalhatjuk a termelésben kitűnt dolgozók között, de ezt akarják kiérdemelni Jó munkájukkal állami gazdaságaink dolgozói, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai éa az értelmiség legjobbjai, az ifjak és a dolgozó nők is. S felvetődik bennük az a kérdés, hogy mi teszi érdemessé és alkalmassá a dolgozót arra, hogy tagja lehessen a munkásosztály élcsapatának, annak a Pártnak, amely megvalósítja hazánkban Marx-Éngels-Lenln-Sztálin iiagy eszméit, felépíti a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat s tovább halad előre a kommunista társadalom magaslatai leié. A Pártnak tehát az a hivatása, hogy megszervezze él vezesse a dolgozókat a kizsákmányoló bsztályok ellen, az embernek ember Ki lehet a Párt tagja? áltgl való kizsákmányolásának megszüntetéséért, a szocializmus .felépítéséért. Ezek a célok csak hoszszas, kemény harcban valósíthatók meg. Ezt a harcot a Párt a tagjaival, a tagjain keresztül szervezi és irányítja. A Pírt tagjainak ebben a harcban nagy megpróbáltatásokat kell kiállniok és lckűzdenlök. Ezért mondta Sztálin e'vtárs: „Nem mindenkinek adatott, hogy ilyen Párt. nak tagja lehessen. Nem mindenkinek adatott, hogy kiállja azokat a megpróbáltatásokat és viharokat, amelyek egy ilyen Párt tagságával kapcsolatosak. A Párttagságnak a kérdése, annak a kérdése, hogy ki lehet a Párt tagja, régóta harci kérdés a mun káamozgaloimban. A párttag fogaimának meghatározása pedig választóvizet Jelent. Ennek meghatározásán múlik ugyanis, hogy a Párt az 1c»z-e, aminek lennie kell: fegyver a munkásosztály, a dolgozó nép kezében, » győzelem frgyvere, vagy pedig szétrső, a feladatai megvalósítására alkalmatlan szerv. Ezért volt a párttag fogalmának tisztázása a loninj-sztálini párt kialakításáért folyó harc egyik központi kérdése. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. Kongresszusán 1903ban Lenin éles harcot folytatott a párttagság fogalmának olyan meghatározásáért, amely a Pártot egységes, aktiv hadsereggé teszi. Lenin e'vtárs Igy határozta meg a«t, hogy ki lehet a Párt tagja: „A Párt tagjának tekintendő mindaz, aki a Párt programját clU meri és a Pártot mind anyagi eszktieökket, mind a pártszervezetek egyikében vnlrf személyes részvé téllel támogatja Mit Jelent a* első lenini követelmény, a Párt programjának elfogadása? Ezt a követelményt a Magyar Dolgozók Pártjának Szervezeti Szabályzata így fogalmazza meg: „A Párt tagja ax, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát..." E® alatt azt értjük, hogy a párttag elfogadja a Párt célkitűzéseit, a szocializmus felépítését. De nemcsak a célkitűzést fogadja el, hanem azokat az utakat és módokat, azokat a gyakorlati módszereket és a feladtatok megoldásának azt a Sorrendjét, amelyet a Párt helyesnek tart. Mi ezt az elfogadást lettekkel mérjük le. Nem elegendő az, ha valaki elvileg szavakban fogadja el a Párt célkitűzéseit, programját és politikai irányvonalát. Ma, amikor hazánkban központi feladatunk a béke megvédése, a szocializmus építése, a munka termelékenységének emelése, a termelésben va'ó részvétel, az ötéves terv végrehajtásában való élenjárás — a program elfogadásának egek a konkrét bizonyítékai. Ezért mondotta Rákosi elvtárs és a Központi Vezetődj; határozata hogy elsősorban a dolgozó porasztok icgjobb elemeit, a termelőszövetkezeti csoportok tagjait kell Póriunkba felvenni, akik munkájukkal egyszerre harcolnak a magas terméshozamért és a szocialista 'sektor erősítéséért. Ez persze nem jelenti aít, hogy a dolgozók többi részéről megfeledkezhetünk, a Jól dolgoszó szegény- és középparasztokról. Ezért kell tagjaink sorát a néphez hű értelmiség legjobbjaiból kiegészíteni. ^ második lenini követelmény a Párt anyagi eszközökkel való támogatása, a tagsági járulék rendszeres fizetése. A tagdíjfizetés a Párthoz való kapcsolatnak egyik kifejezése, a Pártért való áldozatkészség. a Párt iránti kötelesség teljesítésének egyik megnyilvánulása. A Pártot tagjai tartják fenn és a Párt szerepének megértését, a Párthoz valö viszonyt tükrözi visz. sr-s a tttgdfjfif.etés. Az, aln ezt az elemi kötelességét nem teljesiti rendszeresen, elárulja azj, hogy nincs benne kellő megbecsülés a a dolgozók ügyének megtestesítője, a Párt iránt, megmutatja, hogy a többi k/Helességét sem teljesítheti megfelelően, A harmadik lentnl kövtelméoy a pártszervezetek egyikében való személyes részvétel, amit a Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata úgy fejez ki, hogy: „... résztvesz valamely alap*zer veegténck munkájában, aláveti magát a pártfcgyclcmnek." Nyilvánvaló, hogy nem elég a Párt programjának elfogadását csak a termelésben való Jó munkával bizonyítani. Törekedni kell arra, hogy kifejlesszük bennük a munkához való új szocialista viszonyt, hogy kiszabadítsuk Őket n reakciós, polgári befolyás alól, hogy kigyomláljuk belőlük az elmaradt, a kispolgári nézeteket. Sztálin elvtárs erről a következőket mondja: „Aki tehát Pártunk tagja akar lenni, az nem elégedhetik meg a Pdrt programjával, taktikai és szervezeti nézetei. nek elfogadásával, hanem hozzá kell fognia ezeknek a nézeteknek n megvalósításához, az életbe való átültetéséhez". E* konkrétan azt Jelenti, hogy Rákosi elvtárs február ló-j beszámolójában kitűzött feladatokat maradéktalanul valós*'sák meg Pártunk tagjai: kűadienek a nvionaliz. mur minden megnyilvánulás* ellet;, a sovinizmus. ,z antiszcminiiir.ns és faji gőg -IJen, a nyugat előtti hajbókolás ellen. a Szovjetunió és a népi demokráciák eredményeinek lekicsinylése ellen, küzdjenek n szakszervezetekben a szindikalizmus minden megnyilvánulása ellen és fokozzák az éberséget Ezt a harcot azonban párttagjaink nem tervszerűtlenül, hanem egységesen, tervszerűen és szervezetten kell hogy folytassák. Ezért emeli ki az MDP Szervezeti Szabályzata azt, hogy a Pdrt tagjainak alá kell vetni magukat a párifegyclcmnek A párttagok munkáját a Párt szervezetet irányítják, amelyek maguk is a Párt határozatait viszik át a tagokra. Nem lehet a Pártnak tagja, aki nem a Párt valamelyik szervezetében, hanem „általában" dolgozik « Párt célkitűzéseiért. Pártunk nem egyes emberek halmaza, hanem a szervezetek rendszere. Ez biztosítja Pártunk erejét és egy*égót. ez biztosítja, hogy minden párttag meghatározott konkrét munkát kapjon s annak végrehajtását is ellenőrizzék. Aki pedig irtózik a fegyelemtől. «z nem való a munkásosztály pártjába, mert az ilyen ember tulajdonképpen polgári tulajdonságoknak, az úgynevezett „úri anarchizmusnak" a hordozója, aki csak bomlasztaná, gyengítené a Pártot. Tehát annak, aki a Párt soraiba akar lépni, eszébe kell vésnie, hogy kötelessége: „minden erejével harcoljon a Pdrt, a dolgozó nép, a haza ügyéért... fegyelmezetten végrehajtsa a pártszervetetek határozatait". Ezt már a Párton kívül, a® Ifjúsági Szövetségben, a szakszervezetekben és egyéb tömegszervezetekben végzett munkájában meg kell mutatnia. Már ott alkalma nyílik arta, hogy bebizonyítsa, milyen a Párthoz való viszonya, hogyan fogadja cl a pártszervezet vezetését, hogyan valósllja meg, mint pártonkívüli, a Párt határozatait. A párttagság kérdésénél is követnünk kell Sztálin elvtárs intelmét: „Tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát". Igy tesszük Pártunkat még hasonlóbbá páldnképünkhöz, a Bolsevik Párthoz. így valósítjuk meg Sztálin elvtárs szavait, amelyeket Lenin elvtárs halálakor mondott; „Mi kommunikált, különös emberek vagyunk, különös anyagból vagyunk gyúrva. Mi a nagy proletárvezémek — Lenin elvtárs| nak — hadserege vagyunk. Nü'cs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tisztesség, mint tagja lenni annak a Pártnak, amelynek alapitója és vezetője Lenin elviére"