Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

Ma tárgyalja a munkásbiróság a budapesti husfeketéző banda bűnügyét Vádirat a fól millió kiló hus elfeketézéséröf Vií. F.VF. 222. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1950. SZEPT 23. B Texlilkombináf versenykihívása után (Sí. J.) Szeptember 12-én, más­léi héttel ezelőtt a Szegedi Textil­kombinát dolgozói elfogadták az Óbudai Hajógyár dolgozóinak ver­senyfelhívását és egyben verseny­re hívták ki a szegedi üzemek dol­gozóit. Azzal a céllal indult a versenykihívás, hogy méltóképpen meg tudjuk ünnepelni annak a napnak 10 éves évfordulóját, ami­kor a Szovjetunió segítő keze megnyitotta a mi szeretett vezé­rünk és tanítónk, Rákosi Mátyás <elvtára előtt a Horthy-fasizmus börtönének kapuit. Azzal a céllal indult ez a versenykihívás, hogy Szeged dolgozói is méltóképpen, a szocializmus építésének meg­gyorsításával mondhassanak hálát * Szovjetuniónak, amely ezzel a tettével is tanúbizonyságát adta, hogy a szovjet nép nem öncélúan építi országában azt a rendszert, mely felé reménnyel, bizakodással tekintett valamennyi elnyomott dolgozó. Bizonyságát adta ezzel is a szovjet nép, hogy barátja a ma­gyar dolgozó népnek, megmenti számára azt az embert, akit a dolgozó nép iránti hűsége, ráter­mettsége, képzettsége és kiváló tehetsége arra jelölt ki, hogy ve­zetője legyen a magyar népnek a siocializmus építéséért folytatott harcban. öt év sem telt el és Rákosi elv­társ Ismét Magyarországra érke­zett Amerre járt, mindenütt pusz­títást, romokat, éhínséget és két­ségbeesett embereket talált. Két­ségbeesett embereket akik azt kér­dezték: „Lesz-e még valaha or­szág ebből a romhalmazból?" És & Párt, Rákosi elvtárs kijelentette: „Felépítjük a romokból a nép or szágát, urak országa helyén a dolgozó nép hazáját!" Mindenki emlékezhet rá, hogy jóformán ke­zünkbe se fogtuk a csákányt, hogy eltakarítsuk a romokat, máris tá­madott az ellenség, a csatorna­lyukakból előbujt fasiszta patká­nyok siserahada máris elkezdte rágni annak az épületnek az alap­jait mely még fel sem épült. Majdnem öt és fél esztendő telt el azóta. A Párt, Rákosi elvtárs Ígérete beteljesedett. Felépítettük a romokat, kenyeret, hófehér ke­nyeret adtunk az öt évvel ezelőtti éhezők kezébe, letöröltük a szen­vedők könnyeit, építjük a szo­cializmust. De ez az öt esztendő szakadatlan harcban telt el. En­nek a harcnak vezetöereje, élcsa­pata, motorja a mi nagy Pártunk, melyet Rákosi elvtárs vezet. Ismé­telten és ismételten lesújtott a dolgozó nép ökle, Nagy Ference­ket, Pfeiffer Zoltánokat, Mind­szenti Józsefeket, Rajk Lászlókat, összeesküvőket, gyilkosokat, ké­meket, gyujtogatókat, romboló, szabotáló imperialista ügynököket kellett ártalmatlanná tenni, meg kellett tisztítani tőlük azt az utat, mely a boldog jelenhez vezetett és folytatódik a még boldogabb jövő felé. A Párt, Rákosi elvtárs éberen őrködött és őrködik a magyar dol­gozó nép építőmunkája fölött, s az ellenséggel folytatott következetes harc közepette mozgósítja tovább® ra is építőmunkára, békénk meg­védésére népünket. Nagy győzel­meket arattunk felszabadulásunk óta, de még korántsem mondhat­juk el, hogy megsemmisítettük el­lenségeinket. Rákosi elvtárs jel­lemezte úgy az ellenséget, hogy olyan, mint valami mesebeli sár­kány: ha egy fejét levágjuk, nő helyette másik tíz. De ugyanakkor azt is megmondotta, hogy ettől az újranőtt fejektől sem félünk, le­vágjuk azokat is úgy, hogy he­lyettük ne nőhessen egy sem. Tá­madott eddig is ellenünk az ellen­ség: lelepleztük, megsemmisítet­tük a támadókat. Támadnak most is ellenségeink, a jobboldali szo­ciáldemokraták, az egyház reak­ciósai, a külföldi imperialisták rá­galmakat szórnak ránk, belső ügy­nökeik vásárlási lázt szítanak, sor banállásokat szerveznek, bérdema gógiával lázítanak a dolgozók kö­zött. Dolgozó népünk azonban ei alatt az öt esztendő alatt megta­nulta, hogy a Pártban, Rákosi elv­társban nyugodtan bízhat. Rákosi elvtárs megtanította dolgozó né pünket arra, hogy az ellenség nem legyőzhetetlen, le lehet győz ni, meg lehet semmisíteni, ha szí lárd eltökéltséggel, következetese:: felvesszük ellene a harcot. Mint kocsikerékről a sár, úgy pattan le népi demokráciánkról a: ellenség támadása, amióta Pártunl megtanított bennünket, hogy nem elég várni, hogy ez a sár lepat­tanjon, hanem le kell hajítani. Ho­gyan? Ugy, hogy állandóan törek szünk még az eddigieknél is na­gyobb eredmények elérésére. Ugy. hogy versenyben építjük a mi jö­vőnket: a szocializmust, úgy, hogy multunk, jelenünk minden jelentő, mérföldkövét győzelmi állomásst tesszük. Szovjetúnió-vezette béke táborunk állandóan erősödik, erő­södünk mi is. Suttog, provokál az ellenség ? Mi tanácsválasztási készülünk, arra, hogy még az ed diginél is nagyobb mértékben t dolgozó nép, a szocializmust épíh munkások százezreinek kezébe ad juk az államhatalmat. Szabotál a-/ ellenség, lázít az új normák el­len? Mi hozzákezdünk ötéves ter rönk egyik büszkesége, a buda­pesti földalatti gyorsvasút meg építéséhez. Sorbanállásokkal, vá sárlási láz szításával akarja a: ellenség a dolgozó népet a szo­cializmus építése, az ötéves ten ellen hangolni ? Mi, a dolgozók, országszerte különböző versenye­ket kezdeményezünk az ötévé? terv időelőtti befejezésére, a szo­cializmus építésének meggyorsító sára. Az ország dolgozói nap, mini nap kiállnak a jelen mellett és hitet tesznek a jövő mellett. Több­termeléssel bizonyítják, hogy he lyeslik Pártunk politikáját, hogy szeretik a Pártot és annak veze­tőjét, mindannyiunk szeretett ta­nítómesterét és példaképét: Rákos: elvtársat. Ez a szeretet és hála csendül k: annak a versenykihívásnak minder szavából, melyet a Szegedi Textil kombinát dolgozói indítottak el De ugyanez csendül ki azokból r válaszokból is, melyeket a sze gedi üzemek dolgozói eljuttatna! a Tertilkomblnát dolgozóihoz, „lf százalékkal túlteljesítjük az elsc évi tervet" — mondják el szerete­tüket a Fűtőház dolgozói. „Rákosi elvtárs kiszabadításának évfordu­lójára 105 százalékra teljesítjük ezévi tervünket" — tesznek foga­dalmat a Szegedi Cipőgyár dolgo­zói. „December 20-ra befejezzük felfelé módosított tervünket!" — csendül ki a ragaszkodás a Ma­gyar Kender dolgozóinak levelé­ből. És így lehetne sorolni tovább egészen addig, míg végig nerr érnénk a szegedi üzemek hosszv során. Ha a felajánlásokban benn: van ez a szeretet, még inkábl benne van abban a munkalendület­ben, amivel a dolgozók hozzálát tak a felajánlások teljesítéséhez Fonalak mázsáiban, szövetek, vász nak száz és ezer métereiben, az ú; cipők, ruhák százaiban, leőrölt búza tonnáiban, több, jobban ellcé szített gépekben változott ar.yr.g erővé az a szeretet, ragaszkodás és hála, melyet a magyar dolgo zók, köztük a szegedi dolgozók i éreznek Rákosi elvtárs iránt. Minden szónál ékesebben be­szélő emelkedő termelési eredmé nyek hangján száll a hála a felt a hős nemzet felé, mely megmen tette a mi számunkra Rákosi elv­társat Azt mondják el, aminek e szovjet nép, Sztálin elvtárs leg­jobban örül: „A magyar dolgozók hűséges katonái A béke tábornak!" Az USA módszerei kiélezik ft nemzetközi helyzetet — állapította meg Malik elvtárs as ENSs főbizottságának ülésén Az ENSz közgyűlésének főbi. zottsága szeptember 21.én. reg­gel ülést tartott, amelyen, elfo. gadta Entezam elnöknek azt a javaslatát, hogy a közgyű­lés ülésszakának a befejezé­se napjául november 30-at ajánl­ják a közgyűlésnek. A főbizottság ezután áttért az ideiglenes napirend tárgyalása, ra. Visinszkij elvtárs ellenezte, hogy felvegyék a napirendbe ,.a Görögország politikai független, ségét és területi integritását fe­nyegető veszély" kérdését. Kije­'entette, hogy ezt n kérdést azért vetették fel. hogv elvonjál: ® figyel­met a monarchofasiszta kor. mánv szakadatlan terror já. rói és hogv a görögországi helyzetért Görögország észa­ki szomszédaira háríthas­sák a felelősséget. A főbizottság mégis elfogad­ta ezt a napirendi pontot. A Szov. jetunió és Csehszlovákia ellene szavazott. Azzal a napirend: ponttal kap. csőlátásán, amelyet a Kucmin­tiijg megbízottai rágalmazó cél­lal terjesztettek elő, hogy bebi­zonyítsák: a Szovjetunió „meg. sértette" az 1945_ben kötött szov. jet kinai egyezményt és, hogy ez a „szerződéssértés" fenyegeti KL aj. politikai függetlenségét és te. rületi integritását — Visinszkij elvtárs emlékeztetett arra. hogy a szovjet küldöttség e kérdés megvitatásánál már az elmúlt esztendőben leszögezte, hoev ez a panasz teljesen alapta_ lan. Valójában — mondotta — ez nem is napirendi pont, hanem rága­lom amelyet a történelem sze. métdombjára dobott kíséretek ••(.ijesztettek elő. Rína területi épségét való­ban veszélv fenyegeti, mint­hogy az USA „ kairói egyez­mény megsértésével annek.. tálni próbálja Taivant. ame. rikai légierők bombázták Mandzsúriát és az USA egyéb agressziós cselekmé­nyeket is követ el a Távol­Keleten. A főbizottság 11 szavazattal 2 — a Szovjetunió és Csehszlo. vákia — ellenében elfogadta a szóibanlévő napirendi pontot. In­dia tartózkodott a szavazástól. Ugyancsak ellenezte Visinszkij elvtárs „az. emberi jogok és alap­vető szabadságjogok tisitetetbee­tartása Bulgáriában, Magyaror. szagon és Romániában: a nemzet, közi bíróság tanácsadó határoza­ta" című napirendi pontot. Ki­jelentette. hogy ez a napirendi pont n há. rom ország belügyeibe való megengedhetetlen beavatko­zás álcázására szolgál. Ert a beavatkozást az új demo­kráciák sikerei miatt érzett gyű­lölet és rosszakarat sugallja. A bizottság szavazógép.többsé. ge ezt a két tárgypontot is elfo­gadta, majd beleegyezett abba, hogy kihagyja az ülésszak napi­rendjéből a főtitkárnak az embe. ri jogokat é3 az államok köteles­ségeit megfogalmazó kiáltvány, tervezetéről szóló jelentését. Vi­sinszkij elvtárs és Gonzales, Ve. nezuela képviselője ugyanis rá­mutatott arra, hogy ezt a kérdést csak akkor lehet majd megfelelő formában a közgyűlés elé terjesz­teni. ha a kormányok már kife­jezték véleményüket a tervezet­ről. Austin, az USA képviselője, terjedelmes beszédében azt állí­totta, hogy Berlin kérdésében a Biztonsági Tanács részéről tör. tént megvitatása olyan prece­dens. amely — Austin szerint — az adott esetben bizonyítja a 107. cikkely alkalmazhatatlan voltát. Erre Malik elvtárs úgy válaszolt Austinnak, hegy hangsúlyozta: a Szovjetunió sohasem fél valami. .yen ké-désben nyilatkozatot ad­ni, de a javasolt napirendi pont nyilvánvalóan rágalmazó jellegű. Az USA szemmelláthatóaai azt hiszi — folytatta Malik elvtárs —, hogv » közgyű­lésnek egyetlen ülésszaka sem lehet sikeres m ilyen csűrés-csavarás nélkül. Az USA.nak ezek a módszerei nem szilárdítják meg n nem­zetközi barátságot, hanem kiélezik a nemzetközi hely­zetet. E vita után a bizottság, mint rendesen, elfogadta a javasolt napirendi pontot. Az USA által indítványozott „Formoza kérdése" című napi­rendi pont problémájának meg. vitatásakor Malik elvtárs meg­kérdezte Austintól: mit qzándé­ktzik az USA e napirendi pont kapcsán javasolni " Miután Aus­tin kitérő választ adott. Mil'k elvtárs megjegyezte, hogy Aus. t'.n kitérő válaszából ítélve, az USA szemmellárhatóan Taivan státusát szánde'u.zik megvúatni. holott Taivan kinai terület elide­geníthetetlen része. Malik elvtárs Hangsúlyozta, hogv miután Tai. van státusát már Kairóban ni.jr­határozták é3 Potsdamban mtg. erősítették, alapokmány 107. c.kkelye kizárja, n-.gy a közgyű­lés ezt a stát ist vizsgálat alá vegye. Hozzácette: valóban fenn. ál! az USA agressziójának pro­blémája Kina ellen és éppen emi. att terjeiziett he errő' novrei.di pontot a .'zovjet küldő -tefa. Jebb Ar.glia képvi.te'ö.k hn­lajz áat javasolt a Szovjetunió indítványával kapcso!ato3 m. A bizottság elfogadta Anglia képvise ö enek azt az indítvá­nyát, hogy a Szovjetunió által r.oterjesztett napirend! pont dol­gában a döntést elhalasztóik. Az ideiglenes napirend tárgya, lása ezrei befejeződött és ülés bezárult. r Arurejtegető volt üzem tulajdonosokat és földbirtokosokat toloncoltak ki Budapestről Az Államvédelmi Hatóság ke­mény kézzel harcol az áruhalmo­zók és spekulánsok ellen. Tegnap ismét hatalmas készleteket talál­tak a dolgozó nép ellenségeinek, volt földbirtokosoknak, üzemtuiaj­donosoknak, katonatiszteknek a lakásán. Ezek az ellenséges ele­mek, miközben lakásukon mázsa­szám állt a liszt, cukor és más élelmiszer, sorbaállást szerveztek és a népi demokrácia ellen izgat­tak. Őrizetbe vette az Államvédelmi Hatóság Riedelmayer István volt vállalkozót, Sásdi-utcai lakost. Rie­delmayer István lakásán 110 kiló lisztet, negyed mázsányi cukrot és nagymennyiségű zsírt találtak. Riedelmayert kitoloncolták Buda­pestről. Lakását elkobozták és egy családos dolgozónak utalják ki. Lukacsics Ferenc, Bertalan La­jos-u. 17 szám alatti lakos, nyu­galmazott miniszteri tanácsos la­kásán 100 kiló lisztet, 20 kiló szap­pant, 120 darab tojást, 25 kiló cukrot, 5 kiló brazíliai kávét és fél kiló teát találtak. Őrizetbe vet­ték. Dr. Deák Imréné szőlő- és ház­tulajdonos, volt földbirtokos, 125 kiló lisztet, fél mázsa cukrot, 15 kiló sót, 5 kiló rizst, 4 kiló talp­bőrt, 8 kvadrát belsőbőrt, 70 darab tojást, 40 darab mosószappant vá­sárolt fel a dolgozók elől. Az Ál­'amvédelmi Hatóság Budapestről kitoloncolta. Ugyancsak kitoloncolták Buda­pestről Böszörményi Nagy Andor 8 nyugalmazott pénzügyigazgatót, akinek lakásán a következő áru­cikkeket találták: fél mázsa cu­kor, száz doboz konzerv, 63 pár selyemharisnya, egy vég vászon, egy kvadrát bőr, 50 darab pipere­szappan, 20 liter pálinka, 30 drb mosószappan, 20 liter zsír. ök Gyula, Mártirok-útja 91 szám alatti hentes és mészáros la­kásán 70 kiló lisztet, 30 kiló zsírt, 35 kiló cukrot, 1 kiló fekete bor­sot, 7 pár nylon harisnyát rejte­getett. Kitoloncolták Budapestről. Őrizetbe vette az Államvédelmi Hatóság Papp Vilmos volt hor­thysta orvos-ezredest, lakásán 260 kiló lisztet, fél mázsa zsírt, 80 kiló rizst, 7 rúd csemegeszalámit, 80 drb mosószappant és nagy meny­nyiségű gyógyszert találtak fel­halmozva. A volt ezredesnek 23 hold szántója és háza is van mel­lékesen. Tóth Béla, flzemtulajdonosnál több niázsa lisztet, egy mázsa cuk­rot, 50 méter férfiszövetet, 10 vég fehéroflmíivásznat, 12 darab kar. órát és több tucat bőrkesztyűt ta­láltak elrejtve. Tóth Bé!a a felsza­badulás után nyilas tevékenységé miatt internálva volt. Az Államvé­delmi Hatóság kitoloncolta Hatalmas készleteket foglaltak le dr. Szőke Jenő ügyvéd, volt 403 holdas földbirtokos lakásán. Töb­bek között két mázsa lisztet, 1 má­zsa cukrot, fél mázsa zsírt, 60 kiló sót, többszáz doboz konzervet és 80 méter ruhaszövetet rejtegetett. Az Államvédelmi Hatóság to­vább folytatja az erélyes nyomo. xást éa a dolgozók kiváltságának megfelelően kíméletlenül lesújt a békés épitőmunkánk ellen támadók­ra, n béke ellenségeire. A budapesti főkapitányság bűn­ügyi osztálya is több olyan nép. ellenes elemet vett őrizetbe, akik nagymennyiségű élelmiszert hará­csoltak össze, vagy vontak el a for­galomtól és árusítottak feketén. Igy például őrizetbe vették Vöncki Al­bertnét, szegedi kereskedő feleségét, aki 6 kiló pirospaprikát árusitott feketén. Vőnckiné a paprika kiló­jáért 140 forintos árat számított. Dombák Antal rö-szkei lakos bur­gonyát szállított engedély nélkül és azt fekete áron értékestette, de a rendőrség őt is tettenérte, s őri­zetbe vette. Rajtuk k'vül mintegy 14 feketé­zőt vett őrizetbe a budanesti főka­pitányság büntigyi osztálya. Mind­ennyiuk igen nagymennyiségű élcL miszerfé'-ét, lisztet, cukrot, zsírt, mázsaszám vontak ki a forgalom­ból. de ezenkívül nagymennyiségű textilárut és — mint például dr. Farkas László budapesti volt gyár­tulajdonos — egész kocsirakomány kötöttárut rejtegettek. A szeljed' rendőrség bűnügyi cs-tá. lya Is széleskörű nyomozást inlífott a feketézők felkutatására Legújab­ban őrizetbe vet'ék Jójirt Sándor szegedi volt hentesmeslert. aki a pia­con két hjzottdisznót vásárolt és azo­kat feketén vágta le. A húst azután különböző magánszemélyeknek és hentesmes'ereknek árusította. Amikor a rendőrség vizsgálatot fartőit nála, még újabb kihízott nagy seríésf és' jelentős mennyiségű hentesárut ts* láltak a lakásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom