Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-29 / 227. szám

1 4. PÉNTEK, 1950 SZEPTEMBER 29. vidáman kérdezték egymástól: „Mennyit jegyeztél?" Csütörtökön reggel már a mun­ka megkezdése előtt minden dol­gozó jegyzett Békekölcsönt. Gel­niczki Dezső tanuló most adott életében elöször kölcsönt a dolgozó nép államának. Heti 26 forint a fizetése s 350 forintot jegyzett. — Tudom, hogy a jegyzett ösz­szeget sokszorosan kapom vissza. Az én 350 forintom is elősegíti majd a dolgozó nép békéért foly­tatott harcát — mondotta. Az irodában Tápai Anna éppen most gépeli azok névsorát, akik már jegyeztek Békekölcsönt. — Én ezer forintot jegyeztem, mert tudom, hogy ezt az összeget magunknak adjuk. Ma már mind­annyian világosan látjuk, hogy épfteni csakis békében lehet. Erő­sítenünk kell néphadseregünket, hogy megfékezzük a háborúra uszitó imperialistákat. Ez nekünk fiataloknak különösképpen első­rendű feladatunk. Aa Elaő Saegrdi Cipőgyárban Botos István kiváió munkás irta fel nevét elsőnek a kötösönjegyzést Ív­re. Botos István 60o forintot jegy­zett Zsurkán Józsefnéval együtt, aki a Jegyzéskor a következőket mon­dotta: — Népi demokráciánk lehetősé­get adott arra, hogy férjemmel együtt, munkához jussunk s új ott. hont alapítsunk. Már bútort vásá­roltunk, van szép cipőnk és ru­hánk. Jegyzésemmel erősíteni aka­rom a nép államát, hogy gyárain­kat, hldjainkat s minden eddig el­ért eredményünket meg tudjuk vé­deni az amerikai imperialistáktól. Nem eagediük, hogy eredményeinket rombndöntsék as imperialisták A Szegedi Kenderfonógyárban a versenyfelhívás után hatalmas len­dülettel indult meg a Békekölcsön jegyzése. Az üzem dolgozónői el­sőként Jegyeztek Békekölcsönt az­zal a tudattal, hogy minden egyes forintjuk közelebb visz bennünket ötéves tervünk megvalósításához, a béke biztosításához. Makra Júlia ifjúmunkás, az jVzem kártolója 1500 forintot jegyzett. — Szabad hazában akarok élni, igy akarom építeni boldogabb jö­vőnket. Szivesen és örömmel adok, mert már van miből. A felszaba­dulás előtt örültem, ha kenyérre, fára és lakbérre jutott. A felszaba­dulás óta egyre emelkedik élet­szinvonalunk. Nem engedjük, liogy eddig elért eredményeinket romba. döntsék az amerikai imperialisták, — Az én 800 forintom is egy csa. pás lesz az imperialistákra. — ve­szi át a szót Rékási Gizella. Tokai Mária igy beszélt a jegy­zéskor: — Az ötéves tervben én is mun­kához jutottam. Számtalanszor ta­pasztaltam már, amit Pártunk megígér, azt valóra is váltja. Sze­münk előtt épülnek országunkban az iizemek, munkásbérházak, nap­közi otthonok. Eddigi eredményein­ket védi és boldogabb jövőnket biz. tositja a Békekölcsön. Rátkai Jánosné körül több dolgo­zó nő csoportosul, ök is a Béke­kölcsönről beszélgetnek. — Ma. a Békekölcsön jegyzése­kor, amikor felajánlottam 700 fo­rintot, cszembejutott a sok nélkülö­zés. amelyben a felszabadulás előtt volt részem — magyarázza Rátkai Jánosné. Ma boldog asszony és anya vagyok. Egy éve mentem férj­hez s amire szüksége van egy asz­szonynak, édesanyának, az mind megvan nekem Is. Ma már nem okoz gondot idős édesanyám eltar­tása sem, mert jól keresünk. Gond­talan, boldog életemet akarom megvédeni a Békekölcsön jegyzésé­vel is. Azt akarom, hogy szaba­don. békében fejezhessük be ötéves tervünket, építhessük fel a szocia­lizmust. Nagy lelkesedéssel jegyeznek az algyői és tápéi dolgozó parasztok Az algyői községháza folyósólán két elvtársnő beszélget, kezükben a Békekölcsön-jegyzési iv. Vidáman, élénken beszélgetnek. Az egyik Kecskeméti Jánosné. Társa Le'.le iilésué. Mindketten néptieve'ök. Most érkeztek meg a Kassai-utcá­ból. Kecskeméti Jánosné boldogan mutogatja a kezében tévő szelvé­nyeket. Eddig 15 dolgozó parasztot látogattak meg s máris 12-en je­gyeztek Békekölcsönt de a többick is legyeznek a közeli napokban. Ez ls bizonyítja, hogy Algyő köz­ség dolgozó parasztsága megértet­te a Békekölcsön Jelentőségét. Vidács Mihá'y kisparaszt is a Kassai-utcában lakik. Már várta a népnevelőket és boldogan ulságo'ta: _ A tervkölcsön kibocsátásakor is jegyeztem s a tervkölcsönsorso­lásnál kamatostól nyertem vissza pénzemet Most újból jegyzek, mert tudom, hogy minden forinttal erő­silem a békefront ránkeső szaka­szát. Én ezzel a 200 forinttal is a ta — s máris kezébe vette a ceru­zát és rövidesen ott feketetett a neve a gyüjtöivcn: Vidács Mihály. Bene János kétholdas kisparaszt 100 forintot jegyzett, sőt a pénzt már be ls fizette a postán e trest kezében ott lobogtatja a békeköt­vényt. Örülök, hogy 100 forintommal is hozzájárulhattam a béke megszi­lárdításához. Nem kell nekünk kül­földi kölcsön, segítünk mi saját­magunkon. Tudom, sokszorosan visszakapjuk a jegyzett összeget­Hasonlóképpen gorlr,tkodnak és ére/fek Algyő töboi dolg'zó r.a­tvss-tjai is. Bizonyltja ezt az is, hogv délig 8600 fopnt.n jegyeztek, s n község jegyzése a koridélutání órákban már meghatódta a 35 060 ferirtot. A földmúveratövefkezet 1Q dolgozója példiul 8900 forintot jegyzett. Sokan .1 jegyzés után azrrnal a postára siettek, befizetni « ,'rjputt össze-et. Délután A óra előtt már 16 dolg. só paraszt kapta béke ügyét támogatom — mondót- kézhez a ki vényt. Jó példával akarok elöl járni Ugyanilyen lelkesedéssel jegyez, tek a tápéi dolgozó parasztok is. Délben a jegyzett összeg már elérte a 37.800 toriatet. Délelőtt 10 óráig líiO dolgozó paraszt jegyzett ki­sebb-nagyobb összegeket. A népnevelök örömmel számol­nak be arról, hogv a dolgozó pa­raszt©!: lelkesen jegyzik a Béke­kölcsönt. Már elcre elhatároztak, hogy megint iegveznek. Márton Jáncs kisparaszt például 150 forintot, Ács Karoly háromhol­das dolgozó paraszt 100 forintot jegyzett. Mit bizronrit a tápéi dolgoz parasztok lelkesedése? Azt, hogy dolgozó parasztságunk is megértette a Békekölcsön le­lentőségét, megértette, nem elég óhajtani a békét, hanem cseleked­ni is kell. Megértette ezt Szőllő Mihály­né 72 éve3 vagyontab- asszon" is, aki 400 forintot jegvzett. Im" beszélt, miközben kitöltötte az ívet: — Ezzel a párszáz forinttal is a béke ii^-ét szolgálom. Békében akarók élni tudom, ezért áldo­zatot is kell hozni. A jegyzésben Lakatos Ferenc termelőcsoporttag. a békebizott­ság elnöke 'ár az élen. Család­jával együtt 1400 forintot jegy­zett. — Jó példával akarok előljár­ni. Népi demokráciánk tette le­hetővé számunkra, hogy a nagy­üzemi gazdálkodással haladtunk a boldogulás felé. Ahhoz, hogy még jobb legyen az életünk, bé­kére van szükségünk. Természetesen a béke ellensé­gei, az imperialisták ügynökei sem maradnak tétlen. Mindent elkövetnek, hogv ellenséges aei­tációjuklcal félrevezessék a dol­gozókat. Igv tett például Nagy István vasúti előljáró is. aki így nyilatkozott a népnevelőknek. — Inkább kötelet küldjenek, mintsem pénzt kérjenek tőlem. De nem különb nála Csorba Imre, nyugalmazott oostafel­ü<"'elő sem. aki kinevette a nép­nevelőket. Dolgozó népünk megveti eze­ket az ellenséges ügynököket. Nem hallgat az ellenséges agitá­cióra. Leleplezik az ellenséget, s azzal válaszol neki, hogy még hatványozol tabb mértékben veszi ki részét a békekölcsönjegyzés­ből, mert bízik a Pártban, győ­zelmeink szervezőjében. Szeged demokratikus papsága, néphez hű tudósok, értelmiségi dolgozók a békekölcsön első jegyzői között A béke ü"ve minden becsülete­sen gondolkodó embernek egy­aránt közös ügye. A néphez hü, demokratikusan swdoikodó pap­ság is éppen ezért ki akarja ven­ni részét a békekölcsönjegyzés­ből. Dr. Halász Pál kanonok, Szeged belvárosi plébános béke­kölcsönjegyzése alkalmával kije­lentette, hogy hazafias köteles­ségének tartja az ország további megerősödését szolgáló Békeköl­csön jelzését és Szeged dolgo­zóival eevütt a napság is ki akarja venni részét a közös erő­feszítésből. áldozatvállalásból. Egyúttal örömmel közölte azt is, hogy a plébániahivatalhoz tar­tozók közül valamennyinek meg­van a szavazati joga az október 22-i tanácsválaszitásokhoz és ez­zel a szavazati joggal élni is akarnak. A belvárosi plébániahivatal tagjai közül egyébként Vasa Jó­zsef hittanár 500 forintot, dr. Müller Antal káplán egyhavi jö­vedelmét ajánlotta fel a Békeköl­csön javára. Lélek Gábor római katolikus Ielkés7>t Kossuth Lajos-sugárúti lakásán keresték fel a népneve­lők a békekölcsönjegyzésii ívvel. Örömmel fogadta őket, nvomban felírta nevét az ívre és kijelen­tette: — Tavaly is jegyeztem terv­kölcsönt, ^e az idén a Békeköl­csönre kétszer annyit jegyzek, mint tavaly. Mindannyiunk bé­kéje. békés fejlődése nekem is megéri ezt a kis áldozatot ép­pen úgy, mint minden becsüle­tes embernek. A tudományos munka békés fejlődéséért Dr. Klemm .'-ntal, a szegedi Tudományegyetem magyar nyel­vészeti professzora. Benedek­rendi áldozópap 2800 forintot jegyzett. A jegyzés alkalmával a következőket mondotta: — Általános igazság, hogv or­szágunk újjáépítő munkája min­den téren csak békés körülmé­nyek között valósítható meg, így a tudományos munka is csak békés körülmények között lehet­séges. Biztosra veszem, hogv a mostani Békekölcsön az ország újjáépítési munkája során hat­hatósan előmozdítja a tudomá­nyos munka békés fejlődését és emellett erősíti az általános bé­keterekvésoket. Klemm professzor ezalka'.om­mal kijelentette ho®" neki és általában nyelvészeknek nagy, érdemes támogatást nyújtott Sztálinnak, a nyelvészet kérdé­seiről tett döntő nyilatkozata, mert megmutatta az utat. ame­lyen a nyelvtudománynak halad­nia kell. i Hasonlóképpen nyilatkozott dr. Ábrahám Ambrus akadé­mikus. premontrei kanonok. — A béke biztosítására és megvédésére 3000 forint Béke­kölcsönt jegyzek — mondotta. — Szivesen jegyzem ezt a kölcsönt, mert rendíthetetlenül és válto­zatlanul híve vagyok a békének. Híve vagyok, mint ember, aki az élethez való jogot minden ember számára vallom és elismerem. Híve vagyok, mint keresztény ember, aki a békehirdető Krisz­tus családjába tartozom. De hí­ve vagyok a békének úgy is, mint kutató, aki a nagy életpro­blémák láncolatain túl egységet látok a létben és az elmúlásban, a felkelésben és a lenyugvásban, a vállalkozásban és a tartozás­ban. Szívesen jegyzem a Béke­kölcsönt. mert a békét a legna­gyobb értéknek tartom és val­lom. hogy béke nélkül nincs tu­domány. tudomány nélkül ninos technika, technika nélkül nincs haladás, nincs építés, nincs jólét, nincs emberi boldogság. Békésen akarunk dolgozni Szeged értelmisági dolgozói, tudományos életünk munkásai követték azt a lelkes példamuta­tást. amelyet az üzemi dolgozók nyújtottak a Békekölcsön jegy­zésénél. hiszen tudományos éle­tünk fejlődésének is elengedhe­tetlen feltétele a béke megvé­dése. Dr. Kalmár László elvtárs Kossuth-díjas matematikus, a szegedi Tudományegyetem rek­tora elmondotta, hogv már eddig is többszörösen visszakapta azt a 4000 forintot, amelyet tavaly jegyzett. A Párt segítségével új­jászervezett Tudományos Aka­démia után urvanis létrehozták az akadémiikusfizetést. ami szá­mára mintegy 100 forint fizetés­emelkedést jelentett. Ehhez já­rult márciusban a Kossuth-díj. de — amint mondotta — több­szörösen visszakapta a tervkáll­csont azzal is. hogy a nyár vé­gén rósztvehetett Budapesten az első Magyar Matematikai Kon­gresszuson és megismerkedhetett a Szovjetunió élenjáró matema­tikusaival. — Ezenfelül látom azt Is 1— tet­te hozzá —, hogy népgazdaságunk iparának és mezőgazdaságának fej. leszTése, egyetemünk fejlesztése mind a tervkölcsön gyümölcsei. Örömmel állok be ezért azoknak sorába, akikkel a Békekölcsön jegy. zése utján is megmutatjuk az im­perialista háborús gyujtogatóknak, s magyarországi ügynökeiknek, a fe­ketézőknek, árurejtegeTőknck, hogy nem n háborúra spekulálunk, ha­nem békésen akarunk dolgozni, s békénket megvédve akarjuk fejlesz, teni hazánkat, a Szovjetúnió áltat mutatott úton, a szocializmus épí­tése utján. Ezért jegyzem jóval túl a tavalyi összeget, s a Rékekölcsőn alkalmával tizezer forintot váltatok, mert tudom, hogy ez az összeg is többszörösen visszatérül. Soha nem kapott ilyen bőkezű támogatást a tudomány Dr. Hctényi Géza szegedi Kos­sulh-díjas belgyógyász professzor, akadémikus, ötezer forintot jegy. zc'ct. — Örömmel vettem a Békeköl­csön jegyzését — mondotta hi­szen soha nem kaptunk olyan bő­kezű támogatást a kutatások végzé­sére, mint most a népi demokráciá­ban. Különösen érezzük ezért a bé­ke megvédésének fontosságát és je­lentőségét. Ezért van, hogy a tudó. sok mindenütt az első soraiban ta­lálhatók a békéért való küzdelem­nek. A jogi karon dr. Buza László aka. démikus hatezer forinttal járult hozzá a Békekölcsönhöz és a követ­kezőket mondotta: — Lehet-e olyan valaki, aki nem hoz meg szivesen minden anyagi ál­dozatot azért, hogy megkímélje közvetlen hozzátartozói':, embertár­sait a háború szörnyű pusztításai, tói és szenvedéseitől? A béke adja meg számunkra munkánk tovább­folytatásának tehetőségét, s annak a szocialista társadalmi, gazdasági rendnek a kiépítését, amely a dolgo­zó nép jólétét, boldogságát bizto­sltja. Dr. Fodor Gábor elvtárs, Kossuth, díjas kémia-professzor 4000 forintot ajánlott fel a Békekölcsön céljaira, 'A' jegyzés alkalmával arról beszélt, hogy nincs nagyobb öröm kutató és nevelő számára, mint az, ha látja, hogy munkáját megbecsülik és a '(ovábbi fejlődéshez minden erkölcsi és anyagi feltételt biztosítanak. A Szerveskémiai Intézet munkáját pél­dául negyvenezer forinttal 'támogat­ta Népköztársaságunk, az idén pedig 127 ezer forint beruházási hitel mellett több mint 150 ezer forin't dologi hitelt bocsátott rendelkezé­sünkre. Igy olyan méretű laborató­riumi felszerelést tudtunk a hallga­tóságnak biztosítani, amely mintegy háromszorosa a nyugati egyetemek hasonló felszerelésének. A szovjet dolgozók összehasonlíthatatlanul nagyobb áldozatot hoztak a békéért Dr. Kanyó Béla közegészségtani professzor háromezer forintos jegy­zése alkalmával ezeket mondotta: — Örömmel láttam közegészség­ügyünk hatalmas fejlődését felsza­badulásunk óta. Tudom, hogy a tava­lyi tervkölcsön is nagyot lendített gazdasági életünkben és én magam is az állami gazdaságokban, terme­lőcsoportokban saját szememmel győződhettem meg a nagyarányú fejlődésről. Tudom hogy a békeköl­csönjegyzéssel elősegítem az építés­hez és kutatáshoz szükséges békét és biztos vagyok abban, hogy az én kölcsönadott pénzem is kamatozik az ország közegészségügyi viszonyai­nak megjavulásában is. Dr. Dirner Zoltán elvtárs, egyete­mi magántanár 3300 forintot jegyzett és egyben felhívta munkatársai fi­gyelmét arra, hogy az a kis áldozat, amit most hozunk, jóformán semmi ahhoz képest, amit a szovjet polgá­rok hoztak a Nagy Honvédő Háború idején a béke megvédéséért. Egyetemi hallgatók, pedagógusok a békéért A szegedi egyetem tudományo® dolgozói közül a békekölcsön jegyzés tercn igen szép példát mutatót) Tari János bölcsészkari demonstrátor, aki 600 forint fizetése mellett 1200 fo­rintot jegyzett Az egyetemen egyéb­ként a hallgatóság is már az clsö napon igen szépen kivette részét a békekölcsön jegyzésből és ösztöndí­jaikból ajánlottak fel jelentős ösz­szegeket. Igy például csupán a böl­csészkaron 16.850 forint gyűlt össze. Szeged pedagógusai is erőteljesen bekapcsolódtak a Békekölcsön jegy­zésébe. Különösen szép eredményt ért el a tanítónőképző 21 ezer forin­tos és a Móra Ferenc gimnázium 13 ezer forintos jegyzéssel. Pártonkívüli dolqozó köszönete a Pártnak A DOLGOZÓK ISKOLÁIÉRT Hazánkban a Szovjet Hadsereg é® a Magyar Dolgozóik Pártja se­gítségével lehetővé vált a mun­kások és dolgozó parasztok gyermekeinek tanulása. Azok a felnőttek, akik a mult reakciós világában nem tanulhattak, most tanulhatnak a középfokú és fel­sőbb iskolákban. A Párt vezeté­se mellett lehetővé vált, hogy az egyetemekre és főiskolákra is a dolgozó nép fiai kerüljenek. A dolgozók esti iskoláiban minden dolgozó művelődhet és képezheti magát. Tanulni akarok én is. hogv má­sokat is taníthassak és ezzel az erős elhatározással adtam be fel­vételi kérelmemet a dolgozók gimnáziumába. Le sem tudom ír­ni azt a végtelen nagy örömet, hegy — amit a mult rendszer nem engedett meg — ma képez­hetem magam. Ezt úgy hálálom meg a Pártnak, hogy fáradtsá­got nem ismerve tanulok. A Párt arra tanít bennünket: a tanulás nem öncél, hamun közérdek. En azért tanulok, hogy a megszer­zett tudásomat tovább adjam dolgozó társaimnak. Az iskola a mienk, dolgozó embereké. Öröm­mel tölt el az a tudat, hogy a szocializmus építéséből én is ki­vehetem a részem és a Párttal együtt harcolhatok a békéért, jö­vőnkért. Kovács Józsefné

Next

/
Oldalképek
Tartalom