Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

V Ma este fél 8-kor ÍOO tagn bolgár kórus szerepel aa MSaT székházában ll| termelöcsoport alakult Zsombón ós Ószentivánon vii. évf. 218. SZÁM. ARA 50 FILLÉR kedd, 1950. szept. 19. UJABB NAGYSZERŰ CÉLKITŰZÉSÜNK: A FÖLDALATTI GYORSVASÚT öt esztendő telt el felszaoa­tíulásunk óta. de ez az öt év fel­ér egy emberöltővel. Egy romba, döntött országot épített fel dol­gozó népiink a Szovjetunió tá­mogatásával és Pártunk vezeté­sével. De nemcsak, hogy újjá­épült hazánk, hanem űi ország is épült: új gyárakkal, hivatalok­kal. új, hatalmas alkotásokkal. A szocialista építőmunkának a kor. szakában már szinte természe­tesnek vesszük — holott évekkel ezelőtt még hinni is alig mer­tük —, hogy lépten-nyomon új üzemek nőnek ki a földből a a meglévőek egyre modernebbek, nagyobb kapacitásúak lesznek. Megszoktuk azt. hogy nálunk minden fejlődik, népgazdaságunk állandóan előrehalad. Megszok­tuk és jóleső érzéssel könyveljük el. hogy új lakóházak, napközi­otthonok. egészségházak, bölesö. dék, utak, kultúrotthonok léte­sülnek máról holnapra. Beleéltük magunkat a forradalmi átalaku­lással járó gigászi építőmunka lázas tevékenységébe, az lenne már számunkra meglepetés, ha nem történne időről-időre vala­milyen újabb esemény, nem szü­letne valamilyen nagyszerű, ha­talmas terv. Mégis, mindannyiunkat lenyű­gözött a minisztertanács legutób­bi határozata, melyben a buda­pesti földalatti gyorsvasút épité. sét rendelte el. Ez a ragyogó i.erv talán még a többi nagyszerű részlettervek közül is kiemelke­dik hatalmas méreteivel, jelentő, ségével. Mindenkinek önkéntele­nül is a lerombolt, fasiszták ál­tal tönkretett Budapest jutott az eszébe, felrobbantott házaival felszaggatott úttesteivel, tönkre­tett hidjnival. Az ember szinte szédül, ha beletekint abba a mélységbe, ahonnan elindultunk, s felméri azt az utat, amelyet azóta megtettünk. Mit mond a minisztertanács határozatának a bekezdése ? „Nagy-Budapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemű fej iődése és a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közúti közlekedésének nagymé. retű fejlesztését teszik szüksé­gessé." Látszólag egyszerű hiva­talos szavak ezek, de egész tör­ténelmet rejtenek magukban. El­mondják. hogy iparunk hatalma­sat fejlődött rövid idő alatt: Be­szélnek ezek a szavak a munka­versenyről, a tG!"melékenység fo­kozásáról, dolgozóink Öntudatá­ról. a felszabadult munkásosztály alkotó képességéről és készségé­ről. melyek lehetővé tették ezt a hatalmas fejlődést. Elmondja már maga ez a bekezdés, hegy épülő szocialista társadalmi ren­dünk felszámolta a munkatélkü. liséget, keresetét, nvugodt jövőt boldog életet biztosított minden becsületes embernek: a dolgozók száma növekedett t: állandóan növekszik. Ez a gyorsvasút lehetővé tés2i az egyre növekvő fővárosi for­galom lebonyolítását. A dolgozók gyorsabban tudják ügyeiket in­tézni, gyorsabban érnek munka­helyeikre, jobban kipihenhetik magukat, a gyorsvasúton leg­alább háromszor olyan sebesség gel utaznak majd, mint jelenleg. Ma, amikor a másodpercekért harcolunk üzemeinkben, fel tud. juk mérni ennek hatalmas jelen­tőségét. Két vonal épül, kelet-nyugati észak-déli és az ezeket összefogó körgyürűs fővonal. Már 1950-ber megindulnak a munkálatok — mint ahogy arról bármelyik dol gozó értesülhetett, a határozat el. olvasása nyomán. Egyedül a ke let-nyugati fővonal beruházási költsége 2000 millió forint Egy­millió köbméter földmunka elvég­zése, 85 ezer tonna öntöttvas 30 ezer tonna betongömbvas, 15L ezer tonna cement, 600 ezer köb méter kavics szükséges az épít. kezéshez, nem is szólva a sok egyéb más anyagról, amelyet fel használnak majd. Honnan teremtjük elő ezt e hatalmas összeget és az építke­zéshez szükséges anyagot? A vá­lasz egyszerű, de mégis soka' mond: egyre erősbödő népgazda, ságunk, dolgozóink lelkes mun kája biztosítja ezeket. Álljunk meg egy pillanatra: 2000 millió forint. Több mint kétszer annyi amennyit dolgozó népünk jegy. zett a tervkölcsönre. Már magá­ban ez az Összehasonlítás is újó­lag megmutatja számunkra, hogv Népköztársaságunk többszörösen visszatérít dolgozóink számáré mindent, amit a dolgozók adtai: a közösségnek. Már ez az össze­hasonlitás is erősíti dolgozó né. pünkben a bizalmat a Párt iránt országunk vezetői iránt. Minden ami ebben az országban történix a dolgozók érdekeit szolgálja Ennek tudatában érdemes ki'iz denünk, érdemes takarékos-kod nunk: saját magunk jövojéé'i tesszük. Érdemes tö'bbet termel nünk, új alkotások születnek be lőle. A mult levitézlett, gyászos emlékű alakjai, a tőkések, földes urak saját szórakozásukra kas. télyokat, mulató-helyeket építet ték, külföldre hordták elherdáln a javakat. Ma ellenben amellett hogy dolgozóink életszínvonal állandóan emelkedik, minden fillérből, melyet megtakarítunk a nép szolgálatában álló intézmé nyek létesülnek. Tudják ezt és értékelik dolgo. zóink. Fodor József, aki a Sze gedi Kender esztergályos műhe. lyében dolgozik, ezeket mondott ta, amikor értesült a földala ti gyorsvasút építéséről: „A felsza badulás előtt ilyen tervet el seír képzelhettünk. Ha valaki ilyenrö álmodott volna, bizonyára hiszté riás képzelődésnek tekintettél volna. Ilyen gigászi terv meg. valósítására csak olyan dolgozó! képesek, akiknek olyan élcsapati. van, mint a mi Pártunk, amely a nagy Bolsevik Párt példája, követi! Hasonlóképpen vélekedett sok sok más szegedi dolgoz! azok is. akik már megismerked. tek az újabb nagyszerű célkitű zésünkkel. Valóban hatalmas a terv. d< sikeresen megvalósul. Biztosítél erre dolgozóink öntudata és lel kes munkája, mely a Párt veze tésével ilyen és még nagyóbb fél. adatok megoldására is képes De a legnagyobb biztonságot a­nyújtja a határozat sikeres me:' valósításához, hogv a földalat ti vasút a szovjet. Példák nyomár épül, a Moszkvai Metrónál alka1 masoít legúiabb technika alap ján. A célkitűzés megvalósitásá ban segít bennünket a Szovjet unió útmutatásával és támogató sával, mint eddig is minden esc' ben, minden eredményünk eléré sében. A béke finnországi híveinek 11. kongresszusa uj szakaszt jelölt ki a finn nép számára a békéért vívott harcban Szeptember 17-én Helsinkiben megnyilt a béke finnországi hí­veinek kongresszusa, amelyen résztvettek a Béka Hívei Világ­kongresszusa Állandó Bizottsá­gának képviselői, valamint a Szovjetunióból. Lengyelország­ból, Bulgáriából, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, Magyarországból, Romániáb>!. Dániából, Izlandból és Angliából érkezett vendégek és a finn de­mokratikus körök képviselői. A kongresszust Melti, a béke finnországi hívei szervezetének elnöke nyitotta meg. Hangsú­lyozta. hogy a kongresszus jelszava a stockholmi felhívást támoga­tó aláírások gyűjtésének fo­kozott folytatása és előké­szület * Béke Hívei II. Világ­kongresszusára. A szovjet békevédelmi bizott­ság nevében Nyeszmejanov aka­démikus. a szovjet küldöttség ve­zetője üdvözölte a kongresszus résztvevőit. A szovjet küldött be­szédét viharos lelkesedés fogad­ta. Max Stern, a Béke Hívei Ál­landó Bizottságának képviselője a béke híveinek feladatairól be­szélt. A kongresszus résztvevői lel­kesen fogadták el a kongresszusi kiáltványt, amely többi között a következőket mondja: Már 800.000 finn írta nlá nz atomfegyver eltiltásáról ho­zott felhívást. A béke meg­védése Finnországban, hoz­zájárul a világ békéjének megőrzéséhez. Ezért meg kell szilárdítani az együttműködést a béke hiveir.ek világmozgalmával, amelynek cél­ja valamennyi jóakaratú ember egyesítése a béke védelmére. Felhívunk minden békeszerető embert, tevékenyen vegyen részt a II. világkongresszus céljai nép­szerűsítésének munkájában. Gyüjtsünk egymillió alá­írást a stockholmi felhívás támogatására. Legyen ez békeszerető népünk válasza azok számára, akik or­szágunkban felelőtlen, bűnös há­borús propagandát folytatnak. Egységgel visszük diadalra a bé­ke ügyét — fejeződik be a ha. tározat. A kongresszus tiltakozó táv­iratot küldött az ENSz Biztonsá. gi Tanácsához, amelyben követelj a koreai barbár bom­batámadások megszüntetését és „ külföldi intervenciós csapatok kivonását Koreából. A béke finnországi híveinek n. kongresszusa szeptember 17­én este befejezte munkáját, melv új szakaszt jelölt ki a finn nép számára a békéért vívott harc. ban. A Kinai Népköztársaság képviseletet követel a Biztonsági Tanács formozai vitájában Csu-En-Lag távirata Jebbhes és Trygve Liehea Csu-En-Laj, a Kínai Népköz­társaság központi népi kormányá­nak külügyminisztere a következő táviratot küldte Jebbhez, a Biz­tonsági Tanács elnökéhez és Trygve Liehez. az ENSz főtitká­rához: Szeptember 10-én táviratot in­téztem önökhöz, melyben azt kö­veteltem, hogy a Biztonsági Ta­nácsnak azon az ütéeén, melyen megvitatják a Kínai Népköztársa­ság központi népi kormányának vádját az Egyesült Államok ko­reai támadó erői katonai repülő­gépeinek a Kínai Népköztársaság légiterébe történt behatolásával és 'ámadásával kapcsolatban — mely­nek során kínai állampolgárokat megöltek és megsebesítettek és kínai tulajdont megrongáltak — jelen kell lennie a Kinai Népköz­társaság követének, hogy az ügyet előadja és résztvegyen a vitában. Ezt az indokolt követelést, melyet a Biztonsági Tanácsban hat állam támogatott, a Tanács szeptember U-i ülésén az Egyesült Államok mesterkedése és ellenállása követ­keztében végül is elvetették. Ez az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának legteljesebb megsértését jelentette. Az ENSz Biztonsági Tanácsa augusztus 29 én elfogadta és na­pirendre tűzte a Kinai Népköztár­saság központi népi kormányának vádját az Egyesült Államoknak Kína területére tartozó Taivan szigetén folytatott fegyvcro3 Bg­resszlója tárgyában és nemrégiben úgy döntött, hogy Szeptember 18­ín kezdi meg ennek a kérdésnek a megvitatását. Jogos és szüksé­ges, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya, mint a kínai népet képviselő egyetlen tör­vényes kormány, elküldje megbí­zottját, hogy jelen legyen és részt­vegyen a Biztonsági Tanács ülé­sén. A Kínai Népköztársaság köz­oonti népi kormánya nevében ezen­ael határozottan követelem, áz "NSz Biztonsági Tanácsától, hogy •v Biztonsági Tanácsnak azon az ilésén, melyen megkezdik a fent­••mlített napirend vitáját, jelen le­gyen a Kínai Népköztársaság kép­líelője, hogy az ilgyct előadja •s résztvegyen a vitában. Ez olyan kérdés, amit az eljárás folyamán elsősorban kell tisztázni. Ameny­nyiben a Biztonsági Tanács a fentemlített napirendi pont vitá­ját a Kínai Népköztársaság kép­viselőjének jelenléte nélkül foly­tatná le, úgy ebben a kérdésben hozott valamennyi határozat tör­vénytelen és ezért semmis és ér­vénytelen lenne. Hatalmas bélcegyülés és fáklyásmenet Helsinkiben a II. Finn Békekonsresszus és a Hemzelktfzi Újságíró Szövetség III. kongresszusa liszteletére Helsinkiben szombat este sok­ezres tömeg vett részt a vasárnap megnyílt II. Finn Békekongresszus és a Nemzetközi Újságíró Szövet­ség III. helsinki kongresszusának tiszteletére rendezett gyüléien. A gyűlésen Einó Ki'pi nemzet, gyűlési képviselő rámutatott, hogy csupán a béke biztosithatja hazája boldogságát. Eddig Finnországban a békefelhivást körülbelül 800.000-Cn irták alá. D. I. ZaszlevszkiJ elvtárs, n szovjet ujságíróküldöttség tagja a Nemzetközi Újságíró Szövetség 111. kongresszusa nevében üdvözölte a gyűlést. A résztvevők viharosan ünnepel­ték Ki-Szek-Pokot. a hős koreai nép képviselőjét, aki beszámolt az északkoreai nép nagy sikereiről a békés építés frontján, valamint a koreai nép hősies harcairól az ame. rikai támadók és délkoreai báb. jaik ellen. A gyűlés résztvevőt óriási felháborodással hallgatták meg a koreai küldött beszámoló­ját az amerikai intervenciósok ko­reai gaztetteiről, az amerikai tá. madók tömeggyilkosságairó'. a ko. reai városok és falvak barbár el. pusztításáról. A gyűlésen résztvevők egyhan­gulag határozatot hoztak, amely­ben elítélik az amerikaiak koreai tá. madását, követelik az amerikai lé­gierők barbár támadásainak meg. szüntetését és az összes cs3patok azonnali kivonását Koreából. A gyűlés befejeztével a tömeg fáklyásmentettel vonult végig a vá­roson. Csajkov tábornok erélyes tiltakozó jegyzéke a nyugatnémetországi francia főbiztoshoz Csujkov hadseregtábornok, a Szovjet Ellenőrző Bizottság veze­tője, 1950 szeptember 15-én, Frar.cois-Poncet francia főbiztos, hez intézett jegyzékében tiltako­zott az ellen, hogy francia ka. tonai hatóságok szeptember ö­én, 10-én és 13-án, külföldi ál­lampolgárságú személyek három nagy csoportját hurcolták a szov­jet és amerikai övezetek között húzódó demarkációs határra. A hárem csoportban lévő 122 sr-amély közül 16 szovjet állam­polgár. A francia hatóságok nem is értesítették a szovjet hatósá­gokat arról, hogy az említett szovjet állampolgárokat a szov­jet övezetbe küldik. Az említett személyek hosszú évek óta Franciaországban éltek, ez év szeptember elején azonban a francia csendőrgég váratlanul letartóztatta és családjaiktól el­választva, a demarkációs vonal­ra toloncolta őket anélkül, hogy bármilyen konkrét vádat emellek volna ellenük, A letartóztatott személyeket, akiknek többsége idősebb ember, vagy fiatalkorú, a kísérő csendőrök durva és sértő elbánásban részesítették. Ciuj­kov táborno-k erélyesen tiltako­zott a francia rendőrhatóságok terrorja ellen és követelte a szovjet állampolgárok ellen alkal­mazott embertelen bánásraódért felelős személyek megbüntetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom