Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

Ml 1WVU1TM C 7 FASIZMUS AMERIKÁBAN B* 1* Hejh a* amerikai reakció megtette az első lépéseket erőinek •gyesttéíére a „kommün izmus elle­si harc" alapján. A „Ku-Klux­JOan" pogromszervezet és bandita (társaság megrendezte a floridai Uackeonvilleben — „a'kotmányozó aiagygyűlést" és ugyanakkor New­[V óikban kétnapos konferenciára gyütt össze a® ..Amerikai Légió" lés a tőbbá fasiszta, szervezet. Ennek a konferenciának főszereplői a pro­vokáció mesterei voltak, így Bedell Smith, az USA volt moszkvai nagy­követe, Mundt, aki annak ideién a hírhedt Amerikaellenes Tevékeny­séget Vizsgá'ó Bizottságot irányí­totta, Mathew Wall. az AFL, jobb­oldali szakszervezet fökolomposa és méltó munkásáruló partnere, Garey E CIO-ból, a másik amerikai szak­szervezetből. A konferencián azon­ban lényegében a monopóliumok megbízottai dirigáltak. A konferencia résztvevői kőzöl a Jegdöhődtebben Carey robbant, ki ez a munkásáruló szakszerveze­ti vezér —, aki kijelentette, hogy ,,az elmúlt háborúban azért men­tünk együtt a kommunistákkal, hogy a fasiszták ellen harcoljunk, az új háborúban pedig a fasiszták­kal fogunk egyesülni, hogy kiirtsuk a kommunistákat." Mundt azt kö­vetelte, hogy minden üzemnél, vál­lalatnál és intézménynél, főiskolán és iskolán alakítsanak speciális szervezetet a haladó munkások, tisztviselők és tanulók kikéimlelése céljából. Mindebből látható, hogy a JacksonyiHei és a newyorki gyüle­kezet is egy amerikai fasiszta párt megalakításának előjátéka. Ku-Klux-Klan az USA egyik legrégibb terrorszer vezete. Már 85 éve működik. Célja imindig az volt. hogy terrorral aka­dályozza meg a haladó mozgalmak tevékenységét. A szervezetbe tar­tozó fasiszta bandák kedvelik a különféle parádékat és felvonuláso­kat, amelyekkel a dolgozókat akar­ják megfélemlíteni. Ezeket a pará­dékat mindig teljes mértékben tá­mogatják a hatóságok. A Ku-Klux­Klan kezdettől fogva a kapitalisták különös jóindulatát élvezi. A szer­vezet tevékenységét tekintve ki­mondottan militarista. Fegyveres osztagainak golyószóróik és könny­gázbombáik is vannak. Hogy ban­dáikat minél gyorsabban át tudják dobni egyik helyről a másikra, je­lentős autópark és saját távíró­összeköttetés áll rendelkezésükre. Ezeknek a tényeknek az ismereté­ben különösen érdekessé válik az amerikai szakszervezetek reakciós vezetőinek álláspontja, a Ku-K'ux­Klan tekintetében. Világosan illuszt­rálja ezt a viszonyt az a határo­zat, melyet az Amerikai Munkás Szövetség, az AFL Cicinnati-i kongresszusa hozott. Eszerint „az AFL sem nem támogathat. sem nem ítélhet el egyetlen szervezetet, közösséget, vagy társaságot sem, ha csak ez a szervezet nem azzal a céllal alakult, hogy beavatkozzék a bérmunka jogába, lehetőségébe és szabadságába". Az amerikai szakszervezetek reakciós vezetősé­ge — a tőke hűséges ügynöksége — lényegében a Ku-Klux-Ktan tit­kos szövetségese. Roosewelt elnök idején törvény­ben tiltották be a Ku-Ktax-Ktent, de a reakció minden erejével azon volt, hogy megakadályozza a tör­vény érvényesítését. A szervezet illegalitásba vonult és a második világháború idején minden erejük­kel támogatták a német fasiszták Amerikában véghezvitt diverzáns tevékenységét. A Klan számos meg­nyilatkozásában megmutatta fel­tétlen német-barátságát és minden úton-módon igyekeztek csökkenteni Amerika hadikapacitását. Roosewe't halála után a szerve­zet kimerészkedett az „illegalitás­ból", bár a betiltást célzó törvény elméletben még a mai napig is élet­ben van. A progromlovagok nyilt te­vékenységének felújítását négerel­lenes terrorcselekmények kísérték­A szervezet igyekszik megakadá­lyozni azt, hogy a négerek haladó pártokat támogassanak. A K'an most mindenképpen növel­ni akarja tagjainak számát. Gyer­mekszervezetei is vannak, hogy a gyermekeket gyűlölködésre nevelje és már ifjú éveikben rászoktassa őket a banditizmusra. Ma már vi­lágszerte ismerik a Ku-Klux-Klan terrorisztikus módszereit; az áldo­zatok agyonlövését, forró kátrány­ba taszítását, az akasztásokat és a máglyára vetést. Ezen a szervezeten kívül az Egyesült Államokban gombamódra szaporodnak a különféle reakciós fasiszta és pogromszervezetek. E szervezetek és a Ku-Klux-Klan lé­tezése világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok fasizálása egyre fokozottabb iramban hátad előre. TITÓÉK TERRORJA nem képes megakadályozni a néptömegek ellenállását Dicsfelen vég vár Li-Szin-Man klikkjére Mind több adat merül fel ar­ra vonatkozóan., hogy az ameri­kai parancsra elindított és Li­Szin-Man bábhadserege által megkezdett junius 25-i támadást jó előre kitervezték. Az ameri­kai monopoltőke legnagyobb je­lentőségű lapkonszernjének, a „Hearst"-nek egyik folyóirata, a „Newyork Journal & American" már három évvel ezelőtt azt a feladatot állította a kormány elé, hogy „minél gyorsabban hó­dítsa meg Koreának azt a felét is, amely a 38. szélességi foktól északra fekszik." Valóban, az amerikai imperialisták legfőbb terve az volt, hogy Dél-Koreát ugródeszkának használják fel az északkoreai rész elfoglalására, hogy aztán az egész koreai fél­szigetet gyarmatukká, katonai támaszpontjukká tegyék. Céljaik elérésére felbérelték Li-Szin­Mant és klikkjét, akik végrehaj­tói voltak az amerikaiak délko­reai gyarmati politikájának és háborús előkészületeinek. A „New Republic" című ame­rikai folyóirat szerint Li-Szin­Man „kormánya" feudális föld­birtokosokból, magasrangu rend­őrtisztekből, Kaliforniából szár­mazó ügynökökből és gazdag üz­letemberekből áll. Suliivan, a „Newyork Times" tudósítójának szavai szerint, Li-Szin-Man klikkjének többsége „érezhető külföldi akcentussal beszéli a ko­reai nyelvet". Nincs ebben sem­mi csodálni való. Ennek a klikk­nek a tagjai — és maga Li-Szin­Man is — éveken át kizárólag gazdák nyelvén, vagyis japánul és angolul beszéltek. Lí-Szin.Man az imperialista kém Li-Szin-Man pályafutását Ja­pán zsoldjában kezdte meg, de később átállt az amerikaiakhoz. Amikor az Egyesült Államok a „pompás koreai falatot" ki akar. ta rántani a japánok szájából., Li-Sz'n-Man elhatározta, hogy áruló tevékenységét a véleménye szerint erősebb, imperialista rablónak ajánlja fel. Li-Szin­Man több mint 30 évig tartóz kodott az Egyesült Államokban, ahol kivívta gazdáinak bizal­mát és mielőtt visszatért volna Amerikából Koreába, megegye­zés jött Ilétrie az USÁ és közötte. Ebben Li-Szin-Man kötelezte ma­gát arra, hogy egymillió dollár­ért és az elnöki bársonyszékért cserébe kiszolgáltatja az ameri­kaiaknak egész Koreát. Ennek a hazaárulónak méltó társai a délkoreai „kormány" többi tagjai is. A külügyminisz­teri székben Lin-Ben.Hi ezredes — amerikai állampolgár ül —, aki harminchét éven át élt Ame­rikában. Hasonlóképpen díszes figura Li-Bum-Szuk. a koreai fasiszták vezére, aki nemrég még „miniszterelnökként" tet­szelgett. ö még 1915-ben hagy­ta el Koreát és aztán különbö­ző hatalmak kémszolgálatába szegődött. Volt japán, német, kuomintang, majd amerikai kém. Ez hát Li-Szin-Man klikkje, melyet Washington Dél-Korea népének nyakára ültetett. Ez a klikk a „Newyork Post" cimü amerikai lap beismerése szerint Dél-Koreában „igazi rendőráia­mot" létesített, annak minden korruptságával, bűnével és ke­gyetlenkedéseivej." Kínzások, gyilkosságok „Dél-Koreában megszokott, mindennapos dolog a kinzás, — írja a New-York Times" ... A koreai keresztény-kollégum jog­tudományi professzora a szöuli rendőrségen kínzások következ­tében meghalt. A szöuli egyetem botanika tanára az incsoni rend­őrségen elszenvedett kínzások következtében halt meg.* A „New-York Herald Tribüné" igy ir: „A gvermekeket és asszonyo­kat Dél-Koreában minden lelki­ismeretfurdalás nélkül gyilkolják halomra és a temetetlen holttes­tek borítják a falusi utcákat. A foglyok és politikai efllenfefok kínzása megszokott jelenség." Dél-Koreában négy év alatt több mint 160 ezer hazafit gyil­koltak meg, 480 ezer embert tar­tóztattak le és több mint 4 mil­lió koreai vált koldussá, mert Li-Szin-Man hatóságai elkerget­ték őket otthonukból. Még az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek hirhedt „koreai bizottsága" is kénytelen volt egyik beszá­molójában elismerni, hogy egye­dül „1948 szeptember 4-tői 1949 április 30-ig Dél-Koreában 89 ezer 710 embert tartóztattak le", vagyis átlagosan 374 embert na­ponta. Li-Szin-Man klikkje az ame­rikai technika legújabb kinzó­eszközeit remekül össze tudja egyeztetni a középkort is meg­szégyenítő kegyetlenkedéssel. Ingdin faluban egy Gen-En-Szen nevű fiatal hazafit letartóztat­tak és keresztrefesz'tettek. Ugyanitt 289 fiatal hazafit fog­tak el a csendőrök, demokrati­kus tevékenységgel gyanúsítva őket. Válilig földbe ásták a sze­rencsétleneket, majd több órai kinzás után tarkón lőtték őket. Hampenta városában 150 de­mokratikus beállítottságú ember­nek vágták ki a nyelvét, hogy aztán megöljék őket. Ezt a rendszert nevezte Acheson „szabad, független ál­lamnak", Truman meg egyene­sen „az északázsiai népek fák­lyavivőjének". Ez ellen a klikk ellen harcol Korea népe és nem kétséges, hogy LréSzin-Man klikkjére és az amerikai imperialistákra vég­ső fokon ugyanolyan dicstelen sors vár, mint Hitlerékre és quisl ingjeikre. Az elmúlt két év alatt a Tito­klikk körülbelül ötmilliárd dinár kölcsönt kapott a kapitalista orszá­goktól, elsősorban az Egyesült Ál­lamoktól. Ezek a kölcsönök rabszol­gai függésbe hozták Jugoszláviát az amerikaiaktól. A Tito-klikk az ame­rikai imperialisták kezére ad'ia a bori rézbányákat, melyek termelése 88 százalékban az USA-ba kerül. Amerikaiak kezébe adták a trepcsei és kamniki ólom- és cinkbányákat és számos más ásványi lelőhelyet is. Amerikai pénzen erősítik az UDB-t, Rankovics terrorszcrveze'iét és fegyverzik fel a jugoszláv had­sereget. A Tito-banda katonai tá­borrá változtatta az országo?. A katonai kiadások arányát te­kintve az állami költségvetés­ben, Jugoszlávia második helyen áll az USA ntán, 1950-ben a költségvetés 51 százalé­kát fordítják katonai kiadásokra, szemben az 1949-es 33» százalékkal. Külön tartalékalapot teremtettek a népi demokráciákban folyó kémke­dés, kártevés és szabotázs fenntar­tására. A „Nova Borba", a jugoszláv emi. gránsok lapja leleplezi a Belgrád—Zágráb­Trieszt stratégiai autóút építé­sének igazi értelmét. 'A'z építés tervét amerikai tisztek ké­szítették. Jelentések érkeznek arról, hogy Jugoszláviában fokozott ütem. ben egész hadirepülőtér-hálózatot építenek ki. Az Adriai-tenger! jugoszláv ki­kötőket az amerikai flottu tá­maszpontjaivá alakították át. Tito fasiszta kémbandája segédkezet nyújt Trieszt állandó amerikai ha­ditengerészeti támaszponttá változ­tatásában. A belgrádi klikk egy­milliós hadsereget tart fegyverben. Washington a titóistákat amerikai fegyverekkel és a vol? hitlerista had­sereg készleteivel látja el. A jugoszláv hadseregben nagyon s k amerikai, angol és francia tiszl szolgál. Nyugat-Németországban külön­leges toborzó-állomásokat nyi­tottak, ahol volt hitlerista tisi­leket toboroznak Tito hadsere­gébe. Jugoszláviában a kapitalizmus helyreállítását a dolgozó tömegek elleni 'terror fokozódása kiséri. De a legdühöngőbb terror sem ké­pes megállítani a jugoszláv nép­tömegek és elsősorban a mun­kásosztály növekvő felszabadító liarrát a ft&szta uralom ellen. A szlovéniai fafeldolgozó iparban a munkások bojkottja következté­ben minden hónapban 17.000 mun­kanap vész el. Tito kénytelen volt nyilvánosan elismerni, hogy 1949­ben az összes horvátországi munká­soknak körülbelül harmadrésze vett részt sztrájkokban. A Belgrád közelében lévő Osz­lit-ilzemben felrobbantották a kazánt, aminek következtében a kazánkovács és mehanikus mű­hely rombadőlt. Április folyamán hét nagy szerel­vény siklott ki. Az ország nyugati és déli részében egyre gyakrabban rombolják szét a táviróberendezé­seket. Szerbiában a vetés ideje alatt a parasztok abbahagyták a munkát, a mezőgazdasági felszerelés hiányos és rossz állapotára hivatkozva. En­nek következtében nz idén Jugoszláviában 2.700.000 hektár föld maradt bevetetlen. A jugoszláv parasztok szembeszáll­nak a kulák-szövelkezetekbe való erőszakos toborzással. Magában a fasiszta fellegvárban, Belgrádban is egyre gyakrabban je­lennek meg az épületek falain olyan feliratok, amelyek ellenállásra hívnak fel a Ttto­félc fasiszta uralommal szem­ben. Titóéknak nem sikerül eltüntetni ezeket a feliratokat és még kevésb­bé sikerül eltüntetni a jugoszláv dolgozók öntudatából azt a fejlődő gondolatot, hogy határozott és szer­vezett harc szükséges azért, hogy Jugoszlávia visszatérjen a béke, a demokrácia és a szocializmus tá­borába. A Vatikán a fasizmus hü szövetségese Közismert tényt hogy a Vatikán milyen nagyarányú segítséget nyúj­tott Mussolini és Hitler fasizmusá­nak. A második világháborúban a hit. leri fasizmus erőit a Szovjet Hadse­reg szétzúzta és akkor a Vatikán teljes odaadással az amerikai impe­rializmus szolgálatába állt. Az ame. rikai imperialisták most ismét arra törekszenek\ hogy újjáélesszék a fa­sizmust és e munkájukban hűséges szövetségesre találtak a vatikáni köröknél. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma nemrégiben felszó. litotta a Vatikánt, hogy teljes ere­jével vegye pártfogásába a fasiz­must, folytasson propagandát a náci szervezetekben, valamint azoknak az áttelepülteknek a csoportjaiban, akik a fasizmus bukása után a népi demokráciákból nyugatra menekül­tek és akik között ma már úgy is a fasiszták játsszák a vezető szerepet. A katolikus agitátoroknak az a fel. adatuk — szögezte le az Egyesült Államok külügyminisztériuma —, hogy ,,világnézetet" adjanak a fasiz. musnak, olyan „ideológiát", amely összekötő kapocs lesz a katolicizmus és a fasismug között. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma felhívásának megfelelően a Vatikán munkához látott. Többe­kel kiemeli a fasiszta és háború* bűnösök a nyugatra szökött fasisz. iák közül és ezekből külön tanfo­lyamokon katolikus lelkészeket és szerzeteseket képez k'­E tények is bizonyítják, hogy a Vatikán nem maradt hűtlen a fasiz­mussal kötött szövetségéhez és mint az angol és amerikai imperialisták közvetlen eszköze, egy új háború ki­robbantásának érdekében, minden, képpen elősegíti a neofasiszta moz­galom kibontakozását. Ünnepségek Vapcarovnak, bolgárok tragikussorsu nagy proíetárköltfiiénex halála évfordulóján A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBOL I Shkodrai gépállomás cséplési eredményei Most mult nyolcadik éve annak, hogy kivégezték Nikola Vapcarovot, a bolgár nép proletárköltőjét, hat társával együtt. Valamennyien a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai voltak. Tra­gikus halálának évfordulója alkal­mából nagyszabású ünnepet rendez­tek Banszkoban, a költő szülőváro­sában. A költő szülőháza előtt le­folyt ünnepélyen megjelent a Bol­gár Kommunista Párt blagoevgradi megyei bizottságának titkára és Bolgár-Macedónia politikai és kul­turális életének sok vezető szemé­lyisége. Mladen Iszaev, a költő leg­bensőbb barátja, méltatta Vapcarov kiváló költői munkásságát és hősies küzdelmekkel teli életét. A költő ősz édesanyja is néhány szót inté­zett a gyűlés közönségéhez: „Szeres­sétek úgy szülőföldünket, Bolgár­Macedóniát, amint fiam szerette" — mondta. Alítania gép- és tralktorá'lo­másainak dolgozói mind nagyobb iendülettel végzik a cséplési mun­kálatokat. Céljuk az. hogy minél eredményesebben teljesítsék fel­ajánlásaikat, amelyeket Enver Hod­zsa elvtárshoz intézett leveleikben tettek. A gépállomások dolgozói brigá­dokban végzik a cséplést és m'nd több brigád lép versenybe egy­mással. A szocialista munkaver­seny kialakult és elterjedt vala­mennyi gép- és traktorá'lomáson. iA dolgozóik egymásután teljesítik túl a normákat. Különösen nagy lendületet ad a cséplési munkálatoknak az a names versengés, amely a szakszervezeti bizottságok és a gépállomások ve­zetőségének vándorzászlaiért fo­lyik. A munkaverseny kiszélese­dése megmutatkozik a nagy ered­ményekben- Az albán mezőgazda­sági dolgozók előtt nincs akadály, amelyet le ne küzdenének annak érdekében, hogy határidő előtt be­fejezhessék gabonabeadási tervü­ket és igy a gabona minél gyor­sabban bekerülhessen az állami magtárakba. A gépállomások közül legjobban a shkodrai tünt ki nagyszerű mun­kájával. Ezen a gépállomáson jól megszervezték a munkát, sikeresen használták fel az agitáció különbö­ző formáit, a cséplés gyorsításának érdekében. Huszonhat cséplőgépet küldött ki a shkodrai gépállomás a vidék különböző pontjaira. Június végéig a shkodrai gép_ és traktor­állomás dolgozói közel 9-000 mé« termázsa gabonaneműt csépeltek ki. Gyors, kitűnő munkájukkal el­nyerték a szövetkezetek és a dol­gozó parasztok elismerését és sze­retetét, A gépállomás legjobb brigádjá­nak, a negyedik brigádnak tagjait — Esat Pocrami. Budo Jusuíi, Ndue Prenga és Kol Shuku csép­lőgépvezetőket már kétszer tüntet­ték ki munkaérdemrenddel. Ndue Prenga például 50 mázsával többet csépel ki naponta, mint amennyi a normája. Emellett jelentős mennyi­ségű üzemanyag megtakarítást élj el. Naponta átlag 20 liter üzem­anyagot takarít meg. A lelkes munkáért a shkodrai gép- és trak­torállomás negyedik brigádii el* nyerte a gépállomás vándora zásztaját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom