Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-09 / 183. szám

T~ SZERDA, 1966. AUGUSZTUS í. 227 Csongrád megyében eddig 26 község teljesítette az Alkotmány évfordulójára vállalt terménybegyüjtési kötelezettségét A csongrádmegyei községek dolgozó parasztjai versenyben teljesitik hazafias kötelességüket. Egymásután adják be gabonáju­kat, mert senki sem akar lema­radni abban a versenyben, ame­lyet a mindszentiek és szegvá­riak indítottak el Alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Megyénk 56 községéből ed­dig 26 teljesítette az október Z-ig előirányzott begyűjtési keretét. A' mindszentiek és szegváriak versenyfelhívása nyomán vala­mennyi község vállalta, hogy augusztus 20-ra teljesiti begyűj­tési kötelezettségét. Ma már megyénk községei közül 26 a túlteljesítésért versenyez, ezekben a községekben a dolgo­zó parasztok lendületesen vi­szik tovább a versenyt, hogy minden szem felesleges gaboná­jukat beadják a raktárba. A töb­bi községek napról-napra fokoz­zák teljesítményüket, egymás­után zárkóznak fel az élenjárók­hoz, példát adva ezzel Pártunk, népi államunk iránti hüségükről. Nem múlik el nap, hogy egy vagy két község, esetleg több ne jelentené Rákosi Mátyás elvtárs­nak, hogy teljesítette augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére vállalt kötelezettségét. Augusztus 12-ig lehet mázsánként 4 forintos prémium mellett kenyérgabonát beadni. Nem csoda hát, hogy dolgozó parasztságunk egyre fokozódó gyorsasággal szállítja a termé­nyeket a begyűjtő helyre. A rö­vid határidőre való tekintettel néhány napos késedelem jelentős anyagi veszteséget jelent dolgo­zó parasztságunknak. Ezért egyenesen a géptől kell indulniok a terménybeszállitó kocsiknak, hogy a beadott gabona után még 4 forintos prémiumot él­vezzen a gazda. Megyénk községeiben a csé­peltetők nagyrészben közvetlenül a cséplőgéptől tesznek eleget be­gyűjtési kötelezettségüknek. Különösen kitűntek ebben a munkában a felgyőiek, klá­rafalviak és ferencszállásiak, de még hosszan sorolhatnánk azokat a községeket, ahol alig adódott egy vagy két csépeltető. aki nem a géptől vitte volna be gabonáját a földművesszővetke­zet raktárába. Ahogy szaporodik a száz szá­zalékot teljesítő községek száma, ugy szaporodik azoknak a dol­gozó kis- és középparasztokrihk száma is, akik nemcsak 10—20, hanem 100—200, sőt 500 százalékkal is túlteljesítik begyűjtési kötelezettségüket. Kübekházán Török Mihály két­holdás kisparaszt 500 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezett­ségét. Búzatermését az utolsó szemig beszállította a földmű­vesszővetkezet raktárába. Fej­adagot családja részére a csép­lőgépnél keresett búzából hagy­ta meg. Ocskó Péter 8 holdas és Gera Mihály 9 holdas kisparasz­tok pedig 400 százalékra teljesí­tették begyűjtési előirányzatu­kat. Forráskuton Móra Lajos 2 holdas 250. Szűcs Gergely pedig 150 százalékos teljesítést ért el. Ferencszálláson egyre jobban szaporodik azok száma, akik több mázsa gabonát adnak be begyűjtési előirányzatukon fe­lül „C" vételi jegyre. Domonkos Bálint 13, Csányi Antal 12, Fe­kete Pál 10, Dinnyés Sándor 8 és Kajti István 7 mázsa gabonát adtak be ,.C" vételi jegyre. Do­rozsmán Sámson Sándor 210, Maróti János pedig 250 száza­lékos teljesítéssel járnak elől jó példával. De nemcsak a 4 forintos juta­lom buzdítja dolgozó parasztsá­gunkat és gyorsítja a verseny­tempót, méginkább lelkesitőleg hat az állam bőkezű kétmilliós jutalomkerete. Ebből a keretből pedig igen nagyszámú — ver­senyben győztes — dolgozó pa­raszt részesül jutalomban me­gyénkben is. Katona István és felesége beléptek a szegedi „Táncsics"6 lermelőcsoportba A szegedi Táncsics termelőcso­port különösen jó példát muta­tott eddigi munkájával az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. A csoport tagjai vállalták, hogy 10 kat. holdon átlag 18 mázsás ter­mést érnek el és a búzavetésük többi részén, mintegy 32 holdon pedig átlag 14 mázsát termelnek. Vállalásukat teljesítették: 10 holdról 180 mázsa búzát takarí­tottak be. Ezt úgy érték el, hogy a csoportot, ne tanulmányoznák a kollektív munkát és nagv szám­mal jelentkeznek a látogatás ta­pasztalata alapján felvételre a csoportba. Szeged-Alsóvároson lakik Ka. tona István egyénileg dolgozó kisparaszt. Néhány hold földjén gazdálkodott, 1 holdon kertész­kedett. Öntözgette kis kertjét, de látja, hogy a termés eredménye jóval a termelőcsoporté alatt ma­Kedves Rákosi Elvtárs! fyji, a szegedi Dohánygyár dolgo. zó/ elhatároztuk, hogy a hós koreai nép megsegítése érdekében csatlakozunk a koreai hét munkatel. ajánlási mozgalmához. A Gazdag­brigád versenyfelhívása nyomán egy. re jobb és jobb eredmények szület­nek már a „Koreai hét" első napjai, ban is. A Jakatosműhely dolgozói; Bárka­nyi János, Zsiga József és Páré Fe. rcnc augusztus 15-re tervezett egy, az előkészítési osztályon használa­tos szállitó görkocsij augusztus 7-re a koreai hét kezdetére elkészítették, hogy a zavcrla'an munkát biztosit, sák. Az előkészítés kocsányozási osztályán Horesnyi Imréné vállalta, hogy napi teljesítményét 10 száza­lékkal emeli. Ezt augusztus 7-én 10 százalék helyett 55 százalékkal tel­jesítette. Országh Barnabásné ko. csányozónő vállalta, hogy napi telje, sitményéf 10 százalékkal emelehe­lyett vállalását 7-én 61 százalékra teljesítette. Csiszár Jánosné kocsá­nyozónö kéf százalékot ajánlott tel, eszel szemben 50 százalékkal emelte teljesítményét. J^ csomagolási osztályon Szfojka Istvánné kézicsom igolónö vál. lalta, hogy napi teljesítményit ezer darab szivarkával emeli ég ezt 7-én tizennégyezer darabbál teljesítette túl. Szénás} Zoltánné csomagolónő vállalta, hogy napi teljesítményét kétezer darabbál emeli és es( 7-én 12 ezer darabbal teljesít ette túl. A fizikai dolgozó^ vállalásához csatla. kozott a műszaki értelmiség is azzal, hogy a fizikai dolgozók felajánlásai, nak teljesítéséhez minden műszaki előfeltételt megteremt gondoskodik a folyamatos, gyors anyagellátásról, hogy egész héten a munkamenet za­vartalan legyen. Es a hét a harc he­te, a munkával való harcé Korea felé tekintünk mindannyian, szegedi dohánygyári dolgozók, figyeljük a hős koreai csapatok előrenyomuld, sát s tudjuk, hogy minden perc, amit a koreai műszakban munkával eltöl­tünk, a koreai szabadságharcosok győzelméhez rövidíti meg az utat. koreai nép vérét ontja s nagy árat Hzet szabadságáért. Az ellenség, az amerikai imperializmus vak dühe határtalan, mert tudja. Fiatalok az élen a Magyar Kenderben ! A DISz alakuló kongresszusán Rákosi elvlárs kijelölte az ifjúság feladatát és főfeladatként jelölte meg: meg kell változni az ifjúság munkához, termeléshez való viszonyának. Az ifjúságnak kell a frontát­törőnek, a Sziahánov.mozgalom kiszélesílőjének, az új technikai nor­mák túlteljesítőinek lenni. Hogy mennyire értette meg a fiatalság eze­ket a feladatokat, annak bizonyítására kitűnő erőpróba áll most előtte: a koreai-műszak. 'A' Magyar Kenderben a fiatalok már az első napon megmutat­ták, hogy lelkesen állnak a koreai nép szabadságharca mellett és teljes erővel harcolnak munkájukkal a békefront erősítéséért. Például a cérnázó üzemben Tóth Jánosné ifjúmunkás volt a sok nagyszerű felajánlás egyik elindítója és az egész gyár egyik legértéke­sebb felajánlását tette: a cérnázó gépen vállalta a koreai műszak alatt 100 orsó helyett 200 orsó kezelését. Az első nap eredményei, a legkiválóbban teljesítő ifjúmunkások: Tóth Jánosné 230, Varga Irén 185, Csóti Ilona 135 százalék, cérnázók. Sebők Magda 175, Molnár Antalné 180, Karsai Istvánné 130, Sziráki Klára 155 százalék, copsolók. Széli József 150 százalék, szövő. Pontyik Ferenc 190, Tóth János 135 százalék, felvetők Ezek a fiatalok átérzik a koreai nép szabadságharcának óriási jelentőségét és tudják, hogv minden százalék, minden másodperc, min. den megtakarított dekagram nyersanyag azt az ökölcsapást erősíti, amellyel a hős koreai nép vág arcába az amerikai imperialista agresz­fczoroknak. Kedden a déli műszakváltáskor Tóth Jánosné vette át a cérnázó (izemben az első nap legjobban teljesítő üzemének vándorzászlóját és hiegigérle. hogy ez a héten nem kerül le gépéről. A Magyar Kender fiataljai ezen a héten megmutatják, hogy meg­értették a DISz megalakulásának hatalmas jelentőségét, az új feladato­kat. Rákosi elvtárs útmutatását és a minisztertanács legutóbbi határo­zatát. Az új normákkal is a termelés élenjárói, a békefront élharcosai lesznek. Balogh Dezső ifjúmunkás. hogy a játszmát elvesztette. Falba ütközött erős, áltörhetetlen tálba, amelyef a világ békeszerető dolgozó, inak egysége alkot. S ebbe az erős acélfalba mi, a szegedi Dohánygyár dolgozói is beletartozunk. Beletar­tozunk törhetetlen békeakaratunk, kai a hős koreai nép iránti szerete. tünkkel és szolidaritásunkkal s munkánkkal, amely elősegíti a világ összes dolgozóinak leghőbb vágyát, a szocializmus mielőbbi felépítését. Jgérjük Rákosi elvtársnak, aki minden lépésével értünk és a béke biztosításáért fáradozik éjt, napállá téve, hogy szorgalmas és be. csületes munkánkkal tanulással le­szünk segítségére. Éljen a béketábor vezetője, a nagy Szovjetunió és an. nak szeretett vezére, a nagy Sztálin! Éljen dolgozó népünh vezetője a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs! Éljen a hős koreai nép éljen a világ összes békeszerető dolgozója! Szabadság! A szegedi Dohánygyár dolgozóinak nevében: Balázs Teréz párttitkár, Simovics Mihály vállalati igazgató, Jákri Imre üb-titkár. Katona István új belépő és családja tavasszal kétszer műtrágyáztak. Mind a 312 holdon teljesítették vállalásukat. Ebből a termésből 500 mázsát szállítottak be a földművesszővetkezet raktárába. Termésük nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségileg is kitűnő, mert a búza fajsúlya 83.5 száza­lék. Ez azt jelenti, hogy orszá­gos viszonylatban is szép ered­ményt értek el. Erre a terméseredményre nagv számmal figyeltek fel az egyéni­leg dolgozó parasztok. Nem múlik el nap, hogy iie látogatnák meg radt s azt is belátta, hogy azzal a szaktudással, amivel ő rendel­kezik, nem egy hold földet, ha­nem 15-öt is el tudna irányítani szakszerűen és sokkal több jőve. delmet tudna előállítani mások­nak is, nagának is. Ezért elha­tározta, bog" belép a kecskéste­iepi Táncsics termelőszövetkeze­ti csoportba. Jövőre már nem egyénileg küszködik, hanem a többiekkel közösen dolgozik a többtermelésért, mind a maga. mind népgazdaságunk megerősí­tésére. Gyilkos fasiszta bandita-merénylet az Argentínai Kommunista Párt buenos-airesi szervezetének titkára ellen Augusztus 4-én a Buenos Aires környékén lévő Quilmes városában több, önműködő fegy­verrel felszerelt álarcos bandita behatolt a Kommunista Párt he­lyi szervezetének helyiségeibe és lelőtte Jorge Calvot, az Argen­tínai Kommunista Párt huenos­airesi tartományi bizottságának titkárát. A banditák ezenkivüi megölték Pedro Angel Selli mun­kást és súlyosan megsebesítették Gardilia Bernsteint. 1919 AUGUSZTUS 7 Tegnap volt 31 esztendeje, hogy Iiískundorozsma gyászos napra ébredt. A dicső emlékű Tanácsköztársaságot a külföl­di intervenciós hadseregek északról és keletről, valamint délről megtámadták és a hő­siesen harcoló Vörös Hadse­reget a támadó túlerő felmor­zsolta. A bukáshoz hozzájá­rult a belső ellenség, a földes­urak. gyárosok, és jobboldali szociáldemokraták összefogott Haladéktalanul szerelje fel a posta a nyilvános telefonállomásokat! Valószínűen feltűnt már min­denkinek, hogy Szegeden, a töb­bi nagyvárossal ellentétben, egyetlen utcán sem lehet látni nyilvános telefonállomást. A tele­fonállomások pedig jelentékenyen megkönnyítenék, meggyorsítanák a dolgozók egymással való érint­kezését. Nemcsak a dolgozóknak tűnt fel ez a vitás helyzet, ha­nem az illetékeseknek, a Városi Tanácsnak is. Éppen ezért a Vá­rosi Tanács ülésén határozatot hozott, hogy felelősségre vonja a postát ebben a kérdésben. A helyzet ugyanis az. hogy a posta már jóval ezelőtt kapott 6 felszerelhető nyüvános telefonál­lomást. A fülkék is készen álla­nak, a készülékek is, csak éppen a felszerelést húazák-halasztják. A Városi Tanács határozata meg­állapítja, hogy a posta ezt a kérdést bürokratikusán kezelte s holmi „tantuszhiányra" való hi­vatkozással idáig késleltette a nyilvános telefonállomások fel szerelését. A Városi Tanács a dolgozók nevében felszólította a postát, taladéktalanul lásson hozzá az állomások felszerelésé­hez. haladéktalanul tegye jóvá a hibát. A nyilvános telefonállomásokat Szeged legforgalmasabb helyein állítják fel. A do'gozó parasztság boldog jövőjének útját mutatja a „Szabad Föld" aljas árulása, amely után 25 évig nyögtük a fasizmus jár­mát. Harmincegy évvel ezelőtt, 1919 augusztus 7-én indult el Szegedről nemzel gyilkolásra készen a Horthy-fasizmus, Amerre járt, mindenütt vér jelezte útját. Kiskundorozs­mán Móra Ferenc, Horváth Ferenc tanító és Horváth pékmeste­rek voltak az áldozatok. Ezek­nek az áldozatoknak emléke legyen intő minden magyar dolgozó számára. Számtalan azoknak a dolgozóknak szá­ma, akik a román imperialis­ta fogolytáborba kerültek, mint vörös katonák, vagy a Csillagbörtön celláit járták meg. A Horthy-pribékek uz útszéli fákra aggatták fel a kommunistákat — népünk legjobbjait, akik a magyor nép szabadságáért akkor fegy­verrel küzdöttek. Ezt a világot akarják azok visszahozni, akik normalazí­tással, szabotálással, a dolgozó nép eflen elkövetett bűnökkel gyengíteni akarják a munkás­ság hatalmát. Ezt a világot akarja Amerika Koreában megteremteni, amikor aljasul, rátört a koreai népre. De amint Korea megmutatja, hogy hatalmas erő a nép ere­je, ugyanúgy mi is megmu­tatjuk népünk minden ellen­ségének. Nagy Ferenc Kiskundorozsnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom