Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

VASARNAP, 1959. AUGUSZTUS 6. 9 Egy kalandor pályafutása a Horthy-tiszfséglői a kirende'tség vezetésig Körülbelül egy éve kiröpítettek a városházáról, a műszaki osztályról egy bérelszámolót, fasiszta múltja és nem kevésbbé tisztább jelene miatt. Az illető a Ilorthy-fasizmus évei alatt zászlósi rangot ért el s hosszú éveken keresztül vezette félre, nevelte fasiszta szellemben a fiatalokat, mint leventeoktató. Ilyen mult után, nemhogy igyekezett volna magát meghúzni, hanem még tovább garázdálkodott, igyekezett károkat okozni. Nem fért a bőrébe Ferencz József úr — mert róla van szó —, hanem mint bérelszámoló, különböző zavarokat okozolt. Az útépítésnél dolgozó kubikosok, munkások bérét össze-vissza számolta ki, sohasem jól. Nagyon rossz volt a viszonya a dolgozókhoz, akik ennek megfelelően utálták is, de tűrték hosszú ideig. Mikor ténykedése tűrhetetlenné vált. a zavaros bérelszámolása különböző bajokat okozott, káros hatással volt a munkaszellemre, az illetékesek a dolgozók követelésére elbocsátották, kivágták a bérelszámolásból. Eltávolították régi munkahelyéről, mégis felelős funkcióba került Ezt követte a DÉFOSz-ból való kizárása, mivel méltatlanná vált a dolgozó parasztok és földmunkások harcos tömegszervezetének tagságára. Mindezek nem nyugtalanították túlságosan Ferencz urat. Rövid idő múlva a Textilkombinát építkezéseinél tünt fel és az Épületszerelő NV szegedi kirendeltsége csatornaépítő részlegének egyik vezetője lett. Teltek, multak a hónapok, folytak a munkák. Kisebb zavarok ugyan mindig voltak a munkaerők körül, mert a kubikosok nem akartak odamenni, ahol Ferencz József a vezető, vagy pedig, ha odamentek, Á jövőben még nagyobb gonddal őrködünk hazánk eddigi eredményein Mi, a Tiszamenti Fűrészek NV ezegedi .üzemének tűzoltói örömmel kapcsolódunk a koreai műszak munkafelajánlásaihoz. Igaz, mi százalékban többet teljesíteni nem tudunk, de minőségben igen, mert nincs az a szolgálat, amelyet jobban ne lehetne ellátni Alig egy-két hétre kell vissza tekintenünk s láthatjuk, hogy sorainkba beférkőzött ellenségek milyen őrült károkat okozhatnak a dolgozó népnek. Nekünk tűzoltóknak a jövőben még sokkal éberebben kell őrködnünk hazánk eddigi eredményein s ezzel is bebizonyítjuk az ellenség előtt, hogy mi a béketábor, a hatalmas Szovjetunió mellett állunk. Tiszámenti Fűrészek NV szegedi telepének tűzoltói. Az erőműtelepen központi kérdés a szakmunkásképzés Üzemeink egyre nagyobb súlyt fektetnek a szakmunkásképzésre. Tudatában vannak, hogy a munkanélküliség felszámolásával egyre erőteljesebb méreteket ölt a szakrounkáshiány, s ha ez ellen a veszély ellen idejében nem vesszük fel a küzdelmet, komoly szűk keresztmetszetet jelenthet iparunkban. Nem is beszélve arról, hogy kellően képzett szakemberek hiányában terveink igen bizonytalan talajra épülnének. Ez a felismerés vezette a Szegedi Erőműtelepet, amikor elhatározta, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben kiveszi a részét a szakmunkásképzésből. Az Erőmű felépítésénél fogva is olyan üzem, hogy kiválóan alkalmas komoly gépipari szaktudás elsajátítására. A Gépipari Gimnázium tanulóinak javarészét éppen ezért osztották be ide nyári műhelygyakorlatra. 'A' fiatalok örültek is ennek a lehetőségnek. Az első csoportnak július elsején kellett volna megkezdeni a gyakorlati időt. A Gimnáziumban meg is kapták az igazolást, de az üzembe még nem érkezett meg az engedély, hogy megkezdhetik a munkát. Az ifik minden követ megmozgattak, hogy minél előbb bekerüljenek az üzembe, a szünidő egyetlen napja sem maradjon kihasználatlanul. Fáradozásukat siker is koronázta, mert július első napjaiban megérkezett az engedély és megkezdhették a munkát. 15 tanuló dolgozik most a Szegedi Erőmű üzemrészeiben. A négyhetes gyakorlati időt úgy osztják be számukra, hogy minden jelentősebb üzemrészt megismerhetnek. Egy része dolgozik a turbinánál, másik rész a kazánháznál, a harmadik pedig a szivalytyúhoz van beosztva. Bizonyos idő elteltével megcserélik a beosztásokat. Barszki Antal például pil'anatnyilag a kapcsolótáblánál dolgjzik. Mint elmondja: minden új számára, amit lát. mert elektrotechnikát még eddig elméletben sem tanultak az iskolában. — Most az idén tanuljuk majd — mondja. — Milyen nagy előny lesz számomra, hogy gyakorlatban már nagyjából megismerem a fontosabb kérdéseket. Így vélekedik Sipos Szilveszter is, aki a szivattyúnál dolgozik Pozsár Mátyás szivattyúkezelő mellé osztották be, akinek minden törekvése az, hogy a fiatal tanulónak minél többet éiadion tudósából. Sipos Szilveszter nem is mulaszt el egy pillanatot sem, amikor gyakorlati tudását gyarapíthatja. — Annak örülök legjobban — mondja —, hogy most a szünidő alatt alkalmam van megismerkedni az üzemi dolgozók éleiével, azzal az élettel, amibe majd én is belekerülök iskoláim elvégzése után. Dányi Pál harmadéves tanulót a turbinához osztották be. Nemrégen van ennél az üzemrésznél, máris igen szoros barátságot kötött a turbinával. Tetszik neki a hatalmas gép s mint mondja, igen nehéz szívvel fog megválni tőle, ha megkezdődik az iskolaév. Nem csoda. hiszen olyan jó tanítói vannak, mint Hegyi Rókus és Boldizsár elvtársak, akik nem . sajnálják az időt és fáradságot, hogy neveljék, tanítsák Dányi Pált. Egész kis vizsga következik most, 'A' vizsga tárgya: a tolattyús gőzgép és a turbina közötti különbség. Dányi Pál mostmár nemcsak elméletben tudja, amiről szó van, hanem gyakorlatban is meg tudja mutatni. Boldizsár elvtárs arca csak úgy sugárzik az örömtől: — Ilyen műszaki szakemberek kellenek nekünk, akik köztünk Nevelkednek, nem pedig olyanok, mint a múltban, akik csak az íróasztal mellett voltak nagy legények, itt az üzemben pedig csak tekintgettek. Az Erőtelepen dolgozó gyakornok ifik csak szépet és jót tudnak mondani. Mindenki szeretettel, türelemmel foglalkozik velük, tanítják őket, hogy ez alatt a rövid idő alatt is minél több gyakorlati ismeretet sajátíthassanak el. Az ifik igyekeznek meghálálni ezt a gondoskodást. Elhatározták, hogv az üzem többi dolgozójával együtt vállvetve dolgoznak a „kórea! hét" slkeróért, minden erejükkel támogatják a hős koreai nép szabadságharcát. Egyik lábuk még az iskolában van, de a szivük már idehúzza őket. életpályájuk szfnhelyére: az üzembe. A békeműszakban való aktiv résztvételükkel alátámasztják azt, hogy komolyan, felelősséggel készülnek hivatásukra: a szocializmus építésére. Kilenc uíaMj fold/nűvesszo vetkezeti mintabolt nyílik hétfőn Csongrád megyében Megyénk területén ezideig már több földmilvesszövCtkezeti mintabolt. alakult, hogy a do'gozó nép vásárlóképességét kielégítse. Ezek a boltok a dolgC-ó nép kívánságára jöttek létre. Szinte kis áruházakBak lehet tekinteni őket. Hétfőn Alsóközponton, Röszkén, Szatymazon, Pitvaroson, Mindsáenten, Deszken, Kistemplomtanyán, Ul'ésen és Dorozsmán nyílnak új mintaboltokEzek összesen mintegy 8—900.000 forint árufeltöltési pénzösszeget kapnak a megalakulásukkor. Fejlesszük piósnozgaimunkat hamarosan otthagyták, mert Ferencz József semmit nem változott, maradt a régi. Volt egy állandó munkacsoportja, amely mindig dolgozott. Ide kerültek a „megbízható" személyek, mint például Laczi József volt csendőr. Tavasszal ujabb munkaerőre volt szükség, mely tíz kubikosból állt. Ebben a csoportban dolgozott Goda József, Szűcs Sándor, Tóth István, Fogas Ferenc és még többen, de mindannyian a legjobb erőben lévő, szorgalmas, jó munkások. Mégis mi történt? Többek között az, hogy ennek a csoportnak a tagjai nem tudtak megkeresni sokszor legfeljebb heti száz forintot, míg Ferencz csoportja csodák-csodájára, személyenkint 3—400 forintot is bezsebelt hetenkint. De nem is volt ez csoda, ha közelebbről megnézte valaki. Egész egyszerűen úgy történt, hogy a Tóth-csoport többször nem dolgozta ki a munkaidejét, Ferencz hamarabb leállította őket. Azt a munkát viszont, amit Tóthék nem végeztek el ilyenformán, saját csoportjával végeztette el túlórában, megfizetve érte a túlóratöbbletet, illetve pótdíjat! Ilyen és ehhez ha sonló fondorlatokat csinált, nem is csoda, ha nem igen maradtak meg nála a dolgozók és otthagyta a munkát többek között a szentmi hályteleki kubikosok egy csoportja is. De persze nemcsak a bérezés körüli visszaélések voltak napirenden, hibák voltak a termelés körül, a vállalt munkák végrehajtása körül is. Mielőtt azonban ezt megnéznénk, állapítsuk meg, hogy a fenti hibák és a többiek sorozata egyáltalán miért következhetett be? Hibák a csatornázások kBrfll 'A' csatorna-építkezéseknél volt idő, hogy 200-an is dolgoztak, a munkások létszáma állandóan változott, hol kevesebben, hol többen dolgoztak. Pártszervezetük nem volt, de nem volt üzemi bizottság sem, sem egyéb tömegszervezeti csoport. Nem volt tehát szerv, amelyik felfigyeljen Ferencz úr ténykedésére, ügyesen megbujt kisded játékaival. A „kisded" játékok káros hatására nézzünk csak néhány szemléltető példát, néhány hiányosságot a Textilkombinát csatornaépítési munkáinál: A csatornákat földbeásott mély árkokba kellett készíteni, utána ezt az árkot be kellett tölteni és tömöríteni. Ferencz úrék figyelmét többször felhívták, hogy a tömörítést kellő gondossággal végezzék el, ez mégsem történt meg. A hiba kiütközött akkor, amikor az útépítést megkezdték. A betemetett árkok fölött a föld sokkal erősebben süppedt a henger alatt, sőt egyes helyeken a vékonyabb, gyengébb ellenállású Eternit-csővezetékek is lesüppedtek, amelyeket ki kellett ásni és pótlólag védőberendezést kellett készíteni. Mindezek lényegesen gátolták az útépítés folytonosságát és jelentős többletkiadást jelentettek. Másik esetben a csatornázásoknál vízzáró falazással aknákat kellett készíteni a talajvíz beszivárgása ellen. Ez a munka is „elkészült", de ennek ellenére talajvíz-beszivárgás keletkezett több aknában, aknafenéken és a csatornaszelvény felett. Itt is a munka jó részét újra kellett elvégezni. Egy másik munkánál szádpallók leverésével talajvizes rétegekben folytak a földkiemelés! munkák. A beomlások ellen deszkazsaluzásokkal és dúcszerkezetekkel merevítették ki a felsőbb földpartokat. Arra nem „gondoltak", bogy ez nem elégséges és ismét bekövetkezett a baj; az összeáramló talajvíz és az átnedvesedett csúszós. sárga agyagföld a dúcolásokat és a szádpallózásokat benyomta. Ezért a földkiemelést is ismételten el kellett végezni, más módszerrel, ami nagyban hátráltatta a munka időbeni befejezését, nem is szólva arról. hogy egyes munkákkal — mint az akna vasbeton falainak elkészítésével és a szigeteléssel — meg kellett várni a hideg időjárást. Isméi lon'os építkezésnél dolgozik Lehetne még sorolni az ilyen és ebhez hasonló hibákat, „véletleneknők" tűnő rossz munkálatokat, de már ez is mutatja, hogy súlyos zavarok vannak ott, ahol Ferencz József dolgozik és vezetöszercpet tölt be. Sokáig ez nem folyhat így, az illetékes szerveknek fel kell figyelniük Ferencz ténykedéseire és meg kell vizsgálni működését, annak káros következményeit Nem közömbös az, hogy a kubikosokat hogyan csapja be, hogyan tesz kivételeket és az sem, hogy fontos építkezéseknél hibák csúsznak be a csatornázási munkákba. Ferencz József ténykedéseinek a kivizsgálása annál is inkább sürgős, mert körülbelül két hete egy másik nagyfontosságú építkezésnél dolgoznak csatornázási munkákon mintegy negyven alkalmazottal. A szocialista mukaverseny, az újítási mozgalom, a Sztahánovista mozgalom gyökerei viszonyulni a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig, amikor a Bolsevik Párt irányításával és vezetésével az oroszországi proletariátus megteremtette a világ egyhatodán a dolgozó nép államát. A diadalmas Októberi Forradalom után eltelt időben, a szocializmus építésének szakaszában, amikor a dolgozók millióinak megváltozott a viszonya a munkához, kibontakozott egy eddig ismeretlen társadalmi jelenség: a szocialista munkaverseny. A szovjet dolgozó nép Lenin és Sztálin útmutatása, tanítása alapján megdöntötte a régi elavult technikai normákat, továbbfejlesztette az ipart, c a munkatermelékenységnek mind nagyobb és nagyobb fokát tereimtette meg, A Sztahánov-mozgalom, a szocialista munkaverseny, újítások, észszerűsítések és a tapasztalatcsere rendszeres felhasználása tették lehetővé a hatalmas méretű ötéves tervek idő előtti végrehajtását. Mindezekben a munkákban élenjártak a bolsevikok, akik szervező, felvilágosító munkájukkal és példamutatásukkal segítették hozzá munkatársaikat a mind kiválóbb és kivá'óbb eredmények eléréséhez. ^ int mindenben, úgy a szocialista munkaversenyben ls, nagy példaképünk, a Szovjetunió mutatott utat a magyar dolgozó nép számára. Az újítási mozgalom kifejlesztésénél is a Szovjetunió tapasztalatainak gazdag tárházából merítettünk útmutatásokat, a Szovjetunió példája és Pártunk irányítása nyomán értük el eredményeinket. Az újító mozgalom hazánkban nagy méretekben 1948 őszén kezdett kibontakozni, amikor a Magyar Népköztársaság a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére törvénybeiktatta a feltalálók, az újítok és észszerüsítök jogainak biztosítását. Kiszélesedett a Sztahánbv-mozgalom a sztálini műszaknál, amikor tízezrével teljesítették túl dolgozóink hatalmas százalákos aránnyal normáikat. A Központi Vezetőség ez év február 10-én hozott határozajta is nagy lendületet adott" az újíási mozgalomnak. Elmondhatjuk, hogy tömegmozgalommá vált az üz-emeken belül a szocialista munkaverseny. Felismerte a magyar dolgozó nép, hogy saját érdeke és közös érdek, hogy minél korszerűbbé tegye a termelőeszközöket az életszínvonal emelkedése érdekében és hogy tudja teljesíteni mindazokat a kötelzettségekct, amelyeket végre kell hajtanunk szocialista országunk felépítése érdekében. |U| indezt figyelembevóve, ennek szellemében hívta ki ez év június 15-én a Szegedi Paprikafeldolgozó Telep újítási bizottsága Szeged összes üzemeinek újítási bizottságait, 6 hónapos újítási versenyre. A versenyben rögzítette azokat a pontokat, amelyeket végrehajt, s amelyeken keresztül a rejtett tartalékok további feltárását segíti elő. A versenyfelhíváshoz Szeged üzemei közül tizenegy újítási bizottság csatlakozott és máris megállapítható, hogy azóta általában szép eredményeket értek el a csatlakozó üzemek. Külön ki kell emelnünk a Magyar Kendert, Gázgyárat, a Szegedi Kendert cs élüzemünket a Lemezgyárat, ahol a versenyfelhívás utáni hónapban az újítások és tapasztalatcsere átadások szép számmal emelkedtek. Külön meg kell említenem, hogy a Szegedi Paprikafeldolgozó Telep (izemében nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a szellemi dolgozók is igen hatékonyan kiveszik részüket az újítási mozgalomból, több újítással, ötlettel, tapasztalatcserével vitték előbbre az újítási mozgalma. Az elért eredményeknél azonban nem szabad elbizakodnunk, mert egyes üzemekben bizony vannak hibák is. Példa erre. hogy a versenyfelhíváshoz a meglévő szegedi üzemek számát figyelembevéve, kevés üzem csatlakozott. Olyan hibák is vannak egyes üzemekben, hogy az újítási mozgalmat a vezetőség kellő öntudat hiányában még ma is mellékes kérdésnek tekinti. Nem adják meg a kellő segítséget az újítóknak, az úiitási megbízottaknak; azoknak a dolgozóknak, akik újításukkal, észsze rűsitésükkel akarják elősegíteni ai többtermelóst. Nesn kétséges az sem. hogy az el« lenség ezen a vonalon is próbál károkat okozni az újítási mozgalom* nak és a szocialista munkaversenyt szabotálni. Éberen kell figyelni az ellenségre, a jobboldali szociáldemokratákra és mindazokra a személyekre, akik gyűlölködve nézik szép sikereinket és eredményeinket, akik próbálják akadályozni az újítási mozgalom, tömegmozgalommá való kiszélesedését. Figyelembe kell vennünk Pártunk Központi Vezetőségi ülésén Gerö és Révai elvtársak által elmondott beszédeket: Legyünk éberek és leplezzük le mindazokat az ellenségeket. akik az újítási mozgalmat szabotálják és akadályozzák. Nincsen olyan tizem, flho? ne lennénclj rejtett tartalékok, a legkorszerűbb termelőeszközökön is lehet korszerűsíteni és ezeknek a végrehajtása dolgozó népünkre vár. Minél több tapasztalatcserét kell átvenni és átadni! Ha így cselekszünk, ezzel is erősítjük békénket, erősítjük a koreai szabadságharcosok harcát éj emeljük dolgozó népünk életszínvonalát, A minisztertanács határozata a normarendezéssel kapcsolatosan szoros összefüggésben van aZ újításokkal és észszerűsítésekkeL Köztudomású, hogy a mindenkori norma csalk addig az ideig felel meg a követelményeknek, amig az nem válik gátlójává a továbbfejlődésnek. Nekünk Szeged dolgozóinak is oda kell hatni az észszerűsRésekkel és újításokkal, hogy a meg* állapított normát minél hamarabb túlteljesítsük, túlszárnyaljuk, mert mindenhol lehetőség van új munkamódszerrel, újítással a meglévő gé_ péken, módszereken változtatni, azokat javítani. Nemrégen jelent meg a Magyar Népköztársaság 151/1950. M. TKorm. sz, rendelete, amely leszögezi az újításokkal kapcsolatos teendőket. Ezt kell tanulmányozni nem* csak a pártszervezeti titkároknak: és az újítási megbízottaknak, ha* nem a vállalatvezetőknek és ü. b„ titkároknak is. Ha ezt teszik, úgy minden üzemben ki fog szélesedni a szocialista munkaverseny, a Sztahánov- és újítási mozgalom. Mekünk Szeged összes dolgozói* nak mind az üzemekben, mind az irodákban és szántóföldeken meg kell szívlelnünk Rákosi elvtárs ez év februárjában tartott eísö sztahánovista országos kongresszuson elhangzott beszédének azt a részét, amikor azt mondta: „és innen ilyenem minden magyar sztahánovista^ nak, mienkdsújítónak, észszerüsdőnek, kezdeményezzenek bátran, legyenek nagyvonalúak, ne féljenek az új utóktól, az új kísérletektől, mert mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók P ári ja és mögöttük áll kimeríthetetlen gazdasdgi és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió." Rákosi elvtársnak ezen mondását tegyük magunkévá és vegyünk példát a szovjet emberektől, a szovjet sztahánovistáktoL Ha ezt tesszük, akkor elérjük rövid időn belül, hogy a most rendezett normát új korszerű technikával és munkamódszerrel jelentősen felülmúljuk, s ezen keresztül ötéves tervünket mielőbb befejezzük és rövidebb úton valósítjuk meg a szocialista társadalmat. SAJÓ GYULA Paprika Egyesülés újítási felelőse. Ki'diák Edy Endre antik'erikális k&üeménytnek gyüiremsnyét Augusztusban teienteti meg a Franklin Könyvkiadó NV Adv Endre összes költeményeinek újabb kiadását és . Fekete lob> -6" címen at> tikierikái is verjen <•' üj emén-rót. „tlkofményunk ünnepe" címmel miire ' zet felen! meg „Alkotmányunk ünnepe" címnél füzet jelent meg. amely au gusz us 20-a ünneppégeire ad műsort.