Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-06 / 207. szám

386 KEDD. 1950. SZEPTEMBER 12. FEL A BÉKE VÉDELMÉRE Az egyik üzemi békcgyíUfa után a Szfálin-dijas Henrik Bortkjevics. PaveJ Bikov. a Legfelsőbb Tanács tagja, Nikoláj Ugolkov fa Alekszej Markov, a híres saovjet szt»li&novisták. az esztergapadnál beszélik meg. hogy fejlettebb termelési módsze­rekkel hogyan szolgálják még fokozottabban a szovjet nép ós a világ minden dolgozója békéjének ügyét. Megjelent a „Béke és Szabadság" szeptemberi száma Megjelent a „Béke fs Szabadság", 0 Megvédjük a békéi mozgalom or srzágos fanácsa képes folyóiratának áj, szepfsmberi száma. A színes lap cikkeket ts fényképriporfokat kízll a béke harco$ védelmének nemzet­közi is magyarországi eseményeiről, Korea hős népének harcáról és az amerikai imperialisták koreai gaz­tetteiről. Fényképes, nagy tudósítás­ban számol be a győzelmes koreci népről és a szeretetcsomagok kül­déséről A romániai Magyar Népi Szövetség fesztiválja a közeledő román békekongresszus tiszteletére A Magyar Népi Szövetség központi vezetősége vasárnap Bukarest, ben nagysikerű fesztivált rendezett a Román Népköztársaság békeb' zotjságainak küszöbön álló kongresszusa t'"'«let4re. Nagy Isiván író, a clujl Bolyai-egyetem rektora ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a Romén Népköztársaság magyar lakossága a román békebízottságok kongresszusénak köszönésével egyidejűleg mély hiláját fejezi ki a Ro­mán Munkáspártnak, amely a mag var lakosságot bekapcsolja abba a nagy békevédelmi harcba, amelynek élen a népek szabadságénak és bé­kéjének védelmezője, Sztálin elvtárs áll. A B É K E A hráiboru ORSZÁGAI elméid Miután országunkban a hatalom szilárdan a munkásosztály kezébe került és a munkásosztály a nép­gazdaság „uralkodó magaslatait* birtokába vette, megindult és sike­resen haladt előre a gyorsütemű, tervszerű szocialista építés a vá­rosban, A munkásosztály szilárd államhatalma és népgazdaságunk szerkezetében a szocializmus erői javára bekövetkezett mélyreható változások lehetővé és szükségessé tették, hogy Pártunk napirendre tűzze a szocializmus felépítését a mezőgazdaságban is. Pártunk Köz­ponti Vezetősége világosan és ha­tározottan leszögezte, hogy a mező­gazdaság szocialista átszervezésé­nek nálunk is, mint minden más országban egyetlen útja a lenini­sztálini út. A mezőgazdaság szocialista át. szervezése a hatalomra került pro­letáriétus legnehezebb, legbonyolul­tabb feladata. E feladat azt jelenti, bogy a munkásosztály a paraszt­ság dolgozó tömegeit, mint szövet­séges társat bevonja a szocializmus építésébe, a szélforgácsolt egyéni kis- és középparaszti gazdaságok százezreit letéríti a korszerűtlenül termelő régi, megszokott parcella, gazdálkodás útjáról és rávezeti a magastermelékenységű, korszerű technikával felszerelt szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. 'A' marxizmus leninizmus azt ta­nítja és a Szovjetunió szocialista építésének általános érvényű ta­pasztalatai bebizonyították, hogy a /araszti gazdaságoknak a kapita­lizmusból a szocializmusba való át­menete csakis a dolgozó parasztság mkéntes meggyőzése alapján léte­sített szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás kifejlesztése útján lehet­séges. A mezőgazdaság szocialista Át­tervezésének fő útja tehát a szét­forgácsolt kisárútermelÓ gnzdasá­>ok százezreinek a termelőeszközök kollektiv tulajdona és a kollektív munka alapján önkéntesen létért, tett, a tudomány és technika min­den vívmányával felszerelt szövet­kezeti nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése. Csakis ezen az úton képes a munkásosztály a dolgozó parasztság fö tömegeit a szocializmus éplté­sébe bevonni Egyedül et az út vezet a mezőgazdaságnak a munkás­osztály államhatalmával és a város szocialista fejlődésével összhangban álló felemelkedéséhez. Ez az az út, amelyen keresztül a dolgozó pa­rasztság megszabadulhat az erejét felőrlő munkától, a kizsákmányolás minden formájától és a munkás, osztály vezetésével bizton haladhat előre a soha nem remélt jólét és kultúra felé, A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének fő útja te­hát a szövekezeti nagyüzemi gaz­iálkodás, a termelőszövetkezet. Miért? Mindenekelőtt azért, mert csak a falu. dolgozóival együtt, ve­lük szövetségben lehet a szocializ­must felépíteni és ezért n szocia­lizmust úgy kell építenünk, aho­gyan Lenin tanította, hogy abban minden kisparaszt résztvehessen. Sztálin elvtárs Lenin szövetkezeti A termelőszövetkezet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fö útja szesen 70.000 taglétszámmal, többi szocialista fejlesztése MempoaUá. mint 400.000 hold szántóterületről bói egyébként ugyancsak döntő je­takarltja be a szövetkezeti nagy-' lentőségü, de hem a fő utat kép KINA Ag északkinai területeken állan­dóan javul az életszínvonal. A reál­bérek a legutóbbi hónapok során nyolcszázalékos emelkedést mutat­lak. Északkelet-Kínában i,404.000 négyzetméternyi területen épülnek úl munkáslc.kdsok, Mandzsúriában ez idő szernt 52 mtinháskórliái és 454 klinika gondoskodik a dolgozik egészségéről. BULGÁRIA A „Balkán" nevű törnovói sörgyár első helyen áll a termelési terv tel­jeeitéeébcn, A gyár dolgozói szep­tember 9-e és a békéért folyó harc tiszteletére felajánlották, hogy szeptember végéig teljesítik ezévi tervüket. CSEHSZLOVÁKIA A vrbovol kötöttárugyár dolgozói a béke megvédéséért folyó harc je­gyében megjavították munkájukat. Á kötődében a minőség javilását és a hulladék 2 százalékról 1.5 száza­lékra való csökkentését vállalták. ALBÁNIA Ar albán ipari vállalatok munká­sai és « dolgozó parasztság a Béke Hívei 11. Világkongresszusára készül. Tirana, Duressza, Korcsa és számos más város vállalatainak dolgozó t vállalták, hogy a Béke HluS, II. Kongresszusa tiszteletérc határidő előtt teljesitik évi tervüket. FRANCIAORSZÁG A Humanlté jelenti, hogy a na­pokban a francia rendőrség letartóz­tatta az algériai demokratikus sza­badság jogokért küzdök mozgalma nak 160 tagját, akik a mozgalom Algéria L'beré c(mü hetilapját áru­sították Párisban és Páris környé­kén. A Humanité ezzel kapcsolatai felhív minden demokratát, ítélje el az újabb terrorcselekményt és tejez zo ki szolidaritását a letartóztatot­tak mellett. GÖRÖGORSZÁG A szaloniki ep'.aptrgion börtönbe zárt foglyok hozzátartozói tiltakozó táviratot intéztek a görög igazság­ügyminisztérhez, A távira ban cl mondják, hogy a börtönben kegyet, lenül bántalmazzák az ébségaztráj 1 koló foglyokat. Sok fogoly állapota súlyos. MEXIKÓ Az El Popular cimü mexikói lap jelenti, hogy Terston mexikói USA nagykövet meghívta az amerikai nagykövetségre több mexikói lap vezetőjét és azzal a javaslattal for dult hozzájuk, hogy tegyenek javas­latot a békemozgalom elleni intéz kedésekre. A megjelentek többsége kitért a kérdés megvitatása elö! é* Uymódon az USA nagykövetség ki sórlete, hogy nyomást gyakoroljon a mexikói sajtóra, csődöt mondott­üzemi gazdálkodás főlényét kézzel foghatóan bebizonyító bőséges ter. mését, Példájuk nyomán mér is a falu dolgozóinak újabb és újabb tízezrei lépnek a termelőszövetke­zeti parasztok soraiba. Ismeretes, hogy termelőszövetke­zeti csoportjaink, illetve termelő­szövetkezeteink még nem szocialista üzemek. "A" magántulajdonosi ma­radványok számos eleme még fel­található bennük, de nem kétséges az, hogy zászlóvivői a falu szocia. lista fejlődésének és Pártunk irá­nyításával mindinkább megköelí­tik és Végül elérik a Szovjetunió kollektív, nagyüzemi gazdálkodásá­nak példáját. Miután nálunk is, mint minden más szocializmust épflő országban a termelőszövetkezet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja. Pártunk helyesen tűzte ki nzt a feladatot, hogy a falu szocialista átalakítása terén a figvelmet első­sorban a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésére és erősítésére kell fordítani. E feladat nem sínián, minden harc nélkül, hanem a kuli. kokkal, a fnlu kizsákmányolóival szembeni elkeseredett harc, a kulá­kok gazdasági és politikai hutai­mának korlátozása és leküzdése útján megy végbe. E feladat termé­szetesen elválaszthatatlanul egybe­kapcsolódik azzal, hogy meg kell teremtenünk azokat az előfeltétele­ket, amelyek a dolgozó parasztság széles tömegeinek a termelőszövet­kezetek felé való fordulását dön­tően elősegíti Igv létre kell hoi. nunk és egyre erősítenünk kell a mezőgazdaság szocialista technikai alapját, a gépállomások széles há­lózatát, továbbá nagv figyelmet kell fordítanunk a szocialista nagy­üzemi gazdaság mintájául szolgáló és a mezőgazdatág árútermelésében is jelentős szerepet játszó állami gazdaságok fejlesztésére. Do mindezen feladatok lényegé* ben azt a célt szolgálják, hogy e fejlődési szakasz legnagyobb jelen­tőségű feladatát. a szövetkezett nagvüzemi gazdálkodás, a termelő­szövetkezetek ügyét győzelemre vi. gyík. Mégis az ofóbM idfiben jeiem. keztek olyan hamis és ellenséges nézetek, amelyek szerint a mezőgaz­daság szocialista szervezésében a Pártnak a fő figyelmet nem a ter­melőszövetkezetek fejlesztésére, ha. nem elsősorban az állami gazdasá­gokra kell fordítania. Előfordult, hogy az egyénileg dolgozó porasi. tokát nem a termelőszövetkezetbe, hanem az állami gazdaságokba akarják beszervezni, Sopron megyé­ben így hozták létre az Eszterházi állami gazdaságot, Zemplén megyé­ben ez év elején előfordult, hogy Pártunk paratztpolitikájál meg­sértve, az ellenség befolyásának en­gedve, tömegesen vettek el kis- és középparasztok által művelt bérleti földeket, hogy nz állami birtokok területét ezen az úton növeljék. Legutóbb Csongrád megyében a Gya­pottermelő NV kiküldöttje beszélte le a dolgozó parasztokat a termetű tervét továbbfejlesztve és a Szov- _ jelút,ió mezőgazdaságának győzel- csoportba való pelépésről azzal, hogy mes szocialista építésében valóra is nem érdemes a csoportba belépni, ines szocialista építésében váltva ismételten rámutatott arra, hogy miért éppen a tömeges „szö­vetkezeti szervezés" a falu szocia­"istn fejlődésének fő útja? Így többek közölt Sztálin elvtárs nzt tanítja, hogy azért a szövetkezet 1 fő út, „mert a tömeges Szövetke­zésben" megtaláltuk a magánérdek, nek, a inagánkereskedelmi érdek­nek — s nz utóbbi állandó fel­ügyelet és ellenőrzés alá helyezésé­nek, oly fokú egybekapcsolását, a magánérdek oly fokú alárendeléséi a közérdeknek, „amely elfogadható és előnyös a parasztság számára és inicly lehetővé leszi a proletariátus, lak, hogy a parasztság zömét a szocialista építésbe bevonja". Sztálin elvtárs útmutatását és a Szovjetunió világtörténelmi jelentő­ségű, egyetemes tapasztalatait kö. vette Pártunk, Rákosi elvtárs, ami­kor a mezőgazdaságban a Szocializ­mus építésének fő útját a lermelő­izövetkezetbeti jelölte meg, rámutat, vu arra, hogy csak a nagyüzemi rmelés „adhat a falunak anyagi jólétet és kultúrát, lehetőséget a nagyüzemi termelési esskö/.ök, mo. dern gépek, traktorok, műtrágya, ne­mesített vetőmag bőséget alkalma­zh 5 h ro' íermstószöve'kczeitfnk fejiő. léscnck kétéves gyakorlata fényésen u-igazolta Rákosi elvtárs tanítását: .ha a dolgozó parasztság a már lé­tező szővrtkezetek példájából maga győződik meg étinek a termelési "ormának fölényéről és hasznossá, fúrói, akkor önként rá fog lépni a ermclésnek erre nz útjára". (MDP Központi Vezetőség ülése, 1948 lövember.) Ma már 18(45 termelőszövetkezeti csoportba társult 50.000 család, üsz­úgyis állami gazdasággá fog átala viselő — állami gazdaságok kér. dósét állítja be a Párt falusi mun. kájinak központi feladataként, két* séghevonja a marxi-leni ni-srláiini tanításnak azt az aBpVe-A tételét, hogy a munkásosztály képes a szo­cializmus építésébe a dolgozó pa. rasztság fö tömegeit bevonni Aki pedig tagadja ennek a lehetőségét, nz egyben szembe fordul a Párttal, a proletárdiktatúra funkcióit be. töltő népi demokratikus államunk­kal, a szocializmus építésével, mert a munkásosztály csak akkor képes nemcsak a hatalom megszerzésére, hnnem annak megtartására, meg­szilárdítására és a szociali sinus épí. lésére is, ha a parasztság dolgozó tömegeit, mint legközelebbi tartalé­kát maga mellé állítja és bevonja u szocialista építés folyamidéba, *A' kulák az, aki a termelöszövet kezet elleni aljas rágalmainak so­rában többek között azt a hazug. Ságot terjeszti, hogy a dolgozó pa­rasztok a termelőszövetkezetben nem a maguk gazdái lesznek, pem saját maguknak fognak dolgozni, hanem majd a szövetkezetet „álla­mosítják", a tagok pedig „bérmun. kások" lesznek. Az olyan hamis nézelek, amelyek" tagadásba vonják azt, hogy a ter­melőszövetkezet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fö útja és a szocializmus egész szakaszán keresztül a fő út ls marad, e he­lyett pedig fő útkén! az állami gaz. daságoknt tüntetik fel, az ellenség hangját képviselik. A kulák lélva azt, hogy « termelőszövetkezetek növekedése és ezzel együtt a ki­zsákmányolás fokozatos megszün­tetése létalapját ássa alá, elsősor­ban a termelőszövetkezetek ellen agitál. A termelőszövetkezet kérdé. sében akarja n dolgozó parasztsá. got maga mellé állítani, a termelő­szövetkezeteket akarja elszigetelni és lejáratnl a dolgozó parasztság előtt Ez ma a klerikális reakcióval összefonódott kuláktámadál fő iránya és a Párt irányvonalától való mindennemű jobboldali elhaj­lás és baloldali túlzás, fgy a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének kérdésében vallolt hamis nézetek is a kulák malmára hall­ják a vizet, támadásának fő Irányát segítik elő és hátráltatják a mező­gazdaság szocialista átszervezésének ügyét Pár'unk parasztnolilfk^lának gyakorlati végrehajtása terén mu­tatkozó mindenfajta elhajlás és fer­dítés elleni harcnak elsősorban ideológiai fegyverekkel kell lefoly­nia. A főfeladat « téfen ez, hogy Pártunk tagjai és különösképpen funkcionáriusaink széles körben megismerjék és magukévá tegyék a Párt parasztpolitikáját Megvilágo­sodjék előttük az, hogy minden a Párt politikái irányvonalától eltérő nézet árt a Pártnak, a munkásosz­tálynak, valamennyi dolgozónak és egyedül az ellenségnek használ. De az elhajlások és ferdítések mögött az eddiginél sokkal fokozottabb éber­séggel keresnünk kell az ellenség pártunk fSifk ® irt r rrív r\f: minden elhajlás és ferdítés csak az baloldali elhajlasok keletkezésének ellenségnek kedvez és akadályozza a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság közötti szövetség mcgerŐ. södósét és ezzel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előreha­ladását is. Egyesek a termelőszövetkezetek nek és az állami gazdasagoknak a falu szocialista fejlődésében betöl­tött szerepéről vallott, helytelen nézeteiket igyekeznek hamis for­mális érvekkel is alátámasztani A szocializmus „következetes hívei­ként" tüntetik fel magukat és az­zal érvelnek, hogy a termelőszövet­kezet a nem következetesen szocia­lista szektorhoz, «t állnml gazda­ság pedig következetesen szocia­lista szektorhoz tartozik, tehát nyil­vánvaló, hogy a fejlettebb, a U0. vetkezetcsen szocialista szektort kell fejleszteni. Vannak, akik azt hiszik, hogy a termelőszövetkezel csak valami ideiglenes, átmeneti taktikai szem­pontból alkalmazott szervezeti forma, amelyei rövidesen nem a Srovjelunió nagyüzemi kollekliv gazdaságai, hanem az állami gazda, ságok irányában kell fejleszteni. Az iiycn és hasonló hamis nézelek csak nz ellenségnek kedveznek, ha­tosukban egyenlők az ellenséges kórtevéssel és mögöttük minden esetben megtalálható az ellenség krze is. 0Z Olyan néZ8\ amelyik tagadja nzt, hogy a falu szocialista fejlő­désének fő úlja a ttrmtiöszövatka. zet és tennelőszövetkczelek fejlesz tése helyett — mezőgazdaság, vénycsülését. egyaránt azonos, kispolgári osztály* bázisát, dolgozó parasztságunk Je. len tűs tömegeinek a kisárútermelő jellegéből folyö Ingadozását, igyek. szik elősegíteni a helytelen nézetek keletkezését és a hibák elmélyülé­sét. Az ilyen ellenséggel szemben természetesen semmi helya nincs az ideológiai meggyőzésnek, hanem velük kíméletlenül le kell számolni. Eel kel! vennünk tehát a harcot és fel kell számolnunk a mezőgaz. daság szocialista átszervezésének kérdéseiben Jelentkező mindenfajta elhajlási, így azt a helytelen, káros nézetet is, mely tagadásba veszi, vagy nem teszi őszintén magáévá Pártunk irányvonalát, k falu szo­cialista fejlődéséhek fö útját kép­viselő termelőszövetkezet kérdé­sében. Lenin és Sztálin eszméi fegyverez­ték fel Párttmkot a szocializmus alapjainak lerakáséért folytatott ed. digi sikeres harcában és a lenini­sztálini tanítás fegyvert! fel Pár­tunkat arra is, hogy az elhajlások, ferdítések elleni kemény, következe­tes és állandó harccal biztosítsa a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének legfontosabb előfeltéte­lét: Pártunk helyes politikai irány­vonalának a gyakorlatban való ét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom