Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

VASÁRNAP, 1950. AUGUSZTUS «. 5 Av> elmélet napi Icéidé&ei A szegény parasztság a munkásosztály legfőbb támasza !/• ét héttel ezelőtt közösük le a Viharsarok hasábjain „Mit jelent, hogy a szegényparaszt síig a munkásosztály legfőbb támasza?" című cikkünket és hozzászólásra szólítottuk fel megyénk dolgozó pa­rasztságát A cikkre számos levél érkezett, amely azt mutatja, hogy Pártunk félévtizedes nevelőmunka­ja nyomán mind mélyebbre hatol dolgozó parasztságunk köze a marxista-leninista elmélet. A be­érkezett levelek azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk érdeklődik helyzetének tudományos magyará­zata iránt. Legkönnyebben természetesen a munkásosztály legfőbb támasza, a szegénvparasztság ismeri meg az elméletet, amelynek sorsa hason.o volt a munkásosztály sorsához- Az elnyomás évei alatt a szegény parasztságot nyomták el legjobban a munkásosztá'v után. Ezt az életet írja le Terhes Mihály, a szatymazi Szabad Föld tszcs tagja: „a múlt­ban éjjel-nappal 4nlgoziam. de meg akkor sem tudtam családom szá­mára az egész évi kenyérnekvalót megszerezni." Ugyanebben a cso­portban tag Csdsztvai elvtárs, aki hasonló szavakkal támasztja nla Terhes Mihály szavait: „a csoport­ba való belépés elölt jóformán ke nyerem sem volt." Ez a szegényparasztság, amely a múltban leginkább ki volt szolgál­tatva a kizsákmányolásnak falun, „nemcsak a felszabadulás után, (fe azelőtt is vállvetve harcolt vélünk" — tanítja Rákosi elvtárs. A sze­génynarasztság volt a legfogéko­nyabb a munkásosztály harca, a Párt célkitűzései iránt. Ezért ál­lott a szegényparasztság a felsza­badulás után fahm mindenütt a kommunista pártszervezetek meg­alakulásának élén, amiről Kosa Gvörgv szatvmazi elvtárs ezt mondja; .,a Pártot itt Szatymazon is a rongyos szegényparasztok ala­kitolták meg és igerí sokuknak a kulák okkor nem adott munkát — mégis kitartottak a Párt mellett." A munkásosztály által nyújtott segítség következtében vált egyre szilárdabb támaszává a munkásosztálynak a szegénypa­rasztság. A Párt a feladatok meg­oldásánál falun mindig a szegény­parasztságra támaszkodott és a gyakorlat bizonyította be, hogy a parasztságnak ez a rétege méltó volt . a munkásosztály bizalmára. A további feladatok megoldásánál az szükséges, amit FéHdesi József elv­társ ír. hogy „minden feladat meg­oldásánál a falusi osztályharcban a munkásosztály mint gerincre, a szegényparasztságra támaszkodhat", ez a paraszti réteg a harcokban, a viliit keserves nélkülözései közepet, te edződött meg" — folytatja Föl­dest elvtárs. Mégis elkövettük azt a hibát, hogy a parasztságnak ezt a rétegét elhanyagoltuk, amiről Somogyi László elvtárs ír a szegvári Gorkij tszcs-bői: „Nálunk a DÉFOSz meg. alakulásakor elhanyagoltuk a mun­kástagozat megszervezését és a ve. zetés átmenetileg átcsúszott a kö­zépparasztság kezébe, sőt az elnök Gi'a András, kulák volt. Igy nem volt biztos támaszunk egyidcig Szegváron a középparasztság meg­nyeréséért és a kulákság ellen ví­vott harcunkban, mindaddig, mig a hibát ki nem küszöböltük." A zonban a hozzászólásokból az is kijött, amit a cikkben mi e'hajlásként bélyegeztünk meg. Kardos Imre elvtárs Deszkröl ezt írja többek között: ,,Azok a nincs­telen parasztok, akik a földosztás­sal jutottak földhöz. n kormány tá­mogatásával megerősödtek és most. már kezdenek o kulákság pribékjei­vé válni." A felszabadulás után többen — most már mind keveseb­ben — voltak olyanok, akik „türel­metlenek" voltak, akik kéteégbe­vonták a szegényparasztságnak azt a szerepét, hogy a munkásosztály legfőbb támasza legyen- Ráfogták az új földhözjuttatottakra, bogy „az újgazdák reakciósok" stb. Erre a hibára Rákosi elvtárs mutatott rá — amit a cikkben is idézünk—: Támaszunk és szövetségesünk a falun ekkor (1945) a földmunkásság és a szegényparasztok, az újgaz­dák voltak. Az a körülmény, persze, hogy valaki földmunkás, vagy új­gazda volt, magában véve még nem tette őt a Kommunista Párt támo­gatójává. Ezt mi az 1945 ös válasz­tásokon, amikor e rétegeknek csak kisebbik tele szavazott ránk, ta­pasztathattuk. A többséget csak Po. Ijtikai felvilágosítással, szívós apró munkával és példaadással, valamint mindennapi érdekeik szakadatlan védelmével tudtuk megnyerni." Te­hát, hogy még az újgazdák közölt is vannak Deszken olyanok, ami­lyenekről Kardos elvtárs ír, annak éppen az az oka, hogy elmulasztot­ta az ottani pártszervezet a sze­gényparasztság közötti állandó po­litikai munkát és mindennapi érde­keik szakadatlan védelmét. Á szegényparasztság átalakulá­sa is megmutatkozik a leve­lekben. A szegényparasztság ma már nem az. mint 1945—46-ban volt — kisemmizett, hanem mint Kotogány /stván, 16 éves szatymazi parasztfiú mondja: „sokkal jobb "z életünk, sajátunkban, saját magunk­nak dolgozunk. Lakásunk lelve van gabonával, van itt a tszcs.ben jó uszodánk is, gyümölcs, tej, — min. den. Ha egy biciklim volna, én len­nék a legboldogabb ember." A sze­gényparasztságnak nagy hányada ma a termelőcsoportokban dolgo­zik, de még a »cselédek viszonya is megváltozott, mert a kuiák nem zsákmányolhatja már ki őket ké­nye-kedve szerint" — (rja Somogyi László elvtárs. .,Ma már megszűnt az a helyzet, ami 1944-ben is volt, hogy pl. özv. Kanász Nagv Sándor­né 16 munkás bérével maradt adós o. mai napjg." — számol be róla id- Hoífcr Imre Fábiánsebestyénbő'. Most, a tszcs nagyiramú fejlődésé­vel pedig beláthatatlan lehetőség áll a szegényparasztság előtt. A me­zőgazdaság szocializálását a lenini hármas jelszó alapján hajthatjuk végre: ,.Támaszkodj a szegény pa­rasztra, egyezz meg a középparaszt, tat, egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen." Tehát a mi feladatunk, hogy erősítsük a mun­kásosztály falusi bázisát, a sze­gényparasztságot, szervezzük to­vább a DÉFOSz rnunkástagoziataiba, a legjobbakat pedig falusi pártszer­vezeteinkbe — „hogy nyiU politikai harcot indíthassunk a középparaszt­ság megnyeréséért és a kulákság clszigetéléséért." — mutatott rá a feladatra Sztálin elvtárs. A szegényparasztság szervezése erőteljesen folyik különösen a gép. állomásokon és az állami gazdasá­gokban- „Miránk minden harcban számíthat a demokrácia, mert mi érezzük a demokrácia segítő kezét. Nekünk a demokrácia az életet je lenti" — írja levelében Herczegh Istvánné elytársnö. íméietlen harcot keh tehát folytatni mindenfajta elhaj­lás ellen. Nagyon sokan összeke­verik a középparasztot a kulikkal" — írják többen leveliikben. Akár baloldali, akár jobboldali ez az el­hajlás — egyfor-mán az ellenségnek kedvez. De ugyanakkor azok ellen is fel kell venni a harcot, akik a lenini hármos jelszót egymástól el­különítve, részeire szakítva akarják alkalmazni a jelszó egységes és a jelszó alapján folytatott paraszt­politikánk vezet-el csak bennünket a szocialista mezőgazdasághoz. Természettudományos előadásokkal a klerikális reakció ellen Révai elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén mon­dott beszédében fokozottan fel­hívta a figyelmünket a kleri­kális reakció elleni harc foko­zására. Ennek a harcnak egyik leghatásosabb eszköze a haladó természettudományi ismeretek terjesztése. Révai elvtárs beszédében rámutatott arra is, hogy kétségtelen nagy sikerei vannak a termé­szettudományos propagandá nak s ezt a jövőben még fo­kozni kel). I természettudományos felvilágosi 6 munka Szegeden is jelentős eredmé­nyeket ért már el. Amikor az év elején megkezdődött a természettudományi oktatás az üzemekben, hivatalokban, bizony komoly nehézségek mutatkoztak. Dolgozóink előtt teljesen ismeretlen területként állott a természettudomány és így mint ismeretlen vala­mi, nem is érdekelte őket kü­lönösképpen. A jó népnevelő, felvilágosító munkán keresz tül azonban elértük célunkat s ma már eljutottunk oda, hogy a természettudományos előadások alkalmával dolgo­zóink jegyzetfüzetekkel ke­zükben mind nagyobb érdek­lődéssel hallgatják az előadá­sokat. A Szegedi Textilművek NV­nél például a legutóbbi elő­adáson 140 hallgató vett részt „Az anyag szerkezete és az energia" című előadáson Hogy érdekli a dolgozókat az előadás, azt bizonyítja a nagy­PÁRTELET • A pártszervezet jó munkájától függ a iömegszervezetek és az üzem jó munkája egyik A dolgozóknak mintegy a fele párttag a Tiszamenti Fűrészek NV szegedi üzemében. Joggal gondolhatja mindenki, hogy eb­ben az üzemben minden jól megy, minden rendben folyik. Mégis azt kell tapasztalni, hogy az utóbbi időben kisebb-nagyobb hi­bák mutatkoztak mind a munka­verseny területén, mind a dolgo­zók hangulatában. Késedelmet szenvedett a hosszúlejáratú ver­senyszerződések megkötése is, el­hanyagolták a szervezést és a felvilágosító munkát. A hibák visszanyúlnak régebbi időkre és ezek között az legdöntőbb volt a pártszervezet és a vállalat­vezetés közötti rossz kapcso­lat. többször személyi torzsalkodás­Még nincs egészen két hete, hogy a pártszervezet vezetőségét újjá­szervezték és így több fogyaté­kosság még fennáll s ezeket a legsürgősebben ki kell küszö­bölni. Egy pozitív eredmény már mutatkozik az üzem életében, a Párt vezető szerepe, irányítása általában érvényesül. Az üzemi háremszög üléseket rendszeresen megtartják, sőt ha szükséges, most már hetenként többször is összejönnek. Komoly hiányosság azonban, hogy az üzemi bizottság nem tud­ja a Párt álial megadott szempontokat maradéktalanul végrehajtani, mégpedig azért, mert már hóna­pok óta hiányosan, egy-két tag­gal működik csupán. Már jó ide­je, bogy egyes iib.-tagok más funkcióba kerültek, de többszöri kérés és sürgetés ellenére, az il­letékes szakszervezeti központok, igy először a Famunkás Szakszer vezet Országos Központja, majd az egyesülés után a MÉMOSz. ké­sőbb pedig a SzOT megyei tit­kársága, nem járult hozzá és nem segítette elő az üb. rendezését és kiegészítését. Jelen pillanatban mindössze ebből a négy tagból is az egyik rem végzi a munkáját. Nincs így kézbentartva kellőképpen a szak­szervezeti bizalmi testület, nem tudják kellő mértékben mozgósítani a dolgozókat a legsürgősebb feladatok vég­rehajtására. Tehát ez a fontos tömegszerve­zet nem tudja betölteni feladatát, azt hogy transzmissziós szíj le­gyen a Párt és a pártonkívüli tö­megek között. Az üzemben működő két másik tömegszervezet közül a DISz elv­ben ugyan magáévá teszi a párt­szervezet irányítását, gyakorlat­ban azonban már csak részben hajtja végre. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a szervezet még nem rég óta működik s nem elég­gé gyakorlottak az ifik, de az is szerepet játszik, hogy az instruk­ciókon kívül más konkrét támo­gatást nem kapnak még a párt­szervezettől gyakorlati munkájuk elvégzéséhez. Az üzemi MSzT­szervezet már hatékonyabb segí­tőtársa az üzemi pártszervezet­nek, jól ellátja tömegszervezeti feladatát — agitációs vonalon is. De mutatkoznak egy-két fo­gyatékosságok a pártszervezet aktiváinak munkájában is. A pártbizalmiak és népnevelők egy része nem aktiv és nem végzi szívvel-lélekkel munkáját. Külö­nösen a népnevelő munka hiá­nyosságait figyelembe véve, nem is lehet csodálkozni azon, hogy a pártonkívüliek igen gyak­ran passzívak, nem politizál­nak, visszahúzódnak, nem szólnak hozzá politikai kér­désekhez. A legfontosabb teendők közé tartozik tehát, hogy a pártszer vezet alaposabban ellenőrizze, irányítsa és tapogassa a tömeg­szervezetek munkáját és meg­javítsa a pártaktíva, a pártbizal­miak és népnevelők munkáját. Mintahogy azt a pártszervezet titkára is látja: a hibák egyik fő oka a hiányos ideológiai képzett­ség, az, hogy a pártbizalmiak és népneve­lők nincsenek elméletileg kel­lőképpen felkészülve. Meg kell javítani tehát az elmé­leti képzést és nem szabad, hogy bekövetkezzék olyan jelenség, mint a legutóbbi napokban, ami­kor három elvtársat jelöltek sze­mináriumvezető iskolára és mind a három húzódozott az azon való részvételtől. A munka megjavításához meg­van az alap. A dolgozók szeretik a Párbot és elismerik vezető sze­repét. Ha a munkában megnyil­vánuló hiányosságokat kiküszö­bölik az elvtársak, jobban akti­vizálják a pártaktivákat és a tö. megszervezeteket, alaposabban ellenőrzik a kiadott feladatok vég rehajtását, fokozzák az elméleti képzettséget, javulás áll be az üzem életében mind gazdasági, mind politikai téren. Megnvilik Szegeden a Dolgozók Tanítóképzőjének első osztálya Népi demokráciánk fejlődése lehetővé teszi minden munkás és dolgozó parasztfiatal számá­ra, hogy tanuljon. Szegeden — elegendő jelentke. ző esetén — megnyitják a dol­gozók tanítóképzőjének első osz­tályát. A dolgozók Tanítóképző Intézete négy osztályú. Az első és második osztályokat egy-egy negyedik osztály befejeztével egy évi fizetéses gyakorlatra az általános iskolákhoz nyernek beosztást a jelöltek és annak be­fejeztével a pedagógiából tett ta­nióképesitői vizsga eredménye, képpen kapnak tanitói oklevelet. Részletes tájékoztatást ün­nepnap kivételével délelőtt és délután az ujszegedi tanítókép­ző intézet igazgatósága ad, ahol számú és értékes hozzászólási is. A Textilművek NV elő* adásán is kifejezésre jutott a dolgozók egyre fokozódó ér­deklődése. Horváth István dolgozó például felvetette, ho­gyan lehet hatástaJanítani az atombombát. Palotai Jánosné érdeklődött, lehet-e az atom-' bomlást gyorsítani, illetve lassítani. Aradi Piroska az energia pontos meghatározása iránt érdeklődött. Ezej? a kér­dések mind azt bizonyítják, hogy dolgozóink ma már ér* deklődnek a természettudós mányok iránt, megvitatják a homályos kérdéseke*, mert nem akarnak sötétség* ben, tudatlanságban élni. A Szegedi Kenderben iq sokan hozzászóltak a fentem* lített előadásokhoz. Egyik; dolgozó például feltette a kér* dést: „Hogvan ál] a fizikai tudományos kutatás ma* gyar vonatkozásban 1" Ami: kor Dombi József válaszában, részletesen kitért arra, hogy népi demokráciánk qiilyen nagymértékben segíti a tndo* mányos kutatást, miiven ha­talmas beruházási összgehefc fordít tudományos kísérleti állomások építésére, felszere* lésére, a dolaazók arca még boldogabb lep. A hozzászólá­sok folyamán dolgozótok rész­letesen kifejtették, hogy mg már az „atomtitok" nem titok s a Szovjetunió az atomerőt a béketábor erősítésére, a békés termelés szolgájatábg állítja. A Szegedi Szőrme és Bőr* ruhakészítő NV egyik dolgo* zója vetette fel: a jóvá] ké­sőbbi társadalmak embere hogyan fog visszatekinteni a ma emberére? Igazság lesz-a a tudományban, ami ma igazi A tudományok s így a természettudomány is állan­dóan fejlődik, de az alapvétő igazságok, amelyek igazak vopak. és lesznek, nem változ­hatnak meg — hangzott n válasz. Minden üzemben és híva* tálban a legnagyobb érdeklő­dést „A tudomány harca a babonák ellen" című előadá3 keltette. Talán egyetlen elő­adáshoz sem fűztek annyi hozzászólást. Ez az előadás érintette leginkább azokat a kérdéseket, amelyek mego'dn­sa még sok dolgozó előtt ho­mályos. IS klerikális reakció évszázadokon keresztül babo* nákkaJ s a túlvilági élet hir­detésével teljesen félrevezette, megtévesztette az embereket. S most ezek a problémák jön* nek felszínre a hozzászólások­ban. A Vatikán, a klerikális re­akció napjainkban is élénken folytatja lélekmérgező politiká­ját. Támogatja a Wall Street „keresztesháborúját",' Korea népe ellen, támogatja a tőkés országokban mindazokat aa elemeket, akik a demokrati­kus érzelmű dolgozókat üldö­zik. A nép butításáért, sötét­ségbentartásáért, az uszításért bújnak álruhákba, munkásnak s koldusnak mutatva magu­kat. A rémhír, a miszticizmus, a babona napjainkban is fon­tos eszköze az imperialisták­nak, a fekete reakció kezében a dolgozó tömegek epem De tudjuk, már nem sokáig, mert a tudomány előbb-utóbb győ­zelemre jut még a legeldugot­tabb falvakban is. A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere félév alatt, a harmadik és ne. négy "tagja van az üzemi bízott-1 gyedik osztályokat pedig egy-. jelentkezni is lehet. Jelentkezési ságnak tizenegy helyett s még I egy év alatt lehet elvégezni. A | határidő augusztus 12. OLVASD TERJESZD

Next

/
Oldalképek
Tartalom