Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

Amerikai hadirepülőgépek ismét megsértették a Kinai Népköztársaság lég terét Újszegeden tart képviselői beszámolót ifj. Komócsin Miiiáíy elvtárs VII. ÉVF. 203. SZAM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1950. SZEPTEMBER 1. BIZTOS UTON Kedden este szövegezték meg a gyáiaréti dolgozók táviratukat, melyet Rákosi elvtársnak küldtek és amely igy kezdődik: „Örömmel jelentjük, hogy községünk dolgozó parasztsága a Magyar Dolgozók Pánt ja vezetésével és a Szovjetunió tapasztalatit nyomán teljes egészében belépett a termelőszövetkezeti c/oportba." Ha egy okmányról •elmondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű — akkor a gyálarétiek távirata valóban az. Uj világ kezdetét jelzik ezek a szavak Gyálaréten, de tul Gyálaréten, az egész magyar dolgozó parasztság megindulását is jelképszik az uj világ, a szocializmus felé. Az utóbbi hónapokban, — főleg juliustól — az egész megyében — ugy, mint az egész országban is — a dolgozó parasztok érdeklődése fokozottan a közös gazdálkodás felé fordult. Ez érthető is, mert meglévő csoportjaink jó eredményei ismét számos parasztot meggyőztek a társas gazdálkodás helyességéről. Most, hogy a csoportokban megtörtént a félévi elszámolás, a közös gazdálkodás előnyei számokban, forintokban, a csoporttagok életszínvonalának szemmellátható emelkedésében — ott áll a csoporton kivül levő parasztok előtt. Nem egy középparaszt ceruzáit és papirt fogott és hoszszu estéken, a demokrácia-nyujtotta villanyfény mellett, tette számítását. Az ujabb és ujabb híradások, amelyek a községében lévő, de a más községbeli csoportot elszámolásáról is jöl(lek, — ezeknek a számításoknak egyre inkább olyan végeredményt adtak, hogy nem érdemes egyénileg gazdálkodni. Akármelyik községünket megnézzük, azt látjuk, hogy a csoportokba belépők száma napról-napra emelkedik. Itt van Szőreg, ahol a Petőfi termeiőcsoportnak még a nyár közepén csak 42 tagja volt. Azóta a csoport 70 uj taggal szaporodott. De ha végignézünk az egész megyén, akkor is ezt az állandóan emelkedő tendenciát látjuk. Az utóbbi időben Csongrád megyében 2296 család lépett be a termelőcsoportba, ami hozzávetőleges számítás szerinit — családonként három személyt véve — azt jelenti, hogy legalább háromszor ennyi egyénileg dolgozó paraszt határoata el, hogy uj életet kezd Es ahogy napról-napra érkeznek a megye falvaiból a jelentések, b'zonyos. hogy még ez a szám :s igen jelentősen emelkedik az őszi mezőgazdasági munkák zömének megkezdéséig. A gyálai 130 család ennek az egyre növekvő közösségnek, a szocializmus utján bátor léptekkel meginduló parasztságnak csak egy kis hányada. De az a tény, hogy ebben a faluban, — mint a távirat is mondja — minden dolgozó paraszt téeszcsébe lépett, megsokszorozza Gyáia 130 parasztcsaládja 174 tagjának erejét, megsokszorozza annak a 617 holdnak a termékenységét, amelyet egymás mellé tettek, hogy azon közösen gazdálkodjanak. Gémes elvtárs, a gyálai Szabadságharcos téeszcsé elnöke a napokban azt mondita, — mikor az uj csoport, földjeiről esett szó, hogy: „El van itt ásva az arany." Igaz, nem rossz földek a gyálai földek, de az arany nem a földben, hanem a tisztánlátó gyálai parasztokban rejlik. Azokban, akik nem járnak bekötött szemmel, akik mikor Farkas Dezső elmondta a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait, megértették, hogy érdemes a szovjet kolhozparasztok kitaposott utján járni. El is indultak ezen az uton. Természetesen ennek az elhatározásnak a megszületése nem ment egyszerre és nem ment magától. Alapvető fordulatot jelenített valóban Farkas elvtárs hazaérkezése és elbeszélései a Szovjetunióban látottakról, tapasztaltakról. Naponta tizen, tizenketten is felkeresték őt, — még a csoporltos megbeszéléseken és előadásokon tul is, hogy egy-egy részletkérdésre adja meg a felvilágosítást. „Hogy illeszkednek be a kolhozok munkájába az öregek, — milyen a gyerekek ellátása, — milyen a kolhozparaszt háztáji gazdálkodása 1... és még számos kérdéssel jöttek. Farkas elvtárs minden esetben megadta a meggyőző választ. Ezt bizonyltja Erdödi János 67 éves gyálai paraszt kije'entése is: „Nem tudtam azt azelőtt, hogyan biztosítják az öregek megélhetését a kollektív gazdaságokban. Moslt azonban Farkas Dezső felvilágosítása után már ezt is tudom. Még egy jódarabig dolgozni akarok és tudom, hogy a csoportban megtalálom a magamnak való munkát..." De Erdődi János mellett még számos gyálaréti paraszt hivatkozik Farkas Dezső felvilágosítására, akin kereszitül a Szovjetunió kolhozparasztjai üzenetet, A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete sztálingrádi vizierőmü építéséről a Volgán és a Káspi menti vidékek öntözéséről és vizetlátásáról A Szovjetunió minisztertanácsa nagy népgazdasági jelentőséget 'tulajdonit a Káspi-tenger környéke éghajlati viszonyai megjavításának. Fontosnak tartják a Káspi-tengermenti sikság puszta és félpuszta vidékeinek meghóditását az állattenyésztés és földmüvelés számára. A Volgán-tuli terület déli vidékeinek öntözése elengedhetetlen a belterjes és állandó földművelés fejlesztésének szempontjából. A Szárpin-alföld, a feketeföldek és Nogai-szltyeppe vizzel való ellátása döntő fontosságú az állattenyésztés széleskörű fejlesztése, ipari jelentőségű erdők és az aszálytól védő erdők telepítése érdekében. A Szovjetunió minisztertanácsa lényegesnek 'tartja a Volgamenti terület központjának és a központi feketeföld nálása alapján 1,500 000 hektár föld öntözésére. Ugyancsak csatornákat és vízellátó rendszereket létesítenek a Szárpin-alföld, a feketeföldek és a Nogai sztyeppe földjeinek vizzel való elláitására és öntözésére. A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete intézkedik arról is, hogy a vizzel ellátott területeken homokmegkötő erdőt létesítsenek. A sztálingrádi vizierőmü építésének elvégzésére „Sztálingrád—Gidrosztoj" néven külön épitőszervezetet létesítenek, amelynek vezetőit is a minisztertanács nevezte ki és egyben gondoskodik a vizierőmü, a főcsatorna és az önitözőcsatorna építésével kapcsolatos tervező és kutató munka elvégzésére alkalövezet területeinek elektromos mag szakember kinevezéséről is. energiával való pótlólagos ellátását, valamint a Volga alsó folyása hajózási viszonyainak megjavítását. Ezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával a Szovjetunió minisztertanácsa elhatározta, hogy Sztálingrád kerületében a Volgán 1 millió 700 ezer kilowatt teljesítményű vizierőmüvet építenek. Az erőmű évi átlagos teljesítménye kb. 10 milliárd kilowattóra lesz. — igen fontos üzenetet — küld-1 Az építkezéseket 1951-ben keztek Gválarétre. dik és 1956-ban teljes kapacitástek Gyálarétre. A Szovjetunióból hozott üzenetek, felvilágosítások nemcsak azért voltak igen jelentősek, mert tájékoztatták a gyálaréti parasztokat a társas gazdálkodás lényegéről, hanem azért is, mert alapvetően megjavították a két gyálaréti termelőcsoport tagjai nak felvilágosító munkáját. A Szabadságharcos és a Komszomo csoportok tagjai eddig is beszélgettek az egyénileg do'.gozó parasztokkal a termelőcsoportokról, ajánlgatták a termelőcsoportok-nyujtotta előnyöket, de az agitációjukban alapvető hiba volt: az, hogy túlnyomórészt ál talánosságokban beszéltek, azl magyarázták, hogy ez az e«"'edtili helyes út a dolgozó parasztság részére, hogy ez a jó út, ez a felemelkedés útja. Ami niind igaz és mind helytálló is. De a gyálaréti egyénileg dolgozó parasztok azt is tudni akarták, hogy ennek az útnak, ennek a felemelkedésnek milyen állomásai vannak ? Egyszóval részletekre egyéni vonatkozású kérdésekre is kíváncsiak voltak. Az agitáció általános jellege azonban az egyéni parasztoknak ezeket a problémáit nem hozta felszínre. Csak a Szovjetunióból hozott konkrét tapasztalatok hatására vetettek fel konkrét, helyi, és egyéni vonatkozású kérdéseket, amelyekre az utóbbi időben a gyálai termelőesoport tagjai már feleletet adtak. Elmondták, hogy akár a Szabadság, akár a Komszomol termelőcsoportban, hogyan történt meg a félévi elszámolás, elmondták, hogyan osztják be az egyes munkákat, hogyan szervezik a munkacsoportokat, hogyan hasznosítják az egyes csoporttagok szakképzettségét — és ami a legjobban tetszett az egyénileg gazdálkodó parasztoknak —, a csoportok tagjai őszintén elmondták a saját hibáikat is. Nem egy beszélgetés ágy végződött, hogy a csoporton sal üzembehelyezik. A sztálingrádi vizierőmü elektromos energiáját Moszkva, a központi feketeföld övezet területei, a sztálingrádi, szarátovi és asztraháni területek, a Volgántuli és a Kaspi-tenger környéke között osztják el. A vizierőmüvel kapcsolatban a minisztertanácsi rendelet intézkedik a különböző építkezések elvégzéséről. Igy megépül a sztálingrádi szabadesésű főöntöző csatorna és vízellátó rendszer. Öntözőrendszert építenek ki a sztálingrádi vizlerőmüte'Iep elektromos energiája felhaszIntézkedik a rendelet arról, hogy a villamoserőmüvek minisztériuma dolgozzon ki tervet az energetikai rendszerek fejlesztésére. A Szovjetunió mezőgazdasági miniszltériumára hárul a feladat, hogy végezzen kutatásokat, állítson össze tervet és hajtsa végre az épitőmunkálatokat a külön- 1 ság feladata. bűző területeken lévő földek öntözésére, vizzel való ellátására vo-a'tkozólag. A rendelet ugyanakkor figyelmezteti a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumit, hogy legyenek figyelemmel a tervek kidolgozásánál a villamosenergia bevezetésére a földmüvelésben (villamos szántás, stb.) elsősorban az újonnan öntözött földeken. A rendelet megállapítja, hogy a Szovjetunió szovhoziigyi minisztériumát meg kéli bizni nagyszabású állattenyésztő szovhozok létesítésé- , vei az újonnan vizzel ellátott és öntözött területeken, a Szovjetunió erdőgazdasági, szovhoziigyi és mezőgazdasági minisztériumát pedig azzal, hogy a Szovjet Tudományos Akadémiával és a Leninről elnevezett Országos Mezőgazdasági Akadémiával együttesen dolgozzanak ki terveket olyan erdőültetvények létesítésére és erdőgazdasági intézkedések megtételére, amelyek megkötik a homokot. Az erdőültetési és erdőgazdasági intézkedések általános vezetése és a tervek összeállításának összehangolása a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő mezővédő erdőövezeti főigazgató. A Finn Kommunista Párt fennállásának 32. évfordulóját ünnepelte Helsinkiben kedden nagyszabású ünnepség volt a Finn Kommunista Párt megalapításának 32. gosabb pillanatokban árulták el a munkásosztály érdekeit. Most a miniszteri tárcáért viévfordulója alkalmából. Felsző-1 vott küzdelmükben akarják fellaltak Herta Kuusinen és Mauri Ryomia elvtársak. Kuusinen szólt a jobboldali szociáldemokraták áruló politikájáról és sok példával bizonyította, hogy a jobb használni a munkásosztályt. — Kuusinen felhívta Finnország dolgozóit, hogy folytassák harcukat a békéért, az ország politikájának megváltoztatásáért, a oldali árulók mindig a legváisá- nép érdekében. Ujabb fasiszta intézkedések Japánban A japán jogi főigazgatóság különleges nyemozó irodája szerdán elrendelte a szakszervezetek közötti kapcsolatokat fenntartó ja sát. A tanács 12 vezető tagjának megtiltották, hogy közéleti tisztséget töltsön be. A japán rendőrség vandá! módon megrohanta pán országos tanács feloszlató- a tanács tokiói titkárságát. kívüli paraszt azt mondta a csoporttagnak: „Ezeket a hibákat majd közösen kijavítjuk." Persze komoly agitációs erőt jelentett a csoportok teljesítménye is. Az egyéni parasztokét jóval felülmúló gabonaátlag mellett nagy hatással volt a kívülállókra a két és félméteres kender, a gyönyörű tenyészbaromfiak és a közös munka többi kimagasló eredményei is. És még egy igen jelentős tény, ami elősegítette Gyálarét szocialista községgé válását: az. hogy az ottani pártszervezet amellett, hogy irányította az agitációt, elsősorban arra fektetett sú'vt, hogy a párttagok, a pártaktivak lépjenek be a csoportba. Elvetették azt a szinte nevetséges ingadozást. amit több hei.vep — ígv Szeged-Alsóvároson, ia — tapasz 'altunk. Itt egy megbeszélésen felállt az egyik igen tekintélyes paraszt és ezt mondta: ..Lépjetek be a csoportba, hadd kövessem a példátokat." Gyálaréten a tekintélyes párttagok és pártonkívüliek elsőnek írták aiá a beléoést nyilatkozatot, Csamangó Mihály Vecsernyés Imre DÉFOSz-tiikár. Tirbes Edéné MNDSz-ügyvezcő nem úgy akartait meggyőzni másokat, hogy maguk kívülmaradnak, hanem jó Dsldamutatásukkal vitték maguk után a többieket a csoportba. Természetesen, mikor megyénk első szocialista községének útjáról beszélünk, nem szabad hallgatnunk az ellenségről sem. Az ellenség nem nézte tétlenül, hogy a gyálai parasztoknak egyre jobban lehull a mult sötét hájoga a szemükről — minden rendelkezésére álló lehetőséget felhasznált arra, hogy eltérítse őket a helyes útról. Pár hónappal ezelőtt Gyála utcáin is szorgalmasan tekerték a kerékpárt a i'ehérfityulás apácák. Itt sem volt ritkaság a különböző rémhíreket suttogó házaló szerzetes. De a környék kulákjai sem fukarkod tak a „jó tanácsokkal" és különböző rémhírekkel. Most . >edig, amikor már látták, hogy minden dolgozó paraszt csoportba lép. megkísérelték, hogy ők is beférkőzzenek a termeiőesoportba Nem rajtuk, hanem a gyálaréti pártelnök, Szabó Mihályié, a I dolgozó parasztok éberségén mu páltszervezet gazdasági vezetője, I iott, hogy ez ne msikerült nekik. Elmondhatjuk tehát, hogy a ryálaiak harcokon keresztül érték el eredményüket. Az ellenséggel — és tegyük hozzá, önmagukkal is — komoly csatákat, de győztes csatákat vívtak. De nem mondhatjuk el, hogy a harcnak vége. Az ellenség ezután sem ölbeiett, hanem ökölbeszorult kézzel szemléli a gyálaréti eseményeket és a csoport tagjainak, tehát az egész községnek ezután is éberen szemmel kell tartani az ellenséget, sőt bátran mondhatjuk, hogy ezután még fokozottabb éberséggel A gyálaréti dolgozó parasztok a szocialista társadalomért vívott harcukban, mint eddig nem voltak, — úgy ezután sem lesznek egyedül. Ha kedden táviratukban Rákosi elvtársnak --f Írták, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a Szovjetunió tapasztalatai nvomán a község dolgozó parasztjai beléptek a termelőszövetkezeti csoportba, most az új élet felé is a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a Szovjetunió kimeríthetetlen tapasztalataival, meg nem szűnő segítségével kell megindulni. Mert ez az egyedüli biztos titka a sikernekl