Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-08 / 209. szám

3' PÉNTEK, 1950. SZEPTEMBER S. A NORMARENDEZÉS SIKERÉT a jó népnevelő munka histositotta Ábrahám Lajosné a Lemezgyár népnevelője megszerettette dolgozó társaival az uj normát Élüzemünkben, a Szegedi Fale. mezgyárban már hetek óta az új normával dolgoznak. A dolgozók csaknem kivétel nélkül teljesttik, söl igen sokan jelentősen túl is szárnyalják rendezett, új normáju­kat. A termelés állandó felfelé íve­lést mutat és minden jel arra utal, bogy a Lemezgyár ezévi tervelő­irányzatát jóval a határidő előtt teljesíti. Az eredmény elérését a dolgozók lelkes, odaadó munkája tette és leszi .ehetővé, a dolgozók lelkesedése pedig az alapos, jó fel­világosító, népnevelő munkának tud­ható be. A Lemezgyárban dolgozik Ábra­hám Lajosné elvtársnő, az egyik legjobb szegedi üzemi népnevelő. Jó tanulságul szolgál agitációs mód­szere, népnevelő munkája a többi üzemben dolgozó népnevelő elvtár­sak számára is. Az ö és népnevelő társainak a munkája eredményezte, hogy a Lemezgyár dolgozói megsze­rették új normájukat, mivel meg­értették annak jelentőségét, s ezért­ls döntötték már meg jórészben azokat. Kogran agüáll Ábrahámné elvtársnö dolgozótársa! körében? Már a normarendezést és alapbér­emelést elrendelő minisztertanácsi határozat e 1 ő ! t, elbeszélgetett dol­gozó társaival a termelésről s ar­ról, hogy egyes munkafolyamatok­nál túl lazák a normák, játszi könnyedséggel igen nagy mértékben túl lehet szárnyalni azokat. Rámu­tatott Ábrahámné elvtársnő arra is, hogy ezek a laza normák oda ve­zetnek, hogy komoly zavarok áll­hatnak elő népgazdá.kodásunkban, hiszen a bérek aránytalanul növekednek a 'termelékenység emel­kedéséhez képest. 'A' laza normák azt eredmé­nyezik , mondotta nem egyszer dolgozó társainak —, hogy feléljük a jövőnket, pillanatnyi előnyökért áldozzuk fel a még jobb, még szebb élc'ünket. ö maga az elsők között volt, akik kérték elavult normájuk­nak rendezését s ezzel a tettével is bebizonyította, hogy amit mond. azt maga Is valóban megfontolta, maga is teljes mértékben átérzi és magáévá teszi. A minisztertanács határozatának megjelenése után a Lemezgyárban is megtárgyalták a népnevelők a konkrét 'tennivalókat. Ábrahám Lajosné elvtársnő alapo­san fölkészült az agitációra. mert átérezte munkájának fontosságát. Ezekben az időkben, az új normát megelőzően és annak beveze'tésekor a következőképpen agitált: „Nem kell megijedni az új normától. Az eddigi példák és sajátmagunk ta­pasztalata is azt bizonyítja, hogy ál­landóan fejlődünk. Ma már lénye­gesen 'többet termelünk, mint pél­dául két, vagy három esztendővel ezelőtt és bizonnyára mindenki nevetségesnek Tartaná. ha ugyanazt a teljesítményt vennék nlapul a bérezésnek, mint akkori­ban. A Szovjetúnió példája és az annak nyomdokain haladó népgaz­daságunk 'tapasztalatai is azt mu­tatják, hogy a fejlődésben nincs megállás. Jó munkamódszerrel,ész­szerűsítésekkel, újításokkal, vagy új gépek beállításával állandóan foko­zódik az üzemek termelékenysége, ígv a miénk is". , Ábrahámné elvtársnő nyiltan meg­mondta a dolgozóknak, bogy fize­tésük az első időkben csökkenni fog, de arra is rávilágított, hogy jó munkával ezt teljesen ki lehet kü­szöbölni, lényegesen túl lehet majd szárnyalni az új normát Az inga­dozókat és a kételkedőket így buz­dította: Törd a feled szskiárs hogv miképpen leli 31 tübbst termelni. Nézz körül a munkahelyeden, hogy lehetne egyszerűsíteni és meggyor­sítani munkafolyamatodat Használd ki minden másodpercnyi munka­időd." Ábrahámné elvtársnő — jó népne­velőhöz méltóan a fentiek megvaló­sításában is az élenjárt. A norma­rendezéskor neki is lényegesen csökkent — 105 forintra esett visz­sza a heti bére. Az első héten még ő maga is 03 százalékra teljesítette csupán nz új normáját. Következett a második hét, ami­kor már az úi normával dolgoztak nz üzemben. Kezdett emelkedni a dolgozók teljesítménye, felhasználta ezt Ábrahámné elvtársnő is az agi­tációjában. Népnevelő munkája so. rán, vagy amikor a dolgozókkal beszélgetett, a következőképpen lel­kesítette őket: Látfttob, nem va'ami ördöngös dolog az ui norma Teljesítése, csak meg kell fogni a Jtiunka véeét. Pártunknak a nonma­rendezésben is, mint mindenben, iga^a volt. Meglátjátok, az új nor­mával is kerestek annyit, mint ré­gen, ezzel sz.emben nagyot lendíte­tek népgazdaságunk fejlődésén, elő­segítitek a szocializmus építését, hazánk megerősödését." Telt az idő. A dolgozók egyre szebb és jobb eredményeket érlek el. Farkas Mihály segédmunkás is, — akinek Ábrahám Lajosné elvtárs­nő a népnevelője — igyekezett mi­nél jobb munkát végezni. Az igye­kezet meg is hozta az eredményét, Farkas Mihály jelentős újítást adoíf he nemrégiben. Pedig Farkas Mihály is bizalmatlanul fogadta az új nor­mát és azt mondta Ábrahámné elv­társnőnek, hogv „Ugyan meddig megy ez? Mindig szükül a mi nor­mánk?" Ha a népnevelő elvtársnő nem törődött volna Farkas Mihály­lyál, nem érte volna el jelenlegi fejlődését. Ds Ábrahámné megmagyarázta neltl. hogy bizony nem állhatunk meg a fejlődésben, sutbadobhatjuk az el­avult normákat, de arra mindig vi­gyázunk. hogy ne állítsuk a dolgo­zókat megoldhatatlan, vagy olyan feladatok elé, amelynek végrehaj­tása nagy erőfeszítést, emberfeletti munkát követel. Belátta ezt Farkas Mihály is, most már ő sem akar bármi áron — akár laza normával is — többet keresni. Most már neki is életcéljává vált az ország építé­se. Nagyon megszívlelte azt, amit Ábrahámmá elvtársnő mondott, hogy a több lobb termeléssel a békél erösitl s az életünkre törő imperialisták el­len harcol. Nem, nem hagyta, és nem Is hagy­ja abba Ábrahámné e'vtársnő az agitációt. Az új norma népszerűsí­tésével, s a több-jobb termeléssel kapcsolatos munkát mindig össze­kapcsolja az időszerű népnevelő fel­adatokkal. mint például a béke. agitációvai. Példát mutat eközben bére is fölment már heti 147 forint­ra. Jól megszervezte a munkáját, maga ls tiltás! javaslatot adott be a háimozógép gyorsabb fordulatszá­mának elérésére. Saját munkamód­szerét és brigádjának működését is elmondja a többi dolgozóknak, hogy azok okuljanak belőle. Agitációjá­ban felhasználta a többi üzemek normarendezéssel kapcsolatos agi­tációs tapasztalatait, rendszeresen olvassa Pártunk központi lapját, a Szabad Népet és helyi pártsajtón­kat, a Délmagyarországot. Ápolja a versenyszellemet. Gyakran inti ar­ra is a dolgozókat, hogy nagyon jól kell dolgozni, ha meg akarják őriz­ni büszke címüket, az „Éliizerrí'-et és továbbra is a legjobbak akarnak maradni Szegeden. Az elve az az agitációban, — mint ahogy ő maga is kijelentette —: ,,a népnevelő ne csak azt mondja dolgozó társainak, hogy termelj többet, mert akkor többet keresel, hanem arra törek­szik. hogy minden egye* dolgozó meglássa azokat a nagy célokat is, melyért küzdenünk kell; a szocializmust, a szebb, boldogabb éle e', a bikát." I'yCn szellemben beszél a röpgyülé­seken is, de jól tudja, hogy maga a röpgyűlés még nem elég. Ha vala­kinek valami problémája támad és hozzászól az elhangzottakhoz, az­zal munkaközben is elbeszélget, sót nem egy esetben megtörtént, hogy együtt ment haza a problémát fel­vető dolgozó társával és alaposan megvitatta vele a kérdéseket. Ábrahám Laíosné elvtársnő jó népnevelő munkát végez. Az 6 agi­tációja is nagymértékben hozzájá­rul ahhoz, hogy a Lemezgyár dol­gozói jó kedvvel, örömmel végzik a munkájukat, jól megállják a helyü­ket a termelés frontján, belátták, hogy nem kereshetnek a mások ro­vására laza normákkal Indokolatla­nul többett és világosan látják, hogy saját jövőjük érdekében dolgoznak a termelésben is. Uj normáját már lakkor, ha túlteljesítik új normáju­125—127 százalékra teljesiti s az ő I kat. Vasárnap a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával jutalmazzák a terménybegyüjtés élenjáróit Szeptember 10-én a hatalmas Szovjetunió vezetésével a világ minden haladó szövetkezeti tag­sága, igy Csongrád megye ter­melőszövetkezeti és földműves­szövetkezeti tagsága is a nem­zetközi szövetkezeti napot ün­nepli. Az amerikai háborús gyujtogatók a legkegyetlenebb módon gyilkolják a szabadsá­gukért- küzdő hős koreai dolgo­zókat, de ezt a gyalázatos kí­sérletüket a világ békeszerető népei meghiúsítják azzal, hogy még szorosabban zárkóznak fel a dicsőséges Szovjetunió által vezetett, napról-napra erősödő béketáborhoz. A termelőszövet­kezeti és földmüvesszövetkezeti tagok Csongrád megyében is ezen a napon harcos gyűléseken tesznek hitet a béke megvédé­se mellett és felikészülnek ar­ra, hogy eredményeik növelé­sével, még jobb munkával erő­sítsék a béke frontját. Vasárnap, a nemzetközi szö­vetkezeti napon ünnepélyes ke­retak között kapnak jutalmat azok a földmüvesszövetkezetek, szövetkezeti terményfelvásárlók, szövetkezeti alkalmazottak, va­lamint dolgozó parasztok, akik az ország kenyerének begyűjté­sében kimagasló eredményeket érlek el. Csongrád megyében a legjobb eredményt 'elért földművessző­vetkezet a „Megye legjobb ter­ménybegyüjtő szövetkezete" cí­met és vándorzászlót kap, azon­kívül még 8 földművesszővetke­zet igen értékes ajándékban ré­szesül a terménybegyüjtésben végzett jó munkájáért. Jutalmat kap a me^ye legjobb három terményfelvásárlója, valamint kötésében, a gyors beadási ver­seny szervezésében dolgozó pa* rasztságunk fe;é történő felvilá­gosító és agitációs munkában kiváló eredményeket értek el. Igy Csongrád megyében ezen a napon 9 községben szövetke­zeti nagygyűlést, további 15 köz­ségben nyilvános képviselőtestü­leti ülést tartanak. Ezekben a községekben a képviselőtestüle­ti ülés keretében, megyénk töb­bi községében házi ünnepség ke­retében 2700 díszoklevelet osz­tanak ki azoknak a dolgozó kis­és középparasztoknak, akik 200 százalékon felül teljesítet* ék terménybegyüjtési kötelezettsé­güket. Pártunk javaslatára kormány­zatunk igy jutalmazza azokat a dolgozókat, illetve dolgozó pa­rasztokat, akik a Párt utmuta­tásaiit követve, akadályt nem ismerve fáradhatatlanul végzik munkájukat és könyörtelen har­cot folytatnak a falusi kizsák­mányolók, a kuláksák ellen. A megjutalmazottak jó mun­kája legyen példa megyénk va­lamennyi földmüvesszövetkezeté­nek, terményfelvásárlójának éa dolgozójának, legyen példa kis­és középparasztságunknak. Kel­jenek versenyre a kukorica, va­lamint a bureonyaszáilítási szerződések kötésében. Azt a lendületet, amit a gabonaszál­lítási szerződések utolsó felében elértek, vegyék ált és fejlesz­szék tovább a kukorica- és bur­gonyaszállitási szerződések kö­tésénél is. A nemzetközt szövetkezeti t>"o adjon uj lendületet nfnden ter­melőszövetkezeti és földmüves­szövetkezeti dolgozónak a ter­melés frontján vájó még szilár­61 szövetkezeti dolgozó, akik a, dabb helytállásra. ujabb és gabona szállítási szerződések I ujabb eredmények elérésére. SiUniilt a kiUilei •m mázsa toldatáénti cukorrépatermés a Derekegyházi fliiamf Gazdaságban Az állomásokon a legkisebb, tői a legnagyobbig cukorrépát mázsálnak, rakodnak, (minden második, harmadik vagonból ki­kandikálnak az egyik végén he­gyes, a másik végén lecsapott szürke cukorrépatörzsek ezrei­Gyárba, majd a boltba kerülnek. A sok nagy feladat közül ezt az egyik lényegeset sietve, a mun­ka lázában égve végzik vasutas, dolgozó paraszt egyaránt. A cukorrépa természetesein mcst is olyan szürke, hegyes és csapott végű, mint tavaly, vagy azelőtt... Sőt, Kispálnak, Nagy­péternek a sárgái, szürkéi se húznak sokkal többet a hídmér­legre belőle, mint tavaly, azelőtt és még azelőtt.... És itt van a hiba. Kevés még az a ráfordított munka és anyag, amivel az idén is meg lehetett volna előzni az időt. De ne vágjunk elébe. Ma­radjunk csak annál: hogy a cu­korrépa nem igen több. ISO helyeit 400 mázsát Laukó Jánosék Derekegyhá. zán, amikor tavasszal túlnéztek az állami gazdaság földjein, a nadrágszíjj parcellák felé é3 lát­ták a művelést, megmondták, nem is lehet sokkal több. Még hozzátették, hegy.... ott. A nagy­hasu, fényescsizmás „falu-eszei", ezek a közismert vészmadarak. — vagy helyesebben jómada. rak — igyekeztek hirüladni, bogy nemcsak ott nem lehet több répa, de sehol se. Mert az idő, a gazda nem Vasvári; emberé a munka és egyebek, eső kell, nem pedig felajánlás, meg kapálás. Ugyanezt mondták bent a gazda­ságban is jópáran, amikor áp­rilis 23-án a felajánlás mégis megtörtént a 400 mázsás hol. dankénti cukorrépa termelésére. Egyre-másra károgtak. Mind­egyik a „nem lehetnél" kötött ki. — „Még hogy 130 mázsa he lyett 400.-at, el se fér a földbe annyi. Nem fejős tehén a föld, még ha az volna is, mivel etet­nék." Parancsollak esőnek, napnak, szélnek ,,. És Laukóék megmutatták, mivel kell etetni a földet. Azaz megmutatta előttük még Gona­zsenkó, a világhírű szovjet cu­korrépatermelő. Nem riadtak vissza az akadályoktól, a balsej­telmektől. A Szabó Eszter mun­kacsapatában is volt pedig pár jóhiszemű, aki óva intett a ka­landtól. Elsorjázták, hogy: lehe­tett és el is értek a duványozás. ban a 3—400, sőt 500 százalékot is. De ez nem az. Itt nemcsak gödröt kell ásni és beletenni a répát. Itt az ügyesség és a fizi­kai erőt már nem lehet segítsé. gül hívni. Az esőnek, napnak pe­dig nem lehet parancsolni. De Laukó Jánosék egyre csak azt hajtogatták, éppen ez az úi mc­zőgzdaság feladata, hogy párán, csoljon az esőnek, szélnek, me­legnek, legyen orvosság min­denre. ! A 8 holdas táblában azóta fo. lyik a munka, ami bizony még kísérlet ezen a földön. Azonban máris rá lehet mondani: sike­rült kisérlet. A terv ugyanis az volt, hogy a holdankénti 70 ezer darab répa, ha fejenként 60 dkg-nyira megnő, elérik a 420 mázsát. Kedden Váczi ési So. mosi elvtársak közepes répát tettek a mérlegre, aminél van kisebb is és sokkal több nagyobb ! kiette a kukac.. 13-án kelt újra és bizony 154 dkg volt levél nél- la második répa ég most mlgÍ3 kul. Pedig meg no is es meg Van belőle holdanként a 70.000 darab. évben 21 mázsa műtrágya, amit hat különböző részletben szór. tak ki (egy szórás még hátra van). Nyolcszor kapálták és 240 mm esőt kitevő permetező locsolást adtak a fö'dnek. A hu­hogó vészmadarak persze most ceruzáért nyúlnak, hogy kiszá­mítsák: többe kerül a leves, mint a hús. Felesleges fáradtság, mert 300 mázsa istáilótrágya ki­hordva, szétterítve, 960 forint. 21 mázsa műtrágya 2000 forint, a locsolás és 60 munkanap 1040 forint, ez testvérek között is kerek 4000 forint. Viszont csak 400 mázsát alapul véve (má­zsánként: á 18 forint), az összeg 7200 forintot tesz ki. Tiszta ha­szon 3200 forint holdanként. Megcsináljuk az eFeporóbáját ? Vesse össze mindenki a saját termésével ezt és saját cukorré­pahasznával. Még itt megjeeyez­zük: a cukortartalma a derek­egyházi répának semmivel sem áll hátrább, mint a többié Könnyű ma már fehéren fe­ketével kiszámolni: tiszta ha­szon 3200 forint. De nehéz volt ide jutni, mert akadály volt elég. Nem terülj asztalkám mód­jára sikerült minden. Kezdjük azon, hogy ezt a területet siló­tengeri alá készítették elő. Áp­rilis 8-án érkezett utasítás ar­ra, hogy cukorrépát vessenek azon a területen, aminek a ve­tési határideje április 9. A mag 12-re földbe került. Május 5-re szélnek, csak tervezni kell, gon­dolkozni, elejét lehet venni az időnek, Derekegyházán meg­kezdték a védekezést az aszály ellen. Nem nézik tehetetlenül, hogy az idő kivegye a szájuk­ból a falatot. Megmutatták, ho­gyan sikerül és a nagyüzemi gazdálkodásban mindenü'tt si­kerül. De eredményeket hoz a kisgazdaságokba is, csak el kell kezdeni, meg kell próbálni. Készülnek a napy talál­kozásra Sokan érdeklődnek a cukor­répamozgalom felől. Laukóék Rá­kosi elvtársnak megfogadták, hogy sztahánovista eredményt érnek el — megtermelik a 400 mázsa répát! Rákosi elvtárs ek­kor azt mondta nekik, hoev ha ez sikerül, (ura t-alálróTak. Erre a talá'kozóra készül a Laukó-brigád két munkacsapa­ta, de maguk az állami gazda­ság összes dolgozói is. Az „el­értükön" már tul vannak. A túlteljesítésért dolgoznak és azért, hogy a jövő évi cukorré­pa ugyan szürke is lesz. amel­lett hegyes 03 csapó*t vegü, de jóval több és jóval nagyobb, mint az idén és egyre több min­den évben. 3200 forint holdankénti tiszta haszon Nem nőtt a répa egyszeribe ekkorára. 300 mázsa istállótrá­gya kellett és holdanként egész itt van a 400 mázsa biztós ígé­retével. Ma már el lehet mondani, si­került a 400 mázsát elérni. De el lehet mondani azt is, mert ismételten bebizonyosodott: le­het parancsolni napnak, esőnek, A Szegedi Kereskedelmi és Pénzügyi dolgozók ujitókiállitást rendeznek 'A' munkaverseny és űjítómozga­lom a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók körében is mind széleseid) körben terjed el és mindnagyobb lendülefet vesz. Ennek eredményeit tárja a szegedi dolgozók elé a Sze­gedi Kereskedelmi és Pénzügyi al­kalmazottak szakszervezetének új!, tókiállflása, amely egy hétig tart és szeptember 11-én délután 6 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek közöt! a szakszervezeti székházban. [Kálvária-utca 10).

Next

/
Oldalképek
Tartalom