Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

KEDD, 1950. SZEPT. 19. •!•! IH«————— 3 Előttünk álló legfontosabb feladat most falun az őszt szántás-vetési munka. Erre a fontos feladatra hív­ja fel dolgozó parasztságunk fi­gyelmét a földművelésügyi minisz­ter most megjelent felhívása ls. Csongrád megye városaiban, iközségo;hen és tanyaközpontjaiban is a dolgozó parasztok többnyire hozzáfogtak a nagy őszi feladatok megvalósításához. Hozzákezdett a falu népe a jövöévi kenyerünk ágyá­nak megvetéséhez, az őszi szántás­vetéshez. Felszabadulásunk ufán még minden évben, de különösen az idén nagy jelentősége van az őszi munkák időben; jó elvégzésének. Ennek a munkának a mikénti telje­sítésétől nagyban függ jövőévi ter­méseredményünk. amely meghatá. rozza majd, hogy teljesíteni tudtuk-e a minisztertanács határozatát, nö­vénytermelésünk kétéves tervét. Ez nem kisebb feladat elé állítja dol­gozó parasztságunkat, mint hogy 1951 ilégér p az állami gazdaságok­ban 35 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti csoportoknál 25 százalék­kal, az egyénileg dolgozó parasz­toknál 10 százalékkal emeljék tel as átlagtermésekéi az 1949. évj ter­mésátlaghoz képest. Az idej aratás elvitathatatlanul bebizonyította, hogy a szocializmust építő mun­kánkban győzelmes Pártunk vezeté­sével ismét jelentős eredményt ér­tünk cl. Ezévben is léptünk egyet előre és túlhaladtak gabonatermé­sünk áflagával —) különösen állami ga-daságainkban és tcrmelőcsoport­jainkban. de az egyén'leg dolgozó parasztoknál is — az 1949-es év átlagát. Ez a terméseredmény, az érte folytatott lendületes harc. ál­dozatos munka ismét arról ad bi­zonyságot. hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága helyesnek tart­ja és híven követi azf az utat, ame­lyet a Párt és szeretett vezérünk. Rákosi Mátyás elvtárs mutat. A Párt és az állam hatalmas támoga­tása mellett ugyanis döntő szerepe volt a terméseredmények elérésé­ben. dolgozó parasztságunk öntuda­tos lelkesedésének, népszavazással felérő lendületes munkaversenyének, amely az őszi szánfásvetés idején, de ugyanigv a növényápolás terén is. a iermés betakarításában, be­gyűjtésében megnyilvánult. Súlyos hibát követnénk el azon­ban. ha elbizakodnánk. — látva ed­digi eredményeteket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy növénytermelé­sünk kétéves tervének teliesitéséig még sok tennivalónk van. Kihasznál­va az állam hatalmas támogatását a Párt segítő kezével, még jobb mun­kával, eredményeink szün felen növc. lésével érhetjük csak el minden té­ren czf az eredményt, amelvet a mi. nisztertanács az ötéves férvben ki'ű­zött cél megvalósítása érdekében elé. bünk tűzött. Százak és ezrek nyilvánították ki Csongrád megyében a terraelőcso­nortba való belépéssel, hogy aktív. Igazi harcosai akarnak lenn; a fel­emelkedésünkért vívott harcnak. Az áradatuk nem álli meg. de nem is áll meg. Tovább özönlenek a szövetkezetek felé. mert tudják, hogy a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül biztosíthatjuk csak igazán a termelési színvonal mind nagyobb és nagyobb méretű emelését. Tud­juk. hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás jóval magasabb élet­színvonalat nyújt az egyéni gazdál­kodásnál. Ezek a dolgozó parasz. fok tanultak nz állami gazdasága­ink, gépállomásaink és termelőszö­vetkezeteink eredményéből, éltek a Párt és kormányunk segítségével, Igcnybeveszjk már ezév őszén a fejlettebb termelési módszereket, amelynek alkalmazásához a Párt. a kormány minden segítséget megad. Hogy az őszi munkálatok ered­ményes. gyors elvégzésével akar hozzájárulni Csongrád megye dol­gozó parasztsága az ötéves terv teljesítéséhez, abból is kitűnik, hogy egymásután csatlakoznak falvak az algyői; termelöcsoportok a szen­tes; Árval Bálint; gépállomások a székkutasi; állami gazdaságaink pedig a nagytőkéi versenyfelhívá­sokhoz. Mindenütt kinyilvánítják dolgozó parasztjaink ast az akara­tukat, hogy keményen harcolva aZ osztályellenség, a kulák ellen, még a minisztertanács határozatában megjelölt végső haláridők előtt ve­tik el az őszi gabonákat és végzik el a mélyszántás munkáját, Ezen túltnenően. Csongráddal az élen vá. rosaink, községeink vállalták hogy a bihartordaiakhoz hasonlóan, a tanácsválasztás napjára, október 22-re 100 százalékig elvetik az őszi gabonaféléket, hogy még inkább biztosítsák ötéves tervünk második évének jó termését. Mit jelent az ötéves terv meg­valósulása, mit jelent az, ha bizto­sítjuk az ország dolgozóinak jövő­évi kenyerét? Azt, hogy ezzel erő­södik a mi hazánk, a mi munkánk révén erősödik az az állam, amely — rntef az Alkotmányunk mondja; „A munkások és dolgozó parasztok állama" — a mi államunk. Hogyne jelentene tehát megtiszteltetést szá. munkra minden olyan munka, amellyej — mint a jövöévi termés előkészítésével ís — a jövőnket épitö népköztársaságot erősítjük. „Ki mint vet. úgy arat" — mond­ja a régi közmondás. Mi az ötéves terv második évében jól akarunk aratni még több gabonáf, még több mezőgazdasági terményt akarunk termelni. Teljesíteni akarjuk a mi­nisztertanács határozafái a növény­termelésünk fejlesztéséről. Ezért szükséges, hogy jól és időben ves­sünk. A vetőmag gondos tisztításá­val. csivázással és a vetés időben való elvégzéével elősegítjük a jövő­évi még jobb termést. Ez elsősorban maguknak a dolgozó parasztoknak jelent nagyobb jövedelmet. Ha több terem a dolgozó parasztnak, több ierem az országnak. Több kenyér jut minden dolgozó asztalára. Ezért hadat kell üzennünk minden régi rossz szokásnak, amely itt-ott ab­ban nyilvánul meg, hogy apáink, öregapáink is novemberben, vagy volt eset. hogy december elején ve­tettek. Tehát ráérünk még mi is a vetéssel. Hadat kell üzennünk és következetesen kell harcolnunk minden olyan kulák „szaktanács" ellen, amely már ismét fokozottab­ban felütötte fejét. A múlt évben is azt fújták népünk ellenségei, hogy száraz a föld, ne vessetek. Tudjuk nagyon jól, még emlékszünk rá, s a tcrméseredményeink is azt bizonyítják, hogy akik az elmúlt év őszén a száraz földbe vetették gabonájukat és az eső ott érje a magot a talajban, több és jobb termést arattak. Ezek vetése nem volt kitéve a fagyás veszélyé­nek, min/ azoké, akik hallgatva a kulákagilációra, később vetettek, a sárba kavarták bele a velőmagot. Ezt szemelött tartva kell harcolnunk az ellenség, a kulák ellen. Idejében kell elvetnünk minden kenyérgabo­at. hogy megerősödve, gyökeretver­ve várja a gabona a teli hideget­Ha ezt elérjük, akkor az őszi szán­tás-vetési munkák is népi demokrá­ciánk újabb győzelmét eredménye­zik. Az őszi szántás-vetési munkák jó elvégzése nemcsak azért jelent újabb győzelmet, mert ezzel gazda­ságilag erősítjük országunhat, hanem azért is mert, ez újabb csapást jelent a falu dolgozóinak ellensé. geire, a kulákokra. Méltó válasz lesz majd ez az imperialisták gá­lád terveire és újabb erősítőjévé válik a béketábornak. Éppen ezért a békéért való nagy harcnak egy láncszeme a rr.i munkánk. Maga az őszi szántás-vetési munka során találkozni fogunk azokkal, akik lekicsinylik. lebecsülik és meghiú­sítani igyekeznek ezt a munkát. Termelőcsoport alakult Zsombó és Ószentiván községekben Dolgozó kis- és középparasztsá­gunk lálva a termelőszöveikezeti csoportok szép termelési eredmé­nyeit, tömegével csatlakozik a már meglévő tcrmelöcsoportokhoz, azok­ban a községekben pedig, ahol ed­dig még nem volt termelőszöveike­zeti csoport, új csoportokat alakí­tanak. Zsombó községben vasárnap ala­kult meg az első termelöcsoport, amelyben 14 család 23 taggal élve­zi majd a nagyüzemi gazdálkodás előnyei!. Kétszázhuszonkét hold földje van az újonnan megalakult ,,Béke" termelöcsoport nak. A cso­portba beléped Veres János kö­zépparaszt is. Az őszi munkákat már a gépállomás traktorai végzik a csoportban. Ugyanezen a napon Ószentiván község dolgozó parasztjai közül is többen elhatározták, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépnek. Tizennyolc család 24 iaggal és 163 hold földdel megalakította az első termelőcsoportot Őszentivánon és csoportjuknak a „Vörös hajnal" nevet adták. Ebbe a csoportba is, épp úgy, mint a mostanában meg­alakuló minden termclőcsoportba, középparasztok is léptek bc. Id. Bodó Ferenc 11 hold, Kiss András ! ö lioid földdel lépett be a termelő­j csoport tagjai közé­A két csoport megalakulása újabb bizonyítéka annak, hogy dol­gozó parasztságunk egyre inkább meggyőződik a nagyüzemi társas­gazdálkodás előnyeiről. akik hangulatot akarnak kelteni a tervszerűség ellen. Találkozni fo­gunk elsősorban a kulák agitációjá­val, a bizonyos „ál szaktanácsai­val". Máris találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a kulák a szántás-vetés szabofálásával próbál; kárt okozni. De gondoljunk csak az idei terménybegyüjtési kampány­ban előforduló esetekre, amikor igen sok helyen a kulákok zsizsikes gabonát adtak be, hogy egész rak­tárakat fertőzzenek meg, volt olyan eset is, hogy Algyöről Marosleiére vitte a kulák a zsizsikes gabonáját Ott akarta ez; beadni, ahol ke­vésbbé ismerték. Voltak olyanok akik homokot kevertek a búzába, másutt cséplőgépeket, traktoroka rongáltak meg. A kévékbe vasat tettek, ismét másutt a cséplőgép­munkásokat mérgeztek meg romlott étellel. A kulák természetesen nem változott meg A terménybegyüj fes­sel, a termelőszövetkezeteink őszi fejlesztésével méginkább sarokba szorítottuk. A kulák lítja azt is, hogy most az őszi munkák sikeres teljesítésével tovább szűkül a sarok, tehát méginkább számíthatunk ádáz támadására, hogy harcol majd a maga módján a szántás-vetési ter­vek pontos végrehajtása ellen. Harc vár elsősorban falusi párt­szervezeteinkre, töm€ászervezetebre. valamennyi népnevelőre. Le kell győzni a kulákof, újra meg kell verni ezen a területen is. Ennek a harcnak következetesen, teljes erővel kell folynia. Olyképpen kell ezt a harcot vinni, hogy egy pillanatra se válasszuk el az ősz; szántás-vetési munkák végrehajtását a termelő­szövetkezeti mozgalom továbbfej­lesztésétől. Ugyanakkor súlyos hiba lenne, ha a pártszervezetek egy pil­lanatra is elhanyagolnák az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok irányában végzett felvilágosító mun­kát. Mindenekelőtt széles mozga­lommá kell fejleszten; a már meg hirdetett versenyt, amelynek zász laját Algyő parasztsága bontotta ki szeptember 3-án Csongrád megyé. ben és amely most újabb fordulata; vett a bihartordaiak vállalásával, Érjük el, hogy megyénkben minden község versenyezzen és versenyt nyomán befejezhessük október 22-ig a szántás-vetési munkát a község és község közőtf folyó párosver­senyen belül versenyezzenek a dűlők, de maguk az egyénileg dol­gozó parasztok is, mint ahogyan számos helyen igen helyesen mái el is indították. Vigyázzunk azon­ban arra, hogy ez a belső verseny ne legyen szétfolyó, hanem ponto­san meghatározott munkafelajánlá­sokat. határidőket foglaljanak ezek a kihívások magukban. Már az eddigi versenyfelhívások között is akadtak olyanok mint pl. Kübekházár. Ocskó Fái DÉFOSz irodavezető, aki párosversenyre hívta dolgozó parasztlársát az őszi szántás-vetési munkálatok ütemterv előtti elvég­zésére, csak éppen az időpontot nem jelölte meg. Hasonlóképper hívta versenyre a kübekhazi Sarló­Kalapács termelőcsoport elnöke. Gera Ferenc elvtárs, az újszentiváni Szabad Föld terme'őcsoPOIJot. Ez magában véve igen helyes, de nem helyes az. hogy nem határozták meg ennek a versenynek pontjait, esefleg végrehajtási módját. Igy tehát a konkrét versenypontok hiá­nyában nem tudja majd egyik ter­melőcsoport sem teljesíteni a ver­senyt. nem ludja, hogy azt hogyan végezze. M'nehogy pontos határidő nincs megállapítva az egyes pon|ok végrehajtására, a végrehajtás addig késlekedik, vagy húzódik, mig tel jesen feledésbe merül. Tehát már ezt a kezdeti hibát küszöböljük ki a verseny szervezésében, a verseny­kihívásokban. Természetesen ahhoz, hogy biztos sikert érjünk el az őszi szántás­vetés végrehajtásában, elengedhetet­lenül szükséges, hogy Pártunk tag jai, ugyanígy a tömegszervesetek népnevelő; is példát mutassanak munkájukban A kommunistáknak mindenütt elsőként kell megkezdeni a szántás.vetést és jóminüségü mun­kával kell elvégezniük. Igy lehet csak elérni, hogy a dolgozó pa­rasztság tömegei kövessek Pártun­kat Mint m'nden eddigi munkánk, ez is csak akkqr sikerülhet, ha a Magyar Dolgozók Pártja szerveze­teinek vezetésével a falusi (ömeg­szervezeiek. a DÉFOSz, a földmű­vesszövetkezet, az asszonyok és fiatalok szervezetei. az MNDSz, DIS;, a falu dolgozóinak harcos mozgalmává fejlesztik a szántás­vetési terv végrehajtását. Csak fgy tudjuk teijesi eni az őszi szániás­vetcsi tervünk pon(os teljesítésével jövöévi kenyerünk biztosítását, a béke táborának erősjíését. qcvcr.y­fejlesztésünk kétéves tervének te­jesítését­A szovjet nép legyőzi a természetet A szovjet nép természetátalakító munkája során nagy eondo( fordít az öntözőhálózat kiépítésére. Ezt a célt szolgálja ax új­rendszerű öntözésről n közelmúltban kiadott rendelet is. Vízduzzasztó építésű munkálatai a voronyezsi terület kanter. nírovoi mezővédö-erdősáv állom ásán. i Munkában a földkotrógén. A Bugyonnij-kolhozban (Ukrajna Nyibolajevszk-i terület) mestersé ges tavat létesítenek. Ukrajnában « mocsarak lecsapolásával hatalmas területeket tesznek termővé. Az Irpeny folyó árterületét keresztülszelő fő­csatorna. ; Ma este tartja meg hangversenyét a plovdi bolgár kórus A bolgár vendégeket ma délelőtt ünnepélyes kerefek között fogadják a Hungária nagytermében Ma este ritka művészi élmény ben lesz részük a szegedi dolgo­zóknak. A bolgár népi demokrá­cia Plovdi városának énekkara látogat el Szegedre, hogy meg­ismertesse velünk a bolgár nóp kultúráját, a szocializmust építő bolgár nép dalait A bolgár népi demokrácia a Párt irányításával igen nagy gondot fordít a bolgár nép kultúráüs felemelkedésének elősegítésére, a bolgár nép kültú­rájának fejlesztésére és ápolásárai Erről győződhetünk meg a ma esti előadáson is, amelyen, a száz­tagú plóvdi énekkar a bolgár nép, a szovjet és a népi demokrá­ciák dalaival ismerteti meg a sze­gedi dolgozókat. A szegedi dolgozók nagy ér­deklődéssel és szeretettel várják az énekkar tagjait, akik ma dél­előtt 11 órakor érkeznek Szegedre. Az énekkart a Hungária nagyter­mében fogadják ünnepélyes kerer tek között. A bolgár és magyar himnusz eljátszása után a Szegedi Pártbizottság részéről Kelemen Ferenc elvtárs, a város nevében pedig Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke üdvözli az énekegyüttest. Az ünnepség után adják át az énekkar tagjainak a szegedi dol­gozók ajándékait. Ma este fél 8 órakor a plovdi bolgár énekkar a Magyar-Szovjet Társaság központi székházinak nagytermében tartja meg hang­versenyét. amely felejthetetlen él­ményt nyújt majd a hallgatóknak. •Szerdán délelőtt az énekegyüt­tes tagjai meglátogatják a Textil­kombinátot, a Gyufagyárat és a Lemezgyárat és tovább folytatják magyarországi útjukat, hogy elő­adásaikkal is elmélyítsék a bolgár és magyar nép barátságát. Sportkülönvonat BUDAPESTRE 24-»n az SzS(MTE—Dózfo va'ominl a Magvar—Albán m»rl«3ieíre. L'iil.filtaóa JV - ft ESüSz-Rá!, K'auzál-JÉr 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom